Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
1S86. szeptember 18. • PETŐFI NÉPÉ • 3 A KERTÉSZETI KUTATÁS KIEMELKEDŐ EGYÉNISÉGE Dr. Somos András akadémikus 75 éves Tavaly, amikor dr. Mészöly Gyulára, a neves paradicsomne- mesítőre emlékezett a tudományos világ, születésének 75. évfordulója alkalmából a pályatársak nevében dr. Somos András akadémikus méltatta az együtt töltött évek, a kutatásban elért tközös sikerek egész sorát. Most őt köszöntjük 75. születésnapján. Mezöberényben látta meg a napvilágot, 1911. szeptember 18-án, földművescsaládban. Gazdag életútját oldalakon át lehetne méltatni. Hatalmas munkásságát több száz oldalas * könyvben tudnánk összefoglalni és talán akkor sem lenne teljes az ismertetés. Ügy emlegetik, mint hazánk egyik legkiemelkedőbb tudós egyéniségét, aki a kertészet fejlesztéséért mérhetetlenül sokat tett. Kormányzatunk számos kitüntetéssel ismerte el munkásságát. Legutóbb a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét tűzték a mellére és a Kertészeti Egyetem díszdoktorává is megválasztották. Vezetése alatt az egyetem zöldségtermesztési tanszéke létszámban, az oktatásra, a kutatásra fordítható anyagi eszközökben sokat gyarapodott, s egyre nagyobb feladatok megoldására vállalkozhatott. Az évről évre kiadott egyetemi jegyzetek után 1953-iban jelent meg először a Zöldségtermesztés című főiskolai tankönyve és kézikönyve. Ez már az ötödik kiadást érte meg, amire még nem volt példa. Az egyetem Soroksáron létesült tangazdaságában — az 1950-es években kialakított területen — szélesebb körben folytatódhattak a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozó kísérletek. A vizsgált témák: a fontosabb zöldségfajok szaporítási módja, művelése, öntözése. A Magyar Tudományos Akadémia 1955-ben rendes tagjává választotta. Székfoglaló előadásában az öntözéses zöldségtermesztés kísérleteit foglalta össze. ö szorgalmazta hazánkban a fólia alatti zöldségtermesztés bevezetését. Az egyetem említett kísérleti telepén alkalmazta, és folyamatosan tökéletesítette. Emlékszem, egyszer végigvezetett a kísérleti telepen a fóliasátrak között, s kiapadhatatlan lelkesedéssel bizonyította, hogy a jövő termelési módjait láthatom, ö volt, aki először kipróbálta a fólia hasznosítási módjait, a fajtákat, a termesztési eljárások hatásait. Neki is köszönhető, hogy az egy lakosra jutó fólia alatti kertészkedésben a világ élvonalában vagyunk. A közelmúltban rendezett Hírős Napokon nagy elismeréssel szólt a kertészeti termesztés fejlődéséről, főként az étkezési paprika és a paradicsom nemesítésében elért eredményekről. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat kutatóival szoros a kapcsolata. Elismeri munkájukat. Egy kérdésemre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint a magyar paradicsom- és étkezésipaprika- nemesítés a világ élvonalában van. A nyugati országok méltán érdeklődnek a magyar fajták iránt, a hollandok például paradicsomve tőmagot kérnek tőlünk. Most is naponta bejár a Zöldségtermesztési Intézetbe, amely a tanszék utóda. Átadja tapasz- talatait az új nemzedéknek, közben gyűjti az adatokat a négy évtized munkáját összefoglaló emlékirataihoz. Azt mondják róla: ép»p oly lelkes, mint pályája kezdetén. Kívánunk további jó egészséget zöldségtermesztésünk e kiváló egyéniségének és szeretnénk, ha még hosszú ideig segítené a magyar kertészek munkáját. Kereskedő Sándor GYÓGYÍTOTTÁK A HÁBORÚS SEBEKET — MEGGYŐZÉS TETTEKKEL Zászlós falujárók A mai, jómódú falvak fiataljai, a városokból odalátogató ifjsöb lányok, asszonyok nehezen értik, érthetik, hogy még két-három évtizede is nagyon is rászorult a segítségre a falu. A sajátos, számos feudális elemet továbbörökítő társadalmi, gazdasági változások csak lassan közelítették a falvak életét korunkhoz. Különösen az ipar elmaradottsága, hiánya nehezítette az életet. Képzelhető, hogy milyen gondok nyomasztották a háborútól is meggyötört embereket a kisebb településeken az újjáépítés esztendeiben, amikor a nagyüzemek termelése jóval kisebb volt az utolsó békeévinél, amikor vádló romok könyörögtek építőkért. Az újjáalakuló, újjáteremtődő ország létérdeke volt a közös mozdulás, csak így remélhettük a politikai, a gazdasági, a kulturális élet megszilárdulását, céltudatos fejlesztését. 1946 őszére sikerült a pénz ' értékállandóságának megteremtése, kialakultak az erős üzemi bizottságok, javult az államháztartás egyenlege, gyorsan növekedett fontos ipari üzemek termelése. A falu azonban — eltekintve a földreformtól — jóval kevesebbet kapott az új társadalmi rend első éveiben. Ráadásul a rossz 1946-os termés is rontotta a hangulatot. Igen éles politikai harc bontakozott ki falun a dolgozó parasztság megnyeréséért, a Magyar Kommunista Párt III. és a Szociáldemokrata Párt XXXIV. kongresszusa határozatainak érvényesítéséért. A meggyőzés, a példamutatás fontos eszköze volt a népi demokrácia egész országra kiterjedő térhódításának. Munkások ezrei, mérnökök százai ültek vasárnaponként vonatra, teherautóra, hogy munkájukkal, szakértelmükkel segítsék a falvak újjáépítését, a háborús maradványok felszámolását: Énekelve, jókedvűen utaztak közelebbi és távolabbi községekbe. Volt, ahol az első pillanattól szeretettel fogadták őket, volt, ahol némi bizalmatlansággal lesték: miért is jöttek valójában. Pótolták az iskolaépületekről hiányzó cserepet, ajtót, ablakot, meg javították az elromlott mezőgazdasági gépeket, felújították a romladozó közösségi épületeket. Tették, amit kellett, amit lehetett. Magányos, vallásos öreg parasztasszonyok beszéltek évtizedek múltán is hálával az istállót megreparáló munkásokról, hajdani gyerekek emlékezete őrzi a serényen, önzetlenül dolgozó városiak, a fellobogózott teherautók látványát. Természetesen a munka közben beszélgettek, ismerkedtek a helybéliekkel, formálódott a munkás-paraszt szövetség. A vasárnapjukat örömmel feláldozok a jól végzett munka tudatában, élményekben gazdagodva tértek haza útjukról. A mozgalommá terebélyesült falujárás az újjáépítés időszakának, történelmünknek egyik legszebb közösségi vállalkozása volt. „Ti szüljetek meg”, írta lelkesedve a csepeli falujáróknak ajánlott versében Benjámin László. A hegynek föl, völgynek le robogó felzászlózott teherautóban vált tudatossá felismerése: „s úgy tartozom hozzájuk már, mint ! az összetákolt pad alatt / megzörrenő komoly szerszámok / s a karcsú oxigénpalack”. ♦ ** Az ország más vidékein láttam kis táblácskával megjelölt épületeket: ekkor és ekkor újjáépítették a falujárók. Mégis azt gondolom: a meggyógyított falaknál. a szolgálatra úira használhatóvá varázsolt szerszámoknál. az útra funkcionáló iskolai kályhánál is többet jelentett a falujárók és a kis településeken élők jelképes és valóságos kézfogása. a csírázó szocialista nemzettudat alaoozása. az egymásrautaltság fölemelő érzése. Heltai Nándor DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Kié a fasor? Ki a gazdája egy fasornak? Ebben a különös kérdésben kellett dönteniük a bíróságoknak. Az ügy előzménye az, hogy az egyik község belterületén egy gyár kezelésében álló közút külső rézsűjétől számított kétméteres sávon belül 28 darab, körülbelül 60—65 éves jegenyefa áll. Elöregedésük miatt a gyár már négy évvel ezelőtt engedélyt kért kivágásukra, de nem kapott. Az egyik fa két évvel ezelőtt kidőlt, és ekkor a gyár a közigazgatási szervtől azt kérte: a Közúti Igazgatóságot kötelezzék a veszélyessé vált fasor kivágására. Az igazgatóság azonban kijelentette: a fascír a közútnak nem tartozéka. Végül is az állami közigazgatási eljárást felfüggesztették, hogy a bíróság döntsön. Ezek után a gyár a Közúti Igazgatóság ellen „fasor úttartozék jellegének megállapítása iránt” pert indított. A megyei bíróság szakértőt hallgatott meg és ennek alapján, a keresetnek részben helyt adva, kimondta: a fasor a közút tartozéka. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság álláspontja más volt. Rámutatott arra, hogy a közutakról szóló törvényerejű rendelet értelmében az 1945. január 1. előtt létesített közút rézsűjének külső szálétól számított két méter távolságon belül ültetett fákat — az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével — az út tartozékának kell tekinteni. A külterületi közút szélére ültetett fák tulajdonjogáról, kezeléséről, fenntartásáról és pótlásáról szóló jogszabályi rendelkezés szerint a fáknak a földtulajdonost (kezelőt) megillető tulajdonjogát nem lehet elvenni, csak közérdekből korlátozni, úgy, hogy a fák az utak használatát, épségben tartását' biztosítsák. Az újabb kormányrendelet nem tesz különbséget a bel- és a külterületén levő közutak melletti fákról. Ügy rendelkezik, hogy a közúthoz tartozhat várakozóhely, közúti jelzés, áramvezetőoszlop is, továbbá az 1945.- január 1. előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított két méter távolságon belül ültetett fa is. A bel- és külterület közötti megkülönböztetés hiányából, továbbá a feltételes módú meghatározásból nem lehet arra következtetni, hogy ebben az ügyben a fák a közút tartozékának minősülnének — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A Közúti Igazgatóság nyilatkozata szerint a szóban forgó fasor az út védelméhez nem szükséges. A fák a gyár területén, a kerítésen belül vannak. Céljuk a gyár működésével kapcsolatban keletkező környezeti ártalmak csökkentése. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a gyár megállapítási keresetét teljesen el- utasítptta. H. E. Elöljáróság Újsolton Az elöljáróság feladatait minisztertanácsi rendelet határozza meg. Ennek értelmében a társközségben a lakosság népképviseleti önkormányzati testületé, a közös tanács szervezetének része. A Solti Nagyközségi Közös Tanács figyelemmel kíséri — többek között — az újsolti elöljáróság működését. A kistelepülésen (kétszázhatvanán élnek itt) az elöljáróság minden tagja ismeri a lakosság személyes, illetve közös gondjait. Szoros a kapcsolat az itt élőkkel, ami záloga a jó együttműködésnek. A közelmúltban falugyűlésen számoltak be az elöljáróság működéséről, s ezen a lakosság állásfoglalásának megfelelően ötszáz forintos településfejlesztési hozzájárulás megállapítására tettek javaslatot. A nagyközségi közös tanács ez évi egységes pénzalapjának meghatározásakor az elöljáróság részére jelentős, mintegy 180 ezer forint pénzösszeget engedett át, amellyel az önállóan rendelkezhet. Ebből kívánják többek között a József Attila utcában megépíteni az utat (körülbelül 150 ezer forint értékben), valamint a járdákat felújítani. Az elöljáróság legutóbbi ülésén az elkövetkező időszak feladatait határozták meg. Ezek között szerepel a közlekedési gondok megoldása, a csatornapart hasznosítása, a gyermekorvosi ellátás javítása és az iskolai körzetesítés megváltoztatása is. Egy látogatás dokumentumai „Újabb ösztönzés a gyümölcsöző szovjet—magyar együttműködésnek, am,ely megfelel mindkét nép alapvető érdekeinek” — így értékelte az SZKP KB Politikai Bizottsága Mihail Gorbacsov júniusi, magyarországi látogatását. A látogatás a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülését előzte meg, ily módon nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, hanem a nemzetközi politikában is különös jelentőséget kapott. ■k- w . • Raisza Gorbacsov* ajándékot síd a kecskeméti gyerekeknek. A Kossuth Könyvikiadó néhány héttel vendégünk elutazása után jelentette meg azt a vékony könyvét, mely a Népszabadság tudósításai nyomán válogat a baráti találkozók eseményeiből. Mint minden válogatás, ez is koncepciózus, a hivatalos tárgyalásokon, nyi* Latkozatokon túl nagy teret szentel azoknak a mozzanatoknak, melyek a magyar és a szovjet nép barátságának hétköznapi mozzanatait érintilk. „Tudja, hogy mivel kezdtük tegnapi beszélgetésünket Kádár elvtárssal? Már rögtön az üdvözlések után szinte ugyanazt mondtuk, más-más szavakkal. Kezdődik a találkozó és — mint mindig — tabu téma nem létezik” — nyilatkozott a szovjet televíziónak az SZKP főtitkára, ittlétekor. A könyvben megidézett dokumentumok ennek a kijelentésnek az igazságát bizonyítják, hiszen sorra veszik a nagygyűlés, tsz-látogatás, belvárosi séta eseményeit, a sajtótájékoztatón elhangzottakat, melyekben a nyíltság, őszinteség és az együttműködés kölcsönös szándékának ígérete tükröződik. Különös érdeklődésre számíthat a könyv Bács-Kiskunban, mivel Raisza Gorbacsova kecskeméti látogatásáról is részletesen tudósít. A színes felvételekkel gazdagon illusztrált 76 oldalas kötetet dicséretes gyorsasággal juttatta a könyvesboltok polcaira a Kossuth. Könyvkiadó. MILYEN LESZ A BAJAI „VÁROSKAPU”? Szeptemberben kezdődik az építkezés A közelmúltban — több éves előkészítő munka után — Bar ján aláírták az 51. számú főközlekedési út belvárosi szakasza melletti területek beépítéséről szóló szerződéseket. A tervezett építkezésről Gyurákovics Imre osztályvezető-helyettestől kértem tájékoztatást. Az előkészítő munka már 1969- ben megkezdődött, amikor kijelölték a városban áthaladó 5I-es számú főút nyomvonalát. Majd az út elkészülte után lehetőség adódott, hogy mellette építési telkeket alakítsanak ki. Lebontották a Liszt Ferenc utca házait, és hozzákezdtek egy városképi szempontból igényes, középmagas, többszintes épületekből álló úgynevezett Városkapu épületegyüttes megterveztetéséhez. Elsődleges szempont volt, hogy a Városkapu méltó legyen — tartalmi és formai kialakításában egyaránt — a majd három évszázaddal ezelőtt városi rangot kapott Baja központjához. További kívánalomként szerepelt, hogy az igényes megoldás korszerű technológián alapuljon. A tervek elkészülte után — Vadász György Ybl-díjas munkája •— versenytárgyalást hirdettek a kivitelezésre a pénzügyminiszteri rendelet előírása szerint. Az elmúlt év februárjában történt eredményhirdetéskor kiderült, hogy az ajánlatok sem az ár, sem a határidő tekintetében nem feleltek meg. A város vezetői azonban ez után sem mondtak le a megvalósításról és a legkülönbözőbb kivitelező vállalatokkal tárgyaltak. Ennek a fáradozásnak lett az eredménye a Tolna Megyei Építőipari Vállalattal kötött szerződés, amelynek értelmében a munkálatok máris megkezdődtek a tervezett Városkapu nyugati oldalán, Mészáros Lázár szülőháza, illetve a volt háztartási bolt helyén. Itt harminc szociális bérlakás épül, és az alapozás még e hónapban megkezdődik. Az épület földszintjén a Szigma Kereskedelmi Vállalat 250 négyzetméter alapterületű háztartási boltját helyezik el, így tehát az üzlet visszakerül a régi helyére. A TÁÉV-vel kötött szerződés értelmében a befejezés határideje 198?. november 30. A nyugati oldalon egyébként még ebben az ötéves tervben elkezdődik további 49 lakás építése. A keleti oldalon — az egykori Liszt Ferenc utca helyén, a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola mellett — 1987 januárjában indulnak meg összesen 86 lakás munkálatai. Szintén tanácsi szociális bérlakások lesznek, kivéve azt a tizenkettőt, amelyet szolgálati lakásként hasznosítanak. A földszint nagyobb részén itt is üzleteket alakítanak ki. A tanács meghirdeti a különböző alapterületű helyiségeket, majd a pályázat eredménye szerint a jövő év szeptemberében dől el, hogy milyen boltokat helyeznek el. A nyugati és keleti oldalon együttesen mintegy kétezer négyzetméter alapterülettel bővül a bajai üzlethálózat, amit indokol az a tény, hogy a város több mint 200 ezer környékbeli lakos bevásárlási központja. Gál Zoltán
