Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

\ A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma az I. félévben • Növekedett a napraforgó vetésterülete. 1986. augusztus 11. <& PETŐFI NÉPE ® 3 EGÉSZSÉGESEN ÉLNI Egyél, igyál Ha össze kellene foglalnunk az egészséges élet titkát, tulajdonkép­pen két parancsot, tanácsot adhatnánk. Nem szabad készakarva ron­gálni egészségünket, s ugyanakkor mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljük azokat a betegségeket, amelyek kivédése hatalmunk­ban van. Tehát: hogyan ne éljünk? Milyen külső és belső veszélyeket vagyunk képesek elhárítani szervezetünktől? E kérdésekre egy kör­zeti orvos. dr. Szerencsi Iván válaszol, aki na'p mint nap szembe kény­szerül nézni az egészségük romlásáért önmagukat felelőssé tehető em­bertársainkkal. (Folytatás az 1. oldalról.) ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek saját épí­tési-szerelési tevékenységének 1966. I. féléves értéke összeha­sonlító áron némileg alatta ma­radit az egy évvel korábbi tel­jesítménynek. A tanácsi vállala­toknál és szövetkezeteknél növe­kedés, a minisztériumi kivitele­zőknél pedig visszaesés volt. Az év első hat hónapjában az egész évre előirányzott saját épí­tési-szerelési tevékenység 46 szá­zalékát végezték el. A fővállalkozásban befejezett fenntartási tevékenység kedvezőt­lenül alakult a múlt év hasonló időszakálhoz viszonyítva. Értéke 218 millió forint volt, s nem ér­te el a bázisidőszak háromne­gyedét sem. A befejezett építő­ipari termelésnek összességében 12 százaléka volt a fenntartási tevékenység. Az elmúlt év január—június hónapjaihoz képest javult a ki­vitelező építőipar termelékeny­sége. A minisztériumi vállala­toknál a növekedés abból adó­dott, hogy az építési-szerelési te­vékenységben foglalkoztatott fi­zikai munkavállalók száma na­gyobb arányban csökkent, mint a saját építési-szerelési tevé­kenység. A tanácsi vállalatoknál és a szövetkezeteknél a csökke­nő létszám növekvő termeléssel párosult. A kivitelező építőipar 1966. I. félévében 10 033 főt fog­lalkoztatott, 7 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. A foglalkoztatottaik havi át­lagkeresete 5670 forint volt az első félévben, a fizikai munka­körökben foglalkoztatottaké pe­dig 5338 forint, mindkettő 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. AGRARGAZDASÄG A megye mezőgazdasági terü­lete 1986. május 31-én 620 ezer hektár volt, az összes földterü­let 73 százaléka. Csökkenő ten­dencia jellemzi ezt az évet is. Ezen bélül a szántó emelkedő, az intenzív művelési ágak — a kert, a gyümölcsös és a szőlő —, valamint a gyep csökkenő irány­zata érvényesült. Az előzetes, adatok szerint a gabonafélék vetésterülete 250,4 ezer hektár, ami az 1985. évit valamelyest meghaladta. A ga­bonafélék közül a legnagyobb vetésterületű búzából 102.7 ezer hektárt vetettek, 4 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. Ár­pából is kevesebb a vetésterü­let, kukoricából viszont 3 száza­lékkal emelkedett az előző évi­hez képest, de nem érte el a tervben előirányzottat. A gabo­nafélék közül a kukorica mel­lett a rozs, a triticale és a za'b vetésterülete is nőtt az utóbbi évben. Az ipari növények közül a cu­korrépa vetésterülete számotte­vően csökkent, a napraforgóé és szójababé növekedett az 1985. éviihez képest. A burgonya szán­tóföldi vetésterületének csökke­nése 1986-iban is folytatódott. Ugyanakkor kedvezően változott a zöldségfélék vetésterülete a szántóföldön, Az 1986. évi 19,8 ezer hektár vetésállomány több mint egytizeddel nagyobb, mint 1985-ben volt. A takarmánynövé­nyeik közül a lucerna és a siló­kukorica vetésterülete kisebb az előző évinél. 1986. június 30-án a megyében tartott szarvasmarha- és sertés­állomány kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A szarvasmar­ha-állomány csökkenése az or­szágost meghaladó mértékű, a sertésállomány változása pedig az országostól eltérő irányú volt. 1985 június óta valamennyi gaz­daságtípusban csökkent a szarvas- marháik száma, a nagyüzemek­ben nagyobb mértékben, mint a kisgazdaságokban. A nagyüze­mekben a sertésállomány az elő­ző évi szintet valamelyest meg­haladta, a kisgazdaságokban vi­szont csökkent egy év alatt. Ugyancsak csökkent a nagyüze­mekből a kisgazdaságokba kihe­lyezett sertések száma. 1986. I. félévében az élelmi­szeripari feldolgozás számára a mezőgazdaság terményei és ter­mékei kedvező alapot biztosítot­tak. A mezőgazdasági üzemek a központi árualapba jóval több kalászos gabonát, zöldség- és gyümölcsfélét értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az ér­tékesített gyümölcs mennyisége 73, a kalászos gabonáé 83 száza­lékkal meghaladta az 1985. I. fél­évit. Egyidejűleg zöldségféléből több mint kétszeresére nőtt a fel­vásárlás. A megye tartósítóipara 18 ezer tonna főzelék-, 29,5 ezer tonna gyümölcskonzervet, valámint 1,8 ezer tonna savanyúságot állított elő, az előző év hasonló idősza­kéihoz képest 45 és 11 százalékkal többet, valamint 21 százalékkal kevesebbet. A megfigyelt három cikk közül csak a főzelékkonzerv külkereskedelmi célú értékesí­tése nőtt, míg a gyümölcskon- zarvé és a savanyúságé elmaradt az 1985. I. félévitől. Az értékesített vágóállat mennyisége 97,8 ezer tonna volt, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés főként az előző évi­nél kevesebb vágósertés felvá­sárlásából származott. A vágó­marha és vágójuk értékesített mennyisége sem érte el az 1985. I. félévit, viszont a vágóbaromfi meghaladta azt. A tej felvásár­lása egytizeddel csökkent, a to­jásé 28 százalékkal nőtt az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyítva. Ebben a félévben a megye szo­cialista ipara 20,2 ezer tonna (a tavalyinál 11 százalékkal több) csontos nyershúst termelt, amely­nek számottevő része a külföldi piacokon értékesük. Az export­célú eladások mennyisége meg­közelítette a 6,2 ezer tonnát, s ez 37 százalékkal haladta meg az 1985. I. félévit. Dinamikus növekedés a csontos sertéshús­nál mutatkozott, míg a csontos marhahúsé elmaradt az előző év hasonló időszakáétól. KÖZLEKEDÉS A Kunság Volán 312 autóbu­szát 1986 első hat hónapjában összesen 38,9 millió utas vette igénybe, 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül 9 százalékkal nőtt a menetrend­szerű helyi közlekedés utasszá­ma, és az előző évek tendenciá­jától eltérően már nem csök­kent tovább a helyközi autóbusz­járatokon utazók száma. Az utasforgalom háromnegyedét a helyi közlekedés bonyolította le. A korábbi évek tendenciájától eltérően lényegesen javult az áruszállítás teljesítménye. 1986 június végéig csaknem 1,9 millió tonna árut szállítottak el rendel­tetési helyére, több mint 9 mil­lió kilométer megtételével. Ez 550 ezer tonnával több áru meg­mozgatását jelentette, mint egy évvel korábban. BERUHÁZÁS Az Állami Fejlesztési Bank Te­rületi Igazgatóságának tájékoz­tatója szerint az év első hat hó­napjában Bács-Kiskun megyében csaknem 1,7 milliárd forintot fizettek ki beruházásokra, folyó v áron tcbb mint másfélszeresét az egy évvel korábbinak. A beruházási kifizetések dön­tési jogkörönként jelentősen elté­rőek voltak. Növekedés az egyéb központi és a vállalati szférá­ban következett be, ugyanakkor a célcsoportos beruházások tel­jesítésére fordított összeg alig több mint fele volt az egy évvel korábbinak. A vállalati beruhá­zások közül elsősorban a hitel­lel, illetve saját forrással meg­valósuló beruházások pénzügyi teljesítése nőtt, több mint _ két­szeresére. Ebben mindenképpen szerepet játszott, hogy a kiemelt kormányprogramokhoz kapcso­lódóan a vállalatok kedvezmé­nyesen juthatnak beruházási forrásokhoz. Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­gának jelentése alapján az _ év második negyedében megélén­kült a tanácsok beruházási te­vékenysége is. Kevés azonban az újonnan induló beruházás, a tanácsok elsősorban a folyamat­ban levő beruházások mielőbbi befejezésére koncentráltak. Az éves előirányzathoz viszonyított teljesítés kiemelkedő volt a ke­reskedelemben, valamint a kö­zösségi, közigazgatási és egyéb szolgál tatásban. Ebben a félévben az állami beruházók 12 jelentősebb léte­sítményt helyeztek üzembe, ösz- szesen 173 millió forint érték­ben. Elkészült a többi között a Bácska Húsipari Közös Vállalat 750 tonna befogadóképességű mélyhűtőháza (üzembe helyezési értéke 84 millió forint), valamint a Dél-alföldi Gázszolgáltató Vál­lalat beruházásában Baján 25,4 kilométer, Kecskeméten pedig 12,7 kilométer földgázvezeték, melynek együttes üzembe helye­zési értéke meghaladta a 23 mil­lió forintot. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS KERESETEK A megfigyelt népgazdasági ágak közül csupán a vízgazdál­kodásban dolgoztak némileg töb­ben, mint egy évvel korábban. A többi népgazdasági ágban fog­lalkoztatottak száma alig válto­zott, vagy csökkent néhány szá­zalékkal. A szellemi foglalkozá­súak aránya továbbra is a keres­kedelemben volt a legmagasabb, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban pe­dig a legalacsonyabb. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagkeresete egy év alatt 4—13 százalék kö­zött emelkedett. A legmagasabb átlagkeresete (6338 forint) a víz- gazdálkodásban foglalkoztatot­taknak volt, de az állami mező- és erdőgazdálkodásiban is 5997 forintot, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazdasá­gaiban pedig 5894 forintot fizet­tek ki. A legalacsonyabb átlag- keresetük továbbra is a szocia­lista kereskedelemben munkát vállalóknak volt, nem érte el még az ötezer forintot sem. PÉNZGAZDÁLKODÁS 1986. I. félévében a lakosság pénzbevételei 11 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel koráb­bit. A szocialista szektorban (a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és a kisvállalkozások nél­kül) az előző évinél mintegy 8 százalékkal több munkabért fi­zettek 'ki, ebben a korábbi bér­emeléseik áthúzódó hatása és a költségvetési bérek átlagnál na­gyobb növelése tükröződött. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknél a kifizetett munkabérek és munkadíjak összege alig volt több a bázisnál. A lakosság ter­mékértékesítésből származó be­vétele csaknem 15 százalékkal nőitt az egy évvel korábbihoz ké­pest. KERESKEDELEM 1986. I. félévében a megye bolt­jai és vendéglátóhelyei több mint 13,5 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, folyó áron 9,5 százalékkal, összehasonlító áron 4,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés meg­haladta az országos mértéket. Bolti élelmiszerekből, élveze­ti cikkekből 3,4 milliárd forint­nyi kelt el. A vendéglátóhelyek mintegy 1,3 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le, 4,9 szá­zalékkal többet, mint 1985. I. fél­évében. összehasonlítható áron kismértékű bővülés tapasztalható. 1986. I. félévében csaknem 1,4 milliárd forint értékű ruházati cikket értékesítettek. Volume­nében az eladás nem érte el a múlt évit. Vegyes iparcikkekből 1986. I. félévében hozzávetőlege­sen 7,5 milliárd forint értékűt adtak el, többet, mint egy évvel korábban. 1986. I. félév végén már 308 bolt és 411 vendéglátóhely mű­ködött a szerződéses, 214 bolt és 43 vendéglátóhely a jövedelemér­dekeltségi rendszer szerint. így a boltok több mint egyötöde, és a vendéglátóhelyek fele tartozik a korszerű formákhoz. IDEGENFORGALOM * 1986. I. félévében a megye ke­reskedelmi szálláshelyeit 50 657 vendég (az egy évvel korábbinál 7 százalékkal több) kereste fel. A külföldiek száma nem érte el az egy évvel ezelőttit. A vendé­gek — különösen a belföldiek — kevesebb időt töltöttek a szállás­helyeken a múlt évinél. « A szállodákban mintegy 29 ezer vendég szállt meg, körülbe­lül másfél ezerrel több, mint az előző év hasonló időszakában. Jóval kevesebb külföldi vette igénybe a szállodákat, különösen a II. negyedévben tapasztalható visszaesés. Az egyéb szálláshelyeknél a mintegy 22 ezer vendég majdnem egytizeddel, s ezen belül a kül­földiek száma 14 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. Jelentősen nőtt a vendég­forgalom a turistaszállásoknál, nyaralóházaknál, mérséklődött a kempingeknél. A fizető-vendéglá­tó helyeket továbbra is hosszabb időre (átlagosan 10—12 napra) vették igénybe. lakAsgazdAlkodAs Bács-Kiskun megyében 1986 első hat hónapjaiban — a beér­kezett használatbavételi enge­délyek alapján — összesen 557 lakás épült, 114-gyel kevesebb, mint az előző év azonos idősza­kaiban. A városokban 21-gyei több lakást vettek használatba a félév végéig, mint egy évvel ko­rábban, a községekben felépített lakások száma viszont csak mint­egy kétharmadát érte el a tava­lyinak. A lakásépítkezések finanszí­rozása során az első félévben igen magas (16,5 százalék) volt az állami erő aránya, ezen be­lül a városokban 28, a községek­ben 3 százalék. A felépített ál­lami lakások döntő hányadát — több mint kilenctizedét — Kecs­keméten és Baján vették át la­kóik. Az egy évvel korábbi 178- cal szemben az idei félévben 161 lakást szüntettek meg; a megye városaiban 5 százalékkal, a köz­ségekben 14 százalékkal keveseb­bet, mint 1985. I. félévében. Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgató­sága 1986. I. felében 1196 új la­kás felépítéséhez, illetve vásár­lásához nyújtott hitelt, ami az előző évinél némileg kevesebb volt. Az engedélyezett kedvez­ményes alapkölcsön összege meg­közelítette a 384 millió forintot, ami 24 millió forinttal volt több, mint az 1985 hasonló időszaká­ban folyósított. Az építési költ­ségek növekedése miatt egyre többen kérnek szigorúbb (8—14 százalékos) kamatfeltételű bank­kölcsönt: egy év alatt a felvett bankkölcsönök összege 1,7-szere- sére, tcibb mint 25 millió forintra emelkedett. EGÉSZSÉGÜGY Az I. félév végén a megye egészségügyi alapellátását 287 körzetben 227 általános körzeti orvos és 53 körzeti gyermekgyó­gyász végezte. Ebben az évben egy új körzetet szerveztek (gyer­mekek részére), Kerekegyházán. Orvosihiány miatt jelenleg négy általános és három gyermekgyó­gyászati körzet betöltetlen a me­gyében (közülük három városban, négy községben található). Az év első felében a napi át­lagos táppénzes létszám, vala­mint a betegség miatt kiesett munkanapcik száma — az előző éveik csökkenő irányzatával szemben — jelentősen emelke­dett. A félév folyamán valami­vel több mint 1,5 millió napot — a rendelkezésre álló összes munkanap 6,7 százalékát — töl­tötték táppénzes állományban. Ez a munikanapkiesés az előző évek azonos időszakaihoz viszo­nyítva csaknem 13 százalékos nö­vekedést jelent, aminek alapvető oka az év eleji influenzajárvány volt. Ebben a félévben naponta át­lagosan 11,8 ezer fő volt beteg­ség miatt távol a munkahelyétől; egy évvel korábban csak 10,5 ezer fő volt ez a kieső létszám. Az összes táppénzes napon belül igen erőteljesen növekedett a gyermekápolás céljából igény­bevett táppénz: a korábbi évek 7—8 százalékos arányával szem­ben az idén meghaladta az egy- tizedes részarányt. OKTATÁS Az 1985/86. tanév végén 6918 diák fejezte be az általános is­kolát, megközelítően százzal ke­vesebb az előző, és 290-nel a két évvel ezelőttinél, a korábbi éveikhez hasonlóan a 8. osztályt befejezők 95 százaléka jelentke­zett továbbtanulásra. Évente ál­talában 400—500 közötti azon tanulok száma, akik az általános iskola elvégzésével nem kérik felvételüket középfokú vagy egyéb intézménybe. A továbbta­nulni szándékozók fele szak­munkásképzőbe, 29 százaléka szakközépiskolába, 18 száza- ka gimnáziumba és néhány szá­zaléka egyéb (szakiskola, gyors- és gépíróiskola) jelentkezett. — Sok betegemnek olyan az életvitele, hogy azzal kihívja maga ellen a sorsot. Talán unal­mas már emlegetni a közkeletű mérgeket, az alkoholt, a niko­tint, amelyek élvezetébe sokan belemerülnek. Van, akit az első infarktusa után sem tudtam rá­venni, hogy hagyja abba a do­hányzást. Se szeri, se száma azok­nak, akik ugyan nem alkoholis­ták, de annyit ittak már életük­ben, hogy károsodtak belső szer­veik: májuk, szívük, veséjük. — Egyél, igyál, ne bánkódjál! — mondjuk sokszor annak, aki­nek jót akarunk. Orvosaink meg ezért bánkódnak? — Az evés bizonyos emberek­nél ugyanolyan szenvedély le­het, mint az ivás. A statisztikák szerint — de nem kell ehhez statisztikai zsebkönyv, elég ki­menni az utcára és nézelődni, — minden harmadik ember el van hízva. Az elhízásnak is sok má­sodlagos hatása van. Fölöslege­sen terheljük a túlsúllyal a szí­vet, hajlamosak leszünk a cu­korbetegségre, nehezebben moz­gunk, ezért kevesebbet is, emiatt még jobban elhízunk, s ördögi kör alakul ki. — S hogyan lehet ebből ki­törni? — Nagyon nehéz. Ha valahol, itt aztán igazán érvényes az a szabály, hogy sokkal könnyebb megelőzni a bajt, mint gyógyí­tani. Gyakran már a terhes anya elrontja a dolgot. Szükségtele­nül sokat, többek között sok cuk­rot eszik, ami a születendő mag­zat inzulinegyensúlyát meg­bontja, s a gyermek cukorbeteg­séggel“ születhet. Gyermekkor­ban folytatódik a túltáplálás, kö­vér lesz a gyerek, nem mozog, s máris továbbadódott egy nem­zedékkel az elhízás. Ha minden­ki csak a szükséges mennyiségű kalóriát venné magához, s nem dohányozna, inna, — egyéb ár­talmakat most ne is emlegessünk —, már akkor is egészségesebb nemzedékek indulhatnának út­nak. — Sokan mondják erre, hogy nagyapám is szerette a nagy evé- szeteket, ivászatokat, ki nem esett a pipa a szájából, csak mi­kor meghalt, mégis kilencven évet élt. — Akik ezzel érvelnek, néhány dologról megfeledkeznek. Példá­ul arról, hogy nagyapjuk ke­mény fizikai munkát végzett, esetleg kilencven évének minden nappalát szabad ég alatt, jó le­vegőn töltötte. A fizikai aktivi­Ezekben a hetekben folyama­tosan készülnek el és jelenttel meg az új oktatási törvény vég­rehajtását szolgáló jogszabályok. Mint azt a Művelődési Minisz­tériumban az MTI munkatársá­nak elmondták, a törvény hatály­balépéséig, szeptember 1-jéig, valamennyi jogszabály megje­lenik, ugyanakkor a minisztérium gondoskodik arról, hogy ezzel egyidejűleg az oktatási intézmé­nyekhez külön kiadványként is eljussanak a rájuk vonatkozó rendelkezések. Ugyancsak augusztusban ad­ják ki azt a gyűjteményes köte­tet, amely tartalmazza az okta­tási törvényt, továbbá a végre­hajtására kibocsátott törvény- erejű rendeleteket, miniszterta­nácsi és miniszteri rendeleteket. E kiadványok segítik majd a zök­kenőmentes tanévkezdést, s azt, hogy az intézmények az oktatási évben önállóan kidolgozhassák a törvény szelleméhez igazodó in­tézményi működési szabályzatu­kat'és házirendjüket, amelyek az eddig központilag előírt, s most a nevelőtestületek hatáskörébe utalt kérdéseket rendezik. Meg­határozzák például a tanítás he­lyi rendjét, az egyes pedagógu­sok munkaköri feladatait, s a diákokra vonatkozó magatartá­si követelményeket. Az iskolák munkáját segítendő a tervek sze­rint a Művelődési Minisztérium folyamatosan közread majd szak­mai útmutatókat és mintákat ezek elkészítéséhez. A törvény hatálybalépése nem jelent az iskolák számára min­den területen azonnali változást: tás, a jó kondíció alkalmas arrar hogy közömbösítse az egészség­rontó hatásokat. De ha ezek hiá­nyoznak, s a táplálékielvátel nem áll arányban a kalóriaszükség­lettel, bizony nem élhetünk meg ilyen nagy időt. A jól karban­tartott szervezet még a rák el­len is tud védekezni egy olyan javító enzim révén, amely a rá­kot közvetlenül előidéző génsza­kaszt kijavítja. De, a példánál maradva, nem mindegy, hogy eggyel — a dohányzással — több rákkeltő tényező vesz körül ben­nünket manapság, vagy keve­sebb. — Mindezek nagyon logikusak. Attól tartok azonban, hogy mind­erről sokan nem tudunk. Am akik tisztában vannak a veszé­lyekkel, sokszor azok sem tart­ják be az egészséges élet szabá­lyait. Miért? — Mint már mondtam, a meg­előzőmunkánk nem megfelelő. Szajkózzuk a tudnivalókat, de nincsenek a felnövekvő generá­ció előtt pozitív példák. Hall­gatom a tanácstalan szülőket: ők elmondták gyerekeiknek az in­telmeket, s azok mégis rászoktak a cigarettára. Aztán kiderül: mind a ketten dohányoznak. Aki abban nő fel, hogy az ivás, a do­hányzás férfias dolog, bizony később már nem tud szabadulni ettől a magatartástól. — Az egészséges táplálkozás: ellen van egy közkeletű, s oly­kor nem is megalapozatlan el­lenvetés. Egészségtelenül olcsón, egészségesen drágán lehet táp­lálkozni. — Nem élek a szintén olcsó fordulattal, amely szerint ha az italra fordított milliárdokat a társadalom az egészséges táplál­kozásra fordítaná ... Azt hi­szem, ha azt az összeget, amelyet a fölösleges kalóriabevitelre köl­tünk, inkább zsírmentes, fehérje-, vitamin- és rostdús ételekre ad­nánk ki, nem kerülne többe az egészséges táplálkozás sem, mint a jelenlegi. — Mi kell még az egészséges élethez? — Nagyon fontosak a lelki té­nyezők is. Hogy harmonikusan, belső egyensúlyban, az életet megkeserítő gyűlölségek nél­kül éljünk, s ne hajszoljunk min­denáron az egészségnél százszor kevésbé fontos, vélt értékeket. Ezzel nemcsak a magunk, ha­nem embertársaink egészsége­sebb életét is elősegíthetjük. Gőz József a jogszabályok alkalmazása ugyanis folyamatos, épít az előz­ményekre, és figyelembe veszi a megvalósítás lehetőségeit is. Így továbbra is a meglévő tantervek és óratervek határozzák meg az iskolák tartalmi munkáját, és több rendelkezés — például a tankötelezettségről szóló — csak az 1987—88-as tanévi beiskolá­záskor lép érvénybe. Az oktatási törvény végrehaj­tását szolgáló minisztertanácsi és miniszteri rpndeletek közül már több megjelent a Magjmr Közlöny hasábjain. Olvasható egyebek között a tankötelezett­ségről szóló miniszteri rendelet is, amely megteremti a gyerme­kek fejlettségéhez igazodó isko­lakezdés jogi feltételeit, valamint a szaktanácsadásról szóló, amely a kialakítandó szaktanácsadói há­lózat rendszerét és feladatait ha­tározza meg. Az óvodákról, valamint az alap­fokú nevelési, oktatási intézmé­nyek működéséről, majd ezt kö­vetően a középfokú intézmények­ről, továbbá a zeneiskolákról megjelenő rendeletek tartalmaz­zák egyebek között a nevelőtes­tületek, szakmai munkaközös­ségek, valamint a tanulói és szü­lői közösségek döntési, vélemé­nyező, és javaslattevő jogkörét, az intézményekbe való felvétel és átvétel rendjét, a pedagógusok képesítési előírásait. A tanulmá­nyi kérdések közül „azok szere­pelnek itt, amelyek a tanulásihoz való jog gyakorlásával közvetlen összefüggésben vannak, mint pél­dául az értékelés szabályai, a to­vábbtanulás feltételei. OKTATÁSI TÖRVÉNY Sorra jelennek meg a végrehajtási jogszabályok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents