Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
1986. október 28. 9 PETŐFI NÉPE © 3 ÉPÍTENEK A TAGSÁG BIZALMÁRA Űj áruházak, üzembővítés a soltvadkerti áfésznél A Sol tvad kert és Vidéke Áfész körzetéhez tartozik Bócsa és Táz- lár, így összesen 13 ezer lakos alapellátásáért felelős a szövetkezet. A háromezer tag anyagi eszközökkel is segíti szövetkezetét. A részjegyek, célrészjegyek és a tagsági kölcsön összege együttesen 8 és fél millió forint. Or. Juhász Imre, az áfész elnöke elmondja, hogy az itt élők jövedelmének jelentős része a termelőszövetkezetekből, a szakszövetkezetekből, a háztáji és kisegítő gazdaságokból, a szőlő- és gyümölcstermesztésből száitnazik. Kedvezmények A továbbiakban hozzáteszi, hogy az évek óta tartó aszály, a szőlőültetvényeket ért téli és tavaszi fagyok miatt a lakosság jövedelme csökkent. A szövetkezet vezetői ezért olyan intézkedéseket kezdeményeztek, amelyek fokozódó | anyagi juttatásban is mérhetők. Bevezették a tagsági kedvezmények egész sorát, amelyekben az alaprészjegyek számától függően részesednek az érintettek. A vásárlási és az értékesítési visszatérítés is a részjegyek számához kapcsolódik. Ebben az évben három alkalommal rendeztek tagsági vásárt, amelyeken csaknem-200 ezer forint árkedvezményben részesültek a tagok. A szolgáltatásokat is bővítik. A tanyai lakosság 'életkörülményeinek javításához azzal is hozzájárulnak, hogy három helyen gázcseretelepet létesítettek. Ma ünnepük a szövetkezet megalakulásának 40. évfordulóját. A jubileumi küldöttgyűlésen köszöntik az alapító tagokat, a régi szövetkezeti dolgozókat. A négy évtized alatt elért fejlődésről csak villanásszerűen van mód megemlékezni. Az előrehaladás néhány főbb állomását ismerteti az elnök a mai ünnepségen. • Bajusz Tibor, a szövetkezeti vágóhíd szakmunkása páclébe helyezi a sonkát. Vágóhíd, sütőüzem A hús- és kenyérellátás korábban gondot okozott a lakosságnak, nem kevésbé a szövetkezet vezetőinek. A soltvadkerti szövetkezet az elsők között szervezte meg a körzetéhez, .tartozó 3 községben a sertéshizlaló szakcsoportot. Ezzel egyidejűleg egy régi épület átalakításával évi 3—4 ezer sertés feldolgozására alkalmas - üzemet létesítettek. Ezzel megoldódott Soltvadkert, Bócsa és Tázlár tőkehússal és töltelékáruval való ellátása. Később az üzemet — több mint 8 millió forint ráfordítással — átköltöztették a hajdani községi vágóhídira, hozzáépítettek korszerű feldolgozó-épületeket. Nem kisebb gondot jelentett a kenyér- és péksütemény-ellátás. A kiskunhalasi sütőipari vállalat termékeinek minőségével gyakran elégedetlen volt a lakosság. Ezért' 1973-ban — az illetékes megyei szervek támogatásával — sütőüzemet létesítettek. Ezzel megszűntek a korábbi gondok, javult a minőség a község ■ r - 4 *>% •> rf* la*él A BÁCSALMÁSI SZERVIZBEN Többféle autót javítanak © A legújabb szolgáltatás: a (Suhajda Lászlóné felvétele) Dacia gépkocsik garanciális javítása. (Tudósítónktól.) A bácsalmási autószerviz 1984. január 1-jén kezdte meg munkáját a helyi Petőfi Tsiz, a megyei és a helyi tanács segítségével. Jelenleg mintegy húsz fővel dolgoznak, a tsz melléküzemágaként. A személygépkocsik javítása, mosása mellett ellátják Trabant, Wartburg, Skoda, Barkas és Lada típusú járművek garanciális vevőszolgálatát is. A közelmúltban a Dacia típusú személygépkocsik garanciális javításával bővítették szolgáltatásukat. Jövőre tervezik az autók műszaki vizsgára való felkészítését is. Ez a szerviz szombatomként is ügyelétet tart, hogy a térség gépkocsitulajdonosainak igényét minél jobban ki tudják elégíteni. Juhász Jenő Éjszakai vezetés Amikor sikeres vizsga után megkaptam a jogosítványt, férjem eléggé gúnyos mosoly kíséretében megkérdezte: — Az éjszakai vezetést is gyakoroltátok? — Nem. Kizárólag nappal vezettem. — Sejtettem — morogta lekicsinylőén. — Jegyezd meg, drágám! Egy nő számára nagyon fontos, hogy éjszaka is tudjon gépkocsit vezetni. Ma, ha sötétedni kezd, elkezdjük a gyakorlást, mindent bepótolunk, mert ezt is meg kell tanulnod. Egy álló hónapig csak gyéren megvilágított utcákon autóztunk, sőt a város körül húzódó utakat is beutaztuk. — Egészen jól csinálod — mondta egy alkalommal a férjem. — Már csak egy dolog van hátra. Képzeld el, útközben nekimentünk egy fának, a kocsi összetört, én meg elvesztettem az eszméletemet. Nincs más hátra, meg kell állítanod egy arra haladó autót, engem pedig odacipelni, és felrakni a segítséget nyújtó kocsira. Nem akarok dicsekedni, de a napi bevásárlások során, a degeszre tömött szatyrok, dö9- nehéz táskák cipelésekor szerzett tréning itt is segített: elég gyorsan elsajátítottam, hogyan kell egy közúti baleset sérültjét ide-oda cipelni. — Most már minden rendben van! — szólt a férjem egy gyakorlás után, és vállon veregetett. — Igazi pilóta lettél! Szombaton Trojekumová- ékhoz mentünk vendégségbe. Az idő vidáman és gyorsan telt. Éjjel két órakor szeretett férjem nagy nehezen felállt az asztaltól, és akadozó nyelvvel, dadogva hozta tudomásomra: — Masa, aranyoskám, teljesen kikészültem. Légy szíves, vigyél ki a kocsihoz. Szerencsésen hazaértünk. A férjemet óvatosan felcipeltem a lakásba, és ágyba fektettem. Azóta számomra is világos: miért is fontos egy nő számára, hogy éjjel is tudjon autót vezetni! Borisz Rabenykij (Fordította: Kiss György Mihály) m&ÜßSM ÉRTEKEZLET ELŐTT MSZBT-tanácskozások lakosságának teljes megelégedésére. Bővítik a szolgáltatásokat A VII. ötéves tervidőszakban a sütőüzemet tésztagyártó gépsorral bővítik. Soltvadkerten ABC- áruházat építenek. Bócsán bővítik az áruházat és húsboltot nyitnak. Terveik között szerepel — amennyiben anyagi forrásaik lehetővé teszik — Soltvadkerten egy iparcikkáruház építése. Tovább bővítik a szolgáltatásokat, a tagsági kedvezmények rendszerét. Ez utóbbit változatlanul a részjegyek számához kötik. így valóságos anyagi érdekeltség létesül a szövetkezet és a tagok között. A tagság anyagi hozzájárulása mindig nagy segítséget jelentett a szövetkezetnek. A kapcsolatokat tovább szeretnék bővíteni, a tagság bizalmára építve. A négy évtized alatt végzett munka eredményeinek tükrében bizakodva tekinthetnek a következő esztendőkre. K. S. Pénztárosok vetélkedője Az idén tizedszer — ez alkalommal Kecskeméten — rendezik meg az Önkiszolgáló kereskedelmi üzletek pénztárosainak országos versenyét. A verseny egyik célja most is az, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét arra a fontos feladatkörre, amelyet a pénztárosok töltenek be a kereskedelmi munkában, a kedvezd vásárlási körülmények és a vásárlói közérzet kialakításában. Másrészt a pénztárosok seregszemléjén mód nyílik arra, hogy a versenyzők összemérhessék tudásukat, egymástól olyan tapasztalatot szerezhessenek, amelyet napi munkájukban, teljesítményük javításánál hasznosíthatnak. A vetélkedő ma kezdődik Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A versenyt a hazai gyakorlatban leginkább elterjedt Katus A 20 és az Anker F/t BD—140 típusú pénztárgépeken szakmánként rendezik. Kedden az Iparcikk- és az élelmiszerüzletekben dolgozó pénztárosok versenyét rendezik, a kővetkező nap a szövetkezeti élelmiszerboltok pénztárosai mérik Össze tudásukat. Pénteken az elektronikus pénztárgépeken dolgozók országos versenyére kerül sor. Itt az értékelés és a díjazás szakmai bontás nélkül történik. Az ünnepélyes eredményhirdetés és a díjkiosztás pénteken délután lesz. A szervezésben és a lebonyolításban Jelentős részt vállal — a megyei tanács kereskedelmi osztályának irányításával — a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége, valamint a Konzum és a Szigma Kereskedelmi Vállalat. Az utóbbi másfél hónapban országszerte mintegy 1900 MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnökei tartották meg megyei és budapesti kerületi tanácskozásukat. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság november 22-re összehívott VIII. országos értekezlete előkészületének jegyében lezajlott, élénk érdeklődéssel kísért eszmecserék tapasztalatait összegezve Bíró Gyula, a társaság főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a rendezvényeken jó politikai légkör, nagy fokú aktivitás, hasznos tapasztalatcsere és együttgondolkodás jellemezte. Az elmúlt öt esztendőt értékelő beszámolók és a hozzászólások reális képet adtak a barátsági mozgalom helyzetéről, s a jövő feladatainak körvonalazásakor sokan a munka minőségi javítását szorgalmazták. A fórumokon számos pártszervezet titkára is részt vett, kedvezően értékelve a társadalom minden rétegére kiterjedd mozgalom helyi tevékenységét. Kiemelték, hogy az MSZBT-tagcsoportok munkájukkal érdemien járulnak hozzá -a népeink közötti barátság további elmélyítéséhez. A barátsági mozgalom legmagasabb fórumát előkészítő rendezvényeken mintegy 360-an tolmácsolták a tagcsoportok véleményét, s a következő időszakra szóló javaslataikat. Értékes hozzászólásaikkal jó alapot adtak az országos értekezlet dokumentumainak végleges kialakításához. E tanácskozások alkalmat kínáltak a tapasztalatcserére is, hiszen itt váltak közkinccsé az eltérő körülmények között dolgozó kollektívák módszerei, a tartalmi munka változatosabbá tételének módozatai. A tapasztalatok szerint fokozódott az érdeklődés a> magyar— szovjet együttműködés jelenével és jövőjével kapcsolatban: számos üzemben keresik a közös vállalatok alakulásának lehetőségeit, amelyek újabb impulzusokat adhatnak a barátság egyik legfontosabb alapjának, a sokoldalú gazdasági kapcsolatoknak. A hozzászólásokban különös hangsúlyt kapott az ifjúság részvétele a barátsági munkában. Az előző országos értekezlet óta alakult tagcsoportok jelentős hányada tanintézetben jött létre: 40 százalék iskolai kollektíva. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a fiatalokhoz korosztályuknak megfelelő eszközökkel, módszerekkel kell közelíteni. S míg az általános iskolások körében az érzelmi hatásoknak van nagy szerepe, a KISZ-korúaknál a személyes élmény, a konkrét tapasztalatszerzés a meghatározó. Különösen fontos a barátság elmélyítésében a személyes kapcsolatok ápolása, a találkozás. Ennek szükségességét és igényét szinté valamennyi felszólaló megfogalmazta. Mint hangsúlyozták: a testvérüzemek és a ma már az ország minden területére kiterjedő testvérmegyei kapcsolatok révén is bővültek az utóbbi időben a találkozási formák. Ehhez kapcsolódóan szorgalmazták a tanácskozásokon a barátságturizmus szakosodott formáinak, a szakmai utaknak, az úttörő-, építő- és nyelvi táboroknak gyakoribbá tételét. A rendezvények fontos napirendje volt az országos értekezlet küldötteinek, illetve az új országos elnökség megyei, kerületi tagjainak megválasztása. Az új választási formával jelentősen kiszélesedett a mozgalom demokratizmusa, hiszen — a korábbi gyakorlattól eltérően — például az országos elnökség tagjait ott választhatták meg, ahol őket a legjobban ismerik — -mondotta végezetül Bíró Gyula. KUNSZENTMIKLÓSI RENDELŐINTÉZET Csökken a várakozás • Alpiiné Hraboczkj Andre» ultrahangos kezelést végez. Két éve adták a Kunszentmik- lóson a szakorvosi' rendelőintézetet. Belgyógyász, nő- és gyermekgyógyász, valamint fogorvos várja a betegeket. Helyben el tudják végezni a fontosabb laboratóriumi és alkalmassági vizsgálatokat. Az intézmény felszereltsége a ma elvárható színvonalat képviseli. Mégis sokat változott a rendelőintézet a megnyitás óta. A régi laboratórium a pincéből egy volt öltözőbe' költözött, ahol nagymértékben javultak a munkakörülmények. A központi ste-. rilizáló is csak a megnyitás után készült el, hiszen átadáskor még hiányzott a berendezése. Sikerült létrehozni, a fizikoterápiás kezelőt, amely eredetileg nem szerepelt a rendelőintézet terveiben. Egy raktárhelyiséget alakítottak át számára, a szükséges műszereket pedig a megyei tanács egészségügyi osztályának hozzájárulásából vették meg. — Naponta átlagosan harminc beteget kezelünk. Ha csak egy dunavecsei, vagy kecskeméti út költségeit számítjuk, már ez is nagy megtakarítást jelent. Nem beszélve arról, hogy a betegnek nem megy rá az egész napja — tájékoztatott dr. Völgy es Attila, a rendelőintézet vezető főorvosa. Nagyon sok a vizsgálatra, kezelésre váró beteg. Ezért gyakran előfordul, hogy á rendelési idő elhúzódik. Ezen a helyzeten • Dr. Völgy es Attila: — ponta harminc beteget kezelünk. várhatóan enyhít majd, ha az új dolgozók munkához látnak. Nemsokára egy helyett két gyermek- orvosuk lesz. S új körzeti orvos is jön, aki — mivel szakvizsgája van — mellékállásban a nőgyógyászati rendelésbe is bekapcsolódik. Már kinevezték az üzemorvost, s ha letölti szakmai gyakorlatát, rá is számíthatnak. Egyébként az intézmény minden dolgozója szakképzett. A kunszentmiklósí és a környékbeli emberek bizalmát sikerült megszereznie a rendelőintézetnek. Megfelel az igényeknek, ami nem kis részben az itt dolgozók vállalkozó szellemének is köszönhető. Farkas Andrea NEM ÉRINTI A LAKOSSÁGOT A víz a természet ajándéka, a tiszta víz azonban már nem. A vízkészletek védelme ék a velük való gazdálkodás az Országos Vízügyi Hivatal kiemelt feladata, ami sok pénzbe kerül. És nem lehet azt várni, hogy mindent a költségvetés fizessen. A vízkészletek takarékosabb felhasználása, valamint a víz- gazdálkodással kapcsolatos társadalmi ráfordítások részbeni megtérítése érdekében 1986. október 1-jétől felemelik a vízkészlet-használati díjakat. Erről nyilatkozott Stimm Miklós, az OVH közgazdasági főosztályának helyettes vezetője: Felemelik a vízdíjakat Vízkészlet-használati dijat ma is azok az ipari és mezőgazdasági. valamint közüzemi vízfelhasználók fizetnek, amelyek feladataik során vízkészleteket vesznek igénybe. A közüzemi víz-, csatornaművállalatok az általuk szolgáltatott (értékesített) ivó- és ipari- viz-mennyiség után fizetnek térítést. Az állami vállalatok, költségvetési . szervek, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, társulások, állami gazdaságok, mező- gazdasági termelőszövetkezetek a saját vízkivételi művük útján nyert, vagy vízi erőművük útján hasznosított vízmennyiség után fizetnek. A vízszint káros megváltoztatását előidéző bányavállalatok a felhasználatlanul elvezetett víz- mennyiség alapján fizetnek vízkészlet-használati dijat. A vízkészlet-használati dijat az érintettek területileg, és a fel- használás célját, valamint a kitermelés helyét (felszíni vagy felszín alatti) figyelembe vevő differenciálás alapján térítik. E díjak nagyságrendje köbméterenként két fillértől 18 fillérig terjed. A vízkészlet-használati díjak 1970 óta nem változtak. Ma már nem ösztönöznek a vízkészletekkel 'való takarékosabb gazdálkodásra, és egyre csökkenő mértékben fedezik a vízkészletek védelmét, számbavételét, feltárását, kezelését biztosító társadalmi ráfordításokat. Nem serkentették a vállalatokat olyan korszerű technológiák alkalmazására, amelyek mérséklik a vízfelhasználást. A felsorolt célok hatékonyabb elérése érdekében az Állami Tervbizottság jóváhagyásával az Országos Vízügyi Hivatal 1986. október hó 1-jétől átlagosan 155 százalékkal felemeli a vízkészlethasználati díjakat. A dijak továbbra is differenciált rendszerűek, és köbméterenként 6—90 fillér közötti nagyságúak. A jövőben is díjmentességet élveznek egyes mezőgazdasági célokra (öntözés, haltenyésztés), valamint a bányavállalatok saját üzemében felhasznált vízmennyiségek. A vízkészlethasználati díj emelése nem érinti a lakosságot és a költségvetési szerveket sem, de emellett célszerűen szolgálja a víztakarékosság! kormányprogram hatékony végrehajtását. B. P.
