Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

' Z • PETŐFI NÉPE Ö 1986. október 03. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásai í » (Folytatás az 1. oldalról.) A moszkvai rádió a TASZSZ gyorshíre alapján 22.00 órakor ' (közép-európai idő szerint 20 óra­kor) jelentette: Reykjavikian befejeződött Mihail Gorbacsov és Hónaid Reagan találkozója. Mint a rádió hangsúlyozta, a két ve­zető a nukleáris leszerelés alap­vető kérdéseit és a nemzetközi biztonság szavatolásának mód­jait vitatta meg. Georgij Arbatov sajtóértekezlete Mig a megbeszélések bizalmas jellegének megfelelően a szovjet tájékoztatási eszközök semmit sem közöltek azok tartalmáról, a felvetett,* megvitatott kérdések­ről, nagy teret szentelnek a Reyk- javíkban jelenlevő szovjet szak­értők és az újságírók értekezleté­nek, amelyen a találkozó előké­szítése és minden bizonnyal me­nete során felmerülő kérdésekről Ismerhetik meg a szovjet véle­ményt a sajtó képviselői. Mint a híradásokban elhang-r •zott, az újságírók egyebek között arról faggatták Geocgij Arbatov akadémikust, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Kutató Intézetének igazgatóját, hogy hogyan véleke­dik a Fehér Ház képviselőjének pénteki bejelentéséről, amelynek értelmében az Egyesült Államok kész ratifikálni a nukleáris rob­bantások felső határáról 1974-ben kötött szerződést és a békés cé­lú nukleáris robbantásokról ren­delkező 1976-os szerződést. '. A szovjet szakértő rámutatott, hogy ez az álláspont egyszerűen a nukleáris robbantások végre­hajtásának szabályozását céloz- xa, de sehogy sem oldja meg az Ilyen robbantások beszüntetésé-. nek kérdését. A nukleáris rob­bantásokat már régóta, a 60-as evek kezdetétől szabályozzák, a fegyverkezési hajsza azonban erősödik. Ilyen módon az . ame­rikai álláspont nem más, mint kísérlet arra, hogy a valós prob­lémáról egy kimódoltra terelje a figyelmet, s ezáltal akadályozza a Valóságos probléma megoldását. zi Arbatov akadémikus emlékez­tetett, hogy a kísérletekre wa­shingtoni állítások szerint a nuk­leáris fegyvertár megbízhatósá­gának ellenőrzésére van szükség. Az amerikai hadászati erők raké­táinak többsége 150 kilotonnánál nagyobb töltetű robbanófejet hordoz. A robbantások erejének felső' határát megszabó szerződés megkötése óta ilyen tölteteket már nem próbálnak ki, s annak ellenére, hogy sok év telt el, meg­bízhatóságukban senki sem kétel­kedik. A robbantásokra más cél­ból van szükség, azért, hogy új fegyverfajtákat dolgozzanak ki, elsősorban a nukleáris erőforrá­sokból táplálkozó lézereket. • MOSZKVA A szovjet elektronikus sajtó rendkívül szorosan követte a reykjavíki munkatalálkozó ese­ményeit. A rádióban és a televí­zióban nem hangzottak el külpo­litikai tartalmú hírek anélkül, hogy — vezető helyen — ne .Mi­hail Gorbacsov főtitkár és Ro­nald Reagan elnök megbeszélé­seinek éppen aktuális eseményei kerültek volna bemutatásra. Alig pár perccel n harmadik munkatalálkozó megkezdését kö­vetően a TASZSZ jelentette a hírt. Emlékeztetett, hogy szom­baton már két munkatalálkozó­ra került sor, s a második során megáNapodtak két szakértői mun­kacsoport létrehozásában, ame­lyek a két vezető találkozójának napirendjén szereplő kulcskér­déseket tekintik át. Az első mun­kacsoport a fegyverzetkorláto- zással, a másik a humanitárius területtel, a regionális problé­mákkal és a kétoldalú kapcsola­tokkal összefüggő kérdéseket vizsgálja. Később a hírügynökség, s anya­ga alapján a rádió, majd a tele­vízió tudtul adta. hogy a harma­dik munkatalálkozó végén Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapodott, hogy a találkozót — az előzetes megállapodástól el­térően — ezzel még nem fejez­ték be, hanem rövid szünet után,. 15.00 órakor újabb találkozót tar­tanak. Hírek érkeztek az izlandi fő­városból Raisza Gorbacsova prog­ramjáról is. A legfontosabb témával, a köz­Pillantás a hétre Az elkövetkező napok vi­lágpolitikai eseményei jórészt a hétvégi Gorbacsov—Reagan találkozó eredményeitől függ­nek. Ha az északi Izlandról enyhe szelek érkeznek, az még az őszi időjárás ellenére is felmelegítheti a nemzetkö­zi légkört. Azokból az előre­jelzésekből válogattunk egy csokorra valót, amelyek a hír- ügynökségek szerint biztosra vehető eseményekről szólnak. HÉTFŐ: Shultz amerikai kül­ügyminiszter Brüsszelben tá­jékoztatja a NATO tagálla­mainak külügyminisztereit a reyjavíki megbeszélések rész­leteiről. Eduard Sevardnadze csütörtökön érkezik Buka­restbe, ahol a közeljövőben a Varsói Szerződés külügymi­niszterei találkoznak. KEDD: Jichak Samir, a jobb­oldali Likud tömb vezére át­veszi az izraeli kormány ve­zetését a munkáspárti Simon Peresztől. A széles koalíció jövője azonban egyáltalán nem látszik biztosnak, mert Peresz még a hatalom átadása előtt az együttműködés megszakí­tásával fenyegetőzött, bizo­nyos politikai és katonai lé­pések megtétele esetére. SZERDA: • Koppenhágában megkezdődik a Béke-világ­kongresszus. Az eseményre a világ minden tájáról sok száz küldött érkezik majd, s vár­hatóan állásfoglalások szület­nek a békemozgalom fejlődé­sének irányáról és az égető nemzetközi problémák meg­oldásáról. CSÜTÖRTÖK: Bonnban ülést tart a Szocialista Internacio- nálé. PÉNTEK: Radzsiv Gandhi Űj-Zélandra látogat. Az in­diai miniszterelnök jó kapcso­latok kiépítésére törekszik az Indiai- és a Csendes-óceán térségének valamennyi álla­mával. SZOMBAT: Első ízben láto­gat argentin államfő Kubába, amióta 1959-ben győzött a for­radalom a szigetországban. VASÁRNAP: Radzsiv Gandhi ázsiai és óceániai kőrútjának következő állomására, Thai­földre érkezik. • Három helyett négy találkozón tárgyalt . szombaton és vasárnap Mihail Gor­bacsov és Ronald Rea­gan, össze­sen több mint tizen­egy órán át. Ronald Rea­gan terve, zett haza­utazását többször is elhalasz­tották. Ké­pünk az első munkata­lálkozó előtt készült, ek­kor az ame­rikai elnök volt a házi­gazda &Hof- di-kastély. ban. bülső csúcs eseményeinek ismer­tetésével kezdte műsorát a tele­vízió külpolitika! hetilapja, a Mezsdunarodnaja Panorama (nemzetközi panoráma) is. A te­levízió két különtudósitója be­mutatta a találkozónak otthont adó szigetországot, annak gaz­daságát, külpolitikáját, s szólt a kialakult hangulatról, a feszült várakozásról, amely a kommen­tátorok körében tapasztalható. Mint Valentyin Zorin rámutatott, most már nem a kézfogásra, a megbeszélések tartamára figyel­tek elsősorban az újságírók, ha­nem igyekeztek megállapítani, mely kérdések állnak a megbe­szélések középpontjában, és azt is, mely kérdésekben születhet esetleg konkrét megállapodás. Amerikai sajtótudósítók véle­ménye szerint az európai köze­pes hatótávolságú eszközök kér­désében mutatkozik erre legin­kább esély. Raisza Gorbacsova programja Izlandi tartózkodása alatt Rai­sza Gorbacsova a parlamentben, múzeumokban és egy farmon lett látogatást. Az izlandi parlamentben, az Althingban Raisza Gorbacsova tájékoztatást kapott a törvényho­zás tevékenységéről. Az izlandi könyv- és levéltárban megtekin­tette az ősi izlandi „sagák” ere­deti kéziratait, s látogatása em­lékére a múzeumnak ajándékoz­ta az Ének Igor hadáról című orosz eposz díszkiadását. A nem­zeti múzeumban az ország törté­netét és kultúráját bemutató ki­állítással, majd Einar Jónsson neves izlandi szobrászművész alkotásaival ismerkedett. A szov­jet vendég ellátogatott egy für­dőbe és egy^ izlandi farmra is. ♦ , 'J A tárgyalások befejezését kö­vetően — az előzetes tervek sze­rint — Mihail Gorbacsov és Shultz külügyminiszter sajtóér­tekezleten ismertette a találko­zók eredményeit. A tájékoztató azonban lapzártakor még nem kezdődött meg, ezért holnapi szá­munkban ismertetjük a tárgya­lássorozatról elhangzottakat. Pusztító földrengés Salvadorban Súlyos pusztítást' Végzett a péntek este lezajlott, nagyerejű földrengéssorozat a közép-ameri­kai Salvadorban. Szombat reg­gelig összesen három nagyobb földmozgást és tucatnyi erős utó- rezgést észleltek. Az első három rengés erőssége az 5,2-es és a 7- es szint között mozgott a Richter- skála beosztásán. Hivatalos veszteséglistát szom­bat reggelig nem tettek közzé, de helyi rádiójelentések szerint a halottak száma jóval meghaladja a kétszázat. A San Salvador-i tíz­emeletes kereskedelmi központ is összeomlott, s a benttartózko­dó ezer személy közül eddig 150- nek a holttestét ásták ki a ro­mok alól. A többiek sorsáról egyelőre nincs megbízható in­formáció. A földrengés lerombol­ta a főváros nyolcemeletes gyer­mekkórházát is; legalább ötven kisgyermek meghalt. A Santa Catarina nevű középiskola épü­letének romjai alatt legalább har­minc diák maradt holtan. Jósé Napoleon Duarte államfő a katasztrófa után haladéktala­nul szükségállapotot rendelt el. Az egymilliós San Salvadorban megszűnt a víz- és áramszolgál­tatás, az utcákat törmelékhalom borítja, amely csaknem lehetet­lenné teszi a közlekedést és a be­vezető utak megrongálódása miatt nehéz a város megközelí­tése is. A sebesülteket az utcá­kon, parkolókban és udvarokban ápolják, mert a megmaradt kór­házak zsúfolásig teltek, és félő, hogy egy esetleges újabb rengés ezeket is lerombolja. A legsúlyosabb pusztulás a fő­város történelmi belső negyedei­ben, illetve a jórészt szegények lakta, zsúfolt külvárosokban volt. Amerikai megfigyelőállomások szerint a rengés epicentruma — a korábbi adatokkal ellentétben — igen közel, mindössze 16 kilo­méterre található San Salvador­tól. MAGYAR—NYUGATNÉMET KAPCSOLATOK ^ r ; s' ^ mHrayra - -v- - ^ \ " 9^ ''v"? SnH&gj ' ' MßmmS W&M.í?íííj * W,*«' '„'f/s \ Az első elnöki találkozó ' örvendetes a hír, s a magyar— nyugatnémet kapcsolatok töret­len fejlődésére vall, hogy hama­rosan hazánkban üdvözölhetjük Richard von Weizsäckert, a Né­met Szövetségi Köztársaság elnö­két, aki Losonczi Pál meghívá­sára látogat Magyarországra. " Személyében Európa politikai és gazdasági szempontból is egyik legjelentősebb tőkés országának legmagasabb közjogi méltósága Tátogat hozzánk. Azé a Német Szövetségi Köztársaságé, amely ma legfontosabb tőkés gazdasági partnerünk, s ahonnan — Auszt­ria után — a legtöbb turista áramlik hozzánk: 1985-ben 900 ezer! A német néphez évszázados kötelékek fűznek bennüket. S ha most itt a német népről esik szó, áz nem elírás. Más kérdés, hogy áz Európán .végigzúduló nagy tör­ténelmi vihar nyomában két né­met állam született, közülük az egyikhez szövetségesi szálak, a másikhoz, az NSZK-hoz pedig a jószomszédi kapcsolatok fűznek bennünket. És ez nem valamiféle diplomáciai formalitás vagy új­ságírói fordulat. Az elnöki látogatást előkészítő írásos dokumentumokban lapoz­gatva akadt meg a szemem azon az információn, hogy Veszprém és Botrop mellett Sopron és a ba­jor tartománybeli Kömpten vá­rosát is ilyen szálak fűzik egy­máshoz egy idő óta. (Újságírónak nem illik jósolni, de talán ezút­tal leírhatom: nem okozna hagy meglepetést, ha a testvérvárosi kapcsolatok a látogatás idején újakkal gyarapodnának.) Ha a módszereket illetően el­térnek is a vélemények, a célt, az eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok együtt­működését, a béke fenntartásá­hoz való közös munkálkodásának szükségességét illetően teljes az egyetértés köztünk. Talán meg­engedhető, hogy a szerző szemé­lyes tapasztalatával is alátámasz- sza, amit állít. Az SPD—FDP koalíció 1982. októberi széthullá­sát követő másnap egy nem szer­vezett, véletlen találkozón Hans Dietrich Genscher, a volt és je­lenlegi külügyminiszter a külpo­litika folyamatosságáról igyeke­zett meggyőzni. Talán hihetetlen­kedést olvasott le arcomból, mert azt mondta: ma ugyan nem va­gyok külügyminiszter, de két-há- rom nap múlva ismét az lehe­tek, s szívesen elmennék Buda­pestre, hogy kifejtsem álláspon­tunkat. A külügyminiszter né­hány nap múlva nálunk volt, s ami ennél is fontosabb, a nyu­gatnémet külpolitika iránya, alap­jaiban valóban nem változott. S ez nem kis mértékben kö­szönhető az olyan nagy formátu­mú politikusoknak, mint a ven­dégként hazánkba érkező köz- társasági elnök. Hadd emlékeztes­sünk itt csupán két, az elnök po­litikai felfogását tükröző igen fontos momentumra. Arra, hogy a CDU képviselőjeként, pártja konzervatív többségével is szem­behelyezkedve, állt ki a parla­mentben a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokat rendező szerződés megkötéséért. S hadd utaljunk arra is, hogy immár szövetségi elnökként a múlt év május 8-i parlamenti beszédében elsőként Ő fogalmazta meg: „Május 8. a felszabadulás napja volt. Ez a nap szabadított fel mindnyájun­kat a nemzeti szocialista önkény- uralom kegyetlen rendszere alól”. Richard von Weizsäckerben, a Német Szövetségi Köztársaság el­nökében először jár nyugatné­met államfő hazánkban. Szemé­lyében egy rendkívüli képzettsé­gű, mai világunkkal és annak dolgaival érdeklődő, és megértést tanúsító humanista gondolkodót üdvözölhetünk. Kanyó András Dr. Richard von Weizsäcker életrajza Dr. Richard von Weizsäcker, a N émet Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke 1920. április fő­én született Stuttgartban. Népiskolai, majd gimnáziumi tanulmányokat végzett ,Berlin- ben és Bernben. Sikeres érettsé­gi vizsga után 1937-től jogi és tör­ténelmi tanulmányokat folytat az oxfordi, grenoble-i és göt tinge - ni egyetemen. Katonai szolgá­latot 1938 és 1945 között teljesít. Ezt .követően 1945-től 1953-ig is­mét egyetemi hallgató, majd jog­gyakornok, leteszi az első és a második jogi államvizsgát. Iparvállalatoknál dolgozik 1953-tól 1966-ig, 1954- ben jogi doktorátust szerez Göttingen- ben. Ekkor lép be a Keresztény- demokrata Unióba (CDU). 1964 és 1970 között a Német Evangélikus Egyházgyűlés elnöke, 1966-tól 1984-ig a . CDU szövetségi elnök­ségének tagja. A Német Evangé­likus Egyház Szinódusának és Tanácsának tagja 1969 és 1984 között. A Szövetségi Gyűlés (Bun­destag) soraiban 1969-től 1981-ig tevékenykedik. 1971—1974-ben a CDU Alapelvi Bizottságának, majd 1974—1977 között a párt Alapelvi Programbizottságának az elnöke. A Szövetségi Gyűlés alelnöki tisztét 1979-től 1981-ig tölti be, majd Nyugat-Berlin kor­mányzó polgármestere és a nyu­gat-berlini képviselőház tagja lesz 1981-től 1984-ig. 1984 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. (MTI) Véget ért az ipari szövetkezetek IX, kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározó, hiszen tevékeny­ségük széles területet ölel fel az ősi foglalkozásoktól a legmoder­nebb technika alkalmazásáig, az elektronikáig és a biotechnikáig. Legfőbb erényük a gyors váltás képessége, a piaci igényekhez va­ló rugalmas alkalmazkodás. Sze­repük növekvő a hazai és a nem­zetközi munkamegosztásban, a szelektív iparpolitikai elképzelé­sek í valóra váltásában. Az álla­mi ipar sok szövetkezeti tapasz­talatot vett át az utóbbi időben, s ezeket sikeresen hasznosítja a vállalatoknál — egyebek közt a tulajdonosi szemlélet erősítésé­ben és a vezetés demokratizmu­sának fokozásában. Az Ipari Mi­nisztérium fontos feladatának tartja együttműködésének bőví­tését a szövetkezeti mozgalom­mal. Ezt a célt hivatott szolgálni többek között az a megállapodás is, amelyet a minisztérium az OKISZ-szal kötött a közelmúlt­ban a műszaki fejlesztés gyorsí- táságfa^.. mOnddaÄ jjMixin iszter. sú'l^OT^ip^feÍsó##«iW®f£®tösságú,' hogy a szövetkezetek az eddigi­nél jobban szolgálják a tagság érdekeit, erősödjék a demokra­tizmus, s növekedjék a tagok tu­lajdonosi érdekeltsége. Fontos, hogy a szövetkezetekben dolgo­zók aktívan részt vegyenek az elkövetkezendő időszak felada­tainak meghatározásában, a te­endők ésszerű kidolgozásában. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a szövetkezeti érdek nyílt és következetes érvényesí­tésére van szükség, s nagyon lér nyeges az egyes szövetkezetek sajátosságainak figyelembevéte­le is. Rámutattak, hogy másokba gazdálkodás feltételei egy szö­vetkezetnél és egy nagyvállalat­nál, de jelentősek a különbségek a nagy ipari szövetkezetek és a kisszervezetek gazdálkodási kö­rülményei között is. Mint mon­dották, mindezt figyelembe véve kell megszabni a feladatokat, s adni a megfelelő támogatást, se­gítséget. A kongresszus második napján a vitában Bács-Kiskun megyei küldött is szót kapott. A kisszövetkezeti kategóriánál alig nagyobb, a középüzemi szin­tet pedig meg sem közelítő kis- kunmajsai Cipőipari Szövetkezet helyzetéről szólt felszólalása ele­jén Bari István elnök. Eddigi gazdálkodásuk jól alakult, más- félszeresére nőtt a termelés, ugyanakkor a létszámuk 20 szá­zalékkal csökkent. Kedvező volt a nyereség növekedési üteme is. Véleménye szerint a közgazdasá­gi szabályozórendszernek lehető­vé kellene tennie, hogy a kis- és hagyományos szervezeti formá­ban működő szövetkezetek a gaz­dálkodás feltételeiben, az ered­ményből való részesedésben kö­zelebb kerüljenek egymáshoz. A kisszövetkezeteknél a tagsági ér­dekeltség fokozására, a műszaki fejlesztésre nagyobb lehetőség van, mint a hagyományos szövet­kezetekben. Ez utóbbiakban az el­vonások után megmaradt saját forrás a szintentartásra sem elég, emiatt a szabályozást az innová­ció gátjának mondotta. „Úgy érezzük, hogy a feltételrendszer kidolgozása során ez a terület alapos felülvizsgálatot, módosí­tást, korszerűsítést igényel. Meg­oldás lehetne az is, ha a klsszö- vetkezeti kategória taglétszámát magasabbra emelnék”. Beszélt még a KISZÖV-höz rendelt el­lenőrzési, jogi irodák működésé­ről, amelyeknek mindinkább szolgáltató jellegűvé kell válni- ok. A kongresszus állást foglalt a szövetkézetek, a területi szövet­ségek és az országos tanács fel 4 adatairól. Eszerint g szövetkeze­tek gazdasági feladatai a népgaz­daság VII. ötéves tervéhez iga­zodnak. Legfontosabb teendőik: a lakosság áruellátásának minő­ségi javítása: a szolgáltatási igé­nyek magasabb színvonalú kielé­gítése, a háttéripari termelés fej­lesztése. A kongresszus elfogadta az elő­terjesztett dokumentumokat, majd a korábbi küldöttválasztó gyűlé­seken megválasztott 110 taghoz titkos szavazással további 15 ta­got választott az új országos ta­nácsba. A testület ezt követően megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta az OKISZ elnöké­vé Köveskuti Lajost, a Híradás- technika Szövetkezet elnökét, al- elnökévé pedig Bernáth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnökét és Gröger Józsefet, az Elektroni­ka Átviteltechnikai Ipari Szövet­kezet elnökét. Ezután az országos tanács az elnökség tagjai közül kinevezte az OKISZ főtitkárává Lendvai Istvánt. (Folytatás az 1. oldalról.) dás Ferencet, a KISZ városi bi­zottságának első titkárát. A tanácskozáson élénk vita alakult ki az egyenruha, a tag- díjfizetés és a túlságosan sza­bályozott gyermekközösségek munkájának kérdésében. A késő délutáni órákig összesen kilenc­venötén mondták el gondolatai­kat, valamennyien a mozgalom tagjainak érdekében tették meg sokszor kritikus észrevételeiket. A négy szekcióülésen külön fog­lalkoztak az úttörőházak szerepé­vel, feladatával, a gyermekek életében' betöltött funkcióival. Érdekes kezdeményezésként szól­tak a kecskeméti úttörőházban folyó óvodáskorúak iskolai felké­szítéséről is, aminek az ad hang­súlyt, hogy könnyebbé teszi a legkisebbek gyors beilleszkedé­sét az iskolába. A 16 ezer kecskeméti kisdobos és úttörő nevében szóló mozgal­mi vezetők rögzítették, hogy a KISZ-tagság mozgalmi felkészí­tése az úttörőcsapatokban zajlik, és a továbbiakban is ez marad az úttörőközösségek kiemelt fel­adata. A konferencia befejezése­ként megválasztották a városi elnökség tisztségviselőit, tagjait és a megyei konferenciára indu­ló küldötteket. Tiszakécskén a városi pártbi­zottság épületében tartották a konferenciát. Rauszné Füleki Má­ria negyven küldöttet és huszon­két vendéget köszöntött, köztük Zsibrita Sándort, a KISZ KB tag­ját, Tóth Sándort, a város párt- bizottságának első titkárát, va­lamint Miskó István városi ta­nácselnököt, Deák Tamást, a KISZ megyei bizottságának mun­katársát. A vitaindító alapgondolata­ként az előrelépés szükségességét, a gyermekekért való cselekvés lehetőségének bővítését fogal­mazták meg. A tizenhárom hoz­zászóló közül a legtöbben a KISZ- és úttörőkorosztály kapcsolatá­val foglalkoztak, de elemezték az úttörővezetők megbecsülésének árnyaltabb lehetőségeit, is. Szól­tak a történelmi évfordulók meg­ünneplésének változatosabb és tartalmasabb formáiról, a tábo­rozás feltételeinek javításáról. Egyre fontosabbnak látták egy városi úttörőház kialakítását vagy építését is, amit a .továb­biakban napirenden kívánnak tartani. A konferencia befejezéseként megválasztották az úttörőelnököt — Dobos Józsefnét — valamint a megyei konferenciára induló küldötteket. S. K. Űttörővezetők területi konferenciái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents