Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
ÖNÁLLÓVÁ. LETT A KALOCSAI EMIKA A MINISZTÉRIUM ÉS AZ OTÁMOGATÁSÁVAL Hátrányból szerzett előnyök A Villamos Berendezés és Készülék Művek volt kalocsai gyáregysége 1964 óta működik, dolgozói belsőtéri lámpatesteket gyártanak. A felállás szerint a fejlesztés a budapesti anyavállalat gondja, míg a kivitelezés a gyáregység feladata volt, amely január elseje óta Elektromechanikai Vállalat (EMIKA) néven önálló. Egyedül könnyebb — Mi késztette a helyi vezetőséget arra, hogy szorgalmazza az önálló gazdálkodó egység megalakítását? — kérdeztük Kormos Miklós igazgatót. — A gyáregységnél megfogalmazott kezdeményezést nem holmi divatos sóvárgás szülte. A realitásokat figyelembe véve számolnunk kellett a szanálás veszélyével, ettől szerettük volna megmenteni az itt kialakult és hosszú évtizedek óta eredményesen működő kollektívát. A szétválásra irányuló törekvéseinket az is inspirálta, hogy nyereségtermelő tevékenységűnk hosszú távra szóló perspektívát kínált. A függőségi viszonyban az eltérő érdekek miatt nem alakulhatott ki a vertikális kapcsolatrendszer. Kalocsai, vonatkozásban csak a termelés irányitásához szükséges szakembergárda kinevelését tartották fontosnak, • így saját fejlesztési elképzeléseink nem realizálódhattak. A közgazdasági irányítás sem mindig ott és akkor fejtette ki hatását, amikor éppen a hatékony munka indokolta volna. Arról nem is beszélve, hogy a szervezeti keretekkel járó magas költséghányad elvitte a nyereségünket. Az elhatározás ellenőrzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy az irányitó bázisvállalat költségei nélkül, a vállalati formában történő önálló gazdálkodás keretei között jobban megvalósíthatók a fejlesztési és gazdálkodási elképzeléseink. Féllábon is talpon maradva — A vagyonmegosztás után jelentős terhekkel fogtak hozzá a saját működési és szervezeti struktúra kialakításához. — A feltételek rosszabbak voltak, mint a gyáregységi viszony idején. Az induláshoz tízmillió forinttal kevesebb forgóalapot kaptunk. Azonban a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel is biztosítani kellett a munka folyamatosságát. A termelés ütemességével és a szállítások jó megszervezésével szűkítettük a készletgazdálkodásunkat. Ennek eredményeként ötvennapos anyagforgási sebességgel dolgozunk. Ezt a felpörgetett munkatempót csak a vállas • Armatúrák készülnek a szerelősoron. lati társadalmi szervezetekkel közösen lehetett megvalósítani és fenntartani. Külön jutalomkeretet hoztunk létre és visszaállítottuk a társadalmi munka presztízsét. Értekezletek helyett a vezetői önállóságra helyeztük a hangsúlyt. — Ez azt jelenti, hogy az igazgatói munkastílus is eltér a megszokottól?- A munkamegosztásban nekem, mint igazgatónak az ellenőrzés szerepe jutott. Csak akkor avatkozom közbe, ha valami eltér a megszokott átlagtól. Például, ha túl alacsony, vagy meglepően magas az árbevételünk. Természetesen az utóbbit örömmel nyugtázom. A vezetői egység a kölcsönös bizalom és az együttes felelősségérzet talaján alakult ki. — A tervezettnél alacsonyabb létszámmal dolgoznak.- Nyereségtermelésünk szempontjából nagyon fontos tény, hogy a nem fizikai állomány arányát húsz százalékra sikerült csökkenteni. A létszám növelése helyett sokoldalúan képzett dolgozókkal kívánjuk a munkahelyek közötti mobilitást megvalósítani. Vgm-ek működését, ellentétben sok más vállalattal, csak a kiszolgáló területeken engedélyeztük, ami a munkaidőn túl végzett karbantartásokkal a gépek jobb kihasználását teszi lehetővé. Uj vonásként említem az alkalmazotti létszámnál a városban elsőként bevezetett rugalmas munkakezdést, és a végzett munka arányában differenciáltan megállapított jutalmazási rendszert. Segítő szellemi energiák — Korai lenne számvetést készíteni, mégis, milyen eredményekről számolhatnak be? — Jó kezdet után csak az első önálló lépéseket tettük meg. Lélektani hatású volt, hogy a szétválasztásra irányuló döntés okozta örömet sikerült átmenteni erre az évre. Ez is közrejátszott abban, hogy az idén 11 százalékkal növeltük termelésünket. Az ellátási gondok ellenére négyszázötvenmillió forint termelési értékkel zártuk a háromnegyed évet. A nyereséggel együtt számított időarányos teljesítésünk 90,6 síp zalékos. Emellett visszafizettük a korábbi beruházásokból átvállalt adósságunkat. Az elért eredmény alapvetően a készletgazdálkodásunknak, az anyag- és áruforgalom összehangolásának és a személyi feltételeknek köszönhető. — Versenyben maradni és a piaci pozíciókat megtartani csak előrelátó fejlesztő munkával lehet. Hogyan tudják ennek a feltételeit megteremteni? — Az eredmények elérésében sokat segített a meglévő piaci kapcsolatunk. Hosszú távon — a vevők megtartása érdekében — szerződéses viszony kialakítására törekszünk. Előnyt jelent a konkurens cégekkel szemben, hogy termékeink minősége jobb és 15 százalékkal olcsóbbak. Tervezésünk alapja az új termékek bevezetéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Az induláshoz azokat a nyugdíjas alkotókat kerestük meg, akiknek a tapasztalata garancia a szellemi termékek színvonalának fenntartására. Kapcsolatokat építettünk ki tervezőirodákkal és egyetemekkel. Az utánpótlást a saját fejlesztő mérnök és közgazdász alkalmazása jelenti majd. Célunk a szabadon sugárzó lámpatestek továbbfejlesztése és az energiagazdálkodási szempontoknak megfelelő anyag- és energiatakarékos berendezések gyártásának kifejlesztése. Kisvágó Árpád Biotechnoiógiai kutatás-fejIesztés az Április 4. Gépipari Műveknél A magyar népgazdaságot a mintegy másfél évtizeddel ezelőtti energiaár-robbanás igen rosszul érintette. Energiaforrásokban, ásványkincsekben szegények vagyunk. Különös jelentősége van tehát — és mindinkább lesz!—az energiatakarékos technológiák alkalmazásának. Kiváltképp a mezőgazdaságban, ahol fokozatosan igénybe kell venni a belső energetikai forrásokat. Program és gyártási hátiér Az agrártermelés hatékonyságának javításával párhuzamosan számolni kelta biomassza teljesebb körű hasznosításával. A biomassza ipari hátterének fejlődési körét az energiaracionalizálás és a szélesedő energiafelhaszhálás határozza meg. A gépgyártásban ezért a munkatermelékenység növelése mellett az energiatakarékosságra és a melléktermék-feldolgozás követelményeire is ügyelni kell. Emiatt mind sürgetőbb feladat az ipari gyártmányfejlesztés irányainak felülvizsgálata és az új igények megfelelő újrafogalmazása. A hetedik ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú kutatási-fejlesztési terv is elsőbbséget ád e célkitűzés megvalósításának. A tudománypolitikai bizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács jóváhagyta a tervidőszak műszakifejlesztési tervét. Ennek része a G—3 jelű országos középtávú kutatásifejlesztési terv, címe: „Biotechnológiai eljárások kutatás-fejlesztése, alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban”. A középtávú tervidőszakban csaknem kétmilliárd forintot irányoznak elő erre a programra! Az Április 4. Gépipari Művek az alapvető energetikai — elsősorban atomerőművi,' speciális vízkezelő és víztisztító — berendezésék gyártásán kívül (és azok technológiai bázisán) megteremtette ;a biotechnológia hasznosítását segítő gépipari háttér gyártási feltételeit. A vállalat az előző tervidőszakban is részt vett az élelmiszer-ipari mellétermékek és hulladékok felhasználásának gépipari tárcaprogramjában. E program részeként a hús-, vér- és tollfeldolgozó technológiák berendezéseinek komplett rendszerét fejlesztette ki. Hasznosítható a hulladék • A tárcaprográm folytatásaként a hetedik ötéves tervidőszakban alapvető célkitűzése a vállalatnak az élelmiszerek minőségét javító új eljárások, technológiák (biotechnológia, membránszeparáció, aszeptikus tárolás, sterile- zés stb.), eszközök fejlesztése, továbbá ezeknek a technológiai rendszereknek a széles körű elterjesztése. Különösen fontos az új anyagelválasztási techno• Gyógyszer- alapanyagok fermentációs folyamatainak aszeptikus körülmények közötti elvégzésére alkalmas berendezés. A készülék az Április 4 Gépipari Művek és a Gyógyszeripari Kutató Intézet J közös szolgálati lógiák meghonosítása hazai gyártású membránszeparációs berendezésekkel, a szűrőberendezésekben hazai műanyag membránok alkalmazása, a szűrő modulelemekkel és a vegyipari gépészeti segédberendezésekkel önálló, kompakt rendszerek létrehozása. Az ilyen rendszerek révén hulladéknak számító nyersanyagokból is gazdaságosan állíthatók elő eddig ki nem nyert termékek (pl. fermentlémaradék- ból takarmányfehérje, tejsavóból fehérje), méghozzá kedvező műszaki feltételekkel, jobb minőségben! További célkitűzések: ultraszűréssel vegyipari, gyógyszeripari, elektrotechnikai, élelmiszer-ipari technológiák korszerűsítése, amelyeknél a szűrlet és az oldószer egyaránt hasznosítható termékké válhat. Ultraszűrésre az Április 4. Gépipari Művek olyan pórusú membránt használ, amely a folyadékot két részre osztja, szakszóval: frakcio- nálja. Víz vagy oldószer, valamint a kis molekulasúlyú anyagok áthatolnak a membránon, a nagy molekulasúlyú anyagok azonban nem tudnak áthatolni, és ezáltal a visszamaradt oldatban betöményednek. Másképpen szólva: a betöményítés, elkülönítés, tisztítás a víz, oldószer és a kis molekulájú anyagok eltávolításával megy végbe. Import helyett hazai A fordított ozmózis — a membránszeparáció másik területe — alkalmazásával folyadékot töményítünk be. Itt csak víz vagy oldószer hatol át egy igen kis pórusú membránon. Gyakorlatilag a betöményítés itt is a víz vagy oldószer eltávolításával történik. Jelenleg a fő cél a membrán-tekercs- modul befogadására alkalmas prototípus és komplett berendezés létrehozása. Az első komplett berendezéshez több csatlakozó rész (szivattyú, műszer, mérő, érzékelő) mintapéldánya csak tőkés importból szerezhető be. 1988-tól a komplett berendezés mintegy 80 százalékát a háttéripar folyamatos párhuzamos fejlesztésével hazaival akarja a vállalat helyettesíteni. Mindebben számít saját erőforrásai mellett a tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatására is. Lajos János fejlesztési főmérnök Évfordulók a tudományban és a technikában Kétszáz esztendeje, 1786. no- vember lő’-án hunyt el 68 éves korában Hatvani István, az „ördöngös” hírében álló debreceni matematikus, természettudós professzor. Igazi,polihisztor volt, átfogó elme, a filozófiától a természetjogig, a csillagászattól az orvostudományig, az erkölcstantól és teológiától a kísérleti fizikáig mindennel foglalkozott és mindent tanított is. Leidenben megjelent tankönyvében az elektromossággal is foglalkozott. Magyarországon Hatvani tanította elsőként a kémiát. át Százhuszonöt éve, 1861. november 7-én született Bermann Miksa gépészmérnök. Eljárását, a „szikrapróbát” külföldön is széleskörűen alkalmázták. A különféle vasfajok felismerésére alkalmazott módszernek lényege, hogy a keletkező szikrák alakjából és színéből következtetni lehet az összetételre és a minőségre. Bermann Miksa Budapesten halt meg 1925-ben. * 1861. november 9-én a Mátyás király gőzös vízre bocsátásával felavatták a mohácsi gőzhajókikötőt. 1861. november 13-án terjesztette eljárását Preysz Móric a Természettudományi Társulat elé: a bor utóeijedése meggátolható, ha zárt edényben 70 —80 C-fokra melegítik, majd légmentesen lezárják. Négy évvel később, 1865-ben tette közzé ugyanezt a felfedezést Pasteur. Az eljárást ma pasztőrözés néven ismerik. Preysz Móric 1877-ben halt meg, 48 éves korában. * Száz éve, 1886-ban született Reisz Marcell matematikus, egyetemi tanár. A trigonometrikus sorok vizsgálatával nemzetközi hírnevet szerzett. Svédországban halt meg 1969-ben. * Hetvenöt éve, 1911. november 4-én először repülték át Budapestet. Prodam Guidó, Rákosmezőtől (a mai Örs vezér tér helyéről) a Várhegyig szállt, majd a Déli összekötő vasúti híd felé kerülve tért vissza.’ * 1911. november 29->én született Mplnár Béla kutätdve- gyész. Ő irányította egyebek között a Heparin előállításával kapcsolatos kutatásokat és a nevéhez fűződik a B12- vitamin nagyipari gyártásának megoldása. KÖNYVESPOLC Henri Fayol: Ipari és általános vezetés A megkésett dicsőség 1916-ban Franciaországban egy bányamérnök az akkor befejezett könyvét csak folyóiratban tudta publikálni, teljes terjedelmű kiadására 1925-ig, halála évéig várt. A munka az USA-ban talált visszhangra. Fayol nevét Taylorral emlegették együtt, aki a gyorsacél feltalálója éS a mozdulattanulmányokon alapuló munkaszervezés megteremtője volt. Európában feledésbe merült a mű, annak tartalma a 60-as években kezdett hatni a francia management-re, mint amerikai import. Az 1979-es kiadáshoz „Henri Fayol időszerűsége” címmel írtak hazájában előszót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1984-ben jelentette meg magyarul a könyvet, amelyhez — ilyen előzmények után —, ma sem késő méltató sorokat írni. Fayol mérnök, mégpedig a javából! Ezt szakmai sikerei bizonyítják: a bányatüzek elleni védekezés módszereinek javítása, valamint a commentry-i szénmedence szerkezetének feltárása. Könyvében mégis — a műszaki mellett — a kereskedelmi, pénzügyi, számviteli, biztonsági és vezetési ismeretek fontosságáról ír. Eredményes vezérigazgatóként ugyanis tudja, hogy egy vállalat kormányzása az említett tevékenységek szintézisét jelenti. Különös tekintettel a vezetésre, amelyet ő tervezésre, szervezésre, közvetlen-irányításra, koordinálásra és ellenőrzésre bont. A munka szakmai értékelése nem feladatunk, ezt megteszi a magyar kiadás bevezetőjében Kovács Sándor. Maradjunk az érdekességeknél. Fayol 1916-ban (!) írja: „Az iparnak tettrekész, hajlékony, szerény § hozzátehetném: illúziókkal teli — ifjú emberekre van szüksége; ehelyett az ipar sok tekintetben felesleges erőfeszítésektől fáradt mérnököket, testileg és szellemileg vérszegény diplomásokat kap ...” Mintha mostanában is sokat hallanánk ilyesmit. A mérnökképzésben sürgeti a vezetési ismeretek oktatását, a fiatal szakembereket pedig tanácsokkal látja el: „Azok a kvalitások, amelyek az iskolában az elsők közé segítették Önöket, nein teljesen azonosak a gyakorlatban megkívánt tulajdonságokkal. ... Jövőjük nagymértékben függ műszaki ismereteiktől és képességeiktől, de méginkább vezetési .kapacitásuktól! Megfelelőképpen utasítani, szervezni és ellenőrizni mindez elmaradhatatla- nul egészíti ki a kezdő mérnök műszaki tudását, szakértelmét.” . , Fayol — bár minden sorában mérnök marad — még a családi életből, a jó feleség előrelátásáról is hoz példákat. A könyv olvasmánynak sem utolsó. Vezetéstudományi alapmű, ezért minden, magát értelmiséginek valló műszaki ember könyvespolcán ott a helye! Bálái F. István KITÜNTETETT RÉSZLEGVEZETŐ „Szeretem a szakmámat" $ Spitzer Károly, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet asztalosrészlegének vezetője mondja: — Szerencsés ember vagyok: szeretem a szakmámat, egész életemben ebben dolgozhattam. Igaz, hogy harminchárom éve vezető beosztásban, de ne higyje, hogy az iröasztäl mögött nem lehet alkotni! Sőt! Talán bizonygatni sem szükséges, hogy éppen a vezetőben kell legyen a gyakorlati tudáson, tapasztalaton felül valami plusz, valami többlet. Például fantázia. Mindemellett képesség annak felismeréséhez, meglátásához, hogy az új, a teljesen ismeretlen feladat hogyan, miként oldható meg. Szakmailag milyen módszerrel, fortéllyal? Ugyanakkor, — és nem mellékesen! — a vezetőnek emberekkel bánni is tudni kell. Legyen határozott minden körülmények között, de tanácsot kérni se restelljen, ha a helyzet úgy hozza. — Harminchárom éve dolgozik vezető beosztásban. Milyen az egészsége? I — Eddig még sikerült megúsznom nagyobb betegség nélkül. Nyugodt természetű, kiegyensúlyozott ember vagyok, nehéz kihozni a sodromból. Bár. mostanában gyakran idegeskedek — ha igyekszem is nem éreztetni másokkal. Az okoz bennem állandó feszültséget, tiogy egyre nehezebben teljesíthetők a munkahelyi követelmények. — Többet és jobban kell dolgozni?, — Az nenj lenne gond, hiszen az ember már a gyakorlata révén is felnő a mind nagyobb feladatokhoz. Azonban igen hiányosak a munka feltételei. Régen kinőttük már ezt a telepet, mégis, műhelybővítésről szó sem lehet, de arra számíthatunk, hogy másik telket veszünk helyette. Nem hogy erre, de az elhasználódott asztalosipari gépek pótlására sincs elég pénzünk. A tervet mégis teljesíteni kell! Tudom, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal, és mi még csak nem is panaszkodhatunk, hiszen szövetkezetünk a jók közé tartozik. Árbevételünk nagyobb része árutermelésből származik. Dicsekvés nélkül mondhatom, szövetkezetünk termékei keresettek, versenyképesek, piacra orientáltak. Spitzer Károlynak nincs egészen egy év hátra a nyugdíjba vonulásig... — Gondolt-e már arra, mihez kezd nyugdíjasként? — Megterveztem! Mint a legtöbb kiskőrösinek, nekem is van szőlőm. Végre úgy foglalkozhatom vele, ahogyan régen szeretném. A fiamék segítségét sem kell ehhez olyan mértékben igénybe vennem, mint korábban. Szinte a szövetkezet megalakulása óta ellátok valamilyen társadalmi tisztséget: az,ellenőrző bizottságban tevékenykedtem évekig, tagja vagyok a szövetkezeti bizottságnak. Korábban aktívan sportoltam, évek óta társadalmi munkában sportvezetőként ténykedem. És persze, ha a szövetkezetnek szüksége lesz a munkámra, ' szívesen visszajövök „részmunkaidősnek”. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetés mellett Spitzer Károly eddig három alkalommal kapta meg az Ipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet. November 7-e alkalmából pedig a-Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Almási Márta
