Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
2 • PETŐFI NEPE • 198«. október 8. esemen borokban NEW YORK Kedden elutazott New Yorkba Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és átvette az ENSZ- közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. GENF A nukleáris és űrfegyverekről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében kedden ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó munkacsoport. FEKING Tien Csi-jün kínai miniszter- elnök-helypttes kedden fogadta Szépvölgyi Zoltánt, a Budapesti Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, akt küldöttség élén egy hetet tartózkodott Kínában. HAVANNA A Nicaragua fölött hétfőn lelőtt repülőgépet az amerikai légierőnél szolgáló és Salvadorban katonai tanácsadóként tevékenykedő pilóta vezette. A managuai nemzetvédelmi minisztérium hétfő esti közlemény^ szerint a C— 123-as amerikai gyártmányú repülőt a Costa Rica-i határtól 40 kilométerre találta el a sandinista néphadsereg légvédelmének rakétája. A gép személyzetének három tagja életét vesztette. Mindhárman — erősítette meg az ejtőernyő segítségével földet ért 35 éves pilóta — amerikai állampolgárok voltak. BECS A bécsi európai utótalálkozó elfogadott napirendje jó alapot ad a munkához, kiegyensúlyozottan tükrözi a 35 ország érdekeit és céljait. Ezt hangoztatta kedden a sajtó előtt Warren Zimmermann nagykövet, aki az amerikai küldöttséget vezette a találkozót előkészítő tanácskozáson. Zimmermann ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok és kapcsolatok kérdését kívánja a középpontba állítani a novemberben kezdődő, kí- lenchónaposra tervezett bécsi találkozón. NICOSIA Az iráni légierő és légvédelem az utóbbi két napban három iraki vadászgépet lelőtt — áll egy teheráni katonai jelentésben, amelyet hétfőn adtaik ki. Iraki részről veszteségeket nem említettek, csak annyit közöltek, hogv Hárg-szigetének hétfői bombázásában „nagy számú” iraki vadászgép vett részt. ...mm \ v, AZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE A chilei helyzet riasztó Az emberi jogok helyzete az elmúlt években romlott Chilében, de javult Guatemalában, Salvadorban és Paraguayban — állapítja meg az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának kedden Washingtonban nyilvánosságra hozott éves jelentése. A dokumentumot az Amerikai Államok Szervezete jövő hónapban Guatemalában összeülő közgyűlése elé terjesztik. A jelentés riasztónak tartja a jelenlegi chilei helyzetet, amelyet „tömeges letartóztatások, az egyház elleni támadások és a humanitárius intézményekkel szembeni zaklatások" jellemeznek. Az erőszakos cselekményeket általában „azonositatlan polgári csoportok követik el”. Némileg javult a helyzet Guatemalában, ohot „látványosan” csökkent a politikai gyilkosságok, emberrablások és eltűnések száma, mérséklődött a „halálbrigádok” tevékenysége. MindVARSÖ „Lengyelország jelenlegi gazdasági helyzetében nincs létjogosultsága a szakszervezeti pluralizmusnak, vagyis annak, hogy egy munkahelyen két érdekvédelmi szervezet egymásra licitálva követelje a béremeléseket és a munkaidő csökkentését” — mondotta Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő keddi ■ sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva. „A hétmillió tagot tömörítő lengyel szakszervezetek a kormánytól függetlenül működnek és képesek arra. hogy j. eredményesen képviseljék a dolgozók érdekeit. Egyébként is — tette hozzá a szóvivő —. a szakszervezeti pluralizmus hirdetőinek célja az illegális államellenes tevékenység legalizálása Lengyelországban. Az ilyen kísérleteknek azonban ma már semmi esélyük nincs.” Ennek illusztrálására a kormány szóvivője adatokat közölt egy közelmúltban végzett közvéazonáltal Guatemalában az erőszak számos formájával kell még szembenézni — állapítja meg a bizottság. A dokumentum „jélentős haladásként” értékeli, hogy Salvadorban is csökkentek a gyilkosságok és eltűnések, de az év első hat hónapjában még így is 91 gyilkosságra és eltűnésre derült fény, amit a „'halálbrigádok” tevékenységének tulajdonít. Pa- raguayról megállapították, hogy jóllehet, az eltűnések és kínzások száma csökkenő tendenciát mutat, az emberi jogok változatlanul csorbát szenvednek, főként aj gyülekezési és szólásszabadság megnyirbálásával. A bizottság ugyanakkor elítélte a kubai kormányt is. amiért a rendszer számos aktív ellenfelét bebörtönözte. Nicaraguával kapcsolatban a testület főként az állam és az egyház viszonyának romlása miatti aggodalmának adott hangot. leménykutatásból. ami a volt Szolidaritás-tagok politikai nézeteit hasonlította össze olyan dolgozókéval, akik más szakszervezetekhez tartoztak. Ezek szerint a volt Szolidaritás-tagok 2.11 százaléka vall még ma is teljesen ellenzéki nézeteket, míg ' a másik csoportban ez az arány 2.3 százalék. Az elenyésző különbség arra utal. mondotta Urban, hogy ma már teljesen alaptalan a társadalmat aszerint felosztani, hogy Szolidaritás-tag volt-e valaki. vágj' nem. Más kérdésekre válaszolva a szóvivő leszögezte: Zbigniew Buják és Lech Walesa, legújabb politikai állásfoglalásaik nyomán, önmagát zárta ki abból, hogy a társadalmi párbeszéd aktív tagjaként részt vehessenek bármilyen, a megegyezést szolgáló konzultatív szervezetben. íg>- a szerveződő és majd az államtanács mellett működő konzultatív tanácsban. Vietnam párbeszédre szólít Vietnam szeretné, „bárhol, bármikor és bármilyen szinten” felvenni a párbeszédet Kínával, hogy ezzel megoldódjanak a két ország közötti „alapvető problémák” — jelentette ki az ENSZ-közgyülés 41 ülésszakán elhangzott felszólalásában Vo Dong Giang vietnami külügyi államminiszter, küldöttségvezetö Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy felszólalásában Vn Dong Giang kijelentette: „Az Egyesült Államok fontos szerepet játszhatna nz ázsiai béke, stabilitás és együttműködés szempontjából.” „A vietnami nép kész arra, hogy új fejezetet nyisson és megkönnyítse « két nép közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztését.” A TASZSZ szovjet hír- üg.vnökség a vietnami felszólalásból kiemelte: Hanoi az ENSZ egyik legfőbb feladatának minősítette, hogy pozitív válasz szülessék a Szovjetunió által több ízben is meghosszabbított, önként vállalt atomkísérleti moratóriumra. Vo Dong Giang igen pozitívan értékelte azokat a szovjet kezdeményezéseket is, amelyek az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának, s az itt található országok közötti együttműködésnek n szavatolását célozzák. Vo Dong Giang ugyanakkor visszautasított minden olyan próbálkozást, amely beavatkozást jelentene az indokínai népek belügyeibe és sürgelte, hogj’ számolják fel azokat a mesterséges akadályokat, amel.vek megnehezítik a térség problémáinak megoldását. Urban a szakszervezetekről Megkezdődött a brit kormánypárt konferenciája BOURNEMOUTH Példátlan biztonsági rendszabályok közepette kezdődött meg kedden a brit konzervatív kormánypárt idei konferenciája Bournemouthban. A dél-angliai tengerparti üdülővárost — becslések szerint egymillió font ster- llnges költséggel — valóságos erőddé változtatták. A két év előtti bríghtoni bombamerénylet tanulságait leszűrve az idén minden fémtárgyat és robbanóanyagot kimutató elektronikus detektorokkal vizsgálnak át mindenkit, aki a biztosított területre belép. A miniszterelnök- asszony szállodájában hétfőn őrizetbe vettek két férfit, akinél a detektor fegyvert mutatott. A kedd reggeli ünnepélyes megnyitó ceremónia után Norman Tebbit. a Konzervatív Párt elnöke adta meg beszédében a konferencia alaphangját. Erre az nyomta rá a bélyegét, hogj' — amint Tebbitnek a pártaiktivLsták hétfő esti eligazításán mondott buzdító szavaiból is kitűnt — „bármikor sor kerülhet az általános választások kiírására”. Thatcher asszony — akinek programadó beszéde zárja pénteken a tanácskozást — Bour- nemouthba érkezve derűlátó nyilatkozatban ecsetelte a konzervatívok egységét és azt az elszántságukat, hogy elnj'erjék a harmadik mandátumot is az ország kormányzására. Marjai József horvát és szlovén vezetőket fogadott Marjai József, n Minisztertanács élnökhelyettese kedden fogadta Ante Milovicsot, a JSZSZK Horvát Szocialista Köztársasága Végrehajtó Tanácsának (kormány) elnökét, valamint a Horvát és a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának három más tagját. A vendégek az Alpok—Adria Nemzetközi Munkaközösség észak-adriai kikötőket bemutató rendezvénye alkalmából tartózkodnak hazánkban. A munkaközösség a két jugoszláv tagköztársaság, továbbá az érdekelt olasz, osztrák és NSZK-beli tartományod képviselőit tömöriti. Megbeszélésükön hazánk és a horvát, valamint a szlovén köztársaság közötti széleskörű politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kérdésével foglalkoztak, Megállapították, hogy kapcsolataink a hagyományos jószomszédság és a kölcsönös előnyök elvei alapján eredményesen fejlődnek. Kiemelték, hogy gazdasági téren különösen a kohászatban, az elektronikában, a vegyiparban és az energetikában tehető intenzivebbé az együttműködés. Egyetértéttek abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a kölcsönös árucsere-forgalom to- vábbi dinamikus növelésére. Gurij Marcsuk megbeszélései A kormány meghívására MaK.varországon tartózkodó Gurij Marcsukot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Tudományos Műszaki Állami Bizottság elnökét, tegnap fogadta Marjai Józsej, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet vendég tárgyalt Ka- polyi László ipari miniszterrel és látogatást tett Berend T. Ivánnál, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél. A szovjet miniszterelnök-helyettes és az általa vezetett delegáció felkereste a Számítástechnikai Kutató Intézet és- Innovációs Központot, valamint a Híradástechnikai Szövetkezetét. Hazánk vendége a holland királynő (Folytatás az I. oldalról.) Az Elnöki Tanács elnöke a díszebéden elhangzott pohárköszöntőjében megelégedéssel szólt arról, hogy az uralkodóval folytatott rriegbeszélésen egyetértettek abban: annak ellenére, hogy Magyarország és Hollandia eltérő társadalmi rendszerű, más szövetségi rendszerhez tartozó állam, mindkét ország egyaránt fontosnak tartja, hogy hozzájáruljon a fegyverkezés, korlátozásához, a katonai szembenállás mérsékléséhez, , a kelet—nyugati viszony javításához. A magyar—holland kapcsolatokat elemezve Losonczi Pál utalt arra, hogy hazánk érdeklődése különösén á!J.Xyi'l4?iö‘XVI,Fí‘S'zá- zadban fordult' 1 Htllföftdíá’• félé. A hol 1 a n d' ■ egy etetnék hazatért magyarok a humanizmus, a reformáció és a felvilágosodás úttörőivé váltak, alkotásaik beépültek a magyar művelődéstörténetbe. A holland királynő válaszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd kifejtette: Hollandia és Magyarország kezdettől fogva ugyanahhoz az európai kultúrkörhöz tartozik. Magyarország évszázadok óta «rosen foglalkoztatja a hollandok képzeletét. A magyar nép régtől fogva sokakban mély szimpátiát ébresztett Hollandiában. — Országaink történelmében már a korai idődtől kezdve találhatók érintkezési pontok. A Hollandiában működő magyar tudások hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek induljon és elterjedjen Európában, s ugyanezekben az. időkben számos magyar író műve holland nyomdákon keresztül talált utat világrészünk más országaiba. Az uralkodó szólt arról, hogy Hollandiában nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik Magyarország fejlődését, amelj’nek gazdasági növekedése tagadhatatlan, kulturális kisugárzása erőteljesebb. mint valaha. — Nagy örömmel nézünk elébe annak a magyar rendezvény- sorozatnak. amelyre kulturális egyezményünk alapján kerül sor a közeljövőben Hollandiában. Ennek sikerét Magyarország és •Hollandia hagyományos baráti kapcsolatai biztosítják. Beatrix királynő a magyar nép sikerekben gazdag jövőjére, kultúrájára, valamint a két ország és a két nép további gyümölcsöző. jó kapcsolataira ürítette po- ' harát. Beatrix királynő és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. A holland királyi pár, kíséreté és magyar vendéglátóik este az Operaházban megtekintették a Holland Táncszínház előadását; a 'balett-társulat műsorán Mar- tinu—Kylian: Katonamise és Ravel—Kylian: A gyermek és a varázslatok című műve szerepelt. ÍZ LAND Ez egy olyan ország, „ahol a világ tüze küzd a sarki jéggel és gőzölgő források törnek elő a hó alól” — így jellemezte a költő a sarkkör közelében fekvő, hazánknál alig nagyobb Izlandot. „Lökhajtásos géppel robbantunk be a régmúltból a XX. századba — vélekedett hazájáról egy reyk- javiki politics. Nem ártanak az iij’en tömör jellemzések, hiszen az Atlanti-óceán északi részén levő szigetország meglehetősen ritkán szerepel * a diplomáciai események forgatagában, jobbára csak | menetrendszerű kormányválságok idején került a nagy hírügynökségek jelentései közé. Az elmúlt napokban azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Amióta Washingtonban és Moszkvában egyidejűleg nyilvánosságra hozták, hogy az izlandi főváros fog otthont adni Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár október 11—12-i találkozójának, azóta a világ minden sajtóorgánuma megkülönböztetett figyelmet Szentel a kis, mintegy ne- gyedmllliós lakosú államnak. Viking kalandozók Pedig Iziand számos érdekességgel dicsekedhet, s nem csupán politikai értelemben. Sajátos már fekvése és történelme is, hiszen annak ellenére, hogy itt jött létre 930-ban az Althing, a világ első népi törvényhozásai hosszú évszázadokon át idegen fennhatóság alá tartozott. A sziget ugyanis, amelyet mák- a viking kalandozók is útba ejtetTalálkozó a jégföldön tek, a XIII. században norvég ellenőrzés alá került, majd — mikor Norvégia maga is dán birtokká vált — a „Jégföld” (ezt jelenti szó szerint Iziand neve), szintén Dánia része lett. A nemzeti önállósodási törekvések csak századunk elején hoztak gyümölcsöt: Koppenhága 1918- ban ismerte el a sziget önrendelkezési jogát, az akkor létrehozott perszonáluniónak pedig csak a köztársasági államrend mellett döntő 1944-es népszavazás vetett véget. Iziand belpolitikai vitáit azóta is három fő téma uralja: az ország gazdasági helyzete, az ezzel szorosan összefüggő hadászati jogok kérdése, valamint a második világháború óta az országban állomásozó amerikai katonák ügye. visszatérő probléma az ami kai katonai jelenlét. Iziand ír denekelőtt a keflaviki szup támaszpont kétségkívül ol; jelentős láncszeme az Egye: Államok felderítő, előrejelző lózatában, amelyről a sziget s tégiai előnyeit világosan fel isi r°. washingtoni adminisztr: aligha mondana le szívesen. Hadsereg nélkül Ha már a fegyveres erőkről esett szó, érdekes tény, hogy Iziand az egyetlen NATO-tag, amelynek nincs saját hadserege. Meg rendőr is csupán pár száz élj esi t szolgálatot, a mostoha természeti körülmények miatt nincs vasúti közlekedés sem^ a lakosság mintegy 90 százaléka pedig a déli partvidéken tömörül. • Gorbacsov és Reagan a tavaly novemberi, genfi találkozójukon. A jégsziget ugyanakkor több szempontból szerencsés fekvésű. Egyrészt élvezheti a Golf-áramlat némi enyhpt adó melegítő hatását. másrészt a gejzírek páratlan bősége a hazai energiaszükséglet tekintélyes részét (körülbelül harmadát) biztosítja. Igaz. jelenthet gondot is a Föld mélye: Izlandon sok aktív tűzhányó nyugtalanítja időnként kitöréseivel, lávafolyamaival a kedélyeket, s változtatja néha szinte hihetetlen kietlenné a vidéket. Nem véletlen, hogy a Hold-utazásokra készülő amerikai űrhajósok annak idején éppen Izlandon gyakoroltak, szoktatták magukat az égi kísérőnk fagyos kősivatagjain teendő sétákhoz. Magas életkor Amivel egyértelműen dicsekedhet a szigetország, az a hagyományosan magas életszínvonal, az átfogó szociálpolitikai rendszer, a nívós, általánosan kötelező közoktatás, s az irigj'lés- reméltó életkor. Az átlagos élettartam ugyanis talán Izlandon a legmagasabb. 75 esztendő körül jár. Az izlandi irodalom ugyanakkor frissebb sikerrel. Haldór Laxness 1955-ös Nobel-díjavai is büszkélkedhet. Sajátos. ’ nemegyszer ellentmondásos tehát az a környezet, amelyet most a két nagyhatalom vezetője csúcsértekezlete helyszínéül kiválasztott. Reykjavik, a „Füstölgő 'öböl” mindenesetre méltán remélheti, hogv a Reagan—Gorbacsov találkozó —, amely elsődlegesen természetesen vilagDolijikai vetületei miatt került az érdeklődés középpontjába -— ablakot nyit kissé a szigetország életére. mindennapjaira is. Szegő Gábor ígéretek ide-oda (Folytatás az 1. oldalról.) húzta, hogy azon nem csupán leszerelési kérdésekről lesz szó, és az amerikai fél fel akarja vetni a regionális és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket is. „A Gorbacsov főtitkár által javasolt szellemben megyünk Reyk- javíkba. összeülünk, hogy meglássuk, milyen módon tudjuk előbbre mozdítani az ügyeket” — jelentette ki kedden George Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz a Fehér Házban megtartott sajtókonferenciáján ismertette az amerikai tárgyalási elképzeléseket Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi munka- találkozója előtt. Az amerikai külügyminiszter ismét azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nemcsak a leszerelési kérdésekről akar tár- gj'alni. hanem a regionális kérdésekről, az emberi jogok érvényesüléséről és a kétoldalú kapcsolatokról is. Ez utóbbiakat azzal jellemezte, hogj- „biztató tárgyalások" folynák számos kérdésben. A regionális kérdésekről — amelyeket az amerikai napirend- tervezet első helyére tett, — azt mondotta, hogy egyes vonatkozásokban vannak ígéretesnek minősíthető jelek. Az amerikai külügyminiszter igen részletesen foglalkozott n leszerelési kérdésekkel. Lehetségesnek tartott elérelépést például a bizalomnövelő intézkedések területén, a stockholmi konferencia sikerére alapozva. Ugyancsak lehetségesnek látott előrelépést a nukleáris konfliktus veszélyét csökkentő központok megteremtésének ügyében, a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozásában és az alomsorompó- szerzödés érvényesítésében. A közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentéséről szólva Shultz lehetségesnek tartott megállapodást • egy „időleges” szerződésről, amely csökkentené az ilyen fegyverek számát, de kijelentette: a legnehezebb kérdések megoldása még hátra van. Ezek közé sorolta azt, hogy az egyezménynek globális jellegűnek kellene lennie, vagyis" ki kell terjednie mind az Európában, mind az Ázsiában 1 levő eszközökre. Az amerikai fél legfőbb célja változatlanul a támadó jellegű fegyverek, a földrészközi ballisztikus rakéták felszámolása, illetve számuk radikális csökkentése — mondotta Shultz, összefüggésbe hozta ezt az úgynevezett árvédelmi rendszerek kifejlesztésével. és azt mondotta, mindaddig. amíg nagyszámú rakéta van, az űrvédelmi rendszereket az Egyesült Államoknak ki kell fejlesztenie. Az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés, a „csillagháborús” program megvitatására szerinte csak akkor kerülhet sor, ha megváltozik a helyzet a támadó eszközök terén. A miniszter nagyon határozottan leszögezte: Washington folytatni akarja az ilyen rendszerek fejlesztését és kipróbálását, bár azt mondotta, remélik, hogy erről „gyümölcsöző megbeszélést" lehet folytatni Reykjavík- ban. A miniszter az amerikai álláspontot ismertetve ismét mereven elutasította az atomfegyver- kísérletek beszüntetését. Azt mondotta, hogy előbb a támadófegyverek számának csökkentéséről kellene megállapodni, mert „mindaddig, amíg ilyen fegyverek lesznek, az Egyesült Államoknak szüksége lesz a kísérletekre". Az amerikai . külügyminiszter megismételte: a reykjaviki tanácskozáson nem számítanak konkrét megállapodásra. A tanácskozás céljának azt tekintik, hogy előmozdítsák a megállapodásokat a későbbi, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban megtartandó csúcstalálkozók idejére.
