Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
1986, szeptember 11. © PETŐFI NÉPE ® 3 A BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) alkalmazáshoz elengedhetetlenül azükséges feltételek nem biztosítottak. Felderítés, nyomozás, eredményesség A jogpolitikailaig fontos el Sál- lításos eljárások elfogadható szintje döntően az ügyészi erőfeszítések eredménye. E kérdésben? néhány rendőri egység szemléletének megváltoztatására van szükség. Folyamatosan kiemelt figyelmet fordítunk a kényszerintézkedések törvényességére, megalapozottságára. Néhány felesleges őrizetbevételtől eltekintve tapasztalataink pozitívak. Évente 2—4 előzetes letartóztatás elleni panasznak kell mindössze helyt adni. Az egyéb tárgykörben az ügyészségek által évente elbírált több száz panasz döntő többsége alaptalan, amely az intézkedések törvényességét bizonyítja. Nem sikerült csökkenteni a bűncselekmény-hiányos megszüntetések arányát, amely annak ellenére, hogy évente mindössze a gyanúsítottak 2— 3 százalékát érinti, figyelemreméltó, mert alaptalan eljárást jelent. Régi tétel, hogy a konkrét büntetéseknél nagyobb visszatartó ereje van annak, ha az elkövetők nem bízhatnak a felderítet- lenségben. Éppen ezért nagyon fontos, hány bűncselekmény elkövetőjét sikerült felderíteni, éa hogyan alakult a nyomozások eredményessége. A rendőrség összehangolt erőfeszítéseinek eredményeként e mutatóink jóval meghaladják az országos átlagot. Elgondolkodtató viszont, hogy így Is minden 5. bűncselekmény elkövetője ismeretlen maradt, s hogy 1985-ben a társadalmi tulajdon elleni betöréses lopásoknál az esetek 59 százalékánál nem sikerült az elkövető kilétét megállapítani. (1980-ban ez az arány még csak 44 százalék volt.) Nem sokkal jobb a helyzet a személyek javai elleni betöréses lopásoknál sem, ugyanis az ügyek 54,9 százalékánál ismeretlen maradt az elkövető. (Ez ■z arány 1980-ban 41,5 százalék volt.) Alkalmak és tolvajok Tény az is, hogy a lakosságban még nem tudatosult kellően, hogy javainak megóvása érdekében saját magának is tenni kell valamit. Az „alkalom szüli a tolvajt” közmondás napjainkban is élő, hiszen nem egyszer nyitott lakásból vittek el több százezer forintot, de hasonló könnyelműséggel találkozhatunk az autókban hagyott értékek tekintetében is. Nem lehet persze a teljes felelősséget a lakosságra hárítani. Néhány foglalkozásnál szükségszerű nagyobb pénzösszeg állandó kéznél tartása, és jogos állampolgári igény, hogy az úgynevezett felelőtlenül őrzött vagyontárgyak eltulajdoní tóját is felderítsék. A tájékoztató a továbbiakban a polgári jogi kérdésekkel, a helyi jogalkotással, a szabálysértési hatóságok munkájával, a gazdálkodó szervezetekkel, a belső ellenőrzéssel és munkajogi kérdésekkel foglalkozik. Végezetül megállapítja, hogy megyénkben a törvényesség alapvető hiányosságok nélkül érvényesül. • Tanácstagok és meghívottak. A napirend vitájában elsőként dr. Südi Bertalan országgyűlési képviselő kért szót. A jogszabályok alkalmazásáról, a jogpolitikai elvek hatékonyabb érvényesítésének szükségességéről meditálva elmondta, hogy véleménye szerint ezen a téren vannak még fehér foltok, nemkívánatos jelenségek. Véleményét konkrét példákkal illusztrálta és hozzátette, hogy mindezek ellenére nincs gond BácsJKiskunfoan a törvényességgel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is szükséges az egész társadalom, annak . minden becsületesen dolgozó tagjának együttes és összehangolt munkálkodása a megelőzés hatékonyságának növelésében. Dr. Árvay Árpád megyei tanácstag, a végrehajtó bizottság titkára elsősorban a hatósági ügyintézés törvényességével ösz- szefüggésben szólt a tájékoztatóhoz. Elmondta, hogy a felmérések egyértelműen bizonyítják: Bács-Kiskun megyében ez a munka lényegesen jobb, mint az országos átlag, ami viszont nem jelenti, hogy a szakigazgatási szervek elégedettek lehetnek az eredményekkel. Szólt a tanácsi munka néhány olyan területéről, ahol elsősorban objektív tényezők akadályozzák, nehezítik a jog szerinti eljárások időbeni lefolytatását. Végül a tanácsok és az ügyészségek kapcsolatáról beszélt. Terhe Dezső megyei tanácstag, a megyei pártbizottság véleményét tolmácsolva kijelentette, hogy Bács-Kiskunban törvényes rend van, nincs ok az aggodalomra. Ez még akkor is igaz, ha egyes területeken más tapasztalataink vannak. Tudjuk — mondotta a felszólaló —, hogy gondok vannak a bűnözéssel, de a megelőzés, a visszaszorítás nem kizárólag az ügyészség, a bűnüldöző szervek feladata. Utalva a megyei pártvégrehajtó-bizott- ság 1983 májusi, a bűnmegelőzési munka hatékonyságát célzó határozatára, elmondta, hogy a megelőzés minden állampolgár kötelessége, de kötelessége a gazdálkodó szerveknek és szervezeteknek is. Beszélt a továbbiakban az állampolgárok önkéntes jogkövetéséről, amelyet hátrányosan befolyásol az az évenként hatályba lépő több száz új jogszabály, amelyben még a szakképzett jogászok is nehezen igazodnak el. Felszólalása befejező részében Terbe Dezső az ellenőrzésekkel, A fejlesztés eredményei és gátjai Az ülés elé terjesztett beszámoló elöljáróban a szolgáltatás fogalmát elemzi, majd rövid áttekintést ad • tevékenység országos és megyei hálózata kiépülésének kezdeteiről, « azokról a Jogszabályokról, amelyek az előbbrelépést voltak hivatottak segíteni. A lakossági szolgáltatás megyei fejlesztésére Bács-Kiskun Megye Tanácsa 1976-ban 15 évre szóló hosszú távú koncepciót fogadott el. A tegnapi ülésen gyakorlatilag azt tekintett* át a testület, hogy az azóta eltelt tíz év alatt mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből. Teljesítménynövekedés, beruházások a túlzott alkoholfogyasztás káros következményeiről, az ezzel ösz- szefüggéshen eddig hozott intézkedésekről, a bürokrácia visz- szaszorításáról és a munkaidő- alap teljesebb kihasználásának szükségességéről szólt. Dr. Tóth Antal országgyűlési képviselő volt a következő felszólaló. A megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője a közrend, közbiztonság alakulásáról, s ezzel kapcsolatban a bűnözés sajátos alakulásáról.• tendenciáinak változásáról beszélt. Elmondta, hogy az állampolgárok jogos igénye a nyugalom és a tulajdon védelme, de az emberek többsége saját vagyona védelmé, megóvása érdekében alig tesz valamit. Végül a rendőrség és az ügyészség mindennapos munkakapcsolatát értékelve, azt jónak, előremutatónak minősítette. Dr. Lévai Tibor kért szót ezután. A legfőbb ügyész helyettese az ülés elé terjesztett tájékoztatóról szólva elmondta, hogy az a tanácsnak és az ügyészségnek is egyaránt hasznos. Szükség van az eszmecserére, arra, hogy világosan és közösen lássuk, hol tartunk a bűnözés elleni harcban, s milyen további tennivalóink vannak. Bács-Kiskun1 törvényességi helyzete hasonló ahhoz, amit országosan tapasztalni lehet, a gondok megközelítően azonos területeken jelentkeznek: a fiatalkori bűnözés, ittas vezetés, vagyon elleni deliktu- mok. Beszélt a jogszabályokról, az azok közötti eligazodás nehézségeiről, majd elmondta, hogy nem könnyű követni az élet gyors változásait, noha a jelenleginél mindenképpen nagyobb rugalmasságra van igény és szükség. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nagy cél a bűn- cselekmények megelőzése, hiba lenne megfeledkezni az egyéb területeken ugyancsak elszaporodott jogsértések megelőzésének szükségességéről. A témához több hozzászóló nem volt, a vitában elhangzott kérdésekre dr. Harajka István adott választ, az elhangzottakat dr. Gajdócsi István foglalta össze. A megyei tanács a tájékoztatót tudomásul vette. Rövid szünet után a megyei tanács rátért a negyedik napirendi pont, a szolgáltatások helyzetének megvitatására. A téma előterjesztője Vágó Iván osztály- vezető volt. Bács-Kiskun megye a 70-e* évtized elején a lakossági szolgáltatások terén különösen elmaradott volt. 1970-ben az egy lakosra jutó összes javítás-szolgáltatás értéke csak 59 százalékát tette ki az országosnak. A központi szervek, a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek összehangolt fejlesztő munkája eredményeként 1970—80 között a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke a megyében majdnem megnégyszereződött. Az egy lakosra jutó szolgáltatási teljesítményérték 1980-ban 1689 forint volt (az országos átlag 1745 forint). A kapacitások jelentősen bővültek, és olyan területeken is felzárkóztunk az igényekhez, ahol majdnem a nulláról indultunk (például: gépjárműjavítás, elektromos javítás, textiltisztítás). Tíz év alatt mintegy 300 millió forintot költöttek fejlesztésre. A lakótelepeken szolgáltatóházak épültek, megjelentek a mosó-, vegytisztítószalonok, új autószervizek, elektromos javító- műhelyek, komplex lakáskarbantartó szervezetek. A hagyományos szolgáltatások körében számos üzletet korszerűsítettek. A fejlesztést jól szolgálta a 120 millió forint központi szolgáltatásfejlesztési alap, s emellett a helyi tanácsi pénzforrások (20 millió forint), az OKISZ- és KI- SZÖV-alapok (43 millió forint). A vállalatok, szövetkezetek bankhitelek igénybevételével 117 millió forintot költöttek a saját alapjaikból. Ebben az időszakban a megyében is kialakultak a bázisszervezetek (AFIT, GELKA és néhány ipari szövetkezet). Az 1980-ban bevezetett módosított gazdasági szabályozás a fogyasztási szolgáltatások területén is jelentős változásokat hozott. Folyamatosan a szabad árforma érvényesült, és csökkentek a támogatások. A VI. ötéves tervidőszakban Bács-Kiskun megye 39 millió forint központi szolgáltatásfejlesztési alappal gazdálkodott, ami az előző két ötéves terv átlagának mintegy 65 százaléka. Az 1981—85 között végrehajtott 104 millió forintos beruházásnak a 37 százalékát fedezte a központi alap, a többit a helyi tanácsok (14 millió forint), az OKISZ és KISZÖV (18 millió forint) és a szolgáltató szervezetek (33 millió forint) teremtették elő. Ebben az időszakban létesült például Baján textiltisztító-szalon és kisipari szolgáltatóház, Bácsalmáson és Kecelen autószerviz, Lakiteleken és Ballószögön szolgáltatóház. 1980-ra nyilvánvalóvá vált, hogy az elismerésre méltó meny- nyiségi fejlődés mellett lassan nőtt a szolgáltató munka hatékonysága, alig javult a minőség, az ügyfelek kiszolgálása — és ellátási hiány is volt. A megváltozott gazdasági környezetben alapvető feladattá vált a szolgáltatások területén is a meglevő kapacitások ésszerű kihasználása és azok olyan üzemeltetése, amely a teljesítményt növeli. Ezzel összhangban a terület korszakos jelentőségű változása a szervezetek decentralizálása, kisebb egységek, fogyasztásközeli szervezetek létrehozása. 1983-ban az AFIT és a GELKA központi döntésen alapuló átszervezésével megyénkben 4 autójavító és 2 elektromos karbantartó tanácsi szolgáltató kisvállalat alakult meg. A kormányzat szándéka szerint ezt kellett követni a gazdálkodó szervezetek saját kezdeményezésű szervezeti korszerűsítéseinek, ami eleinte igen lassan, később — a gazdasági szabályozóváltozások hatására — gyorsabb ütemben haladt. gáltatás is. A túlteljesítésben benne van az utóbbi évek nem csekély áremelkedése. Éppen ezért a teljesítmény jövőbeni alakulását nehéz előirányozni, de így is növekedéssel számolhatunk. A VII. ötéves tervidőszakban elsősorban a gépjárműjavító, a szórakoztató elektronikai, a számí- tástechnikaiberendezés-javitó, a lakáskarbantartó és a kereskedelmi szolgáltatások iránt igény, növekedés várható. Az egy lakosra jutó lakossági szolgáltatás 1984-ben megyénkben 2842 forint volt, ami a megyék között a 3. helyet jelenti. Az országos átlag 2787 forint. A hosszú távú terv 1990-re 2100 forintot irányzott elő. Az átlagon belül az egyes településkategóriák között jelentős szóródás van, és főleg a kisebb településeken hiányoznak bizonyos szolgáltatások. Jelenleg a megyében a kisiparosok végzik a lakossági szolgáltatások nagyobb részét (64 százalék). 1975-ben még 50—50 százalékos volt a megoszlás a vállalatok—szövetkezetek és a kisipar között, és akkor azzal számoltunk, hogy a vállalati szféra aránya növekszik. Országosan 59 százalék a kisipar részesedése a lakossági szolgáltatásokból. Megyénkben az átlagosnál jelentősebb a szövetkezetek szerepe is. Lényeges arányváltozással a következő években nem számolunk. A VII. ötéves tervidőszak első felében a VI. ötéves tervből történő áthúzódás miatt új létesítmények belépése várható Kecskeméten, Kiskunhalason, Jánoshalmán. A hosszú távú koncepcióban is szereplő aktuális feladat a kisebb települések, a városok peremrészeinek jobb ellátása. Ehhez azonban összefogással több irányú segítségnyújtás (segítség a beruházáshoz, kedvezmény az üzemeltetéshez) és minden egyes esetben olyan üzemeltetési forma kialakítása szükséges, amely nem veszteséges. Indokolt az az igény, hogy a szolgáltatást közelebb kell vinni a lakóhelyhez, de erre csak a gazdasági célszerűséggel együtt lesz vállalkozó. A szolgáltatás akkor jó, ha az igényt annak keletkezésekor ki tudják elégíteni. Nagyon sok szolgáltatás jellegénél fogva ez nem túlzott követelmény. A kétségtelen javulás ellenére a javítások gyorsaságával még nem lehetünk elégedettek. A tartós fogyasztási cikkeknél ennek elsősorban az alkatrészhiány az oka. Emiatt a gépjárművek, híradástechnikai készülékek esetében nem ritka a több hónapos várakozás sem. A lábbelijavításban az őszi-téli szezonban a kéthetes vállalási határidő szintén jogos elégedetlenséget vált ki. Ennek viszont kapacitáshiány az oka. Az objektívnak mondható tényezők mellett ugyanakkor a javítások elhúzódásában közrejátszik a szolgáltató szervezeteknél tapasztalható vezetési, szervezési gyengeség is. Ellátottság, arányok minőség A megyében dolgozó vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok 1984-ben folyó áron mintegy 1,6 milliárd forint értékű szolgáltatást végeztek a lakosság részére, ami 33 százalékkal több, mint a hosszú távú terv 1990. évi előirányzata. Becslések szerint csaknem ennyi lehet az engedély nélkül elvégzett szolA gép járműjavítás-karbantartás iránti igényt alapvetően a gépkocsiállomány motivália. Jelenleg 80 ezer feletti állománynyal Pest megye után nálunk van a legtöbb személygépkocsi. Ezer lakosra 144 személygépkocsi jut, míg országosan 126. A vállalati, szövetkezeti szektorban 17 szerviz működik, amelyek közül 7 a jelentősebb bázis (legalább 50 fős). A magánszektorban 253 kisiparos tevékenykedik. Problémát jelent az időnkénti hosszú átfutási idő és a nem megfelelő minőség, aminek oka elsősorban a hiányos anyag- és alkatrészellátás, továbbá a helyenként meglevő gyengébb technikai felszereltség, valamint a nem kielégítő irányítás és ellenőrzés. A személygépkocsik átlag- életkora (jelenleg 8,6 év) fokozatosan növekszik, amivel a javítóiparnak számolni kell. Elsősorban a műszaki-technikai felszereltség javítása a kívánatos. A háztartások felszereltsége a híradástechnikai és elektromos háztartási készülékekkel az elmúlt években gyorsan fejlődött. Megyénkben a fejlődés dinamikája nagyobb az országos átlag• Vágó Iván kiegészíti a beszámolót. (Tóth Sándor felvételei) nál, de az ellátottság elmarad attól, elsősorban a villannyal nem rendelkező tanyás települések nagy száma miatt. Jelenleg 23 vállalati és szövetkezeti szerviz, 3 gyári márkaszerviz és 126 kisiparos áll a lakosság rendelkezésére. Itt is a hosszú átfutási idő jelent időnként problémát, oka az alkatrészhiány. A textiltisztításnak, úgy Is mint a háztartási munkát könnyítő szolgáltatásoknak, kiemelt társadalompolitikai szerepe van. 1970-ben még alig volt ilyen szolgáltatás a megyében. Jelenleg az ellátást 3 üzemi mosoda, 10 mosó-vegytisztító szalon és 21 kisiparos szolgálja. A lakáskarbantartás fejlesztésére az elmúlt ötéves tervidőszakban jelentős erőfeszítéseket tettünk. Több gazdálkodó szervezetnél szerveztek lakáskarbantartó részleget, korszerűsítve a munkafolyamatokat (például a kecskeméti ÉPSZISZ-nél, a KUNÉP-nél). A szervezési modell országosan is újszerű volt. A nagyobb összegű lakáskarbantartási munkák OTP-hitelre is elvégezhetők. Bekapcsolódtak a szolgáltatásba a VGK-vállalatok és a költségvetési üzemek is. Ezzel együtt is jelenleg a szolgáltatások 74 százalékát a több mint 2200 építő kisiparos végzi. A ruházati méretes és javító Szolgáltatásról sokáig az volt a vélemény, hogy a konfekciókínálat rohamos fejlődése mellett nem lesz rá igény. Ez azonban csak részben igazolódott be és — bizonyos módosult igényekkel — a lakosságnak továbbra is szüksége van ezekre a szolgáltatásokra. A szolgáltatások 88 százalékát a magánkisipar végzi, és jellegénél fogva várhatóan ezután sem csökken a súlya. Állami támogatással is fejlesztettük a lábbelijavítást. Kecskeméten (4), Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason technikailag korszerűsített cipőjavító egységek jöttek létre, amelyek eredetileg gyorsjavító szalonok lettek volna, de a nagy igény miatt nem mindegyik tud e követelményeknek eleget tenni. A személyi szolgáltatások — mint például a fodrászat, fényképészet, lakástakarítás — 53 százalékát a kisiparosok végzik, és jelentős a szövetkezetek súlya is. Az elmúlt években nyújtott támogatások következtében fejlődött a hálózat, új üzletek épültek, több régit pedig korszerűsítettek. A beszámoló ezután a szolgáltatások szervezetének fejlesztésével, belső mechanizmusával, azok közgazdasági szabályozásával, az érdekeltséggel foglalkozik, majd rátér az.anyag- és alkatrész- ellátás gondjaira. rész-ellátásra nincs elegendő kapacitás. Véleményünk szerint ma már túl hosszú a tartós fogyasztási cikkek anyaghiány miatti garanciában történő cseréjére előírt 30 napos — gépjármű esetében 60 napos — várakozási idő. A tartós fogyasztási cikkek garanciaidőn túli javítását hivatott elősegíteni a 35/1978. (VII. 6.) MT számú rendelet, amikor kötelezővé teszi az alkatrész-utánpótlást és a -javítást 6, illetve 8 évig. A gyakorlatban azonban ez sem védi a vásárlókat, mert mulasztás esetén kérhetnek ugyan kártérítést a polgári jog szabályai szerint, de erre a hosszadalmas, bonyolult és költséges eljárásra nem vállalkoznak. Ezért célszerűbb lenne egy bizonyos — például 30 napos — várakozási idő megállapítása a javításra, és utána a vásárló kívánsága szerint kártérítés fizetése kötelező jelleggel, polgári jogi eljárás nélkül. A szolgáltatások minőségvédelme, a számlázás és más szabályok betartása fokozott ellenőrzést igényel. Ennek az egységes szervezete ma még nincs kialakulva úgy, mint például a kereskedelemben. Ma ezt leginkább az árellenőrzés keretében végezzük. A tapasztalatok alapján nem ritka a többletszámlázás, a magánvállalkozóknál a számlaadás és a garanciavállalás elmulasztása. Szükséges, hogy az ilyen esetben kezdeményezett szabálysértési ügyeket a helyi tanácsok szakigazgatási szervei érdemben bírálják el, nem várva meg az elévülést. A fogyasztói érdekvédelem segítése érdekében erősítjük az együttműködést a Fogyasztók Megyei Tanácsával és a szakmai minőségvizsgáló intézetekkel. Any«gés alkatrészellátás Sürgető feladat az anyag- és alkatrészellátás mielőbbi javítása. Jelenleg a hiány a jellemző, ezért nem alkatrész-kereskedelem, hanem -elosztás folyik. Nem ritka, hogy a megrendelő megy az alkatrészt beszerezni, mert csak így vállalják a javítást. Nehezíti a beszerzést, hogy sok esetben jóval előbb fel kell adni a megrendelést, az igények ismerete nélkül, az azonnali kiszolgálás nehézkes. A hiány legfőbb oka, hogy a hazai gyártók és a külföldi országok változatlanul a késztermékgyártásra töreksze- nek, így a folyamatos pótalkatA vitáiban először Dugár Károly megyei tanácstag kért szót. Arról beszélt, hogy Kiskunhalason nincs minden rendben a lakossági szolgáltatásokkal. Nagy- szükség lenne egy szolgáltatóházra, de nincs rá pénze a helyi tanácsnak. Legnagyobb gondként a textiltisztítást említette. Elmondta, hogy sürgető egy korszerű tisztítószalon kialakítása, de ez is pénzügyi akadályokba ütközik. Márpedig, ha rövid időn belül nem sikerül ezt megvalósítani, a megszüntetés veszélye fenyegeti a textiltisztítást. Kérte az illetékesek támogatását. Rehák László, a KIOSZ megyei titkára arról a nagy munkáról tájékoztatta a testületet, amelyet a megye kisiparosai végeznek a lakossági szükségletek jó kielégítésében. Elmondta, hogy a korszerűnek csak 15 százalékában nevezhető kisipar a hatodik ötéves tervben ötven százalékkal növelte szolgáltatásainak értékét. Legtöbb helyen azonban a felszerelések, a körülmények felújításáért kiáltanak; nem kielégítő az anyag- és az alkatrész- ellátás sem. Mészáros Ferenc, az Elektra- szer igazgatója arról szólt, hogy évente 35 millió forint értékű szolgáltatást végeznek. Elmondta, hogy náluk is nagy gondot okoz a rossz alkatrészellátás, amelyeken úgy próbáltak segíteni, hogy forgóalapjukból 10 millió forintos alkatrészraktárt alakítottak ki. Gondok vannak azzal Is, hogy bár nyújtott időben tartanak nyitva, szombatonként elvétve fordul hozzájuk 5—6 megrendelő. Kövér János, a kecskeméti Textiltisztító Kisszövetkezet elnöke felszólalásában először szervezeti változásokról beszélt, majd elmondta, hogv sikerült lényegesen rövidíteni a vállalási időt, ugyanakkor csökkent a dotáció, az üzemeltetés költségei nagymértékben növekedtek. Mindez együttesen már-már megoldhatatlan feladat elé állítja a szolgáltatás e fontos ágazatát. Kérte az illetékeseket — mivel ez nemcsak megyei, de országos gond is — a válsággal fenyeget® helyzet javítására irányuló intézkedések elindítására. A napirendi pont vitáját Vágó Iván foglalta össze, a tanács a beszámolót, a vitában felvetett javaslatokat is figyelembe véve, elfogadta, és határozatot hozott a javítás, az előbbrelépés érdekében. Ezután bejelentések Kivetkeztek, s mivel interpelláció nem volt, a tanácsülés dr. Gajdócsi István zárszavával véget ért. (Az ülésről Gál Sándor tudósított.)
