Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. szeptember 10. 9 PETŐFI NÉPE © 3 TANÁCSTAGOK MUNKATÁRSAK A város jöjjön a faluba! Szalkszentmártoni beszélgetés Szalkszentmárton: háromezer, kétszáz lakosú község megyénk északnyugati szögletében. Műemléki jellegű faluközpontját gazdag irodalmi és néprajzi gyűjteményéért tizenötezer vendég is felkeresi évente. Egy rövid községi séta után is megállapítható: jelentős fejlődés csak az elmúlt években indult itt. Négy éve avatták a művelődési házat, valamivel később az ABC-t és az egyik iskolát; Van még hiányosság is. Gondozottabbak lehetnének a közterek (különösen a szépen karbantartott múzeum környékén), több szilárd burkolatú út kellene, a vízmű is szűkös kapacitású. Hogyan alakult a község élete a tanácsi igazgatás korszerűsítése óta? Elégedettek-e az új tanácsi gazdálkodási renddel? A többi közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Aranyi Jánossal, a község tanácselnökével. t ok A műemléki Jellegű faluközpont a Petőfl-stoborral. Tizenötezren Is elzarándokolnak ide évente. O Aranyi János tanácselnök: — Az kapja a pénzt, aki a legjobb ajánlatot teszi... — Mit hozott Szalkszentmár- tonnak az 1984-es átszervezés és a januárban indult új tanácsi gazdálkodási rend? — Tizennyolc éve dolgozom az államigazgatásban. Előző munkahelyemen, Dunavecsén megértem már néhány átszervezést. Azt hittem tehát az elején, hogy csak „átrajzolják” majd a járáshatárokat. Szalkszentmárton eddig Kalocsához tartozott, most Kun- szentmiklóshoz. — És nem így lett? — Kedvező változás következett! Megszűntek a párhuzamos intézkedések; a megyétől jött, a járásnál újnafogalimiazodt levelek. A tervezés és a pénzügy most közvetlenül a megyéhez tartozik. — Ügy gondolom, a fő kérdés ma is az: mennyi pénzt kap a település a központi keretből? — Régen a járási elosztás nem nélkülözött bizonyos szubjektív szempontokat. Ma a költségvetésünk fixen tervezhet az előre meghatározott, egységes elvek alapján kalkulált központi támogatásra. Igazságosabb az elosztás, de talán nem differenciál eléggé. Nekünk például a lemaradást is pótolni kellene valahogy. Felszámolni a korábbi évek, évtizedek örökségét. Jó lenne ha nem konzerválódnának a különbségek a települések között. Ezt a törekvést hiányolom az új gazdálkodási rendből. — De Szalkszenmártonban a helyi termelőszövetkezet évről évre milliókkal segíti a községfejlesztést .., Ezt is számításba kellene venni?! — Ezt is! És nem szabadna elfelejtkezni azokról sem, akik sosem kaphatnak a termelőegységeiktől egy forintot sem, mert azok veszteségesek. Nem panasz- kodok, de egy árnyaltabb felzárkóztató elosztási rendszert hiányolok. — A szövetkezet önöknél pénzben fizet? — Előfordul az is. A fogorvosi rendelő kialakításához például 200, az óvodarekonstrukcióhoz 300 ezer forintot kaptunk. Ennél jelentősebb azonban a társadalmi munka. Az is jól jön, hogy az útépítésnél kölcsönkapjuk a gépeiket; a szocialista brigádok támogatják az iskoláinkat és parkerdőt építettek. — Nem tart attól, hogy egy olyan nagy, tőkeerős gazdaság, mint a Petőfi Termelőszövetkezet, a demokratikus elveket sértően. saját érdekeinek megfelelően befolyásolja a községfejlesztést? — A helyzet, nem tagadom, veszély ekeit is rejt. Jól kell politizálni! Nem kis feladat ez, hiszen egy szövetkezetnek természetesen elsősorban a tagok érdekeit kell képviselni, míg a tanácsnak az egész falu közösségét. Fontos az őszinte szó és a kölcsönös bizalom. Nálunk az igen aktív tanácstagság is garancia arra, hogy nem torzul a kapcsolat ... — Mit ért ezen? — Azlt, ihogy a itiestiüileti tagok a taináesi dolgozók közvetlen munkatársai. Huszonöt segítő! Nincs nap, hogy háirmam-mégyen ne keresnének meg kisebb-na- gyobb üggyel. A pénzek felosztása itestjüileti ülésein történik. A fő célok ismeritek: fontos, hogy legyen elegendő, jó minőségű víz; hia lehetőség van a telefonhálózat bővítésére, ne maradjon ed. A maradék pénzre pályáznak a körzetek. Akiinek jobb ajánlata van, az több támogatást kap. — Egy űj lakótelepen feltehetően jóval több fiatal él. Onnét kedvezőbb ajánlatot hozhat a tanácstag. Mi lesz azokkal a területekkel. ahol például sok az idős ember? — Iitit mindenki isimeri egymást. Az idősebbek problémáira való hivatkozás rangos érv az elosztásnál, hiszen hozzátartozókról, jó ismerősökről van szó. De nemcsak a tervezésnél segítenek munkatársaink. Jelzik, ha leválik a hiidrogióbusz burkolata, ha napokig nyitva áll egy közintézmény kapuja, vagy nem oltják le a villanyokat zárás után. A tulajdonosi szemléiéit sokait erősödött a választások óta. — ön egy korábbi interjúban nagyívű fejlesztésről beszélt: uszoda, sportcsarnok építését tervezte. Most inkább járdák, utcák, iskolák szerepelnek a napirenden. — A következő öt évre tizenhárom millió forintunk van fejlesztésre. A lakosság szorgalmának köszönhetőbb ennél többéit is költhetümik. Szükséges a fontossági sorrend: mindenekelőtt iskola, járda és crossbar-vonal kell. Persze, a többiről sem mondtunk le. A központtól négy kilométerre, a Duna túlpartján egy olyan vános fényedben gyönyörködhetünk tiszta estéken, amely minden realitás ellenében épüllt. A pislákoló fények estéről estére hívogatnak: a városba. Legtöbben azonban így válaszolnak: maradunk, a városit hozzuk ide! Farkas P. József V ehéz dolog mindenki■* nek a kedvébe járni. Mindig lehet találni valakit, aki nincs megelégedve. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az embereknek általában szeszélyes a természetük. Az egyik lengyel szülészeti klinikán született egy gyerek. Fiúgyermek, súlya 370 dkg. Első pillantásra ez normális dolognak tűnik. A klinika személyzetének figyelmét azonban fölkeltette az a tény, hogy az egyik kisvárosból való tizennyolcéves édesanya eleinte kissé kelletlenül szemlélte az újszülöttet. Az ember azt gondolhatta volna, hogy fél ránézni. Amikor aztán mégiscsak elhatározta magát, félrehúzódott. Aggódó arccal a fal felé fordult az ágyban. Szoptatni persze szoptatta, amikor eljött az ideje, de mindenféle lelkesedés nélkül. Mindez csodálkozást keltett a környezetében. Az ápolónők, hogy a gyermekhez édesgessék az anyát, jelenlétében babusgatták az újszülöttet, simogatták a kezecskéit, és gügyögtek hozzá: — Tyutyu-tyutyu ... tyu- tyu-tyutyu... Az anyja azonban húzta az orrát, és bánatos hangon ismételgette: — Hát persze... tyutyu-tyutyu ... Végül a főorvos elhatározta, hogy megfejti a rejtélyt. Egyik alkalommal, amikor az édesanya éppen szoptatta az újszülöttet, és igencsak kedvetlenül bánt vele, a főorvos hirtelen lecsapott: — Ügy látszik, nincs vele megelégedve? — Eeeee ... — nyögte a fiatalasszony. Az orvosnak nem szegte kedvét az érthetetlen felelet, és folytatta: — Nem tetszik önnek? — Eeeee... — kerülte továbbra is a magyarázkodást. — Mondja meg már végre — kérdezte szigorúan ja főorvos —, mi nem tetszik magának ezen a csemetén? A fiatalasszony végül ijedtében kibökte: — Az, hogy fehér... Az orvos a szívéhez kapott a csodálkozástól. — Fehér? Akkor hát semmi baj! A fiatalasszony isokáig nem mert a szemébe nézni. Végül kinyögte. — Lehet, hogy semmi baj, de mit fog szólni hozzá Ali? Janusz Oseka (Fordította: Adamecz Kálmán) MINDENKINEK KÖTELESSÉGE T vízvédelem Az elektronikus és az írott sajtóban egyre több tudósítás jelenik meg tűzesetekről. Köztük olyanokról, amelyek emberek életét követelik, vagy igen jelentős kárt okoznak a nemzeti vagyonban. Ebben az évben olyan eseményekről is értesülhettünk, amelyek során több tízmillió forintos kár keletkezett, de volt több százmillió forintos pusztulást okozó tűz is. Ugyancsak az idei év számlájára írható egy többmilliárdos veszteséggel járó, az adott iparágat megrendítő katasztrófa bekövetkezése. Az emberek önkéntelenül is elgondolkodnak, hogy ez a már- már tendenciózusnak ható jelenség minek a következménye, és vajon meddig tart. Meg lehet-e állítani, vagy el kell fogadni, hogy ez az élet szükségszerű velejárója? Hol a hiba? Talán nem elég szigorúak a szabályok? Vagy nem tartják be azokat, esetleg nincsenek meg a szükséges objektív feltételek,, pénzügyi és technikai eszközök a korszerű biztonsági színvonal megteremtéséhez? A kérdésekben a válasz is bennük rejlik: mindezek a problémák együttesen hatnak, kisebb-nagyobb mértékben járulnak hozzá a mai, korántsem rózsás helyzethez. Saját háza táján Magyarországon a tűzvédelmet C vállalatoknak, a szövetkezeteknek, az intézményeknek és a magánembereiknek maguknak kell megvalósítani. Vagyis a tűzvédelmi feladatokat mindenkinek a saját háza táján szükséges elvégezni a jogszabályok és a szabványok előírásai, alapján, a minisztériumok, a főhatóságok és a felügyeleti szervek irányításával. S csak ehhez járul hozzá az állami tűzoltóság, elsősorban ellenőrzéseivel, szakmai állásfoglalásaival. valamint tanácsadással, konzultációval vagy felvilágosító és propagandatevékenységgel. A Minisztertanács június 5-i ülésén határozatot hozott a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a tanácsok, $ gazdálkodó szervek és az állami tűzoltóság számára a tűzvédelem színvonalának emelése érdekében. A határozat végrehajtása keretében a vállalatok, az ipari és mezőgazdasági üzemek kötelesek a saját tűzvédelmi munkájukat ellenőrizni, amelyet a felügyeleti szerveik, az állami tűzoltóság, és egyes népgazdasági szempontból kiemelkedően jelentős üzemek, objektumok esetében & Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgál. Minden gazdálkodó szervnél konkrét intézkedéseket kell tenni a tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére és a mulasztók fe- lelősségrevonására. Gondoskodni szükséges arról, hogy a tűzvédelmi szervezetek megfeleljenek az elvárásoknak, aktívan végezzék az adott vállalat, szövetkezet, intézmény biztonságos üzemeléséhez szükséges feladatokat, s a készenléti berendezéseket, eszközöket üzemképes állapotban tártsák. A vezetőknek pedig mindenütt el kell érni, hogy az irányításuk alatt álló gazdálkodó egység munkájának szerves része legyen a biztonsági követelmények teljesítése. Nem kampányra van szükség A Minisztertanács határozatának végrehajtása természetesen feladatokat jelent az állami tűzoltóságnak is. Ezen túl gyakrabban lehet számítani arra, hogy megnövekszik az általuk végzett ellenőrzések száma, s indokolt esetben az eddigieknél bátrabban nyúlnak a tűzoltók a kényszerítő szankciók alkalmazásához. A tűzvédelem területén jelentke^ ző kedvezőtlen tendencia megállítása vagy akár visszafordítása érdekében a problémákat elsősorban emberi oldaláról kell megközelíteni. Jó lenne elérni azt minden szinten, hogy a nagyobb odafigyelés ne csupán kampány- szerű legyen, ami néhány hét vagy hónap alatt végetér, hanem az állampolgárok, a vezetők és a beosztottak egyaránt közös érdeküknek tekintsék a tűzesetek és a gyakran velük járó tragédiák, katasztrófák megelőzését. Az állami tűzoltóság bízik abban, hogy a részükről megnyilvánuló segítő szándék megfelelő visszhangra talál az állampolgárok körében is. Ennek az optimizmusnak megvan a reális alapja, hiszen éppen ennek az évnek a tavaszán mintegy százharminc vállalat járult hozzá önként a tűzvédelmi propagandaalap megteremtéséhez. Ugyanis a tűzvédelmi gondok emberi oldalról való megközelítésének alapfeltétele a tudati ráhatás, amelyet csak megfelelő propagandával lehet elérni. Az állami tűzoltóság ezért — társadalmi aktívák bevonásával —. célul tűzte ki, hogy a legégetőbb problémákról rendszeresen tájékoztatja a megye lakosságát. Egy perc — 13 ezer forint kár A tájékoztatás szükségességét a nap mint nap bekövetkező tűzesetek, az azok azonnali vagy utólagos jelzése körüli gondok jól érzékeltetik. Rendkívül fontos, hogy a tűzesetekről az állami tűzoltóság a lehető legrövidebb időn belül értesüljön, hiszen gyakran néhány percen vagy másodpercen múlik embereik élete vagy komoly anyagi javak megmentése. Országos viszonylatban például — átlagban — egy egyperces tűzeset 13 ezer forint 'kárt eredményez. A gyors, azaz késedelem nélküli jelzés mellett rendkívül fontos a tűz helyének, szemmel érzékelhető nagyságának és környezetének a leírása. Annak elmagyarázása, hogy milyen anyag ég, valakinek az élete veszélyben van-e, mert ezek ismerete nélkül igen nehéz eldönteni, hogy milyen eszközökkel, felszerelésekkel vonuljanak ki a tűzoltók a kárhelyre. Ezért ezekre az adatokra a tűzoltóság minden telefonon jelzett tűzesetnél rákérdez. Sajnos, nemegyszer kaptak már éppen emiatt szemrehányást, mondván, hogy inkább siessenek, mintsem fölöslegesen kérdezősködjenek. Pedig éppen ezzel lehet időben riasztani más egységeket is, ha másképp — várhatóan — nem lehet megfékezni a tomboló lángokat. A tűzesetek jelentős részéről napokkal, hetekkel, sőt nem egy esetben hónapokkal később értesül a tűzoltóság. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok jelentős része nem tudja, hogy a tüzet elsődlegesen a tűzoltóságnak és nem más szervnek kell bejelenteni. Még az eloltott vagy az emberi beavatkozás nélkül elaludt tüzeket is jelezni kell, lehetőleg késedelem nélkül. A megelőzés, és adott esetben a gyors megfékezés mindannyi— unk érdeke, kötelessége. Tuza Béla Gyermekfalu Battonyán Avatás szeptember 27-én Szeptember 21-én fölavatj&k az SOS Nemzetközi Szervezet első magyarországi létesítményét, a batto- nyal gyermekfalut. A nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatásával épült gyermekfalu tizenkét házában a nevelőanyák majdnem száz állami gondozásra szoruló gyermeknek teremtenek otthont. A battonyai gyermekfalu alapkő- letétele három éve volt, s az építők egyéves «késéssel, most nyáron fejezték be a munkát. A tizenkét családi ház az alföldi népi építészet legszebb hagyományait hasznosítja. Bár valamennyi fehér falú, piros cserepes, tornácos, mégis különböznek egymástól. Belül kényelmesek, tágasak; a földszinten nappali, gyermekszoba, a nevelőanya szobája, vendégszoba, fürdőszoba és konyha, az emeleten két gyermekszoba és fürdőszoba kapott helvet. A kis telep közepén a faluház magasodik, ez ad majd helyet a közösségi-művelődési rendezvényeknek. Gazdasági épülettel, vendégiházzal, s a faluvezető házával egészül iki a gyermekfalu. Benépesítése már a tavasszal megkezdődött, s a terv szerint a mostani tanévkezdetre be is kellett volna fejeződnie. Harmincöt nevelőanya azonban még hiányzik ahhoz, hogy teljessé legyen a létszám. Az SOS Nemzetközi Szervezetnek jelenleg 85 országban 116 egyesülete van, ezek mintegy hatszáz gyermekintézményt, köztük több mint kétszáz gyermekfalut működtetnek. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN megyei IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE TÁRSADALMI JELZŐSZÁMOK Az általános iskolát végzettek továbbtanulása 5ács-Kiskun megye középfokú intézményeiben a/ Egészségügyi szakiskolai tanulókkal együtt. ERŐS BÁZISOK A TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATOK Országos értekezletére készül az MSZBT Október 15-ig rendezik meg küldöttválasztó értekezletüket a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei és budapesti kerületi ügyvezető elnökségei: a tanácskozásokon értékelik a barátsági mozgalom elmúlt öt évben elért eredményeit, megválasztják ä VIII. országos értekezlet küldötteit, valamint az új országos elnökség megyei, kerületi tagjait is. A napokban már megtartották tanácskozásukat az MSZBT Tolna és Pest megyei, valamint Budapesten a XII. kerületi aktivistái. E fórumokon megállapították : változatlanul meghatározó jelentőségűek a hazánk és a Szovjetunió közötti sokoldalú gazdásági, tudományos és kultúrál!» kapcsolatok, a szövetségesl együttműködés. A beszámolókban és az azokat követő élénk vitákon IS kifejezésre juttatták, hogy a baráti társaság ‘sajátos eszközeivel, tömegpoldtikai és kulturális tevékenységével is eredményesen járul hozzá, hogy hazánkban mind többen ismerkedjenek meg a széles körű magyar—szovjet együttműködéssel, s kapjanak képet a szovjet nép életéről, kultúrájáról, a Szovjetunióban végbemenő társadalmi, gazdasági folyamatokról. Erős bázisai a mozgalomnak az immár több évtizedes múltra visszatekintő testvérmegyei kapcsolatok: folyamaté« bővítésüket, gazdagításukat továbbra is feladatának tekinti a társaság. Az értekezleten hangsúlyozták: kiemelt jelentőségű az Ifjúság körében végzendő politikai munka, amelynek eredményeként mind több fiatal kapcsolódik be a mozgalomba, válik az MSZBT aktivistájává. A jövő hónap közepéig tartó értekezletek illeszkednek abba az értékelési folyamatba, amelynek záróeseménye az MSZBT november 22-én megrendezendő VIII. országos értekezlete lesz. Újszülött