Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1986. november 22. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 | KISZ-ÁLLÁSPONT: | Cselekvő támogatás Ülést tartott a KISZ Közpon­ti Bizottsága pénteken a szövet­ség székiházában. A testületet Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB november 19—20-i üléséről, s az ott elfogadott határozatról. A KISZ KB ülésén részt veti és felszólalt Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A tájékoztatót követően a KISZ Központi Bizottsága kinyil­vánította, hogy cselekvőén tá­mogatja a pártnak a gazdasági miunka megjavításával kapcsola­tos elhatározásait. A KISZ fel­adatait a párthatározat végrehaj­tásában a KISZ KB a közeljövő­ben részletesen is kidolgozza — döntötték el a pénteki ülésen. Ezután a KISZ KB mellett mű­ködő hat rétegtanács és két bi­zottság feladat- és hatáskörére tett javaslatot vitatta meg a tes­tület. Az ifjúsági szervezet vezető testüilete a továbbiakban munka­csoportokban tár gyalta' meg a KISZ tevékenységének tapaszta­latait a műszaki fejlesztés meg­gyorsításában. A NÉPFRONTBIZOTTSÁGOK feladatai Családvédelmi tanács alakul Ülést tartott tegnap Kecske­méten a Hazafias Népfront me­gyei nő- és társadalompolitikai bizottsága. Fehér Béláné dr. tá­jékoztatta a résztvevőket a Ha­zafias Népfront Országos^ Taná­csa nőbizottságának megalaku­lásáról, az új testület céljairól. Mint mondta, a 28 tagú orszá­gos bizottság — melyben Bács- K isikunt ő képviseli — a nők sa­játos munkahelyi, csaiádi gond­jait segíti orvosolni, illetve meg­előzni. Bekapcsolódott a többi között az egészséges életre neve­lésbe, a „női szerep” megtanítá­sába. A házasságok jó része ugyanis azért bomlik fel — foly­tatta —, mert kicsi a házasfelek tűrőképessége, s egyikük sincs tisztában a családi élet anyagi hátterét képező háztartás veze­tésével. Az erre. vonatkozó isme­retek iskolán kívüli tanításában is segédkezni kíván a nőbizott­ság. Egyáltalán: mindenben köz­reműködik. ami a társadalom leg­kisebb és legfontosabb egysége, a család intézményének a meg­szilárdítását szolgálja. Ennek érdekében alakul meg a jövő év­ben a népfront megyei nő- és családvédelmi tanácsa is. A társadalompolitikai bizott­ság ezt követően beszámolót hall­gatott meg a Bács-Kiskun me­gyei cigány lakosság helyzetéről. A megyei tanács cigányügyi tit­kára távollétében az általa össze­állított jelentést dr. Bognár La­josáé, a HNF megyei titkárhe­lyettese ismertette. A megye 12 és fél ezer cigány lakosának élet­módjában az utóbbi két évtized­ben jelentős változások történitek. A munkaképes korúak többsége dolgozik, igaz, nagyon alacsony közöttük a szakmunkások ará­nya. Javult egészségkultúrájuk, elsősorban a cigánytelepek fel­számolásának köszönhetően. A helyi népfrontbizottságak továb­bi feladata egyebek között az, hogy. még inkább vezessék be az arra alkalmas cigányokat a köz­életi munkába. Győzzék meg a szülőket: járassák gyermekeiket óvodába, hiszen így nagyobb az esélye, hogy később nem iporzso- lódnak le az iskolában. A me­gyei társadalompolitikai bizott­ság egyik legfontosabb teendője pedig a megyei oigánytanács megalakításának előkészítése. Az ülés mindkét témájához kapcsolódott Farkas József me­gyei titkár hozzászólása, aki az Új oktatási és az új családjogi törvényben foglaltakra emlékez­tetett. E dokumentumok — mond-, ta — bőségesen kínálnak tenni­valókat a nő- és társiada! ompoli - tikai munkabizottságoknak. Ezt követően többen a cigány lakos­ság életkörülményeinek javítá­sáért indított és eredményesen végződött helyi népfrontkezde- ményezésekről számoltak be. Ugyancsak tegnap ülésezett a Hazafias Népfront megyei gaz­daság- és talepüléspoiitiikai bi­zottsága. A résztvevőket az ÁJ-, lami Biztosító tevékenységéről' tájékoztatta dr. Móczár József, az ÁB tnegyei igazgatója. Sz. K. JÖVŐRE: ORSZÁGOS SUGÁRZÁSÚ KÖRZETI ADÁS Tízéves a szegedi tévéstúdió A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója fennállásának tizedik évfordulójáról emlékez­tek meg tegnap Szegeden. Az -intézmény székházában Regős Sándor stúdióvezető köszöntöt­te a megjelentéket, köztük - .dr. Kornidesz. Mihályt, a Magyar Televízió elnökét, a társlapok főszerkesztőit, valamint a Dél- Alföld párt-, állami és társadal­mi életének vezetőit. Megnyitójában Regős Sándor beszélt a szegedi stúdió tízéves történetéről, kiemelve a nívódí­jas filmalkotásokat. Megemlítet­te, hogy a tárgyi feltételék foko­zatos javulása után (épület, mű­szaki berendezések) a műsor- struktúra is jelentősen bővült. Megjelentek például a nemzeti­ségi és magazin jellegű műsorok, s bekapcsolódtak a Hétvége adá­saiba és a május elsejei közvetí­tésekbe. Egyúttal bejelentette, hogy,; A987(, januárjától országos sugárzású lesz az eddig csak négy megyében fogható körzeti adás. Ezt követően dr. Kornidesz Mihály szólalt fel. Elmondta, hogy a kezdeti hibák, botladozá- sok, s egyes következetlenségek után magáira talált a stúdió, és nagyívű - fellendülés következett. Rendkívül fontosnak jelölte meg, hogy a négy megyével való kap­csolat, együttműködés továbbra is kiegyensúlyozott legyen, hiszen az egymásrautaltság közös. Szólt arról, hogy a jövőben az orszá­gos sugárzásban jóval nagyobb konkurencia válható, így elsősor­ban a körzeti műsorok színvo­nalát kell emelni. Az ünnepség végén jelentették be, hogy a szegedi stúdió ez évi nívódíjas produkciója a Fotó Bérezi című dokumentumfilm, melyet Baján forgatott a szerkesztő, Mucsányi János, az operatőr, Virág Pál és a rendező Tóth Szöllős András. T. B. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VITATTÁK MEG: Az egészségügy műszerellátottsága Az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetéről tárgyalt tegnap a Parlamentben tartott ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizott­sága. A téma elemző vitája an­nak a jelentésnek az alapján , bontakozott . ki, amelyet a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság ■ készített egy országos vizsgálat­ról, töhb mint 400 egészségügyi intézmény műszerparkjának meg­tekintése alapján. A helyzet egyik jellemző té­nyezőjeként került szóba az ülé­sen, hogy sokszor az anyagi le­hetőségek szűkössége akadályoz­za a különféle gyógyászati intéz­ményeknél a munkájukhoz leg­alkalmasabb készülékek beszer­zését. Ebből adódóan olcsóbb, vi­szont kevésbé megbízható, rövi- debb élettartamú, gyakran meg- hibásodó műszerekkel és techni­kai felszereléssel kell dolgozni­uk. További következménye en­nek a mostoha helyzetnek, hogy egyes intézetek, amikor ném áll“ (Folytatás 1. oldalról.) utóbbit hangsúlyozta W. Schir­mer, az NSZK-beli RAL Insti­tut igazgatója, aki még azt is ki­fejtette, hogy nemcsak egyes ter­mékek minőségéért kell felelős­séget vállalniuk a gyártóknak, hanem a hibás termékek felhasz­nálása következtében előforduló veszteségekért is. Hazánkban az elmúlt két évti­zedben mintegy hétezer termé­ket vizsgálták meg a KÁF szak­emberei, s ennek csupán negy­ven százaléka érdemelte ki a megkülönböztető emblémát. Ezek közül napjainkban már több nincs forgalomban \(elavultak, nem gyártják, visszavonták stb). így ebben az évben csupán 1100 terméken használható a jelzés. Ez a magyar gyártmányskálához viszonyítva Igen kis százalékot képvisel, aminek egyebek között oka az is, hogy a gyártók nem nak rendelkezésükre a feladat­körükbe tartozó vizsgálatokhoz, gyógyítóeljárásokhoz szükséges berendezések, kénytelenek a be­teget továbbküldeni olyan egész­ségügyi intézménybe, ahol az ilyen technikai feltételek adot­tak. Ez viszont jelentős beteg­szállítási költséggel jár, növek­szik az ápolási, a táppénzes na­pok száma, röviden a gyógyítás­sal járó kiadás. A népi ellenőrök megállapították — s ebben egyet­értettek velük a vizsgálatba be­vont intézmények egészségügyi szakemberei is —, ‘hogy csupán a mentőszállítás évente olyan te­temes költséggel jár, hogy abból fedezni lehetne sok, ma még Hi­ányzó gyógyító műszaki eszköz beszerzését, illetve gyors javítá­sukat. A vita során a képviselők kö­zül gyakorló orvosok és más egészségügyi szakemberek is szót kértek. A kérdések, javaslatok lényegében azt vetették fel, il­letve igényként erősítették meg ismerik föl előnyeit a hazai for­galmazásban, s főként a külpiaci értékesítésben. Bemutatták a háromszögemb-' léma nemzeti színekkel megfes­tett változatát, amelyet az ex­portárukon kívánnak majd al­kalmazni. Fixier László, a KÁF titkára arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy klubot hoz­nak létre a kiváló árukat gyár­tók részére, valamint megalakul­nak a szervezet területi egysé­gei is. Remélhető, hogy ezek ugyancsak hozzálárulnak ahhoz, hogy megyénkből is többen * tgénvt tartsanak termékeik érté­kelésére. Annál is inkább, mert Például több tésztaféle, üdítő, húskészítmény, édesség és szá­mos ipari termék, amelyet me­gyei gyártók készítenek, -minő­ségben eléri a kiváló szintet, s a háromszög használatával javít­hatták ezek eladhatóságát a ha- zai és külpiacon egyaránt. Cs. I. — a népi ellenőrök javaslatával összhangban —, hogy szükség van olyan hosszú távú fejleszté­si program kidolgozására, amely áttekinthetővé i teszi az egész­ségügyi ágazat műszerellátottsá­gát, s egyben arra is ösztönöz, hogy a meglevő műszerpatkot hatékonyabban használják ki. A nyugati importból származó — meglehetősen drága — berende­zésekkel kapcsolatban az a ja­vaslat hangzott el, hogy keve­sebb típussal kellene dolgozni, így egyszerűbb lenne a műszaki karbantartás is. A vita alapján — amelybe be­kapcsolódott dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Forgács Adóm. az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság helyet­tes vezetője is —; dr. Pesta László (országos lista), a bizottság el­nöke indítványára a testület úgy foglalt állást, hogy néhány hó­napoméivá ismételten tájékozód­ni fog az egészségügyi műszer­ellátásról, különös tekintettel arra. miként valósulnak meg a gyakorlatban a vizsgálat alapján tett KNEB-iavaslatok és a kép­viselői kezdeményezések. Munkásor­alegységgyulés Félegyházán {Folytatás az 1. oldalról) országos parancsnokság 1986-ra a testület tagjainak fő célként a munkahelyi termelési feladatok maradéktalan teljesítését tűzte ki. A félegyházi szakasz,, mint ez a beszámolóból is kiderült, ele­get tett ennek az elvárásnak. Emellett a jövőben is nagy fi­gyelmet kell fordítani a közrend és a közbiztonság, valamint egy jobb közmorál kialakítására, mert ez is feltétele a hatékonyabb, színvonalasabb gazdasági mun­kának. G. & ARBATOV REAGAN BESZÉDÉRŐL Az elemi megbízhatóság hiánya MOSZKVA Minden eddiginél ellenségesebbnek minősítette Reagan amerikai elnök november 18-ai beszédét Geórgij Arbatov, az Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézet igazgatója pénteken a moszkvai Pravdában megjelent írásában. Reagan az Etikai és Társadalomtudományi Kutató Központban mon­dott beszédében valósággal .keresztesháborúra” hí­vott fel — állapítja meg cikkében a szovjet aka­démikus. Az Í956-OS magyarországi ellenforradalmi láza­dás kapcsán Reagan kifejtette, hogy akkor az Egye­sült Államok „helytelenül cselekedett, nem kellett volna karbatett kézzel ülnie”. Aki csak egy kicsit is ismeri a történelmet — mutat rá Arbatov —, az tudja, hogy az Egyesüli Államokban akkoriban he­ves viták folytak, egyesek úgy vélték, hogy hiba volt hónapokon keresztül ellenforradalmi lázadást sízítani, azt a látszatot keltve, mintha az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozásra készülne. Má­sak arról igyekeztek meggyőzni Eisenhower elnö­köt, hogy ne avatkozzék be, ne kezdjen háborút. Reagan elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy ezzel kapcsolatban mire akar kilyukadni: folytat­ni kívánja a fegyveres beavatkozást Afganisztán­ban. Angolában és Nicaraguában. Ígérte továbbá, hogy a Szovjetunió belügyeibe is beavatkozik. .Külpolitikai téren mindenekelőtt Reykjavíkról van szó. öt héten át csűrtek, csavartak, bonyolí­tottak, s Végül arra a következtetésre jutottak, hogy e próbálkozásokkal semmire sem jutnak, tehát ke­resztet kell vetni az egészre, egyszerűen át keli húzni, nemlétezőnek nyilvánítani az elért megál­lapodásokat.” Mint az akadémikus kifejti, ezzel az átlátszó magatartással a washingtoni kormányzat azt akar­ja elérni, hogy a Szovjetunió szakítsa meg a pár­beszédet, temesse el az Egyesült Államok számára terhessé vált tárgyalásokat. Ez azonban nem fog sikerülni — mutat rá. Arbatov a továbbiakban megállapítja, hogy az Egyesült Államokból, mint partnerből hiányzik az elemi megbízhatóság. „Moszkvában nyilván kény­telenek elgondolkodni azon, hogyan fogadják Rea­gan megnyilvánulásait. Reykjavíkban majdnem alá­írt egy szerződést az atomfegyverek teljes felszá­molásáról1. Alig egy hónappal később pedig mind­ezt elveti, és .keresztesháborút’ hirdet a Szovjet­unió ellen, a megállapodások feltételéül pedig a Szovjetunió belső berendezkedésének megváltozta­tását szabja.” — „Melyik a valódi elnök? Kivel van valójában dolga a Szovjetuniónak? Cselekvőképes-e egyáltalán az elnök, vagy az ő szájával valaki más beszél, sőt ráadásul hol ez, hol az beszél? Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel manapság Moszk­vában az emberek, az utca embere éppúgy, mint feltehetően azok is, akik a politikát csinálják” — írja a Pravdában Georglj Arbatov. Mi történt a titkos tárgyalásokon? Az amerikai szenátus vezetői­vel folytatott rövid megbeszélést pénteken Reagan elnök. Robert Byrd, a Demokrata Párt és Ro­bert Dole, a Republikánus Párt szenátusi csoportjának vezetője a töiVényhozás jövő évi prog­ramjáról és az „iráni kapcsolat” kérdéseiről tárgyalt az elnökkel. John Poindexter, tengernagy, Reagan nemzetbiztonsági tanács­adója pénteken tájékoztatta a törvényhozás két háza illetékes bizottságainak képviselőit az irá­ni ügyről. Poindexter nem volt hajlandó részt venni a bizottsá­gok formális meghallgatásé n, ezért a Fehér Házban találkozott a szenátorokkal. Ugyanakkor a szenátus felderítési, illetve a kép­viselőház katonai ügyekkel fog­lalkozó bizottsága zárt ajtók mö­gött hallgatta meg William Caseyt, a Központi Hírszerző Hi­vatal, a CIA főnökét az Iránnal folytatott titkos tárgyalásokról, illetve a fegyverszállításokról. Robert McFarlane, Reagan volt nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Reagan kUlönmegbizotitja volt a titkos tárgyalásokon, egy csütörtök esti beszédében vitat­ta azt az állítást, hogy Shultz kül­ügyminiszter nem tudott a titkos akciókról. McFarlane azt mon­dotta, hogy személyesen tájékoz­tatta' a minisztert minden fonto­sabb fejleményről. Mint jelentet­tük, a külügyminiszter korábban azt mondotta, hogy az ügyről nél­küle döntöttek, és csak „szórvá­nyos” tájékoztatást kapott. Shultz nyilvánosan is bírálta az „iránt kapcsolatot”, mindenekelőtt a fegyverek szállítását, de nem mondott le tisztéről és Reagan elnök megerősítette: továbbra is igényt tant külügyminiszterének szolgálataira. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: A Brazil Demokratikus Mozgalom, az eddigi kormánypárt győzött a brazil nemzetgyűlési választásokon. — Párizsban az amerikai űrfegyverkezési .program egész „vezérkara” tárgyalt nyugat-európai üzletemberekkel az SDI-ba való .bekapcsolódás­ról. — Párizsban szélsőjphboldali terroristák agyonlőtték a Re­nault elnök-vezérigazgatóját. KEDD: Bejelentették, hogy decemberben soron kívüli szovjet—ame­rikai szakértői konzultációt rendeznek fegyverzetkorlátozási kér­désekről. — Kim ír Szén Phenjanban megbeszélést' folytatott Dzsambinih Batmönhhel. SZERDA: Moszkvában véget ért a Legfelsőbb Tanács ülésszaka, amely törvényt hozott a magánmunkáról, s békefelhivást inté­zett a világ parlamentjeihez. — Konferencia volt Moszkvában a KGST korszerűsítéséről. CSÜTÖRTÖK: Reagan elnök sajtóértekezleten cáfolta George Shultz külügyminiszter lemondási szándékát. — Khomeini ajatollah hosszú hallgatás után elutasított minden érintkezést-Amerikával. PENTEK: A jugoszláv államfő befejezte bukaresti tárgyalásait. — Ruud Lubbers holland miniszterelnök moszkvában tárgyal. Á HÉT MAKACSUL VISSZATÉRŐ KÉRDÉSE Van-e lehetőség a csádi zűrzavar \ tisztázására ? Afrika szivében terül el a ha­zánk területénél hozzávetőleg 14- szet nagyobb, de csaik 5 milMó em­ber lakta ország Csád, amely füg­getlenségének negyedszázada alatt legfeljebb öt évig élt viszonyla­gos nyugalomban. Aíz utolsó két évtizedben egymást érték a pucs- csoik, a polgárháborús események, megannyi váratlan fordulattal: a lázadók és a kormányerők élén bekövetkezett szerepcserékkel. De nemcsak Hiszene Habré és Gu- kuni Veddei váltott, hanem Pá­rizs és Tripoli is. Mert Csád sor­sa nem hagyja hidegen Francda- ' országot, sem az északi szomszéd Líbiát. Nyilván a föld mélyében rejtőző, még föl nem tárt kincsek miatt... Az ellentétek gyökere, persze, odáig nyúlik, hogy északon mu­zulmán arabok élnek, délen pedig feketék, akik közül évszázadokon át rabszolgákat szedtek az ara­bok. A két népcsoport közt a ha­tárvonal valahol a 16. szélességi fok táján húzódik, ennek megfe­lelően oszlik meg a franciák ál­tal támogatott, nyugatbarát Habré kormány csapatainak és a Líbia segítségét élvező északiak befo­lyása is. Az utóbbi hetekben fordulat következett be: az ellenzék eddi­gi vezetője, Gukuni Veddei szem­bekerült a Líbiaiakkal, állítólag meg is sebesült A napokban le­váltották Gukuni Veddeit az el­lenzéki vezetők, . és Asejk Bin Uimart nevezték ki a csádi ideig­lenes nemzeti egységkonmány élére. Feltehetően ő jobban szá­• Moszkvában a többi közt a magánmunka-tevékenységről is törvényt fogadott el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a héten tar­tott őszi ülésszakán. A képen: Nyikolaj Talizin miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizottság elnöke beszéL (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) mi tha t a líbiai segítségre. Miköz­ben a francia kormány továbbira is Habré támogatására rendeld katonáit. Aurillac, a párizsi kor­mánynak a volt gyarmatokkal való együttműködéséért felelős minisztere N’ Djaménában kije­lentette, hogy még több katonát vezényelnek a csádi kormány megsegítésére. A, francia katonai akciónak egyébként .karvaly” a fedőneve... A 16. szélességi fok körül pedig időnként dörögnek a fegyverek. Viszont, erőszakkal végképp meg­oldhatatlan a csádi probléma. P. J. löp-szifeäB téten ;I|to- • 'liMjg'MirMt igen fesriSj­amelyet po­litikai gyil­kosságok, I litobbantá­I pen: mani- ' tűnte-- * «K Earita i badügymi- | niszter tá­Elismerés kiváló termékekért

Next

/
Thumbnails
Contents