Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

2 0 PETŐFI NÉPE 0 1986. augusztus 11. LIBANON Várakozás és találgatások SZENÁTUSI DÖNTÉS Négymilliárd dollár az űr­fegyverkezésre Rendkívüli ülésen fogadta el szombaton az amerikai szenátus a jövő évi pénzügyi évre szóló, 295 milliárd dolláros katonai költségvetést. Ez az összeg körül­belül 25 milliárddal kevesebb, mint amit eredetileg a kormány - kért katonai célokra, de még mindig kilencmilliárddal több, mint amit a képviselőház szándé­kozik megszavazni. Az űrfegyverkezés folytatására csaknem négymilliárd dollárt szavaztak meg, többet, mint a jelenlegi év előirányzata, de több mint egymilliárddal kevesebbet, mint amit Reagan nyomatékosan követelt. A szenátus nem fűzött olyan kiegészítést a költségvetés­hez, mint amilyet a képviselőház pénteken fogadott el s amely a nukleáris fegyverkísérletek mo­ratóriumát elvben kötelezővé tenné az Egyesült Államok szá­mára a jövő év elejétől. Csupán egy határozatban kérte fel Rea­gan elnököt a fegyverkísérletek eltiltásáról folytatott tárgyalások felújítására. A szombati vitában Moynihan New York-i szenátor olyan ki­egészítést akart a költségvetéshez fűzni, amely megtiltaná a Szov­jetuniónak eladandó amerikai ga­bona állami ártámogatását, ezt azonban nagy többséggel lesza­vazták. A szenátus egyúttal jóvá­hagyta azt is, hogy megnöveljék az államadósság felelős határát. Ez lehetővé teszi, hogy a költség- vetési deficit fedezésére újabb hiteleket vehessenek igénybe. Az új felső határ meghaladja a 2300 milliárd dollárt. BEJRÚT Hírzárlat van Bejrútban a ku­lisszák mögött zajló politikai al­kudozásokról — de általános vé­lemény szerint a politikai légkör jó. Rasid Karami kormányfő re­ményét fejezte ki, hogy a követ­kező hét „komoly dolgok tanúja lehet”. A hírek szerint a minisz­terelnök azt fontolgatja, hogy mi­korra hívja össze „párbeszéd bizottságát” — ami tulajdonkép­pen a libanoni minisztertanács­csal egyenlő. Nabih Berri, az Amal-mozga- lom vezetője már Damaszkusz- ban tartózkodik és rövidesen — állítólag — oda várják Valid Dzsumblattot is, a Haladó Szo­cialista Párt vezetőjét. Damasz­kusz még nem mondta ki a vég­ső szót a muzulmán erők e „bé- külékeny” indítványával kapcso­latban, bár vasárnap az is isme­retessé vált, hogy „magasrangú szíriai küldöttséget” várnak Di- manba, a maronita pátriárka nyári pihenőhelyére. A libanoni politikai légkört megint a várakozás és a találga­tások jellemzik — írták vasárnap a bejrúti lapok. Szíria egyelőre kivár — egyfelől nem akarja el­riasztani lehetséges keresztény szövetségeseit, másfelől azt sem akarja, hogy libanoni szövetsé­gesei között vita robbanjon ki. Berri, az Amal vezetője kétféle­képpen nyilatkozott: a nyilvános­ság előtt méltatta a békekezde­ményezés lehetőségét, magánbe­szélgetés során azonban kitart az államfő bojkottja mellett. A muzulmán erők elvben a Damaszkuszban tavaly decem­berben aláírt háromoldalú (ke­resztény—muzulmán) egyezmény birtokában kezdik a tárgyaláso­kat — az egyezmény holt betű azóta is. Kérdéses, Damaszkusz mennyire tartja magát ahhoz a közléséhez, hogy immár csak az egyezmény szelleméhez — és nem betűjéhez — ragaszkodik. Ebben a kérdésben azonban Li­banonban sincs egyetértés. A politikai megbékélés kilátá­sa Bejrútban némi nyugalmat teremtett: egyelőre nincsenek harcok és a nyugat-bejrúti „biz­tonsági terv” is sikeresnek mond­ható. Éjjel ellenőrzik az autó­kat, nappal pedig regisztrálják a bankrablásokat — amelyek vál­tozatlanul folytatódnak. Bejrút azonban változatlanul és hetek óta hermetikusan ketté van vág­va: a „zöld vonal” mentén az orvlövészek birtokolják a tere­pet, megbénítva nemcsak a tör­vényhozás, de a főváros lakosai­nak életét is. Előkészületek szeptemberre Könnygázt vetett be tüntetők ellen a svájci rendőrség. Az al­pesi ország fővárosában, Bernben mintegy 700 fiatal tüntetett az amerikai nagykövetség belőtt. El­sősorban a nicaraguai ellenfor­radalmároknak nyújtandó 100 millió dolláros amerikai segély ellen tiltakoztak. A tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a kö­vetséget őrző katonákra. Genfi mérleg Előzetes mérleget von a genfi leszerelési értekezlet idei ülésszakáról a TASZSZ szovjet hírügynökség. A kon­ferencia különbizottságai vár­hatóan még ebben a hónap­ban befejezik munkájukat. A legnagyobb érdeklődés a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó különbizottság munkáját kíséri. Az itt elért haladás nagyrészt a Szovjet­unió április 22-i kezdemé­nyezéseinek köszönhető. Az űrfegyverkezés meg­akadályozásával foglalkozó különbizottság munkájában viszont nem sikerült megkez­deni az érdemi tárgyalásokat egy nemzetközi egyezmény kidolgozásáról. Az általános leszerelési program kidolgozásával fog­lalkozó testület tárgyalásain sem sikerült előrelépni, való­ban átfogó dokumentumot kidolgozni. Az elmúlt napokban öt külföl­di állampolgárt — köztük egy svájcit — gyilkoltak meg az el­lenforradalmárok Nicaraguá­ban. A fiatalok plakátjaikon kö­vetelték, hogy a svájci kormány hivatalosan tiltakozzon az USA- nál a gyilkosságok miatt, s nö­velje a Nicaraguának szánt se­gély összegét. NAPI KOMMENTAR Moratórium: ma a holnapért Amerikai leszerelési szakértői küldöttség érkezett vasárnap Moszk­vába, hogy a nukleáris- és az űrfegyverekrőil kezdjen konzultációikat. A delegációt Paul Nitze, az amerikai elnök leszerelési főtanácsadója vezeti. A küldöttség tagjai között van Richard Perle hadügyi állam­titkár is. A delegáció hétfőn kezdi meg a szakértői szintű megbeszéléseket az atom. és űrfegyverzetekkel kapcsolatos kérdésekről. A szovjet tár­gyalóküldöttség élén Viktor Karpov, a külügyminisztérium fegyver- zetkorlátazási és leszerelési főosztályának vezetője áll. A megbeszéléseken a szeptemberre kitűzött külügyminiszteri talál­kozót készítik elő. Amerika-ellenes tüntetés Bernben Miközben a múlt h éten Hirosi­mára és Nagaszakira emlékezett a világ, új erővel támadtak föl a találgatások: vajon mi lesz a sorsa az atomkísérletek felfüg­gesztésére, ,majd pedig betiltásá­ra irányuló szovjet kezdeménye­zésnek. A többször is meghosz- szabbított, egyoldalú szovjet mo­ratórium ugyanis hivatalosan ép­pen augusztus 6-án járt le, s en­nek kapcsán világszerte egyre nagyobb erők szállnak síkra az amerikai álláspont megváltozta­tása érdekében. Az Egyesült Államok kormánya azért ragaszkodik az atomkísér­letek folytatásához, mert azokra szükség van a Pentagon fegyver­kezési programjaihoz, mindenek­előtt pedig a csillagháborús ter­veknek a végrehajtásához. A ka­tonai körök véleményét tolmá­csoló Caspar Weinberger hadügy­miniszter szerint ráadásul időről időre fel kell robbantani egy, a készletekből találomra kiemelt bombát, hogy biztosak lehesse­nek a többi működése felől is. Ezért történt, hogy alig foglal­tak állást a „hatok” néven ismert tanácskozás résztvevői (Mexikó, Svédország, India, Tanzánia, Ar­gentína és Görögország) az atom- kísérletek szüneteltetése mellett, az amerikai külügyminisztérium máris sietett visszautasítani a felhívást. Pedig, mint az az or­szágok felsorolásából is kitűnik, egyáltalában nem lehet szó a Szovjetunió iránti elfogultságról. Mint ahogy nem lehet „Moszk­va eszközének” tekinteni az Egye­sült Államok törvényhozását sem. Márpedig a képviselőház 234:155 arányban, tehát jókora többség­gel hagyta jóvá azt a törvényter­vezetet, amely egy évre befa­gyasztaná az atomkísérleteket. A Fehér Ház egyik szóvivője hala­déktalanul véleményt formált: „a Szovjetunió programját emelik törvényerőre". Pedig másról van szó. Befolyásos amerikai politikai körökben is egyre többen isme­rik föl, hogy az emberiség jövő­jéről folyik a vita. A fegyverke­zési hajsza folytatása gyakorlati­lag kizárja a valóban békés fej­lődést, akármit is mondjon erről Reagan és néhány tanácsadója. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Szovjetunió járt elöl jó példával, s az sem csupán Fortuna műve, hogy az Egyesült Államok vonakodik követni a másik nagyhatalmat. Érdekeik — legalábbis látszólagosan — ugyan­is ellentmondók ebben a kérdés­ben. Valójában persze nem lehet fontosabb érdek a békénél, de er­ről még meg kell győzni a fegy­vergyártásban nagy üzletet látó monopóliumokat is. Az pedig, ahogyan a jobboldal a képviselők döntésére reagált, szintén jellem­ző: szinte mindegy, hogy miről van szó; aki bármiben is egyet­ért a szovjet politikával, annak már nem lehet igaza. A holnapért azonban már ma tenni kell valamit. A moratórium lehetne az első, a kezdeti lépés unokáink biztonsága érdekében. Horváth Gábor Pillantás a hétre A nyári hőség szinte meg sem látszik az elkövetkező napok eseménynaptárán. Mozgalmas nemzetközi élet folyik az „uborkaszezonban” is, csupán vasárnapra nem szerepel semmi a hírügynök­ségek előjegyzési naptárai­ban. De hát a szenzáció egyik legfontosabb része éppen a váratlanság ... HÉTFŐ: Rómában tartja soros értekezletét az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO. A több mint egy hétre tervezett ta­nácskozáson a világ élelmi­szer-termelésének és -keres­kedelmének problémáit vitat­ják meg a szakértők. KEDD: Chicagóban televí­ziós sajtóértekezletet tart Ronald Reagan amerikai el­nök. Az már csak a véletle­nek játéka, hogy néhány nap­ja éppen Chicagóban hang­zott el Ortega nicaraguai ál­lamfő közép-amerikai béke­terve. Reagan valószínűleg egészen más hangot fog meg­ütni. SZERDA: Az amerikai el­nök immár Washingtonban fogadja Miguel de La Madrid mexikói elnököt. A két or­szág viszonya korántsem problémamentes, s ráadásul a közép-amerikai válság okai­ról, lehetséges megoldásairól is ellentétes véleményen van­nak. CSÜTÖRTÖK: Pakisztán nemzeti ünnepén, a függet­lenség napján a miniszterel­nök parlamenti beszédre, az ellenzék pedig tüntetésre ké­szül Iszlámábádban. Nagy kérdés, vajon melyik ese­ménynek lesz nagyobb vissz­hangja. PÉNTEK: Suharto indonéz államfő szintén az ország füg­getlenné válásának évfordu­lóján mond beszédet a tör­vényhozásban. Ennek küloo- litikai részét fokozott érdek­lődés kíséri — különös tekin­tettel Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség problé­máira. SZOMBAT: Dominikában Balaguer elnök beiktatása alkalmából George Shultz amerikai külügvminiszter is a meghívottak között lesz. A politikus innen Haitibe _ uta­zik — mindkét ország a Ka- rib-tengeren levő Hispanio­la szigetén található. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KONFERENCIA Bécsi előkészületek - bizakodó hangulatban Vagy hat hét múlva, szeptem­ber 23-án a bécsi Hofburgban megkezdődnek az európai bizton­sági és együttműködési utókon­ferencia előkészítő tanácskozásai — november 4-én pedig maga a tanácskozás. Az elmúlt évek fe­szült nemzetközi légkörében a 35 részt vevő ország népei érthető várakozással tekintenek a tanács­kozás elé, amely kettős szerepet játszhat: „Hőmérője” lesz a ke­let—nyugati kapcsolatoknak, a szovjet—amerikai viszony ala­kulásának — egyúttal pedig, e kapcsolatok alakulásától, s a többi európai ország állásfogla­lásától függően módot adhat ha­ladásra az európai politikai, gaz­dasági, kulturális és emberi kap­csolatok fejlesztésében. A bécsi Hofburg egy patinás szárnyát állították helyre a kon­ferenciát előkészítő osztrák dip­lomáciai apparátus részére. Tör­ténetesen a „Stallburgban”, az egykori császári istállók felett, — ahol ma a táncoló lipicai mének tanyáznak — s a Redut­terem közvetlen szomszédságá­ban, ahol 13 éve folynak a had­erőcsökkentési tárgyalások. Az EBK végrehajtó titkárságá­nak barokk szobáiban komputer­terminálok — és általában biza­kodó hangulat. A titkárság ve­zetője, Helmut Liedermann nagy­követ, valamennyi európai kon­ferencián részt vett, s legutóbb hazája moszkvai nagykövete volt. Mind ő, mind munkatársai az elmúlt hetekben-hónapokban sokat utaztak: szinte mindegyik részt vevő ország fővárosában tanácskoztak a konferencia elő­készítéséről — és pozitív benyo­másokkal tértek haza. Mint mondják, Keleten és Nyugaton, a katonai-politikai szövetségek­ben és a semleges, el nem köte­lezett országokban egyaránt nagy figyelemmel és várakozással ké­szülnek Bécsre. A már bejelen­tett delegációvezetők általában elsőrangú, tapasztalt diploma­ták, ami ugyancsak híven jelzi, hogy komoly, érdemi tárgyalá­sokra készülnek fel a résztve­vők. A semleges vendéglátók — érthetően — gondosan kerülik a politikai állásfoglalást, de érez­hető elégtétellel közük: jólle­het ezt hivatalosan még senki nem jelentette be, bizonyosak abban, hogy a novemberi meg­nyitó ülésen a 35 állam — amint a Varsói Szerződés országai Bu­dapesten indítványozták — kül­ügyminiszteri szinten képvisel­teti magát. Az előkészítő tanácskozás po­litikai szempontból aligha lesz kisebb jelentőségű, mint maga a konferencia, hiszen már itt érde­mi döntéseket kell hozni. A két­hetesre tervezett, zárt ajtók mö­gött folyó tárgyalásokon már a delegációvezetők vesznek részt, hogy kidolgozzák a tanácskozás napirendjét, ügyrendjét. Az előkészítő tárgyalások sike­re esetén (amiben a házigazdák nem kételkednek) az október kö­zepétől hátramaradó idő a továb­bi gondos előkészületeké. A Hof­burg kongresszusi központját hét­millió schillinges költséggel már­is korszerűsítik. Azzal számol­nak, hogy a 35 küldöttség átlag 5—6 delegátussal érkezik, hiszen szakbizottságokban folyik majd a munka nagyobbik része. Az előzetes elgondolások sze­rint a bécsi konferencia első sza­kasza 1987 áprilisáig tart. A hús­véti szünet azután lehetőséget ad a házigazdáknak arra, hogy két hét alatt átköltöztessék a ta­nácskozást a Duna-parton, az ENSZ-központ mellett évek óta épülő új konferenciaközpontba, amely a 35 ország képviselőit fo­gadja először falai közé. A „Vi­enna-center” hasonlíthatatlanul korszerűbb, tágasabb munkale­hetőségeket kínál — ami azért is kárpótol, hogy a részt vevők Bécs szívéből a város szélére utaznak majd ki tárgyalni. A kérdésre, meddig tarthat a bécsi konferencia, a házigazdák diplomatikus mosollyal vála­szolnak. Vagy 1987 őszéig — vagy 1988-ig... Annyi tény, hogy egy sor küldöttség a drága szállodák helyett lakásokat bérelt küldöt­tei részére az osztrák főváros­ban. Heltai András Mától: MAPR J AL-kongresszus Kétezer nyelvtanár hatvan országból Az Orosz Nyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövetsé­gének (MAPRJAL) hétfőn kezdő­dő VI. kongresszusára megérkez­tek Budapestre a végrehajtó ta­nács tagjai. A konferencián részt vevő szovjet delegációt Artur Belov felső- és középfokú szak­oktatás! miniszterhelyettes ve­zeti. A MAPRJAL végrehajtó taná­csa vasárnap a Budapest Kong­resszusi Központban megtar­totta első ülését, amelyen a tes­tület tagjai tájékoztatót hallgat­tak meg a szövetség soros kong­resszusának előkészítéséről, meg­vitatták az 1982—86. évi munka­terv teljesítéséről szóló beszámo­lót. és megtárgyalták a szövetség következő öt évre tervezett ren­dezvényeinek javaslatát. A hatnapos nemzetközi tanács­kozáson több mint 60 ország kép­viseletében mintegy kétezren vesznek részt, s megvitatják a nyelvoktatás tudományos mód­szereinek, valamint az orosz nyelv és irodalom oktatása úf irányzatainak kérdéseit. A szak­emberek két plenáris ülésen, 16 szekcióban, kerekasztal-konfe- renciákon, tudományos szemi­náriumokon cserélnek véle­ményt az oktatás időszerű tenni­valóiról. Az elhangzó több mint kilencszáz előadásban szó lesz a kisiskolások és az óvodások orosz nyelvi képzéséről, valamint a video és a számítógép alkalma­zásának lehetőségeiről is. A MAPRJAL 1967-ben alakult meg Párizsban, 17 ország képvi­selőinek részvételével, azzal a céllal, hogy a világ országaiban népszerűsítse az orosz nyelvet, irodalmat, és segítséget adjon a jelenleg mintegy százezer, a vi­lág 82 országában dolgozó orosz szakos tanár munkájához, koor­dinálja az orosz nyelvvel kapcso­latos kutatásokat. A szövetség szakmai tevékenysége mellett hozzájárul a népek közeledésének és együttműködésének fejlesz­téséhez. Csemegekukorica-tartósítás • Három műszakban dolgoznak a Kecskeméti Konzervgyár csemege­kukorica-feldolgozó vonalán, (Méhes! Éva felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) építésére. Szintén a nyugati, nagyfogyasztó partnerek igényei­hez alkalmazkodik az a szerke­zet is, amellyel a jövő évtől kezd­ve 3,5 kilogrammos dobozokba tudnak csomagolni. A csemege­kukorica-nyersanyag előkészíté­sét is korszerűsítik majd a kö­zeljövőben érkező amerikai gép­sorral, amellyel az egész cseme­gekukorica-gyártás mennyiségét megnövelik. A konzervgyárban is az idő­járás okozza a legfőbb gondot. A kukoricák „összeérnek”, a na­gyobb érkező mennyiségeket csak nagyon szigorú ütemezés szerint tudják fogadni. A feldolgozás gyorsítása érdekében három mű­szakban dolgoznak, és a szabad szombatokat is a munkahelyeken töltik az itt dolgozók. A minőség óvására objektív méréseket vé­geznek a zsengeség megállapítá­sához. Ezek a vizsgálatok és a beérkezett csemegekukorica mennyiségének eddigi értékelése azt mutatja, hogy a növény a vártnál jobb és több termést ad. A Kőolajvezeték Építő Vállalat felvételre keres csőtávvezetékek hegesztési munkáihoz változó munkahelyre, (esetenként külföldi kiküldetéssel) dekádos (2x8 nap) munkarenddel: — Minősített hegesztőket: EC—ül b. (EC—2b) minősítéssel. Kiemelt bérezés + minőségi, mennyiségi prémium. Kereseti lehetőség: 6500 Ft-tól 10 500 Ft-ig. — Minősítés (EC—III b.) megszerzését vállaló hegesztő szakmunkásokat és hegesztésre jogosító szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozókat. (Központifűtés-szerelő, gázvezeték, és -készülékszerelő.) — Nehézgépkezelőket: Hidraulikus kotrókra, megfelelő szakmai gyakorlattal. Oldaldarus traktorokra SZ—100-as alapvizsgával. Bérezés a kollektív szerződés szerint. A munkavégzés időtartamaira munkásszállást biztosítunk. — Jelentkezni lehet: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7., munkaügyi osztály. — Érdeklődni telefonon: a (84) 12-311/237 és 213-as melléken. 1713

Next

/
Thumbnails
Contents