Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

1988. október 8. © PETŐFI NÉPE C

Az építészet állapota

Mintha) élő illusztrációja volna az új kecskeméti főtér az egyik irodalmi folyóiratban közölt felismerésnek: „az építőművészet tükre, egyben monumentális propagandaeszköze a társadalmi rendnek, bizonyítvány annak u társadalomnak az értékéről, amely létrehozta”.

fél évszázados téblábolás után fagott hozzá az immár megye- székhely Kecskemét tanácsa a csillogó Városháza mögött ballagó, összetorlódó, bicegő utcáik rendezéséhez. Több lakás, közintézmény épült az új teret meghatározó közintézmények alapkő- letételének évében, mint a két háború között egy évtized alatt.

Nincs javított kiadás

Büszkeség, elégedettség helyett mégis sajnálkozva gondolom Borbély Lajos megyei főépítészhez szaporázva lépteimet: másként'"' alakítanánk ki ma ezt a teret. Az élő szervezet város testébe hármon Lkusabban illeszkedő, a nemzedékek folytonosságát hangsúlyozó. az alföldi városkép hangulatát körültekintőbben ügyelő középületeket emelnénk. Téved, aki rálegvjntene okoskodásomra: utólag okos a magyar. Téved, mert már a tervezés időszakában tehetséges szakemberek képviselték a most hiányolt szempontokat.

A mellékes érdekeknek a városépítészeti kívánalmak elé helyezésével alakult ki ez a sivár, elrontott arányú, a régi városmaggal feleselő, a Leehner-palota hátsó frontjának kibontását megnehezítő Május 1. tér.

Így kell elfogadnunk nekünk is, utódainknak is. nincs második. az időközben felfedett hibákat javító kiadás, mint a könyveknél.

Aligha túlozható el az építte-: tők, a tervezők, a döntésekben illetékesek felelőssége: az értő, a távlatos, időtálló megoldásokat sürgető, közvélemény kialakításának fontossága.

A főépítész szerepe

Örvendetes változásokról, biztató eredményekről, reményteljes tervekről értesültem az építészeti napokat, az építőművész szövetség gyűlését megelőző napokra tervezett interjúból.

— Mit vár a főépítészektől? — így hangzott az első, az idén rendszeresített státusra vonatkozó kérdésem.

Az építészét tekintélyének a növekedését mindenekelőtt. Kifejezi azt, hogy megnövekedett az építészet társadalmi jelentősége. Megteremti az egységes városépítészeti szemlélet és még inkább' gyakorlat kialakulásának lehetőségét. Kinyilvánítja: a tanáes szerepe több — olykor különböző okok miatt — formális engedélyező stempliizssnél. Alkotómunka a javából a főépítészi tevékenység. Formálhatja, kedvezően befolyásolhatja egy- egy település arculatát. Akkor dolgozik jól. akkor tölti be hivatását, ha tevékenyen részt vesz a korszerű építészeti szem- lé!°t társadalmi méretű megismertetésében, népszerűsítésében. Összhangba hozhatja a környezetvédelmi. műemlékvédelmi, távlati szempontokat.

— Jó volna gyakorlati példákkal megerősíteni az elmondottadul. de tudom: viszonylag rövid ideje álltak munkába.

— Azért is gyérek ez irányú tapasztalataim, mert információim szerint négy városban eddig nem sikerült betölteni ezt az állásit.

közügy

— Elgondolkoztató.

— Az érdektelenség szakmai körökben is megnyilvánuló fölfogást tükröz: lebecsülik a tanácson dolgozó építészek munkáját.

Fontos a falu

— Bármennyire is sajnálatos ez a téves hiedelem, egyelőre számolni kell vele. Próbálkoznak valamilyen más, esetleg átmenetinek szánt megoldással?

— Célszerűnek tartanánk, ha a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat tehetséges szakemberei mellékállásban vállalnának városokban. a városi jogú és a körzetközpont nagyközségekben ilyen munkát.

— A napjainkban urbanizáló- dó falu még talán fontosabb a városoknál.

— Egyetértek, örömmel tudatom: talán egyedül Bács-Kiskun- ban készült el valamennyi falu rendezési terve.

— Az építészet tekintélyének növeléséért sokat tehetnek az építészek is. Hogy vélekedik erről Borbély Lajos, , az építőművész szövetség megyei tagozatának az elnöke?

— így van. így véld ezt a Magyar Építőművészek Szövetsége is a közelgő kongresszusra kidolgozott irányelvekben. Nyomatékosan hangsúlyozza: a minőségi érdekeké, követelményeké az elsőség. Megfogalmazódik a tézisekben: a közhangulat igen érzékeny a város- és községfejlesztésre. Érthető: mind nagyobb a helyi tanács, a helyi lakosság részesedése a döntések felelősségéből és a megvalósítás költségeiből. Az építészet állapota köz- vetve-k özvet lenül politikai tényező.

Kik, mit tervezhetnek ?

— A fenti elvek érvényesítésére, gyakorlati intézkedésekre is számíthatunk?

— Minisztériumunk nemcsak a főépítészi rendszer létrehozásával. bizonyos hatáskörök ..leadásival", hanem a tervezési jogosultság módosításával is segíti a i ipiipőségii érdekek elsőbbségét.

— Mi tette szükségessé a tervezői illetékesség felülvizsgálatát?

— Több ok. Csak részben töltötték be szerepüket a 80-as évek eleién megalakított kisszövetkezetek. gazdasági munkaközösségek. Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor: olyan szellemi kapacitások halmozódtak föl a nagy állami — nem' mindig eléggé rugalmasan működő, a változásokhoz néha a szükségesnél lassabban, alkalmazkodó — tervezőintézetekben. amelyeknek szétforgá- csolódása súlyosan károsítaná a népgazdaságot, hátrányos vol- nak szakmánkra. Az új rendelkezés előírja, hogy milyen nagyságú, jellegű épületet tervezhet egyetemi végzettségű tervező, milyet a főiskolán diplomázott, és milyet a technikus.

— Azt hallottam: a jövő héten tárgyal az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója a megyei vezetőkkel. Múzeumi és rriűemléki hónap lévén, búcsúzóul azt kérdezem, hogy meg tudja-e örvendeztetni a tájékozódó vendéget jó hírekkel?

— A napokban jártam Aposta- gon. Elmondható: példás összefogással, körültekintő szakértelemmel újítják föl a jó ügyért szövetkezők hazánk egyik legszebb barokkos zsinagógáját. Büszke lehet minden résztvevő erre a vállalkozásra. Jól haladnak a munkával.

— Köszönöm a beszélgetést.

Heltai Nándor

NEMZETISÉGI NYELVŰ

Magyar—jugoszláv tévéfilm

Először készül önálló rüemzeíi- SEig' — sízerbhe-vát — nycltvű televíziós játékfilm hcs/ánklbai. Forgatása temnp kezdődőit meg Pécsett, a Kodály 3 ABC-áru- háznál. Az MTV Pécsi Stúdiója és az újvk*>;kii televízió vállalkozott a közös- £i’k"i‘.ás létrehozására. Az együttműködésbe a magyar és a jugoszláv televíziók közötti ál- to'árvjis mcigá'l'Sipodiás alapján kerül.'. sor. A program szerint olyan témákat dolgoznak fel. amelyek kifejezik a kél szomszéd nép sok- dLdaliű kapcsolatát, megjelenítik közös törté lel m i emiékeiirJkeit és kulturális értékeinket.

A pécsi és II újvidéki lelevi- zió-Yk koprodukció? filmjének címe: Megfelezettek. Forgatókönyve a Mohácson született és. Bur’noestnn élő Predrag Sztepa- novics szerb író—műfordító azonos című kisregénye alapján készüli;. A könyv pár éve látott napvilágot a tanikötwvki’adó gondozáséban. Pályakezdő fiatalokról szél a történet, barátjáéról és szerelmekről, amelyek 1 diploma megszerzése vitán — az utak különváláséval — meglazulnak, el- halványodirak.

A két ország szakembereiből alakult tv-sláib kát hétig dolgozik Pécsett Branislav Mitics belgrádi, rendező irányításával. A munkában részt vesznek a vajdasági magyar irodalom jeles képviselői is. A szereo'ick egyike Matoricz József, a Pécsi Nemzeti Színház dé’szláv származású művésze. A Megfelezet.tek jövőre kerül képernyőre. A Ma,gyár Televízió az országos nemzetiségi adásban sugározza majd, az újvidéki televízió ugyancsak eredeti nyelven, de magyar feliratozással mutatja be.

NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA

A szocializmus megújulásának útja

VII. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

FELHÍVÁS

a megyei és helyi fásítási programok közös

végrehajtására

A megye fásításának hosszú idő óta nagy hagyományai vannak. Társadalmi akciókkal számos kiemelkedő eredményt értünk el eddig is az utcák, parkok, középületek, iskolák, üzemek területének és környékének díszítő- vagy védőfásítása terén.

A Hazafias Népfront, az Erdőfelügyelőség fásítási akciói a lakosság körében ismertek, és kedveltek, jogos lakossági igény azonban, hogy tervszerűbbé, szervezettebbé váljanak ezek az akciók, s az elültetett csemeték gondozását is szervezzük meg.

Napjainkban a levegő fokozott szennyezése miatt a fásítás környezetvédelmi jelentősége kiemelten fontos feladat. Ezért a megye valamennyi települése elkészítette a VII. ötéves terv időszakára vonatkozó fásítási terveket. Ahol lehet és indokolt, ültessünk hasznot hozó gyümölcsfákat is.

Az ősz a fák ültetésének kedvező ideje. A fásítási program sikeres végrehajtása érdekében kérjük a megye egész lakosságát, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektíváit, hogy támogassák a helyi fásítási célkitűzéseket. Munkájukkal, gondoskodásukkal járuljanak hozz! a település egészséges, esztétikus arculatának kialakításához.

Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke

Farkas József, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának titkára

Hogy 1956 november első napjaira milyen végveszélybe került a népi rendszer, és mennyire közel .volt a burzs.oá restauráció — amelynek első szakasza, a dolog természeténél fogva, a féktelen fehérterror lett volna —, azt Mindszenty József fellépése mutatta. Az ősreakciós, ja kommunizmus és minden progresszió ellen inkvizítori gyűlölettel eltelt főpap, miután kiszabadult a háziőrizetből, november 3-i rádióbeszédében meghirdette programját. Ebben az új, immár teljesen jobbra tolódott koalíciós Nagy Imre-kormánytól is megvonta a bizalmat. Félre kell állítani és felelősségre kell vonni mindenkit, akinek bármilyen része volt a népi demokratikus rendszer létrehozásában — hirdette —, és bejelentette követeléseit a magántulajdonon alapuló társadalmi rend visszaállítására, az egyház egykori hatalmi szerepének restaurálására, és visszakövetelte a földreform révén kiosztott egyházi birtokokat is.

Az ellenforradalmi hatalom- átvételt meg kellett hiúsítani. November 4-én létrejött az új forradalmi központ: Kádár Jánossal az élen azok az elvtársak, akik az ellenforradalom kirobbanása után kinevezett első Nagy Imre-kormány tagjai voltak (Münnich Ferenc, Apró Antal, Kossá István) és november 1-én, illetve 2-án, látva e testület teljes jobbratolódását, minden kapcsolatot megszakítottak vele, megalakították a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. A forradalmi központhoz tartoztak a Nagy Imre-csoporttal szakító munkásmozgalmi személyiségek, mint Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György és még mások, valamint Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Az ő szerepe azért is fontos volt, mert mint a törvényesség és jogfolytonosság megszemélyesítőjének, módja volt arra, hogy s*l- kotmányos úton hajtsa végre a Nagy Imre-kormány felmentését, illetve a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány beiktatását.

Kádár János 1957 májusában az országgyűlésen így jellemezte az 1956 novemberi helyzetet, és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány megalakításának szükségességét: „November elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette fel a kérdést: az-e a megoldás a proletárdiktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámolják a munkásosztály hatalmát ? Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocialista népgazdaságot? Ügy küszöböljük-e ki a kultúrpolitikában elkövetett szektás hibákat, hogy elvesszük a néptől azt, amit a kultúrforradalom nyújtott neki? Ügy küszöböljük-e ki a szovjet— magyar viszony apró-cseprő, a szocialista lényeget nem érintő,

és függetlenségünket nem csorbító fogyatékosságait, hogy szembefordulunk ' a Szovjetunióval, szakítunk a proletár internacionalizmussal, és átvisszük az országot az imperializmus táborába ? Kommunisták, marxisták csak határozott nemmel válaszolhattak ezekre a sorsdöntő kérdésekre ... A magyar Forradalmi Muníkás-Paraszt Kormány tagjai november első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált. tehetetlen és szét- hullóban levő Nagy Imre-kor- mánnya!. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Ez a kormány úgy döntött, hogy a Szovjetunió fegyveres segítségét kéri az ellenforradalom szétveréséhez, és a rend helyreállításához. Ehhez a Szovjetunió testvéri segítsége múlhatatlanul szükséges volt. Mi volt a cél? Szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban, és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a Szocialista forradalom híve.!’

A fordulat végrehajtását persze bonyolította, hogy a nehezen áttekinthető események miatt, a szocializmushoz hű erők sorában, sőt még a párttagságban is a változás iránt bizalmatlanság és bizonyos passzivitás volt tapasztalható. Az ellenforradalmi erők viszont, érezve a megsemmisülés veszélyét — amikor már katonailag vereséget szenvedtek —, az úgynevezett munkástanácsok demagóg, nemcsak teljesíthetetlen gazdasági követeléseivel, hanem a megszűnt Nagy Imre- kormány mintegy helyettesítő politikai programjával (az Országos Munkástanács szinte ellenkormány szerepében lépett fel) próbálták megakadályozni a rend helyreállítását. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nemcsak a fegyveres ellenforradal- . marokkal, hanem -az ilyejv, kihívásokkal szenrberr'cstv-fiérQlte a konfliktusok kiélezését, és végsőkig türelmet tanúsított a megtévesztett emberek iránt, ám nem kerülhette el, hogy olykor a proletárdiktatúrának a diktatúra oldala kerüljön előtérbe. De az új szellemet, a tömegekkel való kapcsolat nyíltságát de-» monstrálta az az elvinek tekinthető kijelentés, amelyet Kádár János már egy 1956. november 11-én megtartott értekezleten hangoztatott, amikor leszögezte: „Nem azért vagyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk, és a nép érdekében cselekedjünk.”

A szovjet hadsereg fellépése elejét vette annak, hogy az ország hosszantartó polgárháború színtere legyen. De a kormány magyar kézbe kívánta adni az ország védelmét: nyomban megkezdte a forradalmi karhatalom szervezését és ez — saraiban nem kevés volt partizán, pártmunkás» régi szervezett dolgozó — áldozatos harcot folytatott az ellenforradalmi csoportok teljes felszámolásáért, a közbiztonság és rend helyreállításáért. 1957 februárjában aztán, a munkásőrség megalakulásával, újabb erős, önfeláldozó támasza született /a népi hatalomnak.

Az ellenforradalom okozta anyagi kár — a rombolások, a termelés megbénulásé, a sztrájkok nyomán a veszteségek — mintegy 22 milliárd forintot tettek ki. A közlekedés akadozott, a szénkészletek rohamosan í >%y- tak, ami az energiaellátót is veszélyeztette, és mindehhez a munkafegyelem, sőt tulajdonképpen az elemi munkakászság nagyfokú fellazulása, és az infláció veszélye is társult. Az államapparátus — a központi és ’ még. inkább a helyi, tanácsi — is nagyon nehézkesen működött. A temérdek napi teendő elvégzése közben, ezzel együtt — a népi közreműködés megnyerése érdekében — a vezetés világossá tette. hogy nem egyszerűen helyreállítja azt, ami volt, hanem új módon, új megközelítésben lát hozzá a gazdasági munkához, és a közélet megszervezéséhez is.

Már a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását bejelentő november 4-i felhívás, majd november—december folyamán sok gazdasági intézkedés jelezte az új vezetés elszántságát arra, ihogy a korábbi hibákat kiküszöböli. A november 10-i rendelettel 8—15 százalékkal emelték az iparban dolgozók bérét; november 12-én megszüntették a mezőgazdasági termékek beadást kötelezettségét: eltörölték a gyer- y mektelenségi adót; visszaállították a szabad munkavállalást; visszaadták a törvénytelenül megvont nyugdíjakat; mérsékelték a kisiparosok adóját, és még egy sor, a lakosság legkülönbözőbb rétegeit kedvezően érintő intézkedést hoztak.

A politikai szerkezet nem változott, de a hatalomgyakorlás módja annál inkább. Ebben a rendcsináló periódusban is megmutatkozott mint szándék, a törekvés a demokratizmusra, a tömegek bevonására ügyéik intézésébe. Elvként mondták ki már a november 27-i megyei titkári értekezleten, hogy a helyzet normalizálódásával párhuzamosan a kormányzásba be kell vonni a pártonkívülieket, növelni kell az állami szervek önállóságát. £s tulajdonképpen nagyon hamar — már februárban — határozat sürgette a népfront tevékenységének kibontakoztatását, hogy betölthesse az őt megillető helyet a közéletben. A szakszervezetek első központi értekezletén az érdekvédelem fontosságát emelték ki.

A rendszer konszolidálása tehát kezdettől a szocialista megújulás programja is volt.

(Következik: A decemberi határozat.)

GÁZLÓK A DUNÁN

Hajóváros Soltnál

A VÍZ NAGY ÜR — igy tudja, mondja minden vérbeli vízi- ember. Aki mégsem ismerné el a törvény Igazát, azt időről időre megleckézteti a természet. Ami áradás és apály között van, az — ha a szabályokat betartják — mind jó. A szélsőségek viszont komoly gondokat okoznak. Ha árad. elsodorja a hömpölygő víz a hajóutat kijelölő tárgyakat, megrongálja a gátakat, a partvédő építményeket, parttalanná lesz az. amin korábban — mint a táblákkal védett közutakon — biztonsággal közlekedhettünk.

Most pere2® mindenki felejti az áradást. Erősen apad! A Dunán például tíz éve nem mértek ilyen sekély vi2et. Egyre több gázló nehezíti, lassítja, vagy — egyes nagyobb merülésű vízi járművek esetében — teszi lehetetlenné a hajóközlekedést legfontosabb vízi útvonalunkon. Solt magasságában például, az 1558-as folyamkilométernél olyan alacsony a vízállás, hogy egy kosárlabdacsapal vígan átlábalhat- íia rajta.

GÁZLÓ: HAJÓVONTÁK TALÁLKOZÁSA TILOS! — figyelmeztet a rádió vízállás-jelentése. Motorcsónakunkkal északról közelítjük meg1 az említett hajózó útszűkületet. Még a földvári híd előtt találkozunk a Közép-Dtma- völgyi Vízügyi Igazgatóság kitűző szolgálatának hajójával. Mindenki a fedélzeten. Nagy a sür- gés\-forgás. Nehéz napok a mostaniak a Duna „útőreinél”. Éjjel- nappali szolgálat, mint a közutakon télidőben. Az apadás a vártnál jóval nagyobb. így naponta kétszer is bejárják a területet. A „tapogatóval”, a mérőbottail százméterenként vizsgálják, majd regisztrálják a mélységet. Az 1949-es, a dunai hajózás biztonságát szavatoló Belgrádi Egyezmény kimondja: ki kell jelölni azokat az útvonalakat, amelyeken a nemzetközi hajóforgalom haladhat. Ha nem tartják be az utasításokat, a „havaria”. azaz a vízi katasztrófa következményeiért a kapitány vállalja a felelősséget. Ha az útjelek pontatlanok. vagy zátonyra vezetnek, az illetékes ország kormánya fizeti a kárt. A szolgálatnak a vízi

rendőrök, a gátőrök, és a hajósok jelentik az időközben a vízből felbukkant zavaró, veszélyes tárgyakat. (Épp egy ötmázsás, rozsdáé „vasmacskát” távolítanak el az egyik kőhányástól.) Az igazgatóság munkatársai tartják karban a parti és az úszóieleket. az úgynevezett vak és a fényvillantó bólyákát; cserélik a lámpák akkumulátorait.

A FÖLDVÁRI HÍDTÓL DÉLRE az egyik kanyarulatnál száz méteresre szűkült a vízi út. Tíz év óta nem volt ilyen kőiéi itt a zöld, a bal és a piros.a jobboldali bója. pedig közismert, hogv egy évezrede ismert és használt történelmi jelentőségű hadiút gázlójánál járunk. A vontató motorosoknak a szűk vízi kapun áthaladva feltűnik az itt rekedt hajórengeteg. Mintha Rijekában vágy Hamburgban járnánk. Alföldi embernek szokatlan látvány ez. A szovjet vízi szállítási társaság hatvan hajóegysége gyűlt itt össze, hogy a mélyebb merülésű uszályok 'terhét megosztva tovább tudják juttatni a xako- mánvt észak felé.

Fürge motorosunkkal bejárjuk az alkalmi hajóváros utcáit. A szovjet katamaránok másfél hete vesztegelnek itt. Mentésükre napokon belül itt voltak az óriásdaruk. Most ezeké a főszereo. Megállás nélkül rakodják az üres uszálvok gyomrába a szenet. a vasércet és a fát. Az óriás- vontatók közé kanyarodunk. A kéttestű haió orráról egyenruhás férfi kiált felénk, törve a magyart. ..Fönt. Újvárosnál indul-e a víz?” — kérdezi. Sajnos, nem sok jót mondhatunk. A vízi út őrei — láttuk — Kisapostagnál is szűkítették a gázlót. Apad. de hajózni kell...

Farkas P. József