Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

1986. október 31. • PETŐFI NÉPE « 3 A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT Tettem a kötelességemet Kamatozó világnap* — Mikor a pesti események nyomán átcsapott az ellenforra­dalmi hullám vidékre is, október 24-én azt a feladatot kaptuk né- hányan: menjünk ki a nagyobb vállalatokhoz. Próbáljunk tájé­kozódni, és ha lehet, befolyásol­ni az eseményeket. Mivel az ipa­ri osztályon dolgoztam, széles kapcsolataim voltak az üzemek­kel, a munkások körében is sok barátom akadt. De akkor már az üzemekben olyan volt a hangu­lat, hogy szó sem lehetett külde­tésünk teljesítéséről. Így kezdte a harminc évvel ez­előtti események felidézését Szép Károly, az Alföldi Tüzép Vállalat Igazgatója. Az ellenfor­radalom napjait a megyei párt- bizottság munkatársaként Kecs­keméten élte át: — Mire visszaértünk a főtérre, már nagy tömeg gyűlt össze. Még éppen bejutottunk a pártbizott­ság épületébe — a mostani saj­tóházba —, s ott próbáltunk helytállni. Csak napok múlva ke­rültünk haza a családhoz, addig hírt sem hallottak felőlünk. A közvetlen veszély néhány nap elteltével megszűnt, de a ne­heze igazából ekkor következett’. November 4-e után jó néhány társával együtt Szép Károly is részese lett a párt újjászervezésé­nek. Sokfelé megfordult a me­gyében: Dunavecsén. Baján és egykori munkahelyén, a kiskun­félegyházi gépgyárban is. Az öt­venes évek elejéi) a vidéki ipar- telepítés lendülete sodorta ide, az akkori Középnehéz Vasszerkezeti Gyárba, Budapestről'. Bekapcso­lódott -a pártmunkába, s hama­rosan az üzemi pártszervezet titkára lett. — Sokat gondolkodtam ezen az időszakon, és utólag rájöttem, hogy volt egy csomó dolog, amit ’másképpen kellett volna csinál­ni. A bizalom helyreállítása elég hosszadalmas, nehéz munka volt. Még az év vége felé is előfordult, Szarvasmarha . Ebből: tehén Sertés , Ebből: anyakoca Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca , A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint januártól szeptember végéig a kereskedelem 405,8 milliárd fo­rint értékű árut adott el, ez fo­lyóáron 8,6 százalékkal, össze­hasonlítható áron pedig 4 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés jóval nagyobb a tervezettnél. Szeptemberben 49,8 milliárd forintos forgalmat ért el a kiske­reskedelem, ez folyóáron 11,9 szá­zalékkal haladta meg a tavalyit. A növekedési ütem magasabb^ volt, mint az év korábbi hónap­jaiban. Az élelmiszer-ellátás szeptem­berben is kiegyensúlyozott volt. Bizonyos termékekből azonban, például füstöltárukból, barom­fiaprólékból, szalonnából rom­lott a kínálat. A piaci árak a ter­méseredmények «függvényében változtak a tavalyihoz képest: a burgonya 20, a zöldségfélék 14 százalékkal kerültek többe, mint tavaly, a gyümölcs viszont 6 szá­zalékkal olcsóbb volt. A ruházati cikkek kínálata összességében kiegyensúlyozott volt, ám — főleg a nyárias idő­járás miatt — az átmeneti és té- likabátok, női kosztümök, férfi­öltönyök iránt mérsékelt volt a kereslet. Némileg romlott a női ruhák választéka. Az alapvetően kielégítő lábbeliválaszték mel­lett a női cipők közül a lapos hogy időnként paprikássá vált a hangulat. Emlékezetes élményem december 11-e, amikor Kecske­méten leállt a közlekedés, a bol­tokban nem szolgálták ki a ve­vőket. A fordulat bőven belenyúlt a következő évbe is. Az orszá­gos tekintély — melyet az új vezetés teremtett — tsak egy in­dulási lehetőséget adott. A bi­zalmat minden munkahelyen, minden pártszervezetnél újból meg kellett alapozni. 1957-re te­hető. amikor széles körben felis­merték, hogy az MSZMP képes kivezetni az országot a mély­pontról. Mintha Szép Károly életpályá­ja a politikai korszakváltás tük­re lenne. Felnőtt fejjel — 1957- ben — ismét tanulni kezdett. El­végezte a közgazdaságtudományi egyetemet. S nem sokkal a diplo­ma megszerzése után, 1961-ben gazdasági vezető, lett: a megyei 95,5 95,5 6,6 94,6 97,0 6,9 102,6 102,1 11,5 104,9 104,7 12,3 Ebből: nagyüzemek 94,6 96,0 $.4 94,4 97,3 6,4 103,4 104,5 11,3 98,4 101,7 9,8 sarkú, zárt fazonokból a válasz­ték meglehetősen szűk. A vegyesiparcikkek kínálata az előző hónapokhoz képest nem változott lényegesen. A tavalyinál jobb volt a választék alumínium- és zománcozott edényekből, ra­diátorokból, porszívókból és vil­lanybojlerekből. Több helyről je­lezték viszont a fürdőszobai mos-> dók bizonyos fajtáinak hiányát. Továbbra sincs elegendő hazai automata mosógép, nagy űrtar­talmú hűtőszekrény és mélyhű­tő. Javult a színes televíziók kí­nálata, mind többen keresik azon­ban a hordozható színes televí­ziót, ami egyelőre nem kapható. A tavaly szeptemberinél lénye­gesen jobb a választék néhány lakásfelszerelési cikkből. Bősé­ges a kínálat szobabútorokból. Több megyéből jelezték viszont a kisbútorok és a különböző gyer­mekbútorok hiányát, s változat­lanul gond a bútorok gyenge mi­nősége. A kereskedelem szeptember­ben 16 százalékkal több szenet értékesített, mint egy évvel ko­rábban. Az építőanyagok közül különösen beton tetőcserépből, AC hullámlemezből, padlóbur­kolólapból és fenyő fűrészáruból értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. Változatlanul kevés az olcsó tetőfedő cserép és a fehér csempe, és sok a rekla­máció a tetőfedő pala minőségére. Tüzép Vállalat igazgatója. Ezen a poszton ismét egy fordulat ré­szesévé vált: — Azt hiszem, a pártmunka ötvenhatot követő stílusváltásá­hoz hasonló fordulat kezdődött a hatvanas évek közepén a gazda­ság területén. Ahogy az emberek között, a gazdasági életben is be­bizonyosodott, hogy a direkt irá­nyítás nem váltotta be a remé­nyeket. Mint vezető, abból az elvből próbálok kiindulni, hogy senki sem csalhatatlan a maga posztján. Főképp önálló gondol­kodásra szeretném munkatársai­mat rászoktatni. Talán ennek is köszönhető, hogy a vállalatunk az elsők között ismerte fel a keres­kedelmi tevékenység igazi szere­pét. Ehhez próbáljuk igazítani a fejlesztési terveinket, üzletpoli­tikánkét. A Magyar Ruggyantaáru Gyár egykori fizikai munkása negyed- százada vállalati igazgató. Ma az Alföldi Tüzép három megyé­ben évi hat és fél milliárdot for­galmaz. Szép Károly tagja a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság országos választmányá­nak is, s tíz éve a megyei szer­vezet elnöke. Az egykori párt­munkást. a tapasztalt vállalati vezetőt közgazdászként is a meg­újulás, továbblépés lehetőségei foglalkoztatják: — Szerintem a közgazdasági munka területén eljutottunk odáig, hogy sok értékes vélemény, javaslat születik. Ezeket még job­ban figyelembe kellene venni, és egy jó részüket megvalósítani. * ' Befejezésül egy mondat kínál­kozik, mely akkor hangzott el, amikor a Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékérem odaítélésének körülményeiről kérdeztem Szép Károlyt. így válaszolt: — Tulajdonképpen nem csi­náltam semmi különöset. Tettem a kötelességemet... Lovas Dániel Szövetkezeti kereskedőház A magyar gazdaságban eddig egyedülálló vállalkozás jött -lét­re: 95 ipari szövetkezet, 20 álla­mi vállalat és 3 pénzintézet 630 millió forintos indulótőkével Trade-Coop néven szövetkezeti kereskedőházat alapított. A Trade-Coop alaptőkéjéhez az OKISZ 150 millió forinttal járult hozzá, ezenkívül vállalta, hogy minden egyes szövetkezet, illetve szövetkezeti vállalat tőkehozzá­járulását saját forrásából, vissza' nem fizetendő formában meg­duplázza. így a 95 szövetkezet és az OKISZ összesen 463 millió fo­rintot fizetett be. Az ipari .szövetkezetek mére­tei, piaci ismeretei gyakran nem t teszik lehetővé, hogy termékei­ket külföldön gyorsan és gaz­daságosan értékesítsék. Máskor — bár az ipari szövetkezet által gyártott termékre nagy igény lenne a külpiacokon — a szövet­kezetnek nincs elegendő kapaci­tása. A mostani új vállalkozás célja éppen a termelés és a piaci munka eddigieknél jobb össze­hangolása. Ennek érdekébe^ a Trade-Coop vállalkozik arra, hogy — piaci információ alap­ján — beszerzi a termeléshez szükséges anyagokat, biztosítja a gyártáshoz szükséges gépeket, segítséget nyújt a piacon kere­sett termékek kifejlesztéséhez. Mivel az árukat döntően nem bizományba veszi át, hanem azo­kat felvásárolja, tulajdonképpen a szövetkezetektől átvállalja azt a kockázatot, amelyet azok kis méretük miatt nem tudnak elvi­selni. Egyelőre a külföldi kap­csolatokban támaszkodni kíván az alapító külkereskedelmi vál­lalatok piaci hálózatára, de a tervek szerint új, saját piaci há­lózatot kíván kiépíteni. Így az ipari szövetkezeteknek lehetősé­gük van arra, hogy új termékei­ket — a meglévő külkereskedel­mi vállalatokkal való kapcsolat- tartás mellett — a szövetkezeti kereskedőházon keresztül . érté­kesítsék. Új havilap — kamaszoknak Címéhez híven, majdnem ugyanannyi képpel, mint szöveg­gel jelenik meg, s elsősorban a kamaszoknak, a tizenéves kor­osztálynak szól a Magyar Úttö­rők Szövetségének új havilap­ja. a Képírás. A szerkesztő és írógárda arra törekszik, hogy a humorral átszőtt, közvetlen, az olvasóival beszélgető hangvétel legyen jellemző a Képírásra. A 64 oldalas, havonta megjelenő kamaszlapot az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat terjeszti, az újságos standokon és az ILV ter­jesztőin keresztül vásárolható meg. Hatvankét évvel ezelőtt, 1924-ben Európa, Ázsia és Ausztrália 29 országának kép­viselői Milánóban vitatták meg a takarékossági mozgalom ak­kori gondjait, teendőit. Ezen a nemzetközi fórumon határoz­ták el, hogy október utolsó napját a takarékosság világ­napjává nyilvánítják. Az idei rendezvénysorozat­nak külön színt ad, hogy 200 évvel ezelőtt született Fáy András, a reformkori közélet jelentős személyisége, a „haza |p mindenese”. Fáradhatatlan és lelkes munkájának eredmé­nyeképpen 1840. január 11-én megkezdte működését a Ha­zai ^ Első Takarékpénztár. Az intézet céljaként jelölte meg a „munkás és szolgáló köznép­nél a szorgalmi ösztönt, a ta­karékosságot ébreszteni, ser­kenteni és ápolni.” Fáy And­rás elképzelése megvalósulha- ^ tott: azóta országossá fejlődött a takarék-pénzintézeti rend­szer és kiterjedt fiókhálózattal szolgálja a lakosságot. A takarékosság követelmé­nye mindinkább előretör az egész világon. Nálunk is ne­mes hagyomány az október végi rendezvénysorozat. „A ta­karékosság közös ügyünk.” Ez a jelmondat sok mindent rejt magában, tartalma az egyén magatartási formáján túl ha­tással van az egész népgazda­ságra. A lakosság takarékoskodá- • * sához a pénzintézetek ma már 22 betétfajtát kínálnak. Sokak érdeklődését felkeltette példá- ul az OTP legújabb konstruk- ciója, a nyugdíj-előtakarékos- sági betét, amely tíz év után nyugdíjkiegészítést, életjára­dekot biztosít, elősegíti a gond­talanabb megélhetést. A lakossági pénzintézetek el- i sődleges feladata változatlanul jjíjS. a betétgyűjtés, mert a min- ,&• denkpcj. betétállomány a hite­lezés' alapja. Bács-Kiskunban mintegy 13,6 milliárd forint megtakarított lakossági befi­zetést kezelnek. Ennek zömét a takarékkönyvekben elhelye­zett kamatozó betétek, a gép­kocsi-előjegyzési és egyéb, va­lamint a legmagasabb kamatot nyújtó takaréklevélben elhe­lyezett betétek adják. Minden jel szerint jó helyen van ez a pénz. Szükséges az egyének­nek, az országnak. A lakossá­gi pénztakarékosság egyaránt megalapozza a családok és a népgazdaság fontos pénzügyi tartalékát. A múlt év végén megyénkben az egy főre jutó takarékbetét-összeg 27 300 fo­rint volt, magasabb az orszá­gos átlagnál. Megkülönböztetett figyel­met érdemes fordítani az if­júság takarékosságra nevelé­sére. Jelenleg is több mint 27 ezer fiatal számláján gyűlik havonta a pénz. Az ifjúsági betétforma főként az önálló * Részletek a takarékossági vi­lágnap alkalmából, az OTP Izsá­ki flókbttézetében elhangzott be­szédből. otthonteremtést hivatott szol­gálni, hiszen jelentős kamat- és hitelkedvezményt is nyújt. Egyre népszerűbb az átuta­lási betét. Megyénkben már több mint 50 ezren veszik igénybe ezt a pénzügyi szol­gáltatást, és csaknem 5 ezren utaltatják át fizetésüket, il­letve nyugdíjukat e banki számlára. Hogy kerül szóba a takaré­kosság ünnepén a hitelfelvé­tel? Ha jól belegondolunk, ez csak az első hallásra feltűnő. Végtére a céljellegű hitelezés folyamata is a pénztakarékos­ság egyfajta ^részeleme. A hi­telt felvevő állampolgárok vállalkoznak arra, hogy kü­lönböző, új értéket teremtő célokra, j saját munkájuk, ügyességük hozzáadásával _ h asználják a betéteket, amiből a betéttulajdonos is részesül kamat formájában. Ügy is meg lehet közelíteni az összefüg­gést, például egy lakásépítési kölcsön igénybevételénél, hogy saját pénzmegtakarításomhoz kamat ellenében igénybe ve­szem mások megtakarítását is — meggyorsítva az otthonte­remtést. Ez további takarékos­ságra kényszerít, hogy a se­gítséget vissza tudjam fizetni. Nagyon leegyszerűsítve a pénz­mozgás folyamatát, így válik érthetőbbé ez az összefüggés a pénztakarékosság keretén belül. A lakossági hitelcélok igen különbözőek. A pénzintézetek életszínvonal-politikai célkitű­zések megvalósítását is segítik. Elsősorban az otthonteremtés a meghatározó, 90 százalékban ezzel kapcsolatosak a lakás- építési, -helyreállítási, -kor­szerűsítési, lakásvásárlási hi­telek. Bács-Kiskun lakossági hi­telállománya jelenleg megha­ladja a 13- milliárd forintot, tehát csaknem annyi, mint a megye lakossági takarékbetét­állománya. Az idén is mint­egy 4 ezer új otthon épül fel pénzintézeti kölcsöntámoga- tással. A pénzintézetek közül ez OTP az elmúlt évtizedek­ben szorosan együttműködött a tanácsokkal a lakásépítkezé­sekhez szükséges telkek bizto­sításában: a VI. ötéves terv­ben 1700 építési porta kialakí­tásának és közművesítésének finanszírozására kötöttek meg­állapodást. A jelenlegi közép­távú tervidőszakra — a taná­csok által meghatározott fej­lesztésekhez — 252 millió fo­rint hitelt engedélyezett a me­gyei takarékpénztár. Fonto­sak a termelési, fogyasztási és szolgáltatási hitelek felhasz­nálásai is — mind egyéni, mind népgazdasági szempont­ból. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében nagy je­lentőségű a bankrendszer re­formja. Lényege a kétszintű bankrendszer megteremtése: az MNB, a jegybank pénzügy­politikai eszközökkel irányít­ja a nyereségorientáltan mű­ködő üzleti bankokat. A Magyar Nemzeji Bankból kiváló feladatok ellátására há­rom üzleti bank szerveződik 1987. január 1-jétől. További üzleti bankok jöhetnek létre — és már alakultak is a kö­zelmúltban —, ami azzal jár, hogy növekszik a gazdálkodó szervezetek és a lakosok vá­lasztási szabadsága. Az ügyfelekért folyó ver­seny a pénzintézeteket is kí­nálatuk állandó javítására készteti. Logikus, hogy újabb és újabb szolgáltatásokkal bő­vítsék tevékenységüket. Ha egyik bank, pénzintézet sem juthat kizárólagos, mono- polisztikus helyzetbe, a ver­seny győztesei mi lehetünk: gazdálkodó szervezetek és ál­lampolgárok. A megvalósult kezdeti jelek közé tartozik, hogy a takarékszövetkezetek is lényegében ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkez­nek, mint az OTP. Vagy a casco és más biztosítások sem csak az állami, hanem a Hun. gária Biztosítónál is köthetők. Az OTP ezek versenytársa lett a nyugdíj-előtakarékossági— életbiztosítási betét formájá­val. Társadalmilag előnyös köl­csönhatásra vall: miután az OTP 5 ezer forintról 10 ezerre emelte csekk-bankgaranciáját, ezt követte a takarékszövetke­zeti rendszer is. A takarékszö­vetkezetek ugyanakkor lehető­vé tették, hogy partnereik bár­melyik takarékszövetkezetnél vehessenek fel pénzt betétjük­ből. Röviddel utána az OTP is bevezette ezt, tovább egysze­rűsítette az építési kölcsön folyósítását: a munkáltatói vagy tanácsi kölcsönt szükség esetén az építésikölcsön-szer- ződés aláírása után is folyó­sítja. Hogy ne maradjanak el egymástól, növelték a pénztá­ri nyitvatartásukat, s a hét egy napján nyújtott szolgálat­tal, 18—19 óráig állnak ügyfe­leik rendelkezésére. A takarékos emberek nem­zetközi ünnepe azoké is, akik egész évben beosztóan élnek, ésszerűen gazdálkodnak jö­vedelmükkel, jól sáfárkodnak munkahelyükön is a rájuk bí­zott gépekkel, szerszámokkal, energiával és anyagokkal, és legdrágább kincsünkkel:' az idővel. A megtakarítások nagysága természetesen nemcsak kedv kérdése. Erősen befolyásolja azt az ország politikai és gaz­dasági állapota, a világpoliti­ka alakulása is. Aligha lehet­ne élni annak a reménye nél­kül, hogy végül a reális, jó­zan, békeszerető nemzetközi erők kerekednek felül. Tud­juk, belpolitikai helyzetünk szilárd, s ez jó alapot nyújt a jövő tervezéséhez — a gaz­dasági hatékonyság emelésé­vel s az ésszerű takarékosság további térhódításával. ■ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK Az állatállomány alakulása Bács-Kiskun megyében 1986. szeptember 30. •------­M egnevezés Az előző év azonos idő­pont iának X-ában A megyei részese­dése az orszá­gosból , X a megyében országosan összes gazdaság 99,5 94,8 101 „6 100,5 kisgazdaságok 92,9 96,1 101,1 108,1 7,7 8,3 12,0 14,4 KERESLET, K1NÄLAT — JANUÁRTÓL SZEPTEMBERIG Áruforgalmi jelentés | • „A takarékosság közös ügyünk” — vallják a megyei rendezvénysorozat nyitányé- i ra összegyűlt résztvevők. „Takarékosságot ébresztem, serkenteni és ápolni”----------------------------------------■.............'-----------------------------*r-------------------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents