Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
munka y telje/ítmények • PETŐFI NÉPE • 6 1986. november 2L ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Útkeresés a kalocsai Rubinnál Több export, kevesebb belföldi szállítás Másfél éve az Ipari Minisztérium döntése nyomán a Fékon gyáraiból négy önálló vállalat alakult. Közülük kettő Bács-Kiskun megyében: Baján „Nett” Konfekcióipari, Kalocsán pedig „Rubin” Ruházati Vállalat néven. Ez utóbbi cég igazgatójával, Nraaeth Tiborral beszélgettünk az eltelt időszak tapasztalatairól, s a jövő terveiről. — Milyen újkeletű gondokkal találták szemben magukat az önállóvá váláskor? — A korábbi tíz éves gyári muirJka ideje alatt, amikor a nagyvállalathoz tartoztunk, nem alakultak ki bizonyos munkaitenü.- leteink. l>gy a gyártáseLökészítés, a imodelitervezés, a •modellkészítés és a kapcsolat a- megrendelőkkel. Az induláskor azonban ennél súlyosabb problémák is adódtak. A Fékon összes adósságát felosztották a négy gyár között. Az Ilyen osztozkodásnál mindig vannak vesztesek és nyertesek. Mi vesztesek lettünk. Forgóalapunk nem érte el a 30 millió forintot. Nagyon „nyomott” keresetszínvonallal indultunk. Több százalékkal elmaradtunk a többiektől. Ez aztán az árainkban is jelentkezett. Emellett „örököltünk” 20,5 millió forint adósságot, amelyet 1989-ig /vissza kell fizetni. Pénzügyi helyzetünk tehát nem rózsás. Kalkulációink szerint ez alatt az öt esztendő alatt évente 3—3,5 százalékkal emelhetjük a béreket, s a beruházási keretünk sem lehet több évi 3—3,5 millió' forintnál. Ez még az amortizációt sem fedezi. — Csak hátrányokkal járt az önállóság? — Nem egészen. Néhány dologban javunkra vált Korábban a béremeléskor az átlagolás érvényesült. Például: kimondták, hogy mindegyik gyár 3 vagy 8 százalékot fejleszthet. Az, hogy ki menynyiről Indult, mit teljesített, nem számított. A fejlesztési javak eloszlása legtöbbször létszámará_ nyosan történt. Hasonló voll a jóléti és egyéb eszközök eloszlása is. Most majd a • lehetőségeink arányában magunk dönthetünk. Előny az is, hogy mivel a döntéseket nem „fent” hozzák, egyre inkább előtérbe kerülnek nálunk a kreatív, gondolkodó szákemberek. Hiszen a megoldást csak magunktól várhatjuk. Nekünk kell kezdeményezni. — Mondana erre példát? — Üj körülmények közé kerültünk. ’ Nekiláttunk helyzetünk i elemzésének, s a feladatok kidolgozásának. Hat teamet alakítottunk. Az első a normakészítőik csoportja, amely az időelemző módszert alapul véve kidolgozza a megfelelő teljesí tménykövetel- ményeket. A következők a technológusok, akik az adottságainkra leginkább Illő, „méretre szabott” technológiát munkálják ikL Harmadik a gyártásközi ellenőrök teamje. Negyedik az úgynevezett kommunikációs csoport^ amelyik a termelés folyamán a dolgozók hangulatát szondázza és érről ad információt. Az ötödik a megfelelő anyagi ösztönzés kialakításáért felel. Végezetül van egy vezető csoport, amely összehangolja a többi munkáját. Ezek az egységek tehát működnek, s lehet, hogy az időik,során — az igényektől függően — megszűnnek ég helyettük más feladattal újak alakúinak. — É csoportok tehát már a jövőért dolgoznak. De egy pillanatra maradjunk még a mánál. Miként sikerült teljesíteniük éves terveiket? — Jól indultunk 85-ben. Piacaink megmaradtak. Bár tőkés partnereink közül az elején néhá- nyan óvatosan kezeltek bennünket. Talán egyfajta csődeljárásnak hitte egyikük-máslfcuk ezt a belső átszervezési folyamatot. De rövidesen velük is helyreállt a kapcsolat. A Szovjetunióba ekkor már négy esztendeje nem szállított a Fékon. Sikerült erre a piacra is visszajutnunk. A jó indulás után sajnos az idei tervet nem tudjuk teljesíteni. 147 millió forintos termelési érték elérését terveztük, | várhatóan csupán 139—141 niilíló lesz A Szovjetunióba, az elképzeléseknek megfelelően, 26 millió forint értékben szállítunk. A tőkés országokba idén 30 irpiliió értékű női ruha, blúz kivitelét Irányoztuk elő és ezt 50—53 millióra teljesítjük. A belföldi értékesítés viszont alaposan elmaradt a tervezettől, 89 millió helyett csak 60—65 millió forint értékű árut szállítunk, — Miből adódik ez a lemaradás? —■ Megítélésem szerint tavaly szeptembertől túl nagy mennyiségű ruházati termék érkezett be az országba importból. Emiatt - a második félévtől a hazái megrendeléseink zöme meghiúsult. Azért, hogy kapacitásainkat lekössük, megkezd tűje a tőkés termelést szabadszállási és kiskőrösi üzemünkben is, ahol korábban ilyet imég nem gyártottunk. A piaci gondok mellett azonban anyagellátási problémák is hátráltattak bennünket. Nem egy • Korszerű gépekkel ismerkedhetnek meg a tanulók a jól felszerelt tanműhelyben. % TUDOMÁNY, AZ IPAR ÉS A BANKOK ÖSSZEFOGÁSA Hat város, hat innovációs park szerződésünket a kellék vagy a különféle alapanyag hiánya hiúsította meg. Emellett a nagymértékű fluktuáció is hátráltatta a tervek teljesítését. Evek óta 22— 30 százalék között van a munkaerőmozgás. Idén csökkent valamelyest, de még mindig nagyon magas. — Minek tulajdonitja ezt? — Sok fiatal megy el .tőlünk. Azt hiszem, rossz módszerrel — válogatás nélkül — történnek a beiskolázások. Ez albból is látszik, hogy volt itt egy tanuló kislány, aki öt centiről nem látta befűzni a cérnát a varrógépbe. Nagyon erős szemüveget kapott, de végül így sem maradhatott a szakmában. A 'beiskolázás tehát sem az általános iskolák, sem a szülők részéről nem elég megalapozott. Mi .pedig nem tudunk előbbre lépni, hiszen nálunk nincs felvételi •vizsga Nem csoda ezek után, ha gyakori a pályaelhagyás is. Pedig mi súlyos terheket vállalunk magunkra a tanulóképzés érdekében. Évente 150—200 ezer forintot költünk erre személyenként. A régebbi dolgozóink közül azok mennek el, akik nem bírják' a nem csekély Idegi terhelést. Gondoljuk csak meg: egy zsebet például égy milliméter szélességben kell végigvanrnl. Ha egy kicsit eltéveszti, .már túl széles a varrás, ha keskeny, akkor meg lyukas lgsz. Az ilyen inget pedig nem lehet eladni. Ennek ellenére stabil törzsgárdával rendelkezünk. — Megismerkedhettünk az elmúlt másfél esztendő eredményeivel, gondjaival. Milyen távlati elképzeléseik vannak? Hogyan kívánják stabilizálni a vállalat helyzetét? — Egy lépcsőzetes szakmai iskolát szeretnénk kialakítani. Fiatal szakmunkásaink egy részét felsőfokú isikö’ákba irányítjuk, s be1 ölük kineveljük a vezetőket. Fontos, hogy ez az elkéDzelésünk megvalósuljon, mert aki itt nő feL az a mi nyelvünket beszéli, átérzi gondja’rikat s mindent •megtesz az e'őbbrelépés érdekében. A továbbiakban közösen fejlesztjük gyántásszsrvezési tevékenységünket a Sziget Gazdasági Munkaközösséggel. Ennek eredményeként jövőre már 15—20 százalékos termelékenységnövekedést várunk. Erre alapozva aztán folyamatos. jó munkával olyan vállalatot akarunk kiépíteni, amely hosszú távon képes anyagi jólétet biztosítani dolgozóinak. Gaál Béla Az ország hat városában, tudományos körzetében kezdődött meg innovációs parkok szervezésének előkészítése — hallottuk a, hírt azon a szegedi sajtótájékoztatón, amelyet a közelmúltban tar- , tott meg az Ipari Minisztérium és a Biotechnika Rt. A továbbiakban elmondották; Szegeden még 1984-ben alakult meg a Biotechnika Részvénytársaság, amely alapját képezheti az innovációs park kifejlődésének. Debrecenben az idén, október 31-én írtak alá keretmegállapodást gazdasági társaság létrehozásáról, Budapesten a közeljövőben várható ilyen fordulat. Később Veszprémben, Borsodban, illetve Szekszárd— Paks térségében is követik majd a példájukat. Az újságolvasó kissé bajban van már az elnevezéssel, hiszen a hasonló jellegű, külföldről származó híradásokban találkozott már ipari park, tudományos (technológiai) park, novum park stb. fogalommal is. Ám könnyű elkerülni a fogalomzavart, ha megállapodunk abban, hogy az ipari parkon többnyire olyan előközművesített, infrastruktúra-hálózattal (víz- és gázvezeték, villany- és telefonhálózat stb.) ellátott területet értünk, amelyeket — a megyék iparosítása során — gyakran kialakítottak a városok határain, hogy odacsalogassák a gyár vagy telephely építésére vállalkozó vállalatokat. A húzó ágakban Az Innovációs park minőségileg más, több ennél. Előzményei külföldre nyúlnak vissza, hiszen az USA-ban, Nyugat-Európában és japánban már az elmúlt 5—15 évben létrejöttek ilyen társulások, technológiai park stb. nővén. A legismertebb példája ennek az amerikai, kaliforniai Szilícium-völgy, ahol az USA elektronikái. iparát alapozták meg. Bár minden bizonnyal nálunk is különbözőek lesznek az elnevezések, a lényeg ugyanaz: e parkok létrehívásában a tudomány, a felsőoktatás, az ipar, a fejlesztési célokra szakosodott kereskedelmi (innovációs) bankok kötnek egymással szövetséget. Ezért csak olyan ipari központokban alakulhatnak ki ilyen intézmények, amelyek egyetemi városok is egyben, ahol különböző kutatóintézetek találhatók. (Magától értetődik, e parkok munkájában az MTA regionális központjai is részt vesznek.) Szegeden például az MTA Biológiai Központja, s. a József Attila Tudományegyetem, Debrecenben az MTA Atommagkutató Intézete s a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetem, Veszprémben a Vegyipari Egyetem és t&bb kutatóintézet, Szekszárd— Pakson pedig mindenekelőtt a Paksi Atomerőmű nemzetközileg Is ismert tudományos és szakemberbázisára építik a munkájukat. További sajátosság, hogy elsősorban az úgynevezett húzó iparágakban (elektronika, mikroelektronika, számítás- technika, biotechnológia, gyártás-automatizálás, méréstechnika, gyógyszer-, illetve vegyipar, anyagtudományók ' stb.) törekszenek gyors fej-' lesztésre. A cél az, hogy olya« találmányokkal, szabadalmakkal és más szellemi termékekkel jelenjenek meg, amelyeket szívesen fogad a hazai és a világpiac egyaránt. Az alapvető célok közé tartozik az is, hogy a csúcstechnológia színvonalát megközelítő termékeket a megszokott időnél jóval előbb gyártsa az ipar, hiszen csak így lehet az átlagosnál nagyobb nyereséget elérni. Állami támogatással Szocialista államunknak már azért is ragaszkodnia kell a sikert ígérő kutatási-fejlesztési programokhoz, mert e parkok megalapítása, tevékenységük kibontakoztatása állami támogatást is igényel. A Szegedi Biotechnika Rt. például azért tud biotechnológiai Ipari nagylaboratóriumot építeni 200 milliós beruházással, mert maga mögött tudhatja az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi segítségét. A támogatás sajátos formája, hogy a különböző bankok — Állami Fejlesztési Bank, Technová Bank BT, Innofinan- ce Pénzintézet stb. — az innovációs társulások tagszervezeteként, számottevő összegekkel „szállnak” be e vállalkozásokba. Sokat nyom a latba a helyi erők mozgósítása is. Az állami támogatás jele az is, hogy — az Ipari Minisztérium kezdeményezésére — a közelmúltban megalapították az innovációs parkokat koordináló tanácsot. E bizottság — amely az Iparpolitikai Tanács szakmai testületének tekinthető — tagjai között található több minisztériumunk magas beosztású vezetője, számos egyetemünk rektora, fejlesztési bankunk és kutatóintézetünk igazgatója, továbbá más személyiségek. A koordináló tanács a jelen időszakban mindenekelőtt az innovációs parkok megalapítását előkészítő munkákban fejt ki tevékenységet. Vállalatszerű gazdálkodás Mindenki azt várja az innovációs parkoktól, hogy — az alapozást követően, vagyis néhány év elteltével — önfenntartóvá váljanak, vagyis bármi legyen is a nevük, vállalatszerű gazdálkodást folytassanak, amelyben a nyereség válik a legfőbb értékmutatóvá. .Nemcsak” a népgazdasági érdekek kívánják így, hiszen e parkok működését segítő pénzintézetek, a saját tőkéjükkel- társuló ipari vállalatok csak akkor boldogulhatnak, ha a befektetésük megtérül-. A még 1984 őszén alapított szegedi Biotechnikai Rt. példája azt igazolja, hogy ez a cél néhány „türelmi év” után valóban megközelíthető, illetve elérhető. A szegediek felfigyeltek például arra, hogy szinte minden kórházban más típusú edényeket használnak az orvosok vérvételre, vizeletvizsgálatra és más hasonló, diagnosztikai célra. Műanyagból készült, egységes, szabványosított edénycsaládot alkottak meg, amelyet ugyancsak tipizált kis konténerben tárolnak. Az Egészségügyi Minisztérium örömmel üdvözölte a kezdeményezést, egy műanyag-feldolgozó szövetkezet pedig hamarosan megkezdi- a sorozatgyártást, amely várhatóan jól jövedelmez majd a Biotechnika Rt.-nek. A Biotechnika Rt. egyébként csak szerény kitérőnek tekinti az edénycsaládok megalkotását, amely — amint a sajtótájékoztatójukon elmondották — megalapozza az anyagi biztonságukat, s lehetővé teszi számukra, hogy biotechnológiai témájú kutatásokra, fejlesztésekre _ összpontosítsák az erőfeszítéseiket. Arra számítanak ugyanis, hogy később majd e kutatások eredményeiből, illetve gyors ipari alkalmazásából származik a fő jövedelmük. Nem termel, hanem közvetít Az innovációs parkok szakértői aláhúzzák: helyesen tették a szegediek, hogy nem vállalkoztak a már említett edénycsalád gyártására, hiszen az ezzel járó teendők — anyagbeszerzés, a termelés megszervezése, értékesítés stb. — elvonta volna - a figyelmüket a kutatási-fejlesztési munkáktól. A vállalatszerű gazdálkodás nem egyenlő azzal, hogy e parkok termelő vállalattá váljanak, sokkal hasznosabb, ha közvetítő szerepet játszanak a tudomány és az ipar között. A Biotechnika Rt.-nek egyébként már Tatabányán és Budapesten is van egy részlege. Húsz főfoglalkozású, szákképzett, saját kutatót foglalkoztatnak, nem beszélve a velük szerződött külső kutatófejlesztő bázisokról. Mintegy 40, a biotechnika tárgykörébe tartozó kutatási témán dolgoznak, s már a külföldi ‘partnerek érdeklődését is felkeltették. Tudományos igé- nyességű, szakmai együttműködési ajánlatot kaptak tőlük. A társulás életében új szakaszt nyit majd a biotechnológiai ipari nagylaboratórium, amely várhatóan 1988-ban készül el. Magyar László A NEMZETKÖZI VÉRKERINGÉSBEN A Medicor új termékei • A termelőfolyamat utolsó állomása a vasalás. Előre Iá tóak a szervezők, már most elküldték „első körlevelüket" az 1987. augusztus 3—7. között Kecskeméten tartandó I. Nemzetközi Tartósítóipari Zöldségtermesztési Tanácskozásra. Az esemény és időpontja a címoldalon olvasható, a második lapon kiderül, hogy augusztus 3—8. között tartják, s az is, hogy kik a rendezők. Megtudjuk a tanácskozás tárgyát és célját, az előadások fontosabb témaköreit. Majd a következő oldalon' azt, hogy lesz szakmai kirándulás és bemutató is a tanácskozás időtartama alatt és után, augusztus 8—10. között. Olvashatjuk, kik a tudományos és a szervezőbizottság tagjai, és azt, hogy áprilisban várható a következő (egyben utolsó), körlevél; „részletes információval és előzetes programmal”, valamint egy jelentkezési lapot is mellékeltek. Nagy öröm, hogy a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) Tartósítóipari Zöldségtermesztési Munkabizottsága a kertészet hazai központját, Kecskemétet választotta első nemzetközi tanácskozásának színhelyéül. Bizonyos, hogy kitűnő.partnere — nemcsak a tudományos munkában — a szervezésben is a Zöldség- termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat. A kecskeméti központú intézet munkája eddig több elismerést kapott határainkon túl is. s a tanácskozás további lehetőséget ad arra. hogy megismerjék szerteágazó tevékenységét, s mindinkább részesévé váljon a nemzetközi tudományos életnek. Az Intézetnek és a megyében folyó kertészeti termelésnek együttes elismerését is ■kifejezi tehát a rendezvény. Amikor azonban a zöldségnövények termesztéséről és feldolgozásáról (tartósításáról) esik szó Bács-Kiskunban,- kihagyhatatlannak érezzük a Duna mentét, e körzet zöldségtermesztésének integrátorát, a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülést. Ismert, hogy itt a legfontosabb termék a fűszerpaprika. Ezzel is foglalkozik egy nemzetközi tanácskozás — az említett első körlevél tájékoztatása szerint — amelyre a jövő év szeptemberében kerül sor a ZKI FV kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomásának szervezésében. Megtudtuk, ez is befolyásolta az augusztusi tanácskozás szervezőit, hogy a KA- GE-t programjukban nem szerepeltették, és ennek kandidátusi tudományos fokozatot kiérdemelt vezetőjét sem vonták be a bizottságokba'. Mondható: minden és mindenkit nem is lehet. De mivel a rendezvény Bács-Kiskunban lesz, 'kihagyni sem érdemes a témához kapcsolódó.legnagyobb szervezetet, amelyik a fűszerpaprika mellett az egyéb zöldségnövények széles skálájának termesztő-feldolgozó integrátora. A szervezők is érzékelik ezt a hiányosságot, ami nemcsak megnyugtató, hanem biztató is abból a szempontból, hogy a KAGE megfelelő lehetőséget kap egyebek között a nemzetközi vérkeringésbe való nagyobb bekapcsolódáshoz is. Természetes, hogy ez közös érdeke az alföldi kertészeti körzetnek, és bizonyos, hogy a tapasztalat- és véleménycsere újabb lendületet ad a zöldségkultúra és a .tartósítóipar fejlődéséhez. Csabai István • As életűit két év alatt elért százmillió forintot termelési értéknövekedést alapul véve 1986-ra 60* millió forintot terveztek a Medicor esztergomi gyárában. A magas műszaki színvonalon előállított precíziós orvosi műszerek 56 százalékát szocialista országokba szállítják, de a megrendelők közé tartozik több tőkés és fejlődő ország is. A képen: Pelei Alajosné a körzeti orvosok munkáját segítő, telepről működtethető EKG-berendezést készíti elő szállításra.
