Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
VILÁG PKOLETÁiUAI, EGYESÜLJETEK! Mihail Gorbacsov: Eljött a cselekvés ideje Ma kezdődik a reykjaviki találkozó AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évt. 240. szám Ára: 2,20 Ft 1986. október 11. szombat Á fő feladat a megújulás Tanácskozik az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa • Maróthy László felszólalása Mihail Gorbacsov és kísérete pénteken érkezett az izlandi fővárosba. Reykjavik- ban, az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland alig százezres la. kosságú fővárosában ma, délelőtt kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett munka talál, kozójar, amelyet • szovjet vezető indítványo- zott az amerikai elnöknek. Miután Reagan elnök csfi. »törtök este az amerikai légierő 1. számú gépével megérkezett Kefla- vikba. pénteken kora dél. után landolt ugyanezen a ' repülőtéren az Aeroflot szovjet légitársaság négyhajtóműves különgépe, fedélzetén Mihail Gorbacsowal és felesé, gével, Raisza Gorhacsovával, valamint az SZKP KB főtitkárának kíséretével. Mihail Gorbacsov az izlandi főváros repülőterén rövid nyilatkozatot tett. Ebben közvetlen hangnemben mondott köszönetét az izlandi kormánynak, az izlandi népnek, amiért lehetővé tette a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Reykjavíkban való megtartását. Elnézést kért, ha a találkozó gondokat okoz az országnak, kényelmetlenséget a főváros, nak. Lendvai Istvánnak, az OKISZ elnökhelyettesének megnyitója után Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójához. Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben — az 1981-ben megtartott VIII. kongresszus óta — az ipari szövetkezetek jelentős eredményeket értek el, a növekedés szolgáltatásban^ a termelésben és az exportban egyaránt jelentős volt. Az építőiparban viszont elmaradt a teljésítés a tervezettől, több építőipari szövetkezet fejlődése megtorpant, illetve vissza- esett. Ez részben az igények csökkenéséből, részben az építőipari szövetkezeteknek az ötéves időszak alatt bekövetkezett több mint 10 százalékos létszámcsökkenéséből adódik. Javult a termelékenység A szövetkezetek kívánatos műszaki színvonalát a VI. ötéves tervidőszakban megvalósított mintegy 14 milliárd forint értékű beruházással sem lehetett elérni, bár a fejlesztési, a technológiai, a beruházási gondokat az elmúlt néhány évben valamelyest enyhítette a lízing-tevékenység, különösen a könnyűiparban. Mindemellett —, s a szabályozók többszöri szigorítása ellenére — atervidőszak folyamán évenként átlagosan 13 százalékkal növelték termelési eredményüket a szövetkezetek. A VII. ötéves tervidőszak első évének várható eredményeiről szólva az OKISZ elnöke rámutatott: a fejlődést jellemző legfontosabb mutatók kedvezően alakulnak. A szövetkezetek termelésének növekedése gyorsult, a .termelékenység az iparban és az építőiparban egyaránt emelkedett. Növekedett az export, s szélesedtek a kooperációk. Az év első hat hónapjában az ipari szövetkezetek 2,1 milliárd forint értékű javitást-szolgáltatást végeztek a lakosság részére, 8,6 százalékkal nagyobb értékűt, mint az elmúlt év első felében. A mennyiségi fejlődés mellett a gazdálkodás minősége is javult, amit elsősorban az bizonyít, hogy az élőmunka termelékenysége emelkedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szövetkezeti iparban 6,4, a szövetkezeti építőiparban pedig 9,9 százalékkal növekedett 1985 első félévéhez képest. Az elkövetkező években a szövetkezetek legfontosabb feladata: megteremteni a szükséges eszköz- 'és feltételrendszert ahhoz, hogy gyorsuljon a műszaki fejlődés, javuljon a piaci és a kereskedelmi munka, mind több jó minőségű termék kerüljön a hazai üzletekbe, illetve exportra. Szükséges a szövetkezetek háttéripari tevékenységének javítása és a lakossági szolgáltatások körének bővítése is. A mostani kongresszus fő gondolata a megújulás kell, hogy legyen, s ennek jegyében szükséges kimunkálni a célokat és az elképzeléseket — hangsúlyozta Köveskuti Lajos. Alapvető fontosságú teendő a műszaki fejlesztés, mégpedig nemcsak rövid-, hanem hosszú távon is. E célt szolgálja egyebek között az OKISZ, és a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás is, valamint azok az elképzelések, amelyek megvalósításával' az ipari szövetkezetek bekapcsolódnának a KGST-országok 2000-ig szóló komplex műszaki-tudományos programjának végrehajtásába. Sok pénzre van szükség A technológiai megújhodás alapvető feltétele a korszerű eszközök biztosítása, az elavult gépek cseréje is, ám mindehhez sok pénzre van szükség. A források megteremtése a hatékonyság javításával, a nagyobb jövedelmet biztosító termékek gyártásával, fokozott takarékossággal, a költségek csökkentésével érhető el. A felhalmozáshoz, beruházáshoz szükséges anyagiak kiegészítését teszik lehetővé a közös alapok, valamint a különféle kedvezményes hitellehetőségek. Korszerűsítésre és változtatásra van szükség a kereskedelmi munkában is. A szövetkezeti termékek iránti kereslet bővítését, (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov a ma kezdődő megbeszélésekre utalva hangsúlyozta, hogy nagy felelősségérzettel érkezett az izlandi fővárosba, felelősségérzettel a szovjet nép és a világ valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte reményét, hogy Hónaid Reagan elnököt hasonló érzések -vezérlik, legalábbis amint az csütörtöki indulási nyilatkozatából megítélhető. Ez jó alap a közös munkához. Eljött a cselekvés ideje, és elsősorban a két nagyhatalomnak kell akcióba lépnie — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdések építő szellemű' megvitatására, folytatta, hogy előmozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését, és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred végéig való teljes felszámolásában. Mihail Gorbacsov kíséretében érkezett a hétvégi izlandi csúcs- találkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csemyajev, a szovjet pártfőtitkár tanácsadója és Szergej Ahro(Folytatás a 2. oldalon.) DÉMÁSZ-ÜZEMHÁZ ÉPÜL A HÁRMAS ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Nemzetiségi hónap Bácsalmáson (Tudósítónktól.) Bácsalmáson nemzetiségi hónapot rendezett a városi tanács emlékbizottsága. Ezzel ér véget az új város hármas évfordulójának jegyében szervezett gazdag jubileumi program. Tegnap ke. rült sor a nemzetiségiek találkozójára, amelyen részt vett Terbe Dezső, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, s ott volt Bezdan testvérváros és a nyugatnémet Bachlang város delegációja is. Új telephely építését kezdték el Kecskeméten a Démász részére. A szűkös, több helyen szétszórt műhelyek helyett egy tágas, minden igényt kielégítő üzemház készül. Itt kapnak helyet a raktárak, műhelyek, garázsok, a korszerű képzést biztosító tanműhely, a szociális épület, az üzemirányító központ a modern távközlési rendszerrel. Az első ütem költsége 50 millió forint, de már elkészítették az új üzemigazgatóság építési terveit Is. Ha mindez megvalósul, akkor egy helyen, az erőmű tőszomszédságában az ügyfeleknek kényelmes kiszolgálást nyújtó Démászközpont lesz. Pásztor Zoltán Délelőtt Bednárné Kiss Ildikó .városi tanácselnök köszöntötte a vendégeket, akik ezután a művelődési központban videofilm- vetítésen ismerkedtek a város múltjával, majd emlékfát ültettek a Kossuth parkban, és városnéző sétán vettek részt. A nemzetiségi hónap ünnepélyes megnyitóját délután tartották meg az irodaházban. Dr. Zom Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke köszöntötte a résztvevőket, majd ünnepi beszédében visszatekintett a nemzetiségiek múltjára, betelepítésükre. Felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt IL József száz német családot telepített ide. Az 1920-as években Bácsalmás lakosságának 26 százaléka magyar, 61 százaléka néTUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT Közös érdek a kutatási eredmények gyors hasznosítása A megyei tudományos koordinációs szakbizottság legutóbbi ülésén, < amelyet Kecskeméten a városi tanács épületében tartott, megvitatta bajai albizottságának munkáját. Az erről szóló ismertetést dr. Ili Márton, a bajai obszervatórium igazgatója, az albizottság elnöke terjesztette elő. Elmondta, hogy az albizottság tavaly nyáron alakult, célja, hogy elősegítse a Baján és környékén kezdeményezett tudományos kutatásokat, támogassa azokat, akik országos vagy, nemzetközi jelentőségű eredményt értek el. Tudományos rendezvények szervezésével ismerteti a kutatók sikereit. A kezdőket témajavaslatokkal segíti, technikai és együttműködési támogatást ad az egyéni kutatóknak. Nyelv- tanfolyamokat szervez. Az albizottság — mint a beszámolóból kiderült — nagyrészt teljesítette a feladatait. A vitában arról esett legtöbb szó, hogy a tudományos kutatások eredményeit szélesebb körben kellene Ismertetni. Erre a célra lehetőséget kínálnak a tudományos folyóiratok, a napi sajtó. Két évvel ezelőtt a koordinációs bizottság összesítette a megye kutatóhelyein végzett munkát. Most hasonlóra készül, de egyúttal azon munkálkodik, hogy a legjobb eredmények publikálását elősegítse. Erről beszélt összefoglalójában dr. Balázs Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a szak- bizottság elnöke is. Hangoztatta, hogy hatékonyabbá kellene tenni a szakbizottság tevékenységét. Az a tapasztalat, hogy a tudományos eredményeket nem ismerik eléggé a gazdálkodó szervezetek és az intézmények. A kutatók figyelemreméltó sikereket értek el számos területen, a többi között a mező- gazdaságban is, de publikáció hiányában az eredményeket, módszereket nem alkalmazzák a gyakorlatban, pedig a gyors átültetés népgazdasági érdek. A szakbizottság legközelebbi ülésén arról is szó lesz, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni munkájukat. Ebben külső segítségre is számítanak. K. S. S .Becsülete van fhd a paraszti munkának. É véleményemmel nem vagyok egyedül, de akadnak olyanok is, akik nem értenek egyet velem. Ha kizárólag a közgazdasági megítélés oldaláról nézzük a népgazdaság egyensúlya szempontjából döntő ágazatot, nem lehet tagadni, voltak az utóbbi évtizedekben, években olyan időszakok, amikor nem kapták meg a föld művelői azt, ami megillette volna őket jövedelemben, kedvezményekben, hogy a termelői kedv ne lankadjon, s hogy legyen a fejlesztéshez, a versenyképesség további javításához tőkéje a nagyüzemnek és kistermelőnek egyaránt. Napjainkban is van mit javítani a szabályozórendszeren, hogy a válságos helyzeteket elkerüljük. Én mégis azt állítom, becsülete van ma a paraszti munkának. Szüreti hangulatban mondom ezt -r nem újborkóstoló után, de jó kedvemben. Szüretel a falum népe, s ez a munka mindig vidító. Még olyan években is, mint az idei, amikor hordószükétől — sajnos —, nem kell tartani. Igaz, mináluhk a Tisza mellett ezen az őszön húsz fok fölötti mustokat is szűrnek, ami viszont ritkaságnak számit mostanában. A minőséggel nem lesz baj. Gazda nem lévén, jókedvemnek nincs köze a termés milyenségéhez. A szüretelők láttán tölt el jó érzés, azo- kén, akik szintén nem gazdák — vagy mégis azok? —, de nem mulatságból mennek szőlőt szedni a termelőszövetkezetbe. Akad köztük tanár, tisztviselő, gyári munkás. Nem csupán a fürtöt leszedni indulnak a hosszú-hosszú tőke- sorok közé, egész évben ők gondozták — felerészben — az ültetvényeket, kellő anyagi érdekeltség mellett. A tsz a gépi művelést megtartotta magának, a kézi munkát kiadta; megyeszerte ismert a met, 13 százaléka pedig délszláv volt. A felszabadulás után a település lakosságának arculata megváltozott, de még ma is jelentős a nemzetiségiek száma. Jelenleg a lakosság 13 százaléka szerbhorvát, 15 százaléka német nemzetiségű. Az iskolákban délszláv és német anyanyelvi oktatás is folyik, a művelődési központban nemzetiségi klubok működnek. 1966-ban testvérvárosi kapcsolatot létesítettek a jugoszláviai Bezdánnal. s ugyanezt tervezik a nyugatnémet Bach- lang várossal is. A találkozón felszólalt Mán- dity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, s szót kértek a külföldi küldöttségek vezetői is. Juhász Jenő munkaerőszerzésnek ez a módszere. Mindkét fél jól jár. Akik most szüretelnek, a szabad szombatjaikat, vasárnapjaikat áldozták föl, sőt a hétköznapokon is ki-kilátogattak az ültetvényre, a rendes munkaidejük letelte után. Ifjúkoromban aki tudott, menekült a földtől, a faluból. Erre neveltek, biztattak a szülők, nem valamiféle úrhat- námságból, hanem mert a paraszt munkája nehéz volt, s nem állt vele arányban az életszínvonala. Azóta sok minden történt. Ma azt mondják a falumbeliek; most hagyják élni a parasztot — s ezt jó hallani tőlük, s jó látni azt is, hogy tudnak számolni: amit nem éri meg csinálni, abbahagyják. A földművelők életszínvonala látványosan emelkedett az utóbbi időben, a munkájuk — bár zökkenőktől nem mentesen — fölértékelődött, közgazdaságilag és az emberek szemében is. Az ipari szakmunkások, sőt a diplomások közt is akadnak számosán, akik átvállalnak valamennyit a teendőkből. Meggyőződésem: nem pusztán anyagi rászorultságból. S ez jó dolog. A. T. S. Tegnap Budapesten, • az Építők Székhazában megkezdődött az ipari szövetkezetek IX, kongresszusa. A 250 ‘ ezer szövetkezeti tag képviseletében 673 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet Maróthy László, • " az MSZMP Politikai .Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány : több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a : társadalmi és tömegszervezeték számos veze- , tője; A5 I Mü sai Bi :w% I Kp A Petőfi Népe j albuma (5. oldal) StM Vilmos fotó gyűjteményéből: Bu József és Csorba István. KÉP HANG, a rádió és a televízió jövő heti műsor». (7—8. oldal)
