Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. október 15. • PETŐFI NÉPE NEGYVENÉVES A MALÉV Száll(t)unk rendelkezésére A magyar polgári légiközlekedés újjászületésének napja 1946. október 15-én volt. Ekkor indították Budaörsről a MASZOVLET első két menetrendsze­rű járatát Szombathelyre és Debrecenbe. Két Li—2 típusú repülőgép emelkedett a levegőbe, s egy egész ország ünnepelt. A felszabadulás után alig egy esz­tendővel magyar—szovjet légügyi egyezményt írtak alá: megalakult a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság. A II. világháborúban megsemmisült ha­zánkban valamennyi repülőtér, repülésirányító be­rendezés, földi kiszolgálóeszköz, s nem maradt egyetlen repülőgép sem. A légügyi egyezmény lé­nyege: a Szovjetunió adta a gépeket, a technikai, berendezéseket, s ezért a részvények fele az övé. Mi adtuk a személyzetet, a részben helyreállított repü­lőtereket. A Szovjetunió 1954. november 25-én át­adta a Magyar Népköztársaságnak a MASZOVLET részvényeinek felét. Megalakult a MALÉV. Ma a légitársaság gépei harminc európai, közel- keleti és afrikai ország negyven városában szállnak le. Az elmúlt esztendőben a MALÉV rekordévet zárt. A tervezettnél több utast és árut szállított, je­lentősen nőtt dollárbevétele. Pillanatképek a múltból A Po—2. Háromüléses, kétfedeles légitaxi volt 1946-tól. Postai küldeményeket szállított és légúti megbetegedésben szenvedő gyerekeket. Nem ingyen, de olcsón. Két-háromezer méter magasra szálltak fel a légi kávédarálók. A beteg gyerekek pedig „al­pesi levegőt” szívtak. A legendás Li—2. Az ország valamennyi — ti­zenegy — repülőterén képes volt le- és felszállni. Eredetileg huszonegy személyes repülőgépek vol­tak. Nemcsak utasokat kellett azonban szállítani, hanem egyre több árut is. S mert a rakománynak helyet kellett biztosítani, egy sor ülést kiszereltek, így ugyan tizennégyre csökkent az ülőhelyek szá­ma, de a poggyásztér /bővült. Arra azonban nem volt mód, hogy a rakományt rögzítsék. Európa akkor egyik legkorszerűbb légikikötőjét, a Ferihegyi repülőteret 1950. május 7-én adták át. A MALÉV nem volt Budapest-központú. Lehetett repülni úgynevezett körjárattal Pécsről Szombat­helyre, Debrecenből Győrbe. Ezekben az években egy belföldi repülőjegy ära nem haladta meg a gyors­vonat I. osztályának tarifáját. ...és a mából A MALÉV tagja az IATA-nek, a nemzetközi lé­giforgalmi szövetségnek. Hazánknak ma 48 ország­• A MALÉV hazánk hatodik legjövedelmezőbb vál­lalata. Ebben nagy szerepet játszik az áruszállítás. Otra kész a friss gyümölcs. (Fotó: KS) gal van légügyi egyezménye, s légiforgalmi társa­ságunk csaknem háromszáz szerződést, megállapo­dást kötött partnereivel. A megállapodások alapján például Budapestről csak MALÉV-gépek közleked­nek Brüsszelbe, Madridba, Barcelonába, Rómába és Milánóba. Ma már rendelkezésre áll a számítás- technika majd valamennyi vívmánya a helyfoglalás­ban, a jegy- és fuvarelszámolásban, a légiirányít- tásban. Időközben a vállalat kinőtte a korábbi légikikö­tőt, annak ellenére, hogy folyamatosan korszerűsí­tették. Magyar tervek alapján, osztrák hitelből fel­épült a Ferihegy 2., amelyet 1985. november írjén adtak át rendeltetésének. A két terminál együttes utasátbocsátó képessége 2,2 millióról 4,4 millióra nőtt. Az új légikikötőt a MALÉV használja, míg a külföldi légitársaságok gépei továbbra is a Ferihegy 1-re érkeznek. Megújult a géppark is. Még 1973-ban érkezett meg az új utasszállító repülőgép, a TU—154-es. Pi­lótafülkéjét a magyar repülési szakemberek igényei szerint alakította ki a szovjet gyár. Az új repülőgép fokozatosan felváltotta az IL—18-asokat, mélyeket a vállalat átalakított és áruszállításra használ. CSÖKKENT AZ ELVÁNDORLÁS, FIATALODOTT A LAKOSSÁG Imrehegy bizonyít Keceltél néhány kilométernyire található Imrehegy, ez az alig ezer lelket számláló kisközség. Lakói szorgalmas, falujukat szerető embe­rek. Erről tanúskodnak a gondozott, tiszta utcák és az új vagy még csak készülő házak. „Elsődleges célunk, hogy megszerezzük az embe­rek bizalmát, hogy tudják, ennek a községnek van jövője” — mondja Csürke József tanácselnök. S ezért tesznek is. NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA A szocializmus megújulásának útja XIlí. Az értelmiség és a kulturális politika Segítik az építkezőket Ingyen házhelyeket adnak a községben letelepedőknek, a rá­szorulókat szociális lakásépíté­si hozzájárulással, segítik. Ettől az évtől a helyi Üj Élet Szakszö­vetkezet 75 000 forint kölcsönt nyújt tagjainak. A külterületen lakók életkörülményeit is fo­lyamatosan javítják. A napok­ban fejeződött be öt tanya villa­mosítása. Idén nagyot lépnek elő­re a község legégetőbb gondjá­nak, a vízellátás javításának megoldásában is. A régi, 30 éves kút feladatát az év elején elké­szült, jóval nagyobb teljesítményű új veszi át, ha elkészül a szükséges szűrőberendezés, ötveri köbméte­res hidroglóbuszt is felállítanak a községben, várhatóan ugyancsak ebben az eszténdőben. Ami már van és ami lesz A császártöltési Építő- és Ve­gyesipari Szövetkezet magnóal- katrész-összeszerelő üzemet léte­sített Imrehegyen. Az idén nyílt meg a takarékszövetkezet is. Ön­álló epületbe csak jövőre költöz­het, addig a művelődési ház át­alakított klubhelyiségét hasz­nálja. A helyi szákszövetkezet terveiben kisebb palackozóüzem építése szerepel, amely növeli majd a munkahelyek számát. Az utóbbi években több kis­iparos is munkához látott, de még most sincs a helybelieknek cipé­szük. rádió-televízió szerelőjük. A legkisebb javításokért is Kecelre kell utazniuk. Gondot okoz, hogy a tüzépnek nincs lerakata a köz­ségben. Így az építőanyagokat és a téli tüzelőt is csak távolabbról lehet beszerezni, mely jelentős többletkiadás a vásárlóknak Az ötéves terv időszakában ezen is szeretnének változtatni. Egyfajta szolgáltatás az is, hogy a tanács két szociális gondozó­nőt alkalmaz, akik naponta meg­látogatják az időseket, és ebédet visznek számukra. Iskola és szabadidő Imrehegyen jelenleg csak egy alsó tagozatos, összevont osztá­lyú iskola működik, az is a kül­területen. A jövő évben megkez­dik az új, négy tantermes iskola építését. Itt már nem lesznek ösz- szevont osztályok, azonban a fel­ső tagozatosok továbbra is Kecel­re járnak. A művelődési ház számos prog­rammal várja látogatóit Itt zaj­lanak a mozi ‘heti vetítései, időn­ként kiállításokat is rendeznek. Októbertől harmadik évét kezdi a népszerű számítástechnikai szakkör. A programók között sze­repel még karateoktatás, kondi­cionáló torna és zongorázni is tanulhatnak az érdeklődők. Egy lelkes gárda a múlt év végén megalakította az Imrehegyi Hír­mondót, amely kéthavonta jele­nik meg. és a község aktuális ese­ményeiről, az itt élő emberek gondjairól, tanácsi, mezőgazda­sági hírekről, és még számos ér­dekességről tájékoztat. Imrehegyen már hagyomá­nya van a sport, a futball ^rá­tétének. Ennek jegyében á heíyi szakszövetkezet anyagi támoga­tásával és a lakosság társadalmi munkájával épül az új sportpá­lya. Az öltözők, valamint a klub- helyiség rövidesen elkészül, de a pályát csak jövőre vehetik bir­tokukba a sportrajongók. Így .a —• régivel együtt — két játékte­rület várja a testedzésre vágyó­kat. • Mindezek tükrében nem megle. pő a tény: a községben az elván­dorlás üteme lelassult, s a tele­pülés — lakosai átlagéletkorát tekintve — fiatalodott. Fafrkas Andrea A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága augusztus első felében hozott határozatában elfogadta a kereskedelmi osztály tájékoz­tatóját az alkoholfogyasztás mér­séklésére és a Bács-Kiskun ven­déglátó hálózata ■ kulturáltságá­nak javítására tett intézkedések­ről. A vb szükségesnek tartotta, bogy az intézkedéssorozat kiter­jedjen a megye összes településé­re, s az ügynek megfelelő követ-j kezetességgel és szigorral foly­tatódjék. Az is fontos — emeli ki a vb-határozat —, hogy az üdü­lőterületeken s a megyén átve­zető főutak mentén, a nagy- és kisközségekben levő harmad- és negyedosztályú vendéglátó üzle­tek megfeleljenek az üzemelte­tésükkel szemben támasztott kö­vetelményeknek. Nemcsak alapos szemléletvál­tozást, szívós, kitartó munkát is kíván a vendéglátás megújhodá­sa. Feltételezi az állandó, napi törődést. Ennek láttuk nemrég jó példáját Kiskunhalason, ahpl a tanács termelés- és ellátásfel- ügyeleti osztálya segít javítani a még több helyütt sivár vendég­látás helyzetén. A Halasi csárdát — azelőtt részegek, garázdák gyülekezőhelyét — gyorskiszol­gáló étkezővé való átalakításáig bezáratta, néhány italboltban pe­dig sikerült elérni, hogy élelmi­szerekkel bővüljön a választék. Ezekhez az intézkedésekhez ha­sonlók más településeken is tör­téntek vagy történnek, hiszen el­ső lépésként az a cél:* 31 kis­kunhalasin kívül 49 kecskeméti, 30 bajai. 25 félegyházi, 16 kalo­csai, 13 kiskőrösi. 26 tiszakécskei s 8 bácsalmási III. és IV. osztályú elhanyagolt, főleg szeszes italt árusító kocsma váljon kulturál­tabb forgálmazóhellyé. A konszolidálódás legbonyolul­tabb feladata az értelmiség meg­nyerése és egy hatékony kultu­rális politika megteremtése volt. Minthogy a kulturális életben a jobboldali erők november 4-e után is nagy aktivitást fejtettek ki, s erre az értelmiségi szövetsé­gekben (írók, művészek, újság­írók szakmai egyesületeiben) megszerzett legális politikai had­állásaikat kihasználták, 1957. ja­nuár közepén ezek működését a kormány rendeletileg felfüggesz­tette. Ezután ellenforradalmi szer­vezkedés címén több írót, újság­írót letartóztattak és elítéltek. A burzsoá és 'revizionista befolyás az értelmiség soraiban tudta leg­tovább megtartani erős pozícióit, és amikor ez fokozatosan gyen­gült is, még sokáig passzivitás jellemezte e köröket. Ilyen körülmények között külö­nösen fontos volt, hogy milyen elvi alapon és miféle módszerek­kel lát hozzá a pártvezetés ah­hoz, hogy előrelépjen. Az első, ami szembetűnő volt — mert me­rőben különbözött az értelmiségi és kulturális politikában is ad­dig megszokott szektás módsze­rektől —, hogy miközben a poli­tikai vezetés _ türelmes volt és messzemenő tapintatot tanúsított, az elvekben sziklaszilárdnak mu­tatkozott. Még a szellemi élet legnagyobbjait, a legtekintélye­sebbeket sem udvarolta körül, ha valamit ellenségesnek vagy a szo­cialista eszményekkel ellentétes­nek, illetve politikai szempontból elfogadhatatlannak tartott, azt nyíltan szemébe mondta az el- lenzékieskedö vagy vitapartner­nek. Találóan formulázta meg ezt a szilárd elvi magatartást Kál­lai Gyula, a párt Központi Bi­zottságának akkoriban e terüle­tért felelős titkára: „A múltban gyakran előfordult, hogy akivel együttműködtünk, azt nem bírál­tuk. akit pedig bíráltunk, azzal nem működtünk együtt. Tudatá­ban kell lenni annak, hogy az ér­telmiséget elsősorban nem anyagi és erkölcsi juttatásokkal lehet megnyerni. A kölcsönös bizalom csak elvi'atapofi 'fejlődhet' ki. t amely nem nélkülözi az őszinte baráti bírálatot sem.” Visszatekintve erre az időre, meglepőnek látszik, hogy az MSZMP vezetése viszonylag mi­lyen hamar és milyen szívós terv- szerűséggel látott hozzá a kultu­rális élet elvi, elméleti kérdései­nek áttekintéséhez. Mindenütt a tudományos megalapozottságot ösztönözte, az egyes területek legjobb szakértőit — nagy szám­ban pártonkivülieket — bevonta a kérdések tanulmányozásba és az álláspontok kialakításába. E dokumentumok természetesen tartalmaztak csupán az időhöz kötött aktualitásokat is, voltak olyan megállapításai, amelyeket — Hozott-e változást a jobb vendéglátásért kezdett munka? — kértünk választ ezek után dr. P. Kovács Istvántól, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetőjétől. — Tizenhárom, az üzemeltetési követelményeknek nem megfe­lelő üzletet bezárattunk — felelte az osztályvezető. — Amelyek ele­get tesznek a kulturáltabb ven­déglátás feltételeinek és nem csupán szeszes italt értékesítenek, újra kinyithatnak. Jó példa er­re Baján, a Kiscsávolyban levő 165-ös számú büfé. Ez ma már felújítva, átalakítva, reggelizési lehetőséggel — melegszendviccsel, grillételekkel és kávéval várja a fogyasztókat. Ebből és más vál­tozásokból is azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy a vendéglátóipa­ri üzletvezetők kezdenek jobban odafigyelni az üzemeltetésre. Számukra sem »lehet közömbös, hogy a túlzott italozás (részeges­kedés) rontja egy-egy vendéglá­tóhely látogatottságát. Az em­berek inkább azt szeretik, ha mindenütt jó körülmények közt, tiszta helyiségekben és asztalok­nál étkezhetnek. — Az üzemeltetőknek erre ter­mészetesen kSIteniük kell... — Az eddigi felmérésnek és az ezt követő, intézkedéseknek az is célja, emlékeztessük az üzlet­vezetőket — köztük nem utolsó­sorban a szerződéses bérlőket —, hogy a vendéglátásból ne csupán haszonra akarjanak szert tenni. Fordítsanak gondot arra is, hogy a bevételek egy részének az érté­kesítőhálózatba történő vissza­áramlásával javuljanak az üze­melés tárgyi és közegészségügyi feltételei, növekedjék az étel- és üdítőital-választék, reggelizhes­senek és teázhassanak is a vetv dégek. Akárcsak a kecskeiyéti a későbbi kutatások módosítottak vagy korrigáltak. (Például Lukács György munkásságát nem helye­sen értékelték, a szociáldemokra­ta pártnak a munkásművelődés terén végzett tevékenységét nem jelentőségének megfelelően mél­tányolták, a szocialista realizmus helyét és szerepét túlhangsúlyoz­ták stb.) De fő mondanivalójuk és szellemük mindmáig érvényes, mintegy beépült a szocialista kul­túrába és szellemiségbe. Az első ilyen témájú politikai bizottsági határozat 1957. szep­tember 12-én született, az iroda­lommal kapcsolatos egyes intéz­kedésekről szól. Ebben fontos megállapítás olvasható: az író közéleti és politikai szerepének elsősorban irodalmi munkásságá­ban kell tükröződnie. Helytelen követelmény, ha tőle publicisz­tikai állásfoglalást követelnek a mindennapi élet apróbb kérdései­ben. Nagyon figyelemreméltó volt a Központi Bizottság Titkárságának 1958. január 31-i határozata a Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat munkájáról. A helyzetet reálisan értékelve, megállapította a tit­kárság, hogy a társulat előadói általában tartózkodnak a világné­zeti következtetésektől és nem folyik vita a téves, ellenséges nézetek ellen. „A népfrontpoliti­kára való hivatkozással gyakran kerülik az értelmiségiek előtti határozott állásfoglalást, nehogy .elriasszák’ az értelmiséget a tár­sulattól.” Pedig enélkül nincs előrehaladás. Türelmes, meggyőző munkával, kölcsönös viták útján lehet csak leküzdeni az értelmi­ség Széles tömegeiben még meg­levő helytelen, jobboldali néze­teket. Az egyik legértékesebb doku­mentum ebből az időből az 1958 júliusában született kulturális munkaközösségi állásfoglalás a népi írókról. Ez a terjedelmes tanulmány a magyar szellemi éle­tet hosszú évtizedeken át befo­lyásoló irányzat történelmileg megalapozott elemzését adta, és olyan ideológiai kérdésekben fej­tette ki a marxista nézeteket, mint az úgynevezett harmadik út, a nemzeti sajátosságok és az osztályszempontok viszonya, az értelmiség helye és szerepe a tár­sadalmi küzdelmekben, a nacio­nalizmus, hazafiság. internacio­nalizmus kezelése stb. A gyakor­lati kérdéseket tárgyalva ez a dokumentum is elítélte az elv- szerűtlen taktikázást, az udvar­lást, amellyel Rákosiék a népiek­hez közeledtek, ahelyett, hogy ideológiailag tisztázták volna a pozíciókat. Alapvető, és mind eszmei állás- foglalásaiban, mind pedig a gya­korlati következtetések levoná­sában kiérlelt dokumentum volt Jófalat kisvendéglőben, másutt is kedvező jelei vannak annak: .a III. és IV. osztályú vendéglá­tás — megfelelő eltökéltséggel és következetességgel dolgozva ezért — képes a megújulásra. — Határozottság és következe­tesség: mit jelent ebben az eset­ben? — Azt, hogy a helyi tanácsok­kal kapcsolatot tartva, és szemé­lyes ellenőrzéssel is naponta fi­gyelemmel kísérjük: végrehajt­ják-e az üzemeltetők a határoza­tokat? Az intézkedéssorozat ~ a Az MSZMP művelődési politiká­jának irányelvei című, 1958. július 25-i munka. Mélyreható, tények­kel alátámasztott elemzését adta a kulturális forradalomnak és eredményeinek, megvédelmezve azt az ellenforradalmi propagan­da hazugságaitól. Egyidejűleg tárgyilagosan bírálta a kulturális életben 1949—53 között elkövetett hibákat is, aláhúzva, hogy a szek­tás türelmetlenség, illetve a kul­turális művelődési feladatoktól közvetlen termelési politikai ha­tások elvárása, és az értelmiségi­ekkel szemben az általánosítható jellegű bizalmatlanság milyen sú­lyos következményekkel járt. Mindezek alapján részletesen fog­lalkozott a dokumentum a kul­túra és művelődéspolitika min­den szektorával, és teendőikkel, valamint a párt- és állami irá­nyítással. „Az irányítás fő esz­köze az eszmei befolyásolás. Ez a marxizmus—leninizmus tanítá­sának, és az erre épülő pártpoli­tikának szüntelen magyarázását, a káros, ellenséges nézetek elle­ni harcot jelenti. Az irányítás módszereiben is messzemenően figyelembe kell venni az egyes kulturális területek sajátossága­it, s harcolni kell az irányítás bü­rokratizmusa ellen.” A dokumen­tum nem utasítás, hanem vezér­fonal a kultúra, a szellemi élet résztvevőinek munkájához. A részletes tennivalókat ők maguk dolgozzák ki ennek alapján — hangsúlyozzák a művelődési po­litika irányelvei. 1959 februárjában még egy ve­zető pártszerv dokumentuma fog­lalkozott a felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdé­sével, majd az év őszén a burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiasságról szóló állásfoglalás jelent meg. Az a nagy szellemi munka, amely ezekben az alap­vető dokumentumokban, ideoló­giai, kulturális elemzésekben is megtestesül — és az ezek szelle­mében végzett türelmes apró­munka az értelmiség körében — meghozták az eredményeket. 1959 júliusáig helyreállították a mű­vészeti szövetségeket, 1959. szep­tember 25-én az írószövetség is megválasztotta vezetőségét. A művészi élet megpezsdült, az 1956. november 4-e után hallga? tó íróknak nagy része újra mü­vekkel jelentkezett, miközben már helyet kért magának egy új nemzedék is. A kölcsönös bizalom erősödé­sén alapuló fejlődést, aá értelmi­ségnek a párt felé fordulását jól példázta, hogy míg 1957 júniusá­ban az országos pártértekezleten a párttagság 6,9 százaléka volt ér­telmiségi, addig 1962-ben a köz­ben félmillióra növekedett tag­létszámból már 10,3 százalék tar­tozott e kategóriába. A forradalmi erők és eszmék a szellemi és kulturális élet terüle­tén is győzedelmeskedtek az el­lenforradalmon. (Következik: Aki nincs elle­nünk, az velünk van) kulturáltabb vendéglátás megte­remtéséért még nem fejeződött be. Az ellenőrzésekkel, követke­zetes munkával folytatjuk, és ha szükséges, ezután is le fogjuk ve­tetni a cégtáblát az egyoldalúan kocsmává süllyedt italboltokról. Igen fontos, hogy a kulturáltabb vendéglátásra, az ebből adódó feladatok elvégzésére és ellenőr­zésére a helyi tanácsok is követ­kezetesen, naponta figyeljenek — hangoztatta végül dr. P. Ko­vács István osztályvezető. Kohl Antal Falazóaiyai-vásár, AMÍG A KÉSZLET TART! Kisméretű I. o. tégla 2,56 Ft/db helyett 2,00 Ft/db, IL o. tégla 2,36 Ft/db helyett 1,70 Ft db, v III. o. tégla 2,05 Ft/db helyett 1,60 Ft. db művi áron kapható. BEFIZETHETŐ AZ ALFÖLDI TtiZÉP 102. SZ. KECSKEMÉTI TELEPÉN ÉS A LAKITELEKI TÉGLAGYÁRBAN. Elszállítható a lakiteleki téglagyárból. VARJTJK VÁSÁRLÓINKAT! HATÁROZOTTAN ÉS KÖVETKEZETESEN - A KORSZERŰBB VENDÉGLÁTÁSÉRT A tanácsok szerepe és az üzemeltetők felelőssége • /^letelepedőknek vízzel és árammal ellátott tel­kekéi adnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents