Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
1986. október 9. • PETŐFI NÉPE • r 30—45 SZÁZALÉKOS ÁLLAMI TÁMOGATÁS A HELYI TÁRSULÁSOKNAK Továbbra is fókuszban a tanyavillamosítás A külterületi lakosság elláltásá-, nak. életkörülményeinek javításában kiemelkedő szerepe van. a tanyavillamosításnaik. Ennek lehetőségéről, előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatjuk a Petőfi Népe olvasóit, a megye érdekéit lakosságát. Ez év elején külön is összegeztük az 1973-ban kezdődött .'szervezett tanyavMlamosítás eddigi munkáját, amelynek eredményeként 12 esztendő alaitt 6500 tanyába jutott el az elektromos áraim. Az utóbbi hónapokban az érdekéitek arról .kértek tájékoztatást, hogy továbbra is számolhatnak-e a tornyaival laimosítás lehetőségével és támogatásával? A válasz: igen! A itanyavidlamosítást továbbra Is kiemelt feladatnak tartjuk, és minden lehetséges eszközzel támogatjuk. Éppen ezért itt is ösz- szegezni kívánjuk azokat a legfontosabb szabályozásokat, lehetőségeket, amelyekkel a la.nyavillamos íl ás előkészítése, szervezése során - számolni kell és lehet. Egyébként az érdekeltek ilyen ügyben is bizalommal fordulhatnak a helyi tanácsokhoz, ahol minden szükséges felvilágosítást, segítséget megkapnak a tanyaviL- laimosítás előkészítéséhez, végrehajtásához. Módosult a segítés rendszere A megyei tanács a VII. ötéves tervidőszakban a kiemelt fejlesztési célok között szerepelteti a itanyavilüaimosítást. Minden reális igényt' folyamatosan ki tudunk elégíteni. A támogatási rendszer azonban 1986-tól módosult. Ez figyelembe veszi, hogy a távoleső tanyák villamosítása lényegesen nagyobb anyagi áldozatot követel, minit a sűrű tanyacsoportoknál. Ennek megfelelő a differenciáltabb pénzügyi támogatás. Ha az egy tanyára jutó vezetéképítés (esetleg trafó stib.) költsége 50 ezer forint alatt van, a vissza nem ténítenidő tanácsi támogatás a költségek 30 százaléka, 75 ezer forintig 35 százalék, 75 ezer forintot meghaladó költség esetén pedig 45 száza ék. Az új tervidőszakban a . helyi tainácsoik szerepe is tovább növekszik a fejlesztésben. Nemcsak szervezői, segítői a tanyavilLamosításnak. hanem az előbbiekben vázolt 30—45 százalékos tanácsi támogatás félét, is helyi pénzeszközökből biztosítják. Továbbra is társulással A szervezés, előkészítés eddig bevált módszerei, feladatai nem változnak. A gyakorlat: a villamosítást igénylő tanyai lakosok helyi társulást szerveznek. Szándékukat bejelentik a helyi tanácsnál és tájékoztatást kémek a várható költségekről. A helyi tanács — az előzetes egyeztetések után — költségbecslést kér az áramszolgáltató vállalat illetékes üzemigazgatóságától.. Ha az érdekeltek vállalják a költségek arányos részét, a tanács pályázati úton megkaphatja a támogatás 50 százalékát a megyei tanácstól. Az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére megfelelő fedezet áll rendelkezésre a tervekben. Pontos tudni, hogy a tanyavillamosításhoz az OTP és a takarékszövetkezetek kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújtanak azoknak a tanyai lakosoknak, akik tanyájukat' állandó lakás céljára használják. A kölcsön maximális összege — a külső vezetékhez és a belső villamos berendezésekhez együtt — 100 ezer forint. Ez bankkölcsönnel még kiegészíthető. Kié lesz a vezeték ? Visszatérő kérdés, hogy milyen végleges megoldás lehetséges azoknál a tanyáknál, ahol a külső vezetéket a Démász — szakszerűtlen kivitelezés miatt vagy egyéb okiból — eddig nem vette ált, és a fenntartás, korszerűsítés költségét az érdekelteknek kell vállalni, A közelmúltban a Tévéhíradó is foglalkozott ezzel a problémával, a kecskeméti Kossuth Tsz területén élő (tanyai lakosok panaszát ismertetve. Megoldási javaslat azonban nem hangzott el. A megyei tanács részéről sürgettük e vezetékek sorsának rendezését, mivel a biztonságos ellátás, csak akkor Oldható meg, ha ezeket a vezetékeiket az erre illetékes szakvállalat kezeli. Az áramszolgáltató vállalat ismételt vezetőd egyeztetések után is kitart eredeti álláspontja mellett, és a vezetékeket csak megfelelő átépítés után veszi át. Ezt követően minden fenntartási, korszerűsítési feladatot vállaL Ezért a tanyavillamosítási céltámogatást — azonos feltételek mellett — kiterjesztettük minden olyan villamos vezeték korszerűsítésére, átépítésére, amelyet a Démász eddig nem vett át. Tehát itt is lehetőség van a 30—45 százalékos tanácsi 'támogatás igényibevételére. A teljes fedezet azonban csak helyi összefogással és az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek jelentős anyagi támogatásával teremthető meg. Ebben követendő példa a felsőlajosi Alimaviirág Szakszövetkezet szervező munkája, jelentős anyagi támogatása. Itt már befejezéshez közeledik a korszerűtlen vezeték teljes cseréje. Az ezzel kapcsolatos szervezőmunka vállalását és az anyagi hozzájárulást kérjük minden érdekelt nagyüzemtől vagy helyű tanácsitól. Itt is felvetjük azonban az áramszolgáltató vállalat fokozott részvételének szükségességét. Mit fizeti s aki utólag csatlakozik ? Ismétlődő kérdés, hogy a társulás keretében létesített villamos vezetékhez utólag csatlakozók milyen hozzájárulást fizetnek. A kezdeti bizomytalanság itt is megszűnt. Ugyanolyan összeget kell befizetni a helyi tanácshoz, mint amennyit a társulás 'résztvevői ténylegesen fizettek a külső - hálózat megépítéséért. A szociális körülmények mérlegelésével azonban ezt az összeget a helyi tanács 'mérsékelheti. A tanya villamosítás támogatásának kiemelt' célkitűzései mellett az eddigi folyamatosan felmerülő vitás kérdések minden "területen rendezhetők. Ez lehetőséget nyújt vállalt feladataink folyamatos, tervszerű végrehajtására. Sándor Béla a. megyei tanács . építési és .vízügyi osztályvezetője ADÓKEDVEZMÉNNYEL Juhállományfejlesztési akció A juhtenyésztés fejlesztése érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a /Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdasági -nagyüzemek részére k akciót hirdetett az anyajuhállomány gyarapítására, értékének/ minőségének javítására, és ezen keresztül a vágójuh-, gyapjú- és juhtejtermelés növelésére. Az akció keretében a tenyész- jerké-vásárlás, illetve a saját •nevelésű jerke tenyésztésbe állítása miatt bekövetkezett tartós készletnövekedéshez a mezőgazdasági nagyüzemek a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiókjától forgóalap-megelőlegezési hitelt igényelhetnek. A hitelt négy év alatt kell visszafizetni úgy, hogy a törlesztés általában a hitel igénybevételét követő évben kezdődik. A juhállomány fejlesztésével összefüggő tartós .készletnövekedés időpontjában a mezőgazdasági nagyüzem jövedelemadó-kedvezményben részesül. Az akció keretében igénybe vett hitelek után a mezőgazdasági nagyüzemet — a késedelmi kamat kivételével — kamat nem terheli, mivel azt a ka- mafelszámolás során, ' az . üzem igénylése nélkül, intervenciós alapból térítik meg. A Plovdivi Nemzetközi Vásáron Az idei, 42. Plovdivi Nemzetközi Vásár minden eddiginél látványosabb volt. A szeptember 29- étől október 6-ig nyitva tartott kiállításon 35 ország több • mint kétezer vállalata jelentkezett 73 ezer négyzetméteres területen. A bolgár vendéglátók csaknem 800 gyár és üzem, 26 mezőgazdasági kombinát, 45 külkereskedelmi vállalat 6700 termékét mutatták be, 44 ezer négyzetméte- ren. . ' . > A vásár nyolc napja világvárosi forgalmat jelentett az egyébként csendes, nyugalmat sugárzó vidéki városnak. Ehhez a forgalomhoz a magyar szakemberek is hozzájárultak. Több mint 250- en igyekeztek munkájukkal a magyar részvétel sikeréhez hozzájárulni. Magyarország hagyományos vendégnek számít Plov- divban, eddig úgyszólván minden alkalommal jelentkeztek hazai vállalatok ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. Idén 16 résztvevő képviselte a magyar ipar kínálatát. A 800 négyzetméteres területen több száz terméket állították ki, ezek 70 százaléka újdonság volt, olyan termék, amit a bolgár érdeklődők első ízben láthattak a Plovdivi Nemzetközi Vásáron. • A lipcsei és potsdami vásár után itt Is nagy népszerűségnek örvend az Ikarus új autóbusza. Egy kiállítás sikerének lényeges mutatója az üzleti eredményesség. Néhány példa: a CHE- MpLIMPEX a bolgár Chimim- porttol több mint 8 millió rubel értékben kötött szerződéseket, vegyipari anyagok kölcsönös szállítására. Az Elektromodul több mint egymillió rubel értékben vásárolt Elka típusú pénztárgépeket a/, bolgár Isotimpextől, ugyanakkor csaknem 5 és fél millió rubel értékben szállít integrált áramköröket, tranzisztorokat és diódákat az ő megrendelésükre. A Taurus mintegy kétmillió rubel értékben exportál tehergépkocsi-abroncsokat, illetve importál targoncaabroncsokat. A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat 75 Ikarus—280-as városi , csuklós autóbuszt adott el, több mint 5 millió rubel értékben. NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA A szocializmus megújulásának útja VIII. A decemberi határozat Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-jén az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott országos értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP-tag- ság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártolapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsülhető számban — több mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulásának láttán, a legnehezebb időkben — mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását — döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP- tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állnak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a - marxista—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az /MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig .forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellenforradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a . jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi—Ge- rő-klikk tevékenységének zül- lesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténykedé- si mód és stilus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948 végétől, tehát a fordulat éve után letért a marxizmus— leninizmus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszert honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket . sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő; hogy a Nagy Imre-csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszámyá- nak, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: á horthysta, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve, s Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva, a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945 előtti állapatokhoz való visszatérésre törekedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a . nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköztársaság ellen fordítsák, és az ellenforradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egymással összefonódva hatott, így egyik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a belső ellenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisebb-nagyobb mértékben a népi hatalom egy évtizedes fennállása alatt mindig működtek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkeléshez, amelyet a Rákosi—Gerő-klikk antimarxista politikája, a torzulások és a bűnök teremtették meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indult rohamra az ellenség. Az 1956 decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mind- végifi a magyar kommunista moz- galom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló •— állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni.” . j A szervezeti és vezetesi rendszabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus, példamutató áldozat- készség a munkában — ezt_ követeli a párt minden tágjától. A demokratikus centralizmusnak _éppen a múlt tapasztalatai a lapján — nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet es tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a part tagja, aki szembekerült az internacionalizmussal és nacionalista álláspontot képvisel. A határozat V. fejezetében az aktuális teendők mellett perspektivikus kérdések is megfogalmazódtok. Így az a javaslat is, hogy az állami szervek a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazdasági adottságok figyelembevételére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, es minden területen az anyagi ösztönzés érvényesítésére. A tervezés fontossága .nem csökkent — állapította meg —, de nem részletes utasítás, hanem a legfontosabb népgazdasági és fejlesztési arányok megállapítasa a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése. A decemberi határozat kétfron- tos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. HOZZÁSZÓLÁS ÍRÁSUNKHOZ Ámyékvetők Tisztelt Szerkesztőség! A Petőfi Népe október 1-jei számában olvastam a párttagok példamutatása című, tovább gondolásra serkentő írást, foelyhez — közérdekű tartalmára tekintetted — néhány kiegészítő megjegyzést szeretnék fűzni. A közéleti helytállás emberi példáit mindig színesem fogadjuk, Érthető ez. hiszen általa cdyan erények váltnak ismertté előttünk, amelyek tovagyűrűző hatásúiknál fogva mind az egyén, mind a szűkebb-tágabb közösségek erkölcsi tudatában és tevékenységében jótékony változásokat eredményezhetnek. Az emberiességiből példát adóik megnyilatkozásainak tár-, sadailmi értékét leginkább azon mérhetjük le, hogy törekvésük, önzetlen erőfeszítésük következtében mennyire javul a munkahelyi környezet, munkájuk eredményeként nő-e a helyi pártszervezet tekintélye, pozitívan formálódik-e a munkahelyi légkör. A közéleti személyiség társadalmi-politikai tekintélyét az adja, hogy másokért is szüntelenül harcoló, önzetlenül tevékenykedő ember. Környezetünk ismeretének birtokában tudjuk leginkább fölmérni, hogy sokan vannak közöttünk, | mindegyre nő azok száma, aikik a saját érdekeiket meghaladóan is hajlandók tenni másokért, s akik a követendő közéleti magatartást a kommunista erkölcsi alapállás nélkülözhetetlen próbakövének tartják. Ám ezúttal a — számszerűen ugyan elenyésző, politikád súlyát tekintve annál nyugtalanítóbb — kisebbség magatartását tenném szóivá Nem ■mintha sajáfcliagos kampánya lenne most az efféle jelenségek bírálatának, hanem mart a közéleti tevékenység mechanizmusában mind élesebben szúr szemet egyesek viselkedésié. Azcké, akik szinte a saját maguk felállította erkölcsi mérce normatíváit követik, s helytelen magatartásukon még a jóindulatú figyelmeztetés után sem hajlandók változtatni. Nem kevésbé azcké a tisztségviselőké, akik tudatosan, de semmivel nem indokolhatóan vétenek erkölcsi normáink, olykor a jogszabályi előírások eilen, s tetteikkel árnyékot vetnek a közélet tisztaságára. Az ilyen közéleti gondokkal összefüggésben az lg tapasztalható, hogy ezeket esetenként tudatos elfüleléssel veszik tudomásul, esetleg „ejnye-ibej- nye” intelemmel „rendezik”. Pedig az efféle megoldás talán még az elkövetésnél is vaskosabb hibának' minősül; hiszen valósággal bátorútágt nyújt a helytelen életvitel továbbfolytatására. Könnyen felismerhető, hogy ahol a hibákat elhallgatással kísérlik meggyógyítani, ott foghíjas a kritikai légkör; ott az „élni és élni hagyni" torz életelv nyert polgárjogot. A közvéleményt azonban soha. sehol nem lehet megtéveszteni. Előbb vagy utóbb mindig felismeri, melyik az a közéleti ember, aki — miközben másokat tisztességre int —, 'maga nem. v“"v csak heliyel-közzel tartja meg az erkölcsi vagy a jogi normákat. Csakis annak a közéleti embernek lehet személyes politikai tekintélye, akinek a szavai egybevágnak a tetteivel, magatartásával. Ezzel szemben nemcsak önmaga tekintélyét ingatja meg mások előtt az olyan, aki vizet prédikál és bort iszik, hanem a többi közéleti személyiségét is. Éppen ezért a kifogásolásra érett cselekmények elhallgatásának következménye csak az lehet, hogy az érintett közösség tagjai egy részének tudatában dyféle, helytelen álláspont nyer teret, miszerint egyesek számára talán külön mércével méretnek a magános a közéletre vonatkozó magatartási, viselkedési szabályok. Holott a támasztott követelményrendszer szerint nem igy van; minden állampolgárira (fokozottan a közélet aktivistáira) — a közvélemény értékítélete által is szabályozott — egyetemleges érvényű és hatályú normákat ir elő, melyek betartásától egyetlen állampolgár sem határolhatja el magát következmények nélkül. SSdi Bertalan Jánoshalma I»
