Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

4 • PETŐFI NÉPE e 1986. november 21.

TÍZÉVES

A SZEGEDI KÖRZETI TÉVÉSTŰDIÓ

Sportcsarnokban kezdték

Saép emlék ma már Szegeden a spontcsarooki tévé-műhely.

Az a kilenc tévés, aki a tíz év előtti állapítás éta tagja a körzeti stúdiónak, elfeledte a kezdeti bosz- szús ágokat,! a főfáj dító helyihliányt, az idegesítő kényszermegoldásokat.

A teremtés, a csak- azéntis öröme maradt meg az 1976-ban, a Magyar Televízió új, TAsza-panbi műhelyében állást, nehéz feladatokat vállaló akkori fiatalokban.

Regős Sándor stúdióvezető is jól ismeri a kezdeti gondokat, noha 1978- ban bízták meg a szegedi stúdió irányításával. Az ..első években nem mindig találták meg az alkalmas embereket, a kívánatosnál és 1tehetségeméi lassabban a.Vkul1 irtott a nagynahiva- tott vidéki tévés műhely. Tőle várták a fejlődés gyorsítását.

Végigjántam az új, korszerű stúdiót, mielőtt bekopogtam az intézmény vezetőjéhez. Az egyik helyiségben szlovákul, egy másikban románul beszél, tek. Nemzetiségi műsorok utómunkálatain dolgoztak méhanyán. Másutt montírozták, azaz összeillesztéssel, egyes részek áthelyezésével, kihagyásával közvetítésre alkalmassá tették •a felvételeket — a másnapi körzeti műsort, a vágószobában egy dokumen- itumfilman munkálkodtak, két szerkesztő már decemberi ni portokat tervezgetett.

A feltűnően egyszerűen, céltudatosan berendezett főosztályvezetői — a Ma- sv’r Televízió önálló főosztályaként építette szer- yeyr?iíébe a szegedieket —! szobában örömmel tudat- ts'-n kedvező benyomásaimat.

Regős bólogatott és kiegészítette szavaimat.-6- Néhányan Gyulán, ketten-hárman Kecskeméten dolgoznak. Tucatnyi műsor készült ezekben a hetekben.

Egyetlen pesti tévést sem láttam, most már ma- ffule is megbirkóznak a feladatokkal.

*— Természetesen időnként mi is felkérünk fővárosi kollégákat, budapesti vagy vidéki újságírókat egy-egv sajátos feladatra. ^ a világ egyetlen televíziója sem mondhat le az ilven aíkalmi megbízásokról. Bármiféle munkát elkészíthetnénk önerőből, legfeljebb esetenként kicsit halványabban.

— Ha jól emlékszem, a kezdet kezdetén Antal Imre volt az itteni műsorok egyik sokat foglalkoztatott szóvivője.

— Így igaz. Szegeden a semmiből kezdtek kollégáim. Itt hiányoztak a mikrofonos újságcsinálás hagyományai. A pécsiek szerencsésebbek voltak,

' mert az ottani rádióstúdióból néhány olyan riportert szerződtettek, akik ma már országosan ismert tévésekké nőtték ki magukat. Kavállik Károly is rendszeresen szerepelt nálunk. Igaz. miindketten 'hódmezővásárhelyi származásúak, de a nagyközönség számára már pestiek voltak.

— Érdemes volna csoportosítani az elmúlt évtizedben sugárzott műsorokat. de ehhez aligha elegendő egv napilap terjedelme. i Gondolom, legalább száz—százötven önálló filmet, tévéjátékot készítettek.

— Százötvenet? Pontosén kétszázötvenet! Számolja ehhez a rendszeres heti jelentkezéseket, a híradókat. Meg közreműködéseinket más műsorokban !

— Ügy vélem, hogy szi. gorú mércével is találhat- . nánk számos kiváló, hatásos. maradandó értékű műsort.

— így minősít,1 munkánkat a szakma! Eddig három dijat kaptunk a miskolci, kétévenként sor. rákerülő tévés fesztiválokon'. Fontos társadalmi, gazdaságpolitikai, kulturális problémákkal foglalkoztunk. Egyikre-másikra talán mi irányítottuk az illetékesek figyelmét.

— Például?

— öt esztendeje két filmet készítettünk a nevelőszülőkről. Az érzelmekre és az értelemre hatva bizonyítottuk, hogy egy jó nevelőszülő milyen sokat jelenthet a közösségnek, több támogatást érdemelne. Idén jelent meg az a rendelet, amely szerint

nyugdíjas állásnak számít, ha valaki hivatásszerűen, tartósan vállal állami

gondozottakat. Szó .volt — hogy egy másik példát Is mondjak — a főként a Kiskunságban elterjedt csettegők betiltásáról. A

mi filmünk feltehetően kedvezően befolyásolta a közhangulatot. Bizonyítottuk a kistermelők leleményességét, mumkakedvét, a

csettegők népgazdasági hasznát. A bioenergia hasznosításáról készült műsoraink gazdasági haszna akár forintban is kimutatható.

— Bevallom, én a képernyőről szereztem tudomást a szegedi kisoperáról. ! 11

— A működési területünkön földelhető' országosan a megérdemeltnél talán kevéssé (ismert értékek népszerűsítését első pereitől kezdve fontos Ügyeink közé soroltuk. Szívesen hivatkozom a magyar folklór legősibb rétegeit kutató Polner Zoltán írásaiból forgatott hét néprajzi filmre, az em_ Mtett kisopera bemutatóira, vagy a Radó Vilmos életútját felvázoló portréra. nagysikerű anyák napi műsorunkra, a Kincskeresővel kialakult együttműködésünkre, a szegedi és a bajai fotóművészekről készített par.tréfilmelkre.

— Említeni kellene a határainkon túl élő maavar irodalom népszerűsítését is.

— Továbbra is tervezzük a Vajdaságban, Romániában és másutt élő magyar írók, költők új műveinek bemutatását. Fenntartjuk az újvidéki televízióval kiépített kölcsönösen előnyös 'kapcsolatokat.

— Az egyik szemem sir, a másik nevet, e terveket hallgatva. Örülök, mert mondandóját csak vázlatosan visszaadó interjúból is nyilvánvaló: egyre érdekesebbnek, színvonalasabbnak ígérkeznek mű. soraik. Szomorkodom: nem mindenütt tudják venni a szentesi adót. Sok közös antennát Kékesre állítottak Kecskeméten is.

— A tévé vezetői is fölismerték, hogy a postai távközlési körzetek nem azonosak a vidéki tévék működési régióival. Ezért

1987. január elsejétől visz. szakerüllünlk az országos műsorba. Vagyis kedden este egy óráig a kettes műsoron csak a szegedi műsor lesz látható. Természeteden .továbbra is a Dél-Alföld problematikája uralkodik. de hiszem, hogy következtetéseink, példáink országos érvé- nyűieknék bizonyulnak.

— Köszönöm a tájékoztatást. újabb sikeres évtizedeket kívánok olvasóink nevében is a magunkénak is érzett körzeti stúdiónak.

Heltai Nándor

FILMJEGYZET

A bál

Ettore Scola neve velószínűleg ismertebb volt a hatvanas - években, mint ma. Á Belfagor a pokolból és a Beszéljünk a nőkről! című könnyed, olasz vígjátékok rendezőjét többen (és mások) tartották számon, mint a 'későbbi fesztivádíjas A terasz, a Postakocsi és a most látható A bál című produkciók rendezőjét. Az 1984-fes több nemzetközi díjjal is jutalmazott, olasz—argentin—francia koprodukcióban készült film rendezőjének jellemzése szerint „amolyan történelmi diszkófilm. — szöveg nélkül”.

Azzal nem számolhatott, hogy mára már a „diszkófilm” — a Flashdance, a Break folytatásai és a tucatszám készülő, hozzájuk hasonló szériagyártmányok bemutatása után 4- egészen mást jelent. De ma már nincsenek általában zenés-táncos filmek sem, az eltelt évek folyamán differenciálódtak, könnyedebbek vagy nehezebbek lettek. A bál azonban egyik kategóriába sem tartozik igazán. Nem könnyű körvonalazni azt az egyetlen helyszínhez kötött, előzmény nélküli, sok szereplőre komponált történelmi pantomimet, mely a harmincas évektől kezdve egy-egy évtized szórakoztató zenéjének stílusában, népszerű táncainak nyelvén kívánja szóra bírni a közelmúlt történelmének egy-egy jellegzetes korszakát. A bál, mint pantomim segítséget nyújt ahhoz is, hogy közelebb sikerüljön kerülni a groteszkbe hajló vígjáték, a nevetés forrásához is, mely — olasz filmről lévén szó — nem hagyható figyelmen kívül.

Az olyan mű, amin nevetni lehet,, számomra emberibb. Csak szomorú, csak drámai ember nem létezik, ahogy olyan ember sem, aki reggeltől estig hahotázik. Persze a nevetés sokszor csak levezetés, tagadás, de fakadhat a nézőnek a valósággal szembeni fenntartásaiból is — állítja egy nyilatkozatában Scola. A rendező, aki azt szeretné, hogy filmjeinek személyes stílusa legyen, eddigi életműve alapján elmondhatja, hogy több külön — bár vitatható értékű — stílust teremtett.

A bál egy kétszintes táncteremben játszódik. A többnyire francia slágerekre megelevenedő francia történelem akár az olasz történelem is lehetne, mert eseményei meglehetősen hasonlóak: a II. világháború előzményei, a háború évei, a német megszállás, a felszabadulás, az amerikaiak színrelépése. A szereplők valamennyien érdeklődést keltő, karakterisztikus figurák. Miközben a forgatagban időről időre a mellékszereplők főszereplővé rendeződnek át. összehangoltan működnék a szemvillanások, az ősi, egymást provokáló férfi és női gesztusrendszerek. A nagy tükrökben korok tablóivá áll össze a díszlet, jelmez, smink és frizura. Megindító jelenetek adnak képet arról az időszakról. amikor a megszállás éveiben óvóhellyé alakul a terem. Hamarosan a felszabadulás mámoros tánca köszönti az amerikanizálódó világot. •

A történelem különféle népszerűsítő filmes előadásmódjaival újabban magyar filmek (Itt élned, halnod kell) ürügyén is van lehetőségünk találkozni. ám az eddigiek nem minősíthetők igazán emlékezetes találkozásnak. Scola produkciójában (is) a félignm eddig nyíltan vállalt didaxls — oktatás — többet árt az ügynek, — a helyes történelmi szemlélet kialakulásának —, mint magának a filmnek.

Károlyi Júlia

Érdekes kiállítás nyílit Kecskeméten, az Erdei Ferenc nevét viselő művelődési központban. Se nem grafikai, se nem festészeti vagy szobrászati, nem is könyv, vagy plakátkiáilllítás, hanem antropológiai és a tudó* mányág neves művelője, a Bács- Kiskum megye székhelyén élő dr. Henikey Gyula munkásságába nyújt bepillantást. Ez a tevékenység nem kevesebb,. mint 24 ezer felnőtt embertani Vizsgálatát fogja át, ami egyfajta világcsúcsnak is beülik.

öt éve találkoztam vele először, egy interjúm. Jóformán cs.sk annyit sejtettem munkájáról, hogy nehéz helyzetben dolgoznak az antropológusok, az emberrel foglalkozó tan sajátos művelői. Megítélésük sókádg túl. zottan leegyszerűsítő volt, az egyik korábbi lexikon szerint: .az antropológiai elv figyelmen kívül hagyja a társadalmi-történelmi viszonyok jelentőségét". Nehéz a szakkutató helyzete azért is. mert miniden egyes em. bent aligha tud megmérni precíz eszközeivel: a tapintókörzővel, tolómérőével és acélszalaggal. hogy teljesen megbízható Ikövetkezttetésekre jusson. Mire való mindez? Volt Idő, amikor a faielmólet próbálta meg kisajátítani az adatokat. Az Igazi kutatók becsületére legyen mondva: nyíltan Is elhatárolták magukat minden olyan elmélettől, amely bármelyik nemzet vagy embertípus felsőbbrendűségét hirdette.

Jó példák — a 30-as évek egyetemi tanszékvezetője, Bair- tucz Lajos és akkori tanársegédei : Nemeskéri János, Fehér Miklós — környezetében alapozódott meg Henkey Gyula rend. kjvül gazdag Ismeretanyaga, és alakult ki már-már megszállott hlvatássizeretete. Most kiállítás gyűjti össze térbe-rendezet- ten, egy terembe mindazt a legfontosabbat a magyarországi népcsoportokkal kapcsolatban, amit tanulmányokban érintett vagy bizonyított. Bácsi-Kiskun, Szolnok, Heves és Nógrád megyei múzeumi közleményedben, az ez Anthropológia Hungaricában, az Anthropológia! Közlemények füzeteiben, valamint külföldi szaklapokban. Ennél szélesebb és el. térőbb érdeklődésű Olvasóközönség ellőtt is kifejtette nézeteit a Forrás című folyóirat hasábjain, interjúkat adott az Élét és Irodalomnak éá a Petőfi Népének. Máig emlékezetes, amikor az elmúlt évtizedek iparfejlesztésének és városiasodásának hatásáról, a legújabb „népvándorlás” következményeiről beszélt, ‘ami nem függetleníthető a kiállításon 'bemutatott népcso- * portok életétől sem.

A hagyományos alföldi mezővárosok iparosítása főleg abból a népességiből — a környező parasztságból — vonzotta a munkaerőt, amely helyben vészelte át a török időket. Jellegzetesen ilyen Túrkeve, Karcag, Szolnok, Jászberény és Kecskemét környéke. Csupán a szlovákok beolvadása érdemel említést, de mert embertant szempontból nem különböznek lényegesen a magyaroktól, figyelemre méltó atropológiad eltolódást még a pailócföldi iparvárosokban — Miskolcon, Salgótarjánban — sem tapasztalni. Budapesten már a század elején számottevő keveredés indult meg a nagyrészt idegen eredetű szakmunkások és az ország minden zugából felköltözött, munkássá váity; magyar szegényparasztok között. Ez aztán fokozódott az ötvenes években, a feszített iparosítás 'hatására. Majd a vidéki Iparfejlesztéssel, a fővárosi- műszakiak és szakmunkások részbeni letelepedésével teljes embertani típuskdegyeniUtődés kéz. dődött, szerte az országban.

Végül is milyen egy antropológiai kiállítás? Dr. Henkey Gyű. ■la, a nyugdíjas múzeumi főmun- 'kiaitárs, de korántsem nyugalmat kereső kutató már régebben ké. szült rá — útban ahhoz, hogy feldolgozza 24 ezer személy adatait és nyomdáiba küldje újabb tanulmányait. Láthatóvá akarta tenni nagyobb méretekben és az eddigiekhez képest más formában a magyar néprajzi csoportok és hazai nemzetiségiek sajátosságait. A fényképész 220 éleit, nagyságú arcképen dolgozott, hogy legyen mit elrendezni Grafikonok szemléltetik a főbb eredményeket, I tabló foglalja össze az embertani adatokat és a történeti következtetéseket. A dokumentumok nyolc magyar csoport 10—10 életnagyságú szembe, és profilképét, valamint bunyevác, német, sokác és szlovák nemzetiségiek fotóit mutatja be.

Ezek a képek és megállapítások élővé teszik az elvontnak tűnő antropológiát, elmélyítik történelmi és önismeretünket. És érzékeltetik azoknak a kutatásoknak a fontosságát, (amelyek (egyaránt nélkülözhetetlenek a mai ember alkatának eg. zakt ismeretében a sportorvos és á reumátólógus, a testnevelő és a divattervező, konfekoiós méretező számárai. Elkerülhetetlen az újabb és újabb eredmények számbavétele. Ha nem is hivatkozunk minduntalan egymást váltó napjaink ritmusában az antropológiára — immár aligha létezhetnénk nélküle.

Halász Ferenc

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMET: az

ügyelet ideje hétfőtől péntekiig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon, reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488,

központi tömb, .diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét,

Izsáki út 5., C-pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822,

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia. Hetónyegyháza, Jakabszál- lás, Ny ár Lőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház emütett két épületében látják el.

Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth Lajos tér 6.. T.: 23), Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tisza- alpár, Imre tér 18. T.: 44-162), Kerekegyháza. Fülöph'áza, Kun- haracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101), Orgovány: Orgovány központi rendelő (T.: 25), Lajos mi zse, Felső la] os, Ladán vbene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24), Szabadszállás, FülöpszáiMás. Soltszentimre: Szabadszállás. központi rendelő (T.: 220), KMiszentmiküiás. Kunpe- szér. Kunaidacs. Tass: Kunszent- miiklós. központi rendelő (T.: 155). Laikitelek: dr. Glied I. (La- kitólek, Alkotmány u. 3. T.: 42- 015).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a

központi (levelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye Kiskunfélegyháza, Ki'VAn Gv. u. 7 T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kpripTáiiiápij. rál'ímcnosteni. pető- fiszáíilási. bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletét. T.:

21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotiaszállási. barkakötönyi, zsamai. kunfehértói, kisszáilási és pírtól betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi ren. delő (T.: 25), Jánoshalma, Ké- leshalom. Borota, Rém: ■ Jánoshalma. központi rendelő (T.: 88), Mélykút; központi rendelő (T.: 88). Tompa. Kelebia: dr. Császár J. (Kelebia. Bajcsy-Zsl- limszky u. 27. T.: 47).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügveletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátva, Duniaszentbenedek. Foktő, Gé. derliplk. Homokmégy, Miske. Orda». öregcsertő-C«oima. Szak- már. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ide'e szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig fairt. T.: 10. 122. 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munka, szünet! napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa. Solt, Hanta, Dunapataj. Du- narzentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J: (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T„: 12), Hajós: dr. Zakupsziky E. (Hajós. Temető u. 9. T.: 27),

Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendeld (T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84.).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják él a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton

8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet. Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet 'idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztód, csengődi, tabdl, páhi, kaskan tyúi betegeket.

y Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68), Soltvad- kert, Bócsa. TáZlár: SÓI tvad kert, központi rendelő (T.:21).

Baja: a hétvégi ügyeletet a kórház7 baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.l 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsbor- sodl. bácsszentgyörgyi, bátmo. nriVori. csátaljaii. csávodyl. dá- vodi. érsekcsanádi. feWSszen.t- ivárni. garal. hercegszántói, nagy- bnracsik»'. nemesnádudvArl. *ü- kösdl. szeremlei és vaskút! betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszölősi, talmiházi. mái*ételikii. kunbajai. csIVérj.pi'. medairasi. katymári la- IkovSkiat láiHák el.

TTSZAKÉCSKE: a rendelőintézetben p. tts7akénskpi és lä^zi’ö- falvi betegeket látják el (T.: 41-261).

GYÓGYSZFRTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógvsz'ir. tárak itarttanak ügyeletét:

Kecskemét: Szabadság tér;

Baja: Tóth Kálmán .tér 2.: Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsók; Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/a.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1; Kiskunmajsa: Hősek tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Sóltvadkert: Ifjúság u. 2.; Ti- szakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36.

T.: 106)

KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344)

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor. Szeretnie: dr. Németh

P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a. T.: 45). Felsőszentiván, Csávoly. Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. í 28.), Bácsborsód. Madaras. Katymár: dr. Szabó T. (Bácsborsód. Dózsa u. 13). Hercegszántó. Dávod, Csátalja. Nagyba rác ska: dr. Varga I. (Dávod. Dózsa u. 37.).

KAt,OCSAt ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátva. Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa. Újhelyi Imre u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tl- rlnger A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.). Dunavécse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös

Hadsereg u. 8, a.), Solt, Űjsolt, Dunaegyháza, Allampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró

F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géder- lak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u.

14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári

J.- (Császártöltéstés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kiss Molnár

J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.:

20).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 2/b.), Jákabszállás, Orgovány: dr. Za- kupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlő- rinc: dr. Dani s. (Nyárlőrlnc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Véreb u. 2/a. T.: • 137), Tisza- kécske: dr. Jene! J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs. Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Baj- csy-Zs. u. 84.). Ágasegyháza, Fü- löpháza. Izsák: dr. Nagy O. (Izsák, Kossuth L. u. .43.), Kun- szentmlklós. Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós. Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, FUlöpszállás: dr. Loboda J. (FUlöpszállás, Ady E. u. 2. T.: 19), Akasztó, Csengőd, Tab- di, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Sallai u. 33.), Kecel, Imrehegy: dr. Ső- reghy A. (Kecel', Vasút u. 59/3.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr.

Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62-987), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pélmo- nostora, Petőfiszállás: dr.

Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 8. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakltelek: dr. Kovács Gy-mé (Lakltelek, Petőfi u. 3/a. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Köm- pöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jász- szen ti ászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 18. T.: 18), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A, (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.:4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyl Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Ba- lotaszállás, Kunfehértó: dr. Ala- dics S. (Kiskunhalas, Ibolya u.

11.), Jánoshalma: dr. Ivanlcs M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota. Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: Jánoshalma: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng Ml (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Czi-nder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92). Bácsalmás. Cslkérla, ■ Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletich Gy. (Bácsalmás. Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10}.\ /'. 'mW. v

filÄudomän^i