Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE EREDMÉNYEK EGY MEGÚJULÓ ÁGAZATBAN ■ " í rr Oda megyünk, ahol munka vanI rr Interjú a Bácsépszer igazgatójával A Bács-Kiskun Megyei Építési és Szerelőiparí Vállalatról, közismert nevén a Bácsépszerrői, sokat írtunk a közelmúltban. Örömmel tudósítottunk ünnepségükről, amelyen átvették a Kiváló Vállalat címet Eredményeiket ezúttal Adatok és tények címszó alatt foglaltuk össze, a cég igazgatóját pedig arra kértük, bogy a számok hátterét világítsa meg. A sikerek mögött ott tudjuk az első számú vezető személyét is. Dr. Gátay Ferenc 61 éves, tavaly öt évre megerősítették igazgatói beosztásában. Az érettségi után volt bányász, majd egyetemista. Szakképzettsége szerint jogász, emellett neves pénzügyi és számviteli szakember, s köztudott, bogy szakmai folyóiratokban gyakran publikál. Azt viszont már kevesebben tudják, bogy minden nap 3 óra és fél 4 között kel, s 45 perc kemény torna, bideg-meleg zuhany és reggeli után bajnak ötkor már a munkahelyén van. Valamikor futballozott, mai hobbija a természettudományok és az ókori Kelet története. Akik már hallották beszélni, meggyőződhettek róla, hogy az egyik legjobb szónok a megyében. Érdemes ügyelni szavaira. — Éppen most fejezték be a megbeszélést a vállalat főkönyvelőjével. Miről tárgyaltak?- A Magyar Közlönyt tanulmányoztuk, s számolgattuk a jövő évre érvényes szabályozók hatását. A változások 7 millió forint többletkiadást jelentenek számunkra. — Milyen most a hangulata? —- Nem panaszkodom. A szabályozók módosítása népgazdasági kényszerből adódik. A száraz szalmát ne csépeljük tovább, magok úgysem hullanak belőle. Puszta szembenállással semmire sem megyünk, meg kell találnunk a módját, hogy a szigorúbb követelményeknek is megfeleljünk. — Hogyan? — Idejében fel kell ismerni bizonyos összefüggéseket, amelyeknek azonban megdöbbentő, már-már ijesztő az egyszerűsége. Mindennemű siker alapja a hozzáértő, szervezett és lelkiismeretes .— munka, aminek a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerését biztosítani kell. Az olcsó munka megbosszulja magát! Vagy ha sok az elmélkedő, akkor kevés dolgozó marad. Ugyanilyen egyszerűen fogalmaztuk meg vállalati straté- . gjánkat. Tevékenységünk feleljen meg Hegesztés a beállványozott zsinórpadláson. A Bácsépszer jelenlegi legnagyobb vállalkozása: a Kecskeméti Katona József Színház felújítása. Adatok és tények A Bácsépszer Vállalat az elmúlt, VI. ötéves terv során 418-ról 656 millió forintra növelte árbevételét, miközben nyeresége a kezdeti 27 milliót követően meghaladta a 75 milüó forintot A kollektíva keresetszintje 1980-ban kevesebb volt mint 50 ezer forint, 1985-ben viszont már elérte a 82 ezret. A dolgozók jövedelménél is meredekebben emelkedtek a váUalat költségvetési befizetései. A tervidőszak első esztendejében 48 milüó, az utolsó évben pedig 123 miUió forinttal gazdagították az államkasszát Az egy főre eső költségvetési befizetés 1980-ban (42 ezer forint) még kevesebb volt, mint a keresetszint, 1985-ben pedig már meghaladta azt (103 ezer forint). A Bácsépszert tehát senki sem vádolhatja megalapozatlan bérkiáramoltatással, noha a reálbérek öt év alatt 19,4 százalékkal emelkedtek. A vállalat 1980-ban már határidő előtt adta át elváüalt munkáinak 49 százalékát, ám 1985-ben ugyanezt már a műszaki átadások 75 százalékáról mondhatták el. Az egy főre jutó jóléti és kulturális kiadások az öt év alatt 3 ezer forintról 6 ezer 500-ra nőttek, s a Bácsépszemél a dolgozók ma is öt forintért kapják az ebédet. A cégnek „klasszikus” termelési terve nincs. 1986-ra minimális célként az elért eredményeknek és a dolgozók életszínvonalának megőrzését tűzték ki. Úgy látták, hogy ehhez az idén legalább 82 milüó forintos nyereséget keü produkálniuk. Ám az elért eredményeket és az életszínvonalat nemcsak megőrizni akarják, ezért saját belső érdekeltségi rendszerüket úgy alakították ki, bogy a nyereség lehetőleg haladja meg azt a minimumot Ügy tűnik, hogy számításuk az idén is beválik, az első háromnegyed év mérlege ugyanis már 79,5 milüó forint nyereséget mutat, s ha minden az elképzelések szerint alakul, az év végére megközetítbetik a százmilliót a gazdaság változó igényeinek, legyen jövedelmező, biztosítsa a saját pénzügyi forrásokat, s javítsa a dolgozók élet- és munkakörülményeit. — Ez a stratégia. De beszéljünk a taktikáról is. Az építőipari tevékenység iránt az utóbbi években csökkent az igény, a Bácsépszer mégis növelni tudta termelését. — A piaci viszonyoknak megfelelően alakítottuk át alaptevékenységünket. Az építésen-szerelésen belül a fenntartási munkák arányát S-ről megközelítőleg 50 százalékra növeltük. Korábban kiegészítő jellegű ipari tevékenységünk profilját bővítettük, automata vezérlésű, széntüzelésű Carborobót kazánok gyártását kezdtük meg. Szélesítettük üzleti kapcsolatainkat a MÁV-val. Részt veszünk a vasútvillamosítás programjában, de megkezdtük a tehervagonok javítását elősegítő alkatrészek gyártását is. Korábban csak a megye északnyugati részén dolgoztunk, ma oda megyünk, ahol munka van. 46 millió forintért elvállaltuk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola eredeti akadémiai épületének rekonstrukcióját, de dolgozunk például Mázaszászváron, a posta megrendelésére. A vasúti villamos felsővezeték általunk gyártott tartóoszlopait jelenleg Sopron környékén állítjuk fel. Nem vonjuk ki persze magunkat a megyei feladatokból sem. Itt a sok egyéb munka mellett a Katona József Színház felújítása áll az érdeklődés középpontjában. — A Bácsépszer dolgozói vállalkozói magatartásukról is híresek. ■— A tartalmas demokratizmus lényeges összetevőjének tartjuk a hatáskörök vállalaton belüli decentralizálását. Ezért a döntési jogokat széles körben bővítettük, párosítva azzal, hogy a felelősség érvényre jutását szigorúan ellenőrizzük. Növeltük a hatásköröket az egységek létszám- és bérgazdálkodásában, de a munkavállalásban is. Az utóbbi években termelőegységeink a munkák 20—25 százalékát saját döntés alapján vállalják. Tapasztalataink szerint a vezetés könnyebbé vált. József Attila szavaival: „az érdek, mint a gazda, úgy igazgat”. — Ezek szerint a dolgozók érdekeltek a jó eredményben. * — A jól kiépített érdekviszonyok úgy hatnak, mint a biokémiában az enzimek. Ez a felismerés ösztönzött egy olyan komplex érdekeltségi rendszer kidolgozására, amely a vállalati munka minden területén kifejezésre juttatja a költséggazdálkodás, és a többleteredmény elérésének megnövekedett jelentőségét. Itt tegyünk egy kitérőt a bürokrácia felé. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes vállalati szervek személyi állományának fejlődése úgyszólván független az elvégzendő tényleges feladatoktól. Vegyük például a költség- gazdálkodást. Korábban ez pénzügyi, számviteli, üzemgazdasági kategóriává szűkült. Ott foglalkoztalé vele, ahol a tényeket csak utólag lehetett rögzíteni. Ha mindennel ott foglalkoznak, ahol kell — a költségtakarékossággal például a munkahelyen , akkor a vállalat szervezete könnyen ésszerűsíthető. Ennek alapján különböző átszervezésekkel az alkalmazotti létszámunkat 358- ról 195-re csökkentettük. Az érdekeltségi rendszert alkalmassá kell tenni arra is, hogy megoldjon olyan lényeges problémákat, amiért eddig az építőipart hol joggal, hol alaptalanul bírálták. A defenzív magatartás, az anyaghiányra, munkaterület-hiányra és egyebekre való hivatkozás helyett azok elhárításában, a feltételek megteremtésében való1 közreműködés kerüljön előtérbe. Ennek érdekében törekszünk rá, hogy a teljesítményeknek megfelelően szóródjanak a keresetek. Több év óta gyakorlat, hogy egyes munkakörökben három-ötszörös a kü- löríbség. — Beszédtéma a Bácsépszemél alkál- mazott, szokatlanul erős differenciálás. Ön szerint milyen kereseti arányok helyesek a segédmunkás, szakmunkás, művezető, osztályvezető és igazgató között? — Ilyet nem lehet felállítani. Minden az egyéntől és a munkaerőpiactól függ. Egy jó építésvezető nagyon-nagyon sokat ér, de egy gyenge építésvezetőnél többet ér mondjuk egy jó ács. A munkaerőpiac is produkál furcsaságokat. Zalakarosi létesítményünkbe meghirdettük az üdülővezetői állást. 124-en jelentkeztek, orvos kivételével szinte mindenféle S köztük szakirányú —, végzettséggel. Kerestünk műszaki végzettségű osztályvezetőt is. Hárman jelentkeztek, egyikük sem volt szakképzett. — A beszélgetés során felsorolt egy sereg intézkedést, amelyek teljesen új szemlélet kialakítását eredményezték. Voltak-e ezeknek ellenzői?. A kudarcokat előidézők, a rossz munka vámszedői, a szakmájukhoz nem értők, a lusták és ügyeskedők, azonnal megkezdik kemény harcukat a határozott rendet és fegyelmet követelő vezetéssel szemben. Ellenük vállalni kell az összeütközéseket és a kemény szigort is. A pénz körforgása a piac erkölcsi viszonyaitól is függ! Ezért is kezdtem a beszélgetést néhány általánosnak tetsző, de általam a lényeghez tartozónak vélt gondolattal. Oda térek vissza. Hozzáértés, rend, fegyelem, lelkesedés, felelősségvállalás. Néhány jól bevált emelő, amit nem pénzért adnak. Bálái F. István ÉVI TÖBB SZÁZ MILLIÓ FORINT KIESÉS Az erdők nehezen gyógyulnak Hazánk nemzeti vagyonának tekintélyes részét jelenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő fák jótékony hatását környezetünkre mindany- nyian ismerjük, a fakitermelés gazdasági szerepe pedig milliárdokkal mérhető. Érthető tehát, hogy a közvéleményt éppúgy aggasztják a növényvilág óriásairól szóló kedvezőtlen hírek, mint a gazdasági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről beszélgettünk nemrégiben a fák „órvosai- val”, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőivel, pontosabban: dr. Pagony Hubert címzetes egyetemi tanárral, aki a. közelmúltban történt nyugdíjazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolccsal, aki jelenleg tölti be ezt a posztot. Magyarország a lomberdő zónában helyezkedik el. Erdeink 73 százaléka úgynevezett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser, akác; 14 százaléka gyorsan növő nyárféle, éger. Csak 13 százalék a fenyő, zömében erdei- és feketefenyő. A tölgy betegsége Részben a fajtaösszetétel magyarázza, hogy erdeinkből több mint 1 millió hektár negyven évnél fiatalabb, ami valójában nem jelent „fiatalságot”, mert zömében gyorsan növő fafajtákról van szó, amelyek 30—40 éves korukban vágásérettek. Ez azt jelenti, hogy nagyarányú, folyamatos felújításra van szükség; az új erdők telepítésének aránya pedig évente 10—20 ezer hektár. Parlagon heverő szabad terület volna több is, az erdősítési kedvben sincs hiány, csak az anyagi lehetőségek szabnak korlátot. Rátérve eredeti kérdésünkre, az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi állapota. Ez részben annak, köszönhető, hogy nálunk nem olyan magasfokú az iparosítás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Magyarországon egyelőre nem kiemelkedő probléma a savas eső, és a talaj elsavanyodá- sa, egyértelműen ezt bizonyítják kutatásaink — hangsúlyozták beszélgetésünk során az ÉRTI szak- emberei: — Természetesen a fák egészségi állapota évenként változhat^ ebben az időjárás alakulása döntő szerepet játszik. ■f Jelenleg — a nyolcvanas években —- az erdészeti szakembereknek legnagyobb gondja, a kocsánytalan tölgyek károsodása, amelyet 1978- ban észleltek először. A nemzetközi együttműködés keretében végzett vizsgálatok során hasonló megbete- gedest észleltek Romániában és Szlovákiában. A tényekből kárláncolatra következtettek a szakemberek. Ma már megállapítható, hogy a magyar kocsánytalan tölgyek betegsége keletről nyugatra terjed, eljutott Ausztriába, és Csehszlovákiába a Morva vidékére is. Mik a tettesek? Az Erdészeti Tudományos Inté-. zet szakemberei összefogtak a társ- intézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulását okozó tényezők megismerése érdekében. A négy esztendeje tartó kísérletek és megfigyelések eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kulminációján, ami itt 31,1 százalékos pusztulást jelentett. A Keme- neshaton (Vas. megyében) viszont — ahol 1984—85-ben kezdődött ez a kóros folyamat—eddig még csak 2,4 százalékos a megbetegedés. A tényekből, a tölgypusztulás arányaiból és terjedési irányából arra következtetnek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé „kiér” az országból ez a fabetegség, megszűnik a kocsánytalan tölgyek tömeges elhalása. Tudnunk kell azt is, hogy ä kórokozó gombakártevő a kárláncolat utolsó szereplője, amely a'z' aszálytól sújtott, hótalan hideg.tétektől meggyötört fákat támadta meg, amelyeket legyengítettek taz,elszaporodott lombrágó rovarok,' szúk, a korhadéklakó gombák. Á „sorban” a lombrágó rovarok a legjobban megfoghatók, ezért a szakemberek összefogtak, hogy ezt a láncszemet „kilőve” megszakítsák a kárláncólatot. (A téli araszolok például évente 740 millió forint veszteséget okoznak kártételükkel. Az ellenük Való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos tölgyek pusztulását okozó karláncolat. Már. az elmúlt században is szó volt ennek az értékes fafajtának pusztulásáról. Itt a kárláncolat fontos tagja a tölgylisztharmat, de a helytelen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Beszélnünk kell még a fenyvesek ellenségeiről is, amelyek főként a laza szerkezetű homokos talajon 'támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyökereken jut egyik fától a másikig, 20—30—40 eves korukban károsítja a fenyőket — elsősorban az erdei- és feketefenyőt — hatalmas foltokban pusztítja e szép tűlevelűeket. Biológiai védelem A hatásos biológiai védekezés kidolgozása dr. Pagony Hubert nevéhez'fűződik: 1983-ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat szabadalomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás terülő ómba „személyében” találta meg a órokozó méltó ellenfelét. Hektáronként ezer forint a védekezés költsége, ezt is megtéríti az állam a gazdaságoknak. A gyógyító gomba spóráját a Phylaxia Vállalat szaporítja. Ám a körülmények ilyen kedvező alakulása mellett is kell tíz esztendő az országos „győzelemhez”. Hiába, az erdők nehezen gyógyulnak. Az erdők károsítói elleni védekezés az egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási témája az Erdészeti Tudományos Intézetnek. Jelszavuk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreghatást gyakorolni a természetre, és nem kémiai szereket alkalmazni, hanem á melegvérű állatokra és az emberre ártalmatlan szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag ehhalálra ítélik a hernyókat. A hatékony és szelektív védekezés időbeni alkalmazásához azonban nem kisebb technikai segítőtárs kell, mint a helikopter. Azt mondjak, a fák állva halinak meg. De nem mindegy, hogy mikor. Hogy fiatalon letarolja-e az őzcsapat, vagy harmincéves korukban kivágják? Netán megéri a száz esztendőt is a bükk, hasznos madár- nemzedékek egész sorának otthont adva? Csakhogy ha 50—60 évvel még tovább élhetne, ötször annyi faanyagot adna. Évente több százmillió forint kiesést okoz, hogy erdeink biológiai képességeit nem teljesen használjuk ki, hogy beteg erdeink nehezen gyógyulnak, de egészséges fáink életét is megrövidítjük. Imre Erzsébet NYERESÉGTERMELŐ MELLÉKÜZEMÁGAK KEREKEGYHÁZÁN A Kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezetről alkotott kép egyik színes foltja az, hogy az ország tizennégy tsz- elnöknőjének egyike itt dolgozik. A. gazdálkodásukat azonban nem a vezető női mivolta, hanem inkább az befolyásolja, hogy ő a számok embere. Főkönyvelőből lett szövetkezeti elnök. ' í — Mindig is elvem volt, hogy a veszteséges tevékenységtől meg kell szabadulnia a szövetkezeteknek — mondja Kovácsáé Cili Klára, a Dózsa Tsz elgöke. Persze vannak olyan ágazataink, amelyek gyenge ^eredményei majdhogynem tőlünk függetlenek. Ez sajnos éppen az alaptevékenységünk, amely nem iktatható ki a sorból. Természetesen nem is akarjuk, hiszen egy mezőgazdasági üzem feladata elsősorban a mezőgazdasági termékek létrehozása. Csak a feltételeink, lehetőségeink, természeti adottságaink és az aszály tisztességesen gátolják, hogy ebben is eredményt tudjunk elérni. — Mi tartozik az alaptevékenységük körébe? — A gazdaság összterülete 2200 hektár. Az 1200 hektáros szántónkon gabonát, napraforgót és kukoricát termelünk,, száz hektáron fölüli a lucerna és a takarmánynak való csala- mádé. • Keltés a gyümölcsös, 90 hektár a szőlő, ennél alig nagyobb az erdő, negyven hektár a nád. Az állatainkat a háztáji gazdaságokba helyeztük ki. Jelentős innen a tejfelyá- sárlásunk, 537 ezer liter évente, sertésből 361 tonnát adunk át a feldolgozónak, vágómarhából pedig 138 tonnát. Mindez az elmúlt öt év alatt együttesen tizenöt millió forint veszteséggel járt. — A gazdálkodásuk egésze azonban nyereséges. Munkában , a gázszerelő részleg (Méhesi Éva felvétele) É^ü~ A segédüzemágaink ugyanebben az időszakban 30 millió forintot hoztak. Mindig volt a tsz-ben hagyománya a melléküzemági tevékenységnek. Négy évvel ezelőtt nagyarányú fejlesztésbe kezdtünk. Először a befejezetlen beruházásainkat igyekeztünk rendbetenni, például a tej feldolgozására alkalmasat. 1983-tól működik és ma 2—2,5 millió forint tiszta hasznot „termel”, túrót gyárt. Ugyancsak három éve indult meg a községben a gázprogram, mi „rámozdultunk”, beindítottuk a gázszerelő részleget, ma hatvanmillió forint az éves árbevételük. De van környezetvédő, rágcsálóirtó, kovács, göngyöleggyártó, tekercselő, gépszerelő, lakatos, nyomdának dobozokat gyártó, textilfeldolgozó, hypótöltő részlegünk, s ki ne felejtsem az autómentőnket és a kötő- hurkolókat. És Tatárszentgyörgytől Kiskunhalasig mi vásárolunk fel évente hatmillió liter tejet a kistermelőktől,' a szállítását a saját átalánydíjas fuvarozóinkra bízva. — Ez bizony elég sokféle ipari, szolgáltató tevékenység. Könnyű váltani, ha valami „nem jön be"? — Előbb a megjegyzésére hadd szóljak: a kényszer visz rá bennünket, hogy az ipari, segédüzemi hátteret megteremtsük. A mi lelkünk nem örülhet nagyon, ha a határt járjuk. A földjeink gyengék, aranykorona-értékük a 2 és 15 között ingadozik. .A felmérések szerint csak az idei aszálykár 44 százalékos. Nálunk pedig hatodik éve alig van csapadék. A kérdésre annyit: könnyűnek nem könnyű átállni, de meg kell tennünk.'Például: Nagykőrösön hoztunk létre egy textil- feldolgozó telephelyet. Egy évig tudtuk működtetni, aztán átmentettünk mindent Kerekegyházára. Ma remekül dolgoznak, sőt új ötletekre is telik az erejükből. Háztartási rongyterméket — magyarul felmosó és porrongyot — varrnak. A legújabb ötlet az, hogy megpróbálkoznak kis szériás extra méretű női ruhákkal. El Gondolom, ezt az ötletet, illetve a megvalósulás eredményét valamiképpen elismerik. <• Arra törekszünk, hogy a legnagyobb mértékben érdekeltek legyenek az eredményességben a dolgozóink, a részlegvezetők ugyanúgy, mint mondjuk a varrónők. Ismét egy példa: Ugyancsak a varrodában telente bedolgozói rendszert is alkalmazunk. Ilyenkor több a nők szabadideje, miért ne kötnénk le úgy, hogy mi is, ők is nyerjenek rajta? Sok embernek biztosítunk a községben munkát. Igyekszünk olyan tevékenységekkel bővíteni a munkaalkalmak skáláját, amelyhez mindenki érthet. Azt, hogy ez sikerül, talán jelzi az is, hogy míg 1981-ben 189 volt az állományi létszámunk, ma 432. — És a jövő? — Fényes eredményekre nem számíthatunk, de létezünk. Hiszünk benne, és nagyon akarjuk, hogy a szövetkezet fennmaradjon, — mondja az elnöknő. Gál Eszter
