Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

1986. október 7. • PETŐFI NÉPE © 3 Sikeres választék­bővítés A Konzuni Kereskedelmi Vállalat kecskeméti, Széche­nyi téri ételbárjában minden •hét első három napján vala­mi, újat kínálnak az oda be­térőknek. A nagy sikerre va­ló tekintettel kéthetes rétes­vásárt tartottak. Korábban isbből a tésztaféléből naponta félszáznyi kelt el, az akció során félezernél több fogyott. Palacsintavásárt is rendez­tek, de lesz majd krémes- és mignonakció is. Felvételünkön özvegy Smicskó Károlyné szakács és Huszár Gabriella cukrász a többezredik rétest pakolja. NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA A szocializmus megújulásának útja építése közben MAMUTCSONTOT TALÁLTAK A tiszaugi híd története Rövid hír adta tudtul a kecske­métieknek, s a Tiszán át igyek­vőknek, hogy „szeptember 22-én 10 órától október 3-án 14 óráig lezárják a tiszaugi hidat”. Hírlik, hogy 1988-tól két évig fogják szü­neteltetni az áthaladó forgalmat, a híd rekonstrukciója, nagyjaví­tása kapcsán. 1926-ban, pontosan hatvan év­vel ezelőtt, még komp szállította a folyón át igyekvőket. Kocsit üresen, 2 lóval, .10 ezer koroná­ért, egylovas, üres kocsit 5 ezer koronáért,' ugyanezeket teherrel 15, illetve 7 ezer koronáért vitte át a révész a túlpartra. 1926. jú­lius 29-én pedig 250 darab mar­ha komppal történő átszállítása egy borjúért történt. Autót 15 ezer koronáért úsztatott át a ré­vész a folyón. Az akkori idők nagy forgal­mát, a komp üzleti hasznát jelle­mezte, hogy árverést javasoltak a komp,bérleti jogának megszer­zésére. Egy derék tiszaugi em­ber akkor 18 millió koronát kínált a városnak évi bérleti díj gya­nánt. De a nemes város tanács­urai úgy döntöttek, hogy az ed­dig is érvényben volt ingyenes használatba adják a kompot bér­lőjének újabb három évre;- (Ezt a döntést a mai, elanyagiasodútt világunkban nehéz' 'megérteni. Vagy nemcsak a révésznek volt haszna az ingyenes odaítélésből?) A Tisza innenső partjáig, Kecs­kemét és a tisza-ughi rév kö­zött, naponta 2—2 „vegyésvonat”. közlekedett. Egy 1898. december 11-i menetrend szerint délelőtt 1.1.42 órakor, este pedig 5.35 óra­kor indult Kecskemétről, 6.31 óra­kor hajnalban és 3.15 -órakor dél­után pedig tisza-ughi rév vég­állomásokról a szerelvény. A vo- ' nat Műkert, Űrrét, Kóháry-Szt. Lőrincz, Kisfái, Szikra-Alpár és Lakytelek állomásokon állt meg. Menetidő 1 óra 40 perc volt. A már akkor is nagy forgalom, Kecskemét városának kiterjedt ‘ földtulajdona és a Lakitelek, Szik­ra, Tiszaug és Alpár környékén levő érdekeltségei tették égetően szükségessé, a napjainkban bi­zony elöregedett híd' megépítését. ' Az előmunkálatok 1926-ban kez­dődjek meg. S 30 éve közlekedett már a vonat Kecskemét és a tisza-ughi rév között, amikor —• a város vezetésének kezdeménye­ŐSZI LEHALÁSZÁS zésére — 1929-ben az új hidat ünnepélyes. külsőségek között át­adták p a forgalomnak. Szabálytalankodók, „zavaros-' ban horgászók” már akkor és az azt megelőző időszakban is vol­tak. Meg nem- engedhető módon folytatott halászaton már 1882- ben rajtakaptak itt embereket. A Kecskeméti Lapok az eseményről így számolt be: „Tilos halászat. A Szolnok—Csongrád Tisza sza­bályozó társulat kir. folyammér­nöki hivatal tuskószedő emberei a tisza-ughi komp mellékén — ti­los úton — dinamit lövegeket a vízbe dobálva halásszák a hala­kat, s a felszínre jutott élettelen halakat részint saját- czéljaikra használják, részint pedig eladják és elajándékozzák. Mint halljuk, ellenük erélyes-lépések tétettek folyamatba.”" . 1928-ban a „kecskeméti,'Tisza- híd” építése közben, szérizáció- szá'mba menő mamutcsontváz-le­letről számolt be a Kecskeméti Lapok. Dr. Szabó Kálmán mú­zeumigazgató (akiről éppen az elmúlt napokban emlékeztünk meg) vette át a csontvázmarad­ványt, amely egy „hatalmas fia­tal ipamut óriási első állkapcsa, továbbá 114 centiméter -^hosszú felsőlábszárcsont”-ja volt. A mú­zeumigazgató gondoskodott az ér­tékes lelet elszállításáról, - s a csontok a tisztítási munkálatok után a városi múzeumban nyer­tek elhelyezést, ahol a, közönség is megtekinthette a Tisza "folyó mélyéből, a hídpillérek alapozása során felszínre került mamut­csontmaradványokat. A Kecskeméti Közlönyí" és a Kecskeméti Lapok kiküldött mun­katársai színes riportokban, adtak hírt az ünnepélyes kereték kö­zött 1929-ben felavatott hídról. (A Kecskeméti Közlöny korabeli új­ságírója — aki még ma is szíve- ' sen emlékezik vissza az ünnepé­lyes ceremóniára — a középső hídpillér keszonjába is lement a riport kedvéért.) Az elmúlt 60 év megnövekedett forgalma, a kecskemétiek nyári népvándorlása Tiszaugra és kör­nyékére, a nemzetközi útvonal és a hídon átvezető vasútvonal ért­hetően megviselte a híd teherbí­ró képességét. Ezért vált szüksé­gessé napjainkra a nagyjavítás. Szabó Tamás TÁRSADALMI MUNKÁVAL Közműhálózat, utak, iskolák, óvodák A hatodik ötéves terv torta H milliárd forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek ha-» iánkban a lakosok lakóhelyük, tágabb környezetük fejleszté­séért. Az idei esztendő első félévében is több miUió forint értékű már a térítés nélküli, s köz Javát szolgáló társadalmi munka, amelynek szervezői, kezdeményezői a területi nép­frontszervezetek. Korábban főképpen a gyer­mekintézmények, óvodák, is­kolák fejlesztése szerepelt a vállalások élén. Most előtérbe került a közművek; a víz- és csatornahálózat, utak, Járdák építése — tájékoztatták a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának illetékesei az MTI munkatársát. Ez továbbra is főként állami, tanácsi feladat, de sokan nem várják ki, amíg Uy módon rájuk .. kerülne a sor. Szeretnék« hogy a laká­suk, házuk, . lak ók ö r n yezetü k mihamarább Kórszerű közmű- \ vekkel, utakkal Jegyen ellátva*. Ezért a célért szívesen dol­goznak sokan társadalmi mun­kában. Az MTI tudósítói négy megyéből gyűjtötték össze a társadalmi munka eredmé­nyeit, a máshol Is hasznosít­ható tapasztalatokat. Negyedszer nyerte el tavaly a megyék között az első he­lyezést Bács-Kiskun a telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kában. A megye lakossága már az év első felében 750 - millió* forintnyi társadalmi munkát végzett. A közművek fejlesztése és a környezetvé­delmi célokat szolgáló létesít­mények létrehozása mellett a zsúfoltságot enyhítő általános és középiskolai tantermek épí­tése is sokakat mozgósított. Izsákon nyolctan termes iskola készült Így, Hartán és Fülöp- házán, pedig, bővülhettek az * oktatási • intézmények. Az utóbbi, kis lélekszámú tele­pülésen vezetékes vízhez Is .társadalmi munkájú korévén ju­tottak' a lakosok. A tanyák to­vábbi villamosítása, a megye községeiben villany-, víz-, üt­és járdahálózat építése na­gyobbrészt' lakossági összefo­gással halad. A kiskunmaj- saiak három kilométernyi ke­rékpárutat készítettek, a tt- szakécskeiek pedig — vállalá­suk szerint — minden lakóház elé virágoskertet telepítettek. VI. Az ellenforradalom tüzében Kádár "János 1957 júniusában az MSZMP országos értekezletén így jellemezte az ellenforradal­mat megelőző évek hatását a párttagságra és a tömegekre: „Nyilvánvaló, hogy a tervezésben, a törvényesség megsértésében, a parasztpolitikában 1953 júniusá­ban feltárt bizonyos hibák na­gyon nagy kárt okoztak a párt­nak, az országnak és a népnek is. De azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megértette és megérti, hogy a munka hibákkal, néha súlyos hi­bákkal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fog­ják a vezetőknek megbocsátani, ha a felisfhert, megnevezett, .or­szág-világ előtt ismert és látott hibákat újból megismétlik. Ez megsemmisíti a pártvezetés te­kintélyét, az ország vezetésének tekintélyét, és ezért mondom; hogy az 1953-ban feltárt hibák­nál nagyobb károkat okozott a párt és a tömegek kapcsolatában az a huzavona, ami három esz­tendőn keresztül a hibák kijaví­tása körül folyt.” Az ellenforradalom az 1956. október 23-i tömegtüntetéssel kezdődött. Az előzmény az volt, hogy október 6-án óriási töme­gek demonstratív részvétele kí­séretében temették el Rajk Lász­lót és mártírtársait a budapesti Kerepesi úti temetőben. A párt­tagság megrendülése és morális bűntudata tovább fokozódott. Ok­tóber közepétől mind lázasabb lett a légkör az egyetemeken és főiskolákon, éjszakába nyúltak a viták, amelyeken a hangadók a Nagy Imre-csoport tagjai és hí­vei voltak. A legkülönbözőbb bur­kolt, sőt nyílt rendszer-, párt-, szovjetellenes követelések és fel­hívások fogalmazódtak meg pon­tokba foglalva, amelyeket rop­hatott is terjesztettek. Október . 22-én pedig a Budapesti Műsza­ki Egyetem diákgyűlése. másnap­ra tüntetésre hívta a többi egye­temet is, sőt lényegében a fővá­ros egész ifjúságát. A pártvezetés — amelynek leg- prominensebb tagjai október 23- án reggel érkeztek vissza belgrá­di tárgyalásaikról — megint rosz- szul értékelte a helyzetet, és in­gadozónak mutatkozott. Először a belügyminiszterrel betiltatta a tüntetést, majd néhány óra múl­va — tiltakozások és nyomás hatására — visszavonatta az in­tézkedést, sőt felszólította buda­pesti szervezeteinek egv részét — valamint a DISZ útján annak tagságát is —: vegyenek részt a tüntetésben, hogy ott ők adhas­sák meg a hangot. Ez az „álljunk az élére” elképzelés nem is volt olyan rossz. Lengyelországban ugyanezekben a napokban nagy méretben — vagyis nem egysze- ■ rűen egy tüntetésre szűkítve . — lényegében ez történt. Az új párt­vezetés, amelyet a népszerű Go- mulka vett át, az ottani nagy társadalmi megmozdulás élére állt, és nérni jobboldali kitérés után sikerült neki a robbanást elkerülve, a pártot és az egész A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Birkapörkölt a falon A házastársak tudják igazán, hogy milyen apróság elegen­dő a másik fél bosszantásához, valós vagy vélt sérelmek megr bosszulásához. Ha mindkét részről elég nagy az indulati töl­tés, sokszor csak egy szikra kell, s máris oda a családi béke. Aztán vagy gyorsan ellobban a láng, vagy mindent felperzsel maga körül. Az alábbi történet főszereplője enni akart, s csak a sikertelen próbálkozás után kapta fel a kést. Kilenc gyermek • A Sülysáp! Tápióvölgye Mgtsz halastavaiban megkezdődött az őszi lehalászás. A kifogott hal egy részét — elsősorban busát — a Gyoma- endrődi Halászati Szövetkezet feldolgozás után exportálja, másik ré­sze a főváros piacaira" kerül, illetve a környéken levő .tavak halállo­mányát frissítik fel vele. * ’ « Az ötvenéves Molnár József (Helvécia, Lőwy dűlő 27/b4 1959- ben kötött házasságot, amelyből 11 gyermek született. Közülük kilenc él, s jelenleg öten vannak még innen a felnőttkor határán. Két felnőtt fia és azok élettársai egy háztartásban élnek a szülők­kel egy háromszobás családi ház­ban. Molnár a Helvéciái Állami Gazdaságnál dolgozott gépkocsi­rakodóként. Munkatársai csen­des, tisztelettudó embernek. is­merték, akivel nagyobb probléma nem nagyon akadt. Csak otthon a feleségével vesz­tek össze «időnként, de akkor is . legfeljebb kiabáltak egymással. Leginkább ', ei asszony porolt a férjével, ,mert az- olykor-olykor felöntött a garatra. Idén március 14-én egész nap társadalmat visszavezetni a két- frontos harc, a "megújulás útjára. Csakhogy az MDP-nek ekkor nem volt ereje és ideje sem egy ilyen bonyolult akció lefolytatásához. A tüntetésnek — amely a len­gyel változásokkal való szolida- rizálás címén indult, és ezért a Bem-szobornál kezdődött — az élén a Nagy Imre-csoport, illet­ve irányzatának hívei álltak. De nagyon hamar felülkerekedtek a tüntetők között meghúzódó, szer­vezett szélsőjobboldali elemek, és nemcsak nacionalista és szov­jetellenes jelszavakat hangoztat­tak, hanem letépték a vörös zász­lót, kivágták a nemzeti lobogó­ból a népköztársasági címert, gyű­lölködést szítottak a karhatalmi erőkkel szemben. Először a rádió székháza, majd a párt napilapjá­nak szerkesztőségi épülete, s. a telefonközpontok felé irányítot­ták a tüntetőket. E helyeken már fegyveres csoportok is feltűntek. A fegyvereket és szállítóeszközö­ket raktárakból, laktanyákból, rendőrőrsökről, üzemőröktől erő­szakkal szerezték meg. így indult a fegyveres támadás — amely természetesen valamilyen formá­ban koordinálva volt és nem nél­külözte a katonai és helyi isme­reteket sem — mindenekelőtt a Magyar Rádió mint az egész or­szágot besugárzó hírközlő szerv és más fontos intézmények ellen. Ezek a fegyveres akciók rendkí­vül veszélyesek voltak, mert az ellenforradalmi elemek egy, a résztvevők nagy tömegét tekint­ve egészen más indítékú, szándé­kú, lényegében politikai jellegű tüntetés mögül ténykedtek. A tün­tetők szinte a szó szoros értelmé­ben a testükkel, tömegükkel óv­ták az ellenforradalmár fegyve­reseket, akik ezeket a valódi cél­jukat nem ismerő, forrófejű, na­cionalista jelszavakkal megtévesz­tett fiatalembereket azután igye­keztek bevonni csoportjaikba, fegyveres akcióikba. A párt- és az államvezetés eközben megint habozott és kés­lekedett az ellenlépések megtéte­lében. Á Központi Vezetőség egész éjjel ülésezett, sebtében vissza­vette soraiba és a Politikai Bi­zottságba is Nagy Imrét, és kine­vez tette miniszterelnökké. Aztán nemcsak magyar alakulatokat mozgósított a védelemre, hanem statáriumot rendelt el,"kijárási ti­lalmat léptetett életbe, és a szov­jet hadsereg beavatkozását is kérte. Nagy Imre ekkor még e rendszabályokat helyeselte, a fegyveres lázadást ellenforradal­mi jellegűnek nyilvánította. Október 25-én végre kibonta­kozhatott volna az ellentámadás, amelyet a KV által kiküldött ka­tonai bizottság nemcsak a fővá­rosi karhatalmi erőkkel, hanem' ' vidékről is felvezényelt alakula­tokkal akart végrehajtani. A KV- ülése ezen a napon a tehetetlen­nek bizonyult és népszerűtlen Gerő.Emő helyett Kádár Jánost választotta "első titkárrá. Egyben Nagy Imre és hívei kényszerítő nyomására békés eszközökkel, fegyverletételre való felhívással próbálta a felkelést felszámolni. A katonai akcióit leállították, és ezzel persze a fegyveres erők birkát rakodott a munkahelyén Molnár József. Amint a munká­val végzett, egyik kollégája ké­résére segített megnyúzni egy juhot. Közben elfogyasztottak néhány kisfröccsöt. Amikor este hat óra körül hazaért, azzal fo­gadta a felesége, hogy meghívást kaptak a szomszédtól, töltsék el együtt "az estét. Ott viszont nem érezte túl jól magát a feleség, ezért hazament, otthagyta a fér­jét, beszélgessen nyugodtan. Mikórra Molnár is hazaért, már javában ment a film a te­levízióban, az egész család a ké­szülék előtt ült. A Családfő nap­közben nem evett szinté semmit, ezért rögtön követelni kezdte a vacsorát. - Molnárné az ágyon fe­küdt, s odaszólt férjének, hogy a .birkapörkölt a kamrában van. Á kissé kapatos férfi visszament' a konyhába és előhozta a pör­tagjait bizonytalanná tették és demoralizálták is. Az ellenforradalmárok viszont — a párt szervezetlenségét és a vezetés bénultságát látva — erő­re kaptak, és most indultak csak igazán rohamra. Nagy Imre és csoportja is erősítette pozicióit, és azt kezdte el szorgalmazni, hogy a felkelést nyilvánítsák .«nemzeti demokratikus forrada­lommá”. A KV egy ideig ellen­állt, de végül október 28-án en­gedett, ezzel a párt dezorganizá- lása teljessé vált, Nagy Imre rá­diónyilatkozatában nyomban hí­rül adta, hogy a „forradalom” el­érte célját, a fegyveres erőknek tűzszünati parancsot adtak, a fel­kelők osztagait beillesztették ex állami fegyveres testületekbe, tár­gyalásokat kezdtek a szovjet had­erőknek Magyarországról való kivonulásáról. Az ellenforradalmi erők a tűzszünetet a pártbizott­ságok, intézmények, üzemek meg­rohamozására használták fel, és nem egyszerűen beépültek a fegy­veres erőkbe, hanem átvették azok vezetését. Kiszabadították a börtönök foglyait, egyáltalán nem megkülönböztetve a köztörvénye- seket és a politikai okokból el­ítélteket. A bűnözők hamar fel­tűntek a fegyveres csoportok­ban. Az utcákon és az üzemek­ben, intézményekben megkezdő­dött az embervadászat, illetve a kommunisták üldözése, elsősor­ban Budapesten, de vidéken is ilyen módon -bontakozott ki az ellenforradalom. Október 30-án Nagy Imre be­jelentette az egypárt-rendszer megszűnését. Újraalakultak az egykori koalíciós pártok — köztük a Szociáldemokrata Párt is — visszaállt a koalíciós kormány­zati rendszer, és még tucatnyi szélsőjobboldali párt működésbe lépett és kaparintott kezébe saj­tóorgánumot is. Ugyanezen a na­pon az MDP KV Elnöksége is kimondta a párt feloszlatását, he­lyette Magyar Szocialista Mun­káspárt néven új párt alakult. Az Intéző Bizottságnak Kádár Janos is tagja lett. Ezen a napon tá­madták meg a leggátlástalanabb lumpen elemekből verbuválódott ellenforradalmi osztagok a Bu­dapesti Pártbizottságot, és mi­után azt elfoglalták — a kormány semmit sem tett annak érdeke- ben, hogy megvédjék az'ostrom­lovakat — bestiális kegyetlen­séggel legyilkolták a pártmunká­sokat és az őrséget. A Nagy Imre-kormány óráról órára ^ egyre inkább jobbra haj­lott. November 1-jén a kormány­éinak, aki átvette a külügyi tár­cát is, rádióbeszédben jelentette be, hogy Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, semleges­nek nyilvánítja magát, és kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tűzze napirendjére a ma­gyar kérdés megtárgyalását. A szocialista rendszer ezzel nemcsak az országon belül ren­dült meg, hanem Nagy Imréék koalíciós szövetségben és a régi feudális-burzsoá rend híveinek aktív támogatásával megváltoz­tatni tervezték a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi pozíció­ját is. Szabad utat nyitva ezzel is egy burzsoá restauráció előtt. (Következik: A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.) költet. Azaz csak hozta volna; bizonytalan mozgása és ingatag egyensúlya miatt annak egy ré­szét a falra löttyintettfe. Adjatok egy kanalat! Annyi azért még maradt a fa­zékban, hogy jóllakjon vele, ezért a konyhaszekrény fiókjában el­kezdett kanál után kutatni. Ám állapota miatt kirántotta az egé­szet, s a tartalma nagy csöröm­pöléssel a földre hullott A zajra, meg az ezt követő kiabálásra csak a két felnőtt fiú élettársai jöttek ki a tévénézésből, össze­szedték a tárgyakat, majd visz- szamentek a szobába. Molnár ke­zébe nem adtak kanalat. A férfi tehetetlenségében elővette a zseb­kését és azzal próbálta felhyár- salnd a „rakoncátlankodó” hús­darabokat. Ám egyik próbálko­zása sem járt sikerrel, ezért vég­ső elkeseredésében berontott a szobába, s megragadta a felesége ruháját. Így követelte, hogy ad­jon neki végre kanalat, hogy megehesse a birkapörköltet. Az asszony nem mutatkozott készsé­gesnek, ezért a férje — dühében — megöléssel fenyegette, ha nem kapja meg az evőeszközt. Elsötétült minden Az asztalon ülve nézte a tele­víziót Molnár 17 éves fia. Attól tartott, hogy az apja mérgében beváltja fenyegetését, ezért szülei közé ugrott. Ám ebben a pilla­natban valahogy kihúzódott a konnektorból a tv-zsinór, s min­den elsötétült. Molnár már nem tudta fékezni magát, vaktában szúrt. A kés a fiatalember mell­kasának jobb oldali részébe ha­tolt, de szerencsére a tüdőt nem érte. A vérző fiú az eszméletét nem veszítette el, kérte, hogy azonnal értesítsék a mentőket. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően az életveszélyt si­került elhárítani. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Molnár József bűnösségét élet­veszélyt okozó testi sértés bűn­tettében állapította meg. Ezért őt kétévi, börtönben letöltendő sza­badságvesztésre és két év köz­ügyektől eltiltásra ítélte. A bün­tetés kiszabásánál a bíróság eny­hítő körülményként értékelte a vádlott kimagasló, jó munkáját, az eshetőleges szándékot, s azt, hogy ez a szándék a pillanatnyi indulat hatására keletkezett. Sú­lyosítónak találta, hogy a kiala­kulóban lévő tettlegességet aka­dályozó fia sérelmére követte el a cselekményt. "Az ítélet nem jogerős. Tuza Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents