Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

h YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 194. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 18. hétfő Marjai József Ausztráliába érkezett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese az ausztrál kormány meghívásá­ra hivatalos látogatásra szom­baton Sydney-be érkezett. Látogatásán a miniszterel­nök-helyettes tárgyalásokat folytat a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről, a szövetségi kor­mány, valamint egyes szövet­ségi államok kormányainak vezetőivel, a politikai és az üzleti élet képviselőivel. A Minisztertanács elnökhe­lyettesével együtt Ausztráliá­ba érkezett magyar vállalati vezetők egy csoportja is. GAZDAG PROGRAM BÁCS-KISKUNBAN Vendégeink voltak az egykori olasz partizánok NEVELÉS A HUMANIZMUS, A LELKIISMERET SZELLEMÉBEN Békefelhívással fejeződött be a MAPRJAL kongresszusa Békefelhívás elfogadásával szombaton befejezte munkáját az Orosz Nyelv, és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének VI. vi­lágkongresszusa. A Budapest Kongresszusi Központban meg­tartott záró plenáris ülésen Pécs Ilona, a MAPRJAL alel nőké kö. szón főtte a hatnapos tanácskozás mintegy kétezer résztvevőjét. Ezt követően a világ minden táját képviselő orosznyelv-taná- rok Yitalij Kosztomarovnak, a nemzetközi szövetség főtitkárá­nak, Ervin Wedel NSZK-beli és Kurt Gabka NDK-beli professzor­nak, a MAPRJAL alelnökeinek, valamint Olga Mitrofanovának, a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi In­tézet igazgatóhelyettesének elő. adásában meghallgatták a szék. eiók. munkájáról szóló összefogla­ló jelentéseket.' A beszámolók hangsúlyozták: a nyitó plenáris ülést követően 16 szekcióban, kerekasztal-konfe- renciákon és tudományos tanács, kozásokon vitatták meg a rusz- szisták a nyelvoktatás tudomá­nyos módszereinek, az orosz nyelv és irodalom oktatása új irányzatainak kérdéseit, s cserél, tek alkotó véleménycserét a nyelvtanítás időszerű tennivalói- Tói. A világ 66 országából érke­zett szakemberek élénk vitát foly­tattak arról is, hogy a korábbi jó tapasztalatok hasznosításán túl 6 Fócs Ilona, a MAPRJAL alelnöke köszöntötte a hatnapos tanácsko­zás mintegy kétezer résztvevőjét. milyen űj eszközök, módszerek alkalmazása segíti a hatékonyabb idegennyelv.tanítást. Különö­sen nagy érdeklődés kísérte az oktatási folyamatba mind job­ban bekapcsolható új techniká­nak, a számítógépnek és a videó­nak a felhasználási lehetőségeit taglaló szekció munkáját. Első ízben rendeztek kerekasz- tal*konfereneiát a kisiskolások és az óvodások orosz nyelvi ok­tatásának lehetőségeiről. A részt­vevőknek módjuk volt a magyar gyakorlat megismerésére is: népes. pedagóguscsoport tanul­mányozta egy XX. kerületi óvo­dában a játékos foglalkozások módszerét, és győződhetett meg az elért eredményekről. Gazdag lehetőséget adott a ta­lálkozó arra is, hogy a különbö­ző fórumokon elhangzottakat hazatérve hasznosíthassák az orosznyelv-tanárok, akik a ren­dezvény alkalmából nyílt könyv- kiállításon látható módszerta­ni, nyelvészeti és irodalmi tan­könyvek mellett számos propa­gandaanyagot is tanulmányoz— (Folytatás a 2. oldalon.) Az egykori partizánokból, el­lenállókból és családtagjaikból álló csoport tagjai, akik az el­múlt hét közepén érkeztek Bács- Kiskun megyébe, a pénteki na­pot Kecskemét és a puszta ide­genforgalmi látványosságainak megismerésével töltötték. Dél­előtt a városháza dísztermében fogadta az 52 fős küldöttséget dr. Adorján Mihály, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára és áttekintést adott a te­lepülés múltjáról, jelenéről. A Kecskemét főterén tett séta után a vendégek a Kiskunsági Nem­zeti Park egy részét tekintették meg, majd a bugaci csárdában hangulatos ebéden és folklórbe­mutatón vettek részt, késő dél­után pedig a Magony-tanyára látogattak. A hétvégi programban szere­pelt még kalocsai és solti kirán­dulás, a Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Stúdió megtekintése, valamint ismer­kedés a Magyar—Szovjet Barát­FÉLEGYHÁZI Á SZTALOSSZÖ VETKEZET Az őszi BNV-re készülnek Néhány évvel ezelőtt egy francia cég megrendelé­sére rusztikus kisbútorokat készítettek a Kiskunfél. egyházi Asztalosipari Kisszövetkezetben. Az ott dől. gozőknak megtetszett a hazánkban akkoriban még többnyire ismeretlen stílus, megmozgatta fantáziá­jukat. Hogy milyen lenne vajon a honi igényeknek megfelelő szekrénysor — ebben a stílusban? Szét­szedhető, elemeire bontható változatban? Megter­vezték, elkészítették a prototípust —, tetszett ,a vá­sárlóknak. Azóta a rusztikus szekrénysor többfél» változatát dobták piacra, most készül a legújabb» amit az őszi BNV-n akarnak bemutatni. Formájá­ban tér el az eddigiektől, a neve Félegyháza ’87. ság Termelőszövetkezet mun­kájával. Hétfőn a vendégek Bu­dapestre utaznak, majd részt vesznek az alkotmánynapi ün­nepségeken és találkoznak a Magyar Ellenállók, Antifasiszták. Szövetségének vezetőivel. Ké­pünk a bugaci csárda bejáratá­nál készült. (Tóth Sándor felvétele) Figyelembe véve az ízlések kü­lönbözőségét, valamint azok igé­nyeit, akik nem tudnak sokat ál­dozni a berendezésre, egysze­rűbb bútorokat is készítenek. Kai óla néven vált ismertté a szintén általuk kifejlesztett, gyár­tott korszerű, modern vonalú irodai bútoregyüttes. Amióta kisszövetkezetként mű­ködnek — és ennek immár négy esztendeje —, az egyedi megren­deléseket is sokkal inkább ki tudják elégíteni, mint korábban. Az új gazdálkodási forma ugyan­is nem szab gátat a . dolgozók jövedelmének: annyit keresnek amennyit dolgoznak. A széria- termelés leköti munkaidejüket, az egyedi darabokat jobbára túlmunkában készítik el. Ebben duplán érdekeltek. Egyrészt szí­vesen próbálják ki egyéni ké­pességüket, szakmai tudásukat» (Folytatás a 2. oldalon.) ÉJJEL-NAPPAL DOLGOZNAK A SZIVATTYÚK Gyümölcsszüret hétvégén is Öntözés országszerte MEGÁLLAPODÁS A BÁCSHŰSSAL — MINTA UDVAR HARTÁN A kaposvári sertéstenyésztési rendszer a minőség javításáért Tizennégy évvel ezelőtt közös vállalkozás alakult a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola tudományos kutatómunkájának eredményeként nemesített ka—hyb hibridsertés tenyésztésének szervezésére és irányí­tására. Hét esztendővel később közős vállalattá fejlődött a vállalko­zás, amely a ka—hyb, sertéshús-termelési rendszer szervezőjeként te­vékenykedik. Jelenleg már az ország minden megyéjében érdekelt, 236 nagyüzem 301 telepén 120 ezer tenyészkocát tartanak. Évente 1,8 mil­lió hízott sertést szállítanak vn Üzemekből feldolgozásra, ez az összes nagyüzemi állomány 40 százaléka. Mészöly Gábor osztályvezető­vel, a kecskeméti partnerszolgá­lati iroda vezetőjével, a szerve­zőmunkáról beszélgetünk. — Az országban öt ilyen iroda van, az egyik a kecskeméti. Te­vékenységünk kiterjed a széles körű szolgáltatásokra, a rend­szeres szaktanácsadásra. Az utób­bi a tenyésztéssel, a szaporodás­biológiával, a tartástechnoló­giával, a takarmányozással, az állategészségüggyel kapcsolatos tennivalókra ad útmutatást , tájékoztat. A kecskeméti irodához tartozik Bács-Kiskun megyén kívül Bé­kés és Csongrád megye is. Az ősz. tályvezető elmondja: — A Bács-Kiskun ^negyében lévő 36 nagyüzemi sertéstelepből 14 dolgozik a mi tenyésztői mód­szerünkkel Csaknem 8100 te­nyészkocát tartanak. Az első fél­évben majdnem 90 ezer malac született, 76 ezer hízott sertést értékesítettek, egy kocára vetít­ve 942 kilogramm sertéshús-ter­melést értek el. Megtudom, hogy a minőséggel is elégedettek. A hízósertések 70 százaléka első és másodosztályú volt. Az osztályvezető hozzáte­szi: — Hibridsertéseink kedvező tulajdonságait a nagyüzemek széles köre mellett, egyre több háztáji tenyésztő is felismeri. Az utóbbi években sokféle kapcsolat jött létre a nagy- és kisgazdasá­gok között. A megyében erre leg­jobb példa a hartai Erdei Fe­(Folytatás a 2. oldalon.) O A rusztikus bútor készítés« ügyességet, precíz, gondos műn. kát igényel. Felvételünkön: Varga. Imre asztalos a Félegyháza ’8T szekrénysor ajtóinak díszítésén dolgozik marógéppel. (Gaál Béla felvétele) A hetek óta tartó szárazság miatt országszerte a hét végén is öntözték a növényeket a mező- gazdasági nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. Az aszály következtében több termelőszö­vetkezetben és állami gazdaság­ban újabb kukoricaterületek­ről kellett lesilózni a takarmány­nak szánt kukoricát. Az idei nyá­ron a nagy meleg hatására a szo­kottnál hamarabb beérett né­hány fajta gyümölcs, s ezért sok helyütt gyümölcsszedéssel töl­tötték a hét végét. Bács-Kiskun megyében a hét­végén éjjel-nappal dolgoztak az öntözőcsatornák szivattyútelepe­in. Itt elsősorban a zöldségfélék, a szántóföldi növények kaptak mesterséges csapadékot, A faj- szi Kék Duna termelőszövetke­zetben az öntözéssel tették lehe­tővé, hogy a másodvetésű növé­nyek is teljes értékűek legyenek. A dusnoki Munkás—Paraszt téeszben a másodvetésű zöldba­bot locsolták, amelynek egy ré­sze már beérett. A hetek óta tartó perzselő hő­ség előbbre hozta a kései őszi­barackfajták érését a Szeged környéki gyümölcsösökben.- Így a szokottnál egy héttel korábban kezdték meg a nagyszerű Ford elnevezésű őszibarack szürete­lését. A szatymazi körzetben szombaton és vasárnap már a kora hajnali órákban megkezd­ték a gyümölcsszedést, hogy mi­nél előbb a konzervgyárakba ke­rüljön a termés. A tikkasztó hőségben hama­rabb termőre fordultak a Bács- Kiskun megyei gyümölcsök is. A hét végén mintegy 120 vagon szilvát, körtét és csemegeszőlőt szedtek le a megyében. Az új telepítésű étkezési szőlő a szá­razság ellenére jó minőségű, szé­pek a fürtök, teltek a szőlősze­mek. A kedvelt gyümölcsből ezer tonnányit szüreteltek, amelynek a felét exportálják. Vasárnap je­lentős mennyiségű kékszilvát küldtek Bécsbe, és hozzáláttak az NSZK-ba induló rakomány sze­déséhez is. A korán érő almák szüretjét a jövő héten kezdik meg az almáskertekben. A gyümölcsösök mellett or­szágszerte nagyüzem volt a szán­tóföldeken. A legtöbb helyen be­fejezéséhez közeledik a tarlószán­tás és földbe kerül a műtrágya. Az ország számos területén, így például a Kisalföldön újabb táb­lákról silózták le a takarmány­nak szánt kukoricát, mert a szá­razság miatt a növény nem fej­lődött megfelelően. Takarékosabb közlekedés Az árut szállítani kell, le­gyen az mezőgazdasági ter­mék, ipari kész- vagy félkész termelvén]/. Utazni is kell, hiva­talos vagy magánügyben, el­jutni az ország vagy a megye, a város másik végébe. A kér­dés — különösen az utóbbi években — „mindössze" az: hogyan lehet ezt a sokmin­dent kevesebb energiaráfordí­tással megoldani? A válaszon évek óta dolgoz­nak a Közlekedési Minisz­tériumban. Nem csupán ter­vek készítésével — bár ezek­ben sincs hány —, hanem mindjárt a gyakorlatban is. Aminek olyan eredményei vannak, mint a vasúté: öt év alatt 28 százalékkal csökkent a fajlagos energiaráfordítás. Ami pedig az idén kezdődött ötéves tervidőszakot illeti': további 11 százalékos csökke­nést irányoznak elő. Hogy ez a szám kisebb az előzőnél, az talán magától értetődik: a ta­karékosságnak is megvannak az ésszerű határai. Közismert tény, hogy a leg­több energiát igénylő vonta­tási mód a gőzös. A tavaly véget ért ötéves terv idején csaknem teljesen eltűntek a magyar vasúti közlekedésből a jó, öreg gözmozdonyok. Jött helyettük a dízel, amely sok­kal korszerűbb, takarékosabb is, de hátránya, hogy éppen a legféltetteb energiahordo­zót, az olajat fogyasztja. Pó­tolni kell tehát azt is — vil­lannyal. Tavaly már 59 száza­lékot képviseltek az összvon- tatási teljesítményben a vil­lamos mozdonyok, 1990-ben pedig elérik a 68—70 százalé­kot. Ehhez természetesen el­sősorban az kell, hogy még több legyen a villamosított vasútvonal, s a tervben újabb 600 kilométer vasútvillamosi- tás szerepel. Jó lenne, ha az országúti közlekedésben is lehetne al­kalmazni a villamos vontatást, de hát ez még sehol a vilá­gon nem jutott túl a kísérle­tezés szakaszán. Marad tehát egyelőre —, s ez az „egyelő­re” akár évtizedeket is jelent­het --- a dízelesítés. Ezelőtt öt évvel csaknem 25 ezer ben­zinmotoros Z1L teherautó fu­tott útjainkon, hektoliter­számra égették a drága ben­zint. A hatodik ötéves terv­időszakban ezeknek a nagy' étvágyú teherautóknak egy részét kiselejtezték, mert meg­öregedtek. A többi pedig fo­kozatosan szerelték át dízel­olaj-fogyasztásúra. Igaz, hogy milliárdokba került, de így is megérte — a várható megta­karítás ennél több lesz. Elismerésre méltóak a köz­úti közlekedés energiafelhasz­nálásánál elért ötéves ered­mények: a fajlagos felhaszná­lás 18 százalékkal csökkent, a közhasználatú és közületi gépjárművek benzinfogyasz­tása pedig csaknem a felére: az 1980-as 615 ezer tonnáról 1985.ben 340 ezer ícr.nára. Ami pedig a benzin—dízel arányo­kat illeti: tavaly már az ösz- szes üzemanyag-fogyasztásnak csak egynegyede volt benzin, a többi gázolaj. A mostani öt­évea tervben már nem. is hoz­nak be benzint fogyasztó, kö­zepes kategóriájú tehergépko­csit, az új teherautók 53 szá­zaléka lesz dízelüzemű. Több árut kellene szállíta­ni vízi úton. „Csupán azért, mert minden más szállítási módnál olcsóbb. A fajlagos energiafelhasználás jelentő­sen — 21 százalékkal — csök­kent ugyan a vízi szállításnál is, de nem használjuk ki elég­gé vízi útjaink lehetőségeit. Sokkal kevésbé, mint más, kevesebb nagy folyóval ren­delkező országok. Bár ahhoz több hajóra, jobb és nagyobb kikötőkre és hajórakodókra lenne szükség. Minderről rövid összefog­lalót készített a Közlekedési Minisztérium, a múlt és legközelebbi jövő tényeit és terveit ismertetve. Ezt így fe­jezi be: „A magyar közleke­dés kollektívájának megfe­szített, hozzáértő munkájára van szükség ahhoz, hogy cél­jainkat megvalósíthassuk”. Amihez hozzáfűzni. aligha lehet. Legföljebb annyit: az előző öt év eredményei lát­tán okkal remélhetjük, hogy úgy is lesz. V E. mmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents