Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

1986. október 2. • PETŐFI NÉPE © 3 RÉSZT VETT A SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUSON SZOT-tagként a fiatalokért ÍM XABElWERK OBERSPREE «étü»r. M.igíitMief de* ungoristiií/n Deíegai.on • Berlinben, a kábelgyárban, balról, Marosán György mellett. A fel* vételt az NDK szakszervezeti lapja, a Tribüne közölte. NEMES JÁNOS CIKKSOROZATA A szocializmus megújulásának útja E Az új szakasz Nemrégiben Berlinben szakszer­vezeti világkongresszust tartot­tak. Százötvennégy országból négyszázharminchat szakszerve­zet küldte el képviselőit, akik egyetértettek abban, hogy ma a legfontosabb feladat. mozgalma­ik számára is: a béke megvédé­se. Az egy hétig tartott tanács­kozásról olvasott, látott képes tu­dósításokban feltűnt a tizenkét tagú magyar delegációban egy bajuszos, barna fiatalember. Si­került kinyomoznom, honnan Ismerős: Kecskeméten él, a Bácshús húsáruházában dolgo­zik, Szabó Tibornak hívják. A napokban fölkerestem. — Érdekes volt számom­ra Gáspár Sándor, Marosán György és a többi, már szintén nem fiatal mun­kásmozgalmi vezető társa­ságában önt látni. Mióta tagja a szakszervezetnek? — kérdeztem a harminc­két éves gépésztechnikust. — Hatvannyolcban, még ta- nulókpromiban léptem be az Élel­mezésipari Dolgozók Szakszer­vezetébe. — Bizonyára voltak előz­ményei annak, hogy a vi­lágkongresszusi küldött­ségbe jelölték. — Még a korábbi munkahelye­men, a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalatnál dolgoztam, amikor több tisztségbe is meg­választottak. 1980-ban tagja let­tem az ÉDOSZ központi vezető­ségének, majd két évvel később elnöke az e mellett tevékenyke­dő ifjúsági bizottságnak. — Milyen feladata van ennek a testületnek? — Konkrét példákat mondanék: vizsgáltuk a szakmunkástanulók helyzetét az élelmezésiparban, úgyszintén a középvezetőkét, az értelmiségi fiatalok beilleszke­dési lehetőségeit, az ifjúsági ver- senymozgalmakat, figyelemmel követtük az iskolai szakszerveze­ti alapszervezetek életét — s mindezekről tájékoztattuk a központi vezetőséget, hogy a har­minc éven aluliak érdekképvise­leténél hasznosíthassa az infor­mációkat Azért beszélek mind­erről múitidőben, mert a bi­zottság 1985-ben megszűnt. — Helyette lett az ifjú­sági tanács? — Igen. Az ágazati szakszer­vezeti szerveknél és a több telep­helyes, nagy létszámú vállalatok­nál ifjúsági tanácsok alakulnak, a kisebb munkahelyeken, ahol a fiatalok száma eléri a húszat, if­júsági tagozatot hoznak létre, ez év szeptember elseje és decem­ber elseje közt. A SZOT-nálmár megalakítottuk a tanácsot, tag­ja vagyok. E testületek a fiata­lok fokozottabb érdekképvisele­tét, a mozgalomba való beillesz­kedését hivatottak segíteni. — Hogyan lett tagja a világkongresszusi delegá­ciónak? — Az ÉDOSZ és a fiatalok képviseletében. Nagy-nagy meg­tiszteltetés volt számomra ez a megbízatás. I — Mi állt az egyhetes tanácskozás középpontjá­ban? — A békéért, a fegyverkezés megállításáért . és a különböző politikai, ideológiai színezetű szakszervezetek egységének erő­sítéséért való harc. Számomra rendkívül tanulságos felszólalá­sok hangzottak el. — Volt a programnak könnyedebb része is? — Lazítás nem volt, két alka­loméinál éjszaka is tanácskoztak a világszövetség delegátusai. Ta­lán az üzemlátogatások tekinthe­tők pihentető tapasztalatszerzés­nek. A magyar küldöttség egyik csoportjának tagjaként én is részt vettem a berlini kábelgyárbeli látogatáson és a nagygyűlésen. — Úgy tudom, a küldött­ségek kétoldalú eszmecse­réket is folytattak. — Ezek közül én az Egyesült Államok delegációjával tárgya­ló csoportba kerültem, amelyet Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára vezetett. Amikor az első kérdést nekünk szegezték: igaz-e, hogy Budapest utcáin szovjet tankok járkálnak, hirtelen nem tudtam, nevessek-e ekkora tájékozatlan­ságon vagy megdöbbenjek? Hív­tuk őket, jöjjenek el Magyaror­szágra, győződjenek meg a sa­ját szemükkel az életviszonyaink­ról. Elcsodálkoztak rajta ame­rikai beszélgetőtársaink, hogy mi­lyen szociális vívmányaink van­nak: a gyes, a gyed, az óvodai, bölcsődei ellátás stb. Hogy a na­gyobb vállalatoknak saját gyer­mekintézményük van. Azt mond­ták, náluk csak minden ötödik gyerekre jut egy bölcsődei hely. Sólyom Ferenc, a SZOT titká­ra. vezette azt a csoportot, ame­lyik a jemeni delegációval tár­gyalt. Ók segítséget kértek tő­lünk a betegellátáshoz és ma­gyarországi tanulási lehetőséget ösztöndíjasoknak. Azt az ígére­tet kapták, hogy az illetékesek megvizsgálják a lehetőségeket. — Fiatal emberként, a társakéhoz képest szerény munkásmozgalmi tapasz­talattal hogyan érezte ma­gát a világkongresszuson, az eszmecseréken? — Ok megteremtették számom­ra a lehetőséget, hogy egész em­bernek, a delegáció egy tagjának érezhessem magam. — Hazai vizekre evezve: az említett Ifjúsági taná­csok, tagozatok egyik fel­adata az lesz, hogy a moz­galomnak új erőket nyer­jenek a fiatalok köréből. Ez arra enged következ­tetni, hogy a mozgalmi munka, s talán a tisztség­vállalás sem eléggé vonzó számukra. — A mostani gazdasági hely­zetben a szakszervezeteknek nem mindig könnyű a dolguk, még kevésbé a konkrétan egy-égy tisztségviselőnek, amikor konk­rét érdekeket kell egyeztetni a munkahelyen. Én hiszek benne, hogy érdemes a mozgalomban dolgozni, ahol lehet segíteni az embereknek, fiataloknak. A. Tóth Sándor Az 1953. júniusi fordulattal nehézkesen és ellentmondásos körülmények között kezdődött a szocialista építés új szakasza. Később — ugyan viták után — így jelölték ezt az időszakot, és még a kongresszusi dokumentu­mokba is ez a fogalmázás került be. Kezdődött azzal, hogy a párt- határozatot nem teljes terjedel­mében tették közzé. Ebben a Rá- kosi-féle vezetésnek az a takti­kája jutott kifejezésre, hogy' a mintegy fél évtizedes politiká­juknak és irányításuknak sze­mélyre is szóló, rendkívül ke­mény kritikáját, felelősségüket az ország ügyeinek alakulásá­ért eltitkolják, vagy legalábbis erősen, gyengítsék. Vagyis a meg­ígért őszintébb, a tömegek érde­keivel, véleményével jobban szá­moló új politikai irányvonal ér­vényesítését a régi őszimtétlen módon kezdték. Az alapvető fordulatot a párt politikai irányvonalában — az addigi gyakorlattól teljesen elté­rően — nem a párt-, hanem az állami vezetés, a kormány je­lentette be a májusi választások után, az országgyűlés alakuló ülé­sén. Ez a megoldás természetesen kedvére volt az új miniszterel­nöknek, Nagy Imrének, hiszen így a tömegek részéről szívesen vett fordulat és sok népszerű intézkedés az élet minden terü­letén az' ő nevéhez fűződött. A későbbi időkben ezt ő és kör­nyezete alaposan ki is használ­ta a politikai, majd egyre in­kább frakciósnak nevezhető har­cokban. Nagy Imre természetesen a jú­niusi párthatározat alapján és szellemében mondotta el július 4-i kormányfői expozéját az or­szággyűlésen, de érthető okokból a pártvezetés megújításának fel­adataira nem tért ki. A fejlődés reális értékelését nehezítette az­zal, hogy szűkén bánt a felsza­badulás, illetve a fordulat éve óta elért eredmények, a korszak­alkotó változások, és ebben a párt érdemei méltatásával. Mindez azt a látszatot keltet­te, hogy az új szakasz politiká­jának megvalósításában kissé hátrább szorul a párt, és ez bi­zonytalanságot és tanácstalan­ságot váltott ki a párttagságban. Tehát már a kezdet kezdetén je­lei mutatkoztak a pártvezetés­ben a két irányzatnak, frakció­nak, illetve személy szerint Rá­kosi Mátyás és Nagy Imre elv­telen rivalizálásának. ■Ezt a benyomást tovább erősí­tette az, hogy a fordulat bejelen­tését követő bizonyos ellenséges mozgolódást, másfelől a pártap­parátus és a pártszervezetek bé­nultságát, tanácstalanságát ér­zékelve, egy héttel az országgyű­lési miniszterelnöki expozé el­hangzása után, július 11-én bu- daDesti pártaktívát tartottak. Itt Rákosi Mátyás referátumához szólt hozzá Nagy Imre. Termé­szetesen mindkettőnél a júniusi határozat volt az alap. Kiemel­ték a párt szervezeti, eszmei egy­ségének létfontosságát, de némi hangsúlybeli különbségek azért felfedezhetők voltak a két vezető megnyilvánulásában. Különösen feltűnt, hogy Rákosi ez alkalom­mal nem szólt a párt szűkebb ve­zetősége által elkövetett hibák­ról, és az ezekből következő tor­zulásokról. Mindezek közül a hatásában és időbeli kiterjedésében a rehabi­litációs ügyek voltak azok, ame­lyek mintegy gennyes gócként mérgezték a közéletet' és a párt életét is. A törvényesség semmi- bevételével megrendezett — Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, dr. Sző- nyi Tibort, Szalai Andrást, Só­lyom Lászlót és másokat jóváte­hetetlenül megsemmisítő, Szako­síts Árpádot, Marosán Györgyöt, Kádár Jánost és másokat bör­tönbe vető — koncepciós perek­nek a felülvizsgálata csigalassú­sággal folyt. Voltak, akik csak 1956 nyarán szabadultak, és pél­dául Rajk László ártatlanságát, illetve e gyalázatos hamisításban való kezdeményező szerepét >s csak ekkor ismerte be, nagy nyo­másra Rákosi Mátyás. A rehabi­litációt Rákosi, Gerő és Farkas éppen azért akadályozták, mert a koncepciós ügyek kezdeménye­zésében és megrendezésében fe­lelősségük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. Különösen sötét szerepet ját­szott Farkas Mihály, akinek gát­lástalanul embertelen módszerei­ért is a felelősséget vállalnia kel­lett volna. öt az 1953. júniusi határozattal eltávolították a Po­litikai Bizottságból és a Titkár­ságból. Hat hét múlva azonban visszakerült e vezető testületek­be, mert az új szakasz politiká­jának legradikálisabb hívévé változva, megnyerte Nagy Imre kegyeit. Rákosi Mátyás pedig, mint cinkostársát a koncepciós ügyekben, természetesen vissza­fogadta Farkas Mihályt vezető­társként. Ilyen elvtelen kompro­misszumok tarkították a Ráko­si—Nagy rivalizálót — az or­szág, a párt rovására! .Mindez persze nem változtat a legfontosabbon: az 1953. júniusi fordulat rendkívül nagy jelentő­ségű volt, és kedvezően alakította a szocialista építést Magyaror­szágon. 1953 második felében a bérből és fizetésből élők reálbé­re 12 százalékkal volt magasabb az első félévinél, és csaknem 18 százalékkal múlta felül az 1952. évit, megközelítve ezzel az 1949- es színvonalat. (Ez utóbbi uta­lás mutatja, hogy milyen nehéz helyzetbe jutott a lakosság a meg­előző három és fél évben a hely­telen gazdaságpolitika miatt!) A parasztság reáljövedelme 1953 második felében a bérből és fi­zetésből élőkét is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áru­ellátása is javult, és a különbö­ző szociális juttatások kedveztek a lakosságnak. A begyűjtési ter­hek csökkentése, adóhátralékok és díjak elengedése, a tagosítás megszüntetése, a szövetkezeti önállóság érdekében tett lépések, és még sok egyéb növelte a pa­rasztság érdekeltségét és terme­lési kedvét. Az iparban is sok fontos in­tézkedés történt. Mindenekelőtt a feszített és irreális terveket eny­hítették, a nehézipari beruházá­sok közül többet leállítottak, bár olykor a döntéseket nem elég kö­rültekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta adminisztratív nyomás megszün­tetésével, és bizonyos munkavé­delmi intézkedésekkel is jobb lett a légkör az üzemekben, addig ugyanis az irreális tervkövetel­mények, és a lelketlen parancsol­gatás miatt egyre nőtt a felhá­borodás. Jelentős lépések tör­téntek az. államélet normális rendjének, és a törvényességnek a helyreállítására, megszűnt az internálás, és felállították a leg­főbb ügyészséget is. Általában szélesedett a népi demokrácia tö­megbázisa, és erősödött a mun­kás-paraszt -szövetség is, nem utolsósorban az addigra már szin­te teljesen elsorvasztott népfront- mozgalom élesztgetése révén. Megélénkült a szellemi és ideo­lógiai front is. A dogmatikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határozat. Érződött a friss szelek hatása az elméleti munkában, hogy elemezni kezdik a szocialista építés sok alapvető kérdését, a marxizmus—leniniz- mus alkalmazását a magyar vi­szonyokra; s ebben a szovjet ta­pasztalatok hasznosításának mér­tékét és mikéntjét tárgyalták. A magyar adottságok — állapítot­ták meg — lehetővé és szükség- szerűvé is teszik, hogy az iparo­sítás és a kollektivizálás is las­sabban, a tömegek szükségleteit jobban figyelembe véve halad­jon. ' ! Még olyan tétel is megtalálható egy dokumentumtervezetben, amely szerint lehetőség van ar­ra, hogy az osztályharc ne öltsön olyan éles formákat, mint an­nak idején a Szovjetunióban, s hogy nem érdekünk „felszítani, élesíteni” az osztályharcot. Tu­lajdonképpen ebből vezette le ez az elaborátum a párt vezető szer­vei számára a kétfrontos harc szükségességének kifejtését. A párt- politikájában elkövetett hi­bák megértése, gyökereinek fel­tárása és kijavítása közben — hangoztatja e rendkívül jelentős dokumentum — „kétféle veszély fenyegeti a-pártot: a szocialista perspektíva elvesztésének veszé­lye (jobboldali veszély), a párt politikájában bekövetkezett vál­tozások lebecsülése, meg nem ér­tése (baloldali veszély). Ez utób­bi az adott helyzetben a fő ve­szély, de a jobboldali veszély ele­mei is megvannak és nőhetnek”.-A párt, sajnos, ezt a felisme­rést sem tudta a következő évek­ben hasznosítani. (Következik: Frakcióharcok, szektás ellentámadás.) PRÁGA A szakácsművészetfesztiválja • A „Gastopr.ag” minden alkalommal a bel- és külföldi, érdeklődők „Ősz a szakácsművészetben” címmel október 10. és 14. között rendezik meg a csehszlovák és a világ szakácsművészetének nagy­szabású bemutatóját a prágai kultúrpalotában. A szakácsok, cukrászok, pincérek és italmérők nemzetközi bajnoksága bizo­nyára ezúttal is a világ nemzeti konyháinak és terítékeinek íny­csiklandozó kavalkádja lesz. Min­den negyedik évben immár ha­gyományos ez a rendezvény, amely számot ad a szakemberek, nefc és a nagy nyilvánosságnak a nemzetközi gasztronómia fej­lődéséről. A rendezők 25 ország versenyzőire számítanak, közöt­tük most első ízben szerepelnek a kínai konyhaművészek is. . A „Gastroprag” elnevezésű ren­dezvényen a négy különböző szakterület képviselői vonul­tatják fel „alkotásaikat”, s egyes légitársaságok fedélzeti szol­gálata, valamint a szovjet óceán, járó hajók étszolgálata is bemu­tatót tart. A fesztivál legfőbb kísérő ren­dezvénye „A. modern ..gasztronó­mia .irányzatai” című nemzetkö­zi szimpózium lesz. Ez jó lehe­tőséget teremt a szállodai, éttér, mi és más vendéglátói szolgálta, tások tapasztalatcseréjére. A szimpóziumra eddig hat ország szakemberei és az Intercontinen­tal) szállodalánc jelentették be részvételüket. Magyar licencek külföldön Évről évre bővül a magyar licencek értékesítése külföldön. A forgalom már meghaladja az évi 800 millió forintot. Az elmúlt öt év alatt mintegy 2,2 milliárd' forint értékű magyar eljárás talált gaz­dára határainkon túl. A licenceknek több mint 85 százalékát a tőkés országokban értékesítik a ma­gyar vállalatok. Elsősorban Nyugat-Európában és Japánban jelentős az érdeklődés szellemi termé­keink iránt. A forgalom számottevő növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar vállalatok számos új termékkel jelennek meg külpiacokon, és mind több új cég kapcsolódik be a szellemi termé­kek értékesítésébe. Továbbra is igen kere­settek a különböző gyógy­szerek licences. A múlt esztendőben például a Me- dimpex és a Pharmatrade külkereskedelmi vállala­tok, valamint a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Chi- noin több mint 240 millió forintért értékesített ma­gyar eljárásokat. A gyógy- szerlicencek mellett az él­múlt években a . magyar szoftverek iránt nőtt meg számottevően az érdeklő­dés. A bővülő piacot ki­használva ma már kilenc külkereskedelmi, illetve termelő vállalat foglalko­zik rendszeresen szoftver- exporttal. Az olyan hagyo­mányos exportőrök mel­lett, mint amilyen az Elektromodul, a Videoton, a Budavox és a Metrim- pex, számos új cég — az Interag, a Technoinform, az Intercoop, a Mikromo- dul, a Comporgan Rend­szerház — is bekapcsoló­dott a különböző általános és speciális számítógép- programok külföldi érté­kesítésébe. A magyar szellemi ter­mékek értékesítésére sza­kosodott vállasatok közül a legjelentősebb exportőrök a Tesco és a Licencia. A Tesco egyik legújabb üzle­tét csehszlovák partneré­vel kötötte meg a közel­múltban. Egy olyan speciá­lis szénjövesztő berende­zés licencét adta el, amely igen szűk vágatokban is képes az értékes energia- hordozót kitermelni. A gép a szénrétegekbe levegőt présel, és ennek segítségé­vel termeli ki a kőzetet, amelyet a berendezéshez csatlakoztatott futószala­gon szállítanak el. Ezt a megoldást a Gépipari Tech­nológiai Intézet és a Me­cseki Szénbányák Válla­lat szakemberei dolgozták ki, és a mecseki bányák­ban már sikerrel alkal­mazzák. Az üzlet értéke több millió rubel. A Licen­cia az idén elsősorban tő- . kés országokban növeli el­adásait. Az egyik legújabb üzlete keretében egy oszt­rák cégnek gázkromatog- ráfok kezelésére kddolgo- ■zott eljárást adott el. A licenc segítségével a korábbinál jóval szélesebb körben használhatók az anyagvizsgálatnál alkal­mazott gázkromatográfok. Egy NSZK-beli cég a kö­zeljövőben magyar tech­nológia alapján szennyvíz­iszap-víztelenítő berende­zések gyártását kezdi meg. MŰVELTSÉGI JÁTÉK Újabb vetélkedőt szervez az MSZBT Ismét vetélkedőre invitálja a játékos ked­vű felnőtteket és fiatalokat a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság: az Utazzunk együtt cí­mű műveltségi játék a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulóját köszönti. A jövő év november 7-én lesz hetven éve, hogy Oroszországban győzött a szocialista forrada­lom, s e jubileum alkalmat kínál arra, hogy országos vetélkedőn bemutassák a soknemze­tiségű szovjet állam történelmét, kultúráját, sportját, a baráti szocialista ország népének mai életét. A játékra az MSZBT-tagcsoportok 5 fos csapatainak jelentkezését várják; felkészülé­sükhöz irodalmat ajánlanak a szervezők. Így például a Panoráma útikönyvek közül a Szovjetunió, a Moszkva, a Kijev és a Lenin- grád című kötetek alapos tanulmányozása se­gítheti a sikeres felkészülést. Emellett a jövő évtől a társaság hetilapjában, az Ország-Vi­lágban is számos olyan cikk jelenik meg, amely tovább gazdagíthatja a személyes ta­pasztalatok, illetve olvasmányok alapján megszerzett ismereteket. A vetélkedő többfordulós lesz. Á háziver­senyeket januárban és februárban rendezik meg, a megyei, budapesti, kerületi versenyek időpontja április, május, a területieké szep­tember. Az országos elődöntőt októberre ter­vezik. Novemberben a döntő résztvevői ad­nak számot tudásukról; ők — más értékes di­jak mellett ■— közös társasutazáson ismer­kedhetnek a Szovjetunió tájaival, s ismer­kedhetnek a Moszkva környéki városok ne­vezetességeivel. A nevezéseket november 1-jéig, írásban kell eljuttatni a megyei, Budapesten a kerületi pártbizottság«* propaganda- és művelődési osztályára. A jelentkezési lapon fel kell tün­tetni a csapát nevét, címét, a csapatkapitány nevét, életkorát és foglalkozását.

Next

/
Thumbnails
Contents