Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

1 • PETŐFI NÉPE 5 1986. október 31.

HOGYAN TANÍTJÁK HOLLANDIÁBAN ?

Kevesebbről többet

„A Kiskunmajsa tárgy professzora”

Egy hónapig zajlott hazánkban a Hollandia Magyarországon elnevezésű rendezvénysorozat. A számtalan kulturális esemény mellett szakmai jellegű találkozókra is alkalom adódott. Ezek egyike volt az az egyhetes program, amelynek során holland történelem- tanárok folytattak eszmecserét magyar kollégáikkal. A találkozót tanulmányi kirándulá— Leidenben és Utrechtben annak idején hosszasait időzött Apáczai Csere János. Ismerik-e önöknél nagy eocik- lopédistánk munkásságát?

— Hallottunk már róla — mondja tétován Leo Dalhuisen — de alaposabban nem ismerjük. Ha visszatérünk, fel tétlenül utánanézünk holland kapcsolatainak.

— Tulajdonképpen mi a

célja magyarországi látogatásuknak? 1

— Elsősorban az, hogy érintkezésbe lépjünk, személyesen is találkozzunk a magyar pedagógusokkal. Vannak közös problémáink, ezeknek a megválaszolásában mindenképpen hasznos lehet az eszmecsere — folytatja a lei- deni professzor.

— Konkrétan melyek ezek a kérdések?

— Például a megfelelő témák kiválasztása. Mit tanítsunk a középiskolásoknak, mire fektessük a hangsúlyt? A hatalmas történelmi anyagból azokat a pontokat kell kiválasztani, amelyek iránymutatóul szolgálnak majd fél nőt télé tü k ben:

— És — egészíti ki kollégáját Kees Bogaerts — rengeteg metodikai és didaktikai kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Miként lehet úgy előadni, hogy az vonzó is legyen a diákoknak. Hogyan tudjuk hasznosítani a szemléltető anyagokat az osztályban, a múzeumokban. És még sok más hasonló kérdés.

— Ügy tudom, a leiden! egyetem és az Országos Peda- gógai Intézet között létezik egy, az információcserét szolgáló egyezmény.

— így igaz, ez a kapcsolat 1984 vége óta áll fenn, s igen gyümölcsözőnek mondható. Az OPI-tól például tájékoztatást kaptunk a komputer történelemtanításban való használatát illetően, mi informáltuk őket, mire jutottunk az 1945 utáni korszak históriájának boncolgatásában. Tervezzük, hogy együttműködünk a fasizmus témájának feldolgozásában.

— Mik a benyomásaik az itt látott történelemóra után?

— Véleményem szerint rengeteg információt kell befogadniuk a gyerekeknek. Nagyon sok szemléltetőanyagot vonultatott föl a pedagógus. Amit láttam, hasonló volt egy Hollandiában szokásos történelemórához.

— Nálunk már jó ideje folyik a vita arról, mennyi az a történelem, amit ésszerűen meg lehet tanítani a gyerekeknek — kapcsolódik a gondolatsorhoz az utsok tették változatossá, az egyik Kecskemétre vezetett, a Katona József Gimnáziumba, ahol egyebek mellett egy történelemórát is meglátogattak a részvevők. Itt találkoztunk Leo Dalhuisen didaktikussal és metodikussal a leideni egyetemről és Kees Bogaerts metodikussal az utrechti tanárképző főiskoláról.

• Leo Dalhuisen

rechti kolléga. Mennyit tud a tanár úgy előadni, hogy ne csüg- gessze el a hallgatóságot. Hatalmas információanyagot ömleszt- hetünk a diákok fejébe, de kérdés, hogy ebből mennyi ragad meg bennük. Éppen ezért Hollandiában a hangsúly most — hogy a divatos jelszóval éljek — a kevesebbről többet elven van. Vagyis: több időt szentelni bizonyos igen fontos tényekre, hogy a tanulók is intenzívebben elmélyülhessenek benne. Nagyon szép dolog az, hogy a tanár mindent meg akar tanítani, sok pluszt ad, de mikor ér akkor a könyv végére. Szerintem többet ér, ha az egyes kérdéseket alaposabban körüljárjuk, mélyrehatóbban elemezzük, mint hogy az adatok tömkelegével árasszuk el a tanulókat. Ez persze az én véleményem.

— A beszélgetések inkább a metodikai, vagy inkább a tartalmi kérdések körül forognak?

— Most személyes benyomásokat szerzünk a magyartörténe- lem-tanítás módszereiről, s ezeket vitatjuk meg —r válaszol kérdésemre a leideni professzor. — Természetesen terítékre kerülnek tartalmi kérdések is. Az előbb említette kollégám a kevesebbről többet elvét, de: mi legyen ez a kevesebb? Mely témákat kell kiválasztani, s miért épp azokat? Nagyon nehéz kérdés, de meg kell válaszolni. Jövőre magyar pedagógusokat várunk Hollandiába. Remélem ekkor még inkább el tudunk mé• Kees Bogaerts

lyedni az itt említett témák megvitatásában.

H. K. E.

Emlékezés Járitz Józsára

Egy évtizede találkoztam Járitz Józsával.

Ifjú, középkorú honfitársai millióinál fiatalosan fogékonyabb volt.

Szinte három évszázadot költött össze életpályája.

Zakatoló mozdony füstje születése évében még nem bo- dorodott a számára világcsoda kiskunmajsai határban. Tanyai pásztorok alaposan megagyabu- gyáltak egy kerékpározó városit mert úgy vélték, hogy az ördöggel cimborái. A Budapesten 1893. február 17-én született képzőművész az elsők között jelentkezne az új évezredben várható Mars-expedícióra, ha szervezete ugyanúgy kivédte volna az idő rongálásait, mint gondolkodás- módja, szellemisége.

Olyan észrevétlenül tűnt el világunkból, mint a mezei virágok a buckákról, a kaszálókról, a legelőkről. Ki veszi észre, hogy mikor hal meg a homoki kikerics, az őszi csillagvirág, mikor veszti fényét a kékcsillag, mikor sóhajt utolsót a csillagpázsit.

Művész- és kortárs barátnője, a 102 éves Dénes Zsófia is csak késve tudósíthatta a Népszava olvasóit, elhunyt — Losonczi Miklós szép szavaival szólván — „a világ Kiskunmajsa tárgyának professzora”.

A jómódú családból származó, művelt, korát tudományos igénynyel faggató Járitz Józsa élete negyedik évtizedéig alig-alig hallott a Petőfi által a világirodalomba emelt tájról. Olasz egyetemeken képzett osztályfőnöke irányításával pallérozódott drezdai középiskolásként. Németül,

franciául, angolul tanult, amikor a mai Bács-Kiskun területén lányok csak különleges engedéllyel érettségizhettek. A Zwinger hatása bontakoztatta ki a külső és belső világot képekben kifejezni szándékozó hajiamat. 1

Tanárai, szülei tudományos pályára szánták, ez Operaház .prímabalerinája utódját látta a haléttozó kislányban. Minden hiába! Ellenállhatatlanul vonzotta az ecset, a festék, a rajzceruza, a véső. Tánctudását párizsi tanulmányútjainak részbeni fedezetére használta föl. órákat adott valahol az Odeon környékén. Mondrian is növendékei közé tartozott.

Alapos tudással felvértezve utazott a fény városába. Idehaza járt Glatz Oszkár, Vaszary és mások körébe, tanult Budapesten és a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Bélától. Mecénása révén hosszú hónapokat tölthetett Londonban, az Atlantióceán partjainál. Bejárta Olaszországot, Algériát, kiállításai voltak Svájcban. 1930-<ban látogatta meg először kiskunmajsai orvosfeleség testvérét. Attól kezdve második otthonának tekintette tanyájukat.

Erősen vonzotta a nagyvilág, de valami mindig visszahúzta e kicsinyke hazába. Talán a Kiskunság, a szinte örökegyforma puszta, ahol kapkodó, siető tekintet közönyösen siklik tova. „Ha megmozdul ez a semmi, lovak, foltos tehenek, bivalyok lesznek, lélegzetállító csodák este égen és földön s mindenséget tükröző pocsolyák... A nyarakat lázban töltöttem. Száz életem nem lett volna elég mindenhez. Magányosan éltem.”

• (Méhes! Éva felvétele)

Megfestette a Nyár királyát, a kazalrakót. A síkóceán világító tornyait, a tanyai fasorokat. Szakított az idillikus falu illúziójával, alkotásaiban megéreztette a testet-lelket kizsaroló paraszti munka izzadságos diadalát.

Elismerés illeti a Kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetet; befogadtatta azt a művészt, aki innen .kopogtatott be az Alföldre”, aki beszédre bírta a borókás ösvényeket, a tájat és népét. Állandó kiállítással, szép katalógussal tisztelte meg már életében Járitz Józsát. Igaza van Dénes Zsófiának: „Műveit máris a legméltóbb helyen őrzik, ott, ahol Járitz Józsa valóban otthon érezte magát”. Heltai Nándor

KÉSZÜLT : KECSKEMÉTEN

November 1-jétől szombat esténként a tele- I ' vízió képernyőjén egy „szelíd humorú” oroszlánnal és társával találkozhatunk. Az új sorozat címe: Leo és Fred. A rendező Tóth Pál egyike azoknak, akik éppen tizenöt esztendeje érkeztek Kecskemétre, hogy „különösebb hagyományok nélkül, néhány fiatal grafikus eltökéltségére, tehetségére alapozva” létrejöhessen a műterem. A pécsi születésű rajzfilmes érettségi után rajzolói, tervezői feladatokkal foglalkozott, majd társrendezője lett a Gusztóv-sorozatoknak, s a Magyar népmesék című produkciónak. Első önálló filmje az 1981-ben készült Hogyan lehet megijeszte- ' ni egy oroszlánt? címmel, s azóta is a mesemozik egyik leggyakrabban vetített összeállításának kedvenc,, címadó darabja. (1978 óta huszonöt ország vásárolta meg).

A Magyar Televízió által rendelt tizenhárom részes sorozat főszereplői: Leo. az oroszlán, és idomára. Fred holnap estétől kezdik meg a képernyőn közös életüket. Otthonuk a cirkusz világa, az egyetlen olyan élettér, ahol valóban partnerek, alkotótársak, barátok lehetnek.

A cirkusz s a bohóc, mint — művészettörténeti korszakonként, nemzetenként, művészeti áganként, stílusonként, sőt alkotónként — változó, de mindig komplex jelentéstartalmat hordozó jelkép, folyamatosan s hangsúlyosan van jelen a XX. századi képzőművészetben. irodalomban, zenében és filmben is (Chaplin. Camé, Fellini, Kluge). Hogy az ani- mációtörténet rajzos vagy bábos, igen nagy

Új rajzfilmsorozat a televízióban

'kiterjedésű területén nem' ismerünk sűrűbben rájuk, annak csak az az oka, hogy leggyakrabban nem hordják magukon, magukkal a bohócság, elownság, harlekinség külső kellékeit, amikről első pillanatra fölismerhetők lennének. Pedig sokan élnek itt a Walt Dis- ney-figurák közül, de a humornak ebben az övezetében lelhető fel időnként a legismertebbek közül például Gusztáv, vagy az ifjabbak közül Sebaj Tóbiás. Ok azok, akiknek semmilyen külső eszközre nincs szükségük ahhoz, hogy előhívják a „lehetséges és a képtelen, a meghatározott és a véletlen közötti ide-oda hintázást”, a sajátos bohóokomikum, -tragikum együttes élményét.

Az epizódok lírai s nem epikai történetek. Az események fontosabbik részét érzik, gondolják, elképzelik, és visszafogott eszközeikkel (a látvánnyal és a zenei világgal), sikerül velünk is éreztetniük, elképzeltetn lük. (Felejthetetlen az a megoldás, amint premier plánban „örül” hosszú másodpercekig két láb.) A szokásosnál jóval többet kísérletező, próbálkozó Fred az az embertípus, aki sohasem képes a másikra erőszakolni a maga önző akaratát. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy elhivatott idomár, az alaphelyzet máris abszurd. Esetlenségével, esendőségével és kevés önbizalmával is könnyedén szerethető Leóval a (külföldi értékesítés esetén a szinkronizálás gondját is megoldva) gesztusok nyelvén értik meg egymást. A főszereplők nem mindennapi „színészi” teljesítményéhez jelentősen hozzájárult Király László, Balajthy László animátorok munkája. A címükben harsányan meghirdetett, néhány perces „attrakciók” mindig az egymásra figyelés meghitt perceinek melléktermékei. Poénjaik — a klasszikus amerikai rajzfilmekkel'ellentétben — elsősorban a gyengédségre épülnek. Spontán, természetes és egyszeri megnyilvánulásaik közepette megosztják velünk életük egy-egy lírai pillanatát.

Ami ifjúsági filmként forgalmazásra kerülő produkciókról írva gyakran a legnehezebb feladat, az most a legkönnyebbnek látszik: annak kérdése, hogy a film (nyugodt szívvel) kinek s miért ajánlható. Ritkán van lehetőség kijelenteni, hogy a produkció valóban minden korosztály részére élvezhető „családi film”. Arról még ritkábban beszélhetünk — ami a Leo és Fred egyik legnagyobb erénye —, hogy a sokat emlegetett vizuális kultúrára nevelés mellett sokat tehet a gyerekek (és felnőttek) érzelmi kultúrájának fejlesztéséért. Szórakoztató formában ismerkedhetnek a konfliktusoktól sohasem mentes emberi kapcsolatok átmeneti keserűségeivel, gyakori szépségeivel.

Károlyi Júlia

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az

ügyelet ideje hétfőtől péntekig, este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. T.: 20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5.; C-pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822.

Ágasegyháza, Éallószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszál- lás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek- és felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth L. tér 6. T.: 23), Tiszaalpár: dr. Szántó A. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/a. T.: 44-086), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340), Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25). Lajos- mizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő

(T.: 24). Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220), Kunszentmiklós, Kunpeszér. Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelj (T.: 155), Lakitelek: egészségház,' (T.: 42-105).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza. Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri. kunszállás!, pálmonostori, petőfiszál- lási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 21- oi 1. 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai. kunfehértói, kisszállási és pirtói betegeket.

Kiskunmajsa. Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő. (T.: 25), Jánoshalma, Ké- leshalom. Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Mélykút: központi rendelő, (T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Barta

I. (Kelebia, Ady E. 106).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya. Du- naszentbenedek. Foktő, Géder- lak. Homokmégy, Miske. Ordas, Öregcsertő-Csoma, ' Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10. 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. UBH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet süreős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa. Solt, Harta. Dunapatai. Dunaszentbe- nedek. Dusnok. Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz. 'Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok. Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12). Hajós: dr. Pap I. (Haiós, Kossuth u. 1. T.: 101. Solt. Űj- solt. Dunaeevháza: Solt. központi rendelő (T.: 167). Dunanataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, orvosi rendelő (T.: 33).

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. (Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12.). Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a >kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi. bátmonostori, csátaljai. csávolyi. dávodi, ér- sekcsanádi. felsőszentiváni. ga- rai. hercegszántói, nagybaracskai. nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi. mátéte'ki. kunbajai, csikériai. madarasi. katvmári lakosokat látiák el. (T.: 124).

TTSZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és lászló- falvi betegeket látják el. (T.: 41- 261).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyel etet: Kecskemét: Szabadság tép; Baja. Tóth Kálmán tér 2.: Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák. Dózsa György u. 7.: Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep: Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza,

Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.;

Solt, Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÖRHÁZ: dr. Veréb

J. (Bácsalmás, Marx u. 36., T.: 106).

KECSKEMÉTI ÄLLATKÖR- HÁZ: dr. Laklos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek-, csanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 1.), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u.

13.), Hercegszántó, Dávod, Csát- alja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. TiringerA. (Szalkszen tmárt on, Rákóczi u. 1.), Dunavecse. Apostag: dr. Magyar

K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Solt, Űjsolt. Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság solti

kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Bán S. (Harta, Lenin u. 32. T.: 64), Du- napataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros ros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985). Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.:

24-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42). Lászlóiéivá, Nvárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlóiéivá, Alkotmány u. 16. T.: 45012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse. Bajcsy-Zs. 52. T.:

117). Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.:

41-095). Kerekegyháza. Kunbaracs. Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.). Ágasegyháza. Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, FUlöpszállás: dr. Loboda J. (Fülöpszállás, Ady E. u. 2. T.:

19), Soltvadkert, .Bócsa, Tázlár:

dr. Pais K. (Bócsa, Mező I. u. 19.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bo- zi R. (Akasztó, Sallai u. 33.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Kiss

L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy- Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Pe- tőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/a. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Kard u. 20. T.: 22-299), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Ba- lotaszállás, Kunfehértó: dr. Ala- dics S. (Kiskunhalas, Ibolya u.

11.), Pánoshalma: dr. IvanicsM. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.:

283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: Jánoshalma 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M. (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)