Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1986. augusztus 6, SZÍRIÁI SEGÍTSÉGGEL Rendcsinálás Nyugat-Bejrútban Hétfő este óta a bejrúti had­sereg 700 fegyverese és 200 szá- tíai katona cirkál Nyugat-Bejrút déli városnegyedeiben*, állít fel ellenőrzőpontokat és próbálja megszabadítani az utcákat a kü­lönféle „fegyveres elemektől”. Ezzel Nyugat-Bejrút rendjé­nek megteremtése kétségtele­nül újabb, fontos szakaszához ér­kezett. Bejrútban azonban in­kább jelképesnek, mint hatékony­nak tartják a főként Szíria által sürgetett akciót: a városnegyed, amely a síita A mai-mozgalom, és főként a szélsőséges Irán-barát Hezbollah fegyvereseinek ellen­őrzése alatt áll, 700 ezer ember lakóhelye, s ide tartoznak a pa­lesztin táborok is. A déli városnegyedekbe való bevonulás értékét csökkenti, hogy az Amal milíciáinak köz­pontjai változatlanul nyitva ma­radnak, a nevezetes Bir el Abed negyedre pedig — ahol a Hez­bollah főhadiszállása van — a biztonsági terv nem is vonatko­zik. A lakosság általában, örömmel fogadta a katonákat, a Hezbollah negyedében azonban teljes a kö­zöny. Néhány kisebb incidenstől eltekintve az akció simán zajlott le —, a különféle tűzfegyverekkel felszerelt civilruhás fiatalembe­rek azonban változatlanul jelen vannak Nyugat-Bejrút utcáin, a déli negyedekben is. ÉLES VITÁK UTÁN Csökkentett OPEC-olajkitermelés A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagálla­mai hétfőn este, nyolc napig tar­tó éles viták után az olajkiter­melés jelentős csökkentésében egyeztek meg, hogy megakadá­lyozzák az olaj árának esését. A megállapodás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, annyi azonban már bizonyos, hogy az OPEC össztermelését két hónapon keresztül mintegy napi 3—4 mil­lió hordóval csökkentik, a kiter­melés megosztásánál pedig az egyes országok 1984-es kvótáit veszik alapúi. Tizenkét kőolaj­termelő ország összesen napi 14,8 millió hordóra fogja vissza ter­melését.' Irakot külön kezelik: el­képzelhető, hogy Irak várhatóan továbbra is 1,9 millió hordó ola­jat fog naponta kitermelni, szem­ben az OPEC által javasait 1,2 millióval. A termelési plafon ily módon valószínűleg 16,7 millió hordó olaj lesz, ellentétben a je­lenlegi valamivel több, mint húsz­millióval. A TERRORIZMUS ELLEN Spanyol—francia együttműködés Felipe González spanyol kor­mányfő kedden televíziós nyilat­kozatban erősítette meg, hogy .semmiféle tárgyalásról nem lehet szó a hatóságok és az ETA el­nevezésű terrorszervezet között. A spanyol miniszterelnök, aki kedden Madridban fogadta Robert Pandraud francia bizton­sági minisztert, a találkozó után nyilatkozott a spanyol televízió délutáni híradóműsorának. Igen nagyra értékelte Spanyolország és Franciaország közös fellépését a terroristacsoportok ellen. Ki­fejtette, hog kormánya semmifé­le formában nem hajlandó tár­gyalásokba bocsátkozni azokkal a szélsőséges erőkkel, amelyek merényletek és más erőszakos cselekmények révén próbálják zsarolni a központi hatalmi szer­veket. González elmondotta, hogy azok az erők, amelyek Spanyolor­szág egységének alá ásását te­kintik céljuknak, s ennek eléré­sére rendőröket, katonákat, civil állampolgárokat gyilkolnak meg, nem lehetnek partnerek egy po­litikai párbeszédben. A spanyol kormányfő hangsúlyozta, hogy eltökélt szándéka kormányá­nak a harc végsőkig való folyta­tása a terroristákkal szemben. A déli órákban Madridban megbeszélést tartott Jósé Bar- rionuevo spanyol belügy- és Ro­bert Pandraud francia biztonság­ügyi miniszter. Tanácskozásuk homlokterében a terrorizmus elleni küzdelem több gyakorlati intézkedésének összehangolása állott. Áttekintették a közös ha­tár ellenőrzésével összefüggő te­endőket is, és megvizsgálták, mi­lyen további lépések szüksége­sek a két ország részéről a kábí­tószer-kereskedelem és -fo­gyasztás, valamint a csempészés visszaszorítására. LENGYELORSZÁG: A MINI CSŰCS VÉGE Korlátozott szankciók Dél-Afrika ellen Kedd hajnalig húzódott a lon­doni nemzetközösségi mini csúcs résztvevőinek vitája a Dél-afri­kai Köztársaság elleni szank­ciókról. A találkozó közös köz­leménnyel zárult, mely a Reuter hírügynökség megfogalmazása szerint a résztvevők „egyet nem értési egyezménye”. A közlemény tartalmazza egy­felől azokat az engedményeket, amelyeket a brit kormány a r.em- zetközösségen belüli nyílt sza­kadás elkerülése érdekében tett a tagországok többségének. Egy­részt beleegyezett abba, hogy a nemzetközösségi országok ön­kéntes alapon megtiltsák vál­lalkozóiknak újabb tőke befek­tetését a Dél-afrikai Köztársa­ságban, és korlátozásokat ve­zessenek be az oda irányuló tu­rizmusban. Másrészt kötelezett­séget vállalt, hogy a Közös Piac szeptember 15—16-i brüsszeli értekezletén nem fogja ismét Urban sajtóértekezlete Jerzy Urban lengyel kormány- szóvivő kedden közölte: a kö­zelmúltban a Nemzetközi Valu­taalap küldöttsége járt Varsó­ban, hogy felmérje a lengyel gaz­daság helyzetét. A küldöttség minden szükséges adatot megkapott — hangsúlyoz­ta a szóvivő, s egyúttal cáfolta azokat a találgatásokat, hogy az IMF-küldöttség valamiféle hitel- nyújtási feltételeket szabott vol­na Lengyelországnak. Rámuta­tott, hogy a küldöttségnek nem volt feladata, hogy hitelnyújtási kérdésekről tárgyaljon. Urban bejelentette egyben, hogy a varsói holland nagykö­vetségen még ebben az évben megnyílik az izraeli vízumrész­leg. Határozottan cáfolta, hogy Lengyelország az augusztusi szov­jet—izraeli közvetlen tárgyalá­sok eredményeire várva halo­gatná a varsói izraeli vízumrész­leggel kapcsolatos megbeszélése­ket. Azt mondta, hogy a két kér­désnek semmi köze sincs egy­máshoz. A lengyel kormány támogatja a Mihail Gorbacsov szovjet párt­főtitkár vlagyivosztoki beszédé­ben felvetett javaslatot, hogy rendezzenek ázsiai és csendes­óceáni biztonsági és együttmű­ködési értekezletet — jelentette ki a szóvivő, aki azt is közölte, hogy hamarosan kormányjelen­tést tesznek közzé a szovjet atom­erőmű-szerencsétlenség lengyel- országi következményeiről. • A részt vevő államok vezetői. megakadályozni a szankciók el­fogadását. Másfelől a közlemény rögzíti a mini csúcs további résztvevői­nek — Ausztrália, a Bahama- szigetek, India, Kanada, Zam­bia és Zimbabwe vezetőinek — a brit állásponttól elütő nézeteit, és a brit „szankciókat” messze meghaladó további büntető in­tézkedéseit. Ezek közé tartoznak egyebek között a következők: dél-afriikai uránium, szén, vas és acél, illetve mezőgazdasági termékek importjának tilalma, új befektetések tilalma, bank­kölcsön-nyújtás tilalma, a Dél- afrikai Köztársaságban lévő kon­zuli intézmények java részének felszámolása, a légiforgalom le­állítása. Margaret Thatcher a közle­mény nyilvánosságra hozatala után újságírók előtt megerősí­tette szankcióellenes álláspont­ját. Elmondta, hogy még a kor­látozott szankciókba is meggyő­ződése ellenére ment bele, csu­pán azért, mert Nagy-Britannia számára fontos a nemzetközös­ség nyílt szakadásának elhárí­tása. Megismételte azt az érvét, hogy a szankciók mindenekelőtt a fekete lakosságnak, s nem a pretoriai kormánynak ártanak. Ezt az érvelést a dél-afrikai fe­keték képviselői többször visz- szautasították. A nemzetközösségi „hetek” lon­doni találkozója előtt voltak olyan találgatások, hogy Kenneth Kaun- da zambiai elnök beváltja koráb­bi fenyegetését: Zambia kilép a nemzetközösség szervezetéből, ha az nem fogad el valódi szakció- kat. A Thatcher-kormány, mely a mini csúcson, csakúgy mint ta­valy. a nemzetközösség nassaui csúcsértekezletén, teljesen elszi­getelődött, annyi diplomáciai si­kert mégis elkönyvelhetett ma­gának, hogy a záróközlemény­ben a „hetek” megerősítették a nemze'közösség iránti elkötele­zettségüket. VLAGYIVOSZTOKI PROGRAM Keletre néző ablak A világ jóval nagyobb az Egyesült Álla­moknál — mondotta tavaly áprilisban, első főtitkári nyilatkozatainak egyikében Mihail Gorbacsov. Noha nem kétséges, hogy nagyon is komolyan gondolta ezt, kezdeményezései­nek és tárgyalásainak központjában az utób­bi időkig az Egyesült Államok és az európai országok álltak, amelyek a háború utáni szov­jet diplomácia hagyományos súlyponti terü­leteinek számítottak. Ám tény az is, hogy a Szovjetunió terüle­tének háromnegyede Ázsiában van, a szov­jet—kínai határ a világ leghosszabb határa. Ha igazuk van azoknak, akik állítják: a vi­lággazdaságban és a nemzetközi életben egy­re nagyobb szerephez jut a csendes-óceáni régió, szinte kézenfekvőén adódik a követ­keztetés, hogy a szovjet diplomáciának még markánsabban jelen kell lennie itt, regioná­lis és globális ügyekben egyenlőképpen. Ez a felismert szükségszerűség jutott kifejezés­re Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszé­dében, amely ismét bizonyította: a szovjet vezető újszerűén közelíti meg azokat a prob­lémákat, amelyek az utóbbi években, évti­zedekben megnehezítették, va,gy éppen meg­akadályozták a jószomszédi viszony kialakí­tását a térség néhány kulcsországával. A kínai kapcsolat Kétségtelenül a Kínai Népköztársaságé az elsőség ezek sorában, már csak a hajdani meghitt viszony és az ország szocialista jel­lege miatt is. Mindenfajta egykori áldatlan konfliktus ellenére Moszkvában és Peking- ben is tisztában vannak a két ország termé­szetes egymásrautaltságával. Ezt egyébként a Moszkvában 33 év után e napokban első ízben megnyílt kínai gazdasági és kereske­delmi kiállítás is szimbolizálja. A Szovjet­unió és Kína legfőbb célja egyaránt a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása — mondotta Gorbacsov. „Miért ne támogatnánk egymást, miért ne működnénk együtt ter­veink megvalósításában, ott, ahol ez nyil­vánvalóan mindkét fél hasznára válik?” — tette fel a nagyon logikus, ám néhány éve még égbekiáltó anakronizmusként ható kér­dést. Noha a világsajtóban a bejelentett afga­nisztáni és mongóliai csapatkivonások kel­tették a legnagyobb visszhangot, komoly megfigyelők méltán tartják a Gorbacsov-be- sz.éd tengelyének, vagy legalábbis egyik leg­lényegesebb elemének a Kínáról mondotta­kat. (Az űrkutatásban vagy a határmenti te­rületek közös fejlesztésében való együttmű­ködésről, az Amur fősodorvonala mentén megállapítani javasolt országhatárról tett megállapítások, kedvező pekingi válasz ese­tén, történelmi horderejű kezdeményezések lehetnek.) Közvetve e témához kapcsolódik az afganisztáni politikai rendezést remélhe­tőleg segítő csapatkivonás, az indokínai (kambodzsai) kérdéskomplexum megoldá­sának sürgetése is. Helsinki — Ázsiában A Vlagyivosztokban elhangzottak Igazi ki­tekintést adnak Ázsiára. Olyan programot indítványoznak, amely méltán idézi Helsinki emlékét. Márcsak azért is, mert Gorbacsov kifejezetten javasolta: rendezzenek ázsiai biztonsági értekezletet valamennyi ázsiai or­szág részvételével. A főtitkár vlagyivosztoki öt pontja -nem jelenti a korábbi Ázsia-politi- ka revízióját. Mihail Gorbacsov méltatta a szovjet—Indiai barátság „nemzetközi mére­tekben is jelentős stabilizáló szerepét”, fel­idézte Bandung és a békés egymás mellett élés elveit rögzítő Pancsa Sila szellemét. Az ázsiai kapcsolatok „leltározását” a főtitkár azzal a következtetéssel zárta, hogy „vala­mennyi ázsiai országgal dinamikusabbá akar­ja tenni kapcsolatait a Szovjetunió”. Kézenfekvő, hogy ez a gazdasági diplomá­cia nagymesterének számító Japánra is vo­natkozik. A szovjet vezető beszéde e tekin­tetben is nyitást jelentett. Nemcsak oly mó­don, hogy méltatta a két ország viszonyá­ban mutatkozó kedvező irányú változás je­leit, hanem azáltal is, hogy közös vállalatok létrehozásának megvitatását javasolta, To­kió értésére adta: a szovjet Távol-Kelet gyor­sabb fejlesztésében nagyon is számít a mi­nél hatékonyabb japán részvételre. Hét kilométerre egymástól A világ jóval nagyobb az Egyesült Álla­moknál — idéztük bevezetőben Gorbacsov szavait. De természetesen, mint fontos szov­jet külpolitikai megnyilatkozás, a vlagyi­vosztoki sem mellőzhette Washington szere­pét. Folyik az újabb csúcstalálkozó érdemi előkészítése, és Reagan amerikai elnök vá­laszlevele éppen a Távol-Keleten érte utol Gorbacsovot. Abban a régióban, ahol egy ponton az amerikai Nyugat mindössze hét kilométernyire van a szovjet Kelettől, és a határ két oldalán rakéták tömegei állnak egymással szemben. A vlagyivosztoki prog­ram a katonai — nem utoLsósorbán a szov­jet—amerikai katonai — szembenállás mér­séklésére alapozza a bizalomépítés nehéz munkáját: a hadiflották, főként az atomfegy­verekkel felszerelt hajók tevékenységének korlátozására, a hagyományos fegyverzet csökkentésére, a helyi konfliktusok rendezé­sére. E munkát folytathatná (esetleg vala­melyik szovjet parti városban), egy konkrét bizalomerősítő intézkedések kidolgozására hivatott konferencia. Gorbacsov azzal is jelezte szándékai ko­molyságát, hogy bejelentette: így idővel meg­oldható lenne a szovjet csendes-óceáni flot­ta központjának, Vlagyivosztoknak a meg­nyitása a külföldiek előtt. A hajdani Szent­pétervár ismert szerepét idéző hasonlattal élve, a főtitkár fényes jövőt jósolt az óceán­parti városnak: azt szeretnénk — mondotta —, ha Vlagyivosztok „szélesre tárt, Keletre néző ablakunk lenne”. Szászi József Új magyar ENSZ-képviselő Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke fogadta Esztergályos Ferencet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Aczél György Békés megyében Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főigazgató­ja, kétnapos látogatást tett Bé­kés megyében. Hétfőn a megye párt- és állami vezetői fogadták és tájékoztatták Békés fejlődésé­ről, a Viharsarok népének életé­ről. Aczél György megtekintette a Gyulai Várszínház évadzáró előadásán Gyárfás Miklós új mű­vét, a Császári futam című sza­tirikus játékot. Az előadás után \ a TOT-üdülőben találkozott a színház művészeivel. Kedden Aczél György Békés­csabán, a megyei pártbizottság székházának nagytermében ak­tívaértekezleten előadást tar­tott időszerű belpolitikai kérdé­sekről, majd ellátogatott a Kner Nyomdába. Ezt követően a Bé­késcsabai Állami Gazdasággal ismerkedett, majd szarvasi ott­honában felkereste a kilencven­éves Ruzicskay György Munká- csy-díjas festőművészt. A bányászszakszervezet elnökségének ülése A szénbányászat helyzetének rendezéséről, a termelési szerke­zet átalakításával összefüggő szakszervezeti tennivalókról tár­gyalt keddi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége. A testület az Ipari Mi­nisztériumtól kapott tájékoztatás alapján megvitatta az Állami Tervbizottságnak a szénbányá­szatról szóló, — a kormány ál­tal jóváhagyott — határozatát. Az ülésen felszólalt Kapolyi László ipari miniszter is. Hang­súlyozta, hogy a központi intéz­kedések szoros összefüggésben állnak az egész ipar termelési szerkezetének korszerűsítésével és az energiagazdálkodás racio­nalizálásával. A népgazdaságnak arra van szüksége, hogy kombi- natív energiagazdálkodás alap­ján a bányászat is növelje jö­vedelmezőségét. A mélyművelé­sű bányák egy részében azonban ennek objektív akadályai van­nak. Ezért olyan megoldást kel­lett keresni, amely csökkenti a mélyművelésű bányák terheit, és mégis lehetővé teszi az ország energiaszükségleteinek kielégíté­sét. A jelenlegi tervidőszakban évi három százalékkal bővülő vil- lamosenergia-felhasználás igé­nyének gazdaságos kielégítését segíti a Paksi Atomerőmű bőví­tése, továbbá három olyan erő­mű rekonstrukciója, ahol külfej­tésekből nyert olcsó szénnel ter­melhetnek villamos energiát. A szénbányászat termelési szerke­zetének átalakításával a terv­időszakban az évi 24 millió ton­nás széntermelésen belül kétmil­lió tonnával növelik a külszíni fejtések teljesítményét, s ugyan­ennyivel csökkentik a mélyműve­lésű bányákét. Az az átalakítás azzal jár, hogy a szénvagyon ki­merülése, vagy egyéb műszaki és geológiai okok miatt leggazdaság- talanabbul termelő 13—14 mély- művelésű aknában fokozatosan, a tervidőszak végéig megszünte­tik a termelést. Ezeknek az aknáknak egy ré­szénél még mindig van mód ar­ra, hogy javítsák a termelés gaz­daságosságát. Ha ez sikerül, ak­kor, természetesen folytatják a munkát. A központi intézkedé­sek kedvező feltételeket terem­tettek a szénbányászat terme­lési szerkezetének átalakításá­hoz szükséges fejlesztésekre, és a bányászok élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Erő­sítik a szénbányászat irányítását is azzal, hogy az Ipari Miniszté­rium mellett állami szénirodát hoznak létre, amely egyebek kö­zött koordinálja a bányavállala­tok termelését az igényeknek megfelelően, koordinálja a beru­házási eszközök, és az állami tá­mogatás felhasználósát, és segít­séget nyújt a munkakörülmények javításához. Előnyben a hazai hibridek (Folytatás az I. oldalról.) sú, a madáreleségnek szánt, és a nagy olajtartalmú napraforgók találhatók a köztermesztésben. A növényolajipar ez utóbbiaknál egyre inkább szorgalmazza a ha­zai nemesítésű hibridek terje­dését. A vállalat az idén is az olajtartalom szerint premizál, il­letve többletter-melési felárat fi­zet a felvásárláskor. Nagy fon­tosságot tulajdonított az előadó a pontos termésbecslésnek, hi­szen a vállalat tároló- és feldol- gozókapacitását — a minden va­lószínűség szerint augusztus 20- án kezdődő betakarításkor — csak így lehet tervszerint kihasz­nálni. A Növénytermesztési és Minő­sítő Intézet osztályvezetője, dr. Rátkai József úgy ítélte meg, hogy a hazánkban jelenleg ter­mesztett 30 hibrid elegendő a te­rület ellátására, ö is a hazai ne­mesítésű hibridek előnyeiről szólt, amikor elmondta, hogy azok bél­tartalomban és termőképesség­ben, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóképességben állják a versenyt a külföldiek­kel. A tanácskozás résztvevői a napraforgó nagyüzemi és kis- parcellás fajtakísérleteit is meg­tekintették az Új Élet Termelő- szövetkezet területén. G. E. A KECSKEMÉTI MEZŐGÉP VÁLLALAT pályázatot hirdet IGAZGATÁSI ÉS JOGI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTEL: — jogi diploma: és szakvizsga, — iparvállalati jogi területen eltöltött gyakorlat, — legalább ötéves vezetői gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. \ A pályázat tartalmazza at pályázó részletes önéletrajzát, az eddigi szakmai működésének részletes leírását, valamint az alapbérre vonatkozó igényét. A munkakör 1986. október 1-től betölthető. A pályázatokat aug. 25-ig az alábbi címre kérjük beküldeni: személyzeti és oktatási osztály, 6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 136. Bővebb tájékoztatás a 76 27-666/126, 199. sz. telefonon kérhető. A pályázatokat szept. 10-ig értékeljük. A döntésről minden pályázót értesítünk. 640

Next

/
Thumbnails
Contents