Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

4 A • PETŐFI NÉPE ö 1986. október 28. MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKMŰVEK, EMLÉKHELYEK „Jelzőtáblák használata mellett vonultak” • Kecskeméti munkások felvonulása 1913-ban, a Nagykőrösi utcán. (2.) A rokonok, ismerősök, unat­kozó ácsingózók között a hétvé­geken egy-egy detektív is föl­tűnt olykor a kecskeméti vasút­állomáson a századforduló évei­ben. Ha általa is ismert agitátort, szakegyleti vezetőt hozott a vo­nat, jól megnézte, hogy merre veszi útját. Megjegyezte, kik fo­gadták, köszöntötték az érkezőt. Itt, a vaspályafőnél üdvözölték a kecskeméti fiatalok Szabados Sándort, a helyi mozgalom egy időben Budapestről kitiltott ko­vászemberét, itt várták a népgyű­lésekre meghívott népszerű szó­nokokat, Garbai Sándort, Boká­nyi Dezsőt, Kunfi Zsigmondot és másokat. Gyűlések, tüntetések A mostani KTE-pálya helyén, a Vigadóban zavarták meg a Vá­gó Béla köré csoportosuló szocia­lista érzelmű fiatalok az ósdi Katona József Kör új eszméket tüskéző ülését, így is tiltakozva gyűlés engedélyezéséért folyamo­dó kérvényük elutasítása miatt. Több május elsejei ünnepséget rendeztek a nyári mulató árnyas fái között, 1905-ben például a fő­iskola előtt (Kálvin tér) tartott gyűlés után „körmenetben, jel­zőtáblák használata mellett” vo­nultak ide. „Egész nap meglát­szott a városon a munkások ün­neplése", olvasható a Népszava kecskeméti tudósításában. A kö­vetkező évben a Széchenyi téren• gyülekeztek. Horváth Ambrus beszédének meghallgatása után szakcsoportonként, a Nagykőrösi utcán a Marseillaisá-t énekelve mentek a Vigadóhoz. Gyűléseket is szerveztek a Vi­gadóban. 1905. június 4-én arról irt a Kecskemét, hogy nőszónok egy njöi munkásegylet alapításá­nak a módozatait taglalta. Két év múlva Berényi Pált és egy budapesti küldöttet figyelmezte­tett az ügyeletes rendőrtiszt, mert túlságosan élesen bírálták a rend­őrség magatartását. Itt várták 1912 forradalmi májusában a bu­dapesti vérvörös csütörtök híreit, az országos sztrájkfelhívást. A Kcssuth-szobornál és a Munkás- oi.hj".'il tartott gyűlés után másnap reggel a Vigadó körül gyülekeztek a sztrájkolok. Az in­gadozók meggyőzésére nagyobb csoportokban innen járták be a várost. Este több ezres tömeggyű­lésen joggal állapította meg Hor­váth Ambrus: eleget tett a mun­kásság a sztrájkfelhívásnak. Móricz Zsigmond — amikor eleije regényét irta — merész igazságot fogalmazott meg: a szü­letés utáni tíz esztendő határoz­za meg tulajdonképpen a továb­bi éveket, sőt az egész életet, mert mindenki ekkor szerzi azokat az élményeket, melyek ha­lálig hatnak. Lehet vitatni a megállapítás igazát, azonban az, aki elolvassa a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent kötetet, hajlik arra, hogy egyetértsen az íróval. Irodalmunk több mint félszáz reprezentánsa vall a „homloknyi országról”, élők és nemrég eltá­vozottak. Már ezért is nagyszerű a kötet. Izét mégis az adja meg, hogy valamennyién arról szólnak: „tálentumot" — kincset — kap­tak a szülőföldtől. Ki a pannon dombok megbúvó falvaitól, ki a Tisza mellől, ki a főváros mun­kásnegyedétől. „Gyerekkorom semmibe süly- lyedő tájain, apró faluk, akác­erdők és dúsan zöld mezők kö­zött egy folyó kanyarog. A Mar­cal völgyében közel esnek egy­máshoz a falvak, s a lelkek" — írja Bertha Bulcsú. És ugyanez igaz akkor is, ha városról — Pécs­ről — szól Csorba Győző csodá­latos írása: „De a város mégis folyamatosan meghal és újjászü­letik. mint egy diadalmas óriás­fa. S annak, aki hordozni akar­ja, egyszerre kell hordoznia va­lamennyi halott és élő Pécset. Nekem: A VÁROS mindörökre — ennél többet aligha tudok mondani, ha summázni akarom viszonyúnkat”. Fejes Endre: „Amikor Párizsban azt mond­tam a követségen, kérem, én ha­Sztrájktanya Pápay várostörténeti jelentősé­gű, a Bethlen körút és a Bocs­kai utca sarkán álló vendéglőjé­ben — 1899-ben itt vetítettek elő­ször élőképeket Kecskeméten — találkoztak századunk első évei­ben a legfelvilágosultabb fiata­lok. Innen irányították 1902. szep­temberi, a Rákóczi úti Leszámí­toló Bank építésénél dolgozó kő­művesek bérharcát. Szobáiban lázas élet lüktetett esténként. A Magyar Alföld hasábjain a he­lyi munkásmozgalom első évti­zedét összefoglaló Régi harcos szerint Berényi. Villám és Fehér elvtársak itt indították meg a mozgalmat a földművesek között. Százan és százan iratkoztak be a pártba. A következő év február­jában iparos és földmunkás mun­kások hallgatták Weltner Jakab­nak, a Szociáldemokrata Párt titkárának kétórás, az egyesülés fontosságát hangsúlyozó beszé­dét. 1905 decemberében a válasz­tójogért, 1907 októberében a lep­lezetlen önkény miatt tüntettek a Nagykőrösi utcában. 1912-ben a 15-ös számú házban szerkesztet­ték a Magyar Alföldet. Irányító testületek Csendesebb volt a keramitos utca, amikor dr. Molnár Erik a 29-es számú házba költözött. A két világháború között több tár­sadalomkutató, szocialista író, kommunista fiatal csak azért za akarok menni — már csak a tér várt, talán néhány gyerekko­ri barátom a téren. Apám, anyám már nem élt, nem várt. A ház sem. Szemvillanásnyi idő alatt söpörte el a háború”. Végh Antal: „Szatmári el . kell veszítenem, hogy megtarthassam belőle azt, ami még számomra megtartható. Szatmár egy darabja valamikor valóságosan is az enyém volt, most már csak írásaimban őriz­hetem szülőföldem szép határá­nak emlékét”. Más és más alkatú írók; van aki riportot, van aki novellát, van aki prózaverset ír. Szociog­ráfia is akad a művek között, mégis az az olvasó benyomása, hogy fehér asztal mellett ül az írókkal, s ők mesélnek. Mesélnek a szó nemes értelmében. Nem­csak élményeket, hanem gyer­mek- és ifjúkori tapasztalásokat az életről, az életükről, az- éle­tünkről. Vereségeinkről és győ­zelmeinkről, bánatunkról és örö­münkről. S miközben peregnek a mondatok, kibomlik az asztalon az ország. Talán valamennyi tá­ja. falvak és városok ... Nem szégyellem leírni a szót: hazasze­retet ez, amely mély és mai. Mert valóban tálentumot kap­tunk valamennyien a szülőföld­től. A tálentum az ókorban fel­becsülhetetlen kincs volt. Amit kaptunk az is. A Szülőföldem Magyarország arról szól. hogy miként lehet ezzel a tálentummal okos szeretettel gazdálkodni. Aki író, annak a tollal, aki mást tesz, annak azáltal, amit a szülő-, föld a markába adott. R. L. jött a hírős városba, hogy gon­dolatokat cserélhessen a marxis­ta tudóssal. Már 1944. december elején a Nagykőrösi utca 24-es számú házból irányították a korábban illegalitásba kényszerített kom­munista párt szervezését. Itt mű­ködött 1945—46-ban a Magyar Kommunista Párt Duna—Tisza közi Kerületi Bizottsága, majd 1947 végéig az MKP Dél-Pest - megyei Bizottsága. (Vezetője előbb Dobó István, majd Saf- rankó Emánuel, végül Vadász Ferenc volt.) A Nagykőrösi utca 26-os számú házban 1944. december 26-tól várták az új tagokat a Szociál­demokrata Párt városi szerveze­tében. Közvetlenül az élet megindu­lása után o 13-as számú, emele­tes sarokházban alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének kecskeméti szerveze­te. (1945 nyarán másutt újjászer­veződött.) Néhány év múlva a pártoktatók Kaptak helyet az épületben, majd 1954-ben ide­költözött a Magyar Dolgozók Pártja városi, majd járási bi­zottsága. Itt tartotta első ülését az ' MSZMP városi bizottsága. Itt kapott otthont 1974 őszéig az MSZMP és a KISZ városi és já­rási bizottsága. A térrendezésig a Nagykőrösi utca városközponti betorkolásá- nál, a taxiállomás környékén állt a tragikus sorsú Vágó Béla nép­biztos szülőháza. Heltai Nándor A Bánk bán tuong stílusban Az első magyar dráma Vietnamban Kissé minősíti színházművé­szetünk és drámairodalmunk nemzetközi tekintélyét, hogy Vietnamban 1986-ig egyetlen ma­gyar színdarabot nem láthatcak, hallhattak az ott modernnek szá­mító beszélő színházak látogatói. Rendezőik — mint ez Bőgel Jó­zsefnek, a Színház szeptemberi számában közölt tanulmányigé­nyű cikkéből tudható —, szovjet,- keletnémet, lengyel, csehszlovák és román társulatoknál tanulták a mesterséget. Katona József drámáját a Vietnami Színháztudományi In­tézet igazgatójának tanácsára tűzte műsorára a Hanoi Tuong Színház. Bőgel József a legősibb­nek. a legeredetibbnek mondja a kínai hatásokat is tartalmazó tuong alkotóelemeit: ,,a hősi szemlélet, a belső és külső elnyo­mókkal, zsarnokokkal, mitikus szörnyekkel való lankadatlan, lényegében optimista szembeszál­lás”. A hazánk felszabadulásának évfordulóján bemutatott drámát a Tovsztogonov-tanítvánv, Doan Anh Thang rendezte. Felfogása szerint — a magyar színházi szak. enffbert idézem — a Bánk bán az európai klasszikus drámairoda­lom egyik legszebb- szerelmi drá­mája. de egyúttal a 'külső beto­lakodók elleni harc. a köteles- ségteljesítés tragédiája. A magyar népdalokat és mű­dalokat fölhasználó zenei aláfes­tés is kiemelte j a drámai csúcs­pontokat. A Budapesten tanult Do Dung zeneszerző, karmester vezetésével felváltva játszott egy kis modern kamarazenekar és egy vietnami hangszereket pen­gető egvüttes, A Színház részletes elemzés­sel bizonyítja ..Ázsiai lélekkel és köntösben vonult be Ázsiába a Bánk bán. Eklektikus mozzana­tok ellenére tisztán, revelatív erővel.” Elvárható, hogy a drámaíró szülővárosa és kultuszának ápo­lására hivatott Katona József Tárna'-ág megfelelő módon kö­szön 'fi meg a legnagyobb magvar dráma távol-keleti bemutatását, ismerje el a kezdeményezők, a közreműködők érdemeit. H. N. ENGEDMÉNYES KÖNYVVÁSÁR 4 Az őszi megyei könyvhetek keretében Univer Áfész kecskeméti Petőfi Sándor utcai boltjában 60 százalékkal ol­csóbban árusítanak tavalyi és tavalyelőtti kiadású, jórészt szépirodalmi műveket. A régi árában mintegy százezer forin­tos könyvkészletben megtalálható a magyar és külföldi iro­dalom klasszikusainak jó néhány kötete is. Szülőföldem Magyarország fiatalokról - fiataloknak EGY HÉT NEMESNÁDUDYARON Szüretelő diákok A makói Juhász Gyula szak- középiskola tanulói és nevelői az idén tizenhetedik alkalommal vettek részt szüreti munkán a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban. Mintegy három­százan költöztek be egy hétre a gazdaság nemesnádudvari épí­tőtáborába. Keményen dolgoz­tak: átlagosan három és fél má­zsa szőlőt kellett leszedniük na­ponta. Természetesen: f szemé­lyenként! A korai ébresztő után fél nyolc­tól délután négy óráig szüretel­tek. Az esti órákban jutott idő a kikapcsolódásra, szórakozásra is. Hagyomány például a tanár— diák focimeccs és a táborzáró szüreti bál. Mágori Józsefné, az iskola igazgatója így foglalta össze a Maros-parti tanintézet és a hosz- szúhegyi kombinát több mint másfél * évtizedes együttműködé­sének tapasztalatait: ! — A gazdaságban mindig ked­vesen fogadtak bennünket, meg­felelő körülményeket biztosítot­tak számunkra. Becsülik a makói embereket, tanulóink munkája alapján. A Makó környéki téesz­ekben is kereshettünk volna mun­kát. Ám a tábori körülmények nemcsak a munkára nevelést, a közösséggé válást is nagyon jól szolgálják. Az első években csak a kertésztagozaton tanulók dol­goztak itt, később az egészség- ügyi tagozatos lányok is eljöttek a szüretre. Diákjaink túlnyomó része nem vesz részt nyáron épí­tőtáborokban. Ez pótolja azt a légkört is. Csapatmunkában dol­gozva segítik egymást, formál­ják az osztályközösséget. Tovább bővül a tanár—diák kapcsolat is. A tanulók közül Szikszai Zsu­zsanna és Nan Piroska _ ne­g yedik évfolyamos tanulók — így summázták az élményeket: — Negyedik alkalommal va­ginánk már itt, mindig nagyon ké­szülünk ezekre a napokra. Előre tervezünk programokat, amelyek talán idén sikerültek a legjobban. Legnagyobb sikert a negyedik b osztályos lányok „Adj békét!” cí­mű békedemonstrációs tánca aratta. A norma? Kicsit magas ugyan, de egyenletes munkával mindannyian teljesíteni tudtuk. Az elsőéveséknek a felnőttnorma 70. a másodikosoknak 80, a har­• Szaporodik a ládában a szőlő. madikosoknak 90 százalékát kell teljesíteniük, nekünk pedig már 100 százalékot. Az idén az első évfolyam dolgozott legjobban: ők lettek a versenyben az elsők. Jövőre mi már nem leszünk az iskola tanulói, de elhatároztuk, hogy a tábori szüreti bálra eljö­vünk majd Nemesnádudvarra. Molnár László A Z’Zi labor hűhója A közönség percekig tombolt, a fiatalok alig akarták leengedni a színpadról a veresegyházi asz- szonykórust. Nem népdalokat adott elő a tíz asszony, hanem modern számokat. A Z’Zi labor együttes kísérte őket. A másfél órás műsorban mindössze két szám erejéig léptek fel, s ez je­lentette az igazi show-t. Az Apám ilyet szólt és a Honky Tónk Woman óriási sikert aratott. De a többi szám, így például az Utol­só tangó párizsival, valamint a Faképnél történő hagyás szintúgy visszatapsra késztette a jelenlevő mintegy félezer fiatalt. A Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola Hűhó-rendezvényének bizonyára az együttes szereplé­se volt a fénypontja. Janicsák István, a zenekar ve­zetője a forró sikerű koncert vé­gén elmondta, hogy egy évvel ezelőtt alakultak és most jelent meg az első nagylemezük. (Egyéb­ként szépén fogy.) A veresegyhá­zi asszonyok februárban csatla­koztak a fiúkhoz, és ez csak nö­velte a táborukat. Üj színfolt nemcsak a hazai, de a külföldi popzenei életben is, hogy egy népdalokat éneklő kórus vállalta a modern számok előadását. Az érdekességen túl új hangzást is jelent ebben a zenei -világban. Már az angol és a francia tele­vízió is bemutatta őket — a Queen együttes előtt léptek fel a Népstadionban, s akkor vették filmre a produkciójukat — a Magyar Televízió még tartozik ezzel... A kórusnak is sokat jelent a közös munka, hiszen népszerűsé­gük fokról fokra nő. Elmondták az asszonyok, hogy ez a „kirán­dulás” természetesen nem csök­kenti a népdal iránti szeretetüket. Temcsi László TÚRAHÍRADÓ , MeCSúk, PÍÜS ■ . 7 Csütörtökig lehet még jelent­kezni november 7-i mecseki tú­ránkra Takács Miklósnál, a túra vezetőjénél (Baja, Szegedi út 71. Telefon: 11-376). Az útvonal: Má­za—Óbánya—Kisújbánya—Pécs- várad. Találkozó: november 7- én reggel fél 7-kor' a bajai vasút­állomáson. A távolabb lakók a túrát megelőző és követő éjsza­kán a 609. számú szakmunkás- képző kollégiumában szállhat­nak meg. Részvételi díj: diák­sportegyesületi tagoknak 10, kí­vülállóknak 30 forint. November 17-ig kell viszont jelezni részvételi szándékukat azoknak, akik szeretnének velünk tartani november 29-én a Pilis­be. A 30 kilométeres hegyi túrát a kiskunfélegyházi 608-as szak­munkásképző intézet országjáró diákköre szervezi. A túrázókat szállító, „Olimpiai ötpróba” fel­irattal ellátott kfilönbuszok 29- én reggel 5 óra 30 perckor in­dúlnak a félegyházi vasútállo­más elől, a Kecskemétről csat­lakozó résztvevőket pedig 6 óra­kor várják a megyeszékhely MÁV-nagyállomása előtt. Az utazási költség — oda-visz- sza — Kiskunfélegyházától 110 forint, Kecskeméttől pedig 90 fo­rint. A részvételi díjat postai csekkel kell befizetni és — a mel­lékelt túraszelvénnyel együtt — személyesen vagy ajánlott levél­ben lehet eljuttatni a túra veze­tőjéhez legkésőbb november 17-lg a következő címre: Iványi Fe­renc testnevelő, 608-as szakmun­kásképző, 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a pilisi túra — mely egyben az Olimpiai ötpróba egyik _ ver­senyszáma — igen megerőltető hegyi úton vezet, ezért elsősor­ban edzett természetjárók jelent­kezését várjuk! fmtmn túraszelvény ................................................. jelentkezem a Petőfi Népe öovem­(riév) bér 29-i pilisi túrájára ..........fővel, akik....................................-n (a város neve) csatlakoznak a csoporthoz. A jelentkező címe: ................................................................. H AiH Komcypc no pyccKOMy H3biKy Orosz nyelvi vetélkedő Harmadik forduló A Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatával közösen hirdetett orosz nyelvi vetélkedőnk középiskolásoknak szóló harmadik fordulóját ez al­kalommal közöljük. Kérjük ver­senyzőinkét, hogy a megoldáshoz ezúttal is mellékeljék külön lapon a következő adatokat: név, pon­tos lakcím, anyja neve, iskola, osztály, s az orosznyelv-tanár ne­ve, valamint a kategória (I. gim­nazisták. II. szakközépiskolások, III. speciális és fakultatív tanterv szerint tanulók). A cím: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Puskin Orosz Nyelvi Inté­zet budapesti kihelyezett tagoza­ta. , j HA III KOHKYPC no pyccKOMy jBbiKy 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megje­lenéstől számított két hét. Érde­mes indulni, hiszen, mint pályá­zati kiírásunkban is közzétettük, az orosz nyelvi verseny nyertesei értékes díjak várományosai. hadi KOHicypc no jyccKOjy flauer (jyH ynamHxcH cpegrax hikoji h rnMHQ3Hii) 3 a n a h n e Dl. Ham repő. HapogH Hameft mmem roBopsT Ha paaHHX H3HKax. Ho 9ctb H3HK, KOTOpHÜ HOHHMaET BC0. 3tO H3HK 8MŐJI9M. TaK, HanpHMOp, inana 03HaHaeT TpyaojmőHe, jmpa - Mjeiuty, meB - cimy, wen - npaBOoysne. Kawalt Hapon hm99T cboh rocynapcTBeHHHe h Hamto- HaXBHHO 3MÖJieMH. EcTB OHH H B CCCP. KaKHe 8MŐJT0MH MOXHO yBHflBTB Hg C0B9TCK0M TOpőO H TTO OHH CHMBOJIH3HpyK)T? N Hto őh th paccKa3an cBepcTHHKy H3 <JoB0TCKoro Com3a o b9h- repcKOM repde? A Tenept, peőHTa, xothtb nrpaTB b "THiiorpa$Hio"? Bo3bmht9 Kapawtam h őyjjary \h HanmnHTe oaho ípihhhoo caoBO. HosyMafiTe, KaKHe cmoBa moxho HanHcara H3 őyKB aioro cwioBa. EanpHMep, H3 ŐyKB CJioBa JEKAPCTB0 mokho HanncaTB CJiOBa: cto, otoh, icapTa, pexa, bot, TaK, KaK, paK h t.ä. A TenepB B03BUHT8 cJioBO SDEKTPOCTAHUMH . Kto HannmeT ŐOJIBme CJIOB, TOT H H0Ö9ÄHT. ülne M TBOHX HHC9M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents