Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
41 • PETŐFI NÉPE • 1986. szeptember 18. KÉTFÉLE ÉRTÉKREND Agrárfilmek a rendezők szemével Az idén másodszor gyűltek össze nemzetközi tapasztalatcserére az agrárfilm készítésével és fel- használásával foglalkozó szakemberek Kecskeméten, a Hírős Napok alkalmával. A viszonylag nagy mennyiségű, országonként több produkcióból álló nemzetközi anyag nagyobb része. — függetlenül minőségétől — magán viselte nemzetének színeit; ha akarta; ha nem, sokat árult el hazája gazdasági és társadalmi viszonyairól. Az egyes karakteres alkotások a gyártón kívüli országok képviselőinek ismeretei között még akkor sem biztos, hogy minden •szempontból „fehér foltként” szerepeltek, ha a konkrét produkciókat csak most látták először. Hozzájárul ehhez, a „valahol mintha láttam volna már” ■— érzéshez az is, hogy a nemzetközi játékfilmforgalmazás mellett az egyes országok rövidfilmjei — köztük különösképp a mezőgazdasággal és természetvédelemmel foglalkozók — szinte a világ minden táján rendszeresen eljutnak a mozikba, televízióhálózatokba. Miközben a mezőgazdaság megjelent szakemberei a rövidebb-hosszabb produkciók tárgyát figyelték inkább; hogyan hasznosíthatnának legtöbbet a bemutatásra kerülő kutatási területek eredményeiből, addig a népes nemzetközi rendezői gárda a megfilmesítés módja iránt volt fogékonyabb. Hasznos vita A négynapos programnak ezért is értékes része volt a filmrendezők nemzetközi találkozója. Az egyes országok gyártási helyzetének, rendezői lehetőségeinek vázolása, a néhány, egyénileg bevált megoldás filmes példán történő ismertetése mindenki számára hasznos vitát, tapasztalatcserét eredményezett. Horváth Adám, a Magyar Televízió főrendezője a hazai agrárfilmek történelmi és társadalmi előzményeiről beszélt. Ebben az összefüggésben is lényeges adalék, hogy az ország csak e század elején indult el felfedezni saját parasztságát. E munka látszik folytatódni napjainkban is, amikor a városi ember számára még mindig gyakran csak egy egzotikus felfedezőút a film és televízió £1- tal tett egy-egy információközvetítő látogatás. Hogy ez mennyire érvényes még ma is, azt az mutatja, hogy az agrárfilmek jelentős hányadának a falun élő „érdekes” ember a főtémája. Bár e kijelentés egyértelműen negatív minősítésként hangzott el, érdekesség, hogy az idei játékfilmszemle két fődíját Schiffer Pál és Sára Sándor két „érdekes” emberre komponált filmje — Kovbojok és a Bábolna — nyerte, bizonyítva ezzel is a közhelyszerű tételt, hogy nem a tárgy, hanem a feldolgozás módja számít. (De említhetnék más példát, Shiffer korábbi, ugyanqsak jelentős elismerésben részesült filmjét, a FöldrParadicsomot is.) Sokak ki nem mondott kérdésére válaszolva Horváth Ádám megjegyezte még, hogy tavalyi filmgyártásunk két, e műfajban legkiemelkedőbb produkciójának tulajdonképpen itt lenne a helye, rendezőik meghívást kaptak, de nem érkeztek meg. Valószínűleg velem együtt sokan csodálkoztak azon, hogy ha ők nem is, filmjeik — terjedelmükre való tekintettel legalább részleteikben — miért nem jutottak el. A hatásosabb alkotásokért A kevesebb dicsérő jelző mellett a száraz, szikár, unalmas, érdektelen ... sorakoztak a látott alkotások tekintélyesebb részéről a tanácskozás délutánjának „kritikus” perceiben. Szinte szóról szóra azok, amelyekkel néhány héttel ezelőtt a2 Országos Közművelődési Filmfórumon illették a magyar rövidfilmek gyártói és forgalmazói a történelmi tárgyú rövidfilmeket. A hozzászólók részletezték az általános, sok filmre érvényes vádat: az agrártudományos produkciók, melyek feldolgozzák a munka folyamatait, alig találkoznak a filmnyelvvel. De a sokféle gyártási feltétel között született munkák a legritkább esetben tudják csak elmondani, melyik hibájukért melyik szülőjük: megrendelőjük vagy rendezőjük inkább a felelős. Ezen a délutánon — a résztvevők többsége miatt — elsősorban a rendezői kép rajzolódott ki, mely nemzetiségtől függetlenül meglehetősen egységes volt. Több nyelven hallhattunk arról, hogy milyen rendkívüli mértékben megkötik a készítők kezét a megbízók és a megrendelők. A jelenség ráadásul a tv-ben készülő mezőgazdasági munkákra is érvényes, míg a más népekről vagy például a víz alatti állatvilágról készülő filmeket általában nagy közönségsikerrel gyártják, addig az emberekből, mezőgazdaságról készültek színvonal nélküli megoldásaik miatt komoly érdektelenségbe ütköznek. A video sem él kellő módon technikai lehetőségeivel, segítségével pedig két nép sokkal gyorsabban taníthatná egymást. Mert az információ akkor válik értékessé, ha igazán hat, s csak akkor hat, ha ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt is felhasznál. Furcsa, hogy míg a mai magyar játékfilmgyártás legfiatalabb nemzedékének (Go- thár, Bereményi, Xantus) az a gondja, hogy hogyan szelídítse, fékezze a nagyközönség számára is elfogadhatóvá képnyelvét, addig a (most épp mezőgazdasági) szakfilmek alkotói mintha nem is hallottak volna még modern vizuális nyelvről. Funkcióváltás és felelősség Megpróbálták a rendezők vázolni az agrárfilmek funkciójának változását is, mely tovább növeli egyéni vállalkozásuk mértékét. Már nemcsak a termelés módjára kell megtanítani az embereket, hanem szembenézve a szaporodó ökológiai problémákkal — a természet védelmére is. Nehéz feloldani azt az ellentmondást, hogy a termelést elősegítő legmodernebb kémiai eljárások többnyire pusztító hatásúak. A függés és hitvallás összeegyeztetése mellett még további komoly felelősség is terheli az alkotókat: az általuk propagált hatást rögtön fel is kell tudniuk mérni. Az már viszont nem rajtuk múlik, hogy segítségként lehetőségük is legyen találkozni — a dokumentum- és játékfilmek alkotóihoz hasonlóan — a társadalom visszajelzéseivel, pedig talán számukra is fontos lenne, hogy nyomon követhessék művük utóéletét, a bemutatással ne köszönjenek el egyszer és mindenkorra — akár rendelésre készült — produkciójuktól. Károlyi Júlia Költöző könyvtár • A solti könyvtár czerötszáz beiratkozott olvasójának rövidesen új helyre kell járni, ha könyvet akar cserélni. Október 6-án avatják a felújított Vécsy-házat (védett műemléképUIet), ahol helyet kap a helytörténeti gyűjtemény egy része, a Vécsey-emlékszoba és -'kiállítás is. A könyvanyagot i* ezekben a napokban költöztetik. (Straszer András felvételei.) Lehetséges variációk Szombat este a Konopljan- kin család teljes létszámban összegyűlt: a papa — Szergej Petrovics —, a mama — Jelenő Petrovna és a fiuk, — Szasa, ötödéves egyetemista. Nagyon fontos kérdésben kellett dönteniük, és az nem tűrt halasztást. Szétterítettek az asztalon egy csomó teleírt papírlapot, olyanok voltak, rríint az adatlapok, és belemerültek a számításba. — Ez nem rossz variáció — szólalt mea Szása, és kiemelt egy lapocskát. — „Háromszobás lakás, külön bejáratú szobák, tízemeletes ház■ tizedik emelete.” — Tizedik?! Utolsó?! — lázadozott a papa. — Szögezzük le: földszint éx utolsó emelet szóba sem jöhet! Szása néhány kártyát félretett, és folytatta az olvasást: — Gyönyörű kétszobás lakás. 30 négyzetméter. Parketta. ötemeletes ház harmadik emelete... — ötemeletest semmi esetre sem — mondta a papa —, állítólag hamarosan lebontják azokat. Határidőre megy minden tönkre bennük. Gyerünk tovább. — Emlékszel, Szerjozska, mi hogyan kezdtük? — sóhajtott föl a mama hirtelen. — Komfort nélküli társbérletben ... És boldogok voltunk. — Ja), anyuskám, micsoda idők volta\ azok! — nevette el magát az'apa. — De te még tán arra is emlékszel, hogyan élt a dédanyád a jobbágyidőkben! — Jó, jó. ne vitatkozzatok — szakította félbe őket Szása. — Sok variáció van, valamelyiket ki kell választanunk. Talán ezt? „Kétszobás lakás, erdő mellett.. — Messze van, fiacskám — ellenkezett a mama. — Hát aztán, de külön van a WC! — Nem a WC-n múlik a boldogság — élcelődött Szergej Petrovics, és elsőként nevetett gyengécske viccén. — A lakás, Szásenyka, az alapok alapja, tehát pont a tízesbe kell beletalálnunk! A mi adatainkkal meg kell találnunk a legjobb variációt! Szása némán kiválasztott még néhány lapot, és végül megszólalt: — Ez az, ami szerintem nekünk kell: „Kétszobás lakás egy fölújított téglaházban. Ti- zenkétemeletes ház ötödik emelete. Lift. Erkély.” — Ex szemétledobó? — kérdezte a papa. — Természetesen van. Tíz négyzetméteres konyha. — Ez az, amire szükségünk van. No gyerünk, nézzük meg! A papa megfordította a kártyát, a másik oldalon egy leány fényképe volt. A papa kissé elfintorította az arcát: — És ő benne van? — Benne, benne — erősíthette Szása. — Es te szereted őt? — kérdezte a mama. — Ejnye, Lénocska — háborgott Szergej Petrovics —, hát hogy is ne szeretne egy lányt, akinek ilyen lakóhelye van?! Eredj, Száska, hívd föl. És Szása elment, hogy fölhívja a menyasszonyát, akit annyi variáció közül választott ki. Jurij Richter Migray Ernőd fordítása SAJTOPOSTA Hiábavaló volt... (?!) Expressz iküldeményikiénit postázta lapunkhoz elgondolkodtató sonaiit Kuklis Lászióné, aki Fülöp- szálllóson, a 'Adekpuiszita 38. szám alatt äialkiik. Tíz esztendeje foglalkoznak szairvasmarha-tenyésatéssel. Otthoni gazdaságukban miindiiß volt három-négy tehén — néha több —, s most is van ennyi, melyek tejtermelése révén korábban jelentős volt a jövedelműik. Hangsúlyozzuk, korábban, hiszen egy ideje ráfizetéses e tevékenységük. Mégpedig a helyi tej átvevő , jóvoltából”, mert a tisztaságot és a minőséget nem reálisan állapítja meg. A továbbiakat a levélből idézzük: Idén március 10-én e hasábokon már megjelenít a hasonló sérelmünk. s utána jöttek az ellenőrök, akiknek közbenjárásaira azonnal első osztályú lett a tisztasági fok, a zsírtartalom pedig a tényleges, tehát 4,4 és 4,5 százalék között ingadozott. Kevés idő elmúltával újra hallottuk: kifogásolható tisztaságú és nagyon gyenge zsírtartalmú az általunk leadott tej. Mivel a takarmányozásban nem itörténit változás és az állatok étvágya, itejho- zarna is ugyanaz volt, arra gyanakodtunk. az átvevő bosszújáról lehet szó. • Pamasizunkira ismét vizsgálat indult, medymak eredménye: semmi baj a minőséggel. Legutóbb (felvettük a tejért elszámolt összeget, s kiderült, megint csak a minimális, a 3.6 százalékos zsírtar,tatom szerint fizettek. Ebből világossá vált előttünk: hiábavaló volt az illetékesek intézkedései, annak hatása Csák ideiglenes, hiszen a tejgyűjtő velünk szembeni előítéletét semmi sem befolyásolja, pontosabban nagyon is befolyásolja az a tény, hogy menüink panaszkodni. Csakhogy a reklamációkba belefáradtunk. Eladjuk a teheneket, -véglegesen felszámoljuk az állományt. Persze, a tej fogyasztásáról nem mondunk le, melyet mi is a boltiban vásárolunk meg a Jövőben ... Megjegyzés: Év eleje óta egyre gyakrabban futnak be hozzánk a tejátvétel visszásságait taglaló kistermelői észrévételek-bejelentések. S bár ez ügyben többször javasoltuk az illetékesek vizsgálatát, intézkedéseit, ilyesfélékről máig nem hallottunk. Mi továbbra is úgy véljük, kibogozható e gordiuszi csomó, melyre talán célszerű lenne a népi ellenőröknek is felfigyelniük. SZABADSZÁLLÁSIAK KÉRDEZIK: Mi lesz az új út környékével? — Belőlünk, az S. Kovács Lajos utca lakóiból igencsak vegyes érzéseket vált ki a legutóbbi helyi településfejlesztési program, melynek örülünk is, meg nem is. Hogy először gázvezetékkel, később piedig szilárd bur- kollatú úttal gyarapodott szőkébb környezetünk, kétségkívül elismerésre méltó tény, s az életkörülményeink lényeges javulását jelenti. Az ennek fejében előírt pénzügyi kötelezettségünk azonban nagyon megterhel bennünket, nemkülönben a most érvénybe lépett 1000 forintos teho. Félreértés ne essek, korántsem azt mondjuk, hogy a közcélú kiadásaink irreálisan magasak, és azt csökkenteni szükséges. Hiszen jól tudjuk: az efféle beruházások ma már sóik pénzbe kerülnek. Aggályunk van azonban amiatt, hogy a drága kivitelezés nem mindenben felied meg iá műszaki követelményeknek. És Itt kizárólag az új útra gondolunk, melynek némely szakasza any- nyira felemelt szintű, hogy >rólla a szomszédos házaik udvarába folyhat aiz esővíz. Az út menti árok ueyanis tele van kövekkel, törmelékekkel, —, melyek elszállításáról senki sem gondoskodott —, S a csaknem betemetett árok nem vezeti el a felgyülemlett vizet, legfeljebb megkönnyíti útját az alacsonyabban fekvő telkek és az ottani lakóépületek felé. Ezért félünk az előttünk áöló őszi—téli hóniapcktcl, amikor nagy valószínűséggel lehet számítani a bőséges csapadékra. Mindezeket szabadszállási olvasóink panaszai alapján jegyeztük fel, s a közérdekű ügyben felkerestük a nagyközség tanácselnökét, dr. Bak Istvánt, aki ezeket mondotta: — Településünk, fejlesztési tervének megvalósítása során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakosság legszélesebb köre igényeinek a kielégítőére Ezzel kaoosö’atosian nem kis büszkeségiéi. említem, hogy a vétesz- tóik Ó.iVi pji |VÖ7rr)Űés útépítés munkálaton évről évre jé ütemben hafedmink. A miit é.onen a .szóban forgó S. Kovács Lajos utca is bizonyít, ahol az egymást követő esztendőidben (tavaly és idén) került sor a gázhálózat kiépítésére, valamint az út portalanítására. Ami a költségeket illeti, igyekeztünk korlátozni, s ebből adódóan az utak burkolásához sem a maximális összeget, csupán telkenként 8 ezer forintot számoltunk hozzájárulásként. A szintén fejlesztésre szolgáló tehó- ról pedig a községbei!ie.k többsége döntött. Egyébként továbbra is szándékunk, hogy bővítsük a gázhálózatot, s évente beborítsunk kővel, aszfalttal legalább 2—2,5 kilométernyi belterületi útvonalat. Visszatérve aiz S. Kovács Lajos utcaiak aggodalmára, megnyugtatom őket: a kivi telezők a műszaki tervdokumentáció alapján, a technológiai szabályokait betartva dolgoztak, tehát az úttest szintje sem tér el attól, amit a szakemberek megjelöltek. Az viszont igaz, hogy az építéshez fel nem használt kő a helyszínen maradt, de nem feledékenység- ből, hanem azért, hogy a lakók a házuk előtti közterület csinosításához igénybe vegyék. Persze, ahol nincs szükség rá az udvari bejáró, vagy a járdaszél kialakítás álhoz, onnan elszállítjuk. Végezetül az árokról annyit: alkalmas a csapadékvíz elvezetésére. Amelyik szakasza azonban nem eléggé tiszta, rendbe tételére az ottani telek gazdája jogosult és kötelezett. Indokéit esetben a tanács gondoskodik arról, hogy az árok sehol se legyen eltömítve. VÁLASZ CIKKÜNKRE Kártalanították a sertéstartót Szeptember 8-i Sajtóposta rovatunkban a Solton lakó Aipli Sándonnónak üzentük: a vemhes- koca-kiiihelyezési akció keretében az eladó szavatossági felelőséggel tartozik a termelő birtokába juttatott sertés egészségi állapotáért. KözöVük még, hogy az ezzel ellentétes gyakorlat miatti panat- szának kivizsgálásáról ás beszámolunk. Megérkezett szerkesztőségünkbe az Mellékes, a Bács-Kisknn Megyei Allét forgalmi és Húsipari Vállalat válasza: Olvasójuk a június 20-i keltezésű, hozzánk címzett levelében — ehhez állatorvosi igazolást csatolt — jelezte, hogy a 348-as fülszámú kocasüldő kényszervágásra került. Az ebből származó bevétel összegét tőle kértük, de azt közvetlenül a tanácsi váaóhídtól kaptuk meg. E szokásostól kissé eltérő pénzügyi elszámolás következtében késedelmessé vált á további ügyintézés, amely a napokban végül ix befejeződött: mentesítettük a sertéstartót a levágott szerződéses állat árának kifizetési kötelezettsége alól, s egyidejűleg kártérítésben részesült Vadkerti tsz-nyugdíjasok külföldön A soltvadkertl József Attila Termelőszövetkezet rendszeresen gondoskodik nyugállományban levő taglal kulturális, turisztikai Igényelnek kielégítéséről. Az Idős emberek Jártak már hazánk számos festői táján, gyönyörködtek sok művészi alkotásban, legutóbb pedig Csehszlovákiában töltöttek három napot. En Is ott voltam a felejthetetlenül szép élményt nyújtó kiránduláson, bár nyugdíjasként, csak mint alkalmazott dolgozom a közös gazdaságban. Munkámnak jóleső megbecsülése, hogy Ingyenesen eljuthattam külföldre. E program kitűnő szervezéséért és lebonyolításáért a többi társak és a magam nevében ezúton mondok köszönetét a szövetkezet kollektívájának — Irta lapunkhoz küldött levelében a Soltvadkert. Közép- csábor 40. szám alatt lakó Idős Bárány István SEGÍTŐKRE VAN SZÜKSÉG Bővítésre vár a kiskőrösi szociális otthon — Hatvanöt éves özvegyasszony vagyok, kevés nyugdíjból egyedül élék. Gyakran gyengélkedem, s ilyenkor alig, bírom állatni magam: nehezemre esik a bevásárlás, mosás, főzés. Szívesen lemondanék a magányos életformáról, s elmennék oda, ahol szervezetten gondoskodnak az öregekről. de hely hiányában még" csak 'elő sem jegyezték jelentkezésemét ... — Ehigem már régóta- nyilvántartanak a szociális otthoni ellátásra jogosultak listáján, de a beköltözésre vonatkozó értesítés egyre késik. Az éveim meg egyre közelednék a nyolcadik x félé ... * E panaszokat a sok-sok hasonló közűi idéztük, amelyekkel az utóbbi, időben edhalmoztak bennünket Kiskőrösöm és ítérs égében lakó olvasóink. Vájom miért ily lassú a szociális otthoni felvétel és várható-e kedvező változás? E kérdéssel a Kiskőrösi Egyesített Szociális Intézmények igazgatójához, Kertész Bélánéhoz kopogtattunk. — A Hámán Kató utca 13. szám alatti jelenlegi épületünk — válaszoka----, amely az 50-es év ek óta működik szociális otthonként, bizony már elhasználódott és szűkössé vált. Ez okból felújításra szorul, s talán még ennél ix fontosabb a bővítése. Körülményeinket jól érzékelteti, ha közlöm, hogy a 18 személyes otthonban most 30 gondozottunk van. Több mint kétszer ennyien várják, hogy hozzánk jöhessenek, mégpedig nemcsak a városból, de a — 13 községből álló — von- záskörzetből is. — Mivel biztathatjuk ezeket aa embereket ? — Hivatalos döntés van már a nagyarányú építési-átalakítási munkálatokról, melyek összes költsége eléri a 30 millió forintot. A pénz felét megkapjuk a megyei tanácstól, a másik felének előteremtése a mi feladatunk. Voltaképpen a pénzbeni és természetbeni segítőkre számítunk, s ha minden a várakozás szerint történik, jövőre megkezdődhet a kivitelezés. — Kik adakoztak már? •— A Kiskőrösi Állami Gazdaság dolgozói legutóbb egynapi keresetüket ajánlották fel. Más helyi üzemek, vállalatok és szövetkezetek pedig társadalmimun- ka-felajánlást tettek. Természetesen reménykedünk abban, hogy a vonzáskörzethez tartozó tanácsoktól. valamint a településeken működő nagyobb gazdálkodó szervektől is kapunk jelentős pénzadományt. — A bővítés és- korszerűsítés után, várható. ho,gy mindegyik rászoruló idős ember felvételt nyer a kiskőrösi szociális otthonba,? — Előzetes tájékozódásunk szerint a városban és a környező területen élő minden olyan személynek lesz helye nálunk, aki megfelel a jelentkezés teltételeinek. Amia az érdekükben érdemileg nem intézkedhetünk, kérjük <J megértésüket, türelmüket! Szerkeszti: Velkel Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611
