Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

PETŐFI NÉPE • 1986. október 3.

MA ESTE A KAMARASZÍNHÁZBAN: HÁBORÚ ÉS BÉKE

A megrendülés csarnoka

O Búcsúpillanatok. Bolkonszkij herceg (Barbinek Péter), Liza (Csere Ágnes) és Pierre (Nagy Attila).

Az Egyesült Államokban mutatta be híres dramatizálását, Tolsztoj Háború és béke remekének színpadi változatát a nácik 'elől Amerikába emigrált Erwin Piscator, a politikai színház egyik elméleti és gyakorlati megalapozója.

Lendvay Ferenc, a kecskeméti Katona József Színház Jászai- díjas igazgatója harmadszor rendezi a modern társművészetek vívmányait felhasználó átdolgozást. Ezzel mutatkozott be a veszprémi színházban, 1964-ben Miskolcon.

A szokásos premier előtti beszélgetésen kézenfekvő az első kérdés.

— Mi vonzza ilyen tartósan Tolsztojhoz, a nagy regény híres feldolgozásához?

— Az a meggyőződésem változatlanul, hogy ebben benne van minden, amit a műv szetekről, a színházról gondolok és amit a megye közönségének a világról mondani akarok.

— Azaz?

— Tolsztojra hivatkozom. Szerinte n™ a méricskélő esztétika a művészet dolga; a színház a prófécia legfelső foka, az átélés, a megrendülés csarnoka; az epn- ber dolga nem független a kortól, a történelemtől, a környezettől.

— Tekinthetjük Lendvay Ferenc művészi hitvallásának első kecskeméti rendezését?

— Mindenképpen! Az újjászervezett társulat programjának is. A korszerűsített kamaraszínházban ezért kezdjük az évadot a Háború és békével.

— Csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy a monumentális, hatalmas tömegeket, látványos sokaságokat idéző történetet a

bővítés után is stúdiójellegű színpadon adják elő.

— Az élet értelmén, a történelem mozgató erején töprengő író művéből az átdolgozó a gondolatok ütköztetését, formálódását helyezte előtérbe. Sohasem tömegjelenetekben alakul ki igazi, drámai helyzet, 'hanem néhány ember nézeteinek, magatartásának, helyzetének, cselekedeteinek konfliktusában. A Kelemen László színpadon a színésznek nincs se oka, se módja, se joga a hamiskodásra, mert a feszült jelenetek közvetlenül a nézők szeme előtt, testközelben játszódnak, mert abban a környezetben csak mélyen átélt alakítások hatnak.

— Miért nőre, Sáfár Anikóra bízta a narrátor szerepét?

— Mert a nők az élet folytonosságának, a tisztaságnak a jel(Straszer András felvétele)

képei. Az anyaság, az egymást váltó nemzedékek végtelen folyamatának szimbólumai.

— A lapunkban már bemutatott művésznőn kívül a most szerződtetettek közül kiket láthat a közönség?

— Tallós Ritát, Barbinek Pétert, Pál Attilát, Horváth Károlyt, Nagy Attilát. A visszatérők közül Fekete Tibort, Csák Zsuzsát, Bakai Lászlót.

— A társulat törzstagjainak számító művészek közül kik kaptak kisebb-nagyobb feladatot a péntek esti premieren és a Háború és béke további előadásain?

— Csere Ágnes, Gurnik Ilona, Kovács Gyula, Vitéz László. A díszleteket és a jelmezeket Szakácsi Márta tervezte.

Heltai Nándor

TÁRLATNAPLÖ

Akik az elmúlt évek folyamán figyelemmel kísérték a Nemzetközi Kísérleti Kerámia Stúdió ösztöndíjasainak nyilvános bemutatkozásait, azok bizonyára tudják, hol keressék az Erdei Ferenc Művelődési Központ legkisebb, földszinti kiállítótermét, melyben ezúttal — ugyancsak a stúdió -vendégeként Kecskeméten tartózkodó — Si- gordur örn Brynjölfsson grafikusművész, az izlandi Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárának alkotásaival találkozhatnak.

Nem jellemző, hogy a kényszerűség, a helyhiány felszámolására sorakoztatott praktikus ötle. tek már a belépés pillanatában meg tudják határozni az alap- hangulatot, mint most, amikor a plakátok, egyedi! rajzok elhelyezésének módja — a látogatót nyitottságra, játékra hangolva — irányítja a munkára a figyelmet. Míg a plakátok körben, szem- magasságban, hagyományos módon sorakoznak, addig a más jellegű alkotásokkal meglehetősen szokatlan körülmények között, a bejárat melletti falra vetítve találkozhatunk. Böngésznivaló is akad; a színesdia-sorozatok egy másik, fény felé rögzített részén nyomon követhetjük a vetítés során más összefüggésben már látott motívumokat. Sem meghívó, sem plakát nem árulkodott előre arról, hogy a grafikusművész (aki illusztrációkat is készít) tulajdonképpen humorista, ám a műfaj a legelső másodpercekben, még jóval a poénok felismerése előtt, a figurák megjelenési módjával tudatunkba lopakodik. És ennyi már elég is ahhoz, hogy kíváncsian kezdjijk figyelni hogyan, s mennyire tud „vehetővé” válni számunkra e humor. Ráismerünk-e az elvekre és módszerekre, melyekhez igazodik, milyen

Sajátos

derű

• Brynjölfsson:

A diktátor bukása

mértékben azonosíthatók a mieinkkel például a karikatúrában olyan fontos kontraszthelyzetek. Ha pedig már a kapcsolatfelvétel sikerült, s az „ajtón belül” vagyunk, a felfedeznivalók újabb sora. kínálja magát. Izgalmas követni, milyen azonosságokat felmutatva nyilatkozik meg ugyanez a humorban fogant gondolkodásmód például egy rendelésre készült csirkefarm reklámplakátján, s „műfajváltás” után egy politikai vagy művészetfilozófiai kérdéseket fölvető önálló karikatúralapon. MitőHesz összetéveszthetetlen egy-egy mű, függetlenül attól, hogy egy rákkutató konferenciára hívja fel a figyelmet, vagy egy sorozaton belül — természetesen az irónia és a paródia felségterületein — a művészi tükrözés kérdéseit boncolgatja?

A plakátok közérthetőségük mellett talán többet árulnak el magukról, ha tudjuk, hogy például miért ilyen szokatlanul kisméretűek. Jelentős mértékben meghatározó, hogy egy olyan, nemzeti arculatát az utóbbi évtizedekben alakító országban élik közéletüket, melyben az általunk megszokott mértékben még nincs otthon a plakátművészet. A plakátoszlop például ismeretlen, üzletek kirakataiba, házakba, házakra kerülnek a sokszorosított lapok. Mivel az alkalmazott grafikának ez a területe még meglehetősen új, hivatásos művelői sincsenek sokan, a kiállító Brynjölfsson készíti hazájában például a legtöbb plakátot. A most láthatók témájuk (Atom- fegyvermentes világot stb.), formanyelvük alapján a világ minden táján azonos mértékben érthetők: a béke nemzetközi szimbólumaival; a galambbal, az olaj ággal, a béke kékjével új képi ötletek keretében találkozhatunk. Abban az időszakban, amikor hozzászoktunk ahhoz, hogy egy babakiállításra is a horror nyelvén Invitál egy plakát, a kiállítás legnagyobb élménye — legalábbis számomra — az a sajátos és ritkán tapasztalható derű volt, ami az Amerikaitá- maszpont-ellenes rockkoncert, vagy a Védjük megfáz öreg háza-, kát című plakátokról és a mecha- nikusság, tárgyiasság uralma felé csúszó civilizációnkról szóló groteszkekről • egyformán sugárzott.

A kiállítás október 10-ig tekinthető meg.

Károlyi Júlia

A Szovjet Irodalom októberi száma

KÖNYVESPOLC

Görömbei András: ,,Ki viszi át...?”

A folyóirat legújabb számában prózaírói levelek, naplórészletek sorát publikálják. Ez a bensőséges forma bensőséges tartalomra enged következtetni. Regina Eze- ra lett írónő Egy kisregény anatómiája című művében — Bojtár Anna fordításában — a leveleket barátnőjének, kezdő írótársának küldi — az írói pályára vonatkozó tanácsokkal; a naplójegyzetek- ben pedig barátnője magánéletének konfliktusaival foglalkozik. Marina Cvetajeva Firenzei éjszakák című műve kilenc levelet tartalmaz, melyeket „Helikonnak”. azaz A. G. Visnyak könyvkiadó-igazgatónak, akkori szerelmének címez. A műhöz, melyet .Rab Zsuzsa fordított, Anna Szaakjanc írt bevezetőt.

A líra rovat Mihail Dugyin verseiből közöl válogatást. Az összeállítást S. Benedek András vallomása vezeti be: „Egyszerre szerény és hivalkodó Mihail Dugyin ars poeticája, amikor világmegváltó fellobbanások helyett a mindennapos helytállás parancsát követi emberként és

íróként.” Dugyin verseit Hars György, S. Benedek András, Garai Gábor és Győré Imre fordították.

Simon István születésének 60. évfordulójára önálló rovattal emlékezik a folyóirat. A rovatban E. Fehér Pál és Jurij Gu- szev idézi Simon Istvánt, a költőt és az embert, akinek Madár a karón című versét két nyelven (Leonyid Martinov fordításában is) olvashatjuk.

Andrej Turkov írásával emlé-» kezik meg a folyóirat a közelmúltban elhunyt Illés Endréről, valamint a száz éve született Czóbel Ernő alakja sajátos módon, felesége, Lányi Sarolta leveleiből elevenedik meg az olvasó előtt. Szergej Fagyejev Petrovácz Istvánnal készített interjút műfordítói munkájáról, Jurij Bondarev pedig Molnár Gézával folytatott beszélgetést az értelmiség szerepéről. A Művészet rovatban jelennek meg először magyar nyelven Liszt Ferenc orosz tanítványához írott levelei, s ugyanitt Grigorij Kozincev emlékezik Dmitrij Sosztakovicsra.

A huszadik századi magyar irodalom történetével és jelenével foglalkozó szakemberek egyik legjelesebb képviselője Görömbei András, a debreceni egyetem docense. Monográfiát publikált Sinka Istvánról, a csehszlovákiai magyar irodalom történetéről, s nemrég Sütő Andrásról. Ezenkívül jól használható összefoglalásai jelentek meg a hetvenes évek romániai magyar irodalmáról, valamint napjaink nemzetiségi magyar irodalmairól. Legújabb könyvét a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg „Ki viszi át...? címmel. A kötet tanulmányok és tanulmányjellegű kritikák gyűjteménye. Szinte kizárólag az 1945 utáni magyar irodalomról, s azon belül is főként a hatvanas-hetvenes évek irodalmáról esik szó bennük. A könyv három ciklusra tagolódik. Az elsőben a korszak „nagy öregjeiről”, a másodikban a középnemzedékről és a fiatalabbakról, a harmadikban a romániai magyar irodalomról van szó.

Görömbei András tanulmányaiból egy határozottan körvonalazható irodalomeszmény bontakozik ki. Az, amelyik az irodalmat a társadalom ügyének tartja, amelyik szerint az irodalomnak valóságközelinek, az írónak elkötelezettnek, közéletinek kell lennie, s a nemzet közösségét szolgálnia. Veres Péter híres megfogalmazását idézve: az írónak népben, nemzetben kell gondolkodnia. Köztudott, hogy a hetvenes évek magyar irodalmában erőteljesen kibontakozott, s ma még nagyobb erővel van jelen egy másik szemlélet is, amelyik elítéli ezt a hagyományosnak, irodalmon kívüli elemekkel terheltnek, provinciálisnak tekintett magyar irodalmat és irodalomszemléletet, s helyette egy, a társadalmi mozgástól függetlenebb, „irodalmibb”, ontológiaibb irodalmat művel. Görömbei András a kötetbe gyűjtött Írásaiban nem foglalkozik ezzel az új irodalmi hullámmal, de ez nem azt . jelenti,

hogy nem is vesz tudomást róla. Ellenkezőleg. Egész könyve nyílt vita ezzel az áramlattal. Kiállás a magyar irodalom sok évszázados elkötelezettségének mai folytatói mellett.

Ebből az irodalomfelfogásból természetszerűen következik, hogy Illyés Gyula, Nagy László, Utassy József és a'hozzájuk hasonló alkotók lesznek a könyv hősei. A népi írók mozgalmának jeles képviselői, a fényes szellők nemzédékének legjobbjai, s az ő nyomukban haladók. Félreértések elkerüléséért nem árt azt is észrevenni, hogy ez az irodalomszemlélet egyáltalán nem kirekesztőleges. Görömbei András az egész mai magyar irodalmat ismeri, minden értéket elismer, de a maga értékrendjében Ily- lyés Gyula, Nagy László művészetét, s a művészetükben megfogalmazódó magatartást tartja a legtöbbre.

A kötet egyes írásai különbö-' zőképpen közelítik tárgyukat. Van köztük folyamatrajz. Vannak pályaképek, portrék, amelyek hol az egész életművet tekintik át, hol az író egyik műfaját, hol a pálya egy jellegzetes szakaszát. Olvashatunk kötetelemzéseket, s ezek nemegyszer egy majdani pályakép első’ megfogalmazásának ígérkeznek. S olvashatunk műelemzést is. A legtöbb munka azonban, bárhová soroljuk is be, egyesíti magában az egyes közelítésmódokat. Mindegyik tanulmány az irodalomtörténeti ismeretek és a műelemzések együtteséből építkezik.

Az egyértelműen megfogalmazott irodalomszemlélet, a valóságismeret, az értő műelemzés, a megfogalmazás szépsége és pontossága olyan munkává tette Görömbei András tanulmánykötetét, amely nemcsak a szakmának nyeresége, amelyet nyugodtan lehet ajánlani mindenkinek, aki tájékozódni kíván újabb irodalmunkban.

Vasy Géza

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: Az

ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. T.:

22-822.

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszál- lás, Nyárlőrinc és Városföld gyermek- és felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 94), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/a. T.: 44-086); /Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: Kerekegyháza, központi

rendelő. T.: 71-340; Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. T.: 42-015), Orgovány: Orgovány, központi rendelő. T.: 25; Lajos- mizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő. T.: 24; Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő. T.: 220; Kunszent- miklós. Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő. T.: 155.

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy .u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszál- lási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rend-, je hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

KISKUNHALAS: a Semmelweis i Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.:

21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakőtönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállás! és pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő. T.: 25; Jánoshalma, Kéleshalom, Bo- rota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő, T.: 88; Mélykút: központi rendelő. T.: 88; Tompa, Ke- lebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Dunaszentbenedek, Foktő, Gé- derlak, Homokmégy, Miske, Ordas, 1 öregcsertőrCsorna, Szak- már. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel. 7 óráig tart. T.: 10. 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szo- ba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a'fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa. Solt, Harta, Dunapatai, Dunaszentbenedek. Dusnok. Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Faisz. Dusnok: dr. Kiss .T. (Dusnok. Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12): Hajós: dr. Zakunszkv E. (Haiós. Temető u. 9. T.: 27): Du- napataj, Harta: dr. Kákonyi A.

(Harta, orvosi rendelő. T.: 33),

Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő. T.: 167.

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12, vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék' lakói részére: minden szombaton

8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kas- kantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő. T.: 68; Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert, központi-rendelő. T.: 21.

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fo- gadíák a bajai, bácsborsődi, bács- szentgyörgyi. bátmonostori, csát- aliai. csávolyi. dávodi, érsekcsa- nádi. felsőszenitiváni, garai, hercegszántói. nagybaracskái, n.e- mesnádudvari. sükösdi. szerem- lei és vaskút! betegeket.

BÄ.CSAT.MÄR: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlő- si. tataházi. mátételki. kunbajai, csikéria!. madarasi. katymári lakosokat látták el. T.: 124.

TTSZAKÉCKKE: a rendelőintézetben a tiszakécskel és lászlófal- .vi betegeket látják el. T.: 41-261.

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gvógvszertárak tartanak üeveletet: Kecskemét. Szabadság tér: Bann: Tóth Kálmán tér 2.: Bácsalmás. Hősök tere 4.;

Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. l a.; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÖRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 23-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bálmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Maruzs.a V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy. Gara. Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a. T.: 45), FeLsőszentiván,

Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katy- már, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csát- alja. Nagybar.ácska: dr. Zsuzsity

J. (Csátalja, Damjanich u. 2.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Üjhelyi u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u.

i.), Dunavecse, Apqstag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 1.), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza, Állaimpusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szak- már, öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy- Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári

J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bá- tya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos

G. (Kecskemét, Bihar u. 2. T.:

24-749), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. NagyL. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.:

24-862), Jakabszállás, Orgovány: dr: Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Lászlófalva,

Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (László- falva, Alkotmány u. 16. T.: 45012), Lajosmizse: dr. CserényiP. (Lajosmizse, Vereb u. 2/a. T.:

137), Tiszakécske: dr. Pitti ' L. TTiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Ta- labér Zs. (Kerekegyháza, Arany

J. u. 24.).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185),

Kunszéntmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr.

Loboda J. (Fülöpszállás, Ady E. u. 2. T.: 19), Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bócsa, Mező

I. u. 19), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Kos-, suth u. 49.), Kecel, Imrehegy: dr. Belke J. (Kecel, Malom u. 22.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Petőfi ltp. Holló L. u. 9. T.: 62-344), Gátér, Pálmonostora, Petőiiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 18), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Csólyospálos: dr. Szüts

M. (Csólyospálos, Széchenyi' u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk:

dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.:

22-554), Zsana, Harkakőtönyi Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u.

7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joő

L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó; N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, BácsszőlŐs, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza,

Bácsalmás, Mátételke: dr. Csib- ri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.),