Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

1986. október 9. • PETŐFI NÉPE • r 30—45 SZÁZALÉKOS ÁLLAMI TÁMOGATÁS A HELYI TÁRSULÁSOKNAK Továbbra is fókuszban a tanyavillamosítás A külterületi lakosság elláltásá-, nak. életkörülményeinek javításá­ban kiemelkedő szerepe van. a tanyavillamosításnaik. Ennek lehe­tőségéről, előrehaladásáról folya­matosan tájékoztatjuk a Petőfi Népe olvasóit, a megye érdekéit lakosságát. Ez év elején külön is összegeztük az 1973-ban kezdődött .'szervezett tanyavMlamosítás eddi­gi munkáját, amelynek eredmé­nyeként 12 esztendő alaitt 6500 ta­nyába jutott el az elektromos áraim. Az utóbbi hónapokban az érde­kéitek arról .kértek tájékoztatást, hogy továbbra is számolhatnak-e a tornyaival laimosítás lehetőségével és támogatásával? A válasz: igen! A itanyavidlamosítást továbbra Is kiemelt feladatnak tartjuk, és minden lehetséges eszközzel tá­mogatjuk. Éppen ezért itt is ösz- szegezni kívánjuk azokat a leg­fontosabb szabályozásokat, lehe­tőségeket, amelyekkel a la.nyavil­lamos íl ás előkészítése, szervezése során - számolni kell és lehet. Egyébként az érdekeltek ilyen ügyben is bizalommal fordulhat­nak a helyi tanácsokhoz, ahol minden szükséges felvilágosítást, segítséget megkapnak a tanyaviL- laimosítás előkészítéséhez, végre­hajtásához. Módosult a segítés rendszere A megyei tanács a VII. ötéves tervidőszakban a kiemelt fejlesz­tési célok között szerepelteti a itanyavilüaimosítást. Minden reális igényt' folyamatosan ki tudunk elégíteni. A támogatási rendszer azonban 1986-tól módosult. Ez figyelembe veszi, hogy a távoleső tanyák villamosítása lényegesen nagyobb anyagi áldozatot követel, minit a sűrű tanyacsoportoknál. Ennek megfelelő a differenciál­tabb pénzügyi támogatás. Ha az egy tanyára jutó vezetéképítés (esetleg trafó stib.) költsége 50 ezer forint alatt van, a vissza nem ténítenidő tanácsi támogatás a költségek 30 százaléka, 75 ezer forintig 35 százalék, 75 ezer forin­tot meghaladó költség esetén pe­dig 45 száza ék. Az új tervidőszakban a . helyi tainácsoik szerepe is tovább nö­vekszik a fejlesztésben. Nemcsak szervezői, segítői a tanyavilLamo­sításnak. hanem az előbbiekben vázolt 30—45 százalékos tanácsi támogatás félét, is helyi pénzesz­közökből biztosítják. Továbbra is társulással A szervezés, előkészítés eddig bevált módszerei, feladatai nem változnak. A gyakorlat: a villa­mosítást igénylő tanyai lakosok helyi társulást szerveznek. Szán­dékukat bejelentik a helyi tanács­nál és tájékoztatást kémek a vár­ható költségekről. A helyi tanács — az előzetes egyeztetések után — költségbecslést kér az áram­szolgáltató vállalat illetékes üzemigazgatóságától.. Ha az érde­keltek vállalják a költségek ará­nyos részét, a tanács pályázati úton megkaphatja a támogatás 50 százalékát a megyei tanácstól. Az ezzel kapcsolatos igények kielégí­tésére megfelelő fedezet áll ren­delkezésre a tervekben. Pontos tudni, hogy a tanyavil­lamosításhoz az OTP és a taka­rékszövetkezetek kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújtanak azoknak a tanyai lakosoknak, akik tanyájukat' állandó lakás céljára használják. A kölcsön maximális összege — a külső ve­zetékhez és a belső villamos be­rendezésekhez együtt — 100 ezer forint. Ez bankkölcsönnel még kiegészíthető. Kié lesz a vezeték ? Visszatérő kérdés, hogy milyen végleges megoldás lehetséges azoknál a tanyáknál, ahol a külső vezetéket a Démász — szaksze­rűtlen kivitelezés miatt vagy egyéb okiból — eddig nem vette ált, és a fenntartás, korszerűsítés költségét az érdekelteknek kell vállalni, A közelmúltban a Tévé­híradó is foglalkozott ezzel a problémával, a kecskeméti Kos­suth Tsz területén élő (tanyai la­kosok panaszát ismertetve. Meg­oldási javaslat azonban nem hangzott el. A megyei tanács ré­széről sürgettük e vezetékek sor­sának rendezését, mivel a bizton­ságos ellátás, csak akkor Oldható meg, ha ezeket a vezetékeiket az erre illetékes szakvállalat kezeli. Az áramszolgáltató vállalat is­mételt vezetőd egyeztetések után is kitart eredeti álláspontja mel­lett, és a vezetékeket csak meg­felelő átépítés után veszi át. Ezt követően minden fenntartási, kor­szerűsítési feladatot vállaL Ezért a tanyavillamosítási céltámoga­tást — azonos feltételek mellett — kiterjesztettük minden olyan villamos vezeték korszerűsítésére, átépítésére, amelyet a Démász eddig nem vett át. Tehát itt is lehetőség van a 30—45 százalékos tanácsi 'támogatás igényibevételé­re. A teljes fedezet azonban csak helyi összefogással és az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek jelen­tős anyagi támogatásával teremt­hető meg. Ebben követendő példa a felsőlajosi Alimaviirág Szakszö­vetkezet szervező munkája, jelen­tős anyagi támogatása. Itt már befejezéshez közeledik a korsze­rűtlen vezeték teljes cseréje. Az ezzel kapcsolatos szervező­munka vállalását és az anyagi hozzájárulást kérjük minden ér­dekelt nagyüzemtől vagy helyű tanácsitól. Itt is felvetjük azonban az áramszolgáltató vállalat foko­zott részvételének szükségességét. Mit fizeti s aki utólag csatlakozik ? Ismétlődő kérdés, hogy a társu­lás keretében létesített villamos vezetékhez utólag csatlakozók mi­lyen hozzájárulást fizetnek. A kezdeti bizomytalanság itt is meg­szűnt. Ugyanolyan összeget kell befizetni a helyi tanácshoz, mint amennyit a társulás 'résztvevői ténylegesen fizettek a külső - há­lózat megépítéséért. A szociális körülmények mérlegelésével azon­ban ezt az összeget a helyi tanács 'mérsékelheti. A tanya villamosítás támogatá­sának kiemelt' célkitűzései mel­lett az eddigi folyamatosan fel­merülő vitás kérdések minden "területen rendezhetők. Ez lehető­séget nyújt vállalt feladataink fo­lyamatos, tervszerű végrehajtá­sára. Sándor Béla a. megyei tanács . építési és .vízügyi osztályvezetője ADÓKEDVEZMÉNNYEL Juhállomány­fejlesztési akció A juhtenyésztés fejlesztése ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a /Ma­gyar Nemzeti Bank a mezőgaz­dasági -nagyüzemek részére k ak­ciót hirdetett az anyajuhállomány gyarapítására, értékének/ minő­ségének javítására, és ezen ke­resztül a vágójuh-, gyapjú- és juhtejtermelés növelésére. Az akció keretében a tenyész- jerké-vásárlás, illetve a saját •nevelésű jerke tenyésztésbe állí­tása miatt bekövetkezett tartós készletnövekedéshez a mezőgaz­dasági nagyüzemek a Magyar Nemzeti Bank területileg illeté­kes fiókjától forgóalap-megelőle­gezési hitelt igényelhetnek. A hi­telt négy év alatt kell visszafi­zetni úgy, hogy a törlesztés álta­lában a hitel igénybevételét kö­vető évben kezdődik. A juhállo­mány fejlesztésével összefüggő tartós .készletnövekedés idő­pontjában a mezőgazdasági nagy­üzem jövedelemadó-kedvezmény­ben részesül. Az akció keretében igénybe vett hitelek után a me­zőgazdasági nagyüzemet — a ké­sedelmi kamat kivételével — ka­mat nem terheli, mivel azt a ka- mafelszámolás során, ' az . üzem igénylése nélkül, intervenciós alapból térítik meg. A Plovdivi Nemzetközi Vásáron Az idei, 42. Plovdivi Nem­zetközi Vásár minden eddigi­nél látványo­sabb volt. A szeptember 29- étől október 6-ig nyitva tar­tott kiállításon 35 ország több • mint kétezer vállalata je­lentkezett 73 ezer négyzet­méteres terüle­ten. A bolgár vendéglátók csaknem 800 gyár és üzem, 26 mezőgazda­sági kombinát, 45 külkereske­delmi vállalat 6700 termékét mu­tatták be, 44 ezer négyzetméte- ren. . ' . > A vásár nyolc napja világvá­rosi forgalmat jelentett az egyéb­ként csendes, nyugalmat sugár­zó vidéki városnak. Ehhez a for­galomhoz a magyar szakemberek is hozzájárultak. Több mint 250- en igyekeztek munkájukkal a magyar részvétel sikeréhez hozzá­járulni. Magyarország hagyomá­nyos vendégnek számít Plov- divban, eddig úgyszólván min­den alkalommal jelentkeztek hazai vállalatok ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. Idén 16 résztvevő képviselte a magyar ipar kínálatát. A 800 négyzetméteres területen több száz terméket állították ki, ezek 70 százaléka újdonság volt, olyan termék, amit a bolgár érdeklődők első ízben láthattak a Plovdivi Nemzetközi Vásáron. • A lipcsei és potsdami vásár után itt Is nagy nép­szerűségnek örvend az Ikarus új autóbusza. Egy kiállítás sikerének lénye­ges mutatója az üzleti eredmé­nyesség. Néhány példa: a CHE- MpLIMPEX a bolgár Chimim- porttol több mint 8 millió rubel értékben kötött szerződéseket, vegyipari anyagok kölcsönös szál­lítására. Az Elektromodul több mint egymillió rubel értékben vásárolt Elka típusú pénztárgé­peket a/, bolgár Isotimpextől, ugyanakkor csaknem 5 és fél mil­lió rubel értékben szállít integ­rált áramköröket, tranzisztoro­kat és diódákat az ő megrende­lésükre. A Taurus mintegy két­millió rubel értékben exportál tehergépkocsi-abroncsokat, illet­ve importál targoncaabroncsokat. A Mogürt Külkereskedelmi Vál­lalat 75 Ikarus—280-as városi , csuklós autóbuszt adott el, több mint 5 millió rubel értékben. NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA A szocializmus megújulásának útja VIII. A decemberi határozat Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. de­cember 1-jén az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttag­ság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott országos értekezletig be­fejeződött az MSZMP újjászer­vezése. Ekkor a párttagság szá­ma 345 733, ami a volt MDP-tag- ság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártolapszervezet mű­ködött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsül­hető számban — több mint 50 ezren! — az ellenforradalom ha­tására, a párt megtisztulása, esz­mei megújulásának láttán, a leg­nehezebb időkben — mondhat­nánk szinte demonstrálva a szo­cializmus aktív támogatását — döntöttek úgy, hogy a kommu­nisták soraiba lépnek. Egyéb­ként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP- tagokkal, akik még az elmúlt idő­szak megrázó eseményeinek ha­tása alatt állnak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapve­tő feltétele volt, hogy felszámol­ják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. decem­ber 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott el­fogadott határozat. Ez a - marxis­ta—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom ki­váltó okait, a fő mozgató erőket és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vo­násaiban mindmáig érvényes meg­határozója az /MSZMP tevékeny­ségének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig .forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozga­lomból nőtt is ki, amelyben job­bító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellenfor­radalmi céljait nem ismerő, be­csületes dolgozók és a . jó haza­fiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi—Ge- rő-klikk tevékenységének zül- lesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hi­báiról, sőt bűneiről megsemmisí­tő ítéletként mond, az ellenkező­jére fordítva program, ténykedé- si mód és stilus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősé­ge 1948 végétől, tehát a fordulat éve után letért a marxizmus— leninizmus elvi alapjairól, szek­tás, dogmatikus politikát foly­tatott, parancsolgató módszert honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan meg­sértette a törvényességet. A gaz­dasági élet irányításában a leg­nagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors üte­mű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetke­zeti mozgalmat, főleg az önkén­tesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értel­mezve a magyar—szovjet barát­ságot, a nemzeti érdekeket hát­térbe szorították, a haladó ha­gyományokat és a nemzeti érté­keket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket . sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tö­megek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának ta­pasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ra­gaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kija­vítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tava­szától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós ele­mek rendszerellenes törekvései­nek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő; hogy a Nagy Imre-csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilván­valóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csu­pán a pártellenzék jobbszámyá- nak, hanem a néphatalom eláru­lóinak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is felelősség­re vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusá­ban halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: á hor­thysta, kapitalista-földesúri ele­mek, akik itthon illegálisan szer­vezkedve, s Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva, a tö­megek elkeseredését, a szocializ­mus híveinek bénultságát kihasz­nálva hatalmuk restaurálására, az 1945 előtti állapatokhoz való visszatérésre törekedtek, bármi­lyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a . nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend el­len, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Cél­juk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköztársaság ellen fordítsák, és az ellenforradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valami­féle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egymással összefonódva hatott, így egyik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagad­hatatlan, hogy sem a külső, sem a belső ellenség, sőt még az úgy­nevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett vol­na ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisebb-nagyobb mérték­ben a népi hatalom egy évtize­des fennállása alatt mindig mű­ködtek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkeléshez, amelyet a Rákosi—Gerő-klikk antimarxista politikája, a torzu­lások és a bűnök teremtették meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a he­lyen indult rohamra az ellenség. Az 1956 decemberi határozat­ban a párt tevékenységének el­méleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módsze­reiről szóló passzusok meggyőző­ek. Az MSZMP „visszavonhatat­lanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfej­leszti mindazokat a nagy értéke­ket, amelyek megvoltak mind- végifi a magyar kommunista moz- galom 38 éves történelmi harcá­ban. Élesen elítéli az MDP ve­zetésének bűnös, dogmatikus hi­báit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatos­ságot is vállaló •— állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsú­lyozta: az elméletet és gyakorla­tot a magyar viszonyoknak, a je­len követelményeinek megfelelő­en kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mon­dani, hogy „a szocializmus építé­sének sajátos, magyar útján akar haladni.” . j A szervezeti és vezetesi rend­szabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem uralko­dó, hanem a nép szolgálatát tart­ja szép hivatásának. Tisztaság, pu­ritanizmus, példamutató áldozat- készség a munkában — ezt_ kö­veteli a párt minden tágjától. A demokratikus centralizmusnak _éppen a múlt tapasztalatai a lapján — nagy hangsúllyal a de­mokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet es tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antidemokratikus veze­tési módszerek felújításának min­den kísérlete ellen. Fontos figyel­meztetés, hogy nem lehet a part tagja, aki szembekerült az in­ternacionalizmussal és naciona­lista álláspontot képvisel. A határozat V. fejezetében az aktuális teendők mellett perspek­tivikus kérdések is megfogalma­zódtok. Így az a javaslat is, hogy az állami szervek a legjobb gaz­dasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmezte­tett a hazai gazdasági adottságok figyelembevételére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, es minden területen az anyagi ösz­tönzés érvényesítésére. A terve­zés fontossága .nem csökkent — állapította meg —, de nem rész­letes utasítás, hanem a legfonto­sabb népgazdasági és fejlesztési arányok megállapítasa a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszín­vonalának fokozatos emelése. A decemberi határozat kétfron- tos szellemével nagy hozzájáru­lás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. HOZZÁSZÓLÁS ÍRÁSUNKHOZ Ámyékvetők Tisztelt Szerkesztőség! A Petőfi Népe október 1-jei számában olvastam a pártta­gok példamutatása című, to­vább gondolásra serkentő írást, foelyhez — közérdekű tartal­mára tekintetted — néhány ki­egészítő megjegyzést szeretnék fűzni. A közéleti helytállás emberi példáit mindig színesem fogad­juk, Érthető ez. hiszen általa cdyan erények váltnak ismertté előttünk, amelyek tovagyűrűző hatásúiknál fogva mind az egyén, mind a szűkebb-tágabb közösségek erkölcsi tudatában és tevékenységében jótékony változásokat eredményezhet­nek. Az emberiességiből példát adóik megnyilatkozásainak tár-, sadailmi értékét leginkább azon mérhetjük le, hogy törekvé­sük, önzetlen erőfeszítésük kö­vetkeztében mennyire javul a munkahelyi környezet, mun­kájuk eredményeként nő-e a helyi pártszervezet tekintélye, pozitívan formálódik-e a munkahelyi légkör. A közéleti személyiség tár­sadalmi-politikai tekintélyét az adja, hogy másokért is szün­telenül harcoló, önzetlenül te­vékenykedő ember. Környeze­tünk ismeretének birtokában tudjuk leginkább fölmérni, hogy sokan vannak közöttünk, | mindegyre nő azok száma, aikik a saját érdekeiket meg­haladóan is hajlandók tenni másokért, s akik a követendő közéleti magatartást a kom­munista erkölcsi alapállás nélkülözhetetlen próbakövének tartják. Ám ezúttal a — számszerű­en ugyan elenyésző, politikád súlyát tekintve annál nyugta­lanítóbb — kisebbség maga­tartását tenném szóivá Nem ■mintha sajáfcliagos kampánya lenne most az efféle jelensé­gek bírálatának, hanem mart a közéleti tevékenység mecha­nizmusában mind élesebben szúr szemet egyesek viselke­désié. Azcké, akik szinte a sa­ját maguk felállította erkölcsi mérce normatíváit követik, s helytelen magatartásukon még a jóindulatú figyelmeztetés után sem hajlandók változtat­ni. Nem kevésbé azcké a tiszt­ségviselőké, akik tudatosan, de semmivel nem indokolhatóan vétenek erkölcsi normáink, olykor a jogszabályi előírások eilen, s tetteikkel árnyékot vetnek a közélet tisztaságára. Az ilyen közéleti gondokkal összefüggésben az lg tapasztal­ható, hogy ezeket esetenként tudatos elfüleléssel veszik tu­domásul, esetleg „ejnye-ibej- nye” intelemmel „rendezik”. Pedig az efféle megoldás talán még az elkövetésnél is vasko­sabb hibának' minősül; hiszen valósággal bátorútágt nyújt a helytelen életvitel továbbfoly­tatására. Könnyen felismerhető, hogy ahol a hibákat elhallgatással kísérlik meggyógyítani, ott foghíjas a kritikai légkör; ott az „élni és élni hagyni" torz életelv nyert polgárjogot. A közvéleményt azonban soha. sehol nem lehet megtéveszteni. Előbb vagy utóbb mindig fel­ismeri, melyik az a közéleti ember, aki — miközben máso­kat tisztességre int —, 'maga nem. v“"v csak heliyel-közzel tartja meg az erkölcsi vagy a jogi normákat. Csakis annak a közéleti embernek lehet sze­mélyes politikai tekintélye, akinek a szavai egybevágnak a tetteivel, magatartásával. Ezzel szemben nemcsak ön­maga tekintélyét ingatja meg mások előtt az olyan, aki vizet prédikál és bort iszik, hanem a többi közéleti személyiségét is. Éppen ezért a kifogásolásra érett cselekmények elhallgatá­sának következménye csak az lehet, hogy az érintett közös­ség tagjai egy részének tuda­tában dyféle, helytelen állás­pont nyer teret, miszerint egyesek számára talán külön mércével méretnek a magán­os a közéletre vonatkozó ma­gatartási, viselkedési szabá­lyok. Holott a támasztott kö­vetelményrendszer szerint nem igy van; minden állampolgár­ira (fokozottan a közélet akti­vistáira) — a közvélemény ér­tékítélete által is szabályozott — egyetemleges érvényű és hatályú normákat ir elő, me­lyek betartásától egyetlen ál­lampolgár sem határolhatja el magát következmények nélkül. SSdi Bertalan Jánoshalma I»

Next

/
Thumbnails
Contents