Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1986. október 14. alkalmi játszóhelyektől a csodapalotáig Színházi ügyeink Elkeseredetten panaszkodott Gömöry Frigyes a Pesti Divatlap 1848. február 13-i számában. Rit­ka vendég a kultúra Kecskemé­ten! Tűrhetetlen. Valamit tenni kell, javasolta: „Egy korszerű színház, uraim! S meglátjuk csak 4—5 év alatt mennyire fog a köz­nép p a rusztikus szelleméből kivetkezni, s aa általános műveltség mily észlelhető fokra fog emelkedni”. Töprengésére Ffiredy Mihály vendég­játéka adott alkalmat: „ily argumentum színházi ügyünkre nagy nyo­maték”. Közben, 1896. április 4-én bú­csúztak el a Felhő Klári című színművel a sokaknak oly kedves, de petróleumbűzös, egérszagú granárium-teátrumtól. „Nem tud egy betsületes Fedelet” Hiába tapsolt lelkesen néhány száz ember „a népdalok hősé­nek”, a kovácsmesterből lett éne­kes színésznek, állandó teátrum­ra csak néhány fiatalember gon­dolt komolyan az ugyan miről is' híres városban. Lám, még a nagytekintélyű Ka­tona Józsefnek is pironkodva kel­lett hallania bő két évtizeddel korábban: „a választott közönség azt adja elő: hogy a Mészárszék­nek, egy némely privátusok kí­vánsága szerént Theátrommá for­díttatásukat el nem fogádhaty- tya... 1 Játszó Szín fundussá- nak kimutatása és építtetése ked­vezőbb időre marad..." Hiába fohászkodott a tekinte­tes elöljáróság akkori harmadik embere, a drámaíró-főügyész: „egy kis meg nem fojtható Ked­vetlenséget támaszt a Lélekben, mikor egy vagy mást Játszó Tár­saságok (vagy tsak puszta, Báb- tánzoltató is) nállunk megjelen, és egy ily temérdek Város nem tud annak egy betsületes Fedelet mutatni..." 1829-ben újra elő­vették az ügyet, de csak azért, hogy végleg eltemethessék. Szénapajtából, magtárból A Korona vendéglőse enyhí­tette^ a gondokat. Néhány héttel a Bánk bán kassai- bemutatója után nyitotta.meg egy Borsod varmegyétől pártolt társaság a később épített Gazdasági Gőzma­lom mögött az első kecskeméti színházat. Többször is elmarasz­talták az épület rozzantsága mi­att az Alföld metropolisát. Jókai lapja például így elégedetlenke­dett 1859. február 6-án: „Egy ilyen népes város építtethetne állandó színházat, $ akkor nem volna kénytelen a közönség egy ven­déglő udvarán szénapajtából rög­tönzött alkotmányban élvezni az előadást." A mostani színházzal átellen- ben alakította ki a, második he­lyi színházat Kovács László, az okos lokálpatrióta. Nyaranta mag­tárként hasznosították. A kiváló közgazdász, követke­zésképpen a kultúra nagy barát­ja, maga Lestár Péter polgár- mester javaslatára határozták el 1892. május 13-án: a kiegyezés negyedszázados évfordulójának tiszteletére állandó színházat és vigadót építtetnek.. A mai helvé- ciai szőlőligetek helyén siváruló homokbuckák eladásából szer­zett 260 ezer forintot szánták er­re a célra. Az idő rövidsége miatt az ere­detileg tervezett időpontig csak ä teendőket összegezhették. „Hol építsük a színházat?", kérdezte olvasóitól a Kecskeméti Lapok 1892. június 5-én. 1894. március 18-án döntött a közgyűlés: a Szentháromság tér a legalkalma­sabb. 1895. május 22-én járt le a tervezők számára meghirdetett pályázat. Vigadót ? Hol tartana ma Kecskemét kulturális élete, ha kitartottak volna az eredeti elképzelésnél, vagyis a mostaninál valamivel nagyobb színházteremhez tánc­csarnok, klubhelyiség, kávéház is csatlakozott volna, hogy itt rendezhessék a nagyobb társas összejöveteleket, bálokat. A Kecs­keméten is sikerrel pályázó Fell­ner és Helmer cég Münchenben épített ilyen kettős célú palotát. Magam is jártam a ma is nép­szerű Deutsches Theater pompás termeiben. Az ősszel megkezdett alapozás után Fellner elhozta magával Bock nevű szobrászbarátját: ő készítette el az épületdíszítő szobrokat. Gyorsan haladtak a munkával. A következő tavaszon, áprilisban tartották meg a bokrétaünnepet. Dicséret illeti a tanácsot előrelá­tásáért: már márciusban megbíz­ták a Népszínház egyik jeles mű­vészét a díszletek megfestésével. Molnár Árpád majdnem kész épü­letbe szállította június végén a díszleteket. Augusztusban kerül­tek helyükre a széksorok, a bú­torok. „A közönség ünneplő volt” így számolt b.e a Kecskemét 1896. október 14-én a színház megnyitásáról: „Üj világ nyilt meg számunkra, melyben új fel­adatok tornyosulnak elénk és sürgős tevékenységre sarkallnak. Uj színházunkban Ábrányi Emil hangoztatta az első szót, s aztán elkezdődött a Bánk bán előadá­sa a budapesti művésznők és mű­vészek közreműködésével. Az új épület külsőleg, bensőleg ragyo­gó volt, kinn nagy sokaság tolon­gott az ivlámpák előtt, s közben- közben zajos kiáltásokban tört ki __ A közönség ünneplő volt, a férfiak fekete ruháját érdeke­sen tarkitá a nők szebbnél szebb öltözéke. Fellner építész frakkban, rendjelével sétált az előcsarnok­ban s fogadta az üdvözléseket. A meghívott vendégek nem mind­nyájan jöttek el: miniszter nem volt, Gyulai Pál és Jókai is hiá­nyoztak." .1 Nem lehetett ott a néhai Les­tár polgármester és a korán el­hunyt városi főmérnök. Itt volt, fellépett Jászai Mari, Üjházi Ede, Márkus Emília és a Nemzeti Színház sok más tagja. Másnap, október 15-én A nők ba­rátját adták díszelőadásként, majd az első igazgató, Rakodczay Pál társulata egyfelvonásost, bo­hózatot játszott, és egy színmű el­ső felvonását mutatta be. Október 17-én kezdődtek a bér­letes előadások a három páholy­soros, 254 földszinti, 192 erkély­ülőhelyes színházban. A föld­szintre 80, a karzatra 240 állóhe­lyet adhattak ki. Az örömöt hamarosan üröm keserítette. Az elmúlt kilenc év­tizedben gyakran hadakozott a színügyi bizottság vagy a közön­ség a társulattal. Egy-egy sike­res évad, néhány ragyogó előadás azonban gyorsan felejtette a vi­szályokat és újuló szeretettel vár­ta a színház itt sohasem túlságo­san népes tábora az új évadot. Kecskemét ma már elképzelhe­tetlen színház és a 90 éve alapí­tott gyönyörű épülete nélkül. Heltai Nándor Magyar anekdotakincstár 1962-ben jelent meg Békés Ist­ván Uj magyar anekdotakincs című kötete, amely a századfordu­lótól a felszabadulásig eltelt idő­szak érdekes, jellegzetes, csatta­nős hazai kistörténeteinek soka­ságát tartalmazza. A mű tulaj­donképpen — o szerző szerint is — Tóth Béla nevezetes Magyar anekdotakincsének a folytatása. Tematikai sokrétűségével, meg­újult tartalmával, feldolgozási módszerével e nagy hagyományú, szórakoztató és népszerű irodalmi műfaj egyik leggazdagabb kötete, amely eddig századunkban napvi­lágot látott. * Sárosy Andor, a behemót ter­metű énekesszínész, a kedves bor- megissza a húszas évek végén a Teréz körúti Színpad tagja volt. Sárosy nem sokat ivott, de a ke­vés is megártott neki. Ezért ve­zette be Nagy Endre, a színház művészeti vezetője a lehelőpróbát. A színházba érkezéskor Sárosy- nak rá kellett lehelnie Nagy End­rére. . Egy ilyen próba után a színész feltűnő vidáman dülöngélt be az öltözőbe. — Volt fejmosás? — kérdezték a kollégák. — Al — legyintett Sárosy. — Ma becsaptam a direktort. Visz- szafelé leheltem! Rózsahegyi Kálmán, a népszerű színész egy alkalommal nagyon türelmetlen volt a délelőtti pró­bán. —■, Gyorsan díszítsenek, a min­denségit! — hajtotta a diszletező- ket. — Ne húzzák az időt! Az ember délután játszik, este ját­szik, ideje sincs, hogy éljen... A direktor hallotta Rózsahegyi kifakadását, igy hát megkérdezte: ' — Te. Rózsi, mit játszol te ma délután? — Alsóst, ferblit, ■ tarokkot, ahogy jön... 9 Gyulai Pál, a neves kritikus zordonan őrködött családja erköl­csein is. — Nem tetszik ez a te kimara- dozó életmódod, Gyuszi — kor­holta a fiat. — De apa, te is voltál fiatal!... — Voltam, voltam, de én leg­feljebb ha egyszer-kétszer marad­tam ki hetenként. — Egyszer-kétszer? ... Kevés az, apa.. .< — Jó, akkor (elmaradoztam há- romszor-négyszer... mondjuk, öt- ször-hatszor... Kimaradoztam hétszer-nyolcszor... De •nem mindennap, ahogy te teszed! 9 Eötvös Károly kávéházi asztalá­nál a nyaralásról folyik a szó. A tervezgetők egyike Ostendébe igyekszik eljutni. egy másik a Bodeni-tó szépségét dicséri, egy harmadik pedig Abbáziába készül. Eötvös, a Balaton szerelmese mordul egyet, és megszólal: — hátijára Aki jól akar für­dőzni, az menjen a Balaton mellé! Az egyik asztaltárs gúnyosan kérdi: — Károlykám, ■ fürpdtél te már a Balatonban? — Fürdőit a manó! Nem va­gyok én bivaly, hogy pocsétába bújjak... .1 * Karinthy Frigyes második fele­ségével, dr. Böhm Arankával vá­sárolni ment egy üzletbe. ^A hí­rére és népszerűségére kissé hiú iró, miután kiválasztotta a porté­kát, igy szólt a kereskedőhöz: — Tessék, itt a pénz. az árut küldje, kérem, haza! — Hova haza? — A lakásomra, Verpeléti út kettő. — De kihez, kérem. — Hozzám. Karinthy Frigyes író vagyok. A boltos arca felderül. Hátra­siet az irodába a feleségéhez: — Nézd már, fiam, ki van itt! A Böhm Aranka férje! * Dollinger Gyula sebészprofesz- szor klinikájának demonstrációs termében súlyos operációt végzett. A medikusok visszafojtott■ léleg­zettel figyelték a műtétet. Csak az első padban ült egy fiatalúr, aki fittyet hányva mindenre, ké­peslapot olvasott. Aztán amikor az utolsó oldalt is végignézte, ásított egyet, és félrerakta az új­ságot. A professzor megszólalt: — Még tizenöt percünk van hátra. Asszisztens úr, kérem, ad­jon annak az úrnak egy másik újságot! * Báron Jónást, a híres sebészt sérvpanaszokkal kereste fel egy vagyonos úriember. A vizsgálat végén komor arccal kérdi a pro­fesszort: — Tessék mondani, nem lehet­ne az operációt kivételesen rész­letfizetésre elvégezni? Ugyanis az utóbbi időben sok veszteség ért anyagilag. — Miért ne lehetne? — kérdez vissza Báron. — Fizetheti három részletben is. Az első részlet után bemosakszom, a második után felnyitom a hasát, s ha kifizette a harmadik részletet is — akkor megoperálom. K. Gy. M. fiatalokról - fiataloknak • Munkamegbeszélés a gyümölcsös kapujában. Krizsics János (halról) és Fekete István, a Béke Termelőszövetkezet fiatal brigádvezetől. VISSZAVÁRTÁK LESZERELÉS UTÁN Krizsics János megtalálta helyét A Dunavecsei Béke Termelő, szövetkezet a Duna—Tisza köze egyik legjelentősebb gyümölcster­mesztő közös gazdasága. Bátran kezdeményez! Nemcsak azzal, hogy olyan időben is vállalkozik telepítésre, ültatvényfelújíitásra, mikor imásuitt már nem hisznek az ágazat hasznosságában. A jö­vőt úgy is meg kívánja alapozni, hogy bizalmat, lehetőséget ad a fiataloknak. A itöbfo egységből álló, közel háromszáz hektáros gyümölcsösben , tevékenykedik már öt éve a 23 éves Krizsics János is. Brigádvezető, „másodál­lásban” a Béke Tsz KISZ-titkára. '— Hogyan lett gyümölcsker­tész? — kérdezem a vékony arcú, szemüveges fiatalembertől. — Falun mindenki kapcsolat­ban van a mezőgazdasággal. Már gyermekkoromban megszerettem az állatokat, a kerti munkát. Az általános iskola elvégzése után ezért jelentkeztem a kalocsai szakközépiskolába, ahol általános növénytermesztői szakon végez­tem, 1982-ben. — Hogy kezdődött itteni pálya­futása? — Hagyomány a Békénél, hogy a gyakornokok hónapról hó­napra másnmás szakterületre ke­rülnek. így hamar megismerked­nek mindennel, s kiderül az is: ki hová vonzódik leginkább? Én végül a növénytermesztésben kaptam feladatot. Szerettem azt a munkát is, de csak rövid ideig maradhattam ott. Fekete István kollégám bevonult katonának, át kellett vennem a gyümölcster­melő brigádot. — Nem lehetett könnyű... — Tizennyolc évesen, — többségében édesanyám kora­beli — asszony munkavezetőjé­nek lenni valóban nem volt egy­szerű dolog. De utólag úgy érté­kelem: hasznos volt, hogy rögtön a „mélyvízben” kezdtem. Megta­láltam a helyem, — Ügy tudom, rövidesen ön is felöltötte a keki színű unifor­mist ... — Éppen akkoriban, amikor már kezdtem megismerni a mun­ka sajátosságait. A nemrég letelt szolgálati idő — a többi között — arra volt jó, hogy összegezhettem első [tapasztalataimat. Ott értet­tem meg igazán; a brigádvezető, csakúgy, mint a raj vezető, fontos összekötő az irányítás és a két­kezi dolgozók közt. Munkája je­lentősen befolyásolhatja a beosz­tottak hangulatát, a munka minő­ségét, a termelékenységet. — A szövetkezetiekkel tehát egy időre megszakadt a kapcso­lata ... — Szó sincs róla! Társaim, ba­rátaim eljöttek az eskümre. Ha hazajöttem, fölkerestek. Kikértek a zárszámadásokra is. De ‘nem­csak a munkatársaik faggatóztak, ha találkoztunk, hanem én is. Tudtam merre van) mit csinál a brigádom. A tavasszal — még a laktanyában — azzal kerestek meg a szövetkezet KISZ-esei, hogy ha leszereltem, legyek én a KISZ-titkár. Meglepett a kérés, de jólesett a bizalom. Elvállal­tam! Nagyon vámtam a leszere­lést ... — Mint a fiatalok választott képviselője, milyen problémákra hívja föl a vezetőség figyelmét? — Például arra, hogy segítsen [ a gazdaság még többet a család- alapítóknak, az építkezőknek. Ösztönözze — elsősorban az ügy- | intézés gyorsításával — az újító- , mozgalmat. Egy jó ötlet százezre- j két jelen the*', könnyítheti, egysze­rűsítheti a munkát, enyhíti a ter­helést. Társaimat is igyekszem meggyőzni: érdemes újításokon gondolkodni. , — Az alapszervezeti disputákon azonban, gondolom, nem csak i ilyen „nagy” témákról esik szó ... — Megtárgyaljuk a napi fel­adatokat, gondokat is. Szedetnénk többet kirándulni, találkozni. De j az első és második — netán har­madik — műszak után a pihenés­re is kevés az idő. Mert az épülő ház is fontos, lakni kell vala­hol ... F. P. J. Újításokat is menedzselnek A fiatalok anyagi gondjainak könnyítésére, a kecskeméti Épü­letkarbantartó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet szakcsoportjaként létesült a Vállalkozó Fiatalokat Szervező Iroda, közismertebb ne­vén: VÁFI. A szövetkezet fel­ügyelete alatt, beszámolási köte­lezettséggel működik, s szerez munkákat a jövedelmüket kiegé­szíteni kívánó fiatal szakmun­kás- és főiskolai tanulóknak, pá­lyakezdőknek. Meggyőződésük, hogy az ifjú­ság képzettsége, akaratereje, ambíciója olyan tartalékokat rejt, amit vétek nem hasznosítani. A tehetségek felkarolására alakí­tották ki nemrégiben új tevé­kenységi formájukat. Azokat az újítókat, feltalálókat szeretnénk felkutatni, akik magánember­ként nem tudják efféle képessé­geiket kamatoztatni. A hozzájuk beadott újításokat, találmányokat elfogulatlan, szak­mailag jól képzett bizottság „zsűrizi”. Ha azt kivitelezhető­nek, gazdaságosnak, eladható- nak ítélik, akkor gyártót és ve­vőt keresnek rá. A propagandát és az egyéb felmerülő költsége­ket az iroda fizeti. Október el­sejétől foglalkoznak ezzel a faj­ta munkával,. s máris számos ígéretes ’ újítást menedzselnek. Ezzel azonban még nem apadt ki az ötletek tárháza. Az export­áruk minőségének és mennyiségé­nek javítására bedolgozói háló­zatot építettek és építenek ki. Elsősorban olyan kis tételekkel foglalkoznak, melyek a vállala­toknak nem jelentenek jelentős bevételt. Szerintünk a kis üzlet is üzlet. További tőke- és tapasz­talatgyűjtés után számítástech­nikai iroda létrehozását is tér- ' vezik. Tóth Tímea Élmezőnyben a kecskeméti „LÉGIÓSOK” Az amatör popzenekarok salgótar­jáni országos döntőjéről Írva, a Ma­gyar Ifjúság kritikusa az élmezőny­ben végzettek közé sorolta a kecske­méti Ars Légió együttest. (Pontos helyezést nem ismerünk, hiszen csak a legjobb hármat rangsorolták.) Tény, hogy a találkozóra eljutott 13 zene­kar több mint félezerből választatott ki a selejtezők és a területi döntők során. Az Is tény, bogy a Bács-Kis- kun megyei „légiósok" a tamási kö­zépdöntő abszolút favorltjaként ér­keztek Salgótarjánba. Egyre többen ismerik meg őket Itthon is. Járják a megyét, klubot működtetnek a kecskeméti úttörő- és Ifjúsági otthonban. Most újabb lehe­tőséget kaptak a bizonyításra: az or­szágos turnéra Induló KFT együttes az Ars Légiót választotta állandó elő- zenekarául. A funky-zenét Játszó kecskeméti csapat holnap az ÉLTE klubjában mutatkozik be, csütörtö­kön ■ pedig a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem fiataljainak játszik. Szeged, Pécs, majd Ismét Budapest következik ezután az állomások so­rában. A koncertkörút november 13- án a megyeszékhely sportcsarnoká­ban zárul. Sz. K. HAHJ KOHKyPC EO PyCCKOMy H3bIKY 11 V 'x" 11111 ^ P 111 pli m r ' , ' ' ' , 111 Orosz nyelvi vetélkedő Második forduló A Puskin Orosz Nyelvi Inté­zet budapesti kihelyezett tagoza­tával közösen hirdetett orosz nyelvi vetélkedőnk középiskolá­soknak szóló második fordulóját ez alkalommal közöljük. Kérjük versenyzőinket, hogy a megol­dáshoz ezúttal is mellékeljék kü­lön lapon a következő adatokat: név, pontos lakcím, anyja ne­ve, iskola, osztály, s az orosz- nyelv-tanár neve, valamint a ka­tegória (I. gimnazisták, II. szak­középiskolások, III. speciális és fakultatív 'tanterv szerint tanu­lók). A cím: ° Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Puskin Orosz Nyelvi Inté­zet budapesti kihelyezett tago­zata. HAIU KOHKYPC no pycckOMy íBbiicy 1052 Budapest-V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megje­lenéstől számított két hét. Érde­mes indulni, hiszen, mint pályá­zati kiírásunkban is közzétettük, az orosz nyelvi verseny nyerte­sei értékes díjak várományosai: az Express, az IBUSZ, a Hel­véciái Állami Gazdaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság szovjetunióbeli utazást, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Kunság Volán, valamint a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat tárgyjutalmakat aján­lott fel. További sok sikert kívá­nunk a részvételhez. ha in kohktpg no pyccKCMy aaccy (jyifl yqamHXCH cpeüHBX U1K0JI H rHMHasuft) 3 a a a Hue n. Moü pojuiofl Kpafl. KaK y3Hax>T neuienee roposa? AHTJiHíCKafl aeBO'wa Jfoca yBHaeJia aa otkphtko yjnmy. no KOTopoö TeaäT Bona, CTapue KaMSHHHe flOMa, jiojysj okojio hhx b cpaay exa- aaaa:- BeHeimH. Hhoiii, ManBHHK na EyaaneniTa, nocMOTpea Ha $OTorpa$HD bhcoxoü űamHH 0 yBepeHHO saMBTHJi:- 3to SÉJieJieBa őaumn b Cápámé. Eßa, noitcKaa aeBoaxa, xoTopaa wböt b BapmaBe, OTxpiüia ra33Ty h noK33aJia cBÓeft noapyre $OTorpa$zio: bohh c mohom óepestHO flep- sbt NiaJieHLKyB «eBOHxy Ha pyxax. Eb3 cKa3aaa:- EepraH, OOB0TCKBÉ bohh ocBoőoüfflaJi h Hamy BapmaBy. MHorae jnnTra na Hameft 38Mne, Koma bhhht canyaT ŰamHH 00 3B83A0Ü B HaoaMH, Hä -pa3HHX H3UK3X yB8p8HH0 TOBOpST:- MocKBa! OTCiQHa, 0T 3T0Ü ŰaHIHH, OŰHHHO HaHHHaiOT 3H3KOMOTBO 0 OrpOMHHM ropojioM - OTOjmiieä CCCP. A OTKyná th óh HanaJi 3H3komhtb cBoero coBSTCKoro npyra o poOTHM ropoflOM anH sepeBHeü, hto noK33aji óh eiuy b nepByo onepeaB.o hőm paccKa3aji óh. Hamura HaM oő hctophh cBoero Kpan, o Ha'cToameM h óysymew ropoaa huh aspsbhh , b kotopoü th :shb0ihi>. KA8M TBOHX QHC6M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents