Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

3 1986. november 17. 9 PETŐFI NÉPE • TÖBB CIGARETTA — KISEBB ÉLETESÉLY Megérjük-e az öregkort? VESZÉLYBEN A PASSZÍV DOHÁNYOSOK Meghökkentő adat: egy — hazai vizsgálatokkal is alátá- masztott — nemzetközi felmérés szerint: ezer férfi közül egy gyilkosság áldozata lesz, hat közlekedési balesetnél veszti éle­tét és kettőszázötvenet a dohányzás visz a sírba ... A dohány­zás élvezete és kényszerű elviselése, valamint számos beteg­ség közötti összefüggés bizonyítékai megdönthetetlenek. E vitathatatlan tényekről beszéltünk a washingtoni Szív- gyógyász Világkongresszusról nemrég hazatért magyar kül­döttség vezetőjével, dr. Kerkovits Gyula főorvossal, a Magyar Kardiológusok Társasága elnökével. — A gyakori szív- és érrend­szeri megbetegedések és az emi­atti halálozások okán a világ­ranglistán a nemzetközi .élme­zőnyben szerepelünk. A leg­utóbbi két évtizedben főként a 40—42 éves férfiak korcsoport­jában rosszabbodtak az életben- maradás esélyei. Ennek követ­keztében a születéskor várható átlagos élettartam az európai országok között jelenleg hazánk­ban a legalacsonyabb. Ma Ma­gyarországon a halálesetek 53— 54 százaléka a szív- és érbeteg­ségek következménye. A dohány­zás pedig egyik fő oka e beteg­ségek kifejlődésének. Csak a do­hányzás abbahagyásával jelentő­sen javítható lenne lakosságunk halálozási aránya és évről évre romló egészségi állapota. Do­hányzási szokásaink vizsgálata azonban azt mutatja, hogy egyre több a dohányzó tizenéves, és a nő, A jelenlegi tendencia mel­lett kétséges, hogy fiataljaink megérlk^e azt a kort, amikor például a mai Idősek közül so­kan abbahagyják a dohányzást. — Milyen elváltozásokat, ká­rosodásokat okoz a szervezetben a dohányzás? — A szív- és érbetegségek szempontjából nem is annyira a cigaretta nikotin- meg kátrány- tartalma (amelyeknek a hörgő- és a tüdőrákos folyamatok elő­idézésében van szerepe), hanem a dohányfüst szénmonoxid-tar- talma a veszedelmes. A szénmo- noxid lejjebb szállítja az „angl- naküszöböt”, növeli az infark­tuson átesettek között az ismé­telt előfordulás lehetőségét, emeli az antibébi-tablettát szedő nők körében a szívinfarktus Te­hetőségét“ és az agy hártya ”áfátti vérzések kockázatát, de súlyos­bítja a cukorbetegséget is. Ép­pen ezért erkölcstelenség a füst­szűrös cigarettáról úgy beszélni, hogy az egészségesebb, s úgy hir­detni, hogy „védje egészségét füstszűrővel"! — A jó füstszűrő sem csökken­ti a szénmonoxidot? — Egyáltalán nem. Csak a do­hányfüst kátrány- és nikotintar­talmát. A tartós szénmonoxid- hatás következményeként jelent­kező helyi oxigényhiány pedig az érelváltozások kifejlődését „eredményezi”. A dohányzók kö­rében ezért gyakoribb a koszo­rúerek elmeszesedése, a perifé­riás artériák elzáródása, a szív- infarktus, a hirtelen halál, de gyakoribbak a veseér-rendelle- nességek, az agyérrendszeri el­változások IJ. — És akik kénytelenek má­sok füstjétől szenvedni? A pasz- szív dohányzást illetően mit mu­tatnak a legújabb vizsgálatok? — Egyre fokozottabb egész­ségkárosodásra hívják fel a fi­gyelmet. A cigarettafüst elemzé­séből már régebben kitűnt, hogy az egészségromboló anyagok na­gyobb mennyiségben fordulnak elő a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füstben, az' úgynevezett, mellékfüstben, mint a cigarettá- zás során beszívott főfüstben. Tehát még veszedelmesebbek. A mellékfüst például a főfüsthöz képest 2,5-szeres mennyiségben tartalmaz szénmonoxidot, s kö­zel háromszor több nikotint, tíz­szer több különféle rákkeltő anyagot. Az elmúlt- évek feltű­nést keltő vizsgálataiból kiderült, hogy a passzív dohányzási kény­szer szerepet játszhat a tüdőrák keletkezésében is, A szív-, ér- és légzőszervi betegségben szenve­dőknek pedig dohányfüstös kör­nyezetben fokozódhatnak beteg­ségi tüneteik, súlyosbodhat ál­lapotuk. — Ez azt Jelenti, hogy hama­rabb és gyakrabban kaphatnak szívkoszorúér-görcsöt, anginás rohamot, koszorúér-keringési zavaruk fokozódik? — Igen. Ezért nemcsak sértő udvariatlanság, hanem halálos vétek, ha a dohányos ember nem dohányzó, netán szívbeteg em­ber jelenlétében füstöl. Terhes hő esetében ugyanez a helyzet. És szeretnék még egy roppant fontos körülményre figyelmez­tetni: ha két-három kockázati tényező veszélyezteti az ember egészségét, (például a mozgás- szegény életmód, avagy a helyte­len táplálkozás és a dohányzás),1 akkor rossz hatásuk nemcsak összeadódik, hanem hatványozó- dik. — Ha a dohányzás pusztító ha­tásáról van szó, majd minden­kinek van egy ellenpéldája, ama bizonyos Kiss bácsiról, aki 80 évet élt meg, pedig egész életé­ben bagózott... — Van ember, akinek olyan az enzimrendszere, hogy lebont­ja a szervezetébe kerülő összes mérgező anyagot, a' cigarettáét Is. De a tudomány még nem tart ott, hogy meg tudná mondani, ki tartozik az ilyen kivételes en­zimrendszerrel rendelkező sze­rencsések közé. — Az a küzdelem, amelyet vi­lágszerte folytatnak az egészség megőrzéséért, a füstmentes éle­tért, eredményhez vezethet-e? — Több más országhoz hason- ’ lóan az Amerikai Egyesült Álla­mokban is sikerült az, ami ne­künk ez ideig nem: elismert társadalmi értékké tenni az egészségesebb életmódot. Az in­tenzív nemdohányzási mozgalom 1964. évi elindításakor az USA lakosságának 55 százaléka do­hányzott, napjainkra ez az arány 30 százalék alá csökkent és a várhatóhoz képest évente 190 ezerrel kevesebben halnak meg szívinfarktusban. Divat kocogni, sportolni, és aki ad magára — az nem dohányzik. Fokozatosan,, de gyökeresen megváltoztatták az életmódot illető . káros szokásai­kat, gondolkodásukat, szemléle­tüket. Cs. M. KECSKEMÉTI KÜLDÖTTSÉG A KODÁLY ZOLTÁN DALOS KÖR DÍSZHANG VERSENYEN - VOLT, VAN ÉS LESZ MAGYAR ÉNEKKAR - VÁROSI ÖSSZEFOGÁS Galántai összedalolók Csaknem ezer magyar iskolai és felnőtt amatőr művészeti együttest tart nyilván a Cséhszlovákiai Magyar Dolgozók kul­turális ■ szervezete. Kevés énekkar, báb-, tánc- és színjátszót csoport büszkélkedhet azonban a három évtizedes működést elismerő Csemadok aranyplakettel. Péntek este óta ezek közé tartózik a Galántai Kodály Zoltán Daloskor is. A tanács szerepét, feladatait el­látó városi nemzeti bizottság hathatós támogatásával a Galán- taá Városi Művelődési Központ és a Csemadok városi bizottsága méltó módon emlékezett meg a lelkesítő évfordulóról. A magyar kulturális hagyo­mányokat bámulatos ügyszeretet­tel gondozó Mézes Rudolf helyi Csemaddk-titkár szerkesztésében csinos, kétnyelvű műsorfüzetet adtaik ki. Záreczky László foglal­ta össze röviden a kórus örömök­ben és a gondokban gazdag há­rom évtizedes történetét. Meg­találták a visszatekintés meg­írására legalkalmasabb embert. Az immár nyugdíjas hajdani Csemadok-elnök javaslatára ala­kult meg 1956 őszén a magyar énekkar. Hozzáértőén választot­ták meg első karnagyukat, az azóta hazánkban is megbecsült Ag Tibor kórusvezető, népzene­kutató személyében.' I 1957-ben bátor lépésre határoz­ták el magukat. „Városunk egy­kori kisdiákjához, a világhírű ze­neszerzőhöz, Kodály Zoltánhoz fordultunk kérésünkkel: engedje meg, hogy énekkarunk ■az ő ne­vét viselhesse. Nagyon szép le­vélben válaszolt Kodály Zoltán. Két feltétellel engedélyezte a névválasztást. Az egyik az volt, hogy legyünk az egyetemes és a magyar zenekultúra állhatatos terjesztői; a másik pedig az, hogy közös dalolásunk ne váljon sose közös poharazgatássá.” Somorján szerepeltek először új nevükön, 1957 júniusában. Egyik mozgatói az 1969-től há­romévenként megrendezett gia- láritai Kodály Naooknak. Szere­peltek Cegléden, Pakson, Székes­fehérvárott, Madocsán, valamint Lengyelországban is. A szlovákiai magyar dalikultú- ra önzetlen Istápolója, Vass La­jos, a budapesti Vasas-kórus- kar- nagya_ két esztendeje így méltat­ta egyik fellépéslüket. Az ékkor már Józsa Mónika irányításával dolgozó énekkar „valamennyi tagja és karnagya egyaránt tud­ja, hogy a céltudatos magasabb­ra törés újabb eredményeket hoz”. A városi művelődési ház zsú­folásig megtelt színháztermében fellépett a cseh Hradec Králove-i női énekkar, a szenei Napsugár vegyeskar, Gailántáról a Zora ve­gyeskar, • a magyar tannyelvű alapiskola gyermekkórusa, a ma­gyar tannyelvű gimnázium leány­kara és a Kodály Zoltán dalos­kör. A magyarországi kdrusmoz- gUi'imat a Paksi Munkás Vegyes­kor képviselte. A kitűnő hangulatú esten több Kodály- és Bartók-műnek tap­solhatott a rokonérző közönség. Több küldöttség köszöntötte az ünneplő kórust a hangversenyen és az ezt követő vacsorán, A ze­neszerző szülővárosának > üdvöz­letét Fischer István, Kec<ikemét tanácselnök,helyettese, a Ma avar Kodálv Társaságét Erdei Péter ale’h.ök tolmácsolta.. Részt vett az ünnépségén a Csemadok több vezetőre és SzlovílWa Kommnniis- ta Pártia galárilái bizottságának titkára. Meghívtak és k'tüntet­tek több alaiO'tó tagot. A kecskeméti küldöttséget -— az említetteken kívül Tromler Károlvné közművelődéi csoport- vezetőt és e sorok íróiát — fo­gadták a helyi nemzett bbott- ság vezetőt. Alakszanir Mézes elnök és Romvf János a’e’nclk. Meeálls,oodiak abban, hogv a ghlántaiak Vépvi-se’őt rését vesz­nek a lövő évi Tavasz! Fesztivál több kecskeméti rendezvényén. A dé’égác'ó rnegkeszorúzta a volt Fszterházi-kartélv ezekben az években éledező parkjában fel­állított Kodály-emlékművet. El­látogatott a vasútállomás épüle­tébe. ahol 1885. november 20-tól 1892. május 10-ig előbb Emília testvérével, majd a legkisebb Pállal hármasban, gyerekeske- dett Zoltán. Ebben a lakásban adta kezébe Waldmann úr ele­mi Iskolai tanító a vonót, és pró­bált játszani az ágyra ''fektetett csellón. A helybeliek tájékoztatása sze­rint hiába kerestük volna a tor- nácos. parányi ablakokkal tagolt népiskolát. Csupán a templom és néhány épület maradt a 2400 lakosú régi Galántábók A most 13 000 embernek otthont adó vá­ros lakói túlnyomó többségében panel- és házgyári, többemeletes épületekben élnek. B'zorfy nem ismernének rá a temetőben porladó hajdani is- ko’atársak. „a hajigáló, vereke­dő, fészekkiszedő, semmitől meg nem ijedő, talpig derék fiúk. da­los. táncos, illedelmes, jódolgú lá­nyok" az Iparosodó Galántára. Remélhetően előbb-utóbb em­léktábla kerül az indóház falára, de Kodály életműve igazán az éneklő, az összedaloló, a nagv Harmonist kereső emberekben él tovább. .Galérián is. Ezért mondta Papanek Imre alapító tag: „Erkölcsi kötelessé­günknek éreztük, hogy legyen magyar énekkar”. De az is igaz. amit Ág Tibor mondott: _A da­loskor létszáma egy rövid időt, kivéve sohasem volt ideális”. Mintha most valamivel keveseb­ben szerepeitek volna, mint né­hány éve a centenáriumi Kodály- ünnep-égen. Józra Mónika, a mortani kar­nagy — mint ezt korábban az énekkart ter jedelmes cikkben be­mutató Üj Szó hasábjain olvas­tam — bizakodó: „Az minden­esetre jó dolog, hogv az alapis­kolában és a gimnáziumban is működik énekkar. Az utóbbiak­ból öten-hatan már a dalkörben énekelnek. A jubileumi hangver­senyen teljesen új kosztümben lépünk I színpadra” Heltai Nándor TARNOW, A LENGYEL TESTVÉRMEGYE I. Legendás barátság • A vajdasági pártküldött­ség tisztelgése a kiskőrösi Bem-szobor előtt. (Archív felvétel) Kolozsváron, Dézsen, Marosvá­sárhelyen áit vezetett Petőfi útja, mígnem 1849. január 25-én Sze­lindeken, a katonai táborban ta­lálkozott Bemmefl. Segédtisztje, tolmácsa és tisztelője lett a le­gendás Bem apónak, aki 1794-ben Tannowban született egy kis egy­emeletes házacskában. Petőfi verselt saját francia fordításában ismertette meg* a hadvezérrel, Barátságuk forró volt, kölcsönö­sen tisztelték egymásban a nagy jelllemet,' a következetes szabad­ságharcost. Fiú és atya-kapcsolat volt ez, de -nem vérségi kötelék, hanem Izzó szellemi kapocs. Petőfi, aiki soha mism> tisztelte 'senkiben, a rangot — aki még Kossuthot sem volt hajtandó di­csőíteni — „mint / Isten ím áld- nék, J meghajolnék előtted / tér­dem, meghajtanék." — írta a tá­bornokról a szörnyűséges vízak­nai mészárlás után. 1849. április 11-én, Szászsebesen 'őt is kitün­tette Bem, „meg vagyok végre jutalmazva is — említi —..túlsá­gosan, nem azáltal, hogy érdem­jelet kaptam, hanem, azon mód által, mellyel azt nekem átadta Bem... saját kezével tűzte mel­lemre az érdémjelet.1' E gesztus­ra Petőfi szállóigévé vált szavak­kal felelt: „Tábornokom, többel tartozom önnek, mint atyámnak: atyám csak életet adott nekem, ön pedig becsületet." E történelmivé 'magasztosult le­gendás barátság nemcsak őket hozta közelebb egymáshoz, hanem százhuszonöt év múltával a szel­lemi örökséget vállaló, a barátsá­got ápoló kiskőrösieket és a tar- nowiakat is. 1959-ben járt Petőfi szülőfalujában az első tarnowi küldöttség, amely a költő születé­sének évfordulóján a -szülőházat is megtekintette. Ma is őrzi be­írásukat az emlékkönyv: „őszinte elérzékenyüléssel látogattuk meg a nagy költő, Petőfi Sándor szü­lőházát. Nehéz többet e pillanat­ban mondani a lengyelekről és a magyarokról, mint amit .Petőfi mondott.., így volt ez a múlt­ban, igy van ez ma és így lesz örökké," A két kiemelkedő szabadság- harcos emléke előtt azóta is köl­csönösen tisztelegnek a két me­gye, a szülővárosok képviselői, ahogy tavaly a lengyel testvér- megye székhelyén — a Bem-szo­bor leleplezésekor — sok ezer tamowival, fiatallal és időssel együtt, úgy idén tavasszal Bács- Kiskun ajándékának, a ‘Petőfi- szobornak avatásán. Bem József születésére méltán büszkék Taamowban, szívesen em­legetett híres személyiség Varsó­ban és Gdanskban, Bécsben vagy a francia emigráció színhelyén. De nincs ez másképp magyar föl­dön. Kiskörösön sem, vagy Alep- pában, ahol Murat pasaként volt a város helytartója. Bem hamvai 1929-ben kerültek vissza szülővá­rosába, ahol egy tó közepén épí­tett szarkofágban van nyughely» ma is. Bem fiatalon ismerte meg a napóleoni idők eszméit. A lengyel sereg tüzértisztjeként vett részt 1812-ben Napóleon oroszországi hadjáratában. Gdansk hős védője, s majd mint a lengyel katonai akadémia .-tanára az 1839—31-es ostrolekai harcokban szerez ma­gának világhírt. Bem és a sza­badságharc összetartoznak: harcol Bécsben a barikádokon, s részt vesz a magyar szabadságharc er­délyi hadműveleteiben. „A sza­badság régi bajnoka! i Bosszúálló fénnyel jár előttünk / Osztrolenka véres csillaga." — emlékezik visz- sza rá Petőfi „Az erdélyi hadse­reg” e. versében. A tarnowi városháza épületé­ben van az 1927-ben alapított Tájmúzeum (Muzeum Okrego we), amelynek első emeleti ter­mében kapott helyet a Bem-kiál- lítás. A nagy hazafi mellszobra, képei mellett itt állították ki a tarnowi Magyarbarátok Társasá­gának több mint 7009 tárgyát is; relikviáidat, okmányokat, Bem személyes holmijait. Kovács István * (Folytatjuk) HÁZÉPÍTŐ FIATALOK Tél előtt tető alatt Ház a családnak. Családi ház. Tető alá hozni egy több helyi­ségből álló épületet nem kis erő­feszítés. Aki belevág az építke­zésbe, el lehet rá készülve, hogy egyhamar nem megy üdülni, pi­henni. Fiatalok, pályakezdők. Az életben is kezdőknek számíta­nak. Segítség nélkül bizony nem sokra mennének. A megyében ez évben körülbelül > 1 háromezer családi ház épül. Két ifjú párt mutatunk be alábbi írásunkban, akik nagy fá­ba vágták fejszéjüket, hónapok­kal ezelőtt. Építkeznek. Azt a bi­zonyos fejszét még jó ideig nem húzhatják ki az említett jelké­pes fából. Most azonban kicsit ráhajtanak, hogy még a tél be­állta előtt tető alá kerüljenek. Erről így vallanak: * Iváncsó György üvegező és képkeretező 23 éves, jelenleg családjával szüleinél lakik. Ke­rekegyházán, a Széchenyi utca 11. szám alatt . kerestem meg. Éppen a számlákat rendezte a fe­leségével. — Hatszázhúszezer forintnál tartunk. Májusban kezdtük az alapozást, és eddig ennyi pénzt invesztáltunk be a házunkba. Ügy gondolom, még' körülbelül száz-százötvenezer forintra van szükség. — Hol építkeznek? — Innen nem messze á Bara­csi utca 23. szám alatt. Három- szobás lesz a házunk, mire be­költözhetünk, talán már négyen leszünk. — Hogyhogy? — A feleségem a napokban szül, s van már egy kétéves fi­unk is. — Bizonyára nagyon várják az új otthont. — Igen, hisz itt elég szűkö­sen élünk a szüleimmel. Meg egy önálló otthon azért mégis csak más. Eredetileg Kecskeméten szerettünk volna építkezni, de ott igen drága a telek. — Valóban, hogyan teremtet­ték elő ezt az összeget az építke­zésre? — Évek óta gyűjtök rá, sokat dolgoztam még műszak után is. Családi segítséget — pénzben — nagyon keveset kaptunk. Munká­ban viszont annál többet. De so­kat tettem érte magam is, hogy minél olcsóbban megússzam, hi­szen az alapásástól kezdve a bá­dogosmunkáig, a vakolásig ren­geteget dolgoztam. Aztán az anyagokért is magam futkároz­tam. — A tél Veállta előtt még mi­lyen munkák vannak? — Szerencsére már csak ap­róbb kőművesmunkák, amelyek­kel 1 remélem, hamarosan vég­zünk. Karácsonyra vagy szilvesz­terre szeretnénk beköltözni. * Bácsbokodón Simó Tiboréknál voltam. A 24 éves fiatalember villanyszerelő az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Felesége óvónő, ök is szülőknél laknak a Tóth Károly utca 11. szám alatt. Az új ház a Szalvay Mi­hály utcában épül. — Egy éve vagyunk házasok és a feleségem most babát vár. Az esküvő tavaly július 20-án volt, és pontosan egy hónappal , később már alapoztunk. Kettőnk fizetése nem teszi ki még a tíz­ezer forintot, sem, így nagyon be kellett osztani a pénzt. Minden építőanyag-akciót árgus szemek­kel figyelünk. Százezer . forin­tunk volt, és ehhez mintegy fél­millió forint kölcsönt vettünk fel. A munkahelyünk is segített ben­nünket, ezenkívül ifjúsági taka­rékbetétkönyvvel is rendelkez­tünk. Két gyereket vállaltunk, tehát erre is jelentős szociálpo­litikai kedvezményt ‘kaptunk. Ezeket a feleség mondta, de a férje még hozzátette: — Szerencsére a telek olcsó volt, a három és fél szobás há­zunk 838 négyzetméteres terü­letre épül. Sokat segítettek a szü­lök, ismerősök, kollégák, hogy minél előbb tető alá hozzuk a házat. Nemrég cserepeztünk, és hamarosan betesszük az ablako­kat. ajtókat is. A fagy előtt sze­retnénk a tetőtér könnyűbetono­zását is befejezni. Egyébként ép­pen a napokban várjuk a bútoro­I kát. Mondanom sem kell. hogy ké£ éve /már minden szabadsá­gom az építkezésre megy, de jö­vőre, reméljük, már. jut idő a pihenésre is. A tavasszal szeret­nénk beköltözni. Temesi László • Egy kis lapátolás ÍmIS» a verandán í* Iváncsóéknál. gHp: I Az új ház, az új soron — Bácsbokodon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents