Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

2 • PETŐFI NÉPE & 1986. október 3. események sorokban MOSZKVA __________________ A z Ernst Thalmann-emlékmű felavatására, az SZKP meghívá­sára, csütörtökön Moszkvába ér­kezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke. A repülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Anatolij Dob- rinyin és Vagyim Medvegyev, a KB titkárai fogadták.__________ B UDAPEST__________________ Lá zár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Kiril Zarev .miniszterelnök-helyettest, a Ma­gyar—Bolgár Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttműkö­dési Bizottság bolgár tagozatá­nak elnökét.__________________ V ARSÓ______________________ G danskban egy hét főből álló csoport bejelentette: bizottságot alakított azzal a céllal, hogy il­legális, a lengyel jogrenddel szemben működő szervezetet hoz­zon létre. A szervezkedésről már hétfő óta keringtek hírek Var­sóban. A lengyel sajtó visszafo­gottan foglalkozik a társadalmi megegyezés ellen irányuló kísér­lettel. Titkos Líbia-ellenes terv Az Egyesült Államok kor­mányzata ez év augusztusá­ban megkezdte egy Líbia-el­lenes titkos terv végrehajtá­sát, /amelynek egyik célja a líbiai forradalom vezetőjének, Moamer el-Kadhafinak a megbuktatása ivóit. Erről szá­mol be a The Washington Post jólértesült forrásokra és doku­mentumokra hivatkozva. A lap íszerint „a Fehér Ház által augusztus 14-én jóváha­gyott tervet egy feljegyzésben fogalmazták meg, amelyet John Poindexter, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója terjesztett Reagan elnök elé”. A The Washington Post cik­ke szerint ,„a terv egy sár gondosan összehangolt ak­ciót irányzott elő, köztük tit­kos diplomáciai, katonai mű­veleteket, és a közvélemény megdolgozását célzó intézke­déseket”. A terv fő pontjait egy Rea­gan elnökletével megtartott ülésen <hagyták tjóvá, amelyen a kormányzat tíz vezető tiszt­ségviselője vett részt, „a rész­letek kidolgozását pedig Poin­dexter, valamint a külügymi-. nisztérium és la CIA belátásá­ra bízták”. A lap cikkét ismertetve a TASZSZ szovjet hírügynök­ség hangsúlyozza, hogy a fe­hér ^ házbeli tanácskozást követően azonnal megindult a kormányzat hisztérikus kam­pánya Líbia ellen. A Fehér Ház és !a többi amerikai kor­mányhivatal nyomban lég­ből kapott koholmányokat kez­dett terjeszteni „a Líbia által tervezett terroristaakciókról”. Genscher fogadta a magyar parlamenti delegációt Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, és az általa vezetett par* * * lamenti delegációt csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere. A bonni külügyminisztérium­ban megtartott megbeszélés so­rán a felek pozitívan értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügymi­nisztert a Magyar Népköztársaság Időszerű bel- és külpolitikai kér­déseiről. Genscher kifejezte azt a meg­győződését, hogy az NSZK és Ma­gyarország kapcsolataik bőví­tésével szintén hozzájárulnak a kelet—nyugati viszony fejlesz­téséhez, a párbeszéd elmélyíté­séhez. Hangot adott annak a vé­leményének, hogy a két nagyha­talomnak a világbéke megőrzé­sében betöltött elsődleges szere­pe mellett a kis- és közepes or­szágokra is jelentős feladat hárul a béke megőrzésében és a lesze­relés előmozdításában. A Sarlós István vezette küldött­ség csütörtökön folytatta megbe­széléseit a szövetségi gyűlésben (Bundestag). Találkozott Ulrich Fischerrel, a zöldek pártjának képviselőjével, a Bundestag kül­ügyi bizottságának tagjával. Fi­scher a magyar delegációval is­mertette, hogy pártja miként ké­szül az 1987 januárjában tartan­dó országos választásokra, és tá­jékoztatott a párt további tervei­ről.-A megbeszéléseken jelen volt Horváth István, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykövete is. Dr. Hermann Josef Unland, a Bundestag Gazdasági Bizottsá­gának elnöke délben ebédet adott a magyar parlamenti kül­döttség tiszteletére. Sarlós István és az Országgyű­lés delegációja délután Hannover­be utazott Mitterrand nem írja alá Francois Mitterrand francia elnök bejelentette, hogy nem írja alá a kormánynak a nemzetgyű­lési választókerületek új kijelölé­séről szóló rendeletét. Közlemé­nyében azzal indokolta döntését, hogy „a köztársasági hagyomá­nyok azt kívánják, hogy a nem­zetgyűlés maga határozza meg a képviselők választásának módo­zatait”. Ez a második eset a fél éve tartó francia politikai kettős hatalmi rendszerben, hogy a sző-, cialista párti elnök nem szente­síti aláírásával a jobboldali kor­mány valamely rendeletét. Tá­mogatását először az állami vál­lalatok magánkézbe adását sza­bályozó rendelettől vonta meg — a nemzeti érdekre hivatkozva. A Chirac-kormány akkor törvény- javaslattá alakította át terveze­tét, s azt megszavaztatta a par­lamentben. Az ott elfogadótt tör­vényt az elnök már nem vétóz­hatja meg. A miniszterelnöki hivatal ha­ladéktalanul közölte, hogy nem vitatja az elnök eljárásának al­kotmányszerűségét, hanem tör­vényjavaslattá alakítja a rende­letet. A közlemény nem szól ró­la, de Chirac miniszterelnök min­den bizonnyal ezzel kapcsolatban Is nyomban felveti a bizalmi kér­dést, hogy elkerülje a kormány két pártját is meghasonlással fe­nyegető vitát. Az alkotmányjogi tanács a ke­rületek negyedével kapcsolatban fejezte ki kifogásait és Charles Pasqua belügyminiszter kétszer Is módosította tervét, mire a ta­nács jóváhagyta. Az új kerületi beosztás így is nagyszabású kí­sérlet maradt arra, hogy a kö­vetkező választáson helyzeti előnyhöz juttassa a chiracista RPR-t nemcsak a baloldali pár­tokkal, hanem még koalíciós partnerével, az UDF-fel szem­ben is. A szocialista párt „feke­te könyvben” foglalta össze ki­fogásait. Az FKP kezdettől fog­va élesen tiltakozott a régi, arány­talan rendszer visszaállítása el­len, amely mandátumok, tucat­jaitól fosztja meg a pártot, és így valósággal az egyenlő vá­lasztójog megcsúfolása. „Közbülső csúcs” Túlzás igéikül állítható,, hogy a vezető politikusok ki­jelentéseiben és a világ sajtó­jának kommentárjaiban az el­ső számú témává vált az SZKP KB főtitkárának és az Egye­sült Államok elnökének októ­beri reykjaviki munkatalálko­zójáról szóló hír — állapítja meg a „közbülső csúccsal” foglalkozó csütörtöki kommen­tár jábana Pravda.' A találkozónak .különösen nagy jeléntősége van a jelen­legi bonyolult és ellentmon­dásos helyzetben, amikor nyil­vánvalóan mutatkoznak ked­vező folyamatok, amelyek bi­zonyítják, hogy polítücai aka­rat megléte esetén messzire mutató és kölcsönösen elfo­gadható megállapodásokra íe-. hét jutni. Másfelől ugyanakkor a mindenki számára szavatolt biztonság problémájának meg­oldásában semmiféle előreha­ladás nem észlelhető — emlé- j keztet a Pravda. Moszkvában az a vélemény alakult ki eljött az a kritikus pillanat, amikor minden ko­rábbinál erősebb lökésre van szükség ahhoz, hogy elmoz­duljanak a holtpontról a nuk­leáris és űrfegyverzetekről folyó, veszélyes mértékben el­húzódó tárgyalások. A küszöbönálló soronkfvüli találkozó munkatalálkozó lesz, szűkkörű részvétellel. Lehe­tőséget nyújt majd a helyzet értékelésére, azoknak az uta­sításoknak az egyeztetésére, amelyek alapján a két ország diplomatái elő tudják készí­teni a Mihail Gorbacsov egye­sült államokbeli látogatása során meghozandó fontos dön­téseket — írja a Pravjja. A lap a továbbiakban han-. got ad annak a véleményé­nek, hogy van lehetőség áz előrehaladásra, s ennek jelei is mutatkoznak. Mint Neu) York-í sajtóértekezletén Se- - vardnadze külügyminiszter kijelentette, a Szovjetuniónak mindegyik kérdésben vannak kompromisszumos javaslatai. Antinukleáris határozatok Blackpoolban A brit Munkáspárt blackpooU konferenciája csütörtökön olyan nagy horderejű határozatokat fogadott el, amelyek nemcsak védelmi politikáját helyezik a teljes atomfegyver-mentesítés ra­dikálisan új alapjára, hanem ha­tározott, a kelet—nyugati kapcso­latok gyökeres javítását szolgáló külpolitikai irányváltást jelölnek ki a következő munkáspárti kor­mány számára. A pártvezetés egyetértésével és támogatásával elfogadott hatá­rozatok kötelezik a választási győ­zelem esetén hivatalba lépő mun­káspárti kormányt, hogy első parlamenti mandátuma idején hajtsa végre a brit nukleáris fegy­verzet teljes leszerelését; távo­lítsa el a szigetország területéről az összes amerikai nukleáris fegyvert; azonnal vessen véget a brit atomfegyver-kísérleteknek és csatlakozzon az atomfegyver­kísérletek teljes és átfogó tilal­mát kimondó nemzetközi szerző­déshez; azonnali hatállyal. mond­ja fel a brit részvételt az Egye­sült Államok csillagháborús programjában; tiltsa meg a ve­gyi- és biológiai fegyverek kuta­tását, gyártását, tárolását és rend­szerbe állítását. A pártvezetés állásfoglalásá­nak megfelelően a konferencia nem fogadta el azokat a még messzebb menő határozati javas­latokat, amelyek — hagyományos vagy nukleáris fegyverzetétől füg­getlenül — valamennyi brit föl­dön levő amerikai támaszpont haladéktalan megszüntetését és Nagy-Britamniának a NATO-ból való kilépését követelték. Hatá- rozatiiag megerősítették viszont, hogy Nagy-Britannia munkás­párti kormányzás alatt is a NA­TO tágjaként kíván részt venni hagyományos fegyveres erőivel az atlanti szövetség „közös védelmé­ben”. * A Líbia elleni amerikai ag­resszió tanulságaira utalva a küldöttek arra is felszólították a következő munkáspárti kor­mányt, hogy Washingtonnal kö­tendő új 'megállapodásban bizto­sítsa; a szigetországban maradó amerikai támaszpontokat a jövő­ben csakis a brit kormány kife­jezett akaratával megegyezően vehessék igénybe katonai akció­ra. A határozait bevezetője elítéli a Reagan-kormányzatot a Szov­jetunió leszerelési javaslataival szemben tanúsított obstrukciős magatartása miatt. Kiemeli, hogy a Szovjetunió egyoldalúan szüne­telteli atomfegyver-kísérleteit, s példájának követésére és á,tfogó atomcsendszerződés megkötésé­re szólítja fel az Egyesült Álla­mokat. A' konferencia határozatilag szólította fel a pártvezetést, hogy már a következő általános vá­lasztások előtti időszakban az or­szág nyilvánossága előtt adjon nyomatékos hangsúlyt Nagy-Bri- tannia és a kelet-európai orszá­gok, különösképpen pedig a Lon­don és Moszkva közötti jó kap­csolatok fontosságának. Veszélyben a corrida? Megszokott, mindennapi hír­nek számít minden olyan, álta­lában Brüsszelből keltezett je­lentés, amely az Európai Gazda­sági Közösség tagállamai közti gazdasági vagy j kereskedelmi vitáról, költségvetési, behozata­li vagy más érdekellentétről tu­dósít. Esett már szó vad- és bor- háborúról, visszatérítési össze­gek körüli kötélhúzásról éppúgy, mint rejtett exportafcadályozásról. Az a javaslat azonban, amely nemrégiben a strasbourgi Euró­pa Parlament szónoki emelvényé­ről elhangzott, méltán keltett fel­tűnést, s váltott ki nem kis vi­hart az érintettek körében. Né­hány .brit képviselő ugyanis nem kevesebbet követelt, mint hogy vizsgálják felül részletesen az Ibériai-félszigeten oly kedvelt bikaviadalok ügyét, s hozzák meg a ..szükséges intézkedésekét” az általuk kegyetlennek, huszadik századi civilizációnkhoz mél­tatlannak tartott „sport” (?) be­tiltása érdekében. i Aki egyszer is járt Hispánia valamelyik nagyvárosában, ta­pasztalhatta, hogy a Hemingway által sokszor magasztalt corrida, a tradicionális bikaviadal — bár­mennyire véres, s mindkét félte nézve veszélyes legyen is — nap­jainkban változatlanul a legked­veltebb szórakozások közé tarto­zik. A bikaviadalok elleni támadás» természetesen jórészt szimboli­kus kezdeményezés, hiszen alig van rá esély, hogy valóban si­kert hozhat. Jogalapot éppen le­het rá találni, hiszen Sp’anyolor- szág és Portugália év elejei kö­zös piaci csatlakozásával elvben felmerül az az igéhy. hegv a két ibériai állam jogrendszerében is közeledjen az elfogadott nyugat- euróoai normákhoz. Ismerve azonban az EGK eljárási szabá­lyait é* munkamenetét szinte, elképzelhetetlen, hogy a brit kép­viselők javaslata eredménnyel járhat. Az állatvédő ligák erőfe­szítései ugyanis eltörpülnek a corridáfcra épülő, joggal szabá­lyos üzletágnak nevezhető gigá­szi vállalkozásbirodalom mel- lett: a bikaviadalokmak évente több mint harmincmillió látoga­tója van, 150 ezer embernek ad munkát, s évente legalább száz­millió dolláros bevételt hoz. (S a teljesség kedvéért még egy adat: a szezon során körülbelül 24 ezer bika szerepel a számukra több­nyire végzetes mulatságban.) Akadnak persze országok, ahol, az állatvédelmet, a széles érte­lemben vett humanizmust komo­lyabban veszik. Finnországban például nemrégiben olyan sza­bályt hoztak, amely megtiltja ele­fántok, vagy egyéb nagy testű áll latok cirkuszi szereplését! -Igaz, a helsinki rendelet egyelőre csak á finn cirkuszokra érvényes, de a tervek Szerint hamarosan ki­terjesztik a külföldi -társulatok fellépéseire is. Tilos tehát ezen­túl a programban krokodilokat, ■vízilovakat és struccokat szere­peltetni, sőt ezentúl még a köz­kedvelt máj óraszámok is hiányoz­ni fognak a repertoárból, s' pilla­natnyilag csupán a ló- és kutya- produkciók menekültek meg a szigorítástól. Elvileg persze nem zárható ki a kérdés: mi történik, ha mégis Madridot elítélő határozat szület­• ne arEurópa Parlamentben? Spa­nyolhonban máris készek az el­lentámadásra. Akkor el kell ma­rasztalni az állatkínzás minden fajtáját is, a fékák irtásától kezd­ve a rókák és őzek utáni hajtő­vadászatig — olvashattuk a bi­zonnyal nem véletlenül éppen Nagy-Britahniára vonatkoztat­ható célzást. A strasbourgi hon­atyák" jól tudják, hagy erre aztán végképp semmi esély nincsen ... Sz. G. NÉGY ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG EGYÜTTES ÜLÉSE Program a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztésére Tegnap a Parlamentben együt­tes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési,- település- fejlesztési és környezetvédelmi, mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társa­dalmi-gazdasági programjáról — az Országos Tervhivatal, il­letőleg a Központi Statisztikai Hivatal áltál összeállított mun­kaanyagokról — tárgyaltak, mond­tak véleményt a képviselők. A tanácskozáson részt vett Cser- venka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke is. Bevezetőjében az ülésen el­nöklő Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke (országos lista) utalt arra: par­lamentünk gyakorlatában, a képviselői műhelymunka során most első ízben hívtak össze négy bizottságot közös tanácskozásra, lévén szó .olyan témáról, amely sokoldalú elemzést igényel, mi­előtt a. kormány elé kerül. Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese,, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bi­zottsági ülés előadója. Referátu­mában elmondta: beható elem­zés és sokoldalú társadalmi, szak­mai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térsé­gét, amelyekben a legsürgetőbb a feszültségek feloldása. A prog­ramban érintett térségek közös jellemzője, hogy gyenge mező- gazdasági adottságokkal ren­delkeznek, iparösodottsági szint­jük igen alacsony, s a település- szerkezet sajátosságaiból faka­dóan magas az ingázás aránya és elmaradott az infrastruktúra. Ezek a tényezők meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a népesség korösszetétele, gaz­dasági aktivitása lényegesen ked­vezőtlenebb az országos átlag­nál. A program közelebbi céljai, fő fejlesztési irányai közé tartozik, hogy az e térségekben működő mezőgazdasági, ipari és szolgál­tató üzemek jövedelertitermelő képessége tartósan növekedjen, s ezáltal a fejlesztési, a foglal­koztatási és a jövedelmi lehető­ségek érdemben javuljanak. A program társadalmi rendelteté­se, :hogy hozzájárul jon '-az -'ehhez. ^szükségesei! feltételek .líígjlörsa'bb Thegtetfémtéséhs*.! netíde driixí , A mezőgazdaságban a veszte­séges tevékenységek megszünte­tését, a talajjavítást, a kisterme­lés szerepének növelését, az iparban a korszerű termékeket gyártó kis- és középüzemek fej­lesztését jelöli ki a program. Emellett hangsúlyozza a szolgál­tatások, a távközlés és a helyi sajátosságokat kihasználó ide­genforgalom kiemelt jelentősé­gét. A program megvalósítása révén mintegy 10 ezer új ipari munkahely létesítésé, 4—5 tér­ségben ipari park létrehozása, 30—40 mezőgazdasági termelő- szövetkezet jövedelmezővé tétele, a növénytermesztés hozamainak e térségekben mintegy 15—30 százalékos emelése válik lehető­vé. A megvalósításhoz nélkülözhe­tetlen a központi források mel­lett a megyei és a helyi taná­csok, a helyi gazdálkodó szer­vezetek és a lakosság aktív rész­vétele. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervben el­határozott területfejlesztési és -szervezési alap, amelynek je­lentős részével közvetlenül az érintett megyék rendelkeznek, s nyílt pályázati rendszer útján íté­lik oda a támogatást. Az alap csak kiegészítő eszköz, vagyis a fejlesztési források között első­sorban az érintett gazdálkodó egységek, tanácsok saját forrá­sait és a hitelt lehet számításba venni. A Minisztertanács elnökhe­lyettese végül hangsúlyozta, hogy e program egyetlen ötéves pe­riódus alatt nem valósítható- meg, s a tartós eredményekhez felelősségteljes társadalmi tá­mogatásra van szükség. Ezután vita következett. Fel­szólalt Biacs Péter (Budapest), Devcsics Miklós (Nógrád megye), Straub F. Brúnó (országos lis­ta), a településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság elnöke, Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár megye), Reidl János (Somogy megye), Csipkő Sándor (Bács-Kiskun megye), Cselőtei László (Pest megye), a mezőgaz­dasági bizottság elnöke, Sziráki András (Szolnok megye), Ábra- hóm Kálmán államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke, Horváth Lajos (Baranya megye), a terv- és költségvetési bizottság titkára, Varga Gyula (Zala megye), Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)-, Pásztóhy András (So­mogy megye), Vass Józsefné (Bé­kés megye), Nyitrai Ferencné ál­lamtitkár, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke. Fokozott közúti ellenőrzés A BM Országos Rendőr-főka­pitányság a közúti forgalom segí­tése, a közlekedési fegyelem meg­szilárdítása, a balesetek megelő­zése érdekében a fővárosban és a megyékben fokozott közúti el­lenőrzést rendelt el. A napokban megkezdődött akcióban részt vesznek a Közlekedési Minisz­térium és a nagyobb közlekedési vállalatok munkatársad, valamint a rendőrség önkéntes segítői.. Az akciót indokolja az is, hogy a közúti közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló nega­tív tendenciákat az elmúlt idő­szakban sem sikerült megállíta­ni.: közútjainikon gyakori jelenség az . agresszivitás, a közlekedési szabályok szándékos, durva meg­szegése. A járművezetők közül sokan továbbra is az út, az idő­járási és a forgalmi viszonyokat figyelmen kívül hagyva közle­kednek: a lehetségesnél gyor­sabban hajtanak, elmulasztják az elsőbbségadást, a tilos jelzé­sen haladnak át, szabálytalanul kanyarodnak. Sajnálatos, de még mindig sokan vezetnek járművet ittasan. A forgalomban részt ve­vő gépjárművek egy részének to­vább romlott a műszaki állapota, a tapasztalatok szerint sok jár­művezető használ a közlekedés biztonságát veszélyeztető, mű­szakilag kifogásolható gépjár­művet. Nem megfelelő a kerék­párosok, a segédmotor-kerékpáro­sok, a fogathajtók és a gyalogo­sok közlekedési magatartása sem. A gyalogosok gyakran idéznek elő balesetet azzal, hogy figyel­metlenül — gyakran tilos jel­zésnél — haladnak át az úttes­ten. ; > \ ­Az akció során fokozott figyel­met fordítanak a közlekedési szabálysértők, az ittas vezetők felderítésére, a vasúti átjárók, a jelzőlámpákkal ellátott útke­reszteződések forgalmára, a biz­tonsági öv használatára és a kör­nyezetvédelmi előírások betar­tására. Ellenőrzik a gyalogos- közlekedés, a személy- és áru­szállítás szabályainak megtar­tását, a .különböző engedélyek érvényességét, a járművek ha­tósági jelzését, világítóberende­zéseit és a gumiabroncsok álla­potát is.'(MTI) Bauer-gépek Kecskeméten és Bábolnán (Folytatás az 1. oldalról.) retelbe is remekül illeszkedő rendszer az idén már működött. A tározótavakból több mint 370 hektárra juttatták ki a szenny­vizet. A talajvizsgálatok azon­ban utalnak arra, hogy az így „kezelt” területeken termelt ku­koricának kisebb a műtrágya­igénye, biztonságosabban, na­gyobb termést ad. Annál is in­kább, mivel az aszály az észak­dunántúli területeken is min­den csepp víz fel- (ki-)használá- sát szükségessé tette. G. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Nívődíj Csütörtökön átadták az idei Bábolnai Napok díjait. A 252 hazai és külföldi cég közül a nagydíjat az olasz Fiatagri cég kapta meg újdon­ságaiért, így Laverda kombájnjáért és Terra gumiabronccsal felsze­relt traktoráért. A Laverda kombájn a nagyszabású nemzetközi gép­bemutató slágere volt. A 76 külföldi kiállító közül a legtöbb díjat NSZK-beli cégek kap­ták. A hazai kiállítók közül a Kecskeméti Mezőgép Vállalat talajmű­velő gépeiért, kapta meg az 1986. évi Bábolnai Napok nívódíját. (MTI) í © Páquirri koporsójával temetésére induló tömeg a sevillai .arénában. • 6

Next

/
Thumbnails
Contents