Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

• PETŐFI NÉPE • ( 198«. október U. BIZTATÓ VÁLTOZÁSOK Megújuló zöldértek, dinamikus áfészek Közismert tény: a zöldség-gyü­mölcs forgalmazása a hazai ke­reskedelem egyik leggyengébb láncszemének számít. Évről évre sok vitát, indulatot váltott ki a felvásárlási árak alakulása, a ter­mékek minősége, az áru hosszú­ra nyúlt útja ä fogyasztóig. Ám a Skála-Coop 99 forintos paradi­csomakciója egy új fejezet kez­detét jelezte. Megszületett a fel­ismerés: másként kell gondol­kodni, cselekedni a jövőben ah­hoz, hogy érzékelhető változás történjen. Igaz, a formabontó megoldás megosztotta az embe­reket: egyesek reklámfogást lát­tak benne, mások a lépés Buda- pest-centrikusságát kifogásolták, sokak szerint viszont egyszeri, megismételhetetlen „csodáról” van szp csupán. Lecsószezon = árumentés Tévedtek a pesszimisták. Né­hány hete Kőbányára, a Mázsa téri piacra indultak szatyrokkal, kosarakkal felfegyverkezett em- herek. A Bács-Kiskun megyei Zöldért akciója valóságos szenzá­ciót jelentett: olcsón — kilónként 5 forintért — kínálták a burgo­nyát, a paradicsomot, a vörös­hagymát és az almapaprikát. Olyan vevő is akadt, aki már éj­jel fölállította kempingágyát, csakhogy elsőként vásárolhasson. Valószínű, még soha ennyi le­csót nem tettek el télire a fővá­rosban, mint ezen az őszön. A legkülönösebb az volt az egész­ben, hogy nem árletörésnek, ha­nem árumentésniek tekintették a bács-kiskuniak ezt a maga ne­mében egyedülálló akciót. Valami megváltozott. A zöld­ség-gyümölcs forgalmazás • leg­főbb letéteményesei — a zöl­dértek — egyike-másika fölismer­te a megújulás kényszerét. Ezek a vállalatok sokáig — 1981-ig — előre megkapták, hogy mit, meny­nyiért vehetnek meg és adhat­nak el. Ha netán nem jöttek ki a megszabott keretből, akkor kérhettek némi pótlást. Uralták a terepet a zöldség-gyümölcs felvá­sárlásban, -forgalmazásban, az exportárualapok előkészítésé­ben, a téli tárolásban. Ám, ahogy megszűnt a monopolhelyzet, s sokcsatornássá vált a kereskede­lem, némely vállalat kátyúba ke­rült. Különösen a termelőszövetke­zetek erősödtek meg ezen a te­rületen, egyre inkább az igényük­ké vált, hogy a saját terméküket saját üzletükben értékesítsék, csak feleslegeiket adták el más­nak. De időközben megizmosod­tak, milliárdos forgalmú szerve­zetekké váltak az áfészek is: egyre nagyobb területet hódítottak el a zöldértektől. Mivel a zöldség­gyümölcs termelés rengeteg kézi munkát kíván, megnőtt a kister­melés, illetve a magánkereskede­lem szerepe is. A legjobban vezetett vállal­toknál időben észlelték a válto­zásokat, s hozzáláttak a váltás­hoz, a több lábon állás elméleté­nek kivitelezéséhez. Méghozzá sikerrel. Akadt olyan zöldért, amely még húsáruk készítésétől sem riadt vissza, s ma is magas jövedelmet érnek el ezzel éi te­vékenységgel. Régi recept — veszteséggel Számos vállalatnál más, a nél­külözhetetlenség tudata 'határoz­ta meg a gazdálkodás menetét. Ügy okoskodtak az ilyen szem­léletű vezetők, hogy a zöldség­gyümölcs forgalmazás politikai kérdés, e.-bből következően rájuk mindig i.s szükség lesz. Ezt külö­nösen a téli tároláskor érezték, hiszen egy gazdaságtalan, de rendkívül fontos tevékenységet vállaltak magukra. Csakhogy a magyar gazdaság időközben új és új kihívásokkal találta szemben magát, a korsze­rűsítés, a kabát újragombolása sürgetővé vált. Emiatt apadt el a zoldérteknek nyújtott támoga­tás:. régebben egymilliárdot kap­tak, most viszont 500—600 mil­liót fizetnek be a költségvetésbe. Vi.tathatatlan: sok helyütt meg­feledkeznek erről a körülmény­ről, s a megyei szervek egyike- másika továbbra is elvárta a kü­lönféle — olykor erősen ráfizeté­ses — ügyleteket is. Talán a legtöbb fejtörést a meglevő raktárak, berendezések, eszközök kihasználása okozta. Ez érthető: egyes zöldértek árufor­galma a felére csökkent. Sokszor hónapokig kihasználatlanul áll­tak az épületek, a gépek. Ahol csak lehetett, bérbe adták a rak­tárakat, illetve bértárolást vállal­tak. Ám az ésszerű hasznosítás így is csak kevés helyen sikerült. De jócskán ráfizettek az áru- szállításra is. A boltok ugyanis mind jobban ráálltak a saját be­szerzésre, s olykor csak kicsi, ki­egészítő, éppen ezért gazdaság­talanul kiszállítható . tételeket kértek. De a zöldért vállalat ezt sem tagadhatta meg. Mindezt te­tézte a téli tárolás komoly vesz­tesége. Néhány zöldértnél — a két évvel ezelőtti hiányhelyzet miatt — több árut raktároztak el a télen, mint amennyire szükség volt. Rengeteg burgonya, vörös­hagyma megrohadt, milliós nagy­ságrendű veszteségek keletkeztek. Rugalmasabb módszerek Eljárt volna az idő a zöldértek felett? A jó példák, a sikeres gazdálkodás cáfolja ezt. Az biz­tos, hogy mindenütt szemlélet- váltásra, rugalmasabb, kezdemé­nyezőbb vállalati magatartásra van szükség. Eddig a budapesti és hat megyei zöldért vállalat szűnt meg. Többnyire a legerősebb áfészek léptek a helyükre, s vállalták az álló- és forgóeszkö­zök átvételét, hasznosítását, az eddig végzett tevékenységet, be­leértve a téli tárolást is. Ilyen döntés született például Szolnok megyében, ahol a veszteségessé vált zöldért örökébe négy áfész lépett. De vannak ettől eltérő megol­dások is. Veszprém megyében például a szűkös piaci lehetőség miatt döntöttek a korszerűsítés­ről, s Bakony-Coop néven közös vállalatot hoztak létre. A tíz áfész és a MÉSZÖV ettől a lé­péstől azt reméli, hogy sikerül stabilizálni a gazdálkodást, s a tevékenységi kör kiszélesítésével, összehangolásával hatékonyabb lesz az eszközök kihasználása. Azt sem titkolják, hogy számos új dolgot igyekeznek megvalósí­tani, amely jobbá teszi a lakos­ság ellátását, és egyúttal nagyobb nyereséget biztosít számukra. Merthogy — állítják — a zöldség­gyümölcs forgalmazás is lehet nyereséges. Cseh János Épül az erőmű A közös magyar—csehszlovák beruházásként megvalósuló bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerben készül az erőmű, a hajózsilip. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztárolóból kiinduló 25 kilométeres csatornában létesül. A munkálatok során 13 millió köbméter földet mozgatnak meg 1,3 millió köbméter betont, illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízi erőmű első egysége 1990-ben kezdi meg az áramszolgáltatást. Teljes elkészülte után egy átlagos vízhozamú évben 2600 gigawattóra energiát termel majd. A képen: Munkában a vasbeton-szerelők. (MTI-fotó: Bala­ton József — KS) Vetőmag-előállítás külföldi kutatók szemével A hazánkban termesztett kukoricahibridek ki- lencvenöt százalékának Amerika a hazája. Nagyon kevés a köztermesztésben levő magyar hib­rid. Mégis a honi vetőmagkukorica-előállítás híre túljutott az ország határain, sőt nagyon sok he­lyen figyeltek fel a világban erre a tevékenysé­günkre. Az okok különfélék lehetnek: bértermesz­tés, vetőmagvásárlási lehetőség, szakember-tovább­képzés, bekapcsolódás a nemesítési programba. Stílusosan kukoricatábla mellett sikerült két kül­földi szakembert rövid beszélgetésre kérni, egy be­mutató után. Dr. Sutát Sriwatanapongse Ankará­ból érkezett, a közel-keleti államokban ügyel a ku­koricatermelés fejlesztésére, Mrs. Margaret Smith, Mexikóban dolgozó amerikai nemesítő. — Két hónapja vagyunk Magyarországon — kezd­te az ankarai szakember. — Jártunk már Mfirton- vásáron, Pápán, Szekszárdon, Baján. Ismerkedünk az ország különböző tájain a kukoricanemesítés és a vetőmag-előállítás sajátosságaival. — Igen jó benyomásokat szereztünk eddig a ma­gyar kukoricatermesztésről — „véli a kuita.tónő. — Sőt egy kicsit meg is lepődtem, hiszen aho/1 én dol­gozom, Mexikóban, egészen más a vetőmag-előállí­tás rendszere. Amerikai cégek és az ottami magán­vállalkozók intézik az ehhez kapcsolódó összes mun­kát. — Mi érdekli legjobban önöket? — Engem a génalapok — mondja dir. Sutát Sri- watanapongse. — Olyan génforrást férjeztem fel itt, amit semmiképpen sem szeretnék szem elől tévesz­teni. Ügy gondolom, visszatérek Magyarországra és b Mrs. Margaret Smith, dr. Sutát Sriwatana- rpongse, a két külföldi nemesítő. Mellettük a tolmács szerepét vállaló Eke István, MÉM- osztályvezető. a további kutatásaimhoz keresek, és remélem talá­lok is olyan anyagokat, amelyek felhasználása si­kerekre jogosíthat. Különösen a korai kukoricák közül válogatnék szívesen, hiszen a felhasználásuk­kal előállítottakat Egyiptomban és Marokkóban is be lehetne illeszteni a termelési programba. Min­denki panaszolja, hogy aszály van, például Bács- Kiskunban. Akkor pedig az eddig látott hibridek között igen jó szárazságtűrő-képességűek is van­nak. — Nekem inkább a variációk keltették fel a fi­gyelmemet. A saját nemesítési programomban na­gyon sok' — úgy látszik — megvalósítható ötletre figyeltem fel — szól közbe Mrs. Smith. — Ügy tűnik, a hazai kukoricatermesztés, -neme­sítés hire egyre nagyobb lesz. Más növények vo­natkozásában nem érdeklődnek nálunk az önök ku­tatói? — A búzával kapcsolatban vannak hasonló el­képzelések — mondja a nemesítő. — Erről tárgyal­nak a magyar'és a mi szervezetünk szakemberei. . De ez még eléggé „gyerekcipőben” jár. A mi dol­gunk egyelőre az lesz, hogy értékeljük az itt látot­takat, következtetéseket vonjunk le. És persze ezeket minél jobban hasznosítsuk majd az elkövet­kezendő munkánk során. SZÉLESEBB ÁRUSKÁLÁVAL Rugalmas MEH-felvásárlás és -értékesítés Kiskunhalason Évtizedekkel ezelőtt még csak 600 tonna volt az egy esztendei hulladékforgalom a MÉH kiskun- halasi telepén. Azóta az ország gazdaságában mind nagyobb je­lentőségűvé vált a ma már má­sodlagos nyersanyagnak nevezett fém-, papír-, üveg-, textil- és egyéb hulladék. Alkalmazkodva az újrafelhasználó üzemek szük­ségleteihez, a halasi telep az utób­bi években sokrétűen bővítette felvásárlását és értékesítését. A hagyományosan ócskavasként is­mert fémeken kívül vesznek fó­lia- és kábelhulladékot, rossz mű­anyag rekeszeket, régi pezsgős-és paradicsomosüvegeket, autóka- rosszéria-roncsot. Az idén átvet­tek a lakosságtól 20 tonna üveg­törmeléket is. Mindennek követ­keztében 1986. évi 6000 tonnás hulladék-felvásárlási tervük tel­jesítése nem tűnik lehetetlennek; október elejéig az átvett anyagok mennyisége elérte a 4000 tonnát. A MÉH-telep jó munkájában nem kis szerepe van a rugalmas, s a lakosság érdekeit is figye­lembe vevő üzleti tevékenység­nek. Az egyik jutalékos szállító, Kricht György, mellékfoglalko­zásként iskolákban is gyűjt. Al­sóvárosi házában szombati nyit- vatartással és alkalomadtán 20 óráig tartó áruátvétellel említés­re méltó részt vállal a felvásár­lásból. Az idén eddig 300 tonna vegyes hulladékot továbbított a telepre. Mint Gajág Kálmán telepvezető elmondta, közvetlen eladással is segítik a helyi lakosság áruellá­tását. Építkezők számára alapba való vasakat, valamint köracélt, kerítést és kapukat kínálnak. A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinát — a szabvány szerinti színskálá­tól eltérő — fekete, barna, szür­ke, sárga, zöld és piros festékei­ből a közelmúltig 20 ezer 500 li­tert hoztak forgalomba olcsóbb áron. Fogyasztói keresletet elégí­tenek ki azzal is, hogy folytatják az importból származó használt pulóverek eladását. Tavaly ezek­ből 925 ezer forint értékű talált vevőre. Az idén, az év végéig is hozzávetőleg ekkora bevételre számítanak, ezzel az üzleti lehe­tőséggel élve. PÁLYÁZAT „Környezetbarát mezőgazaaság A KISZ Központi Bizottsá­ga több tudományos, szakmai társszervezet közreműködé­sével pályázatot hirdet olyan — rövid távon megvalósítha­tó — ésszerű javaslatok, mód­szerek kidolgozására, melyek alkalmazásával csökkenthe­tők, megszüntethetők, illetve megelőzhetők a mezőgazdaság területén jelentkező, környe­zetre veszélyes szennyeződé, sek, ártalmak és más károso­dások. A pályázatra beküldhe­tő az élelmiszer-termelés, a mező- és erdőgazdaság vala­mennyi ágazatát érintő min­den olyan pályamű, amely a talaj, a víz, az élővilág, a le­vegő, a táj, a települési kör­nyezet védelmét szolgálja, fi­gyelembe véve a fejlődés igé­nyét és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ennek érdeké­ben a dolgozatoknak tartal­mazniuk kell a beruházási, üzemeltetési, fenntartási és járulékos költségekre vonat­kozó gazdaságossági számítá­sokat is. A. pályázatokat három ka­tegóriában lehet elkészíteni és beküldeni. Az elsőbe azok a műszaki, technológiai, bio­lógiai megoldások, tervezési, szervezési módszerek, újítá­sok, t .. . ínyok tartoznak, amelyeket legalább egy helyen már sikerrel kipróbáltak, s alkalmassá tehetők más gaz­dálkodó szervezetekné.l törté­nő gyors bevezetésre is. A második csoportba olyan pálya- műveket várnak, amelyek új, a gyakorlatban eddig nem al­kalmazott, de rövid időn belül — elsősorban gazdaságszerve­ző intézkedések útján — rea­lizálható megoldásokat sora­koztatnak fel. Végül a har­madik kategóriában a főisko­lások, egyetemisták vehetnek részt a Tudományos Diákköri Konferenciára az 1985—86-os tanévben beadott dolgozataik­kal, vagy ez időben készült, a témához kapcsolódó diploma- terveikkel, szakdolgozataik­kal. A szakértőkből álló bíráló- bizottság az első két kategó­ria I., II. és III. helyezettjét 50, 40, illetve 30 ezer forinttal jutalmazza, a diákok 5—15 ezer forintos pályadíjat nyer­hetnek. A kiíró szervek az ar­ra érdemes pályaművek szer­zőit különdíjban is részesítik. A pályázatokat 1986. de­cember 31-ig, a KISZ Köz­ponti Bizottsága címére (1133 Budapest, Kun Béla rakpart 37—38.) kell elküldeni. A dol­gozatok benyújtásának továb­bi tartalmi, alaki és egyéb fel­tételeiről ugyancsak a fenti címen szolgálnak bővebb in­formációval. Áruházunk november 1-jétől 8-áig: nyugdíjasoknak kabátyásárt rendez 50 %-os engedménnyel. Vásárláshoz nyugdíjszelvény szükséges. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT BAJA 889 G. E. K—1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents