Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

1988. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3

AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN

Családi kör klub Öregcsertőn

A község nevének hallatán népművészek álmodta színpompás virágok jutnak eszünkbe, táncosok, akik felszabadultan ropják a csárdást, finom illatú pap* rikaföldek, -füzérek a házak oldalán.

A kép természetesen idilli, hiszen az itt élő embereknek ugyanúgy kell dolgozniuk fennmaradásukért, gyarapodásukért, mint bármely más község lakóinak. Egyvalami miatt mégis külön figyelmet érdemelnek az öregcsertőiek: ők hívták életre ha. zánk első alkoholizmus elleni klubját, Családi kör néven.

Nagyszerű, sok tapintatot, időt igénylő munkába fogott egy esztendővel ezelőtt a község huszonhárom lakója. Ugyanis észrevették, hogy fiatal, dolgos társaik —, akiket valamennyien ismertek — egyre- másra váltak az alkohol rabjává és követnek el ballépéseket, így öngyilkosságot is.

Első összejövetelükön összeszámolták: az utóbbi 8—10 év alatt csaknem hetvenen váltak a községben alkoholistává, tönkretéve családjuk életét, vagy emeltek kezet önmagukra emiatt. Ezért elhatározták: segítenek, figyelmesen, körültekintően.

Viszonylag rövid idő alatt sok tapasztalatra tettek szert a klub vezetői, tagjai. Létszámban is gyarapodtak: már több mint százan vannak, akik egyetértenek törekvéseikkel, de nem titkolják: néhány ember ellenszenvét is kiváltották. Pedig nem absztinenciát — teljes szeszmentességet —« hirdetnek, hanem befogadják a mértékkel és alkalomszerűen bort, sört fogyasztókat is.

Az iskola igazgatóhelyettesének,

Brandenburg Erzsébetnek a lakásán találkoztam a klub vezetőivel. Őszintén beszéltek céljaikról.

— Gondjaink alapvetően abból fakadnak, hogy mélyen gyökerező szemlélettel kell szembenézni: a szórakozásban, az ünnephez, sokaknak pedig a munkakezdéshez is hozzátartozik a szesz fogyasztása. Sokáig megingathatatlannak tűnt az is, hogy a húsvéti locsolkodáskor a legkisebbeket is itallal kínálják, — mondta a klubvezető.

— Jól tudjuk, hogy ezer lakosú községünkben több mint tíz helyen van bögrecsárda, ahol mérik a „csinált bort”. Ha kell, hitelbe, de lehet „fizetni” ruhaneművel, edénnyel, sőt tűzifával is.

Ezért nem szabad csodálkozni, ha kialakul az alkoholfüggőség: fiatal, életerős emberek a boí, a pálinka rabjaivá lesznek — vélekedett egy másik jelenlevő.

— Hogyan próbálnak minderre megoldást találni?

— összefogunk, hogy valamit tegyünk az alkoholizmus ellen.

Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a szabad idő helyes eltöltéséhez jó programot kínáljunk.

NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA

A szocializmus megújulásának útja

• Brandenburg Erzsébet, az általános iskola helyettes

igazgatója őszintéi hisz mozgalmuk sikerében.

• A helyi termelőszövetkezet nyugalmazott jogásza, dr. Csőt! And. rás: ... vállaljuk az utógondozást. (Méhes! Éva felvételei)

Kirándulásokat, előadásokat szervezünk, és ‘a segítséget kérőnek teljes titoktartást biztosítunk. Klubunk szombaton és vasárnap várja a vendégeket, az előadásokat pedig mindig az igényekhez igazítjuk. Természetesen hívjuk is az itt élőket, hiszen egy-egy jól sikerült kirándulás — mint a legutóbbi, a pécsi is — hetekig téma marad. Volt olyan, aki ilyen alkalommal döbbent rá: így is lehet élni.

— Bizonyára akad a környezetükben, akit elvonókúrára kell biztatni, s talán többen sikerrel túljutnak betegségükön a kezelés után. Mit tesznek a klub tagjai értük, hazatérésük után? — kérdezem a termelőszövetkezet nyugalmazott jogászától, dr. Csáti Andrástól.

— Minden esetben vállaljuk az utógondozást,i Rendszeresen látogatjuk, hívjuk - közénk,: segítünk abban, hogy minél ‘ köny- nyebben beilleszkedhessen megváltozott életébe. Jólesik kimondanom: egyre több a gyógyult, az alkalmanként mértékkel ivó közöttük. Mert hisszük, hogy az utógondozás legalább olyan fontos, mint a kórházi gyógyítás.

És jólesik azt is elmondani,, hogy tanácselnöknőnk, Vénné Vörös Ibolya támogatja mozgalmunkat, a falu plébánosa, Csorba Benedeie pedig a templomban dicséri a józan életmódot. Mozgalmunk mellett áll a termelőszövetkezet agrármérnöke, Kishegyi Simon, és a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, Lóczki Sándor is, aki a klub alapító tagja.

Az öregcsertőiek példamutatása követhető és követendő. A közösségért felelősséget érző emberek hívták életre ezt a klubot. Teszik a dolgukat fizetség nélkül, haladva a — sikerekkel, kudarcokkal megtűzdelt — maguk kijelölte úton. S. K.

VÁLASZOL AZ ILLETÉKES

Meleg víz és csekk

Nagyon korrekt és jó szándékú levelet kapott szerkesztőségünk . a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalattól, amelyben a közelmúltban megjelent „Meleg és víz ...; Fekete sarok; Menynyit ér egy csekk és Ki találta fel a meleg vizet” című írásainkra válaszol Márton Lajos igazgató. Mivel csaknem tízoldalas — mellékletekkel is ellátott — válaszlevelüket terjedelmi okokból nem tudjuk közölni, a vállalat megjegyzéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

A melegvíz-szolgáltatás kimaradásával és a - karbantartási munkák idejével kapcsolatban a levél az egyes lakásokban előforduló „maszek” átkötésekre, javításokra, hibás csapok stb. beszerelésére, valamint a város fűtési rendszerének elavultságára hivatkozik. Ez utóbbi miatt a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás működési feltételeinek megteremtése egyre nehezebb, és. a hibák kijavítása, a rendszerelemek cseréje is körültekintőbb, hosszadalmasabb munkát követel. „Határozott szándékunk, hogy a vállalat minden szolgáltatásának szín-, vonalát javítsuk, de eleget kell tenni annak az igénynek is, hogy a központilag meghatározott energiatakarékossági elveket is kielégítsük” — írja egyebek között Márton Lajos.

A meleg víz eltérő díjtételeinek'— azaz annak, hogy az IKV-s lakások bérlői kevesebbet fizetnek e szolgáltatásért, mint az OTP-s lakások tulajdonosai — az az oka, hogy az IKV-s lakbérben a vízdíj (hideg víz) is benne van, az OTP-s tulajdonosok pedig ezt meleg vízzel együtt fizetik. Ezt a levél mellékleteként küldött jogszabálygyűjtemény bizonyítja.

A harmadik cikk a lakbérbefizetési csekk 9 Ft-os árát kifogásolja. A csekkes befizetésből adódó lakossági pluszterhek-okaként a levél egyrészt azt jelölte meg. hogy a vállalat 8.50 Ft-ot fizet csekkenként a Maeyar Nemzeti Banknak, másrészt a bérlők

fizetési hátralékai jórészt a csekkes befizetések elmaradásából adódnak, fgy inkább más megoldásokat . részesítenek előnyben. A vállalat több befizetési formáit elfogad: a házkezelőségeken, a házfelügyelőknél, a távfűtőműnél, a vállalat, központjában, 1? díjbeszedőnél és átutalási betétszámlán lehet a lakbértartozást rendezni.

A vállalat vezetője levelében megjegyzi, hogy a felmerült panaszok jórészt a lakók elégtelen tájékoztatásából adódtak és intézkedett a jövőbeni tényszerű és pontos információközlésről. Végül a következő mondatokkal fejezi be levelét:

„1986. január 1-jétől vállalatunk teljes tevékenysége a nyereségérdekeltségre alapul, ami arra kötelez bennünket, hogy szolgáltatásaink színvonalas ellátása mellett csökkentsük költségeinket, számoljuk fel kintlevőségeinket, és hathatós intézkedéseket tegyünk azért, hogy a szolgáltatásainkkal szemben megnövekedett igényeket egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni.

A gazdálkodási rendszerünkben előforduló hibák egy része műszaki, és kisebb arányban emberi hibákra vezethetők vissza, de ezek csökkentését minden vezető beosztású dolgozónk fokozott gonddal kezeli.

Ügy ítéljük meg, jogos igényünk a sajtótól, hogy tevékenységünkről, szolgáltatása- ■ inkról reális tájékoztatást adjon a köznapi dolgokra igen érzékenyen reagáló lakosságnak.”

•-.

A szerkesztőség megköszöni a vállalatvezetésnek a részletes és pontos választ, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a felmerült jelenségek kapcsán írt bíráló cikkeink mindegyike a „köznapi dolgokra igen érzékenyen reagáló lakosság” bejelentésén, panaszán alapult. Ily módon magunk is a reális tájékoztatás iránti jogos igénynek igyekeztünk eleget tenni.

H. Z.

FORGÓ MORGÓ UTÁN WALAKI Energiatakarékossági

rajzfilmsorozat

Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet székházában csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Wiegand Győző igazgató bemutatta az- energiatakarékossági felvilágosító és propaganda új rajzfilmsorozatát. A film két állandó figurája az energiapazarláskor egyre inkább fogyatkozó és kétségbeesetten segítséget kérő Buk- sza, és a gondot megoldó pozitív hős, a tojásból kipattanó űrlény: Walaki. Nevének első betűje a veszendőbe menő villamosener- gia-teljesítményre, a Wattra utal, s megszólítása azt a személyt, azt a valakit idézi, akire gyakran hi-' vatkoznak a családban: valaki' vigye ki a szemetet, valaki menjen le a közértbe stb, A családban rendszerint a gyermek ez a valaki, s ezért a rajzfilmsorozat is elsősorban a gyerekeknek szól, azoknak, akik a lefogékonyab- bak az új. fogyasztói szokások meghonosítására, s gyakran még a felnőtteket is jobb belátásra bírhatják, ha azok pazarolják az energiát.

Az 1978 óta folytatott energiatakarékossági propaganda első filmfigurája a Forgó Morgó villanyóra volt, „aki” tréfás formában hívta fel a figyelmet az elektromos energia megtakarítására. Az új sorozat azonban táA gabb körből veszi példáit, figyelmeztet a főzésnél, fűtésnél elkövetett pazarlásokra is. Tanácsai közé tartozik, hogy forrás után állítsák takarékra a gázlángot a háziasszonyok, vagy rövid ideig és inkább gyakrabban szellőztessék a szobákat, mert a sokáig nyitva tartott ablakokon át nagyon kihűl a lakás. A néhány perces színes rajzfilmek kis történetei felhívják a figyelmet a hűtőszekrény, a mosógép helyes kezelésére, az ajtó- és ablakszigetelésre, a takarékos mosogatásra és a benzinmegtakarításra is. Az új sorozat első filmjét szerdán vetítette a tv. s ezután naponta a fő műsoridőben láthatlak egy-egy újabb folytatást a nézők.

III. Frakcióharcok, szektás ellentámadás

Az előzőekben már szóltunk arról, hogy — az 1953. júniusi fordulattól kezdve — kisebb-na- gyobb, burkoltabb vagy nyíltabb formában kifejezésre jutott a pártvezetésben két irányzat, amely Rákosi Mátyás és Nagy Imre személyében meg is testesült, és fokozatosan frakciószintre süllyedt. Mindennek megvolt az objektív, a társadalmi viszonyokban gyökerező háttere is.

Az új szakasz politikáját általában az egész társadalom elfogadta, hiszen az a megelőző helyzethez képest az életkörülmények javulását és szabadabb közéleti légkört hozott. De például a nehézipari termelés csökkentése, beruházások leállítása nemcsak a gazdasági vezetők, hanem ez ezekben a szektorokban foglalkoztatottak egy részét is aggodalommal töltötte el. A termelőszövetkezeti parasztság egy része is nyugtalankodott az agrárpolitikai változások miatt. A párt- és állami apparátusban is jócskán akadtak olyanok, akik régebbi erőszakos állami intézkedésekben játszott — még ha olykor kényszerű — szerepüknél fogva féltek a lakosság esetleges reakciójától, bizonytalanná váltak.

A nézeteltérések, felfogásbeli különbségek és az elvi kérdések legfeljebb a különböző vezető testületek zárt ülésein kaptak hangot. Kifelé az egységet hangoztatták. Ez volt a helyzet az MDP 1954. májusi III. kongresz- szusán is. Rákosi Mátyás referátumában kinyilvánította, hogy a párt „a II. kongresszus óta tovább erősödött, elmélyítette gyökereit, tapasztalatait, edzettebb, összekovácsoltabb és egységesebb lett.” Ez persze nem felelt meg a valóságnak, és csak arról árulkodott, hogy a pártvezetés —elvtelen kompromisszumban Rákosi és Nagy! — továbbra is ragaszkodik az egységkoncepcióhoz, vagy inkább az egységfikcióhoz, és nem kívánja a tényleges vé- - leményeltéréseket föltárni és megvitatni.

Némileg változott a helyzet 1954 őszén. Az ország gazdasági helyzete ismét feszültebbé vált. Elfogyóban voltak a tartalékok, az életszínvonalat javító és a parasztság helyzetét könnyítő intézkedések felemésztették azokat. Viszont mindezek kedvező hatása a termelésre ilyen rövid idő alatt még nem mutatkozott. Az intézkedéseknek szükségszerűen volt bizonyos „tűzoltó jellegük”, a gazdaság átállításának és az irányításnak hosszú távú, átfogó rendszeréről akkor még csak a kutatómunka folyt a tudományos és szakmai körökben.

A helyzet szinte kínálta, hogy a két póluson elhelyezkedőkegymásra mutogassanak, amikor a

felelősség eldöntéséről és persze a teendőkről volt szó. Az egyik szárny — pontosabb híján illessük őket a „baloldali” jelzővel — a nehézségek alapvető okát abban jelölte meg, hogy a júniusi határozat nyomán ez életszínvonal emelésében túl nagy lépés történt. Ezek a vezetők nem voltak hajlandók arra emlékezni, hogy a bajok gyökere a régi gazdaságpolitikai koncepció, a feszített ütemű iparosítás, a realitásokkal nem számoló tervezés. A másik szárny — illessük őket a jobboldali jelzővel — az új szakasz politikájával szembeni ellenállásban, a régihez való ragaszkodásban, az újra való átállás és átcsoportosítás nem megfelelő ütemében jelölte meg a bajok okát. Mondani sem kell, hogy Nagy Imre ez utóbbi nézetet vallotta, míg Rákosi Mátyás inkább az előbbihez húzott, bár, mint jó taktikus, ebbeli véleményét álcázta, kifejtésével várta az arra kedvezőbb pillanatot és légkört.

Ilyen helyzetben ülésezett 1954. október 1—3-án az MDP Központi Vezetőségének plénuma. Emlékezetes tanácskozás volt ez. A testület életében nemigen volt példa arra, hogy ilyen nyíltan, szenvedélyesen, ennyi kritikai készséggel és elvi mélységgel elemezzék a párt politikáját. Nemcsak a gazdasági kérdések, a mezőgazdasági fejlesztés, az iparosítás útja, a termelés és a fogyasztás viszonya, és még sok gyakorlati kérdés került szóba, hanem az egész gazdasági mechanizmus felülvizsgálatának igénye is. Ezen belül rámutattak olyan, csak sokkal később megvalósuló feladatokra is, mint a termelői árrendszer reformjára, az anyagi ösztönzés fontosságára, a reális ár- és bérpolitikára, sőt még az ipari struktúrának adottságainkhoz jobban szabott átalakítására is. (Ebből is látható, hogy joggal tekinthetjük az új szakaszt az 1956 utáni megújulás eszmei és gyakorlati előzményének.)

A határozat reformszellemű volt. Kijelentette, hogy a korábbi hibák mellett a nehézségek alapvető tényezője „az új szakasz végrehajtásában mutatkozó, ingadozás, az ellenállás, amely vele szemben többé-kevésbé burkolt formák közt megnyilvánul.” Az intézkedési rész a gazdaság- politikai feladatokat az. új szakasz politikájának megfelelően fogalmazta meg, hangsúlyozva az egységes értelmezés fontossá- . gát, a pártfegyelem megszilárdításának szükségességét.

Ez a biztató kibontakozási lehetőség pár hónap alatt a visszájára fordult, Rákosi Mátyás, aki az októberi ülésen, látva a köz* AUTOMATIKUS JELZŐRENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL

Gyors,

pontos földrengés jelzés

Elektronikus egységek beszerelésével hamarosan befejezik az ország rádiótávközlésű, automatikus földrengésjelző rendszerének kialakítását. Miként Biszt- ricsány Ede, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató, Intézete Szeizmológiai Obszervatóriumának vezetője az MTI munkatársának elmondta, a 17 millió forintos beruházás első szakaszában a piszkéstetői és a budapesti, az utóbbi években az újkígyó- si, valamint az uzdi állomást építették meg.

Az állomások sorra kapcsolódtak be az országos hálózatba, de eddig csak analóg jelek küldésével -szolgáltattak adatokat a fővárosban levő obszervatóriumnak. Az állomásokon beszerelésre kerülő elektronikus egységek viszont már digitalizált adatok küldésére, fogadására és tárolására képesek. A jövőben tehát — előreláthatóan a következő év elejétől — emberi felügyelet nélkül működnek az állomások, s automatikusan azonnal jelzik az ország és a világ bármelyik részén történő földrengéseket, és közvetítik az obszervatóriumnak. Ezért a szeizmogramokat számítógéppel értékelhetik,' így gyorsan megbecsülhetik a rengések időpontját, helyét és erősségét. A tudományos kutatást .is elősegíti ez a rendszer, mert lehetővé válik a sokirányú, gyors adatfeldolgozás. Az., obszervatórium, a magyar szeizmológiai állomások által észlelt adatokat hetente egyszer telexén közli a világ sze-' izmológiai központjaival, amelyek viszont a -magyar obszervatóriummal ismertetik információikat Földünk rezgéseiről.

Az obszervatórium nagy részt vállalt az ország korszerű szeizmológiai hálózatának kialakításában. Szakemberei feladataik teljesítése mellett kimunkálták a rendszer megalkotásának módját. Részt vettek a tervek megvalósításában is; többek között elkészítették a lyukszeizmográfokat — amelyeket 30—200 méter mélységben helyeztek el — és a szeizmogramokat regisztráló berendezéseket. A rádiókat a Bu- - dapesti Rádiótechnikai Gyár, a rádiókat és a « szeizmográfokat összekötő egységeket, a digitalizáló, valamint a digitalizált adatokat fogadó rendszért a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai és Elektronikai Intézete, a számítógépet a Videoton Gyár készítette. A szeizmográfok jeleit közvetítő kábelek szintén magyar termékek. Csupán a digitális adatokat gyűjtő magnetofont és a rendszer más, kisebb egységeit szerezték be nyugati piacról. A hazai erőforrások hasznosítása révén legalább egymillió dollár kiadásától mentesítették az országot.

Szó van arról, hogy később Sopronban is létesítenek automatikus földrengésjelző állomást és tovább korszerűsítik a szeizmológiai hálózatot. Az állomásokon olyan speciális berendezéseket szerelnek fel, amelyekkel végzett elemzések révén még több és pontosabb információhoz juthatnak, a természetes földrengéseket , megkülönböztethetik a mesterséges, az atómrobbantások okozta rengésektől. A jövőben lehetőség adódhat arra is. hogy naponta tájékoztassák a külföldi társintézményeket és ugyanakkor azoktól szintén naponta kapjanak szeizmogramokat.

hangulatot, az átállás hiányosságait, az új szakasszal szembeni ellenállást ostorozta, és úgy ítélte meg, hogy emiatt „tizenöt hónapot vesztettünk”, - december elejétől (közben szabadságon volt a Szovjetunióban) átfogó offen- zívába kezdett a jobboldali elhajlás ellen. Jó frakciós hagyományok szerint, elsősorban Nagy Imrét vette célba, de kijutott az elmarasztalásból az októberi plé- num platformjának, és persze ezen keresztül az egész 1953. júniusi irányváltásnak is. Rákosi jól választotta meg a szektás ellentámadása idejét.

Nagy Imre, októberi sikerétől elbizakodva, egy sor jobboldali elhajlásnak minősíthető gesztust tett. Egy cikkében szinte teljesen mellőzte a felszabadulás óta elért eredményeket, elhallgatva a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szerepét és jelentőségét, szinte egyértelműen a kis- árutermelő parasztgazdaságokra kívánta alapozni a mezőgazdaság fejlesztését. A Hazafias Népfront kongresszusán pedig elég demagóg módon igencsak nacionalista felhangokkal tűzdelte meg beszédét, és a népfrontot mintegy a párttal szembe, sőt kissé az elé állította a társadalmi életben.

A jobboldali hibák elleni küzdelem jegyében, sajnos, Rákosinak sikerült kierőszakolni a Központi Vezetőség 1955. márciusi és áprilisi ülésén nemcsak Nagy Imre elítélését és felmentését a miniszterelnöki posztról, majd kizárását a Központi Vezetőségből (decemberben a pártból is), hanem átértékelését az 1953. júniusi fordulatról, az új szakasz kifejezés hibásnak minősítését, nem is beszélve az 1954. októberi ülés platformjának elvetéséről.

Mindez persze nem mindig nyíltan történt; az 1953. júniust nem kárhoztatták, hanem egyszerűen elfelejtkeztek róla, és ettől kezdve a hivatkozás az 1955. márciusi, tehát a szektás ellentámadást kibontakoztató KV-plé- num lett. Az „elvi alapvetést” rögtön követték az ennek megfelelő konkrét intézkedések is: megint szigorították a begyűjtést, felülvizsgálták a kiskereskedői engedélyek kiadását, nagy tsz- fejlesztést indítottak tagosítással egybefűzve, visszaállították azt a rendszabályt, hogy a szö- ‘ vetkezetből csak három év után lehet kilépni, előirányozták a parasztok és kisiparosok adójának emelését, normarendezéssel megnyirbálták a munkások reáljövedelmét, szigorították a fellépést a sajtóban és a kulturális területen az „elhajlók” ellen, lassították a rehabilitációt stb.

Megint meghiúsult egy nagy esély, hogy a kétfrontos harcban kialakult elvi politika megújítsa a szocializmust Magyarországon!

(Következik: A huszadik kong. resszus és az MDP)

Ganz Danubius- kazánok indiai erőműben

Az indiai Lignite Corpora- E ti on Ltd. cég egyéves üzemeltetésre átvette a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat által szállított első erömüvi kazánt, miután a berendezés próbaüzeme sikeresen befejeződött a neyveli erőműben. Egy év múlva, a garanciaidő leteltével kerül a berendezés végleges átadásra, összesen három, egyenként 210 megawatt teljesítményű blokkhoz rendelték meg már korábban a kazánok tervezését, gyártását, valamint á felszerelését és üzembe helyezését a Trans- elektrótól. A mintegy 180 millió nyugatnémet márka értékű szerződés egyharmada teljesült ezzel a kazánátadással, mégpedig az indiai partnerrel egyeztetett ütemtervnek megfelelően. A második és a harmadik kazánt jövőre, illetve 1988-ban szerelik fel Indiában a magyar szakemberek. Az erőművi egységeket a Ganz Danubius Hajó^ és Darugyárban állítják elő.

Kazánexportról tárgyalnak egyiptomi és' kínai cégekkel is, ez utóbbinak Heller—Forgó-féle hűtőtornyot már eladtak, s azt most szerelik. A külkereskedelmi vállalat üzletkötői az indiai erőművi beruházókkal további, a neyve- Iihez hasonló üzletekről tárgyalnak. Ezekben a vállalkozásokban a Transelektro hazai gyártópartnerei a hajógyáron kívül a Láng Gépgyár, az Április 4. Gépipari Művek, a Ganz Electric^ a tervezőmunkában pedig az Erőterv és az Energiagazdálkodási Intézet vesz részt.