Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

1986. szeptember 9. © PETŐFI NÉPE © 3 A HÍRŐS NAPOK VENDÉGEI VOLTAK Értelme van a jó munkának Dr. Dénes Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes láthatóan nagy érdeklődéssel nézte vé­gig a kiállítást. Hogy mi volt rá legnagyobb hatással, arról a következőket mondta: — Az Itt élő emberek bizonyí­tották, hogy képességeikkel da­colni tudnak a mostoha termé­szeti viszonyokkal is. A homok gyenge termőképességű, e vidék csapadékhiányban szenvedett az idén (de az elmúlt években is), mégis csodálatosan szép, ugyan­akkor választékban is gazdag zöldséget, gyümölcsöt vonultattak fel a nagyüzemek és kistermelők egyaránt. Vagyis le lehet győzni a természetet, az emberi mun­kával és tudással. Ezért is mon­dom, kell az ilyen rendezvény, erőt ad mindenkinek, egyben bizonyosságát is annak, hogy van értelme ä jó munkának. A vá­rosi lakosság pedig megnyugod­hat, az időjárási szélsőségek el­lenére is biztonságos marad to­vábbra is az ellátás. — Önhöz közelálló terület az állattenyésztés. A kistenyésztök munkáját milyennek látja? Dr. Szatmári István, a bu^- dapesti XI. kerületi pártbi­zottság első titkára szintén Kecskemét vendége volt. — Milyen benyomást tettek önre a rendezvények? — A kiállítások nagyobbrészt az itt, a megyében élő és dol­gozó emberek hozzáértéséről és szorgalmáról tanúskodtak. Jól­eső érzés és igen tanulságos volt látni, hol tartanak a mezőgazda- sági nagy- és kisüzemek a gyü­mölcs- és zöldségtermesztésben, a termékek előállításában és a kis­állattenyésztésben. Űj színfolt volt számomra a kisgépbemuta­tó, a virágkiállítás, s az, hogy jó hagyományként kistermelőket is szép számban meghívtak a vásárba. — Jól érezte magát nálunk? — Kecskemét vendégszerető város, amit ez alkalommal is — A kistermelők körében Is magas színvonalú munka folyik, és örülök annak, hogy olyan ál­latfajokkal foglalkoznak, ame­lyek népgazdasági szempontból is hasznosak. Ugyanakkor buz­dító, példaadó hatású lehet a ki­állítás azoknak, akiknél az ál­lattartó ólak, épületek most üre­sen állnak. — Mit tart a jövőben követ­hető útnak? — Üj fajtákkal rukkoltak elő a kutatóintézetek, nemcsak a gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, har nem még a dísznövénytermesz­tésben is. Kitűnt, hogy a kutató­munka közelebb került a gya­korlathoz, és így az Igényekhez is. Fontos, hogy folytatódjék ez a tendencia. E táj specialitásai­nak — szőlő-, gyümölcs-, zöld­ségtermesztésének és vertiku­mainak — hangsúlyozott bemu­tatását tartam indokoltnak a jö­vőben, s ebben a vonatkozásban bővíthető Is a kiállítás. Erre ugyanis az ország njás vidékén, de még Közép-Európaban is alig van jobb lehetőség, mint Itt, Kecskeméten. A környezet, a vá­rosközpont kiválóan alkalmas a rendezvényre, s ezt hagyomá­nyossá lehetne tenni. Egyébként a szervezéshez, a kitűnő rende­zéshez gratulálok. Ca. 1. volt módom tapasztalni, örülök, hogy itt lehettem. Bár újabban nemcsak mint vendég, hanem mint a Bács-Kiskun megyével kereskedelmi kapcsolatban álló budapesti kerület egyik vezetője is érdekel a megye termelőinek munkája. — Termékeiket fogyasztják a kerületben is? — Több mezőgazdasági ter­melő részt vesz a kerület lakói­nak élelmiszer-ellátásában. A Bartók Béla úti Aranyhomok üz­letben a megye állami gazdasá­gai kínálnak húsárut, felvágot­tat, italokat, tészta- és fűszer­féléket. — Az idei Hírős Napok ad­tak-e ötletet az áruértékesítés bővítéséhez? — Véleményem szerint gyü­mölcs- és zöldségféléket, s a me­gyei élelmiszerfeldolgozó-ipar sokfajta termékét lehetne még a XI. kerületben forgalomba hozni. Várjuk tehát ezután Is a Bács-Kiskun megyei termelőket! K—I. Nagyobb támogatást érdemel a kertészet Kovács Imrét, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetőjét a kertészeti termelés jövőjéről is kérdez­tük. Előbb azonban a rendez­vényről. — Vonzónak tartja a Hírős Na­pok rendezvényeit? — Sajnálom, hogy a szakmai programokon nem tudtam részt venni annál is inkább, mert tá­jékoztattak a tanácskozásokról, amelyek nagyon hasznosaik és magas színvonalúak voltak. Az igényes rendezés, a bemutatott termékek minősége és választéka több ezer embert vonz nemcsak a környékről, hanem az ország távolabbi részéről is. Ennek okát egyrészt abban látom, hogy a ki­állítás magas színvonalú, ugyan­akkor a tapasztalatcserékre, az információgyűjtésre is lehetősé­gét adj valamint a kertészeti ter­mékek mellett eszközöket, vegy­szereket. szaporítóanyagokat is bemutatnak, olyanokat, amelyek a kistermelést szolgálják. Meg­győződésem szerint a kis- és nagyüzemi kertészeti termelésnek ebben a térségben különösen nagy szerep« van, amit a későb­biekben is meg kell őrizni. Szük­ségesnek tartom hogy máris, a jövőben pedig még inkább a ker­tészeti ágazat nagyobb figyelmet kapjon. — Az utóbbi megjegyzését ho­gyan értsem? — A termelés és fejlesztés tá­mogatásában, abban, hogy „fel­nőjön” és lépést tartson a kerté­szet — valamint a termékfeldol­gozás is — a piaci igényekhez, nagyobb segítséget kell adni az irányítóknak, szakmai, piaci és más szempontból. — Például? — A közgazdasági szabályozás legyen vonzó „háttere” az ága­zatnak és vertikumának, másrészt a termékek külpiacának feltárá­sában is jusson nagyobb szerep és lehetőség a termelőknek s még azt is hozzáteszem: a döntések, szabályozások meghozatalakor figyelembe keld venni, hogy a Duna—Tisza közén alig képzelhető el más hasznos termék, mint a szőlő, gyümölcs és zöldség. De hangsú­lyozom. a termelésnek fajban és fajtában a piacokhoz való alkal­mazkodása nélkülözhetetlen. — Milyennek látja a szőlő jö­vőjét? — Egyik meghatározó növénye a tájnak — és marad is. A jó minőségű szőlőből készült jó mi­nőségű bornak meglesz a piaca, A szőlőtelepítést folytatni kell, sőt .a területbővítést is indokolt­nak tartom úgy. hogy a feldol­gozói háttér is az igényeknek megfelelően növekedjen és kor­szerűsödjön. Ca. L Alkalom a barátság ápolására is Mándity Marin, a Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára így vélekedett a látottakról: — Először veszek részt a Hí­rős Napokon, s mint megyebeli, büszke vagyok arra, amit itt láttam. Ezt nyugodtan mondha­tom, az összehasonlítások alap­ján, hiszen másutt, máskor már többször voltam hasonló rendez­vényen. Szép és gazdag ez a me­gye, s a legszebb oldalát, a me­zőgazdaságát mutatta meg az idelátogatóknak. Ha kereskedő­ként járnék itt, akkor is ígére­tes következtetésekre jutnék, hisz az itt látott termékeket bármi­lyen áron, bárhol el tudnám ad­ni az országban, s biztos, hogy sikerük lenne külföldön is. Mint ahogy siker maga ez a rendezvény is. Gazdag program­jával jó alkalom a szakemberek­nek a tapasztalatszerzésre, az ismerkedésre, a nézelődőknek az időtöltésre, s e sok embert von­zó közösségi megmozdulás a ba­rátság ápolására. Aki csak ezt a bemutatót, a kiállított gyönyörű szép portékát látja, az el sem tudja képzelni, hogy micsoda aszályos év, évek vannak mögöt­tünk. V. T. Tudomány és gyakorlat egysége Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kár-helyettese a következőket mondotta: — Hadd kezdjem azzal: He­vesből származom, de Bács-Kis- bun lassan a második választott megyém lesz, annyit járok ide. Ennek egyik legfontosabb oka: olyan politikai, közigazgatási ve­zetést látok itt, amelynek sike­rült ezt a — korábban nem túl gazdag — megyét ilyen magas szintre fejleszteni. E rendezvény is azért fontos, hogy ez a tájegy­ség bemutathassa saját arculatát. Mert nem igaz, amit egyesek vélnek, hogy kis ország lévén ná­lunk nincs a tájegységeknek el­térő arca. Sőt, éppen a sajátos­ságok alkotják együttesen a ma­gyar társadalmat, s nekünk azo­kat ismernünk kell. A kiállítás — a mezőgazdasá­gi, a szőlészeti, kertészeti, élel­miszeripari kultúra ' — nem le­pett meg, hisz említettem, so­kat járok ide. Figyelemreméltó azonban a magas színvonal, s az az ötletesség, ahogyan mind­ezt eladják — a szó átvitt és va­lódi értelmében egyaránt. Azt persze tudni kell, hogy az itt látható termékekben a tudo­mány is testet öltött. Óriási tu­dományos munka van például a szőlőnemesítésben — kezdve egé­szen a biológiai alapkutatások­tól. De a gazdálkodás szerkeze­tében, mozgástörvényeiben benne van a közgazdaságtudomány, s talán nem utolsósorban a szocio­lógiai kultúra is, amely a me­gye társadalmi viszonyainak pontos ismeretében az adottsá­gok kihasználására mozgósít. íz utóbbit közvetlenül is tudom, mert itt dolgozik az Akadémiá­nak egy településkutató csoport­ja. Vagyis: Bács-Kiskunban egy irányban halad a tudomány és a gyakorlat. V. T. • A Petőfi Sándor utcai ABC kirakatával a Konzum Kereskedeln Vállalat nyerte a Hírős Napok kirakatversenyét. „Várjuk a Bács-Kiskun megyei termelőket!” CSÓNAKRONCSOK, ELHAGYOTT STÉGEK — ÉS RENGETEG SZEMÉT Nagytakarítás Tőserdon O Roncsok — elszállításra várva. Talán ilyenkor, szeptember el­ső napjaiban a legszebb a tőser- dei Holt-Tisza. Csöndes a part, a víz tükre sima, rezzenéstelen. Reggelenként pára fehérük a holtág fölött, majd szétfoszlik a koya őszi napsütésben. A szabadstrand is elnéptelene­dett. Homokját néhány napig fürdőzők helyett összetört ladi­kok, rozsdás stégek foglalták el. Harminchárom — a tájhoz nem méltó — roncsot gyűjtöttek ösz- sze a nemzeti park területéről a természetvédelmi tábor lakói. * ök húszán augusztus utolsó napjaiban vertek sátrat a csó­nakkikötővel szomszédos táboro- zóhelyen. Mindannyian budapes­tiek, a Társadalmi Erdei Szol­gálat tagjai. Különböző életko­rú és foglalkozású emberek, akik szabadságuk egy részét munká­val töltik. Nem muszájból — ön­ként. Nem pénzért,— ingyen. A tábor vezetője, Magyarszéki Béla elmondja, hogy hatodszor járnak már a Kiskunsági Nemzeti Park­ban: — A hetvenes évek elején kezdtük a természetvédelmi tá­borok szervezését. Dolgoztunk a Bükki Nemzeti Parkban, az ócsai tájvédelmi körzetben, a Pilisben. Ide kétévenként jövünk, legutóbb Fülöpházán voltunk. Délelőttönként takarítják a holtágat, tisztogatják a sétauta- kat, gyűjtik a szemetet a tábor­lakók. Délutánonként előadáso­kat hallgatnak, és a nemzeti park szakembereinek kalauzolásával járják a környéket. — Rendszerint többet végzünk, mint amire a házigazdáink szá­mítanak — mutatja az összegyűj­tött roncsokat a táborvezető. — Tagjaink lelkes természetbará­tok, akik jókedvvel1, szívesen dolgoznak. Persze szemetet szed­ni nem nagy öröm, de nap iáink­ban ez veszélyezteti leginkább a természetet. Amikor az első nap körülnéztünk a holtág partján, kicsit meglepődtem. A ráckevei vagy a szentendrei Duna-ágban kevesebb a vízpart; szemét, nem hagynak a horgászhelyek körül annyi pléhdobozt, üveget, hulla­dékot. mint itt. A táborozóhelyen is alapos nagytakarításit kellett csinálnunk, mielőtt a sátrainkat felállítottuk. * — A Tőserdő ilyen alaposan még soha nem volt kitakarítva — véli Lisztes János, a Kiskun­sági Nemzeti Park munkatársa. — Évek óta megoldatlan "gon­dunk volt a roncsok eltávolítá­sa. Nem volt rá pénzünk, embe­rünk. A környék rendezésében a lakiteleki iskolások szoktak se­gíteni, de ezt a munkát a gyere­kek nem tudták volna elvégezni. Ami viszont a táborozóknak is feltűnt: az üdülőtulajdonoso­kat saját kerítésükön kívül nem érdekli különösebben a környe­zet állapota. Az emlékmű mögöt­ti mutatós új üdülők gazdái pél­dául a védett erdőbe hordták ki az építési törmeléket. Hogyan látják ezt a fővárosi természetbarátok? — Az embe­rek többsége nem szándékos ron­gáló — mondja egyikük. — Egy­szerűen nem ismerik a termé­szetben való tartózkodás írott és íratlan szabályait. Mi vállaljuk, hogy megszólítjuk a kiránduló­kat, útba igazítjuk, ha pedig szükséges, figyelmeztetjük őket. — Többen kérdezték a mun­kánkat látva, kik vagyunk, mi­lyen órabérért, dolgozunk. Ami­kor azt a választ kapták, hogy mi ezt természetszeretetből csi­náljuk, úgy néztek ránk, mint a csodabogarakra — meséli nevet­ve Reskó Gyula, ö az egyik leg­régebbi táborozó, 1973-ban Ti­hanyban kezdte, és azóta egyet­len évet sem hagyott ki. A hu­szonnégy éves Bárdos József elő­ször vesz részt természetvédelmi táborban. Elektroműszerész, egy nagyüzemben dolgozik. S hogy miért jött el a Tőserdőt takarí­tani? Válasza meggyőző: — Nézzen körül! Látja ezt a csodálatos tájat? Hát nem meg­éri? Lovas Dániel Tény-kép egy szolgáltatásról Tagadni lehet, cáfolni lehe­tetlen: más minőségű életet ■kínál a főváros. Ne ős bonyo­lódjunk bele fölöslegesen a pesti és a vidéki imunkaalkal- mslk számának összehasonlítá­sába. Épp ilyen frappánsan látszik a különbség egy olyan abszolút hétköznapi szolgálta­tást illetően is, mint amilyen a színes filmek kidolgozása. Hála a vddeorekilámnak, kis­csoportos kortól fölfelé min­den magyar állampolgár tud­hatja, hogy a FOTEX (amely a fciboexpressz 'kifejezés össze­vonásából származik) röpke egy nap alatlt (bármely nap: vasán- és ünnepnap is!) vál­lalkozik e munkára, mely, ha nála vesszük a filmet, ráadásul 50 forinttal olcsóbb is, mint imásuíbt. A minőséget illetően kollégám véleményére hagyat­kozom: minit meséld, minden képeit közösen nézett át a Fo­tex képviselőjével, aki, amint aggodalmas homlokrártcolást vélt fölfedezni kan társam ar­cán, a kétséges minőségűvé sikeredett másolatot össze­gyűrte, s helyette nem egészen másifél perc alatt kiválót ké­szíttetett. Kollégám beszélge­tésibe elegyedett a Fotex-mun- katárssal, aki értésére adta: 24 órás műszakonként 300— 400 forintos prémiumot is el­érhet, ám ezt muimkáütatója gondolkodás nélkül vissza tart­ja és letiltja, ha a 24 óra alatt akár csak egyetlen rekiamá- oi ócska érkezik. Aprócska bökkenő: eleddig a Fotex csak Pesten vesz át filmet. Mi tóit, a fővárost kö­rülölelő nyolcmilliós Magyar- országon más lehetőségeket vagyunk kénytelenek igénybe venni. Történetesen az Ofo- tért-boltok szolgáltatását. Erre fanyalodtam magam is: be­adtam nyári filmemet. A boft vezetője — mellesleg: régi és jó ismerősöm —• akkurátusán zacskóba csomagolta a kazet­tát. — Négy hét múlva nézz be érte — mondta. — Négy hét múlva? — Húsz .nap a vállalási ha­táridő, úgy értem: húsz mun­kanap. Hm. Mintám a Fotex vállalási föltételeit nem ismerem (hogy tudniillik válilafaak-e felelős­séget a nyersanyagért, azaz: biztosra mehet-e az ember, hogy véletlenül stem szúrják el a hívást), nincs értelme (so­kadszor) kicilkizni a Fővárosi Fotó Vállalat „feltételeit” (melyek előtt a megrendelő amúgy sem tehet mást, mint hogy kapitulál). Ez a húsz — munka- — nap azonban túl soknak tűnik a' — munkához. Tagadni tehát lehet, de cá- foilmi lehetetlen: másmilyen 'minőségű szolgáltatást kínál» mák számunkra a fővárosban és (vidékem — és nem kell sas­szem, hogy észrevegyük: 'mindkettőt pesti cégek kínál­ják. Én csak arra lennék kí­váncsi, hogy vajon egy főfotós kinél dolgoztat??? Ballai József Vádemelés dr. László Ferenc szegedi professzor ügyében NAPKÖZBEN A rádió szombati 168 óra című mű­sorában a riporter beszélgetett dr. László Ferenc szegedi lakossal, akt különös bűncselekményt követett el. Olvasóink közül többen érdeklődtek az ügy lránt. Az' alábbi cikkben a tényeket ismertetjük. Az idén februárban büntetőel­járás indult dr. László Ferenc elten, devizagazdálkodást séntő bűncselekmény miatt. A hosszan tartó nyomozás és a szakértőd vélemények beszerzése után, a Csomtgrád Megyei Főügyészség vádalt emelt ellene, különösen nagy értékre elkövetett sikkasz­tás, illetve devizagazdálkodást sértő cselekmények miatt. Az ügyben, előreláthatólag, a Csong- rád Megyei Bíróság szeptember­ben tart tárgyalást. Dr. László Ferencet 1976-ban nevezték kd egyetemi tanárrá, akkor kapott megbízást a Szege­di Orvostudományi Egyetem en­dokrinológiai osztályának és ku­tatólaboratóriumának vezetésére. Az endokriinoflógiaá osztály a SZOTE I. Sz. Belgyógyászati Kli­nikájának önálló osztálya, mely önállóan végzi az endokrin be­tegellátást, és a hormonalógiai kutatást: s az osztály vonzáskö­re az egésiz országra kiterjed. Az osztály munkatársai 1975 cttia folytatnak kísérleteket a növe­kedési hormon izolálására, s ezt a Magyar Tudományos Akadémia erkölcsileg és anyagilag támo­gatta. A kísérletekhez agyalapi mirigyre — ez igen értékes ku­tatási és gyógyszeralapanyag — van szükség. Az olaszországi Serono céggel dr. László Ferenc 1975-ben ke­rült kapcsolatba. Marúca Mon- gardi, a Serono munkatársa megkérte őt, hogy tegyen segít­ségére a kutatási alapanyagok Magyarországról történő beszer­zésében. A kérésnek a profesz- szor nem állt ellen, s ezután — 1976-tól, évi két alkalommal —, tíz év alatt, mintegy 5 ezer da­rab alapanyagot adott át. Ter­mészetesen nem ellenszolgálta­tás nélkül; a szakértői vélemé­nyek szerint 1976-tól 1986. feb­ruárjáig 3 Tmüilüó 339 ezer 262 Kedvezmények mozgássérülteknek Autó, benzin új rendelet szerint A mozgáskorlátozottak gépkocsi­vásárlásával és -üzemeltetésével kap­csolatos kedvezmények jövö év Ja­nuár 1-jétöl megváltoznak. Az ezt szabályozó egészségügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny közel­múltban megjelent, 33. számában ol­vasható. Az intézkedésről a minisztérium Illetékesei elmondták: 15 évvel ez­előtt még a rászorulók (ele juthatott gépkocsihoz, napjainkban — bár háromszor annyi autó áll rendelke­zésre — még ennél is nagyobb arány­ban várakoznak rá. Az igazságosabb elosztást segíti elő az új jogszabály. A gépkocsit ezután teljes áron kap­ja minden érdekelt, az autóvásár­láshoz nyújt az állam támogatást, s ennek odaítélésekor egyértelműen a rászorultság ■ mértékét veszik fi­gyelembe. így már nemcsak azok ré­szesülnek kedvezményben, akik Tra­bant Hycomatot vásárolnak. Módo­sítja a jogszabály az üzemanyag­vásárláshoz nyújtott támogatás rend­szerét is. Eddig általános jogként csak a Trabant Hycomat-tulajdono- sok kapták meg az Ingyenes üzem­anyag-utalványokat. Azok a mozgás- sérültek, akik más típusú autó ve­zetésére Is képesek, anyagi segítsé­get az üzemeltetéshez egyéni elbírá­lás szerint kaphattak. Az új rendelet értelmében harminc­ezer forintot kaphatnak azok, akik 2000 köbcentiméteresnél nem nagyobb lökettérfogatú gépkocsit vásárolnak, s havi átlagos jövedelmük nem ha­ladja meg a munkaviszonyon alapu­ló saját jogú öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegének kétsze­resét. Méltányosságból — például egyedül élők esetén — kivételesen akkor Is adható támogatás, ha Jöve­delmük ennél az összegnél 25 szá­zalékkal magasabb. A személygépkocsi-vásárlás és az üzemanyagköltség-hozzájárulás irán­ti kérelmeket a helyi tanácsi szak­igazgatási szervhez kell benyújtani. A kérelmek elbírálásában részt vesz­nek a Mozgáskorlátozottak Egyesüle­tei Országos Szövetségének képvise­lői Is. A hozzájárulást a Jövő évtől egy évi időtartamra egy összegben fo­lyósítják a tanácsok, mértéke 10O— 420 liter normál benzin mindenkori árával azonos. 1987. január l-jéiöl megszűnnek a jelenleg használatos üzemanyag-utalványok, ezért azokat csak december 31-ig lebet beváltani. forint értékű kárt okozott, mivel a SZOTE itullajdonáit képező ku­tatási anyagokat devizahatósági engedély nélkül külföldre jut­tatta. H alliaindiábain — hivatalos úton járva — dr. László Ferenc kapcsolatba került, dr. Cs. I. ho’Jleinid állampolgárral!, akinek Magyarországon élő szüleit 1966- tól 1974-ben bekövetkezett halá­lukig gyógykezelte és támogatta. Dr. Cs. I. segítségével Utrechibben devizaszámlát nyitott a Habo- banknáil, oda utalt át 1985-ben az oltasz vállalat ezer amerikai dollárt. Dr. Cs. I-tői is kapott 4 ezer dollárt, ebből fizette be a holland állampolgár dr. László Ferenc kérésére a Konsumexnél a Toyota Canina típusú személy­gépkocsi árát. *** Ezek a tények szerepelnek a vád­iratban, amelyek minősítése, meg­erősítése. felülvizsgálata a Csőn gr ád Megyei Bíróság hatáskörébe tartozik. (A cikket a szegeden megJelenS Délmagyarországból vettük át.) B. Gy. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents