Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-11 / 188. szám
4 ® PEJTÖFI NÉPE Ö £986. augusztus 11. ÚJ BEMUTATÓ SZEGEDEN Mikszáth különös házassága A szegedi dóm színpadáról a múlt hét végén búcsúzott a Jézus Krisztus Szupersztár rookopera, hamarosan jön. ugyanide Puccini Toscája, de a Tisza-parti város nyári ünnepi hetei addig sem szűkölködnek eseményekben. Az újszegedi szahadtéri színpadon és a városháza udvarán is változatos műfajú előadásokat tartanak. A tanácsháza hangulatos „szabadtérijén” csütörtökön este mutatták be Görgey Gábor Mikszáth különös házassága című színművét. A kétszemélyes darab próbáin felkerestük a szerzőt, s a darab születéséről, a szegedi előadásról beszélgettünk. — Mikor írta a darabot? — Tíz évvel ezelőtt fejeztem be a darab írását, s a rá következő évben volt a pesti ősbemutatója. — Mikszáthnak van egy Különös házasság című regénye... — Munkám nem a regény színpadi változata. Mikszáthnak van egy Különös házasság című regénye és volt egy regényes különös házassága. — Miért volt regényes, és miért különös ez a házasság? — Elárulhatom, miután életrajzi tény és nem kitalált, váratlan színi fordulat. Mikszáth kétszer nősült és mind a kétszer ugyanazt az asszonyt vette feleségül. — És ezt írta meg? — Egy tulajdonképpen banális életrajzi krónika színpadra ültetése nem érdekelt. De izgatott a téma, meg akartam írni, ha egy kis „csalás” árán is. — Ügy, hogy a tényeket kissé elferdítette... — Igen, de a tények lényege változatlan maradt. A valóságban Mikszáthné Mauks Ilona férje halála után megírta és publikálta emlékezéseit. Itt követtem el a „csalást”, ugyanis az életrajzi- lag valótlan, de érzelmileg hiteles és felforrósult szituációba helyezve alakjaimat, úgy írtam meg a darabot, hogy Mauks Ilona már Mikszáth életében elkezdi írni visszaemlékezéseit. — S a darabban mit szól ehhez Mikszáth? — Állandóan beleszól, korrigál, kioktat, zsörtölődik. Olyanok ők, mint egy baleset szemtanúi. Mindenki másképp látta és idézi fel a látott és megélt tényeket. Ebben a hol lírai, hol zsörtölődő vitában megélik a régmúlt életepizódokat, sőt elképzelnek jövendőbelieket is. Miután nem mindig emlékeznek pontosan, és főként nem mindig azonos módon, a kétféleképpen rögződött emlékek között alakuló vitájukban az egymást kiigazító zsörtö- lődéseket, a felidézett múlt kettős fénytörése nyomán megszületik a kétféle elképzelésről egy harmadik változat, a közönségé. — Tehát a képzeleté? — Szerepe van a darabban a dokumentumok bizonyította tényeknek, de a képzeletnek, a fikciónak is. Egyszóval nem dokumentumjátékról van szó, ám azért hitelességre törekedtem. A köz- tudatban élő pipázgató, kiegyensúlyozott, kedélyes öregúr helyett vagy mellett a keményebb, érdesebb, modernebb Mikszáthot akartam bemutatni. — Ki rendezte, kik játsszák? — Sándor János rendezte, Tol- nay Klári, és Mensáros László játssza. — Hányszor? — A csütörtök esti bemutató után pénteken, szombaton, vasárnap, majd augusztus 14, 15, 16, 17-én lesz vendége a városháza udvarának Mikszáthné és Mikszáth. T. L. Az európai rajzmüvészet remekei Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban ö A Szépművészeti Múzeum a modern külföldi naj agy űjfcarnény európlai hírű lapjait mutatja be a műfaj kedvelőinek. Közülük a legtöbbéit — szám szerint 259 darabot — a művészet és a múzeum önzetlen, nagy barátja, Majovszky Pál ajándékozta 1935- ben. Biztos kvaliitásérzákkel, kiváló ízléssel, anyagiakat sem kímélve válogatta össze, főleg a francia rajzmüvészet remekeit. A sizakszerűen rendezett kiállítás végigkíséri azt az utat, mely a látás történetének nagy forradalmán, a 19. századon ált vezet a kortárs művészetig. A bemutató hazai vonatkozásokban sem szűkölködik. A 19. század elején a magyar főúri megrendelők által sokat foglalkoztatott J. Kriehuber leheletfinom akva- reűiljeivel indul, és R. Alt pestbudai látképeivel: folytatódik a hazai műemlékek kedvelőinek gyönyörűségére. A 19. század művészetének egyik uralkodó • áramlata a múlt kötöttségei alól felszabadulást jelentő romantika vö’lt. Legnagyobb mestere. Delacroix lendü- *etes, Szent Sebestyént ábrázoló tollrajza csak a legnagyobb régi mesterek műveihez mérhető. A fejlődés további irányát a természethez forduló' barbizoni festőik jelölték ki. Művészetüket Daubigny és Rousseau hangulatos tájai ismertetik meg a közönséggel. Az iskola nagymestereit, Corots és Millet-t kréta- rajzok képviselik. A barbizoni mesterek baráti köréihez tartozott a francia karikaturista, Daumier. A francia realizmus vezér- egyénisége Courbet volt, s Guys az első, aki felfigyelt a kialakuló párizsi nagyvilági életre, A tárgyaik tudott képét megörökítő realizmust felváltó imprasszionizmus a tárgyak optikai illúzióját adta. Művósizeiinek fényes sorát legnagyobb mesterük, Manet párizsi utcáit ábrázoló ecsetrajza. .Renoir ragyogó szín- viilágú akvarellijei, Sisley-nek a moret-i templomot ábrázoló, kékes árnya latokkal mélyített fcré- tarajaa, vailamint Picasso és Degas ritka lapjai képviselik. Az impresszionisták második nemzedékéhez tartozó Toulouse- Lautrec a modern rajz és vonal egyik kiemelkedő művésze a korabeli ihíres mulatóról, a Moulin Rouge-ról készített karikatúraszerű pillanatfelvételt. Az impresszionista művészei felbomlását jeteő poiBitillizmusit képviselő Seurat és Signac mellett a korszakos Cézanne its szerepel több művel. Ö volt a nagy forradalmár, aki a huszadik század mestereinek irányt mutatott a kubizmus felé a tér és testek szerkezetének hangsúlyozásával. A holland Van Gogh az express zionizm,us elindítója volt, érzelmileg túlfűtött képeivel. A 'kiállításon első, szociális indítékú, sötét korszakának jellegzetességeiről valló, munkásasszonyt ábrázoló szénrajza szerepel. Az impresszionizmust felváltó harmadik irányzat a dekorativitás vollit, amely e kiállításon Paul Gauguin műveiben jelentkezik. Ezen áramlat örökösei voltaik a Vadak és a Nabis-csoport képviselői, akik közé Bonnard mellett a magyar Rippl-Rónai ds tartozott Párizsban töltött ifjúsága idején. Már a huszadik századért kö- sziönti Picasso korai Anya gyermekével című rajza, mely első nagy stílusváltásának idején, 1905-ben készült. A századfordulón Közép-Euró- pában virágkorát élő szecesszió, a bécsi nagy mesterieket képvi• Picasso: Anya gyermekével. selő Klimt különleges lapja sokat ellárud a korszak erotikával túlfűtött légköréből. A fiatalon meghalt Schiele viszont az ex- presszionizmus úttörője volt. A most reneszánszát élő Kokoschka is tanulmányozható a bemutatón egy kiváló lappal. Századunk tudományos világszemléletének megfelelően az absztrakt irányzatokhoz tartozó művészek a valóság szerkezetét akarják feltárni különféle geometriai formációkba sűrített alakzat okkal. Ide sorolhatók Van Doesburg archiitekturális jellegű kompozíciói, Delauney finom pasztelljia. Napjainkba vezetnek át a szocialista indíttatású művészetet képviselő Kollwitz és Lea Grundig politikai hitvallás erejével bíró művei. B. I. / Tardi Gábor: /lakótársak (6.) — Nem tudom..., — Nem is sejti? — Nem ... — Máris mondom. De előtte egyet áruljon el: papírja is van a szakmájáról, vagy csak feketén dolgozik? A kőműves ezt kikérte magának: őnéki nem csupán szakmunkás-bizonyítványa, hanem mesterlevele is van. — Nagyszerű! — veregette a vállát Bakos Áron. — Akkor igazán semmi akadálya nincs, hogy felépítsen egy villát. A kőművesnek időre volt szüksége, hogy megszólaljon. — Miről van szó? — csuklóit. — Milyen villáról? — Kis barátnőm édesanyja említette, hogy szüksége lenne egy ügyes kezű kőművesre, akire rábízhatná az építkezést. Nem gondol túlságosan nagy épületre, legfeljebb harminc—negyven négyzetméterig lehet elmenni. — Az putri... — Ne feledje, Dénes úr, hogy kellő szaktudással kis területre is lehet ékszert varázsolni. Mindez kizárólag magán múlik. Feltéve, ha vállalja. Ha nem, más után nézek. — A szaktudással, azzal nincsen baj — mondta sebesen a kőműves. — De mindenekelőtt látnom kell a tervrajzot, a statikai terveket... — A tervekre ne legyen gondja, elkészültek hiánytalanul. Kizárólag kivitelezőre van szükség. Á kőműves tétovázott; az első pillanat diadalmas örömét aggály váltotta fel. — Még ha kicsi is az a nyaraló, egymagámban nehézkes fölhúzni — mondta. — Embert kell szereznem. Segédmunkást. — Az már a maga dolga — tárta szét a karját Bakos Áron. — Most arról beszéljen, mennyi idő alatt tud elkészíteni egy költségvetést. — Az a tervektől, meg a tereptől függ. — Tehát pillanatnyilag nem képes hozzávetőleges árajánlatot mondani? A kőműves határozott volt: nem szokása belebeszélni a vakvilágba, megvan a véleménye az olyan „mesteremberekről”, akik a munka felvállalásakor csábítóan kevés összeget mondanak, aztán ahogy halad az építkezés, úgy dagad a számla, miközben a tulaj kényszerhelyzetbe kerül, mert vagy fizet, vagy félkész marad az építmény. Ellenben ő kellő mérlegelés után, becsületesen állapítja meg az árat, amihez mindenképpen ragaszkodik, ha törik, ha szakad. — Rendben van — sóhajtotta Bakos Áron. — Akkor szedelőz- ködjön, mert meglátogatjuk a mamát. Hamarosan indulunk. A kőműves pillanatnyi habozás után kieresztette a hangját, ugyanakkor büszke volt, hogy SAJTÖPOSTA ROKKANTAK, IDŐSEK FIGYELMÉBE: Mit ír elő a munkajog? A lapuinkat levélben, telefonon, vagy személyesen felkereső, és az ötödik X-en jóval túl lévő olvasóink sorában mind többen kérnek munkaügyi felvilágosítást, tanácsot. Ami érthető, hiszen, aki vállalatnál, szövetkezetben, intézménynél, esetleg magánmunkáltatónál dolgozik, kivétel nélkül szerződés, (kétoldali megállapodás) alapján foglalkoztatott; kötelezettségét és jogát törvényes normák szabályozzák. Csakhogy ez utóbbiakat — mert nem forognak közkézen — nem mindenki ismeri, mint ahogy a munkaadó- jára vonatkozó munkajogi előírásokkal sincs mindenki tisztában. Az előzőekre óhatatlanul következtethetünk a nemrégen hozzánk érkezett két levélből is, melyek feladója az Izsák. Csokonai u. 9. szám alatt lakó Rácz Sándorné, valamint a Kecskemét, Bocskai u. 26. II/2. szám alatt lakó Gulyás Kis Ottó. Kérdéseikre a megyei tanács munkaügyi osztályának szakembereitől dr. Tóth Imre osztályvezetőtől és dr. Kiss Ferenc főmunkatárstól kaptunk választ, s mivel, a részletek figyelemre méltóak, és főleg a rokkantakat, meg az idős munkavállalókat érdekelhetik, közzétesz- szűk: — A rokkantsági állományba kerüléssel egyidejűleg megszűnik-e a munkaviszony? — Nem. Ilyesféle automatikus intézkedésre nincs lehetősége a vállalatnak, mely kérelemre hosszabb fizetés nélküli szabadságot adhat dolgozójának, akit a munkaképessé válása esetén újból köteles alkalmazni, feltéve, ha üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében megrokkantról van szó. — Mit tehet a cég, ha nem kívánja fizetetten szabadságban részesíteni a rokkantsági nyugdíjast? — Felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát. Állapotjavulása után azonban ismételten állományba kell vennie a visz- szatérő alkalmazottat, a már említett indok alapján. — Mi a teendője munkahelyén az öregségi nyugellátásra jogosultnak? — Ha, igény van munkájára, tovább dolgozhat, ha nincs, akkor a munkaviszonya megszüntetésének lehetőségei között választhat: vagy ő adja be írásos felmondását, vagy a vállalat mond fel, s mód van a közös megegyezésre is. — Melyik megoldás a leggyakoribb? — Az 55. életévükhöz közeledő nők, s a 60. életévükben járó férfiak zöme saját felmondás révén búcsúzik kenyéradójától, ha letöltötte a szükséges szolgálati időt, mely jelenleg 10 esztendő. Sokan, előzetesen jelzik főnökeiknek szándékukat, s utána nyújtják be hivatalos kérelmüket. Ez utóbbi gesztus azért fontos és kívánatos, mert így kellően felkészül a cég arra, hogy a munkában töltött utolsó napon elszámoljon dolgozójával-; kifizeti munkabérét, és egyéb járandóságát. — Előfordulhat, hogy a munkáltató halogatja a munkaviszony megszüntetését? — A vállalatnak jelentős gazdasági érdekei fűződhetnek az Idős munkavállaló szakismereteinek hasznosításához, vagyis a további foglalkoztatásához, de felmondásában senkit sem gátolhat. Jogszerűen jár el viszont, ha ilyen dolgozója munkájára a felmondása egész ideje alatt igényt tart. — Mikor mondhat fel a munkaadó a nyugdíjazása előtt álló személynek? — Bármikor. Ilyen intézkedés után azonban kötelező mentesíteni a dolgozót a munkavégzés alól, mellyel kapcsolatosan a kollektív szerződés, illetve a munkaügyi szabályzat tartalmaz kiegészítő rendelkezéseket. — Mit jelent a közös megegyezéses módszer? — A felmondási idő, valamint a munkavégzés alóli felmentés mértékében megállapodik a munkaadó és a munkavállaló. — Melyek a főbb tudnivalók a korkedvezményes munkakörből való nyugdíjazáskor? — Az e feladatkörben dolgozók maguk döntik el, élnek-e, s mikor, a kedvezménnyel. Ameny- nyitben tovább dolgoznak, a vállalat csak az öregségi nyugellátásra jogosító életkoruk betöltése utáni 15. naptól kezdődően szüntetheti meg munkaviszonyukat felmondással. Védtelen a közterület? Mint ingatlantulajdonos, kötelességszerűen tisztogatom, remidben tartom a lakóépületem előtti járdaszakaszt. Tapasztalatom szerint még •nincs sok követőm, sőt... Közvetlen szomszédságomban, a Széchenyi tár 23. szám alatt bérlakások vannak, melyek — 3 évvel ezelőtt kezdődött — felújítása véget ért. A törmelékék, építési maradványok egy része azonban még hetekig a korábbi helyén, a járdán és úttesten maradt, következésképpen a térség enyhén szólva elhanyagoltnak, gazdátlannak tűnt, E különös miliőt feltehetően megszokhatták a kicsinosított otthonok bérlői, akik közül többen megjelennek délutánonként-— leginkább hétvégeken — az ablakoknál, s miközben dohányoznak, rutinos mozdulattal dobják a járdára az üres gyufásdobozt, a papírgalacsint stb. Másök az elfogyasztott gyümölcsök magjától szabadulnák meg ugyani- ilyen módon. Érthetetlen számomra, miért védtelen a közterület a városközpontban is... — írja levelében a Kecskemét, Széchenyi tér 25. szám alatt lakó olvasónk. MEGJEGYEZZÜK: Aki a környezetet szennyezi, a köztisztaság szabályait sérti meg, így hát joggal részesülhet elmarasztalásban, figyeímisztetésben banki — például egy érintett lakos, vagy éppen az arra járó idegen — által. A iközterületfelügyelők ilyenkor helyszíni pénzbüntetést kötelesek kiszabni ! nem hagyta magát lekenyerezni: — A lakbért azért ki kell ám fizetni! — Lakbért? Persze, a nyhnyá- nak... — Tőlem mindig előre kéri. — Velem is próbálkozott, de én megmondtam neki: idővel, kedves Pálné, idővel... Es any- nyit, amennyit jónak látok. — Ez tisztességtelen — mondta a kőműves. — Tisztességtelen? — nevetett fél Bakos Áron. — Egy ilyen penészvirágos odút pénzért kiadni, ebből tőkét harácsolni, talán nem tisztességtelen? A kőműves hallgatott egy darabig. — Azért csak fizesse ki azt a lakbért — mondta. — Jól van, majd fizetek — legyintett Bakos Áron, azzal megfordult, hogy elvégezze az ébredés utáni teendőket. — Ha lesz kidobnivaló pénzem ... 6. —•Megiszunk egy italt? — kérdezte a fiatalember útközben. A kőműves érezte, a kérdés nem más, mint burkolt felhívás, majdnemhogy követelés arra vonatkozóan, hogy fizessen egy — netán kettő, vagy még több! — italt ennek a bizonytalan létű embernek. Viszont azt is meg kell adni, egy pofára valóra valóban rászolgált, ha mással nem is, a múltkori flancos nedű odakínálá- sával, hogy a babája pereputtyánál történt beajánlásról ne is essék szó. Rásandított oldalról. — Aztán mit inna maga? — kérdezte leereszkedően. — Azt hiszem, ilyen melegben egy sör mindkettőnknek jólesne. — Nem bánom, befordulhatunk a restibe. A vasútállomás végénél voltak, mellettük tépett szárnyú kiscsi- bék próbáltak riadtan átrepülni a fehérre meszelt kőkerítés túloldalára. Bakos Áron megtorpant. — Inkább egy kellemes drinkbárt ajánlanék — mondta. — Itt található a közelben, a választék bőséges, a kiszolgálás udvarias. Kőporral hintett úton lépkedtek, a járdát kétoldalt enyhe lejtésű árok szegélyezte, a kertekből frissen nyírt gyep illata áradt, néhol öntözőberendezés permetezte körbe a vizet. — Némelyik dolgozónak az egész vagyona a nyaralójában fekszik — jegyezte meg a kőműves, az egyik erődítményhez hasonló épület előtt. — Naiv lélek maga, Dénes úr — mondta Bakos Áron. — Mit gondolt, ennek a villának nincs meg a párja valamelyik nagyváros zöldövezetében? (Folytatjuk.) ÜZENJÜK Iványi Andrásnak, Kalocsára: A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatósága szerint a ha zánkban legismertebb OIRT urh-sávban, tehát a 66-tól 73-ig terjedő MHz-en gyakorlatilag nincs lehetőség az adóhálózat további fejlesztésére, mert a jelenleg ott működő — a Kossuth, a Petőfi és a 3. műsort, valamint a körzeti programokat továbbító — rádióállomások számának növelése elháríthatatlan vételi zavarokat okozna. Így a Kossuth- műsor sztereóban történő tervezett sugárzására csak a' másik, vagyis a CCIR-sávban, a 87,5 és a 108 közötti MHz-en kerülhet sor. Az 1979-es Rádióigazgatási Világértekezlet határozatának megfelelően a Magyar Posta több új urh-adó részére foglal frekvenciákat ezen ultrarövid hullámú sávban,, ahol a ikabhegyi adó máris napi 11 órán át a Da- mubius-rádió — kereskedelmi, vállalkozásban készített — idegenforgalmi műsorát, 18 órától a 22 órás hírek végéig pedig a Kossuth-programot közvetíti sztereóban. Dr. Miklós Jenőnek, Kecskemétre: Az utóbbi időben sok bírálat éri a városi tömegközlekedésgazdáit, akik állítólag, keveset tesznek annak érdekében, hogy a buszok olyan helyen álljanak meg, ahonnan könnyen, egyszerűen elérhető a nemrégen új címre (a Komszomol térről a Nyíri útra) költözött megyei szakorvosi rendelőintézet. Az ezzel kapcsolatos véleményekből, javaslatokból bőven jutott a tanácstagi fogadóórákra is. Most értesültünk róla, hogy az illetékesek tüzetesen foglalkoztak a közérdekű észrevételekkel és megállapították: a szóban forgó járóbeteg-ellátó intézmény nincs messzebb a környékbeli buszmegállóktól, mint amilyen távol volt a régi intézmény a Széchenyi téri és a Hock János utcai megállóhelyektől. Ennek ellenére azt tervezi a városi tanács, hogy átépítik a Nyíri út — Akadémia körút kereszteződésénél lévő csomópontot, s a munkálatok végeztével a Volán-megállók közelebb kerülnek a rendelőintézethez, mely addig is megközelíthető a 6-os, 12-es, 13-as és 20- as, valamint a napközben sűrítve közlekedő 21/1-es buszokkal. Nagy Ákosnak, Soltvadkcrtre: A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezése értelmében az étkezési célra rendeltetett, s általában 20—30 perces időtartamú munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni a nem fizikai állományban dolgozóknak, továbbá a fizikai foglal- kozásúaknak is, ha azt a munka jellege lehetővé teszi, a termelési, gazdálkodási érdekek sérelme nélkül. Nem részesülhetnek efféle kedvezményben azok, akik a munkakörüknél fogva bármikor étkezhetnek, vagy készenléti szolgálatosak, illetve napi 6 órás vagy annál rövidebb munkaidőben dolgoznak. A munkaközi szünet kiadásának, s a vele összefüggő díjazásnak a szabályzatát a kollektív szerződés tartalmazza. Süveges Ferencnének, Kiskunfélegyházára: Sérelmezi, hogy fél évvel ezelőtt elhunyt férje után ma sem kap hozzátartozói ellátást, jóllehet már több levelet küldött ez ügyben a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, mely egyszer sem válaszolt. Bár e- hallgatás, meg az elmaradt intézkedés okáról nincs értesülésünk, feltételezzük, hogy az igény szakszerű benyújtásával léhet baj, ugyanis ilyen esetben formanyomtatvány használata szükséges. Gondjának mielőbbi megoldása érdekében kérjen segítséget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjétől, Brecska Emilné igazgatótól. (Cím: Budapest, XIII. kér. Váci út 73. 1820) Sz. J.-nének, Hetényegyházára: ön és férje három kiskorú gyermekükkel laknak albérletben, s e jogviszonyt felmondással akarja megszüntetni a tulajdonos, aki eladja az ingatlanát. Ha a felmondásra az albérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően kerül sor, akkor nincs ok az ellenszegülésre. Különben kényszerhelyzetről van szó, melybe önöket semmiféle jogcím alapján nem hozhatja a bérbeadó. Vitájukat nem sürgetően, sokkal inkább türelmesen, megértéssel, s legfőképpen kölcsönös megegyezéssel célszerű rendezni. Ha azonban ilyesmi nem lehetséges, forduljanak védelemért bírósághoz, a tanácstól r> - *ig kérjék, hogy a korábbi igénylésük alapján minél előbb önálló lakáshoz juthassanak. Tamás Gyulának és több idős olvasónknak: A dolgozó nyugdíjast épp úgy megilleti a munka- viszonyban töltött 25, 40 és 50 év utáni, az egyhavi személyi alapbérrel megegyező jubileumi jutalom, mint az aktív állományban foglalkoztatott személyt. Ezt az összeget külön kérelem nélkül köteles kifizetni a vállalat.
