Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
r házunk tája A MEGFONTOLT BŐKEZŰSÉG ELŐNYEI II jflínf többen vállaikoz - fl/J nak a nagyüzemileg I f m gazdaságosan nem hasznosítható, illetve tanácsi kezelésben levő parlagföldek művelésére. Bács-Kiskun megyében az első bárom negyedévben a magánosok 32 millió forint értékben vásároltak műtrágyát az Agro- ker-boltokban. Hozzávetőleges számítások szerint a nem „prob” kistermelők évente további 20 —25 millió forintot fordítanak szervestrágyára és lápföldre, azaz tőzegre. Ez a pénz tehát nem jelentéktelen, ezért sem mindegy, bogy a talajerő-fenntartásra illetve a kemikáliákra, a szervestrágyára szánt összeg hogyan hasznosul Pollák István, a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a kertészeti és növénytermesztési tevékenységet most kezdőknek ad tanácsokat. A szabályok értelmében 750 —1500—3000 négyzetméteres telkeket bérelhetünk. Átlagoljunk, a továbbiakban egy 1500 négyzetméteres, azaz 4Ó0 négyszögöles parcellán végzendő munkákat veszem alapul. Ezek a területek — ahogy a földtörvény is írja — nagyüzemileg nem hasznosítható parlagtelkek, zömmel gyenge termőképességű homoktalajok. Megfelelő talajerőpótlással, szakszerű egyedi kezeléssel mégis jelentős jövedelemforrása lehet az ilyen parcella tulajdonosának. ' Az első dolgunk egyfajta termelésszerkezeti, hasznosítási terv elkészítése legyen. Ekkor összhangba kell hozni elképzeléseinket, telkünk talajtani és egyéb (öntözési lehetőség, a terület fekvése, esetleges fagyzugok, környezet stb.) adottságaival. Az egyszerűség kedvéért alapnak olyan tevékenységet tekintek, amellyel a tulajdonos elsődleges célja, hogy a család zöldség-gyümölcs szükségletét kielégítse. Tehát felén állókultúrát, másik részében pedig egynyári zöldségféléket szándékozik termelni, illetve kialakítja a pihenéshez szükséges gyepfelületet. A gyakorlati munka kezdésekor, amennyiben szükséges, a területet rendezni kell. Egyenletes legyen a talajfelszín. A kisebb terepegyenetlenségek a szokásos talajmunkákkal is megszüntethetek. Ha azonban a telek buckásabb, ajánlatos egy tolólappal felszerelt traktort segítségül hívni. A növény nélkül álló puszta terület ideális — később vissza nem térő — lehetőséget teremt a tápanyag feltöltési munkák elvégzéséhez. Ekkor nyílik alkalom — agronómiái lag erre az őszi-téli időszak a legkedvezőbb — a talaj alsó és felső rétegeit ellátni a növény számára szükséges tápanyagokkal. A gyenge homoktalaj javítása is csak ekkor végezhető el eredményesen. Mindkét tevékenység hosszútávra meghatározhatja az ültetvény, a telek termőképességét A homoktalajok javítására lápföldet (tőzeget) és szervestrágyát használnak. Ajánlatos 6 —8 tonna lápföldet és. 10—15 tonna szervestrágyát kijuttatni. Ezt a szervesanyag mennyiséget a 70—80 centiméter mélységű talajrétegbe kell egyenletesen bedolgozni. Ekkora mennyiség egy menetben történő beforgatása a számba vehető kisebb teljesítményű gépekkel nehezen képzelhető el. Ezért ajánlom először a lápföld 70—80 centiméter mélységbe forgatását, az ezután kiszórt szervestrágyát már elegendő 40 centiméter mélyre lejuttatni. Ez az időpont, munkafázis alkalmas az alaptrágyának szánt műtrágyák talajbajuttatására is. A foszfort ajánlatos a lápfölddel együtt beforgatni, míg a káliumműtrágya a szervestrágyával együtt kerüljön a talajba. Nem kedvező, ha a szervestrágya sokáig és nagy felületen érintkezik a napfénnyel és a szabad levegővel, mert számottevő hatóanyag-veszteség mellett kiszárad. Ilyenkor a hasznosításhoz elengedhetetlen nedvességet a talajtól vonja el, ami ebben a száraz időszakban igencsak kedvezőtlen hatású. Az alaptrágyaként adagolandó foszfor és kálium műtrágya mennyisége a talaj eredeti tápanyagkészletétől függően - négyzetméterenként 0—50 hatóanyag-dekagramm — széles határok között változhat A túladagolás épp annyira ká- .ros, mint az „alultáplálás”, pénztárcánk kímélése szempontjából is. Ezért ajánlatos élni a tápanyagvizsgálás lehetőségeivel. Ezt a Bácskai és Duna- mclléki TESZÖV bácsalmási laboratóriumában, illetve a kecskeméti Halasi úti növénypatikában lehet megrendelni. A vizsgálat ára a felhasznált műtrágya értékének töredéke. A nitrogént az őszi talajmunkák során ne juttassuk ki! Ilyenkor ugyanis nincs a területen növény, amely hasznosítani tudná ezt a gyorsan mélybe, talajvízbe (!) mosódó kemikáliát. A talajelőkészítést, talajfel- töltést, tehát amiről eddig szó volt, a szőlő- vagy gyümölcstelepítést megelőzően egy évvel ajánlatos elvégezni. Ugyanis ennyi időre van szüksége a szerves-, valamint a műtrágyának, hogy lebomoljon és ne károsítsa m « A KERTBEN Ahhoz, hogy gyümölcsöskertünk növényei egészségesen vészeljék át a telet, célszerű elvégeznünk néhány fontos munkát. Mindenekelőtt gondosan gyűjtsük össze az egészséges lombot, és komposztáljuk. Ha a nyáron számottevő lombkárosítást tapasztalunk, akkor célszerű fertőtlenítenünk (lepermetez- nünk) a lombot a Báriumpoli- szulfid 2 százalékos oldatával. Vizsgáljuk át fáinkat, bokrainkat, és tisztítsuk meg a sérült, beteg, a kártevők által fertőzött részektől. A fatisztogatási munkák során metsszük le a hernyó- fészkeket, a vértetves vesszőket. Kéregkaparó kefével tisztítsuk meg a gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait. E művelet előtt a fák alján mindig terítsünk el újságpapírt, vagy fóliát, és ezen gyűjtsük össze gondosan a kaI AZ UDVARBAN Megfelelő hő- és páraviszonyok nélkül nem lehet eredményes a csirkék téli, veszteség nélküli felnevelése. Talán a hőmérséklet a legfontosabb, mert a parékot. A fertőzött koronarészeket hordjuk egy csomóba és égessük el. Ne hagyjunk gyümölcsöt a fán! Különösen fontos, hogy a száradt, összeaszott termést, az úgynevezett gyümölcsmúmiát összegyűjtsük és elégessük, mert ez az elsődleges forrása a tavasszal induló fertőzéseknek. Kertünk madarairól madáretetők, madárodúk kihelyezésével gondoskodjunk, amelyeket magunk is elkészíthetünk. Az odúkat a fák vastagabb ágaira függesszük. Az etetőket pedig lehetőleg a búvóhelynek is alkalmas bokrok közelében helyezzük el. Fontos szabály, hogy ba egyszer elkezdtük a madarak etetését, akkor azt folytassuk is egészen tavaszig. naposcsibék fejletlen hőszabályozó képessége a nagyobb különbségeket aligha tudja áthidalni. Ezért az első napokban 33—35 Celsius-fokos hőmérsékletről kell gondoskodni. Ez azután hetenként 2 fokkal csökkenthető. A hőhiánynál nem kisebb hiba a hőingadozás. A nevelőhelyiség páratartalmát is fontos ellenőrizni. A 60 —65 százalékos páratartalom az ideális. Az ennél magasabbnak látható jelei vannak, érzékeljük is. Az alacsonyabb azonban műszerek nélkül nehezen érzékelhető. A szárazlevegőjű nevelőhelyiség poros, az állatok tikkadtak, kiszáradnak. A levegő páratartalmát a fűtőberendezések közelében kiteregetett nedves zsákokkal, a nem almozott részek rendszeres locsolgatásával növelhetjük. m A SZOBÁBAN I-----------;—I-----------. H H Most már nem ritka, hogy a külső és a szobahőmérséklet közötti különbség a 20—30 Cd- sius-fokot is meghaladja. Szobanövényeink általában a trópusi fajok közül kerülnek ki. Ezért a gyors hömérsékletválto- zásra érzékenyek. A jelentős hőingadozás kedvezőtlen hatást gyakorol az anyagcsere-folyamatra, károsodás lép fel a légzésben. VÁLASZOLUNK Lévai Antal hajósi olvasónk a Thorfrec tüskementes fekete szeder beszerzéséről érdeklődött. A nagyobb faiskolai lera- katoknál már kapható. De ha a szaporítóüzemhez, a Rozmaring Termelőszövetkezethez fordul, akkor ők utánvéttel el is küldik. Címük: 1028 Budapest, Patakhegyi út 83—85. Telefon: 165-460. Jánoshalmáról L. Fehér Julianna tanácsot kért szépen termő birskörtefái, mogyorója és a bab növényvédelméhez. A kukacosodó birs fő kártevője a moly. Ez ellen Ditrifon 50 WP, Fiiból E, vagy Satox 20 WSC növényvédőszerrel védekezhet. Ezek a vegyszerek segítenek pusztítani a mogyoró kártevőit is. De nem hatástalanok egyéb kártevők elleni védekezéskor sem. A babnál ajánlható a Bi 58 EC-val történő permetezés. a leendő kultúrnövényeket. Nagyon hasznos, ha egy évig valamilyen egynyári növényt termesztünk, például kukoricát, burgonyát, zöldségfélét Különösen ajánlható a később talajba forgatható zöldtrágya növény. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a telepítésig várjunk legalább egy telet A példásan telepített kert is okozhat veszteséget, bosszúságot, ha idejében nem gondoskodnak a talajlakó kártevők irtásáról. Erre a célra nagyszerűen felhasználható a Basudin 5 G (35 dekagramm/100 négyzet- méter), a Basamid G (5 kg/100 négyzetméter). Ezeket egyenletesen kell kiszórni és 30—40 centiméterre beforgatni, a terület szervestrágyázásával együtt. Amennyiben ezt a munkát csak a kert zöldséges részén végezzük el, a fák telepítésekor külön kell gondoskodnunk az alaptrágya feltöltéséről. Ilyenkor 1 x 1 x 0,8 méteres ültetőgödör aljára 1—2 villa érett szervestrágyát kell dobni, ezt 8—10 centiméteres földréteggel takarni, erre jöhet 20 dekagramm szuperfoszfát és 20 dekagramm 60 százalékos káliumklorid műtrágya. Ajánlatos egy kávéskanálnyi Basamid G, vagy Basudin 5 G talajfertötlenítő szert is egyenletesen leszómi. A kemikáliáknak nem szabad a gyökérzettel érintkezni. Ezért 10— 15 centiméteres elkülönítő földréteg kerüljön közéjük. Az új táv-, illetve központifü- téses lakásokban szinte állandóan 18—22 Celsius-fokos a hőmérséklet. A kedvező cirkuláció érdekében a fűtőtesteket az ablakok alatt helyezik cl. A növényeknek is ez a hely lenne az ideális, mert számukra az ablak, a fényforrás közelsége fontos. Itt tehát két érdek ütközik. Az ablak melletti növényelhelyezésre sok megoldás lehetséges. A friss, tiszta levegőre a növényeknek ugyanúgy szükségük van, mint az embernek. Télen inkább a déli órákban szellőztessünk. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy huzat ne étje a növényeket, ezért az ajtó és az ablak vonalába ne tegyük őket. A huzat sok „rejtélyes” növénybetegségnek — levélhullásnak — lehet okozója. A központifűtéses lakásokban a levegő páratartalma igen alacsony. Ezt a fűtőtestre szerelt, vagy más helyen felállított párologtatóval lehet ellensúlyozni. A növénytartó tálcákban állandóan nedvesen tartott kavicsréteg is növeli a páratartalmat. művelődés Bagoly György képei FESTMÉNYEKEN EGY FURCSA ŐSZ Kisebb közösségéből nagyobb és másfajta csoportba lépett egy tehetséges fiatalember Dunavecsén. Szerencsére esze ágában sincs elhagyni felnevelő nagyközségét. Annál kevésbé, mert most talált haza igazán. Ezt mutatja az a kiállítás, ami a helyi tanács támogatásával jött létre a Petőfi Sándor nevét viselő művelődési központban, a sokféle fórumot szervező jeles intézmény rendezésében. A harmincéves alkotó, Bagoly György harminchárom festménnyel jelentkezett. Hangulatainak ihletője jórészt az idei -hosszúra nyúlt, furcsa ősz: az október és november napsugaras, különleges fényei játszanak az öreg folyóparton. Ezeket észre kellett venni. Fölfedezésükből született a Duna-parti ősz szép variációsorozata, a ta- jj nyaképek, pincesorok összetett ábrázolása. Általában az elmúlást jelképező évszak így lesz a kiállításon egyszerre a szomorkás belefeledkezés, a szinte ős- természeti bujaság és egyféle derűs gyönyörűség hordozója. Solttól Vecsen át Földvárig tartanak a témaösztönzések. Maga a táj sem akármilyen. ■ A löszös szakadék, a naplementében bearanyozódott töltés vagy a leapadt folyómeder kitárulkozása önmagában is hatáslehetőségeket tartogat. De mi minden kell ahhoz, hogy a lehetőségek ne forduljanak visszá- jukra! Bagoly Györgypek mindenekelőtt van érzékeny megfigyelőképessége és ráhangolókészsége. Egyre tökéletesedik a kifejezésmódja is. Nagy-nagy akaratról tanúskodik az út, amin idáig — az első nyilvános bizonyításokig eljutott az alkotó. Az anyag megformálandó természetét még hétköznapian kemény valósagában megismerte elektro- lakatosként, ívhegesztőként. Közelítést jelentett, ízlésbeli összefogottságra i sarkallt később a dekoratőr! feladat. Majd tűecsetet vett a kezébe, hogy klasszikus németalföldi festményeket másoljon megrendelésre. Iskolának sem rossz ez, bár inkább a megélhetési kényszer diktálta az ilyenfajta vállalkozásokat, mivel az elet nem mindenkinek juttat ösztöndíjakat és mecénási adományokat. Maradt tehát az esti, munkát követő tanulás és önképzés. A dunavecsei kiállítás bizonyítja: érdemes nem feladni. Tetszik az a szívósság, ahogy valaki függetleníti magát múló divatoktól: önmaga világfájdalmassága helyett a műre összpontosít. Jó, ha eközben megadatik a közös műhelymunka, amire a Hartai Erdei Ferenc Tsz jóvoltából, Solt-Kalimajor csoda-környezetében, mód nyílott nemrég. Különösen a mar jól ismert művész, Bozsó János hatása érezhető néhány képen. Az alkotások őszinték: megmutatják, hogy honnan hová jutott el a létrehozójuk. A fejlődés a Távol a kedves című fogalmazástól kezdve egészen nyilvánvaló. A naturálisabb ábrázolástól a megemelt, egységes hangulatú, míves kidolgozásig ível a választék. Megannyi megközelítésben arról tanúskodik a festmények színe-java, hogy nem lehet meg az ember meghitt természeti környezete nélkül. Bagoly György képes az elveszőbői, az elmulóbol felmutatva megmenteni a pótolhatatlan értékekét. Ezáltal vezethet útja a felnevelő, kisebb közösségből az alföldi festők táborába, amely már régóta nem csupán Hódmezővásárhelyt jelenti, hanem határvonalai közé tartozik Baja, Kecskemét, Tiszakécske és remélhetőleg Dunavecse is. Külön csodálatos: ha az egyikhez tartozik az ember, nem kell hűtlennek lennie a másikhoz. Halász Ferenc FRIGYESY ÁGNES' Szabadulás Szárnyas röptetéssel vállatira röppennek, érkezésem alatt hajlongó lányalakká válnék, bereteszelnélek ölelésem kalitkájába. • s váltad érc-jólában megremegve volnék a szabadulás __ KÖNYVESPOLC A hitvitától a drámáig Hermann Istvánt nemrég hatvan évesen ragadta el a kérlelhetetlen halál. Szűkebben vett szakmájára nézve filozófus volt, azon kevesek közül való, aki a József Attila-i ars poetica szellemében egész népének tanítását vállalta föl, tanítványai iránti szüntelen alázattal, a marxizmus eszmeköréhez hűen, de dogmatikus elvakultságtól, szűklátókörűségtől mentesen. Mestere, Lukács György inspirációja egész életén át elkísérte: a gyakorlat filozófiájának módszerével perelt írásaiban a szocializmus egyes emberének tudati forradalmáéit, a valódi közösségi léthez elengedhetetlen kiművelt emberfőkért, a tömeg minőségéért. Valljuk meg, Hermann István olykor fájdalmas, elevenbe vágó diagnózisait napról napra igazolja az idő —, társadalmi létezésünk ijesztő kom- mercializálódása, az elit és az úgynevezett „plebszk ultúra" között szélesedő szakadék, a kultúra egyre nyilvánvalóbb áru volta, a munkásművelődés mind aggasztóbb helyzete, a szellemi tőke honunkban tapasztalható inflációja. Ebben a szituációban fölöttébb meglepő, hogy egy jónevű filozófus, egyetemi tanár a mindennapok „ríngjébe” száll: iskolatévében tanít, szinházra-filmre éberen figyel, s katedratudósoktól szokatlan módon „vidéki” újságokban is publikál. Egyszóval: nyitottan egész életet ä, mentesen a szellemi antidemokraták pöfleszkedő, arisztokrata gőgjétől. A szerző, sajnos, már nem érhette meg új könyve, A hitvitától a drámáig megjelenését. Posztumusz kiadványról van szó, bár az 1971 és 1983 között keletkezett tanulmányok és kritikai esszék zöme korábban már folyóiratokban, napilapokban napvilágot látott. A kötet egészének gondolatieszmei megalapozását is jelentik a Kultúra és szabadság című ciklusba gyűjtött művészet- és kultúrpolitikai tanulmányok. A plasztikus nyelvi (tehát gondolati) tisztaság, a fogalmazás közérthető egyszerűsége páratlan történeti felkészültséggel párosul a művészet évezredes, vallással szembeni szabadságharcáról beszámoló esszében. A felépitményvita Magyarországon című tanulmány a sztálini nyelvtudományi tézisek ötvenes évek-beli hazai interpretációit, s az ezzel kapcsolatban Lukács György és Trencsényi-Waldáp- fel Imre közötti polémiát elemzi, jelenünknek címzett észrevételekkel. Az életmódot tárgyaló esszé is már a jelenbe vezet át a szocialista elvekkel sokáig ösz- szeegyeztethetetlennek tartott személyiség-önéhezet, vagyis a produktív személyiségépítés társadalmi fontosságát hangsú- - lyozza. Személyiségépítés, nem pedig személyiségrombolás, életélvezet, nem pedig közöny vagy él- vetegség, a valóság naturális birtokbavétele, de nem eltorzítása — sugallják Hermann Istvánnak a hetvenes években született színházi és film-esszéi. Thália világát a filozófus-perspektíva a feje tetejéről a talpára állítja: nem színdarabokat és filmeket látunk, de saját életmódjaink analíziseit, valóság-kaleidoszkópot emberi rendszerbe szedve. Hermann István sokirányú figyelmét természetesen nem kerülhette el korunk uralkodó médiuma, szórakoztatója vagy (és) manipulátora, a televízió sem. Külön könyvet szentelt a tévének, s ezt a kötetet is áthatja a televízió (és a televiziózás) társadalmi helyének keresése. Most—egy könyvbe gyűjtve —, látszik csak igazán, mennyire naprakészen, ugyanakkor jö- vőbe-mutatóan, elemzőn volt képes ez a reflektív elme követni a szellem (szükségképpen a társadalmi valóság) rezdüléseit, irányulásait Időtálló megállapításai, vitára ingerlő észrevételei egyként hasznára lesznek a jövendő „hitvitázóinak”, s mindazoknak, akik a múltba visszanézve próbálnak majd választ keresni a saját koruk, remélhetőleg emberarcú kérdéseire. Tódor János 1986. november 22.
