Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
• PETŐFI NÉPE .0 5 1986. október 14. QQzdQ/QQpolitikQ y munko y Icljc/rtmcnyck f Új gépek, új lehetőségek Az idei Bábolnai Napokon mintegy 170 ezer látogatót számláltak a rendezők. A szakembereik szemügyre vehették a világ élvonalába tartozó mezőgazdaságigép-gyártó cégek újdonságait ugyanúgy, mint a hazai élelmiszeripar kínálatát. A technika igazán újait nem produkált ugyani, de az élessze m ű ekn ek apróbb-na- gydbb változtatások, munkát könnyítő, teljesítményt növelő módosítások tűnhettek fel. mmSm *1 • „Piacot ajánlunk” volt a címe annak a kiállításnak, amelyet szintén először rendeztek meg Bábolnán. Itt a mezőgazdasági üzemek szakembereinek mutatták be azokat az alkatrészeket, amelyek melléküzemági gyártásával importot válthatnak ki. A horganyzott vödör mellett jól megfértek a vetőgépek — a traktorok — a talajművelő eszközök — a növényvédő gépek alkatrészeinek egységei. 0 A hazánkban már közismert Fiat traktorgyártó cég az idén először hozott lánctalpas traktort, amelyet a bács- Jüskuni szakemberek csupán érdekességként tekintettek meg. A rizstermelő gazdaságokban azonban — lehetséges — viszontláthatjuk majd. HÉ m m m m M mm. A széles gumiabroncsé traktort la a Fiat mutatta be. • Oj megoldású a Varitrak— 4X4 erőgép, amelyet a ceglédi Közgép Vállalatnál gyártanak Rába-motor és -hidak felhasználásával. A Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet cukorrépatábláin is dolgozik ilyen eszköz, egyelőre próbaképpen. • A megyeiek érleklödését a folyékony műtrágya kiszórására alkalmas eszközök keltették fel leginkább, hiszen már nálunk la működik szuszpenziót gyártó üzem. A kisebb technikai változtatásra példa ez a műtrágya és növényvédő szer kiszórására egyaránt alkalmas eszköz. Három szórófejet építettek be, amelyek a kiszórt anyagnak megfelelően elfordltbatók. 0 Az NSZK-beli gépgyártó mutatta be a Fähse F—4 jelű kukoricavető gépet, amely a nagy értékű vetőmagkukorica vetését fóliatakarással egy menetben'képes elvégezni. A kísérletek tanúsága szerint mint. egy három héttel korábbam r Állategészségügyünk sikere NINCS GÜMŐKÓR ÉS BRUCELLÓZIS Jelentős eredményről értesítette nemrégiben ia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a párizsi székhelyű Nemzetközi Járványügyi Hivatalt: hazánkban (felszámolták a nagy veszteségeket okozó szarvasmarha-brucellózist. A szocialista mezőgazdaság kialakulása óta a magyar állatorvosok 'első nagy erőpróbáját a gümőkór elleni küzdelem jelentette. IE veszélyes betegség évente körülbelül 1 milliard forint veszteséget lokozott. Az ellene (váló küzdelem 18 évet vett igénybe: 1980-ban fejeződött be. Az állami költségvetésből '1,25 milliárd forintot költöttek az állatok mer éjére. Ez az (összeg nem több, mint a betegség által 15 hónap alatt előidézett kár. IHa 1963-ban nem kezdik el la mentesítést, akkor — legalábbis 1980 végéig — legkevesebb 18 tmilllárd forint veszteség érte volna la népgazdaságot. A befektetett 1,25 milliárd tehát busásan megtérült. Tíz érig tartott A gümőkór-menitesítés a magyar állategészségügyi szolgálat egyik legnagyobb sikere, állatorvosok ezrei vettek részt e nagy munkában. A gümőkór-mentesí. téshez, annak utolsó éveiben, hozzákapcsolták a szarvasmarha- állomány brucellózismentesítését. Mindenekelőtt a brucellózis állományon belüli terjedését igyekeztek megakadályozni, elsősorban a higiénés szabályok betartásával és vakcinás védőoltásokkal.. A másik fontos és síké- , rés teendő a mesterséges megtermékenyítés általános elterjesztése volt. A brucellózismentesités tíz évvel ezelőtt kezdődött, ezt is központilag szervezték meg. Az állategészségügyi program keretében a beteg állományt folyamatosan lecserélték, egészséges, fiatal egyedeket állítottak — természetesen gondos 'fertőtlenítés és szakmai előkészítés után a régiek helyébe. A brucellózismentesítést sóik helyen egybekapcsolták az állomány genetikai megújításával. Az állatállomány mentesítése — a tartás költségeinek csökkenésén túl — azt is jelenti, hogy kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a magyar tenyészállatok exportjához. A hollandok és olaszok Minden fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország a lehető legalaposabban Igyekszik megszervezni állategészségügyi szolgálatát, ám a fertőző betegségek elterjedését mégsem sikerült sok helyütt megakadályozni. Messze- földön híresek a holland mezőgazdák, állatorvosaikat is a legjobbak közt tartják számon Európában, márciusiban mégis felütötte a fejét náluk az afrikai sertéspestis. Ez bizony rengeteg kárral jár, ilyen esetben ugyanis azonnal leállítják a hús kivitelét, és csak a fertőzött állomány teljes felszámolása, illetve féléves türelmi idő után lehet szó újabb üzletkötésekről. Augusztus 30-án Olaszországból is nyugtalanító hírek érkeztek: a pusztító száj- és körömfájás-járvány kiterjedt az ország északi és középső vidékeire. A gazdaságok a megbetegedett állatok ezreit küldték a vágóhídra, hogy elejét vegyék az olasz hústermékeket fenyegető Importtilalomnak. A félelem nem alaptalan: néhány nap múltán a Közös Piac szakemberei megvitatták az Itáliából származó hús és húskészítmények kivitelének leállítását Görögország azonban — a járványról szóló bejelentés után — máris közölte, hogy felfüggeszti az Észak-Olaszországban előállított sertés- és egyéb húsok, valamint húskészítmények behozatalát. A legjobbak között A magyar állategészségügyi szolgálatot a legjobbak közt tartják számon, központi irányítású szervezeti felépítését már számosán, így például a japánok is tanulmányozták. A 2300 állatorvos munkájának köszönhető elsősorban, hogy hazánkban 1973. január ötödiké óta nem volt járványos állatbetegség. A következő években a kisebb, de még szintén tetemes károkat okozó állatbetegségek megszüntetése a cél. Az állategészségügyi munkát segíti, hogy mind színvonalasabb a hazai oltóanyagellátás, sorra jelennek meg az új gyógyszeres premixek és más, nagyhatású állategészségügyi készítmények. EGY MONDAT A TERVTÖRVÉNYBŐL „A széntermelés as új ibányák termelésbe állításával, jobb munkaszervezéssel, a meglevő állóeszközök korszerűsítésével és hatékonyabb kihasználásával az •erőművi és lakossági igények minél nagyobb hányadát elégítse ki.” ' Szénbányászat — gazdaságosabban Ahhoz, hogy a szénbányászat mai állapotait, és a jelen terv- időszakbeli lehetőségeit átláthassuk, óhatatlanul vissza kell tekintenünk közelmúltjára. A hatodik ötéves terv azt írta elő, hogy a szénbányászat 1985— 86-ra érje el az évi 25—26 millió' tonnás termelési szintet Az időközben megszületett energiagazdálkodási koirmányprogram azonban — a lehető legnagyobb szénhidrogén.-meg takarítás érdekében — a széntermelés gyorsítását szorgalmazta. Így nem kis erőfeszítések árán, már 1981—82- ben elérték a csak három esztendővel későbbre tervezett 26 millió tonnát — ezt azonban nem lehetett következmények nélkül megtenni. Miért lett válságágazat? , Elmaradt az úgynevezett közvetlen kapaciitáspót 1 ás. azaz a fejtések előkészítése, . másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú részeket is művelésbe vonták. Eközben csökkent a létszám — ma csaknem négyezer bányász hiányzik —, a szabadnapi termelés mértéke elérte az elvi- selhetőség határát, a korábbiaknak csaknem kétszeresére emelkedett a bányászok szinte erőn felül dolgoztak. Ma a szénbányászat egyike a válságágazatoknak. A termelés ugyanis minden erőfeszítés ellenére csökkent, a költségek viszont gyorsan növekedtek — 1984-től a szénbányászat veszteségessé vált. Kétségtelen, ennek többféle oka is volt a legfőbbeket mégis sorba lehelt szedni. Mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára — hogy „bírja a versenyt” az olajjal — alacsonyabb volt a gazdaságilag indokoltnál, ám energiapolitikai szempontok a „nyomott” ár mellett szóltak. Veszteségeket okozott továbbá az is, hogy a széntermelés költségei rohamosan növekedtek. Az elmúlt húsz évben a növekedés megelőzte az áremelkedést: míg az utóbbi két és félszeresére nőtt, az önköltség háromszorosára. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: az anyag, a gépek jóval drágábbak. Nem igazán veszteségforrás, mégis költségnövelő tényező volt az is, hogy a szénbányászatot mindeddig lényegében nem a gazdaságosság hanem a szénmennyiség minden áron való kitermelése vezette. Erre kényszerítette a bányavállalatokat a népgazdasági terv, az, hogy az ország energiaegyensúlyát biztosítsák. A kilábalás útja Igen, erre késztette őket minden; miközben — mint miniden vállalat — a bányavállalat fs önállóan gazdálkodó, nyereségre törekvő szervezet, vonatkoznak rá a gazdaság általános szabályozói. A csaknem tervutasításos rendszer szerinti termelés és a vállalati „önállóság” sok mindenben ellentmondásos helyzetet teremtett. A nem ritkán egymással szembenálló követelményeknek aligha könnyű eleget tenni, 1 a (szükséges!) szénmennyiség „oltárán” bizony gyakorta a gazdaságosságot áldozták fel. A szénbányászat tavaly 24 millió tonnát produkált, mintegy 2 millióval kevesebbet, mint volt az 1982-es csúcs. A múlt év végére, az év elején világossá vált: változtatásra, beavatkozásra van szükség. A VII. ötéves tervtörvény — figyelembe véve a kialakult helyzetet — koncepcionálisan megfogalmazta a tennivalókat. A konkrét döntést viszont — hosz- szás előkészítő munka után — a közelmúltban hozta meg a Minisztertanács, jóváhagyva az Állami Tervbizottság határozatát Ennek értelmében ■— csak a leglényegesebb szempontokat emelve ki — a szénbányászatnak évi 24 millió tonnát kell termelnie úgy, hogy a mélybányászat termelése csökken, míg a fajlagosan gazdaságosabb lignitkülfejtések aránya nő. A gazdaságosság terén egyébként az olaj hordónkénti 15—17 dolláros ára a mérvadó. A számítások. szerint 14 akna terme! ennél drágábban, ezért — az ÁTB. illetve a Minisztertanács állásfoglalása szerint — ezeket gyorsított ütemben aknázzák kd, maid bezárják. Létesül két új bánya a kiesők pótlására, az Ajka II. és a Du- bicsány bányaüzemeik, de a beruházások részleteit tekintve csak később döntenek. Házon belül A szükséges szerkezetváltás végrehajtásához a szénbányászat a korábban tervezettnél négy- miliiárd forinttal többet használhat fel. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy a termeim árat átlagosan 18 százalékkal emeljék a bányavállalatok. A létszám- hiány pótlására, illetve — modernebb technikával való — áthidalására. a kormányhatározatra alapozva, programot kell készíteni. r’ Mindezek az intézkedések hozzásegíthetik a bányászatot, hogy a mennyiségi szemléletről letéve, immár a gazdaságosság szempontjait érvényesítse. Ehhez azonban az üzemeken, vállalatokon belül is változtatásokra van szükség. Hiszen a „bányászválság”- nak csak egyik." jóllehet^ talán számottevőbb oka a külső—felső kényszer, a másik ok jószerével házon belül kereshető. Ezért kezdeményezte a kormányhatározat, hogy olyan szervezeti-irányítási formákat alakítsanak ki, amelyek a hosszú távon gazdaságos termelést szolgálják. Szükség van erre a szénbányászat irányításának egészét és vállalatait, üzemeit tekintve egyaránt Olyan szervezetre, irányításra, amely tiszteletben tartva a vállalati önállóságot képes a VII. ötéves terv célkitűzéseinek hatékony teljesítésére. Trömböczky Péter ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, hogy áruházainkban és lakásvilágítás! szaküzleteinkben, október 13-ától árusítással egybekötött lakásvilágítási bemutatót rendezünk KECSKEMÉTEN, a műszaki áruházban (Rákóczi út 4.). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, a vas—műszaki áruházban (Wesselényi u. 1.). KISKUNHALASON, a Halasi áruházban (Lenin tér 1.). BAjAN, a> iparcikk-áruházban (Béke tér 11.), a csillárboltban (Bartók B. út 6.). KALOCSÁN, a Duna áruházban (Marx tér 11.), PARTNEREK VAGYUNK — VÁSÁROLJON NÁLUNK! Cseh János
