Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
1986. október 29. ® PETŐFI NÉPE • 3 GAZDÁLKODÓ KÓRHÁZ „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” — „Ha rövid a karod, toldd meg egy lépéssel!” Melyik bölcsességben higgyünk? A kalocsai kórházban az utóbbit választották... Nem marad rejtett tartalék Kísérlet Kalocsán Szükségből erény Kórház és pénzcsinálás? Eretneknek tűnő gondolattársítás — lenne, ha a kényszer nem ösztönözné erre a hippokratészi esküt tett gyógy Hómunkásokat. Ügy is mondhatnánk, a szükségből erényt kovácsoltak a kalocsaiak. A kórház évi költségvetése 104 millió forint, melynek mintegy fele munkabér, további kétmiU lió pedig kötelező tartalék. A maradékból kell'(ene) fejleszteniük, beszerezniük a szükséges — egyre dráguló — gyógyszereket, orvosi' műszereket. Mivel ez a maradék tényleg csak a legszükségesebbekre elegendő, merészet gondoltak, s a szó szoros értelmében gazdálkodni kezdtek. Két úton indultak el. Egyrészt igyekeztek megragadni minden lehetőséget, melyekkel csökkenteni lehet a kiadásokat, másrészt olyan vállalkozásokba fogtak, amelyek nemcsak megőrzik, fialtatják is a pénzt. Az előbbiekre hoz először példát al közelmúlt eredményeiből Szódi Istvánná, a kórház gazdasági igazgatója. — A tavaly átadott patológiai osztály felszerelését saját műszerészeink végezték el, hétvégeken, illetve a napi munkaidő után. Így az egész alig több, mint százezerbe került. Külső munkavállaló háromszor ennyiért, fél évvel későbbi határidőre ígérte csak a befejezést. De többszörös ebből a hasznunk: a beruházó kifizette a kórháznak a különbözetet, melyből új felszereléseket vásároltunk a patológiának. Többletjövedelemhez jutottak a szerelőink, akik — mivel ők tartják később karban' a berendezéseket —, lelkiismeretes, pontos munkát végeztek, saját érdekükben is. Nemrég készült el — ugyancsak a műszakiak közreműködésével — a patológia építésekor felhúzott „felvonulási épület” átalakításával a munkaterápia. Szinte ingyen kaptuk, csak kérdünk kellett, hogy ne bontsák le a munkák befejeztével. A hamarosan beinduló terápiás foglalkoztatás elsődleges célja természetesen a gyógyítás, de szeretnénk ezt is gazdaságossá tenni, például bérmunkák vállalásával. Lapozgatom a kórház jövő évi „vállalkozási tervét”. Világításkorszerűsítés, víztározó-építés, festés-mázolás. Az egyes 1 tételek mellett pontosan feltüntették: mennyibe kerülne, ha külső munkavállalóval végeztetnék el, s mennyiből jön ki, ha házon belül találnak megoldást. Jelentősek a különbségek. Konyha és kertészet Találkoztam már kórházigazgatóval, aki egy legyintéssel elintézte a saját bevételek lehetőségét. Nem is érdemes erőltetni, mondta, olyan jelentéktelen ösz- szegeket eredményez. Valóban csepp a tengerben a kalocsaiak évi költségvetésének mindössze öt százalékát kitevő saját bevétel is. De nem mindegy, hogy hiányzik, vagy megvan az a pár millió... Naponta több mint négyszáz adag ebéd kerül ki a kórház konyhájából — egyebek között — a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Rubin üzemi étkezdéibe. (Olcsóbb és állítólag jobb is a kórháziak főztje, mint a vendéglátósoké.) A húst régóta saját hizlaldájában termeli meg a kórház, ezt nemrégiben bérbe adta egy kisvállalkozónak. Túl sokba került volna a felújítás, mely most már a bérlő dolga. Igaz, így a kórház fizet a húsért, de ez még mindig kevesebb, mint a befolyó bérleti díj. A nyáron bővítették a kertészet két üvegházát, ahol palántákat nevelnek — eladásra. A szabadtéri ágyásból még az őszön gazdára talál kétezer árvácska. De kiadják a városbelieknek a kórház teniszpályáját,, eladják a salakot — vigyáznak isrrá a fűtők!—, s ha elkészül az új mosoda, bérmosást is vállalnak. Filléres bevételek? Ezekből a fillérekből számítógépet, konyhai felszereléseket vettek, ■ általában oda áramoltatják vissza a pénzt, ahol azt „előállították”. Jut belőle természetesen a többletmunkát vállalóknak is: a bérfőzés bevételeinek 20 százalékát például — a végzett munka arányában! — a konyhai dolgozók között osztják’ szét. Visszatartott túlóraőíj Szentségtörésnek tűnik az egészségügyben, de Kalocsán az orvosok, szakdolgozók is végzett munkájuk minősége szerint kapják a fizetésüket. Részben ugyancsak gazdasági megfontolásból. — Egy kórházi ágy fenntartása öt—hatszáz forintba kerül naponta — kezdi a helyben már bevált kísérlet magyarázatát Tóth János igazgató főorvos. — És akkor még csak fekszik benne a beteg ... Nem mindegy, hogy hány napig vár egy műtétre. Neki sem, nekünk sem. Szigorúan megvizsgáljuk, indokolt volt-e a várakoztatása, vagy kezelőorvosa lassúsága miatt kényszerült a szükségesnél hosszabb ideig kórházi ápolásra. Azt is figyeljük, gyorsabbá, hatékonyabbá válik-e a gyógyító munka egy-egy új orvosi berendezés, eszköz belépésével. Ha nem, ott valami mulasztás történt. De nemcsak az osztályokon dolgozók kötelessége teljesíteni a személyre szabott minőségi követelményeket. Megvizsgálják azt is, hogy a köríti orvosok meg- tesznek-e mindent á befejezett alapellátásért. Ha — például — helyben is orvosolható bajokkal a szakrendelőbe irányítják a betegeket, csak a kötelező — Tóth főorvos szavaival élve: „szociális” — fizetésemelésre számíthatnak. Akik viszont maximálisan eleget tesznek munkakörük elvárásainak, anyagilag is' jobban járnak. — A belső helyettesítés ma már tulajdoniképpen bérpótléknak számít sok .helyen, ha az gyakran nem is több „kórházi időtöltésnél”. Mi bevezettük, hogy a kötelező munkaidő 10 százalékánál nem hosszabb helyettesítésekért nem fizetünk. Elég nehéz volt elfogadtatni, de most már azt hiszem, mindenkit megnyertünk az ügynek. Az így megtakarított pénzből ugyanis a valóban elvégzett — és jól végzett — munkát tudjuk honorálni. Hogy a szubjektív ítélkezést minél inkább kizárjuk, a javasolt minőségi prémiumokat a munkaügyön kívül a párt- 'és szakszervezet is jóváhagyja. Miért csak itt? Eltöprengve a látottakon, hallottakon, az jutott eszembe: mégiscsak igaz az,, hogy minden rosszban van valami jó. Ha gazdagabbak lennénk, rejtve maradt volna mindaz a szükség szülte szellemi energia, anyagi tartalék, amit a gazdaságosságra tö- rekvő kalocsai kísérlet felszínre hozott. Arra azonban nem tudok választ adni magamnak: miért csak kísérlet a kor diktálta követelményekhez alkalmazkodó cselekvés, s miért nem éri meg mindenütt előbányászni azokat a bizonyos rejtett tartalékokat? Szabó Klára • A könyvkötészetben készülnek a telefonos regiszteres noteszek. KÖZÖSEN A FALUÉRT Kunpeszéren ötletben nincs hiány Kunpeszér tanácsa és termelőszövetkezete közösen, egymást támogatva munkálkodik a helybeliek életkörülményeinek javításán. Ez érthető, mivel szinte minden kunpeszéri a Parasztbecsület Termelőszövetkezet tagja vagy dolgozója. Az összefogás eredményeként készült el az egy éve átadott vízmű is. A lakóházak 70 százalékát' bekötötték a vezetékhálózatba. Kiderült, hogy a jelenlegi kút kapacitása nem elegendő: újat kell hát fúrni. A megszavazott településfejlesztési hozzájárulást erre fordítják. A község gondjai között szerepel még, hogy nincs saját orvosuk. Ezt minél előbb szeretnék megoldani — a közvetlenebb orvos—beteg kapcsolat és a hatékonyabb gyógyítás érdekében. Lehet, hogy ehhez orvoslakásra lenne szükség? Mert azzal, hogy szolgálati lakást építettek, ide tudtak kötni két pedagógust. S az új óvónő letelepítéséhez, otthonteremtéséhez is elkelne a hasonló segítség. Mivel a községben csak alsó tagozatos általános iskola működik, a többi gyerek Kunszentmik- lósna jár. Elsősorban rájuk gondoltak, amikor a kátyús földút ledöngölésével buszfordulót és megállót alakítottak ki a falu központjában. A kisdiákoknak kevesebbet kell gyalogolni és a várakozás körülményei kulturáltabbak lesznek — ha majd a Volánnak is megfelel a buszmegálló; Mert a szilárd útburkolat hiányára hivatkozva nem fogadta el. A kunpeszériek ezért újra társadalmi munkát szerveznek. Ezúttal a kért útburkolatért. Hogy ez itt élő emberek nem vándorolnak el lakóhelyükről, nagy részben a Parasztbecsület Termelőszövetkezetnek köszönhető: elegendő munkaalkalmat kínál. Érdemes betekinteni e gyenge adottságú földterületen gazdálkodó szövetkezet munkájába. Alaptevékenységében meghatározó az állattenyésztés. Legjelentősebb a baromfinevelés. Sertés- és marhahizlalással is foglalkoznak. A kedvezőtlen adottságok arra sarkallják a téeszt, hogy több irányú melléktevékenységet folytasson, ötletekben pedig nem szenvednek hiányt. A Minta Ipari Szövetkezet a múlt év végén átadta a termelő- szövetkezetnek a varrodáját, amely most gyapjúfonóüzem. A Parasztbecsület könyvkötészetében húszféle termék készül a Budapesti Könyvkötő Szövetkezet megrendelésére. Ezen kívül szállítást vállalnak és esztergályozó részlegük is van. A múlt év- végéig jó üzletnek számított a kavicsbányászat, de idén mintha csökkent volna az érdeklődés. Ez is egy jelzés, amit hasznos idejében felismerni- és ennek alapján, ha szükséges, váltani. A kunpeszériek már tudják: az ilyen jelzések felismerése és a helyiek összefogása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ez a kisközség élni, fejlődni tudjon. Farkas Andrea Huszonöt éves a BRG / November 9-ig tekinthető meg az SZMT Kisfaludy utcai székházában az a kiállítás, amely a BRG kecskeméti gyárának negyedszázados fejlődését mutatja be. A munkát a vidéki ipartelepítések korszakában száznál kevesebb dolgozóval kezdték, Mambó magnetofonerősitők összeszerelésével. A későbbi fejlődés eredményeképpen itt készült el nz első szocialista gyártású kazettás magnetofon, majd a magnófejek, -motorok és -mechanikák léptek elő önálló termékké, amelyeknek 80—85 százaléka exportra kerül. A kiállításon a ma már egymilliárdos termelési értékű gyár régi és legújabb termékeit egyaránt láthatják az érdeklődők. Kiegyensúlyozottabb tüzelőellátás A háztartások csaknem felében, mintegy 1,6 millió lakásban szilárd tüzelőanyagokkal: szénnel, brikettel vagy fával fűtenek. Az idei téli tüzelőt a legtöbben már megvásároltat: összesen mintegy 5 millió tonna szenet és brikettet, 160 ezer tonna kokszot és 660 ezer tonna- fát értékesített a kereskedelem. Majd mindenből többet adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Fábián Jánosné, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy az idén a tavalyinál kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik az ellátás: a tü- zéptelepek többet forgalmaztak az első három -negyedévben mint tavaly, s készleteik mégis nagyobbak. A SZOT- és a nyugdíjasutalványokat többnyire már beváltották, s a kedvezményes akcióban 28 százalékkal több tüzelőt értékesített a kereskedelem, mint tavaly. A tüzelőmennyiséggel tehát nincs gond — különösen, ha a szállítások az év hátralévő részében ütemesek lesznek —, viszont a választék még mindig, és nem mindenütt felel meg a keresletnek. Sokan hónapszámra hiába várják, hogy lakóhelyük tüzépte- lepén a megszokott szénfajtához jussanak. A tüzelőkínálat összetétele eltér a korábban hosszabb ideig megszokottól: a borsodi bányák kevesebbet szállítanak, s ugyancsak kevesebb szén érkezik a mecseki bányákból is. Ezzel szemben növekszik a brikett aránya — az 1980. évi 25 százalékról az idén csaknem 40 százalékra — s több a közép-dunántúli és az import szén. Az import szenek és a brikett fűtőértéke lényegesen jobb, mint a. korábban megszokott szénfajtáké, ezért kevesebb kell belőlük, s áruk is ennek megfelelően magasabb. A lakosság azonban nem ismeri eléggé,az egyes tüzelőfajták tulajdonságait, s nem tudja, hogy melyiket milyen kályhában, kazánban lehet a leggazdaságosabban alkalmazni’. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium a Bányászati Egyesüléssel és a Tüzép Egyesüléssel közösen rövidesen gondoskodik róla, hogy tájékoztassák a felhasználókat az egyes szénféleségek minőségéről, használati módjáról, az import szenek választékáról —, s hogy azokat a hazai szenekkel hogyan lehet keverni —, valamint, hogy milyen berendezésekben, milyen tüzelőanyagokat lehet a legjobb hatásfokkal használni. Ennek ismerete azért is szükséges, mert a jövőben sem várható, hogy a szilárd tüzelőanyagok választéka a korábbi években megszokott módon alakuljon. egzotikus Izek • A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalata, a Bács- szőlősi Állami Gazdaság bővítette termékskáláját, öt új, egzotikus gyümölcsökkel ízesített üdítőitalt hozott forgalomba. Ezek a kiwi, a guave, az ananász, a li- mette és a maracuja. A szükséges ízesítő alapanyagot importálják. Az idei 30 millió palack helyett jövőre — a terv szerint — 50 millió palack üdítőitalt töltenek. Az új termékek megismertetése érdekében kóstolókat isszerveznek. Képünk Bácsalmáson készült a Sárga Csikó étteremben, (Straszer András felvétele) MÁRKAJEL# A NÉPI IPARMŰVÉSZET MINŐSÉGÉÉRT Nyugdíjasklub Tasson A forgalomba és a kiállításokra kerülő népi iparművészeti tárgyak magas színvonalát tanúsítja, az értékes és hiteles népművészeti alkotások térjesztését szolgálja az a márkajel, amellyel október 1-jétől látja el a Népi Ipar- művészeti Tanács a zsűrizett és kiemelkedő- minőségű munkákat. E márkajel hozzájárul ahhoz is, hogy a népművészetet szeretők, de azt közelebbről nem ismerők megkülönböztethessék az értékest az értéktelentől, informálódhassanak a tárgyak hitelessége felől, és hogy a giccses és ízléstelen tárgyak visszaszoruljanak. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a szövetkezetek és az egyéni alkotók részéről máris nagy az érdeklődés: eddig mintegy egymillió tárgyra került rá a Népi Iparművészeti Tanács stilizált pávája. A magyar népművészet; évszázados hagyományainak megőrzésére és ápolására, valamint a mai népművészet fejlesztésére hivatott tanács' immár negyedik esztendeje működik önálló szervként. Az 1982-es minisztertanácsi rendelet alapján újjászervezett NIT látja el hazánkban a tárgy- készítő, népművészek érdekképviseletét, segíti a hagyományőrző és alkotómunka fejlesztését, é!s Európában egyedülálló szabályozással^ járul hozzá a minőségi alkotás és terjesztés feltételeihez.. Ezt segíti az új kezdeményezés: a hímzéseket, a szövéseket, a fafaragásokat, s a népi kismesterségek más tárgyait, valamint a hagyományos háziipar termékeit zsűrizéskor a, bírálóbizottság három kategóriában minősíti. A márkajelet is elnyert első kategóriájú alkotások jogot szerezhetnek továbbá egy, a magas művészi minőséget tanúsító diplomára is. Az alkotók, illetve a szövetkezetek a Népi Iparművészeti Tanács népművészeti osztályához nyújthatják be márkajel-, illetve • diplomaigényüket. A napokban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a tassi nyugdíjasok klubja. Ebből az alkalomból családias ünnepség keretében Szabó Lászlóné, a klub vezetője emlékezett vissza a megalakulás óta eltelt időre, eredményeikre, rendezvényeikre. Évente négy-öt kirándulást szerveznek, melyekhez nagy segítséget nyújt a Tassi Dózsa Termelőszövetkezet. A községi művelődési ház pedig egyik termét adta át a klubnak, s itt zajlott le a jubileumi ünnepség is. A helyj általános iskola tanulói énekkel, verssel köszöntötték a nyugdíjasokat, majd a kunadacsi asszonykórus és citerazenékar népdal-összeállítása következett Végül a művelődési ház Mókus tánccsoportja adott ízletítőt tudásából. Estébe nyúló közös tánccal és énekkel fejeződött be a rendezvény. y # Az összefogás eredménye az úi^ztorrójfik^C
