Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

r házunk tája A MEGFONTOLT BŐKEZŰSÉG ELŐNYEI II jflínf többen vállaikoz - fl/J nak a nagyüzemileg I f m gazdaságosan nem hasznosítható, illetve tanácsi ke­zelésben levő parlagföldek műve­lésére. Bács-Kiskun megyében az első bárom negyedévben a magá­nosok 32 millió forint értékben vásároltak műtrágyát az Agro- ker-boltokban. Hozzávetőleges számítások szerint a nem „prob” kistermelők évente további 20 —25 millió forintot fordítanak szervestrágyára és lápföldre, azaz tőzegre. Ez a pénz tehát nem jelentéktelen, ezért sem mindegy, bogy a talajerő-fenn­tartásra illetve a kemikáliákra, a szervestrágyára szánt összeg ho­gyan hasznosul Pollák István, a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a kertészeti és növénytermesztési tevékenységet most kezdőknek ad tanácsokat. A szabályok értelmében 750 —1500—3000 négyzetméteres telkeket bérelhetünk. Átlagol­junk, a továbbiakban egy 1500 négyzetméteres, azaz 4Ó0 négy­szögöles parcellán végzendő munkákat veszem alapul. Ezek a területek — ahogy a földtör­vény is írja — nagyüzemileg nem hasznosítható parlagtel­kek, zömmel gyenge termőké­pességű homoktalajok. Megfe­lelő talajerőpótlással, szakszerű egyedi kezeléssel mégis jelentős jövedelemforrása lehet az ilyen parcella tulajdonosának. ' Az első dolgunk egyfajta ter­melésszerkezeti, hasznosítási terv elkészítése legyen. Ekkor összhangba kell hozni elképze­léseinket, telkünk talajtani és egyéb (öntözési lehetőség, a te­rület fekvése, esetleges fagyzu­gok, környezet stb.) adottságai­val. Az egyszerűség kedvéért alapnak olyan tevékenységet te­kintek, amellyel a tulajdonos el­sődleges célja, hogy a család zöldség-gyümölcs szükségletét kielégítse. Tehát felén állókultú­rát, másik részében pedig egy­nyári zöldségféléket szándéko­zik termelni, illetve kialakítja a pihenéshez szükséges gyepfelü­letet. A gyakorlati munka kezdése­kor, amennyiben szükséges, a területet rendezni kell. Egyenle­tes legyen a talajfelszín. A ki­sebb terepegyenetlenségek a szokásos talajmunkákkal is megszüntethetek. Ha azonban a telek buckásabb, ajánlatos egy tolólappal felszerelt traktort se­gítségül hívni. A növény nélkül álló puszta terület ideális — később vissza nem térő — lehetőséget teremt a tápanyag feltöltési munkák el­végzéséhez. Ekkor nyílik alka­lom — agronómiái lag erre az őszi-téli időszak a legkedvezőbb — a talaj alsó és felső rétegeit ellátni a növény számára szük­séges tápanyagokkal. A gyenge homoktalaj javítása is csak ek­kor végezhető el eredményesen. Mindkét tevékenység hosszú­távra meghatározhatja az ültet­vény, a telek termőképességét A homoktalajok javítására lápföldet (tőzeget) és szervestrá­gyát használnak. Ajánlatos 6 —8 tonna lápföldet és. 10—15 tonna szervestrágyát kijuttatni. Ezt a szervesanyag mennyiséget a 70—80 centiméter mélységű talajrétegbe kell egyenletesen bedolgozni. Ekkora mennyiség egy menetben történő beforga­tása a számba vehető kisebb tel­jesítményű gépekkel nehezen képzelhető el. Ezért ajánlom először a lápföld 70—80 centi­méter mélységbe forgatását, az ezután kiszórt szervestrágyát már elegendő 40 centiméter mélyre lejuttatni. Ez az időpont, munkafázis al­kalmas az alaptrágyának szánt műtrágyák talajbajuttatására is. A foszfort ajánlatos a lápföld­del együtt beforgatni, míg a ká­liumműtrágya a szervestrágyá­val együtt kerüljön a talajba. Nem kedvező, ha a szervestrá­gya sokáig és nagy felületen érintkezik a napfénnyel és a sza­bad levegővel, mert számottevő hatóanyag-veszteség mellett ki­szárad. Ilyenkor a hasznosítás­hoz elengedhetetlen nedvességet a talajtól vonja el, ami ebben a száraz időszakban igencsak kedvezőtlen hatású. Az alaptrágyaként adagolan­dó foszfor és kálium műtrágya mennyisége a talaj eredeti táp­anyagkészletétől függően - négyzetméterenként 0—50 ha­tóanyag-dekagramm — széles határok között változhat A túladagolás épp annyira ká- .ros, mint az „alultáplálás”, pénztárcánk kímélése szem­pontjából is. Ezért ajánlatos él­ni a tápanyagvizsgálás lehetősé­geivel. Ezt a Bácskai és Duna- mclléki TESZÖV bácsalmási la­boratóriumában, illetve a kecs­keméti Halasi úti növénypatiká­ban lehet megrendelni. A vizs­gálat ára a felhasznált műtrágya értékének töredéke. A nitrogént az őszi talajmun­kák során ne juttassuk ki! Ilyen­kor ugyanis nincs a területen növény, amely hasznosítani tudná ezt a gyorsan mélybe, ta­lajvízbe (!) mosódó kemikáliát. A talajelőkészítést, talajfel- töltést, tehát amiről eddig szó volt, a szőlő- vagy gyümölcste­lepítést megelőzően egy évvel ajánlatos elvégezni. Ugyanis ennyi időre van szüksége a szer­ves-, valamint a műtrágyának, hogy lebomoljon és ne károsítsa m « A KERTBEN Ahhoz, hogy gyümölcsösker­tünk növényei egészségesen vé­szeljék át a telet, célszerű elvé­geznünk néhány fontos mun­kát. Mindenekelőtt gondosan gyűjtsük össze az egészséges lombot, és komposztáljuk. Ha a nyáron számottevő lombkárosí­tást tapasztalunk, akkor célsze­rű fertőtlenítenünk (lepermetez- nünk) a lombot a Báriumpoli- szulfid 2 százalékos oldatával. Vizsgáljuk át fáinkat, bokra­inkat, és tisztítsuk meg a sérült, beteg, a kártevők által fertőzött részektől. A fatisztogatási mun­kák során metsszük le a hernyó- fészkeket, a vértetves vesszőket. Kéregkaparó kefével tisztítsuk meg a gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait. E művelet előtt a fák alján mindig terítsünk el újságpapírt, vagy fóliát, és ezen gyűjtsük össze gondosan a ka­I AZ UDVARBAN Megfelelő hő- és páraviszo­nyok nélkül nem lehet eredmé­nyes a csirkék téli, veszteség nél­küli felnevelése. Talán a hőmér­séklet a legfontosabb, mert a parékot. A fertőzött koronaré­szeket hordjuk egy csomóba és égessük el. Ne hagyjunk gyümölcsöt a fán! Különösen fontos, hogy a száradt, összeaszott termést, az úgynevezett gyümölcsmúmiát összegyűjtsük és elégessük, mert ez az elsődleges forrása a ta­vasszal induló fertőzéseknek. Kertünk madarairól madár­etetők, madárodúk kihelyezésé­vel gondoskodjunk, amelyeket magunk is elkészíthetünk. Az odúkat a fák vastagabb ágaira függesszük. Az etetőket pedig lehetőleg a búvóhelynek is al­kalmas bokrok közelében he­lyezzük el. Fontos szabály, hogy ba egyszer elkezdtük a madarak etetését, akkor azt folytassuk is egészen tavaszig. naposcsibék fejletlen hőszabá­lyozó képessége a nagyobb kü­lönbségeket aligha tudja áthi­dalni. Ezért az első napokban 33—35 Celsius-fokos hőmér­sékletről kell gondoskodni. Ez azután hetenként 2 fokkal csök­kenthető. A hőhiánynál nem ki­sebb hiba a hőingadozás. A nevelőhelyiség páratartal­mát is fontos ellenőrizni. A 60 —65 százalékos páratartalom az ideális. Az ennél magasabb­nak látható jelei vannak, érzé­keljük is. Az alacsonyabb azon­ban műszerek nélkül nehezen érzékelhető. A szárazlevegőjű nevelőhelyiség poros, az állatok tikkadtak, kiszáradnak. A leve­gő páratartalmát a fűtőberen­dezések közelében kiteregetett nedves zsákokkal, a nem almo­zott részek rendszeres locsolga­tásával növelhetjük. m A SZOBÁBAN I-----------;—I-----------­. H H Most már nem ritka, hogy a külső és a szobahőmérséklet kö­zötti különbség a 20—30 Cd- sius-fokot is meghaladja. Szo­banövényeink általában a tró­pusi fajok közül kerülnek ki. Ezért a gyors hömérsékletválto- zásra érzékenyek. A jelentős hő­ingadozás kedvezőtlen hatást gyakorol az anyagcsere-folya­matra, károsodás lép fel a lég­zésben. VÁLASZOLUNK Lévai Antal hajósi olvasónk a Thorfrec tüskementes fekete szeder beszerzéséről érdeklődött. A nagyobb faiskolai lera- katoknál már kapható. De ha a szaporítóüzemhez, a Roz­maring Termelőszövetkezethez fordul, akkor ők utánvéttel el is küldik. Címük: 1028 Budapest, Patakhegyi út 83—85. Telefon: 165-460. Jánoshalmáról L. Fehér Julianna tanácsot kért szépen termő birskörtefái, mogyorója és a bab növényvédelméhez. A kukacosodó birs fő kártevője a moly. Ez ellen Ditrifon 50 WP, Fiiból E, vagy Satox 20 WSC növényvédőszerrel véde­kezhet. Ezek a vegyszerek segítenek pusztítani a mogyoró kártevőit is. De nem hatástalanok egyéb kártevők elleni védekezéskor sem. A babnál ajánlható a Bi 58 EC-val törté­nő permetezés. a leendő kultúrnövényeket. Na­gyon hasznos, ha egy évig vala­milyen egynyári növényt ter­mesztünk, például kukoricát, burgonyát, zöldségfélét Külö­nösen ajánlható a később talaj­ba forgatható zöldtrágya nö­vény. Ha erre nincs lehetősé­günk, akkor a telepítésig vár­junk legalább egy telet A példásan telepített kert is okozhat veszteséget, bosszúsá­got, ha idejében nem gondos­kodnak a talajlakó kártevők ir­tásáról. Erre a célra nagyszerű­en felhasználható a Basudin 5 G (35 dekagramm/100 négyzet- méter), a Basamid G (5 kg/100 négyzetméter). Ezeket egyenle­tesen kell kiszórni és 30—40 centiméterre beforgatni, a terü­let szervestrágyázásával együtt. Amennyiben ezt a munkát csak a kert zöldséges részén vé­gezzük el, a fák telepítésekor külön kell gondoskodnunk az alaptrágya feltöltéséről. Ilyen­kor 1 x 1 x 0,8 méteres ültetőgö­dör aljára 1—2 villa érett szer­vestrágyát kell dobni, ezt 8—10 centiméteres földréteggel takar­ni, erre jöhet 20 dekagramm szuperfoszfát és 20 dekagramm 60 százalékos káliumklorid műtrágya. Ajánlatos egy kávés­kanálnyi Basamid G, vagy Ba­sudin 5 G talajfertötlenítő szert is egyenletesen leszómi. A ke­mikáliáknak nem szabad a gyö­kérzettel érintkezni. Ezért 10— 15 centiméteres elkülönítő föld­réteg kerüljön közéjük. Az új táv-, illetve központifü- téses lakásokban szinte állandó­an 18—22 Celsius-fokos a hő­mérséklet. A kedvező cirkuláció érdekében a fűtőtesteket az ab­lakok alatt helyezik cl. A növé­nyeknek is ez a hely lenne az ideális, mert számukra az ablak, a fényforrás közelsége fontos. Itt tehát két érdek ütközik. Az ablak melletti növényelhelye­zésre sok megoldás lehetséges. A friss, tiszta levegőre a növé­nyeknek ugyanúgy szükségük van, mint az embernek. Télen inkább a déli órákban szellőz­tessünk. Ilyenkor ügyeljünk ar­ra, hogy huzat ne étje a növé­nyeket, ezért az ajtó és az ablak vonalába ne tegyük őket. A hu­zat sok „rejtélyes” növénybeteg­ségnek — levélhullásnak — le­het okozója. A központifűtéses lakások­ban a levegő páratartalma igen alacsony. Ezt a fűtőtestre sze­relt, vagy más helyen felállított párologtatóval lehet ellensú­lyozni. A növénytartó tálcák­ban állandóan nedvesen tartott kavicsréteg is növeli a páratar­talmat. művelődés Bagoly György képei FESTMÉNYEKEN EGY FURCSA ŐSZ Kisebb közösségéből na­gyobb és másfajta csoportba lé­pett egy tehetséges fiatalember Dunavecsén. Szerencsére esze ágában sincs elhagyni felnevelő nagyközségét. Annál kevésbé, mert most talált haza igazán. Ezt mutatja az a kiállítás, ami a helyi tanács támogatásával jött létre a Petőfi Sándor nevét vise­lő művelődési központban, a sokféle fórumot szervező jeles intézmény rendezésében. A harmincéves alkotó, Ba­goly György harminchárom festménnyel jelentkezett. Han­gulatainak ihletője jórészt az idei -hosszúra nyúlt, furcsa ősz: az október és november napsu­garas, különleges fényei játsza­nak az öreg folyóparton. Ezeket észre kellett venni. Fölfedezé­sükből született a Duna-parti ősz szép variációsorozata, a ta- jj nyaképek, pincesorok összetett ábrázolása. Általában az elmú­lást jelképező évszak így lesz a kiállításon egyszerre a szomor­kás belefeledkezés, a szinte ős- természeti bujaság és egyféle de­rűs gyönyörűség hordozója. Solttól Vecsen át Földvárig tartanak a témaösztönzések. Maga a táj sem akármilyen. ■ A löszös szakadék, a naplemen­tében bearanyozódott töltés vagy a leapadt folyómeder kitá­rulkozása önmagában is hatás­lehetőségeket tartogat. De mi minden kell ahhoz, hogy a lehe­tőségek ne forduljanak visszá- jukra! Bagoly Györgypek min­denekelőtt van érzékeny megfi­gyelőképessége és ráhangoló­készsége. Egyre tökéletesedik a kifejezésmódja is. Nagy-nagy akaratról tanús­kodik az út, amin idáig — az első nyilvános bizonyításokig eljutott az alkotó. Az anyag megformálandó természetét még hétköznapian kemény va­lósagában megismerte elektro- lakatosként, ívhegesztőként. Közelítést jelentett, ízlésbeli összefogottságra i sarkallt ké­sőbb a dekoratőr! feladat. Majd tűecsetet vett a kezébe, hogy klasszikus németalföldi festmé­nyeket másoljon megrendelésre. Iskolának sem rossz ez, bár in­kább a megélhetési kényszer diktálta az ilyenfajta vállalkozá­sokat, mivel az elet nem min­denkinek juttat ösztöndíjakat és mecénási adományokat. Ma­radt tehát az esti, munkát köve­tő tanulás és önképzés. A dunavecsei kiállítás bizo­nyítja: érdemes nem feladni. Tetszik az a szívósság, ahogy valaki függetleníti magát múló divatoktól: önmaga világfájdal­massága helyett a műre össz­pontosít. Jó, ha eközben meg­adatik a közös műhelymunka, amire a Hartai Erdei Ferenc Tsz jóvoltából, Solt-Kalimajor cso­da-környezetében, mód nyílott nemrég. Különösen a mar jól ismert művész, Bozsó János ha­tása érezhető néhány képen. Az alkotások őszinték: meg­mutatják, hogy honnan hová jutott el a létrehozójuk. A fejlő­dés a Távol a kedves című fogal­mazástól kezdve egészen nyil­vánvaló. A naturálisabb ábrá­zolástól a megemelt, egységes hangulatú, míves kidolgozásig ível a választék. Megannyi meg­közelítésben arról tanúskodik a festmények színe-java, hogy nem lehet meg az ember meghitt természeti környezete nélkül. Bagoly György képes az elve­szőbői, az elmulóbol felmutatva megmenteni a pótolhatatlan ér­tékekét. Ezáltal vezethet útja a felnevelő, kisebb közösségből az alföldi festők táborába, amely már régóta nem csupán Hódmezővásárhelyt jelenti, ha­nem határvonalai közé tartozik Baja, Kecskemét, Tiszakécske és remélhetőleg Dunavecse is. Külön csodálatos: ha az egyik­hez tartozik az ember, nem kell hűtlennek lennie a másikhoz. Halász Ferenc FRIGYESY ÁGNES' Szabadulás Szárnyas röptetéssel vállatira röppennek, érkezésem alatt hajlongó lányalakká válnék, bereteszelnélek ölelésem kalitkájába. • s váltad érc-jólában megremegve volnék a szabadulás __ KÖNYVESPOLC A hitvitától a drámáig Hermann Istvánt nemrég hatvan évesen ragadta el a kér­lelhetetlen halál. Szűkebben vett szakmájára nézve filozófus volt, azon kevesek közül való, aki a József Attila-i ars poetica szellemében egész népének taní­tását vállalta föl, tanítványai iránti szüntelen alázattal, a marxizmus eszmeköréhez hűen, de dogmatikus elvakultságtól, szűklátókörűségtől mentesen. Mestere, Lukács György inspi­rációja egész életén át elkísérte: a gyakorlat filozófiájának mód­szerével perelt írásaiban a szo­cializmus egyes emberének tu­dati forradalmáéit, a valódi kö­zösségi léthez elengedhetetlen kiművelt emberfőkért, a tömeg minőségéért. Valljuk meg, Her­mann István olykor fájdalmas, elevenbe vágó diagnózisait nap­ról napra igazolja az idő —, tár­sadalmi létezésünk ijesztő kom- mercializálódása, az elit és az úgynevezett „plebszk ultúra" között szélesedő szakadék, a kultúra egyre nyilvánvalóbb áru volta, a munkásművelődés mind aggasztóbb helyzete, a szellemi tőke honunkban ta­pasztalható inflációja. Ebben a szituációban fölöt­tébb meglepő, hogy egy jónevű filozófus, egyetemi tanár a min­dennapok „ríngjébe” száll: isko­latévében tanít, szinházra-filmre éberen figyel, s katedratudósok­tól szokatlan módon „vidéki” újságokban is publikál. Egyszó­val: nyitottan egész életet ä, mentesen a szellemi antidemok­raták pöfleszkedő, arisztokrata gőgjétől. A szerző, sajnos, már nem ér­hette meg új könyve, A hitvitától a drámáig megjelenését. Posztu­musz kiadványról van szó, bár az 1971 és 1983 között keletke­zett tanulmányok és kritikai esszék zöme korábban már fo­lyóiratokban, napilapokban napvilágot látott. A kötet egészének gondolati­eszmei megalapozását is jelentik a Kultúra és szabadság című cik­lusba gyűjtött művészet- és kul­túrpolitikai tanulmányok. A plasztikus nyelvi (tehát gon­dolati) tisztaság, a fogalmazás közérthető egyszerűsége párat­lan történeti felkészültséggel pá­rosul a művészet évezredes, val­lással szembeni szabadsághar­cáról beszámoló esszében. A felépitményvita Magyarorszá­gon című tanulmány a sztálini nyelvtudományi tézisek ötvenes évek-beli hazai interpretációit, s az ezzel kapcsolatban Lukács György és Trencsényi-Waldáp- fel Imre közötti polémiát elem­zi, jelenünknek címzett észrevé­telekkel. Az életmódot tárgyaló esszé is már a jelenbe vezet át a szocialista elvekkel sokáig ösz- szeegyeztethetetlennek tartott személyiség-önéhezet, vagyis a produktív személyiségépítés tár­sadalmi fontosságát hangsú- - lyozza. Személyiségépítés, nem pedig személyiségrombolás, életélve­zet, nem pedig közöny vagy él- vetegség, a valóság naturális birtokbavétele, de nem eltorzí­tása — sugallják Hermann Ist­vánnak a hetvenes években szü­letett színházi és film-esszéi. Thália világát a filozófus-pers­pektíva a feje tetejéről a talpára állítja: nem színdarabokat és fil­meket látunk, de saját életmód­jaink analíziseit, valóság-kalei­doszkópot emberi rendszerbe szedve. Hermann István sokirányú fi­gyelmét természetesen nem ke­rülhette el korunk uralkodó mé­diuma, szórakoztatója vagy (és) manipulátora, a televízió sem. Külön könyvet szentelt a tévé­nek, s ezt a kötetet is áthatja a televízió (és a televiziózás) tár­sadalmi helyének keresése. Most—egy könyvbe gyűjtve —, látszik csak igazán, mennyi­re naprakészen, ugyanakkor jö- vőbe-mutatóan, elemzőn volt képes ez a reflektív elme követni a szellem (szükségképpen a tár­sadalmi valóság) rezdüléseit, irányulásait Időtálló megálla­pításai, vitára ingerlő észrevéte­lei egyként hasznára lesznek a jövendő „hitvitázóinak”, s mindazoknak, akik a múltba visszanézve próbálnak majd vá­laszt keresni a saját koruk, re­mélhetőleg emberarcú kérdései­re. Tódor János 1986. november 22.

Next

/
Thumbnails
Contents