Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

1986. augusztus 9. ♦> PETŐFI NÉPE ® 3 Hagyomány tisztelő forradalmár A 105 esztendeje született Vágó Béla min­dig hangsúlyozta a munkásmozgalom nemzet­közi jellegét. Tisztában volt azzal, hogy a több országot, világrészeket átfogó tőkés szerveze­tekkel csak az internacionalista osztályszövet­ség küzdhet a győzelem reményében. A ma­Tanulságok és tennivalók Kecskeméti tapasztalatai ki- tapinthatóan befolyásolták gon­dolkodásmódját, magatartását. Noha az összes tények ismereté­ben ítélkező utókor a Kommu­nisták Magyarországi Pártja egyik alapítójának életművében is talál vitatható mozzanatokat, kétségtelen, hogy a kiskunsági embereket különösen jellemző valóságismerete legtöbbször jó iránytűnek bizonyult, megóvta a dogmák illúzióitól. Már fiatalon fölismerte és sa­ját munkásságában érvényesí­tette azt a fölfogást, amely sze­rint az ember a termelés legfőbb tényezője, újító, javító, kezde­ményező kedve a fejlődés egyik motorja. A paraszt-polgárok va­lódi tekintélyként a munkát és tudást elismerő városában ta­nulta meg az emberi értékek tiszteletét, az együttélést a más osztályhelyzetűekkel, a más nem­zetiségűekkel. A kis Vágó Bélá­val egyidőben az ország más tá­jairól magyar szóra ideadott né­met és romén ajkúakfcal tanult együtt. A kecskeméti ifjúszocia­listák között voltak munkásfiata­lok, diákok, kereskedelmi al­kalmazottak, módosabbak és krajcárokból tengődök. A leg­tehetségesebbek, a legszorgal­masabbak, a legkövetkezeteseb­bek jutottak vezető szerephez. Tapasztalhatták, hogy a közössé­gi eszméktől idegenkedők közül élettapasztalataik, olvasmánya­ik, a meggyőzés hatására később jónéhányan csatlakoztak a társa­dalom megújítását óhajtók, kö­vetelők közé. Az elveiért szigorúan kiálló, a mozgalom távlati céljait mind­halálig szem előtt tartó Vágó Béla ezért szorgalmazta a nézetkü­lönbségeket tisztázó, az előremu­tatót érvényesítő vitákat, tiltako­zott, ha hatalmi pozícióból dön­tötte el valaki az ügyet. A prole­tárdiktatúra későbbi belügyi nép­biztosa eltávolította a Kecske­méten fegyelmezetlenkedő vö­rösőröket, leszereltette a Pogány József népbiztos eltávolítását fegyveresen követelő, a Hadügyi Népbiztosságot körülvevő kato­nákat. Nem tűrte a demagóg erő­szakot. Sokat volt vidéken. Hom- sics Ignác hangoztatta az öt esz­tendeje Baján rendezett Vágó Béla-emlékülésen: „Utazik, tár­gyal, agitál és nyugtatni próbál­ja a kistulajdonosokat és a val­lásos embereket. Üjra és újra hangsúlyozza, hogy az egyház gazdasági hatalmának és ideoló­giai monopóliumának megszün­tetését a Kormányzótanács nem fogja vallásüldözéssel egybekap­csolni. A vallás ... magánügy.” Tekintélyével, a szélsőséges tö­rekvéseket és a szociáldemokrata reformizmust egyaránt helytele­nítő fellépésével megnyugtatta az embereket. A Magyar Alföld 1919. iúnius 5-én közölte figyelmezte­tését: „Nagy hanggal, oknélküli terrorral nem lehet szocializmust csinálni”. Az elvszerű szövetségi politikát támogató Vágó Béla mezővárosi hagyományokra is hivatkozhatott. Már fiatalkorától tudta, hogy virágzó államot csak virágzó, feilett gazdálkodás teremthet. Egyetemistaként ő tudósította az egyik kecskeméti lapot a konzervgyár felavatásáról. Soha nem szűkítette agitációs jelszó­nak a földosztás követelését. A nrnl etárd iktatóra időszakában sok időt töltött a lakásínség enyhíté­sével. foglalkozott az alat>fakú mezőgazdasági szakoktatással Borszőlő helyett csemegeszőlő +enmesztését szorgalmazta, föl­ismerte a falu problémáit, jelen­tősápöt. Tudtommal a Tanácsköztársa­ság leverése után ellátogatott szü­lővárosába. A keserű emigráció­ba indulva gondolt-e arra. hogy soha töbhá nem térhet vissza ha­zájába ? Sinkó Ervin írt utolsó óveiről, a Vá(*ó Bélát és fiát is elpusztító önk“nv borzalmairól. Hazáin, szülővárosa őrzi ta­nulságos életműve emlékét. Heltai Nándor A régi helyett... Csólyospáloson a régi öreg épületből átalakított kicsiny takarékszövetkezeti székház helyett új épül. A szebb, tá­gasabb épületben több szol­gáltatással, jó körülmények között fogadhatják az ügyfe­leket. Az építők ígérete sze­rint szeptember vége felé már beköltözhetnek. (Pásztor Zoltán felvételei ÉPÍTÖANYAG-KlNÁLAT ÉS -FORGALMAZÁS Szigorúbb minőségellenőrzést! A kereskedelmi felügyelőségek a KERMI és az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézet munka­társaival közösen a közelmúlt­ban tíz megye 196 Tüzép-tele- pén és üzletében ellenőrizték az építőanyag-kínálatot, a forgal­mazás körülményeit, az ár és a minőség összhangját. A vizsgálat megállapította, hogy az ' építőanyag-kereskede­lem kínálata a korábbiakhoz ké­pest javult, a mennyiség elegen­dő, bár választékhiányok bizonyos termékeknél — például cserépnél, csempénél — változatlanul adód­nak. Hagyományos falazóanya- gokból a telepeken ki tudják elé­gíteni az igényeket, az új hő- technikai előírásoknak megfe­lelő ,gázbeton falazóanyagokat azonban több helyütt csak 1—2 hónapos várakozási idő után szállítják. A tetőfedő anyagok közül az osztrák lieenc alapján készülő Bramac cserépből van elegendő, a vásárlók azonban in­kább az olcsóbb hazai terméke­ket keresik, s ezekből kevesebb van a szükségesnél. A hullám- és tetőfedő palák kínálata meg­felelő lenne, ám ezeket az épít­kezők nem szívesen vásárolják, mert minőségük nem megfele­lő. Az ajtó- és ablakkeretek kí­nálatának viszgálatánál az el­lenőrök a falazóanyagokhoz ha­sonló problémákat tapasztaltak: a télapókén nagyok a készletek a korszerűtlen termékekből, vi­szont a hőteohnikai előírások­nak megfelelő nyílászáró szer­kezetek nem állnak rendelkezés­re kellő méretválasztékban és mennyiségben. A vizsgálati jegyzőfcöny meg­állapítja, hogy az építőanyagok minősége változatlanul sok ki­fogásra ad okot. A falazóanya­gok többségénél például a való­ságos minőség nem felel meg a gyártó minőségtanúsításának, s nem megfelelő az osztálybasoro- lás sem. Különösen sok a gond a tetőfedő anyagok közül a nyer­gesújfalui Eternitgyár által gyár­tott palával: a tapasztalatok sze­rint a telepeken tárolt áru 50— 70 százaléka repedezett, a vevők maguk válogatják ki az ép da­rabokat, s a 'termék minősége rendszeresen nem felel meg a tanúsított minőségi osztály kö­vetelményeinek. A Belkereske­delmi Minisztérium iparcikk-ke­reskedelmi főosztálya már a vizs­gálat idején felhívta az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium illetékeseinek figyelmét a tetőfedő palával kapcsolatos problémákra. A forgalomban lévő ajtó- és ablakkeretek többsége nem fe­lel meg az új hőteohnikai előírá­soknak. A minőségtanúsítás és a hasz­nálati kezelési útmutató hiánya, valamint a szabványtól eltérő tar­talmú okmányok miatt, ezek pót­lásáig, 24 millió forint értékű aj­tó és ablak forgalmazását tiltot­ták meg. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az OKF javasolja, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium iparcikk-kereskedelmi főosztá­lya kezdeményezze az iparnál a minőségellenőrzés szigorítását, szükség szerint a hatósági ellen­őrzések fokozását; a szabvány előírásainak megfelelő minőség- tanúsítás alkalmazását, továbbá a hazai cementgyárakban a töl­tési idő feltüntetését. Ugyan­csak javasolják a kereskedelmi minőségvédelmi munkával kap­csolatos szabályozás felülvizs­gálását. A politikával csupán az újságolvasás szintjén foglalkozó embe. rek is egyre gyakrabb&M tapasztalhatják, hogy a párt és az állam legfelső szervei milyen erőfeszítéseket tesznek gazdasági helyze­tünk kiegyensúlyozottabbá tétele, hatékonyságának javítása, a munkaidőalap jobb kihasználás», a több exportképes áru előállí­tása érdekében. Mindezeket az intézkedéseket — érintsenek azok csupán egy ágazatot, vagy akár .a népgazdaság egészét — csakis úgy lehet és szabad meghozni, ha a döntésnél hasznosítjuk a ko­rábbi esztendők jó és kevésbé jó tapasztalatait, ha figyelembe vesszük az önmagunk számára kötelezően meghatározott célokat, és az azok eléréséhez rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőinket. Ilyen és ezekhez szorosan kapcsolódó kérdésekről szólt az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának legutóbbi ülésén Faluvégi Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Az alábbiakban felszólalásának főbb gondolatait ismertetjük. Űj szakasz áll előttünk Gazdaságpolitikai munkánk javításához a legújabb ta­pasztalatokat, tanulságokat az előző esztendőben. 1985-ben szereztük. Természetesen nem utólag, mert már év közben is világossá vált előttünk, hogy olyan dolgok történtek a gaz­daságban a tél folyamán, majd nyáron a mezőgazdaságban, amilyeneket nem engedhe­tünk meg még egyszer ma­gunknak. Még akikor is ezt kell mondani, ha tisztában va­gyunk azzal, hogy a szokatla­nul kemény hideg, majd az is­métlődő aszály nem sorolható az „emberi tényezők” közé, de a szervezés, az összefogás, a jobb és eredményesebb megoldások keresése, a kiesé­sek pótlására való ésszerű tö­rekvés nagyban ellensúlyoz­ni tudta volna az egyébként nemcsak ezekből az okokiból keletkezett lemaradásokat. Mert — és ezzel sem mondunk újat — el vagyunk maradva a magunk által meghatározott feladatok teljesítésében. A Központi Bizottság június 18-i ülésén a tanulságok ala­pos elemzése révén eljutott a tennivalók részletes kimun­kálásához. A tapasztalatok­ban, mint legtöbbször, most is jelen voltak a Bács-Kisikun megyei tapasztalatok, s az ál­lásfoglalások a Bács-Kiskun megyei politikai munka ta­pasztalataival együtt szület­tek meg. A gazdaságpolitikában most a lelkiismeret vizsgálatának időszaka van. Ennek a vizs­gálatnak jelentős momentu­ma a többi között, hogy az MSZMP XIII. kongresszu­sán egy gazdasági, társadalmi kibontakozást fogalma ztunik meg mint célt. Ezt a hetedik ötéves terv során szándéko­zunk elérni. Ugyanakkor azt kell mondani, hogy amit 1985- ben és 1986-ban a gazdaság­ban felmutattunk, nagyon kevés ahhoz, hogy a kongresz- szus céljait elérhessük. Eb­hői mi nem azt a következte­tést vontuk le, hogy akkor a célokat újra kell értékelni. Ezt nem tehetjük meg, mert ezekben a célokban benne sze­repel az előrehaladás, a fejlő­désre való törekvés, a kultu­rális értékek erősítése. Arról van szó, hogy rész­ben a hazai gyengébb teljesít­mények, részben pedig a kül­ső körülmények miatt az eddi­gi eredményünk kevés. Ezek között elsősorban a hazai tel­jesítmények elégtelenségét kell hangsúlyozni. Sok tekin­tetben gyengébben dolgoz­tunk, mint korábban. A köve­telmények rendkívül meg­nőttek a világon a gazdasági teljesítményekkel szemben, ugyanakkor mi egy új szakaszt jelöltünk ki a szocialista tár­sadalom építésében. Amikor erről beszélünk, őszintén meg kell mondani, hogy a magyar gazdaságnak egy közepes fejlettségi szintről egy magasabb fejlettségi szintre való előbbre vitele sok­kal nagyobb, keményebb át­alakítást, műszaki fejlődést, kultúrát, szervezettséget, em­beri viszonyokat követel. És ez nagyon komoly dolog. Különö­sen akkor nehéz, amikor rend­kívüli módon megnőttek a vi­lágpiacon a szorító tényezők,, és amikor a hazai tőkeforrá­sok nem nagyon buzognak. Csakis azt tehetjük, hogy moz­gósítjuk az olyan növekedést segítő forrásokat, mint a tu­dás, a szervezettség, a munka- fegyelem, a kultúra, és min­den más pozitív emberi té­nyező. Többet kell teljesítenünk Ezt a már említetteken kí­vül az is szükségessé teszi, hogy a KGST-ben — amelynek természetesen Magyarország aktív tagja — szintén meg­mozdultak a dolgok, mégpedig az SZKP XXVII. kongresszu­sán elfogadott határozat, a „gyorsítási program” nyo­mán, annak hatására. Ennek számunkra is pozitív vonása például a műszaki haladás új irányainak meghonosítását célzó komplex program. De azt is jelenti, hogy a .magyar ipar teljesítményével, mi­nőségével, bizonyos struktu­rális változásokkal szemben új követelmények jelentkez­nek. Tehát jobban és többet kell dolgoznunk. Az 1985-ös év és az 1986-os esztendő első felének eredményeiből le­szűrt legfontosabb tanulság, hogy nagyobb erőfeszítések­re van szükség a VII. ötéves terv megvalósításához. En­nek során egy-két gazdaság- politikai kérdést át kell érté­kelnünk. E munkában megfe­lelő bátorságot és őszinteséget is kell tanúsítanunk. Természetesen ezeket n változásokat és nagyobb telje­sítményeket csak társadalmi közmegegyezéssel lehet meg­valósítani, illetve elérni. Ter­mészetes az is, hogy a jövő­ben egyre gyakrabban fog elhangzani az országos és me­gyei politikai fórumokon. a tájékoztatási eszközökben, hogy nem olyan egységes a kép, mint esetleg gondolnánk. Mi már a reform kezdetén is mondogattuk, és azóta is sok­szor hangsúlyoztuk, hogy aki többet tud. aki többre képes, az mutassa is meg. fejlődjön gyorsabban. Ehhez a differen­ciált fejlődéshez hozzátarto­zik. hogv a következő évek­ben csak azok a vállalatok, gazdasági egységek, szerve­zetek tudnak előbbrelépni, amelyek az eddiginél, illetve másoknál többet teljesíte­nek. Az ilyen vállalatok, ha kapcsolódnak az exportfej­lesztési, energia- vagy anyag­takarékossági programok­hoz, pályázatok útján hozzá­juthatnak kedvezményekhez is. Ezt jelenti a szelekció. Az általános mércét azért, kell emelni, hogy több jusson azok­nak, akik képesek kiugrani, többet tenni a fő célok érde­kében. Habselyemgyári kikészítőüzem Tovább a reform útján Most tehát azt kérjük a po litikai, gazdasági testületek tagjaitól, azok vezetőitől, hogy támogassák, népszerű­sítsék ezt a gondolkodásmódot és magatartást a szövetkeze­tekben, az üzemeknél. Most ugyanis, amikor „váltunk”, már nem lehet elegendő az, ami az elmúlt öt esztendőben elfogadható volt, nevezetesen a túlélésre való törekvés, az az igyekezet, hogy átvészeljük a világgazdaságot sújtó ked­vezőtlen folyamatokat. Ebben a váltásban természe­tesen vannak kormányzati feladatok is, a magunk mun­kájával is példát kell adnunk. Döntés született, s a követke­zőkben újabbak látnak majd napvilágot különböző elma­radt ágazatok helyzetének javításáról. (Kohászat, szén­bányászat, húsipar, magas- építőipar.) Széleskörűen ja­vítjuk az érdekeltség és a be­ruházások feltételeit az állat­tenyésztésben. A termelés­ben felhasznált energia árait a világpiaci irányzathoz iga­zítjuk. Program készül az el­maradt térségek felzárkózta­tására is. Más területen is születnek évközi intézkedések. Minde­nekelőtt a gazdasági szabá­lyozókat kell finomítani, meg­találni közöttük azokat az eset­leges gátakat, amelyek féke­zik a műszaki fejlődést, a kor­szerűsítést. Nagy szükség van a munkafegyelem meg­szilárdítására, a munkaidő­alap jobb kihasználására. Éneikül ugyanis nem fogjuk elérni kitűzött céljainkat. Meg kell követelni, hogy ott, ahol a termelőüzemnek van rendelése, teljesítsék az éves tervet, ha kell pótműszakok­kal is. Sőt, ott is hasonlóan kell megszervezni a munkát, ahol késeibb jön a rendelés, vagy éppen pótrendelés érke­zik. Ha ugyanis ezt nem csi­náljuk, elmarad az eredmény, vagyis önmagunk ellen dől-- gőzünk. A vállalatok, a tanácsok ezekben a hetekben véglege­sítik ötéves terveiket. A kor­mány át fogja tekinteni a vál­lalati középtávú tervek készí­tésének tapasztalatait és a vállalatok készségét a műsza­ki fejlesztő, exportnövelő pályázatokra. Készen állunk arra is* hogy további kiegé­szítő intézkedéseket tegyünk. Tovább folytatjuk a reformot. Arra készülünk, hogy az el­múlt esztendők tanulságait hasznosítva olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az iparválla­latok és a mezőgazdasági üze­mek minden jövőre vonatkozó szabályozó lépést időben meg­ismerjenek. Ezáltal a követ­kező évre való felkészülés egy kicsit nyugodtabb légkörben valósulhat meg. és folyamato­sabb lehet az új fejlődési pá­lyára történő ráállás. Ez. segí­teni fogja, hogy a vállalatok­nál nagyobb legyen a bizton­ság, a kedv annak érdekében, hogy ahol a terv kibontako­zást ígér, ott a vállalatok a maguk cselekvéseivel csat­lakozzanak. Ezáltal, ha fokozatosan is, de elindulhatna egy kibonta­kozás, amelyet a társadalom nagyon vár. Nemcsak azok. akik gazdasági területen dol­goznak, hanem mindenki. Mert csak így tud az élet cél­jainknak megfelelően fejlőd­ni városokban, falvakban, a kulturális és egészségügyi területeken is. G. S. A Habselyem Kötöttárugyár 125 millió forint hi­telt vett fel új kikészítőgyárának befejezéséhez, illetőleg a gépi berendezések megvásárlásához. Az összesen 200 millió forintos beruházás azért vált szükségessé, mert a vállalat jelenlegi üzemrészé­ben már nem képes megfelelő mennyiségben és minőségben festeni, szárítani, rögzíteni az általa kötött, hurkolt kelmét. Hiányzó kapacitásának pótlására jelenleg a Bu­dapesti Harisnyagyárral működik együtt; ott ad­ják meg a végleges formáját a kötöttárugyár ter­mékei kétharmadának. Ez a megoldás azonban nem zavartalan, mert a harisnyagyárbam gyakran icésve kerülnek sorra a végek, így a kötöttárugyár nehezen tud eleget tenni a megrendeléseknek. A helyzet enyhítésére Kazincbarcikán létesítenek mintegy 2 ezer négyzetméteres új kikészítőüzem- csannokot. Itt két festőgépet, hőrögzítő berendezést, számítógép-vezérlésű úgynevezett festékkonyhát állítanak üzembe. A berendezések szerelését rövi­desen elkezdik, és az év végéig befejezik a próba- üzemelést is. Jövőre már 700 tonna kelmét festenek, szárítanak a korábbiaknál jobb minőségben. To­vábbra is üzemben tartják a gyár pesterzsébeti, ré­gi kikészítőüzemét és szükség van a Budapesti Harisnyagyár közreműködésére is, de erre a két részlegre a jövőben sokkal 'kisebb teher hárul. Az új üzemcsarnokba modern berendezéseket, NSZK, olasz, svájci környezetkímélő gépeket vá­sároltak. Ez azért jelentős, mert a textiliparban éppen a kikészítőrészlegben használatos vegysze­rek károsítják a legjobban a környezetet, tehát a védekezés itt a legfontosabb. A modern gépeken nemcsak a jelenleginél jobb minőségű, hanem azo­nos alapanyagból többféle divatos anyagot képe­sek előállítani, és így értékesebb textíliából varr­hatnak kelendő ruházati terméket. A vállalat azt tervezi, hogy kikészítőüzemét a VII. ötéves terv során tovább bővíti. Fogyatk ó dohányosok Egy 1984. évi aclatfolvéUk rint a felnőtt osztrákoknak csak 27 százaléka doh A dohányosak arányának utóbbi években bekövetkezett lyamatos csökkenése m .... z ik a nemzetközi irán Azok közül, akik doh:. > az egészségügyi minis/, r felmérése szerint 59 iza elégedetlen önmagával: ebből százalék le szeretne szokni la, de ehhez eddig még nern \ meg a kellő akaratereje. 1! zalék csökkenteni szán . eddigi dohányzásának nru * , míg 1 százalék legalább nyebb cigarettafajtára szett váltani. az fo­26 gyar szociáldemokrata és szakszervezeti moz­galom több vezetőjénél világosabban látta azonban a magyar és helyi sajátosságok, adottságok jelentőségét a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség helyzetének jobbítá­sáért vívott bonyolult harcban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents