Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE EREDMÉNYEK EGY MEGÚJULÓ ÁGAZATBAN ■ " í rr Oda megyünk, ahol munka vanI rr Interjú a Bácsépszer igazgatójával A Bács-Kiskun Megyei Építési és Szerelőiparí Vállalatról, közismert ne­vén a Bácsépszerrői, sokat írtunk a közelmúltban. Örömmel tudósítottunk ünnepségükről, amelyen átvették a Kiváló Vállalat címet Eredményeiket ezúttal Adatok és tények címszó alatt foglaltuk össze, a cég igazgatóját pedig arra kértük, bogy a számok hátterét világítsa meg. A sikerek mögött ott tudjuk az első számú vezető személyét is. Dr. Gátay Ferenc 61 éves, tavaly öt évre megerősítették igazgatói beosztásában. Az érettségi után volt bányász, majd egyetemista. Szakképzettsége szerint jo­gász, emellett neves pénzügyi és számviteli szakember, s köztudott, bogy szakmai folyóiratokban gyakran publikál. Azt viszont már kevesebben tud­ják, bogy minden nap 3 óra és fél 4 között kel, s 45 perc kemény torna, bideg-meleg zuhany és reggeli után bajnak ötkor már a munkahelyén van. Valamikor futballozott, mai hobbija a természettudományok és az ókori Kelet története. Akik már hallották beszélni, meggyőződhettek róla, hogy az egyik legjobb szónok a megyében. Érdemes ügyelni szavaira. — Éppen most fejezték be a megbe­szélést a vállalat főkönyvelőjével. Miről tárgyaltak?- A Magyar Közlönyt tanulmá­nyoztuk, s számolgattuk a jövő évre érvényes szabályozók hatását. A válto­zások 7 millió forint többletkiadást je­lentenek számunkra. — Milyen most a hangulata? —- Nem panaszkodom. A szabályo­zók módosítása népgazdasági kény­szerből adódik. A száraz szalmát ne csépeljük tovább, magok úgysem hul­lanak belőle. Puszta szembenállással semmire sem megyünk, meg kell talál­nunk a módját, hogy a szigorúbb köve­telményeknek is megfeleljünk. — Hogyan? — Idejében fel kell ismerni bizonyos összefüggéseket, amelyeknek azonban megdöbbentő, már-már ijesztő az egy­szerűsége. Mindennemű siker alapja a hozzáértő, szervezett és lelkiismeretes .— munka, aminek a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerését biztosítani kell. Az olcsó munka megbosszulja magát! Vagy ha sok az elmélkedő, akkor kevés dolgozó marad. Ugyanilyen egyszerű­en fogalmaztuk meg vállalati straté- . gjánkat. Tevékenységünk feleljen meg Hegesztés a beállványozott zsinórpadláson. A Bácsépszer jelenlegi legnagyobb vállalkozása: a Kecskeméti Katona József Színház felújítása. Adatok és tények A Bácsépszer Vállalat az elmúlt, VI. ötéves terv során 418-ról 656 millió forintra növelte árbevételét, miközben nyeresége a kezdeti 27 milliót követően meghaladta a 75 milüó forintot A kollektíva keresetszintje 1980-ban keve­sebb volt mint 50 ezer forint, 1985-ben viszont már elérte a 82 ezret. A dolgozók jövedelménél is meredekebben emel­kedtek a váUalat költségvetési befizetései. A tervidőszak első esztendejében 48 milüó, az utolsó évben pedig 123 miUió forinttal gazdagították az államkasszát Az egy főre eső költségvetési befizetés 1980-ban (42 ezer forint) még kevesebb volt, mint a keresetszint, 1985-ben pedig már meghaladta azt (103 ezer forint). A Bácsépszert tehát senki sem vádolhatja megalapozatlan bérkiáramoltatással, noha a reálbérek öt év alatt 19,4 százalékkal emelkedtek. A vállalat 1980-ban már határidő előtt adta át elváüalt munkáinak 49 százalékát, ám 1985-ben ugyanezt már a műszaki átadások 75 százalékáról mondhatták el. Az egy főre jutó jóléti és kulturális kiadások az öt év alatt 3 ezer forintról 6 ezer 500-ra nőttek, s a Bácsépszemél a dolgo­zók ma is öt forintért kapják az ebédet. A cégnek „klasszikus” termelési terve nincs. 1986-ra minimális célként az elért eredményeknek és a dolgozók életszínvonalának megőrzését tűzték ki. Úgy látták, hogy ehhez az idén legalább 82 milüó forintos nyereséget keü produkálniuk. Ám az elért eredményeket és az életszínvo­nalat nemcsak megőrizni akarják, ezért saját belső érde­keltségi rendszerüket úgy alakították ki, bogy a nyereség lehetőleg haladja meg azt a minimumot Ügy tűnik, hogy számításuk az idén is beválik, az első háromnegyed év mérlege ugyanis már 79,5 milüó forint nyereséget mutat, s ha minden az elképzelések szerint alakul, az év végére megközetítbetik a százmilliót a gazdaság változó igényeinek, legyen jövedelmező, biztosítsa a saját pénz­ügyi forrásokat, s javítsa a dolgozók élet- és munkakörülményeit. — Ez a stratégia. De beszéljünk a taktikáról is. Az építőipari tevékenység iránt az utóbbi években csökkent az igény, a Bácsépszer mégis növelni tudta termelését. — A piaci viszonyoknak megfelelő­en alakítottuk át alaptevékenységün­ket. Az építésen-szerelésen belül a fenn­tartási munkák arányát S-ről megköze­lítőleg 50 százalékra növeltük. Koráb­ban kiegészítő jellegű ipari tevékenysé­günk profilját bővítettük, automata ve­zérlésű, széntüzelésű Carborobót kazá­nok gyártását kezdtük meg. Szélesítet­tük üzleti kapcsolatainkat a MÁV-val. Részt veszünk a vasútvillamosítás programjában, de megkezdtük a teher­vagonok javítását elősegítő alkatrészek gyártását is. Korábban csak a megye északnyugati részén dolgoztunk, ma oda megyünk, ahol munka van. 46 mil­lió forintért elvállaltuk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola eredeti akadé­miai épületének rekonstrukcióját, de dolgozunk például Mázaszászváron, a posta megrendelésére. A vasúti villa­mos felsővezeték általunk gyártott tar­tóoszlopait jelenleg Sopron környékén állítjuk fel. Nem vonjuk ki persze ma­gunkat a megyei feladatokból sem. Itt a sok egyéb munka mellett a Katona József Színház felújítása áll az érdeklő­dés középpontjában. — A Bácsépszer dolgozói vállalkozói magatartásukról is híresek. ■— A tartalmas demokratizmus lé­nyeges összetevőjének tartjuk a hatás­körök vállalaton belüli decentralizálá­sát. Ezért a döntési jogokat széles kör­ben bővítettük, párosítva azzal, hogy a felelősség érvényre jutását szigorúan el­lenőrizzük. Növeltük a hatásköröket az egységek létszám- és bérgazdálkodá­sában, de a munkavállalásban is. Az utóbbi években termelőegységeink a munkák 20—25 százalékát saját döntés alapján vállalják. Tapasztalataink sze­rint a vezetés könnyebbé vált. József Attila szavaival: „az érdek, mint a gaz­da, úgy igazgat”. — Ezek szerint a dolgozók érdekeltek a jó eredményben. * — A jól kiépített érdekviszonyok úgy hatnak, mint a biokémiában az enzimek. Ez a felismerés ösztönzött egy olyan komplex érdekeltségi rendszer kidolgozására, amely a vállalati munka minden területén kifejezésre juttatja a költséggazdálkodás, és a többletered­mény elérésének megnövekedett jelen­tőségét. Itt tegyünk egy kitérőt a bü­rokrácia felé. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy egyes vállalati szervek szemé­lyi állományának fejlődése úgyszólván független az elvégzendő tényleges fel­adatoktól. Vegyük például a költség- gazdálkodást. Korábban ez pénzügyi, számviteli, üzemgazdasági kategóriává szűkült. Ott foglalkoztalé vele, ahol a tényeket csak utólag lehetett rögzíteni. Ha mindennel ott foglalkoznak, ahol kell — a költségtakarékossággal példá­ul a munkahelyen , akkor a vállalat szervezete könnyen ésszerűsíthető. En­nek alapján különböző átszervezések­kel az alkalmazotti létszámunkat 358- ról 195-re csökkentettük. Az érdekeltségi rendszert alkalmassá kell tenni arra is, hogy megoldjon olyan lényeges problémákat, amiért ed­dig az építőipart hol joggal, hol alapta­lanul bírálták. A defenzív magatartás, az anyaghiányra, munkaterület-hiány­ra és egyebekre való hivatkozás helyett azok elhárításában, a feltételek megte­remtésében való1 közreműködés kerül­jön előtérbe. Ennek érdekében törek­szünk rá, hogy a teljesítményeknek megfelelően szóródjanak a keresetek. Több év óta gyakorlat, hogy egyes munkakörökben három-ötszörös a kü- löríbség. — Beszédtéma a Bácsépszemél alkál- mazott, szokatlanul erős differenciálás. Ön szerint milyen kereseti arányok he­lyesek a segédmunkás, szakmunkás, művezető, osztályvezető és igazgató kö­zött? — Ilyet nem lehet felállítani. Minden az egyéntől és a munkaerőpiactól függ. Egy jó építésvezető nagyon-nagyon so­kat ér, de egy gyenge építésvezetőnél többet ér mondjuk egy jó ács. A mun­kaerőpiac is produkál furcsaságokat. Zalakarosi létesítményünkbe meghir­dettük az üdülővezetői állást. 124-en jelentkeztek, orvos kivételével szinte mindenféle S köztük szakirányú —, végzettséggel. Kerestünk műszaki vég­zettségű osztályvezetőt is. Hárman je­lentkeztek, egyikük sem volt szakkép­zett. — A beszélgetés során felsorolt egy sereg intézkedést, amelyek teljesen új szemlélet kialakítását eredményezték. Voltak-e ezeknek ellenzői?. A kudarcokat előidézők, a rossz munka vámszedői, a szakmájukhoz nem értők, a lusták és ügyeskedők, azonnal megkezdik kemény harcukat a határozott rendet és fegyelmet követelő vezetéssel szemben. Ellenük vállalni kell az összeütközéseket és a kemény szigort is. A pénz körforgása a piac erkölcsi viszonyaitól is függ! Ezért is kezdtem a beszélgetést néhány általá­nosnak tetsző, de általam a lényeghez tartozónak vélt gondolattal. Oda térek vissza. Hozzáértés, rend, fegyelem, lel­kesedés, felelősségvállalás. Néhány jól bevált emelő, amit nem pénzért adnak. Bálái F. István ÉVI TÖBB SZÁZ MILLIÓ FORINT KIESÉS Az erdők nehezen gyógyulnak Hazánk nemzeti vagyonának te­kintélyes részét jelenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő fák jótékony hatását környezetünkre mindany- nyian ismerjük, a fakitermelés gaz­dasági szerepe pedig milliárdokkal mérhető. Érthető tehát, hogy a köz­véleményt éppúgy aggasztják a nö­vényvilág óriásairól szóló kedve­zőtlen hírek, mint a gazdasági szak­embereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről beszélget­tünk nemrégiben a fák „órvosai- val”, az Erdészeti Tudományos In­tézet erdővédelmi osztályának ve­zetőivel, pontosabban: dr. Pagony Hubert címzetes egyetemi tanárral, aki a. közelmúltban történt nyugdí­jazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolccsal, aki jelenleg tölti be ezt a posztot. Magyarország a lomberdő zóná­ban helyezkedik el. Erdeink 73 szá­zaléka úgynevezett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser, akác; 14 százalé­ka gyorsan növő nyárféle, éger. Csak 13 százalék a fenyő, zömében erdei- és feketefenyő. A tölgy betegsége Részben a fajtaösszetétel magya­rázza, hogy erdeinkből több mint 1 millió hektár negyven évnél fiata­labb, ami valójában nem jelent „fia­talságot”, mert zömében gyorsan növő fafajtákról van szó, amelyek 30—40 éves korukban vágáséret­tek. Ez azt jelenti, hogy nagyará­nyú, folyamatos felújításra van szükség; az új erdők telepítésének aránya pedig évente 10—20 ezer hektár. Parlagon heverő szabad te­rület volna több is, az erdősítési kedvben sincs hiány, csak az anyagi lehetőségek szabnak korlátot. Rátérve eredeti kérdésünkre, az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi állapota. Ez részben annak, köszönhető, hogy nálunk nem olyan magasfokú az iparosítás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Magyarországon egyelőre nem kiemelkedő probléma a savas eső, és a talaj elsavanyodá- sa, egyértelműen ezt bizonyítják kutatásaink — hangsúlyozták be­szélgetésünk során az ÉRTI szak- emberei: — Természetesen a fák egészségi állapota évenként változ­hat^ ebben az időjárás alakulása döntő szerepet játszik. ■f Jelenleg — a nyolcvanas években —- az erdészeti szakembereknek leg­nagyobb gondja, a kocsánytalan tölgyek károsodása, amelyet 1978- ban észleltek először. A nemzetközi együttműködés keretében végzett vizsgálatok során hasonló megbete- gedest észleltek Romániában és Szlovákiában. A tényekből kárlán­colatra következtettek a szakembe­rek. Ma már megállapítható, hogy a magyar kocsánytalan tölgyek be­tegsége keletről nyugatra terjed, el­jutott Ausztriába, és Csehszlováki­ába a Morva vidékére is. Mik a tettesek? Az Erdészeti Tudományos Inté-. zet szakemberei összefogtak a társ- intézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulását okozó tényezők megismerése érdekében. A négy esztendeje tartó kísérletek és megfi­gyelések eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kulminációján, ami itt 31,1 százalé­kos pusztulást jelentett. A Keme- neshaton (Vas. megyében) viszont — ahol 1984—85-ben kezdődött ez a kóros folyamat—eddig még csak 2,4 százalékos a megbetegedés. A tényekből, a tölgypusztulás ará­nyaiból és terjedési irányából arra következtetnek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé „kiér” az országból ez a fabetegség, megszűnik a kocsánytalan tölgyek tömeges elhalása. Tudnunk kell azt is, hogy ä kór­okozó gombakártevő a kárláncolat utolsó szereplője, amely a'z' aszály­tól sújtott, hótalan hideg.tétektől meggyötört fákat támadta meg, amelyeket legyengítettek taz,elsza­porodott lombrágó rovarok,' szúk, a korhadéklakó gombák. Á „sor­ban” a lombrágó rovarok a legjob­ban megfoghatók, ezért a szakem­berek összefogtak, hogy ezt a lánc­szemet „kilőve” megszakítsák a kárláncólatot. (A téli araszolok pél­dául évente 740 millió forint veszte­séget okoznak kártételükkel. Az el­lenük Való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos töl­gyek pusztulását okozó karlánco­lat. Már. az elmúlt században is szó volt ennek az értékes fafajtának pusztulásáról. Itt a kárláncolat fon­tos tagja a tölgylisztharmat, de a helytelen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Beszélnünk kell még a fenyvesek ellenségeiről is, amelyek főként a laza szerkezetű homokos talajon 'támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyökereken jut egyik fától a mási­kig, 20—30—40 eves korukban ká­rosítja a fenyőket — elsősorban az erdei- és feketefenyőt — hatalmas foltokban pusztítja e szép tűlevelűe­ket. Biológiai védelem A hatásos biológiai védekezés ki­dolgozása dr. Pagony Hubert nevé­hez'fűződik: 1983-ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat sza­badalomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás terülő ómba „személyében” találta meg a órokozó méltó ellenfelét. Hektá­ronként ezer forint a védekezés költsége, ezt is megtéríti az állam a gazdaságoknak. A gyógyító gomba spóráját a Phylaxia Vállalat szapo­rítja. Ám a körülmények ilyen ked­vező alakulása mellett is kell tíz esz­tendő az országos „győzelemhez”. Hiába, az erdők nehezen gyógyul­nak. Az erdők károsítói elleni védeke­zés az egyik legnagyobb és legfon­tosabb kutatási témája az Erdészeti Tudományos Intézetnek. Jelszavuk a biológiai és integrált védelem. Mi­nél kisebb méreghatást gyakorolni a természetre, és nem kémiai szere­ket alkalmazni, hanem á melegvérű állatokra és az emberre ártalmatlan szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag ehhalálra ítélik a hernyókat. A ha­tékony és szelektív védekezés idő­beni alkalmazásához azonban nem kisebb technikai segítőtárs kell, mint a helikopter. Azt mondjak, a fák állva halinak meg. De nem mindegy, hogy mikor. Hogy fiatalon letarolja-e az őzcsa­pat, vagy harmincéves korukban kivágják? Netán megéri a száz esz­tendőt is a bükk, hasznos madár- nemzedékek egész sorának otthont adva? Csakhogy ha 50—60 évvel még tovább élhetne, ötször annyi faanyagot adna. Évente több száz­millió forint kiesést okoz, hogy er­deink biológiai képességeit nem tel­jesen használjuk ki, hogy beteg er­deink nehezen gyógyulnak, de egészséges fáink életét is megrövi­dítjük. Imre Erzsébet NYERESÉGTERMELŐ MELLÉKÜZEMÁGAK KEREKEGYHÁZÁN A Kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezetről alkotott kép egyik színes foltja az, hogy az ország tizennégy tsz- elnöknőjének egyike itt dolgozik. A. gazdálkodásukat azon­ban nem a vezető női mivolta, hanem inkább az befolyásolja, hogy ő a számok embere. Főkönyvelőből lett szövetkezeti elnök. ' í — Mindig is elvem volt, hogy a veszteséges tevékenységtől meg kell szabadulnia a szövetkezeteknek — mondja Kovács­áé Cili Klára, a Dózsa Tsz elgöke. Persze vannak olyan ágazataink, amelyek gyenge ^eredményei majdhogynem tő­lünk függetlenek. Ez sajnos éppen az alaptevékenységünk, amely nem iktatható ki a sorból. Természetesen nem is akarjuk, hiszen egy mezőgazdasági üzem feladata elsősorban a mezőgazdasági termékek létrehozása. Csak a feltételeink, lehetőségeink, természeti adottságaink és az aszály tisztessé­gesen gátolják, hogy ebben is eredményt tudjunk elérni. — Mi tartozik az alaptevékenységük körébe? — A gazdaság összterülete 2200 hektár. Az 1200 hektáros szántónkon gabonát, napraforgót és kukoricát termelünk,, száz hektáron fölüli a lucerna és a takarmánynak való csala- mádé. • Keltés a gyümölcsös, 90 hektár a szőlő, ennél alig nagyobb az erdő, negyven hektár a nád. Az állatainkat a háztáji gazdaságokba helyeztük ki. Jelentős innen a tejfelyá- sárlásunk, 537 ezer liter évente, sertésből 361 tonnát adunk át a feldolgozónak, vágómarhából pedig 138 tonnát. Mindez az elmúlt öt év alatt együttesen tizenöt millió forint veszte­séggel járt. — A gazdálkodásuk egésze azonban nyereséges. Munkában , a gázszerelő részleg (Méhesi Éva felvétele) É^ü~ A segédüzemágaink ugyanebben az időszakban 30 mil­lió forintot hoztak. Mindig volt a tsz-ben hagyománya a melléküzemági tevékenységnek. Négy évvel ezelőtt nagyará­nyú fejlesztésbe kezdtünk. Először a befejezetlen beruházá­sainkat igyekeztünk rendbetenni, például a tej feldolgozásá­ra alkalmasat. 1983-tól működik és ma 2—2,5 millió forint tiszta hasznot „termel”, túrót gyárt. Ugyancsak három éve indult meg a községben a gázprogram, mi „rámozdultunk”, beindítottuk a gázszerelő részleget, ma hatvanmillió forint az éves árbevételük. De van környezetvédő, rágcsálóirtó, kovács, göngyöleggyártó, tekercselő, gépszerelő, lakatos, nyomdának dobozokat gyártó, textilfeldolgozó, hypótöltő részlegünk, s ki ne felejtsem az autómentőnket és a kötő- hurkolókat. És Tatárszentgyörgytől Kiskunhalasig mi vásá­rolunk fel évente hatmillió liter tejet a kistermelőktől,' a szállítását a saját átalánydíjas fuvarozóinkra bízva. — Ez bizony elég sokféle ipari, szolgáltató tevékenység. Könnyű váltani, ha valami „nem jön be"? — Előbb a megjegyzésére hadd szóljak: a kényszer visz rá bennünket, hogy az ipari, segédüzemi hátteret megteremt­sük. A mi lelkünk nem örülhet nagyon, ha a határt járjuk. A földjeink gyengék, aranykorona-értékük a 2 és 15 között ingadozik. .A felmérések szerint csak az idei aszálykár 44 százalékos. Nálunk pedig hatodik éve alig van csapadék. A kérdésre annyit: könnyűnek nem könnyű átállni, de meg kell tennünk.'Például: Nagykőrösön hoztunk létre egy textil- feldolgozó telephelyet. Egy évig tudtuk működtetni, aztán átmentettünk mindent Kerekegyházára. Ma remekül dol­goznak, sőt új ötletekre is telik az erejükből. Háztartási rongyterméket — magyarul felmosó és porrongyot — varr­nak. A legújabb ötlet az, hogy megpróbálkoznak kis szériás extra méretű női ruhákkal. El Gondolom, ezt az ötletet, illetve a megvalósulás eredmé­nyét valamiképpen elismerik. <• Arra törekszünk, hogy a legnagyobb mértékben érde­keltek legyenek az eredményességben a dolgozóink, a rész­legvezetők ugyanúgy, mint mondjuk a varrónők. Ismét egy példa: Ugyancsak a varrodában telente bedolgozói rendszert is alkalmazunk. Ilyenkor több a nők szabadideje, miért ne kötnénk le úgy, hogy mi is, ők is nyerjenek rajta? Sok ember­nek biztosítunk a községben munkát. Igyekszünk olyan tevé­kenységekkel bővíteni a munkaalkalmak skáláját, amelyhez mindenki érthet. Azt, hogy ez sikerül, talán jelzi az is, hogy míg 1981-ben 189 volt az állományi létszámunk, ma 432. — És a jövő? — Fényes eredményekre nem számíthatunk, de létezünk. Hiszünk benne, és nagyon akarjuk, hogy a szövetkezet fenn­maradjon, — mondja az elnöknő. Gál Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents