Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

0 PETŐFI NÉPE 0 1986. szeptember 9. Mihail Gorbacsov interjúja a Rudé Právónak Elle man- Jensen / életrajza Uffe Eilemain,- Je risen, a Dán Királyság külügyminisztere 1941. november 1-jén született Haar.by városában. Tanuüimányait nappali, es« és levelező tagozaton folyta t- tta a koppenhágai egyetem politi­kai és gazdaságtudományi karán. A politikus katonai pályán kezdte közéleti tevékenységét: 1960—64 között a dán hadsereg •vezérkaránál szolgált. Ezt köve­tően — három éven át — a Hús- iparosok Szövetségének titkára­ként, 1967-től 1970-ig a Berlin gs- ke Afibenavis című esti napilap­nál újságíróként, 'majd 1975-ig a dán televízió hírszerfcesztősége gazdaságpolitikai szakértőjeként és riparter-toornmenitátorlként te­vékenykedett. 1975—76-ban a Börsen című gazdasági napilap főszerkesztője. Uffe Eilemann-Jensen 1977-ben parlamenti képviselői helyet szer­zett a Verustre (Liberális) Párt jelölésében. 1978-,ban a párt frak­cióvezetője lett és a parlament­ben a Közös Piaccal, foglalkozó bizottság elnöki tisztét is betöl­tötte. 1982 szeptemberében Poul Sohlüter új, nógypárti koalíciós kormányában megkapta a kül­ügyminiszteri tárcát. (MTI) Koiyisto fogadta Gyemicsevet Mauno Koivisto finn köztársa­sági elnök hétfőn fogadta Pjoitr Gyemicseveit, az SZKP KB PB póttagját, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének első elnökhelyettesét, a Kekkonen temetésére érkezett szovjet kormányküldöttség veze­tőjét. A félek áttekintették az idősze­rű nemzetközi problémákat és a finn—szovjet kapcsolatok kérdé­seit. Kijelentették, hogy tovább munkálkodnak az enyhülés meg­őrzésén, a háború veszélyének elhárításán, a fegyverkezés meg­fékezésén. Ezzel összefüggésben szovjet részről emlékeztettek az egyoldalú szovjet ate mm oratóri­um 1987. január 1-ig szóló meg­hosszabbításának jelentőségére. A két fél megállapította, hogy elégedett a jószomszédi kapcso­latok alakulásával.' Bizonyára'más is eltöprengett már azon, hogy mi az, ami újra meg újra visszahívja Bulgáriá­ba. Talán csupán a napfényes tengerparti üdülőhelyek, vagy újabban a modern síparadicso­mok sora? Vagy talán az embe­rek, akik büszkék múltjukra, hű­ek hagyományaikhoz, és szorgal­masan dolgoznak ma, hogy a holnapjuk még szebb, még tar­talmasabb legyen? Talán úgy mindenestül a gyorsan változó Bulgária vonz mágnesként, amely minden látogatáskor új és új meglepetéseket tartogat? Nehéz a válasz. Különösen most, ami­kor a bolgár népet nemzeti ün­nepe alkalmából köszöntjük. Ne­héz azért, mert annyi mindenről kéne beszélni, hiszen Bulgária sokat változott az elmúlt negy­venkét esztendő alatt. Emlékszem egy találkozóra. Egykori partizánok meséltek harcaikról. Arról, hogy mennyi­re várták a szovjet csapatokat, hogy miként kapcsolódtak be az 1944. szeptember 9-i nemzeti an­Mihail Gorbacsov hétfőn vála­szolt Zdenek Horenynek, a Rudé Právo főszerkesztőjének kérdé­seire. Az SZKP KB főtitkára többek között kifejtette véleményét a szovjet atommoratórium kedve­ző nemzetközi fogadtatásáról, az új kezdeményezés lehetséges kö­vetkezményeiről, a szovjet és az amerikai atomfegyverek meg­bízhatósága közötti állítólagos különbségekről, az ellenőrzés kérdéseiről, végezetül pedig az újabb szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóval kapcsolatos nyugati propagandáról. Gorbacsov az interjújában hangsúlyozta, hogy a nyugati politikusok és a tömegtájékoz­tatási eszközök számára egyre nehezebb elhallgatni a másfél esztendős egyoldalú szovjet atom_ robbantási moratórium tényét. A kísérletek folytatásának iga­zolására szánt amerikai érvek is -egyre jobban elszürkülnek, mind­inkább veszítenek a közvéle­ményre gyakorolt hatásukból. Vi_ lágszerte egyre jobban tudatá­ra ébrednek az atomveszély rea­litásának. Ez a fenyegetés csak­is az atomfegyverek felszámo­lásával szüntethető meg, mint azt a Szovjetunió javasolja, s ehhez az első lépés az atomkí-. sértetek beszüntetése. Az SZKP KB főtitkára rámu­tatott arra, hogy a szovjet mo­ratóriumot és a Washingtonhoz intézett, a csatlakozásra vonat­kozó felhívást támogatták a szo­cialista országok, a kommunista pártok, az el nem kötelezettek csúcsértekezlete, a delhi Hatok és más társadalmi erők. Megál­lapította: amennyire amerikai adatokból lemérhető, az atomki- sérletek beszüntetését támogatja az Egyesült Államok közvélemé­nye, és az amerikai kongresszus jelentős része is. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Álla­mok politikája egyre jobban megrémíti az embereket. A lep­lezetlen militarista irányvonal sok embernek nyitotta fel a sze­mét, és egy katasztrófa bekövet­kezése miatti aggodalmát már senki sem tudja leplezni. A Szov­jetunió javaslata azért is váltott ki olyan nagy visszhangot — mondotta Gorbacsov —, mert az atamkísérletek beszüntetése nem deklaráció, hanem valóság. Mihail Gorbacsov a továbbiak­ban szólt arról, hogy Európa, sőt tifasiszta felkelésbe. Beszéltek a Hazafias Frontról, amely a kom­munisták irányításával összefog­ta és harcra hívta a haladó el­lenzéki erőket. Meséltek arról a szeptember 9-i győzelemről, amely fordulópontot jelentett éle­tükben és az ország történelmé­ben is. A bolgár nép nemcsak felszabadult akkor, de a saját kezébe vehette sorsa irányítását­alakítását is. A béke megőrzése közös szív­ügyünk. A Bolgár Népköztársa­ság, akárcsak hazánk, a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként a szocialista közösség egységé­nek erősítéséért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért küzd. s a legodaadóbb szorgal­mazója a balkáni atomfegyver­mentes övezet megteremtésének. * A magyar vezetők táviratban üdvözölték Bulgária vezetőit, or­száguk nemzeti ünnepe alkalmá­ból. az egész világ szempontjából sem volna közömbös, ha a stockholmi konferencia hasznos megállapo­dással zárulna. Ezután Gorbacsov arról szólt, hogy az Egyesült Államok ural­kodó körei hogyan reagálnak a szovjet nyilatkozatokra. A rea­gálásból azonnal kiderült, hogy Washingtonban egyelőre nem gondolkodnak komolyan az atomveszély elhárításán, s a mo­ratórium meghosszabbítását ezért fogadták olyan elégedetle­nül. Az SZKP KB főtitkára kifej­tette véleményét azokkal az állí­tásokkal kapcsolatban is, ame­lyek szerint sem az egyoldalú moratórium, sem pedig a nuk­leáris kísérletek beszüntetéséről az Egyesült Államokkal kötött megállapodás nem segíti elő a nukleáris leszerelést. A morató­riumot valóban szembe akarják állítani a fegyyerzetcsökkentés- sel, sőt azt akarják bizonyítani, hogy a moratórium gátolja a le­szerelés megkezdését — mondot­ta. Gorbacsov rámutatott: a Szov­jetunió még januárban javasol­ta, hogy számoljanak fel az év­század végéig minden atomfegy­vert. Ez természetesen nem tköny- nyű, de mi a szakaszos megol­dást javasoltuk és minden ne­hézséget figyelembe vettünk. A genfi találkozó óta egy jottányi­val sem közeledtünk — min­den erőfeszítésünk ellenére sem — a fegyverzetcsökkentésről szó­ló megállapodáshoz. A mi állás1- pontunk az, hogy az atomrobban­tások beszüntetése szervesen összefügg az atomfegyverek csök­kentésével, igen jelentősen segí­tené e feladat megoldását. A szovjet és az amerikai atomfegyverek megbízhatósága közötti különbségről szóló állí­tásokkal kapcsolatban Gorbacsov kijelentette: szakértők bizonyít­ják, hogy az atomfegyverek meg­bízhatóságának ellenőrzéséhez egyáltalán nincs szükség robban­tásokra. Az ellenőrzés kérdéséről Mi­hail Gorbacsov a következőket mondotta: Az Egyesült Államok mindenáron szeretné meghosz- szabbítani annak a kudarcot val­lott érvelésének az életét, hogy az atomkísérletek tilalmát nem lehet ellenőrizni. Ez az érv min­denekelőtt a tudományos ered­mények következtében dőlt meg. Manapság nemzeti eszközökkel még a legkisebb atomröbbántás is észlelhető. A probléma meg­oldását segítendő, a Szovjetunió ■beleegyezett más ellenőrzési mód­szerekbe is. A delhi Hatok fel­ajánlották szolgálataikat, és mi elfogadtuk. Az Egyesült Államok hallgatásba burkolózott. A tudó­sok megállapodtak abban, hogy a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban az atomkísérleti te­lepek közelében szeizmográfo­kat és más berendezéseket állí­tanak fel. Mi támogattuk ezt a kezdeményezést, annak ellené­re. hogy az amerikai kormány le­nézően kezelte azt. Mi a szigorú és tudományosan megalapozott ellenőrzés mellett vagyunk, és amellett is mara­dunk, beleértve a helyszíni ellen­őrzést. Ismétlem azonban; hogy nem a robbantásokat, hanem a robbantások beszüntetését akar­juk ellenőrizni. Az amerikai mű­szereiket már felállították Sze- mipalatyinszk térségében, a szov­jet atomkísérleti telep közelében. — A Szovjetunió híve az újabb szovjet—amerikai csúcstalálko­zónak — mondotta a továbbiak­ban Gorbacsov. — Olyan talál­kozót szeretnénk, amelyen jelen­tősen előbbre jutnánk a nemzet­közi biztonság akár egy_két lé­nyeges problémájának megol­dásában. Arra számítunk, hogy a rövidesen sorrakerülő Sevard- nadze—Shultz találkozó tisztáz­za, hol tartunk jelenleg, van-e a szovjet—amerikai párbeszédnek esélye az előrelépésre. Ha tudatosan abból indulunk ki, hogy a 'moratorium elfogad­hatatlan, ha a közepes hatótávol­ságú eurorakéták kérdésében nem történik előrehaladás, ha a hadá­szati fegyvereket tökéletesítem kell, akkor tulajdonképpen mi­ről tárgyalhatnánk? Aligha hoz hasznot egy csúcstalálkozó, ha folytatódik a fegyverkezési haj­sza, ha fokozódik a feszültség, ha megszegik a meglevő szerződé­seket. A találkozót Illetően mes­terséges optimizmust keltenek, hogy azután, ha szükséges, azt mondhassák: a Szovjetunió destruktív politikája miatt nem születtek eredmények. A Szovjetunió túlságosan is fontosnak tartja az időtényezőt ahhoz, hogy kiváráshoz, haloga­táshoz folyamodjon — mutatott rá Mihail Gorbacsov. — Tovább­ra is minden lehetőséget felhasz­nálunk a produktív párbeszéd­hez, ahhoz, hogy tovább léphes­sünk a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés, valamint a regioná­lis konfliktusok rendezése felé. Gorbacsov végezetül még két dolgot említett. Kifejtette, hogy a Szovjetunió rendkívül fontos­nak tartja szövetségesei vélemé­nyét, továbbra is javítani kíván­ja a konzultációk mechanizmu­sát és módszereit, a szocialista külpolitika közös kialakításá­nak gépezetét. Az amerikai elnökkel folyta­tott levelezéséről szólva elmond­ta, hogy válaszul a szovjet kez­deményezésekre, július végén újabb levelet kapott Ronald Rea­gantól. Mint mondotta: tudja, hogy a Nyugat ezt a levelet úgy állítja be, mint valamiféle új­donságot Washington állásfog­lalásában, a kormányzat számá­ra kedvező „kiszivárogtatásokat” engedélyez, s azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha most már minden Moszkvától függne. Természetesen, megadjuk a vá­laszt az amerikai elnöknek. A szovjet vezetés a lehető legko­molyabban és rendkívül nagy felelősségtudattal közelíti meg a háború elhárításának problémá­ját. Javaslatait konkrétan, haté­konyan és feltétlenül a másik fél érdekeinek figyelembevételével fogalmazza még — fejezte be vá­laszadását Mihail Gorbacsov. A népi Korea ünnepén Korea történelmének egy hosz- szú és nyomasztó fejezete ért vé­get 1945 augusztusában, amikor a szovjet Vörös Hadsereg alaku­latai szétzúzták a megszálló ja­pán csapatokat. Ám a demok­ratikus fejlődés csak az északi országrészben kezdődhetett el, ahol a néphatalom képviselői ke­zükbe vették sorsuk irányítását. Az ottani területeken népi bizott­ságok alakultak, majd az 1948 nyarán Korea-szerte megtartott választások eredményeként az észak-koreai küldöttek Legfel­sőbb Népi Gyűlése az év szep­tember 9-én kiáltotta ki a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Erre emlékeznek e na­pon a KNDK-ban. A déli országrészben ezzel el­lentétesen, az amerikai ellenőr­zés alatt álló bábkormányok ke­gyetlenül gátat vetettek a hala­dó próbálkozások kibontakozá­sának. Az imperializmus erői ak­kor, a hidegháború csúcspont­ján nem riadtak vissza a sok ál­dozatot követelő koreai háború kirobbantásától sem. A három évig tartó vérontás és az azt kö­vető — napjainkban is létező — tűzszünet megpecsételte az ország kettészakitását. és családtagok milliói kerültek távol egymástól. Napjainkban bátran állíthat­juk. hogy a KNDK sokoldalúan fejlődő szocialista állam; gaz­dasága dinamikusan fejlődik, emelkedik a lakosság életszínvo­nala. A szocialista építőmunkában a KNDK természetesen nagy se­gítséget kapott a Szovjetuniótól és a többi testvéri szocialista or­szágtól, amelyek — köztük ha­zánk is — továbbra is támogat­ják a népi Korea vezetésének el­ső számú célját: a két ország­rész békés újraegyesítését. Pirosbetűs a mai nap a koreai naptárakban. A KNDK nemzeti ünnepe alkalmából sok sikert kívánunk a távoli ország népé­nek a szocializmus építésében, s reméljük, hogy békés ország­egyesítő törekvéseiket mielőbb siker koronázza. 0 A magvar vezetők táviratban üdvözölték a népi Korea vezetőit országuk nemzeti ünnepe alkal­mából. MAGYAR—NDK KAPCSOLATOK Mindennapjaink része A magyar turista, ha az NDK-ban járva igénybe veszi a városi tömegközlekedést, akár otthon érezheti magát. No nem azért, mert zsú­foltak a buszok — persze ez is előfordul —, ha­nem mert a járművön azonnal mindent megta­lál. Hiszen Ikarusok járják a berlini és a többi nagyvárosi utcákat. Ha pedig betér a látogató az Alexanderplatzon levő többszintes lakberen­dezési áruházba, jóleső érzéssel tapasztalja: Vi­deoton számítógépek adnak pillanatok alatt fel­világosítást a raktárkészletről. De nem is kell ahhoz az NDK-ba utazni, hogy szinte naponta kapcsolatba kerüljünk a baráti német állammal. Áttételesen persze, az NDK- ban gyártott termékek révén. Gondoljunk csak a kedvelt háztartási gépekre, akusztikus beren­dezésekre, újabban pedig a jó minőségű színes televíziókra. Sokan autózunk Wartburgokkal és Trabantokkal, bár — őszintén szólva — igen várjuk a négyütemű modellek megjelenését. Az NDK nem szomszédunk ugyan, de földraj­zilag nincs távol. Az országainkat összefűző szá­lak sokasága révén pedig igen közel áll hoz­zánk. A diplomaták azt mondják: a magyar— NDK kapcsolatok problémamentesek, kiegyensú­lyozottan fejlődnek. Ennek az a háttere, hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika fő kérdéseiben nézetazonosság jellemzi e vi­szonyt. Rendszeresek a találkozók a két ország vezetői között. A magas szintű megbeszéléseken tükröződik egymás tapasztalatainak megbecsülé­se, az igény arra, hogy ápoljuk a mindkét fél számára fontos és előnyös kapcsolatokat. Ezek újabb jelentős állomása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének látogatása az NDK- ban. Megkülönböztetett figyelem illeti meg a gaz­dasági együttműködést. Hiszen a szocialista or­szágok között az NDK a második legfontosabb partnere hazánknak, Magyarország pedig a har­madik helyet foglalja el az NDK partnereinek sorában. Tavaly szeptemberben írták alá az 1986—1990-re szóló kereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében az elkövetkező öt eszten­dőben 13 százalékkal bővülnek a kölcsönös szál­lítások. Szintén tavaly írták alá azt a progra­mot, amely az ezredfordulóig határozza meg a kapcsolatok fő irányait. Mindkét fél részéről törekednek arra, hogy bővítsék az együttműkö­dés lehetőségeit, elmélyítsék a kooperációt, a gyártásszakosítást. A súlypontok a számítás- technikán, a mezőgépgyártáson és a fogyasztási cikkeket előállító iparágakon vannak. De nem minden a gazdaság, még ha a legfon­tosabb is. Kulturális, tudományos területen lega­lább olyan élénkek a kontaktusok. Erről sokat tudnának beszélni a berlini Magyar Kultúra Házának, illetve a budapesti NDK Kulturális Központnak a munkatársai. Szoros az együtt­működés az egyetemi és főiskolai oktatásban is. A jobb megismerés még közelebb hoz ben­nünket egymáshoz. A hivatalos tárgya­lások ennek teremtik meg a lehetőségét. Élni ezzel st lehetőséggel — nos, ez már mindannyi­unkon múlik. L&czik Zoltán Bolgár vonzerő Magy ar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Pavel Hrivnák miniszterelnök-helyet­tes, a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnökei tegnap tárgyalásokat folytattak Prágában a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről. ' A megbeszéléseken áttekin­tették a két ország kormányfői­nek májusi találkozóján, illetve a bizottság legutóbbi ülésszakán született megállapodások meg­valósításának helyzetét. Meg­vizsgálták továbbá az 1986. évi árucsereforgalom alakulását, s további erőfeszítéseket tartot­tak szükségesnek, mindenek­előtt a csehszlovák áruszállítá­sok ütemének fokozására, a kí­nálat bővítésére az éves szállí­tási előirányzatok maradékta­lan teljesítése érdekében. Fon­(Folytatás az 1. oldalról.) ra, hogy a program építsen job­ban a munkahelyi kollektívákra, s ösztönözzön helyi egészségne­velési programok kidolgozására. Varga Miklós (Veszprém megye) az oktatási törvénnyel kapcso­latban kifejtette: nehéz az ifjú­ságot úgy megnyerni az egészsé­ges életmódra, ha a törvény nem tiltja az iskolákban a dohány­zást. Eke Károly (Csongrád me­gye) kiemelte, hogy a program­hoz szükséges pénz előteremthe­tő takarékossággal, jobb gazdál­kodással is. Nemes Tamás (Ko­márom megye) arról szólt, hogy az ifjúságnak olyan példát kell adni, amely vonzóvá teszi szá­mára a programot. Ebben a te­kintetben fontos az egészségügyi dolgozók magatartása, példamu­tatása is. Tóth Istvánná (Bács- Kiskun megye) azt hiányolta, hogy a program nem írja elő, mit kérnek és mit várnak a tá­mogató szervezetektől. Teslér Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács egészségügyi fő­osztálya vezetőjének véleménye szerint változtatni kellene az egészségügy érdekeltségi viszo­tosnak tartották a Belkereskedel­mi és határmenti árucserére vo­natkozó megállapodások teljesí­tését, s megállapodtak abban, hogy már a következő hetekben megkezdik az |1987. évi árucsere- forgalmi jegyzőkönyv kimunká­lását. Marjai József a kormány ne­vében köszönetét mondott a Mik­roelektronikai Vállalatnál történt tűzeset következtében előállt ká­rok mérsékléséhez nyújtott hat­hatós és gyors csehszlovák segít­ségért. A megbeszéléseken áttekintet­ték a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer közös építésével összefüggő időszerű kérdéseket. Marjai Józsefet fogadta Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak elnöke. A megbeszéléseken jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. nyain. Az orvoslás, a gyógyítás mellett a megelőzésre jóval ke­vesebb figyelem jut. Somogyi Endre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekto­ra hangoztatta, hogy a kormány­zat nagy összegeket fordít tudo­mányos kutatásokra, ám az ered­ményeket hasznosításuk helyett gyakran csak regisztrálják. Je­lentős összeget lehetne megtaka­rítani, ha csökkenne a betegek indokolatlanul hosszú kórházi tartózkodásának ideje. Fűzi Ist­ván, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára el­mondta, hogy a szakszervezet tá­mogatja, fontos nemzeti prog­ramnak tartja a tervezetet. Han­goztatta: a program csak akkor felelhet meg feladatának, ha kel­lően beilleszkedik az irányító rendszerbe. Hutás Imre egész­ségügyi államtitkár a program nemzetközi összefüggéseiről szólt. Medve László a vitát összegez­ve megköszönte a kiegészítő ja­vaslatokat, amelyeket felhasz­nálnak az előterjesztés pontosítá­sához. A bizottsági ülés Pesta László elnöki zárszavával ért véget. Főiskola lelt az óvónőképző (Folytatás az 1. oldalról.) szinten pedig 15. éve. A várost éppen ezért a magyar Erfurtnak is nevezik. A főiskolai kar 315 nappali tagozatos hallgatója kö­zött 100 elsőévest üdvözölt, azo­kat, akiknek az idei háromszoros túljelentkezés ellenére sikerült bejutniuk a főiskolára. A foko­zott érdeklődés azt bizonyítja, hogy a karról kikerülő szakem­berek megbecsült tagjai a tár­sadalomnak. A hallgatókra nem kis felelősséget ró az a tény, hogy nekik kell majd megalapozniuk a kétezredik év magyar kertésze­tét. Az elsőévesek eskütétele előtt átadták Tőke Szilvia. Kozma T,ászló és Sohajda Ildikó harmad­éves hallgatóknak a mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter által adományozott népköztár­sasági ösztöndíjat, majd a kü­lönféle munkáversenyek, tanszé­ki és társadalmi-közéleti mun­kák elismeréseként pénzjutal­mat kaptak a legjobbak. Végezetül dr. Török Szilvesz­ter, az egyetem rektorhelyettese szólt. Hangsúlyozta, hogy az in­tézmény új vezetését a jobbítás szándéka vezérli, a hallgatók Is tűzzenek maguk elé olyan célo­kat, amelyekkel azt bizonyítják, többet képesek elérni elődeiknél. Tegnap délelőtt tartotta tanév­nyitó ünnepi tanácsülését a bajai Pollack Mihály Műszaki Főisko­la Vízgazdálkodási Intézet is, ahol 86 első évfolyamos hallgató tett esküt. H. K. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Sport A ma esti Norvégia—Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt már hétfőn csapatot hirdetett mindkét szövetségi kapitány. Ezek szerint Norvégia kezdő tizenegye: Thorstvedt — Fjalberg, Giske, Kojedal, Soler — Berg, Sundby, Os- vold, Mordt — ökland, J. Andersen. A cserepadon: Bye Rise (kapus), Ahlsen, Seland, Aas, Johansen. Magyarország: Szendrei — Sallai, Róth, Garaba, Keller — Hannich, Fitos, Balog, Vimcze I. — Mészáros, Hajszán. A cserepadon: Andrusch, Farkas, Preszeller, Kozma, Szekeres, Bo- da, Kvaszta VALUTA. (BANKJEGY. ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1988. SZEPTEMBER 9-TOL 1J-1Q Pénznem Vételi El ad 1*1 árfolyam teát egységre forintban Angol font 6332,37 6724.07 Ausztrál dollár 2612,66 2774.26 Belga frank 99.41 105,55 Dán korona M3,35 576.95 Finn márka 858,33 811.42 Francia frank 628.36 667,22 Görög drachma a) 30.72 32.62 Holland forint 1824.03 1936.83 japán yen (1000) 272.41 289,25 jugoszláv dinár 10.8« 11.54 Kanadai dollár 3063.75 3233.27 Kuvaiti dinár 14495,02 15391.62 Norvég korona 577,12 612.83 NSZK márka 2057.06 2184,30 Olasz Ura (1000) 19,83 31.67 Osztrák schilling 292.55 310 65 Portugál escudo 28.85 10.63 Spanyol peseta 31,49 S3,43 sválel frank 2521.21 2077.17 Svéd korona 611.03 648.81 1TSA dollár 4242,69 4sa5.il Ecu (Közös Piac) 4331,93 4599,89 t) vásárolható legmagasabb bank]sgycímlet: loo-aa Egészségmegóvó program készül

Next

/
Thumbnails
Contents