Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

1986, október 11. • PETŐFI NÉPE ® 3

A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT

A párt és a KISZ szervezőjeként

— Az ellenforradalom Kecskeméten, a Nagykőrösi utcai>párt- házban ért, ott dolgoztam a DISZ járási titkáraként — mondta Horváth Ignác, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára, visszaemlékezve a harminc évvel ezelőtti eseményekre. Ehhez a funkcióhoz hosszú és rögös út vezetett, ugyanis a kapásfalui zsellér fia végigkóstolt a liba- pásztorkodástól a kanászságig minden munkát, s csupán azért nem lett csikós, mert a felszabadulás után napszámos lehetett, majd később vasöntő Kecskeméten a vasgyárban. A kommunista párttagság, az ifjúsági mozgalomban végzett munka, s a rendszerünkbe vetett rendíthetetlen hit, tanulás eredményeképpen lett városi, majd járási DISZ^,titkár.

— A dobtáras géppisztolyhoz a pártbizottságon én értettem egyedül, de csak azért, mert egy éve szereltem le — folytatta. — Nyomban megtanítottam vele bánni Molnár Gyulát, aki a párt- bizottságon dolgozott;

Szerencsére a pártbizottságot nem érte támadás, a fegyvert nem kellett használnia, sőt 1956. ■október vége felé már szovjet harckocsi őrizte a pártházat. A párt és a DISZ apparátusában dolgozók ezekben a vérzivataros napokban különös munkabeosztást találtak ki. Nappal a pártházban tartózkodtak, éjszaka pedig mentették az ellenforradalmár banditák elől az embereket.

— A legmelegebb éjszaka az volt, amikor a tiszakécskei vezetőket sikerült kimenteni a 'községből, de összetűzésre nem került sor. November 4-én hajnalban fellélegeztünk, amikor a Szolnoki Rádió bejelentette: megalakult a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány Kádár János vezetésével. A városban történtek még kisebb-nagyobb incidensek, de a járásban, a községekben már lehetett dolgozni. A szocializmushoz, a párthoz hű elvtársakból alakítottuk meg itt Kecskeméten az első pártalapszerve- zetet, s én is megkaptam az ideiglenes tagsági igazolványt.

Horváth Ignác, s rajta kívül még jó néhányan elindultak, hogy ismét megalakítsák a pártot, létrehozzák az ifjúsági szervezetet, később a párt fegyveres testületét, a munkásőrséget.

— Ez volt a legnehezebb feladat — emlékezik vissza. — A DISZ legjobb erőit, a fiatalokat mozgósítottuk. A gyorsan létrejövő EPOSZ-t KISZ-szé alakítottuk, tagjai, s természetesen a régi kommunisták is, sorban beléptek az MSZMP-be. Ez idő tájt kaptam a biciklis KISZ-titkár nevet, mert ezzel a közlekedési eszközzel jártam a községeket.

Egy-egy „kiszállás” két-három napig tartott. Nappal az emberekkel beszélgettek, este taggyűlést tartottak, bizony sűrűbb volt az éhkopp, mint a teli gyomor.

— A fiatalok, de az idősebbek is jól fogadtak, mert ismertek, tudták ki vagyok, de azt is, mit

akarók. Nem lehetett, s nem is akartuk szétválasztani a politikai és a gazdasági munkát. A párt és az ifjúsági szervezet, a munkásőrség szervezése mellett arról is meggyőztük az embereket, hogy az: állami gazdaságot, a termelőszövetkezetet óvják, őrizzék meg. Igen sok régi elv- társunk volt ebben segítségünkre. Közéjük sorolom Csík Antalt. Misányi Gyulát, vagy a városföldi Dózsa Tsz-nél Török Pétert, aki DISZ-titkárból lett párttitkár, s még ma is ott dolgozik, vagy Lakiteleken S. Kovács Lajos tsz-elnököt, ’ Bodor József párttitkárt, s még sorolhatnék sok-sok nevet...

Horváth Ignác immár harmincöt éve dolgozik függetlenített funkcionáriusként különböző beosztásokban a mozgalomban. Elévülhetetlen érdemeket szerzett 30 évvel ezelőtt a konszolidáció megteremtésében, a párt újjászervezésében, a KISZ és a munkásőrség létrehozásában.

Gémes Gábor

Informatikai üzemmérnökképzés indul

Informatikai üzemmérnök- képzés indul a jövő tanévben a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskoláin. A mikroelektronika és a számítástechnika legújabb tudományos eredményeire építő, s az informatika hazai élterjesztését elősegítő új szak tananyaga és tantárgyai kapcsolódnak a középtávú kutatásfejlesztési terv' elektronikai programjához, elősegítve egyben a felsőoktatás, a kutatásfejlesztés és a termelés összehangolását is.

Az adatok és az információk tárolására, feldolgozására és átvitelére immár hazánkban is egyre olcsóbb és nagyobb teljesítményű eszközök állnak rendelkezésre. E lehetőségek kiaknázása a műszaki fejlesztésben, az ipari vagy a mezőgazdasági termelésben, a szolgáltatásokban vagy az államigazgatásban hozzájárul a termékek korszerűségének minőségének növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez és a termelési szerkezet rugalmassá válásához. Így az informatika kulcsszerephez jut az-egész 'népgazdaság teljesítőképességének, nemzetközi versenyképességének fokozásában.

Az új üzemmémökiképzés megindítását több bázisintézmény támogatja: egyebek között a Videoton, a SZTAKI, a SZKI és a SZÄMALK vett részt a képzés tartalmi kialakításában és nyújt segítséget a szükséges eszköz- háttér megteremtéséhez. Ugyanakkor ezeknek az intézményeknek jó néhány elismert szakembere személyesen is közreműködik majd az egyes tárgyak oktatásában. A jövő évben '50 hallgatóval meginduló képzés tanterve úgynevezett moduláris felépítésű lesz. A hároméves oktatás befejező szakaszában a hallgatók egyéni érdeklődésüknek, s jövendő munkahelyük igényeinek megfelelően választhatnak a fakultatív tárgyak közül.

Statisztikai

évkönyvek

Bács-Kiskuné már kész

A következő hetekben folyar matasan jelennek meg a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai által összeállított 1985. évi megyei évkönyvsorozait kötetei. Már elhagyta a nyomdát Bács-Kiskun, Borsod-Aba- új-Zempién, Komárom, Szolnok, Tolna, Veszprém megye évkönyve, a sorozat utolsó kötete pedig -várhatóan október végén jelenik meg. A teljes sorozat 19 kötetében kö-j zöLt adatok átfogó képet adnak az ország megyéinek gazdasági és társadalmi életéről, településhálózatáróL A kiadványok olvasói, felhasználói az 1985. évi helyzeten túl áttekintést nyerhetnék a legfontosabb jelenségek, folyamatok időbeni alakulásáról, a fejlődés - főbb tendenciáiról is.

NEMES JÁNOS CIKKSOROZ A TA / gf

A szocializmus megújulásának útja

X. Az országos pártértekezlet

Az országgyűlésnek az ellen- forradalmat követő első, 1957. május 9-én kezdődő ülésszakán a Kádár János vezetése alatt álló, új tagokkal kibővített kormány megválasztásával véget ért az állami „ideiglenesség”. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány féléves tevékenységéről Kádár János számolt be. A jövő feladatairól szólva erőteljesen hangsúlyozta a közélet demokratizálásának szükségességét. Szóba került egy elvi- kérdés is: a többpártrendszer ügye. Kétségtelen, hogy 1948 után a koalíciós pártok hasznosan tevékenykedhettek volna tovább, de a régi pártvezetőség ezt a lehetőséget megakadályozta. Egy évtized után ..a történelmet nem lehet visszaforgatni”, különösen mert az ellenforradalom napjaiban a pártok úiiáalakulása a polgári restaurációs törekvések jegyében ment végbe, és az esetleges pártviszályok az olyan nagyon szükséges nemzeti egységet szétszaggatták volna.

„Magától értetődően az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek részt.” — E kijelentésnek hat héttel később, az MSZMP Országos Értekezlete mintegy intézményesített biztosítékot adott, amikor határozatban szögezte le: „A párt építésével szorosan ösz- szefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a párttisztség kivételével minden közfunkciót pártonkívüli is betölthet.” Ennek az elvnek érvényesítése — három évtized tapasztalata mutatja — a magyar társadalmi életnek olyan alapfeltétele lett, amely nemcsak a közélet demokratizmusát határozta meg, hanem a párt és a tömegek, a vezetés és a tömegek kapcsolatának, a kölcsönös bizalomnak erős pillére is.

A június 27—29-i országos pártértekezlet feladata az volt, hogy áttekintve a november 4-e óta megtett utat, különösen a párt újjászervezésének folyamatát, megszüntesse az ideiglenességet, megvizsgálja, bevált-e az új politikai irányvonal, és összegezze ennek a politikának a végrehajtásában szerzett tapasztalatokat.

A kétfrontos harc elvének elfogadása. és még inkább alkalmazása kérdésében — az „általában egyetértünk” hangoztatása mellett — tulajdonképpen november

4-től kezdve folyt a kimondott vagy kimondatlan vita a pártaktíva, a párttagság körében. Voltak, akik csak részben ismerték fel és el a szektás, dogmatikus hibák szerepét az ellenforradalmi lázadás kirobbanásában, és túlnyomóan a revizionista csoDort ténykedését, felelősségét jelölték meg. mint okot. Ennek megfelelően ..keményebb” oolitikát követeitek az MSZMP-től. és a vezetésnek szemére hányták engedékenységét. Mások, másik egyoldalúsággal, a revizionista hibákat lebecsülve, csak a szekta- rianizmust okolták, sőt, -gyakran az egész felszabadulás utáni évtizedben a tévedéseket látták túlsúlyban. Ezek „engedményekkel” gondolták az új vezetés tömegbefolyását növelni, és még a Nagy Imre-csoporttal való „kiegyezést” is szorgalmazták volna.

E vitának új lendületet adott Révai Józsefnek, a régi pártvezetés egykori tagjának'— egyébként a magyar és a nemzetközi mozgalom kitűnő ideológusának és jó tollú publicistájának — fellépése. A Népszabadság 1957. március 7-i számában Eszmei tisztaságot! címmel cikket írt, amelyben sok helyes részletmegállapítás mellett hamis és igen veszélyes alaptételből indult ki. Mivel a revizionizmus az adott pillanatban a fő veszély — hiszen az bizonyult az ellenséges elemek szövetségesének az ellen- forradalmi periódusban — helytelenítette, hogy (szerinte) a párt propagandájában és gyakorlatában eluralkodott a szektás-dogmatikus hibák bírálata. Vagyis, feledve, vagy elhanyagolva azt a tapasztalatot, hogy amennyiben a •revizionista elhajlást a tudatos ellenforradalmi, restaurációs erők szövetségesének, akkor a szektás politikát az események, a lázadás táptalajának tekinthetjük, Révai József kétfrontos harc helyett lényegében egyfrontost akart a pártra erőltetni. Révai cikke tiltakozóhullámot váltott ki a Népszabadság hasábjain. Az egyik hozzászóló igen találóan fogalmazott: „Nagy Imre példátlan osztályárulása nem- lehet menlevél Rákosi Mátyás számára.”

Egyébként a hírlapi vitának rendkívül pozitív -vonása volt — amely az új szellemet demonstrálta —, hogy nyíltan^ folyt, és nemcsak a párt vezetői, vagy ismert publicisták kaptak szót, hanem egyszerű párttagok is. S nem kevésbé új és örvendetes jelenség volt, hogy a cikkírót, illetve a hozzászólókat tévedéseikért nem átkozták ki, nem is mi- nősí-tgették, bélyegezgették mindenféle jelzővel. Ebben a vitában is kiderült, hogy az MSZMP az eszmei harcot mindig a helytelen nézetek, nem pedig azok képviselői ellen folytatja.

Az országos pártértekezleten _a vita tovább folytatódott, főleg Révai József felszólalása nyomán. Révai azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni a jobb- és baloldali elhajlás között. Az utóbbit tulajdonképpen bocsánatos bűnnek minősítetté, s csak taktikai okokból — tehát a tömegek előtti népszerűtlenségük miatt — tartotta elfogadhatónak a kompromittálódott vezetők kirekesztését az MSZMP vezető testületéiből és pozícióiból. Vagyis egy későbbi időszakban, „normális” körülmények között elképzelhetőnek -tartotta visszatérésüket a közéletbe.

Révai József nézetei, amelyeket a pártértekezlet visszautasított, valójában segítették azt, hogy a kétfrontos harc fontosságát még inkább megértse a párt közvéleménye. Kádár János válaszbeszédében nyíltan szemébe vágta Révainak, hogy a „bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg”. A pártegységet a decemberi határozat alapján és szellemében kell felfogni és védeni, vagyis a régi vezetésnek nincs helye ebben, annak hibái nem menthetők. Ennek megfelelően fogalmazódott meg az országos értekezlet határozata is, hangsúlyozva: „rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról”. Az országos értekezlet a revizonizmus és dogmatiz- mus eszmei alapjait vizsgálva kimutatta, hogy bár látszatra szöges ellentétben állnak egymással, de van nagyon is közös vonásuk. Mindkettőnek a kispolgári eszmevilág a gyökere, és ha érvényesül befolyásuk, amint a magyar tapasztalatok különösen 1953-tól kezdve bizonyították, kölcsönösen táplálva egymást, egyaránt a szocializmust ássák alá.

Megintcsak az MSZMP vezetésének új szellemét és stílusát mutatta, hogy az előadói beszéd, majd a felszólalások és a zárszó is nagyon sokat foglalkozott, mint az előrehaladás nagy veszélyével, a vezetők körében újra lábrakapó elbizakodottsággal. Kádár János emlékeztetett arra, hogy. a hatalom meghódítása után a hibák gyökere az az illúzió volt, hogy az ellenséggel könnyűszerrel el lehet bánni, és a tömegek mindennapi megnyerése ügyünk számára nem fontos dolog. Pedig állandóan figyelemmel kell kísérni a lakosság hangulatát, véleményét, értékelését a pártról, nehogy hibába essünk. „Tessék most kimenni a városban az utcára, vagy falun a főtérre akár ünnep-, akár hétköznapon, vagy vegyenek részt pártrendezvényen, ezrek és ezrek mondják, hogy éljen a párt, éljen a népköztársaság, éljen a szpvjet—magyar barátság. De ha annak idején az ellenség elfelejtette, hogy Magyarországon százezrek vannak a szocialista forradalom mellett — ha nem is láthatók —, mi ne kövessük el ugyanazt a hibát. Tudnunk kell, hogy ha április 4-én vagy május elsején 700 ezer, 800 ezer, 900 ezer ember tüntet céljaink és elveink mellett, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan tömegek az országban, amelyek még az ellenség ideológiai, politikai . befolyása alatt vannak. Csak ma nem annyira aktívak és nem annyira láthatók. Ez is arra figyelmeztet, hogy ne bízzuk el magunkat.”

E józan szemlélet, amely párosult a . tömegek megnyeréséért folytatott harc elvi és gyakorlati kérdéseinek -részletes taglalásával, a legértékesebb jellemzője volt az országos pártértekezletnek, és mindinkább úrrá váló sajátossága az MSZMP egész tevékenységének.

(Következik: A munkásosztály és szövetségesei.)

A héten ismét az érdeklődés középpontjába került a csillagászat Kiskunhalason. Azt is mondhatnánk, hogy öt napra, az idei rendezvénysorozat idejére. Ez azonban nem lenne igaz, hiszen a halasiak nemcsak ilyenkor, őszszel figyelik különös izgalommal az előadásokat, a filmvetítéseket, hanem az esztendő más

időszakában, napjain is. Kiskunhalason ma már nemcsak csipke létezik, hanem csillagászat is. Ez a kijelentés az ország egyik legismertebb csillagászától, dr. Kulin Györgytől származik. A rendezvénysorozat ötlete pedig a város lelkes csillagászától, Balogh Istvántól.

rendezvények l

Nemcsak csipke, csillagászat is!

Vf Bán András budapesti csillagász előadását érdeklődéssel hallgatták a gyerekek a halasi MÄV Művelődési Házban. (Tóth Sándor felvételei)

Csillagászati és Űrkutatási Választmány vezetőségi tagja. — A MÁV Művelődési Ház, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzeme, valamint a Gőzön István Művelődési Központ segítette a programok zavartalan lebonyolítását. Mintegy tizenhétezer forintba került az ötnapos rendezvénysorozat Az idén -immáron tizenegyedszer hozakodtam elő a csillagászati napok ötletével. ' A szálak viszont 1972-ig vezetnek vissza, akkor alakult meg a MÁV Művelődési Házban a csillagász szakkör, mely ma is nagy népszerűségnek örvend. Az őszi előadások, filmvetítések, kiállítások pedig hagyományossá váltak. Nagy szerepet játszott ebben az a tény, hogy Kiskunhalason és a környéken -igen sok embert foglalkoztatnak az égi jelenségek, hacsak olyan formában is, hogy részeseik egy- egy vetítésnek, vagy szívesen hallgatják meg az előadásokat

Mintegy kétezer érdeklődőt számoltunk a tavalyi csillagászati napokon, köztük sok-sok diákot Most ugyancsak nagy visszhangra találtak a programjaink.

— Mi szerepéit a kínálatban?

— Zsúfolásig megtelt az előadóterem hétfőn este, amikor dr. Kulin György, az Uránia Csillag- vizsgáló nyugalmazott igazgatója. a Csillagászati és Űrkutatási Választmány örökös tagja beszélt a világegyetem megismeréséről. Szintén sokan eljöttek dr. Horváth András kandidátus előadására, aki az űrállomás-építésről

tartott előadást. Sok érdekes téma került szóiba még a héten: emberek, csillagok, űrhajók, a Voyager bolygóközi szondák. Schalk Gyula, a Csillagászati és Űrkutatási Választmány -titkára tegnap tette fel a kérdést: Világmindenség a semmiből? Persze nemcsak komoly, tartalmas referátumok hangzottak el a napokban, hanelm film- és diavetítésekkel egybekötött előadásokat is tartottunk. Ezeket az ismeretterjesztő délelőttöket főképp diákok figyelmébe ajánlottuk. Esténként pedig a Kossuth utcai

obszervatóriumban vártam a csillagászat barátait.

— Említette, hogy sokakat érdekelnek a csillagos égbolt jelenségei, látványa. Mivel teheti még vonzóbbá a rendezvényeket, s hogyan lehet megszerettetni a csillagászatot az emberekkel?

— Az utcákon, a tereken -gyakran tartottam távcsöves bemutatókat. Ezeket sokan látták, egyre többen szereztek tudomást arról. hogy Halason komolyan foglalkozunk a csillagászattal. Szerencsére akadnak követőink is. Nem mondanám, hogy -pillanatok műve volt, de lassanként népszerűvé vált a csillagászat, s az, hogy megfigyeléseket végezhetnek az érdeklődők.

Balogh István „fő művét”, az ország máig egyetlen magánerőből épült mini -planetáriumát

1983-ban adta át a városnak. Ma is ott a főhadiszállása, fenn, az emeletes ház tetején, a Kossuth utcában. Főállásban végzi tennivalóit. Tavaly 8200-an keresték fel a csillagvizsgálót. Ez a szám azt jelzi, hogy ismert, kedvelt helye lett Kiskunhalasnak az amatőr csillagász birodalma. Az általános iskolásokkal eddig kialakított jó viszony továbbra sem szakad meg. Balogh István azt tervezi, hogy rendhagyó földrajz- órákat tart majd a csillagvizsgálóban.

A csillagászati napokról még annyit: hasonló programot máshol is tarthatnának...

B. T.

— Föltétlenül említse meg a pártoló intézményeket! — kér beszélgetésünk elején Balogh István, aki ismert csillagásznak számit Bács-Kisku nban, sőt a megyehatáron túl is, hiszen a

• Balogh István beállítja műszereit a csillagvizsgálóban, ahol esténként felnőtteknek tart bemutatói