Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

\ 2, © PETŐFI NÉPE • 1986. október 31. Közlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkárá­nak meghívására október 30-án baráti munkalátogatást tett e Magyar Népköztársaságban Gus- táv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A látogatás során Kádár János és Gustáv Husák megbeszélést folytatott, s aláírták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 2000. évig szóló gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésének hosz- szú távú programját. Kádár János a Parlament épü­letében ebédet adott Gustáv Hu­sák tiszteletére, amelyen részt vettek az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, valamint a Magyar Népköztársaság kor­mányának több tagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet­ről. Hangsúlyozták, hogy korunk alapkérdése a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megféke­zése, a világűr militarizálásának megelőzése, a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek meg­semmisítésének megkezdése. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió és a szocialista or­szágok következetes békepoliti­kájával, a világ reálisan gondol­kodó politikai tényezőinek köz­reműködésével, haladó és béke- szerető erőinek összefogásával lehetséges az előrehaladás az atomháború veszélyének elhárí­tásában, a nemzetközi bizalom erősítésében és az együttműködés fejlesztésében. Megállapították, hogy politikai akarat és kölcsö­nös megegyezési szándék, az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elvének tiszteletben tartása esetén konstruktív megállapodá­sokat lehet elérni. A nemzetközi életben továbbra is jelentős be­folyással rendelkeznek azok az imperialista erők, amelyek a katonai-stratégiai fölény meg­szerzésére törekedve erőltetik a fegyverkezési versenyt, igyekez­nek meghiúsítani a tárgyalásokat és a világ különböző térségeiben élezik a feszültséget. A két főtitkár kiemelte a Szov­jetunió aktív, következetes és rugalmas diplomáciai erőfeszí­téseinek jelentőségét, amelyeket az emberiség sorsiért érzett fe­lelősség tudata hat át. Nagyra értékelték azt a tényt, hogy a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavíkban legfelső szintű szovjet—amerikai találkozóra került sor, amely a fegyverkezé­si verseny megállításáért, a há­borús veszély elhárításáért foly­tatott küzdelem jelentős esemé­nyévé vált. Teljes támogatásuk­ról biztosították azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket, a talál­kozón Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő. A két főtitkár egyidejűleg hangsúlyozta: a reykjavíki ta­lálkozó eredményeként a lesze­relésért folytatott küzdelem új, magasabb szintet ért el, s kinyil­vánították egyetértésüket azzal az értékeléssel, hogy tovább kell fokozni az erőfeszítéseket a nem­zetközi béke és biztonság érde­kében. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének 1986. júniusi budapesti találko­zóján megfogalmazott javaslatok és más kezdeményezések tovább­ra is érvényben vannak. Meg­valósításuk kedvező alapot te­remtene a nemzetközi légkör to­vábbi javításához, az enyhülési folyamat továbbviteléhez Euró­pában és az egész világon. E te­kintetben jelentős kezdeménye­zésnek minősítették a közép-eu­rópai vegyi- és atomfegyvermen­tes övezetek létrehozását célzó javaslatokat. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel nyugtázták a két testvérpártnak és országnak a kölcsönös bizalmon és megérté­sen alapuló sokoldalú és egyre mélyülő együttműködését. Ugyan­akkor kinyilvánították: továb­bi intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a jelen­leginél teljesebb körűen hasz­nálják ki a csehszlovák—magyar együttműködésben rejlő lehe­tőségeket. Hangsúlyozták, hogy az árucsere-forgalom növekedé­sével párhuzamosan mindinkább előtérbe kell helyezni a haté­kony termelési együttműködés fejlesztését, szorosabbra kell fűzni a műszaki-tudományos együttműködést, valamint a köl­csönös érdekekkel összhangban támogatni kell a vállalatok közöt­ti közvetlen együttműködést. A két főtitkár kifejezte azon meg­győződését, hogy a látogatás al­kalmával aláírt, 2000. évig szóló hosszú távú gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési program kedvező lehetőségeket teremt ezeknek a törekvéseknek a megvalósításához. Hasznosnak minősítették a szocialista gazda­ságirányítási rendszer korszerű­sítésével összefüggő tapasztala­tok cseréjét. Kiemelték: a két ország népgazdaságának fejlő­dése szempontjából rendkívüli jelentősége van a KGST keretei­ben folyó együttműködésnek, és érdekeltek abban, hogy a KGST tevékenységét a kor követelmé­nyeivel összhangban tökéletesít­sék. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a megállapodások, alapján eredményesen fejlődnek a cseh­szlovák-magyar kulturális, tu­dományos, oktatási és egészség- ügyi kapcsolatok, s jól szolgálják a két ország népeinek közeledé­sét. Nagy jelentőségűnek minő­sítették az elmúlt napokban alá­írt kormányközi kulturális és tudományos egyezményt. A köl­csönös együttműködés erősíté­sében fontos szerepet játszik a haladó hagyományok kölcsönös tisztelete és ápolása. A két főtitkár aláhúzta a test­vérmegyei, testvérvárosi kap­csolatok, a társadalmi szerveze­tek együttműködése, a közvetlen lakossági kapcsolatok és a turiz­mus fejlesztésének fontosságát. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése a két országban ha­tékonyan segíti a kétoldalú kap­csolatok elmélyítését, népeink testvéri, barátságának erősítését, a közös célok valóra váltását. Kádár János és Gustáv Husák szívélyes, elvtársi légkörben, a hagyományos barátság szellemé­ben lezajlott megbeszélései a teljes nézetazonosságot tükröz­ték valamennyi megvitatott kér­désben. A találkozó ösztönzőleg hatott az MSZMP és a CSKP, va­lamint a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti együttműködés továbbfejlesztésére. Gustáv Husák a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban te­endő baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki azt kö­szönettel elfogadta. Nicaragua határozattervezete az ENSZ-közgyűlés előtt Nora Astorga, Nicaragua ENSZ-niagykövete szerdán be­jelentette, hogy országa határo. zattervezetet terjeszt a' világ- szervezet közgyűlése elé. Ez fel­szólítaná az Egyesült Államokat, hogy — a hágai nemzetközi bí­róság döntéséhez igazodva — szüntesse be a nicaraguai ellen- forradalmárok segélyezését 1 Mint ismeretes, hétfőn az Egyesült Államok vétója, meg­akadályozta, hogy a Biztonsági Tanács ilyen értelmű határoza­tot hozzon. A közgyűlés (ezen a fórumon egyetlen államnak sincs vétójoga) várhatóan elfogadja az említett határozatot, ám ha­tározatai nem kötelező jellegűek. Szerdáit Managuában a vádha­tóság megkezdte bizonyítékai feltárását Eugene Hasenfus ame­rikai állampolgár perében. A Ni. caragua légterében lelőtt ameri­kai gép pilótája ellen az a vád, hogy amerikai fegyverszállitmá- nyokat és egyéb ellátmányt jut­tatott el a nicaraguai ellenforra­dalmárokhoz. A népbíróság elé terjesztett dokumentumok kö. zott van egyebek között Hasen­fus belépési engedélye a salvado. ri Ilopango légitámaszpont terü­letére. Egy korábbi vallomásában Hasenfus elmondta, hogy többek közt ezen a szigorúan őrzött lé. gitámaszponton tárolják a nica­raguai kontráknak szánt ameri­kai fegyvereket. Az amerikai pi­lóta korábban bevallotta, hogy tíz alkalommal szállított gépén fegyvereket a kontráknak külön­böző salvadori támaszpontok, ról. (A salvadori kormány tagad­ja, hogy része volna a kontrák­nak címzett amerikai fegyverek eljuttatásában.) Javaslat hazánk és az EGK együttműködésére BRÜSSZEL A Közös Piac és a KGST kö­zötti együttműködés kiépítésével párhuzamosan az EGK kétolda­lú kapcsolatokat akar létrehozni a KGST egyes tagországaival is. Az EGK bizottsága ezt szem előtt tartva készítettedéi javas­latát a Magyarországgal való kétoldalú kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési egyezmény megtárgyalására és megkötésé­re — közölte csütörtökön a Kö­zös Piac bizottságának szóvivőd je. , Az EGK bizottsága szerdán fo­gadta el a tervezetet, amelyhez hasonlót eddig a Romániával és -CsehszlpvákiáVál való hasonló tárgyalásra dolgozott ki. E terve­zetet most a tagországok szakér­tői véleményezik. Kuvaiti gép kényszerleszállása Kuvaltban hivatalosan beje­lentették, hogy a kuvaiti emír kUlönmegbizQttjának gépe szer­da este kényszerleszállást hajtott végre a szovjetunióbeli Jereván­ban. Európai remények — bécsi látószögből Iraki részről eddig nem reagál­tak az ÍRNA iráni hírügynökség­nek arra a közlésére, hogy a gép iraki vadászgépek elől kénysze­rült szovjet légtérbe. A kuvaiti diplomata, Abdelrahman Szá­lam al-Atiki, Damaszkuszból tar­tott Teherán felé, hogy a január, ban Kuvaitiban tartandó iszlám csúcsértekezletre szóló meghí­vást adjon át az iráni államfő­nek. Dr. Rudolf Torovsky nagykö­vettel, a helsinki utókonferenciák osztrák delegációvezetőjével a bécsi Hofburgban beszélgettünk, ahol majd november negyedi­kén ismét összeül harmincöt or­szág küldötte. Feltehetően a kül­ügyminiszterek. — Igen, most már reméljük, hogy valamennyi részt vevő or­szág elküldi külügyminiszterét. Nemrég ugyan voltak aggályok, hogy Reykjavik után esetleg nem mindenki látogat Bécsbe. Külö­nösen az USA külügyminiszteré­nek, Shultznak a jövetele volt bizonytalan, de szerencsére on­nét is biztató válaszj kaptunk. Így nem lesz semmi akadálya annak, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel létrejöjjön a remélt találkozó itt, a Hofburg­ban. — Az idő rövid ■ a november negyediki bécsi nyitáshoz. Az előkészítő tanácskozás sikiréről éppen külügyminiszterük, dr. Peter Jankowitsch nyilatkozott még Tokióba utazása előtt, ön szerint milyen alapot sikerült te­remteni a tervek szerint a jövő nyár közepéig tartó tárgyalások­nak? — Már maga az is' biztató, hogy az előkészítés a tervezett idő alatt zajlott: szeptember 23. és október 6. között elkészült sí napirend, elfogadták, s a részle­tekben (a munkacsoportok fel­adatai, a nyílt viták és a zárt ülé­sek rendje stb.) is sikerült meg­egyezni. Jó volt a légkör, s ez biztató magára a konferenciára is. — A tárgyalásra előkészített témakörök nagysága és fontossá­gi sorrendje okozott-e valamilyen gondot? — Természetesen, ilyen sors-* döntően fontos kérdéskötegben, megközelítésük, értelmezésük ügyében mindig akadnak nézet- különbségek, hiszen — ha egy kissé leegyszerűsítem — a nyu­gati és keleti szövetségi rendszer tagországai például a biztonság, az együttműködés, az emberi kapcsolatok ügyében gyakran igen eltérő álláspontról indul­nak ki, mi pedig, a kisebb, asem­© A bécsi Hofburg, a konferencia színhelye. leges vagy el nem kötélezett or­szágok e két fő vonal között ke­reshetjük a közeledés, a közelítés útjait, lehetőségeit. — Ausztria ebben sokszor mu­tatott jó példát. — Legelemibb érdekünk, hogy Kelet és Nyugat között' minden területen segítsük a hídverést. Ezzel persze nem akarom eltú­lozni a szövetségi rendszereken kívül álló kis és közepes orszá­gok szerepét, hiszen köztudott, hogy a legfőbb kérdésekben a döntés a két nagy világhatalomé. Egy kicsit humorosan hangzik, de azt szoktuk mondani, mi sem­legesek, akiknek a kezében úgy­szólván a dialógus a legerősebb fegyver, azt tehetjük ebben a nagy folyamatban is, amit ők át­engednek nekünk. De ezt szíve­sen tesszük. — ön derűlátó? — Nem volnék tárgyilagos, ha elhallgatnám aggodalmainkat. Ezek egy része abból adódik, hogy a két nagyhatalom, vagy más szóval a két szövetségi rend­szer még nem egyezett meg a fegyverzetcsökkentés legfonto­sabb kérdéseiben. Attól,természe­tesen messze vagyunk, hogy az együttműködés, a humanitárius és biztonsági kérdések minden témakörében kölcsönösen. elfo­gadható határozatot hozhassunk. A mindent vagy semmit elve he­lyett inkább a lehető legtöbbre törekvés elvét, a minden célra-, vezető kisebb lépés módszerét szeretnénk gyakorlattá tenni. Azt pedig külön szeretném hangsú­lyozni, az önök delegációjával együtt (ők személyes Ismerőseim, szívélyes és kitűnő a kapcsola­tunk) éppen az országaink köz­ti példás jószomszédság alapján mindent megteszünk, hogy kon­tinensünk legszebb reményeit a többi 33 ország küldötteivel együtt egy kicsit közelebb vigyük a megvalósuláshoz. —. Nagykövet úr, olvasóink ne­vében köszönöm az interjút. Bertalan Lajos Nem játék Ha valaki jónak és hu­manistának születik, az előbb-utóbb csak kiderül, még ha rafinált eszközök­kel sokáig leplezni is tudja krisztusi természetét. Ez az igazság ékes bizonyítékot kapott a Reuter hírügynök­ség egyik minapi jelentjé­ben. Eszerint Ariel Sáron, izraeli kereskedelmi minisz­ter rendelettel tiltotta be országában a játékfegyve. rek árusítását. Aki az ártatlan gyerme­kek lelki épülését ilyen kézzelfoghatóan tekinti szívügyének, az rossz em­ber nem lehet. (Lehet, hogy még a virágot is szereti.) Ami pedig a miniszter úr egyéb tulajdonságait illeti — nincs híján kivételes ké­pességeknek. Ahogy a »f- lúggal el tudta hitetni, hogy ő az erőszak megszállottja, uzt a legnagystilübb ' szél­hámos is megirigyelhetné. Módszerével mindenkit fél­revezetett. Ugyanarról a Sarónról van ugyanis szó, aki 1982- ben, hadügymi­niszterként a Libanon elle­ni véres invázió lelke volt, és akit Izraelben is elmu- rasztaltak azért, mert kö­ze volt a Szobra és Satila palesztin menekülttáborok* ban elkövetett tömeggyit- kosságokhoz. Egy dologban azért kö­vetkezetes maradt Sáron. A libanoni események során sem látott senki a gyilko­sok kezében nyilat, fakar­dot, vagy vízipisztolyt. H. Z. Németh Károly fogadta az úttörőszövetség vezetőit Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese tegnap a Közpon. ti Bizottság szék házában fo­gadta a Magyar Úttörők Szövet­sége vezetőit. Varga László, az úttörőszöfvetség főtitkára . tájé­koztatta a párt főtitkárhelyette­sét a mozgalom előtt álló felada­tokról, és a közelgő IX. országos úttörő-vezetői konferenciára va­ló felkészülésről. Németh Károly elismeréssel szólt a gyerekek közösségi neve­lésének eredményeiről1, hang. súlyozta a társadalmi munkameg­osztás javításának szükséges­ségét, a tartalmas, színes, moz­gósító programok fontosságát. Edvard L. Rowny nagykövet látogatása Edvard L. Rowny nagykövet, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, az elnök és a külügyminiszter fegyverzetkor­látozási kérdésekben illetékes tanácsadója október 29-én és 30- án Budapesten tartózkodott. Ed­vard L. Rowny — akit fogadott Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter — tájékoztatást adott a reykjavíki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó amerikai ér­tékeléséről. A megbeszélések so­rán magyar részről üdvözölték a legfelső szintű szovjet—amerikai találkozó megtartását. Hangsú­lyozták a Magyar Népköztársa­ság érdekeltségét a fegyverkezés korlátozását eredményező meg­állapodások létrejöttében, és ki­fejezték az a véleményt, hogy eh­hez jó alapot jelent a reykjavíki találkozón képviselt szovjet ál­láspont. (MTI) AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS j ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE ^8 Könyvkiadás, gyógyszerellátás, gyógyszerészképzés Tegnapi ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi _ bizott­sága két olyan szakmai tárgykör­rel foglalkozott, amely közvetle­nül érinti az állampolgárokat is: előbb az egészségügyi könyvkia­dás alakulását elemezték a kép­viselők, majd a gyógyszerellátás szervezeti rendszerével és a gyógyszerészek helyzetével fog­lalkoztak. Számos meghívott szak­ember — köztük dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi ál­lamtitkár és dr. Szabó Zoltán, az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke — is részt vett és felszólalt a Parlamentben tar­tott tanácskozáson. Az egészségügyi könyvkiadás­ról a „profilgazda” Medicina Könyvkiadó igazgatójának, dr. Arky Istvánnak rövid bevezetőjé­ben elhangzott, hogy évente mint­egy 50—70 orvosi tárgyú1 köny­vet jelentet meg ez a kiadó — részben gyógyászati szakkönyvé- ket, részben egyetemi tanköny­veket — s emellett szép számmal gondoznak ismeretterjesztő, egész­ségnevelő műveket. A gyógyszertéma tárgyi és sze­mélyi körülményeit egyaránt be­hatóan elemezték a felszólalók. Abban egyetértettek, hogy a gyógyszerellátás általában jó, a gyógyszerészeket — az ország 1500 patikájában ötezren dolgoz­nak — tiszteli, megbecsüli a la­kosság. Több felszólaló foglalkozott az­zal, hogy javítani kellene a gyógyszerészek anyagi megbe­csülésén, emelni a gyógyszerészi munka társadalmi presztízsén. Az egészségügyi szakszervezet egy felmérése kimutatta — idézte az egyik képviselő —, hogy a gyógy­szerellátás magasan kvalifikált [ szakembereinek bérszínvonala 30 százalékkal alacsonyabb, mint a bolti kiskereskedelemben dolgo­zóké. Elhangzott az ülésen, hogy az Egészségügyi Minisztérium ez év szeptemberétől 30-cal növel­te a budapesti gyógyszerészkaron felvehető hallgatók számát. Ugyanakkor felvetődött az a gon­dolat is, hogy például a debrece­ni egyetemen is elképzelhető lenne gyógyszerészképzés. A bi­zottság a felvetődött javaslatokat továbbítani fogja az illetékesek­hez. (Folytatás az 1. oldalról.) a nagyüzemi gazdaságok és a fogyasztási szövetkezetek szer­vező tevékenységét. A jövőben, mivel a kisgazdaságok állóeszköz- ellátása esetenként még hiányos, jobban kell ösztönözni a gépek és berendezések gyártását. A kis­termelésre fordított nagy figyel­met egyébként az indokolja, hogy a tervidőszak végén is az összes mezőgazdasági termelés mint­egy harmadát adja majd — 'hang­zott el a tanácskozáson. A kistermelés segítése sokol­dalú munkát követel az irányító és összehangoló szervezetektől, továbbá a háztáji termékeket felvásárló, feldolgozó és értéke­sítő vállalatoktól és szövetkeze­tektől. Ezt hangsúlyozták a hoz­zászólók, akik — egyebek kö­zött — szorgalmazták a kister­melők oktatásának és tovább­képzésének jobb megszervezé­sét. Mások rámutattak: a feldol­gozóipartól is nagyobb rugalmas­ságot várnak az esetleges több­lettermés fogadásában. Sürget­ték a kistermelés műszaki felté­teleinek javítását, javasolva: te­gyék szervezetté a háztáji gépek felújítását. Kifogásolták,, hogy drágán kapják a termelők a ker­ti gépeket. A takarmányellátást a Gabo­natröszt, a nagyüzemek és a fo­gyasztási szövetkezetek szerve­zik; csaknem hétezer takarmány- boltban és más elárusító helyen juthatnak hozzá a gazdák a sze­mes és a keveréktakarmányok­hoz. A tápok minőségében javu­lás mutatkozik, a nemrég hozott intézkedések a gyártás és a for­galmazás feltételeit is javították. A kistermelők kedvezően fogad­ták az úgynevezett garanciális szerződéses rendszer bevezeté­sét; eszerint a gabonaipar is ér­dekelt a hizlalás eredményessé­gében. A tanácskozáson javasol­ták, hogy a húsipar hasonló mó­don vegyen részt az ilyen jelle­gű termelői kapcsolatban. Kiadványok a politikai könyvnapokra (Folytatás az 1. oldalról.) nyokat a megyei kirendeltségen, így szélesíteni tudják könyvkíná­latukat. A politikai könyvnapokra hu­szonhárom kötettel rukkolt elő a párt kiadója, ezeknek a több­sége — körülbelül tizenötféle könyv — már kapható is. Nagy érdeklődés övezi az 1956 őszének eseményeit és az ezt követő meg­újulást idéző műveket. A megyei megnyitóval egyidő- ben kiállítás is nyílik, amelyen a Kossuthnál megjelent kiadvá­nyokból, mintegy négyszázfélét tárnak közszemlére. Az esemény- sorozatban könyvbemutatók és -vásárok, író-olvasó találkozók szerepelnek. A politikai könyv­napok alkalmából jutalmazzák a legeredményesebb terjesztő­ket is. Egyikük Rácz Gézáné, a Helvéciái Állami Gazdaság dol­gozója ez alkalomból a televízió­ban is szerepelni fog november 2-án, a Könyvek — emberek című kívánságműsorban, amelyben ezúttal a politikai kiadványok terjesztőié lesz a főszerep. A me­gye tizenegy állami gazdasága közül a helvéciaiban a legmaga­sabb a dolgozók által vásárolt könyvek száma, ami egyértelmű­en Rácz Gézáné érdeme. A me­gyei kirendeltség dolgozói, s a lelkes propagandisták munkájá­nak gyümölcse, az olvasók szél­iem! épülésének anyagilag nem mérhető haszna mellett, azért pénzben is kifejezhető: az utób­bi öt évben könyvértékesítésük 5 millióról 8 millió forintra nö­vekedett. H. K. E. é 4 A kistermelés fejlesztéséért

Next

/
Thumbnails
Contents