Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

1986. augusztus 5. © PETŐFI NÉPE ö 3 ÓVNAK A BOKROK. A FÁK, A MADARAK IS Ütmenti környezetvédelem AzNútmenti Iáknak, bokroknak fontos szerep jut a járművek okozta szennyezés mérséklésében. Mekkora kárt tesz a só, az ólom? A Közlekedési Minisztérium 1982-ben megbízta a Kertészeti Egye­tem kertészeti főiskolai karát a közutak mentén elhelyezkedő, a mi­nisztérium kezelésében levő területek növény- és környezetvédelmi vizsgálatával. Idén* lezárul a vizsgálatsorozat. Az eddig végzett mun­káról, a kutatási eredményekről kérdeztük Szterényiné Herczegh Alexandrát, az Ütinform főmunkatársát, aki konzulensként vesz részt a kutatásban. — Milyen területekre terjed ki az ötéves kutatómunka? — összesen 29 mérési helyet jelöltünk ki, elsősorban Bács- Kiskun, s emellett Pest és Csong- rád megyékben. A vizsgálati he­lyeken felmértük a növényállo­mányt, értékeltük esztétikai és környezetvédelmi szempontból is a növényzetet, A kutatómun­kához szervesen kapcsolódik az 54-es főút egy-egy szakaszán vég­zett mintafásítás. Munkánk során kiemelten kezeltük az „Ütmenti fásítás és környezetvédelem” té­makört. A „Növényvédelem és vegyszeres gyomirtás” összefüg­géseinek vizsgálata pedig Bács- Kiskun megye szinte teljes úthá­lózatára kiterjedt. — A kutatás során felmérték az útmenti növényzet egészségi állapotát is. Milyen módszerrel? — Színes videofelvételeket ké­szítettünk, hogy megállapítsuk a növényzet rovarokkal való fer- tőzöttségét. A módszer alkalmas­nak tűnik, hogy gyors informá­ciót nyerjünk a fertőzött útsza­kaszokról. — Megvizsgálták a közutak mentén fészkelő madárnépesség összetételét. Milyen eredményre futottak? — Az E5-ÖS főútvonal melletti területeken, Kecskemét és Tábor­falva között felvételeztük a ma­dárfészkeket. Azt tapasztaltuk, hogy ahol szakszerűtlen a nö­vénytelepítés, nincsenek fészkek. Ezzel szemben van olyan terü­let, ahol több mint negyven fajt találtunk. Itt kilométerenkénti fé­szekszám meghaladja a tízet. Többségükben magevő madara­kat találtunk az utak mentén, ezek időnként kárt is okozhat­nak. — Mivel magyarázható a hasz­nos rovarevő fajok kis száma? — Az odvas öreg fák, melyek a rovarevők fészkeléséhez nél­külözhetetlenek, könnyen balese­tek forrásává válhatnak. A ro­varevők számát úgy növelhet­nénk, ha az útmenti területeken minél több cserjét ültetnénk, és mesterséges fészekodúkat he­lyeznénk ki. Az 52-es út mentén elhelyeztünk ilyeneket, s ott ered­ményesen költöttek a mezőgaz­daság számára hasznos madarak. — Mit mutatnak a környezet- szennyezéssel kapcsolatos ké­miai vizsgálatok? — Megállapítható, hogy a nát- riumklorid-, illetve az összes só­tartalom nincs akkora a felta­lajban. hogy elérné a növényeket károsító szintet. Károsító hatást az okozhat, hogy az utakra te­lente kiszórt sómennyiség az al­talajba mosódik. Fokozott gondot kell fordítanunk az utak sózásá­ra, csak a minimális mennyiséget szabad kijuttatni. — Az ólómszennyezés milyen mértékű útjaink mentén? — Megvizsgáltuk májusi ka­szálás idején a perjefélék ólom­szennyezettségét az E5-ös út men­tén. Egyetlen esetben sem mér­tünk magas, élőlényekre veszé­lyes szintű ólomfelhalmozódást. A vizsgálatok alapján az is meg­állapítható, hogy az utat kísérő erdősávnak fontos védelmi sze­repe van. Az út és az erdősáv közötti területen jóval magasabb az ólomszennyezettség, mint az erdősávon túli mezőgazdasági területen. — Milyen további vizsgálato­kat folytattak még? — Füvesítési kísérleteket vé­geztünk padkán, rézsűn, külön­böző pázsitfű-fajokkal. Az ered­mények biztatóak. Gyepesítéssel csökkenthetjük a porszennye­zést, a kifejlődő gyokérzet védi a létesítményt a vízerózióval szemben, megszűri az útról leszi- várgó sókat, és ezáltal csökken a mezőgazdasági területek" káro­sodása. — A vizsgálatsorozat ebben az évben lezárul. Mi lesz a kutatási eredmények sorsa? — Az évente elkészített kuta­tási jelentések megteremtették az alapot az érdekegyeztetésre. Ez a jövő útja. A feltárt jelensé­gek, a kidolgozott javaslatok egyaránt segíthetik az útfenn­tartók, a mezőgazdasági szakem­berek és az erdészek útkörnye- zet-formáló munkáját. Sz. A. A NAPI NYOLC ÓRA LEGYEN A TERMELÉSÉ! Nyújtott ügyfélfogadás összehangoltabban Nemrégiben még a bevásár­lónap fogalmát ízlelget­te szokatlanul a lakos­ság, s tetszik, nem tetszik alapon alkalmazkodott a követelmé­nyekhez a kereskedelem. Ugyan­is a rendelet szerint csütörtökön­ként a kijelölt üzletekben, áru­házakban — elsősorban a városok, nagyobb telepü­lések nagy egységeiben — este 8 óráig lehet vásá­rolni. Eltelt néhány év, s a vevő megszokta, hogy azon a bizonyos napon nem kell munka után kap­kodnia, ráér kényelmesen körülnézni a boltokban. Elfogadta ezt a kereskedelem is, alkalmazkodott az új helyzethez, s mindezt feltehetően nemcsak a szubjektív vélemények, hanem a gazdasági muta­tók is alátámasztják. Az persze biztos, hogy nem ment minden magától, de aki akarta, az ügyes módszerekkel, kezdeményezésekkel becsalogatta a vásárlókat. Elvégre ha már nyitva az áruházak­kor nőjön a forgalom. Mert ez az üzlet. .. Valahogy hasonlóképpen vagyunk a munkaidőn túli ügyintézéssel is. A törekvés nyilvánvaló — az elintézésre váró ügyekkel a lakosságnak ne mun­kaidőiben kelljen foglalkoznia, s kény télén-kellet­len szabadságot kivenni, elkéredzkedni, esetleg el­lógni. A napi 8 óra legyen a termelésé, ez a nép­gazdaság, s ezen keresztül az egyén érdeke is. De hasonlóan érdeke mind a közösségnek, mind az áh lampolgárnak az is, hogy ügyes-bajos dolgait idő­ben, rendbén elintézze. S ha ehhez az szükséges, hogy eljárjon hivatalokba, akkor járjon el. Jár­hasson el — munkaidő után! Éppen ezért egyre több szervezet — tanács, szol­gáltába intézmény, hivatal, hatóság — állapított meg hosszabb ügyfélfogadási időt a bét egy-egy nap­ján. De az csak ritkán fordult elő, hogy egy tele­pülésen valamennyien ugyanazon a napon. Ez pe­dig feltétlenül előnyös volna, hisz — tapasztalat­ból tudjuk sajnos — egyetlen ügyben legtöbbször nem elég egyetlen szervet megkeresni. Ha pedig nem elég, akkor jogos az igény: legyen mód va­lamennyit megtalálni —, s változatlanul munka­idő után. Az egységesítési folyamat megkezdődött. A nap megválasztása — mint ahogy azt konkrét esetek bizonyítják, — több szempont együttes figyelem- bevételével történik. Ilyen lehet például: alkalmaz­kodni a csütörtöki bevásárlónaphoz, vagy kihasz­nálni a hétfőt, amikor nem köti otthonhoz az em­bert a televízió. Esetleg egybekapcsolni a hagyomá­nyos piaci nappal, amit már megszokott az adott település és a környékről bejáró lakosság egyaránt. A városokban, községekben a helyi .tanácsok koordinálják ezt a munkát. Legtöbb településen már el is döntötték, hogy mely napot választják. A megyei tanácsra beérkezett eddigi adatok sze­rint a hétfőt negyven százalék, a szerdát szintén negyven százalék, míg a csütörtököt húsz száza­lék jelölte meg. Ekkor munkaidő után is nyitva áll egyebek között a tanács, a posta, az OTP, az áram-, valamint a gázszolgáltató st'b. S nemcsak nyitva van, hanem kész és képes a valóban érde­mi ügyintézésre. Lajosmizsén az elsők között valósították meg az összehangolt ügyfélfogadást. Jóllehet a tanács — amint azt dr. Nagy Károly elnök elmondta — több mint két éve már, hogy bevezette a nyújtott ügy­félszolgálatot, más szervek nemigen követték pél­dáját. Pedig azt most már minisztertanácsi ren­delet is előiírja. Ennek nyomán ült össze a nagy­községijén a tanács, a posta, az OTP, a Démász és az áfész lakossági szolgáltató részlegének képvi­selője, hogy döntsön. A többiek rugalmasságát di­cséri, hogy a posta kijelentését — mely szerint az ajánlott hétfő és csütörtök közül neki csak az első jó — mindenki méltányolta. Így hétfőnél marad­tak. Ezt megállapodásban rögzítették, s erről azon­nal tájékoztatták az összes helyi gazdasági egység vezetőjét. Kiírták a hirdetőtáblákra, közzétették tájékoztatóban, közölték a hangosbemondón. így minden lajosmizsei tudhat róla — az a dolgozó is, aki eddig mindig munkaidőben járt el. s az a vezető is, aki mindezért szemet hunyt. Mert az biztos —, s ezt is megerősíti a nagyköz­ségi tapasztalat —, hogy a rendelet önmagában ke­vés. Megteremti ugyan az összehangolt ügyintézés lehetőségét, de ebhez a munkahelyeken is meg kell találni a partnert, s elérni, hogy mindezt,ott is ko­molyan vegyék. S ha a hivatalok, szolgáltatók, az érdemi ügyintézésre alkalmas embereiket rneghosz- szaibbított időben foglalkoztatják, akkor ezen idő­ben legyen is ott ügyfél. S ne másnap délelőtt tor­lódjanak össze. Akkor dolgozzanak ■— a munkahelyükön, a fize­tésért. — Váczi Tamás A tiszakécskei idősekért A tiszakécskei egyesített szo­ciális intézmény tizenhét dolgo­zója'százhúsz idős emberről gon­doskodik. Az öregek panziójában huszonötén laknak. A napközi ott­honban. ahol csak nappali gondo­zás van, általában hetvenen jön­nek össze naponta. A házigondo­zottak száma mintegy ötven. hoz­zájuk négy gondozó jár ki rend­szeresen. Ételt visznek nekik vagy bevásárolnak, attól függően, hogy kinek milyen az egészségi állapota. Képünkön: viszik az ebédet. nyersanyag, tartósítószerek, üvegek A kereskedelem felkészült a befőzési szezonra Reneszánszát éli a gyümöl­csök, savanyúságfélék otthoni tartósítása, mind több házi­asszony gondoskodik ilyen mó­don — nagyrészt anyagi meg­fontolásból — családja téli szükségletéről. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint cseresznyéből az idén a korábbi évekhez hason­ló, átlagos mennyiséget és mi­nőséget kínáltak a piacokon. Meggyből kevesebb termett, mint az elmúlt évben, első­sorban azért, mert a meggy­fák virágzásakor nagyon hű­vös volt az időjárás. Ugyan­ebből az okból sárgabarack is kevesebb termett, s mind­két gyümölcs ára magasabb, mint tavaly volt. Az ősziba­rack szakaszosan érik, a ko­rai fajták ezúttal olcsóbban voltak kaphatók, mint tavaly, a befőzésre jobban alkalmas később érő változatok ára azonban magasabb. Alma mal­most is többféle kapható, jó minőségben, de a befőzés sze­zonja ebből a gyümölcsből csak ősszel lesz. A szilvater­més jónak ígérkezik, az elten- nivaló fajták a következő he­tekben kerülnek a piacokra. Szabadföldi uborkából az Idén sok van, jó a termés, a savanyúságokhoz alkalmas nagyságokból is bőségesen vá­logathatnak a háziasszonyok. Az ár is kedvező: 20—30 szá­zalékkal alacsonyabb, mint tavaly volt. Az elmúlt évinél ugyancsak olcsóbban kapha­tó a lecsóhoz szükséges pap­rika és paradicsom, s a meny- nyiség is elegendő. Ha az idő­járás kedvez a termésnek, egé­szen őszig viszonylag olcsón tehető el a lecsó. A tartósítószerek közül még mindig sokan használják a szalicilt, amit azonban a szak­emberek nem ajánlanak, mert ha túladagolják, ártalmas ie- het az egészségre. Célszerűbb a gyógyszertárakban recept nélkül kapható benzoesavas nátrium, amelynek nincs ká­ros hatása. Ebből a szerből egyharmadával többet kell a befőttekre tenni, mint a szali­cilból, s bár az eltett gyümöl­csök és zöldségek leve kevés­bé lesz átlátszó, élvezeti ér­tékük nem romlik e szer hasz­nálatától. A kereskedelem­ben kaphatók olyan keveré­kek is, amelyek különféle gyü­mölcs- és zöldségízesítőket, s egyúttal tartósítószereket is tartalmaznak. Használatuk még nem elterjedt, igaz, áruk is magasabb a hagyományos szereknél. Az Amfora Kereskedelmi Vállalat az idén az elmúlt évinél 20 százalékkal több be- főttesüveget hoz forgalomba. Ez összesen 2,5 millió üveget jelent, a korábbinál több, ösz- szesen öt méretben a 7 decili­terestől az ötliteresig. Az öt­literes üvegek kivételével va­lamennyi méretűhöz árusít­ják a légmentesen záró fém­fedelet is. Ezek könnyen ke­zelhetők, és megóvják a be­főtteket a kiszáradástól. Az üvegeken és fedőkön kívül szinte valamennyi befőtt meg­jelölésére öntapadó címkéket is forgalomba hoztak. . A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A jól fésült, bajuszos férfi magabiztos lép- ' lékkel közele­dett a pulpitus­hoz. Bizonyára zavarta kezeit szorosan tartó bilincs, de ennek semmi jelét nem mutatta. Felemelt fejjel várta, hogy a bíró hellyel kínálja. Amíg le nem ült, a hátsó padsorokban egyre erősödött a morajlás, az izgatott családtagok várták, mit kér majd a vádlott az utolsó szó jogán. Amíg az ügyész és a védő a perbeszédét mondta, szinte feszült volt hátul a csend. Miiközben felállt a férfi, még a lélegzetüket is visszatartották a gyászruhás hozzátartozók. Majd —, mint egy dráma csúcspontjá n — zokogva elkezdődött a nagyjelenet. „Nem vagyok gyilkos! Ha mégis annak lát a ‘bíróság, ítéljen halálra!” Tizenkét év után szabadon Nem volt könnyű a Bács-Kis- kun Megyei Bíróság dolga, amíg megszületett az ítélet Sztojka Sándor, (Szabadszállás, Farkas- érpart 2.) ügyében. Emberélet ki­oltása miatt folyt ellene az eljá­rás, amely alatt végig kísértett a múlt. Az az 1971. február 23. napjának éjjelén történt gyil­kosság, melynek elkövetéséért Sztojkát 18 évi szabadságvesztés­re ítélték. A Szegedi Fegyház és Börtön­ben úgy látszott, rendbejött min. den. Az elítéltek közösségébe be­illeszkedett, társaival jó kapcso­latot alakított ki, a felügyeleti személyek parancsait minden vo­nakodás néLkül végrehajtotta. Büntetésének ideje alatt több munkaterületen dolgozott, telje­sítménye rendszeresen norma feletti volt. Elvégezte közben az általános iskola nyolc osztályát, majd — ugyancsak a börtönben — sikeres szakmunkásvizsgát tett, kárpitos szakképesítést szer­zett. Mindezek alapján a Szege­di Megyei Bíróság 1983. március 13. napján feltételes szabadság­ra bocsátotta és egyben elrendel­te a pártfogói felügyeletét. Szabadulása után Sztojka Sán­dor Kalocsára költözött, ahol élet- közösségre lépett Sztojka Lajos- néval; Munkahelyet is talált ma­gának, így dolgozott a helyi bú­toripari szövetkezetnél, az Iszk- ra Termelőszövetkezetnél, majd a költségvetési üzemnél. 1984 májusában viszont elköltözött Kalocsáról Szabadszállásra. Itt felbontva a régi kapcsolatát, újat alakított ki Sztojka Lászlónéval. Ezit a viszonyt már a szerelem, az erős érzelmi kötődés motiválta, s ezért úgy tűnt, Sztojka Sándor véglegesen fátylat tud borítani a múltra. Rokonok előítélettel Az együttélés zavarására az asszony rokonsága „ügyelt”. Már kezdettől fogva nem tetszett a családból senkinek, hogy Sztojka Lászlóné egy büntetett előéletű férfival él együtt. Emiatt szinte állandóan napirenden voltak a torzsalkodások, piszkálódások. Olyannyira, hogy 1985 augusz­tusában rövid időre megszakadt az életközösség. Néhány hónap­pal később, októberben pedig már véglegesnek látszott a sza­kítás. Sztojka Lászlóné el is köl­tözött Szabadszállásról Kalocsá­ra. Sztojka Sándor ezután is pró­bálta visszaállítani a kapcsola­tot, ezért minden módon igye­kezett az asszony közelébe jutni. A határozott „nem” kijelentése­ket csak múló szeszélynek gon­dolta. Október 23-án ezért egy ismerőse kocsijába bekéredzked­ve elutazott Kalocsára. Az újbó­li elutasítás lényegében nem érte váratlanul, de nagyon elszomorí­totta. Egész este kószált emiatt a városban, majd 22 óra körül visz- szatért a lakásba, ahol Sztojka Lászlóné tartózkodott. A tulaj­donosok, Sztojkáné beleegyezé­sével, beengedték a férfit a ház­ba és megengedték nekik, hogy együtt töltsék az éjszakát. A kel­lemes együttlét ellenére sem volt viszont hajlandó Sztojkáné visz- szaállítani az életközösséget. Hajnali sikoly A férfi végső elkeseredésében különös gondolatokat kezdett forgatni a fejében. Az egyre sö- tétebb elképzelések, s a megér­lelt elhatározás után a rokonok­nak egy néhány soros búcsúleve­let írt. „Átok rátok, ha nem egy sírba temettek”. Majd a jobb ke­zébe vett egy kést és az alvó Sztojka Lászlónét a mellkas bal oldalán megszúrta. Az éles fáj­dalomra felriadó asszony ajkát már csak egyetlen sikoly és egy segélykiáltás hagyhatta el, majd rövid időn belül elhunyt. A szom­szédos kisszobából berohanó ro­konok húzták le a férfit a vérző asszonyról, majd rövid időn be­lül értesítették a rendőrséget. Bűnös vagy áldozat? Ez a kérdés hosszan foglalkoz­tatta a büntető eljárás ügyészi és bírói szakaszában a vád és a vé­delem képviselőit. Az utolsó tár­gyaláson a perbeszédek elhang­zásakor az ügyész határozatlan tartamú, életfogytig tartó szabad­ságvesztés büntetés kiszabását kérte. Bár megjegyezte, hogy a vádlott másodszor áll emberölés miatt a bíróság előtt, ezért indo­kolt lehetne a legsúlyosabb bün­tetés, a halál kiszabása is. Ám Sztojka Sándor eddigi börtön­beli viselkedése alapján úgy tű­nik — az adott körülmények kö­zött — képes az együttélési nor­mák betartására, nem menthe­tetlen, így nem szükséges kiiktat­ni az emberi társadalomból. A védő ezzel szemben azt kér­te, hogy a bíróság csakis kizáró­lag azokat a tényeket és körül­ményeket értékelje a vádlott ter­hére, amelyeket minden kétséget kizáróan bebizonyított, ő nem játta megnyugtatónak a bizonyí­tási láncolatot, ugyanis a tanúk vallomásai mind önmagukkal, mind a vádlotti vallomással el­lenkeztek. Azt sem sikerült tel­jesen meggyőző módon bebizo­nyítani, hogy a vádlott szúrt a késsel, akár öngyilkos is lehe­tett Sztojka Lászlóné. A vádlott, ugyanis nagyon vonzódott a sér­tetthez, és szerette volna vissza­állítani az életközösséget. Mind­ezek miatt a védő kérte, hogy a bíróság bizonyítottság hiányá­ban mentse föl a vádlottat. A Bács-Kislkun Megyei Bíróság Sztojka Sándor bűnösségét megál­lapította, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettében. Ezért a 44 éves férfit életfogytig tartó, f egy házban letöltendő szabad­ságvesztésre és tízévi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben megállapí­totta, hogy Sztojka Sándor ezt a súlyos bűncselekményt a feltételes szabadság időtartama alatt követte el, ezért azt megszüntette. A bíró. ság enyhítő körülményt nem talált, viszont súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy Sztojka Sándor a cselekményét volt élettársa sérelmére, olyan körülmények között követte el, amikor az asszony teljesen kiszolgáltatott volt, s nem tehetett semmit a védekezése ér­dekében. Az ítélet nem jogerős. T. B. / Átok rátok, ha...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents