Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

IMS. augusztus 23. «ä PETŐFI NÉPE V 3 ÜDÜLŐTERÜLETI ŐRJÁRAT • Sóstól csendélet. Kiskunhalas — fürdőváros? Kiskunhalason idén nyáron bő­vülték a fürdési, strandolási le­hetőségek. A Kunép Vállalat re­kordidő alatt készült el Sóstón a srtrandfürdő kivitelezésével. A kétezer ember befogadására ter­vezett tóparti strandon kulturált környezet, tiszta viz várja a lá­togatókat. Az eddigi rekord há­romezerötszáz fizetővendég volt egy napon. Kezdetben csupán a vízpart melletti homokra tele­pedve lehetett napi üldözni, augusztusra megnyitották a fü­ves napozórészt is. A hamar népszerűvé vált für­dőhelyen folyamatosan bővítik a szolgáltatások körét. A strand szomszédságában még az idén át­adják a motel első traktusát. A tervek között kemping és meleg ételeket árusító étterem nyitása is szerepel. Eleinte sokak nemtetszését ki­váltotta, hogy Sóstón engedélye­zett a monokini. Ma már jól meg­férnék egymás mellett a fedet­len keblű és a hagyományos na­pozást választó hölgyék. Az üze­meltető jövőre azt tervezi, hogy a fürdő egyik részén naturista strandot alakítanak ki. A halasi Sóstó gyalog is elér­hető, s jövőre a tóig kiépülő ke­rékpárúton kerékpárral is zavar­talanul megközelíthető lesz az It­teni strand. A termálvizéről ismert városi strandon a sóstói fürdő meg­nyitásával enyhült a korábbi, né­ha már elviselhetetlen zsúfoltság. Az ide látogatók — elsősorban a gyógyulásit kereső idősebbek ■— kényelmesen pihenhetnek. Har­madik éve üzemel a gyógyfürdő területén a város egyetlen kem­pingje. Az első osztályú, három­csillagos kempingben idén egész nyáron ítélt ház volt. Sok külföl­di — osztrákok, németek, len­gyelek — töhb héten' át élvezik a környék csendjét és a 'gyógyvi­zet. Júliusban hatszáznégyen for­dultak meg a kempingben, s már jövő évi előjegyzéseket vesznek fel. A közelmúltban itt járt bel­giumi utazási szakemberek is el­ismeréssel szóltak a látottakról. A legnagyobb gond, hogy az igé­nyeikhez képest kicsinek bizo­nyul ma már a kemping. Bőví­tése része annak a több tízmil­liós rekonstrukciónak, melynek tervei már elkészülteik. A terv­időszak alatt megfiatalodik a városi gyógyfürdő, újabb meden­ce kerül tető alá, új öltöző és szociális épület készül és felújít­ják a fürdő teljes gépészeti be­rendezését is. H. B. • Svédek, hollandok a gyógyfürdő területén levő kempingben. A Zöldért Vállalat 1986. október 1-től 1989. szeptember 30-lg, szerződéses Üzemeltetésre átadja az alábbi eiyséieit: KECSKEMÉT: 35. sz. Kodály Zoltán tér 7. sz. 46. sz. Bethlen körút sarok, 50. sz. Szcleifalu, 34. sz. Rendőrfalu. ' KISKUNFÉLEGYHÁZA: 21. sz. Bercsényi u. 57. sz., 71. sz. Felszabadulás út, 73. sz. Bajcsy-Zsilinszky u. sarok. BAJA: 59. sz. Szamuely u., 24. sz. Piactér. MÉLYKÚT: 23. sz. Galamb u. 1. sz. HARTA: 72. sz. Hunyadi u. A versenytárgyalást 1986. szeptember 23-án (kedd) de. 9 óra­kor tartjuk a vállalat ebédlőjében. (Kecskemét, Bercsényi n. 4*—6. sz.) Pályázatukat 1936. szeptember 15-ig kérjük beküldeni írás­ban a vállalat központjába, bővebb felvilágosítást vállala­tunk kiskereskedelmi osztálya ad, telefonon: (20-233) vagy szóban. 665 BÁCS-KISKUN, 1956 ui. Megismétlődhet-e a múlt? TERMELÉSBŐ VÍTÉS HATÉKONYABB FOGLALKOZ­TATÁSSAL Munkaerő­kereslet és -kínálat 1990-ig A vattaiatok és a szövetke­zetek a VII. Ötéves terv Idő­szakiban sem számíthatnak a munkaerőforrás Jelentősebb bővülésévé!. így Jobbára csak a meglévő létszám hatékonyabb fogiatkoztatásávai tudják nö­velni termelésüket, bővíteni szolgáltatásaikat — tájékoz­tatták az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalban az MTI munkatársát. A keresők szá­ma az elmúlt évekhez hason- Idán — bár annál mérsékel­tebb ütemben — iíSí-íg tovább csOkken, azután némileg emel­kedik. A tervidőszak második felére érik el a munkaválla­lási kert az 197S—78-cs demog­ráfiai hullámhegy éveiben született fiatalok: a munka­erő utánpátlása mégaem bővül Jelentősen, mart többségük aa általános iskola befejeztével kSzépíokcn folytatja tanul­mányait. A háztartásbeliek be­vonásával nyerhető tartalé­kok már kimerültek. A munkaérö-k<M esiet és • Kínálat . megbomlott egyen­súlyának javításához arra van szükség, hogy a vállala­tok az élőmunka hatékonysá­gának fokozásává), létszám- megtakarító technológiák szé­lesebb körű alkalmazásával mérsékeljék munka crőéhaé­güket. Az Idei tapasztalatok szerint azonban tilg emelke­dett a munka termelékenysé­ge. s a gyárkapukon belül to­vábbra is sok helyütt mutat­kozik egyszerre munkaerő­hiány és -felesleg. Az elmúlt egy-két évben gyakoribbá vált ugyan a munkaerő vállalaton belüli, a feladatokhoz Igazodó átcsoportosítása, de még min­dig kevés helyen élnek eszed a lehetőséggel. A vállalatok tétszámgazdálkoúásáoan ta­valy ikédvező változások vol­tak tapasztathatok, felvéteti Igényeiket mérsékelték, és sok helyütt dOntOttek úgy, hogy nyugdíjba ment. vagy kilépett dolgozóik megüresedett he­lyét - főként a szettem!. Iro­dai munkakörökben — nem töltik be új emberekkel. Az Mén viszont Ismét megugrott a vállalatok kereslete a mun­kaerő iránt. Az iparban, as építőiparban és a mezőgazdaságban a ter­melékenység fokozásával Bsz- azeaségében akár 160 ezer dol­goséval is csökkenthété a lét­szám. Az így felszabaduló munkaerő főként az egészség­ügy, a kultúra területén és a pénzintézeteknél, illetve ki­sebb ’ arányban a kereskede­lemben, a hírközlésben és a közlekedésben vállalhatna ál­lást. Ez Jelentősen javítaná a szolgáltatások színvonalát Is. A tervidőszakban a létszám csökkentésére készteti majd a vállalatokat a gazdasági ér­dekeltség fokozódása, az élő­munka költségeinek válha­tó további drágulása, a lét­szám megtakarítására ösztön­ző keres «szabályozási for­mák szélesebb körű alkalma­zása. A munkaerő kínálatában és keresletében az elmúlt évek­ben tapasztalt területi és szak­mai feszültségek várhatóan a Jelenleg! Ötéves tervidőszak­ban is nehezítik a vállalatok szakember Igényelnek kielé- gítáBét, illetve egyes körzetek­ben. bizonyos munkák örök­ben a dolgozók el helyezkedé­sét- Most Is vannak olyan ki­sebb. kevésbé iparosodott kOr- setek, ahol kevés a munkaal­kalom. Központi forrásokból továbbra is kapnak támoga­tás* s tanácsok a gazdaságilag elmaradott körzetek fejlesz­tésére, új munkahelyek terem­tésére. a távolabbi munkahe­lyekre Járók közlekedési le­hetőségeinek Javítására. Nem vitatható, hogy a felsza­badulás utáni időszak legnagyobb történelmi lépése a földreform volt, amelynek során 36 979-en jutottak földhöz. 1956 közepén a földek 35,6 százalékán már szo­cialista jellegű gazdálkodás folyt. A termésátlagok azonban stag­náltak, vagy alatta maradtak a háború előttinek. Bár a megyé­ben a földek átlagos értéke 20 százalékkal alacsonyabb volt az országos átlagnál, a mezőgazda­ság mégis az iparfejlesztés akku­mulációs forrása maradt. Az ipar fejlődése jelentősen elmaradt az országos léptéktől. Amíg 1949— 57 között országosan évente 5,6 százalékkal nőtt az iparban fog­lalkoztatottak száma, Bács-Kis- kunban 3,2 százalékkal. A megye részesedése az ország ipari be­ruházásaiból évenként nem érte el az 1 százalékot. 1956-ban jól, látható volt, hogy Bács-Kiskun társadalmi-gazdasági elmara­dottsága nagyobb ütemű Iparo­sítást diktál. Alacsony volt az főárból eltartott munkások kere­sete is, ami 1956-ban havi 1039 forint átlagot mutatott. (A mi­nisztériumi iparban 999 forint, a helyi iparban: 1170 forint, a szövetkezeti iparban: 1091 fo­rint.) A magánklstparosok száma 1955 végén 5468 volt. Növekvő áruforgalom Mégis a megye lakossága 1956- ban kétmilliárd forint értékű árut vásárolt, csaknem 300 mil­lióval többet, mint az előző év­ben. A növekedés különösen az év második felére esik, amiben közrejátszott az 1956-ban kiala­kult felvásárlási láz, a bérek ko­rábbi intézkedéseken alapuló nö­vekedése. (Ez összefüggött a köz­vélemény bizonyos fokú javulá­sával is. Észrevehető volt, egy­fajta konszolidáltabb közélet. Megváltozott az újságok hangja, odázhatatlan kérdések kerültek a politikai vezetés napirendjére. (Például 1956-ban a tanyakérdés. A vita előadója Molnár Frigyes, részt vevő felszólaló Erdei Ferenc. A mezőgazdasági gépek és mun­kaeszközök kerüljenek a szövet­kezetek tulajdonába, ami a po­litikai életben bázisnak számító gépállomások részéről nagy el­lenállásba ütközött.) Kezdetét vette a több mint 4000 főt szám­láló, kuláknak minősülő közép- parasztlisták felülvizsgálata és törlése. Ez viszonylagos nyugal­mat biztosított és a földekre sok szakértelmet hozott vissza. A si­ker nem volt teljes, hiszen a bi­zottságokban ülők egy része előbb már alaposan kompromit­tálta magát a falusi „osztály­harcban”. Jelentősen növekedett az élel­miszeripari cikkek forgalma. 1956 utolsó negyedében kenyér­ből 7 százalékkal, lisztből 36,1 százalékkal, zsírból és zsírsza­lonnából 52,8 százalékkal vásá­roltak többet. Ruházatból 20 szá­zalékkal, vegyesiparcikkekből 20,1 százalékkal növekedett a forgalom. Az üzletek kiürültek, hiszen a többletigényt nem volt miből kielégíteni. 1956-ban az előző évi árutömegnek csupán 67 százaléka került az üzletek­be. Építőanyagokból például 1956-ban az előző évihez képest a készleteknek mindössze 3 szá­zaléka volt a telepeken, ami gya­korlatilag egyenlő volt nullával. A művelődés gondjai A művelődésügy sem volt gon­dok nélkül. Mai helyzetünk is­meretében szinte hihetetlen, hogy 1956-ban 142 óvoda volt (terüle­ti és üzemi együtt a megyében.) Az óvodák száma 1952-höz ké­pest 14 százalékkal növekedett. Az óvónők száma valamivel se­besebben, 54 százalékkal többen foglalkoztak a kicsinyekkel. Az általános iskolák száma alig változott. (A növekedés 1952 1956 között 2,6 százalékos.) Az osztálytermek száma iramosabb: 11 százalék (1605—1781). A tan­erők száma 26,8 százalékkal nőtt. A tanulók száma ebben az idő­szakban valamelyest csökkent: 97,6 százalék. (80 031—78 096.) A dolgozók általános iskoláiban fel­tűnő volt a csökkenés. Amíg az 1953/54-es tanévben 707 főt osz­tályoztak, ez a szám 1955/1956- r.a 241 főre (!) redukálódott (34,1 százalék). A középiskolák száma 1953- hoz képest 1956-ra semmit sem változott: 28. (Az adat magában foglalja az általános gimnáziu­mokat, a közgazdasági, ipari, mezőgazdasági technikumokat, a tanító(nő) és óvónőképzőket. A tanulók száma viszont a volt 6216- ról 5545-re csökkent. A dolgozók középiskoláiban a tanulók száma 1952—1956 között ugyancsak csök­kent: 62,9 százalék. A középis­kolák levelező tagozatán ugyan némi emelkedés tapasztalható, ugyanakkor az érettségizők szá­ma megfogyatkozott. A közép­iskolák esti tagozatán hasonló folyamatnak lehettünk tanúi: 469—193 fő. A kultúrotthonok (akkor még így nevezték) száma a megyében 77 volt. A műsoros esték látoga­tottsága elérte a 700 ezret. Az is­meretterjesztő előadásokon 300 ezren vettek részt. Ezek azonban csupán keretszámok, a tartalmi munkát már sokkal nehezebb volt megítélni. A könyvtárak száma, könyvállománya, az ol­vasók érdeklődése egészségesen növekedett. Az érdeklődés irá­nya: az ideológiai, politikai és ifjúsági művek. A kecskeméti Katona József Színház előadásai­nak száma (a megyeszékhelyen és azon kívül) csökkent (481-ről 381-re), ezzel párhuzamosan ter­mészetesen a látogatók érdeklődé­se is (71,3 százalék). Említést érdemel a különböző sajtótermékek olvasottsága. A Szabad Nép példányszáma 1956- han 22 887, Népszava: 1539, a Bács-Kiskun megyei Népújságé (1956. XI. 1-től Petőfi Népe) 10 650. A hetilapok közül a Szabad Föld 34 743. Általában alacsony volt az olvasottság, amelyben szerepe volt a pártpolitika sok helyütt fellelhető népszerűtlenségének. Az egészségügy tovább javult. 1956-ban 1953-hoz képest a me­gyében 45-tel több orvos volt. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a jelzett időszakban 171- gyel növekedett. A védőnők köre 39-cel gyarapodott. A bölcsődék befogadóképessége azonban az igényeket meg sem közelítette. 1956-ban mindössze 23 volt be­lőlük, s 779 kisgyermeket lehe­tett elhelyezni. Nagy gondot jelentett a lakás­építés, a lakással való ellátás. Ál­lami erőből vagy támogatással valamint magánkezdeményezés­re 1954-ben összesen 762, 1956­ban 1484 lakás épült. Ezeknek jelentős része állami támogatás­sal (721), és magánerőből 476. Ugyanakkor Kecskeméten a különböző okok miatt megszűnt lakóépületek száma 1287 volt. A vízvezeték-hálózat hossza 1956-ban alig haladta meg az 50 kilométert, ebből a házi beköté­sek száma 479. Elhanyagolt volt a köztisztaság, a parkosítás és kevés volt a fürdők száma. Ezek­ről a kérdésekről a forradalmi munkás-paraszt kormány fellé­péséig alig esett szó. Burjánzó bürokratizmus Az 1956-os esztendő jellemzői közül nem hagyható ki a bürok­rácia mérhetetlen megnöveke­dése. Nőtt az intézményekben a tanácsszervekben dolgozók lét­száma. Elsősorban a begyűjtési és az adófizetési apparátus vitte el a „pálmát”. Túlszervezett lett a társadalom. Az állampolgárok ügyeinek úgyszólván elintézhe- hetetlensége elégedetlenséget váltott ki. A megyei tanácson dolgozók száma 1956. X. 23-án 302 fő yolt, amely 1957. III. 15-re 218-ra csökkent. A városoknál összesen 381 fő, a községekben pedig 989 fő volt alkalmazásban. A járási tanácsoknál 904 fő volt, csaknem annyi, mint valamennyi községben összesen. Az ügyész­ség 1955-ben 7752 esetben emelt vádat, és a bíróság 6366 ítéletet hozott. A népfronitmiozigaloim me­gyében könnyen kitapintható akadozása, a munkás-paraszt szövetség csaknem feladása, a nemzeti egység és az együttgon­dolkodás hiánya „megrongálta” és törékennyé tette a pálrt iránt 1949-ben még megnyilvánult bi­zalmat. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1956. december 5-i ha­tározata magában foglalja: „Az októberi események előkészítésé­ben és kirobbantásáhan alapve­tő tényező Volt a Horthy-fasisz- ta és a magyar kapitalista-föl­desúri ellenforradalom, amely­nek jelentős erői működtek ille­gálisan idehaza ...” Néhány fel­jegyzés tartalmaz a témakörbe vágó adatokat. Bács-Kiskun te­rületén, az ellenforradalom ide­jén több mint 500 volt horthysta, revansvágyó hivatásos katona­tiszt, csaknem félezer volt csend­őr, jóval több mint száz horthys­ta rendőrtiszt, csaknem száz ron­gyosgárdista (Héjjas Iván ver­buválta Alföldi Brigád) és 68 f5 VKF/2-es (az ellenforradalmi rendszer legbrutálisabb katonai szervezete) élt. Arról nem szól­va, hogy Kecskeméttől nem messze, Szabadszálláson bujkált illegálisan Francia Kiss Mihály, akit a rendőrség 1957-ben fogott el. Ezeken kívül még megvoltak a régi közigazgatás volt korifeu­sai, az uradalmak volt intézői. A horthysta erőszakszervezet 1956-ban még megvolt személyi­ségei többségükben a kecskemé­ti, a bajai és a kiskunfélegyházi járás területén éltek, mégpedig abban a hitben, hogy eljön még az ő idejük. W. D. VÁSÁR MISKOLCON Ajtók, ablakok Bajáról Igazi vásári hangulat van ezekben a napokban Miskolcon. A városi sportcsarnokot ízlésesen beren­dezték a kiállítók, az ország minden részéből ér­keztek cégek, hogy a legjobb termékeket bemutas­sák. így a XI, Miskolci Ipari Kiállítás és Vásáron a Bajai Épületasztalos- és Faipari Vállalat is sze­repel Dunaterm típusú ablakokkal, illetve ajtókkal. Igen keresett termékek ezek, a kiállításon sokan érdeklődtek irántuk. A vásárt másfél hét alatt csak­nem százezren tekintették meg — még ma és hol­nap tart nyitva —, a bajaiak standja előtt mindig volt szép számban vendég, akik közül bizonyára néhányan vásárlók is lesznek. • Sok a lá­togatója » miskolci vá­sárnak. • Népsze­rűek » bajai Duna term - termékek. (Temcsi „ László (elvételei) Napkollektor os háztartási bojler Befejezéséhez közeledik az egész éven át üzemeltethető inapkollektoros háztartási boj­lerek új típusának kifejlesz­tése a kőszegi Műszaki és Vil­lamosipari Szövetkezetben. A szabadalmaztatott találmányt tavaly vásárolták meg a kő­szegiek, s azóta már a proto­típus is sikerrel vizsgázott a Budapesti Műszaki Egyete­men végzett bemérések során. A berendezés a nyári hóna­pokban két, egy négyzetmé­teres kollektorral naponta 120 liter 45 fokos meleg víz elő­állítására képes. A teljesít­ményt további kollektorok sorba 'kapcsolásával fokozni lehet. A fényben szegényebb hónapokban automatikusan elektromos hálózatról egészí­ti iki energiaigényét az új be­rendezés. A további fejlesz­tések célja, hogy a jövő évtói induló sorozatgyártásban olyan készülékek kerüljenek le a szerelőszalagról, .melyek há­zilagos felszerelése sem okoz­hat gondot a leendő tulajdo­nosoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents