Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
1986. augusztus 16. ö PETŐFI NÉPE « 3 GAZDASÁG ÉS IDEOLÓGIA A párt vezető szerepének érvényesülése Beszélgetés Sztanojev Andrással, a kiskunfélegyházi pártbizottság első titkárával A szocializmus építésének jelenlegi időszakában különösen szükség van arra a politikai, társadalmi erőre, amely a haladás igényeihez, szükségleteihez igazodva összhangot teremt a különféle érdekek között. A párt vezető szerepe kiterjed a társadalom valamennyi szférájára, legyen az gazdasági, politikai, ideológiai. Ezekről a kérdésekről, tennivalókról beszélgettünk Sztanojev Andrással, az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának első titkárával. — Hogyan érvényesül Félegyházán és körzetében a párt vezető szerepe a gazdaságpolitika alakításában, a gazdaságszervező és -ellenőrző munkában? — Sokat beszélgetünk a párt- alapszervezetekben a kommunistákkal ezekről a kérdésekről. A vélemények szerint a párt vezető szerepe egy adott gazdaságban, községben, városban általában érvényesül. A párt gazdaságpolitikai tevékenysége, a gazdaságirányítási rendszer, illetve a közgazdasági szabályozók nyomán keletkező gyakorlat megítélésében a párttagság véleménye azonban megoszlik. Két legnagyobb üzemünkben, az Április 4. Gépipari Művekben és a Vörös Csillag Tsz-ben egyértelműen megfogalmazódott, hogy a párt vezető szerepe a gazdasági feladatok megtervezésében és végrehajtásában helyileg érvényesül. Mindkét helyen olyan pártvezetőség dolgozik, amely partnere a gazdasági vezetőknek. Több pártszervezet a VII. ötéves terv jóváhagyása előtt hozzáértő és konkrét javaslatokat tett a gazdasági vezetőknek, akik ezeket beépítették a tervekbe. Az már általános gyakorlat, hogy a gazdasági vezetőket a pártvezetőségek rendszeresen beszámoltatják a vezetőségi üléseken, illetve taggyűléseken a feladatok végrehajtásáról. Ennek ellenére igaz az a megállapítás: ahol a gazdasági tevékenység eredményes, és tartósan jó munkát produkálnak, fejlődnek, ott nincs gond a párt gazdasági munkát ellenőrző tevékenységével, a párt vezető szerepének érvényesülésével. Néhány pártszervezetben felvetették, hogy háluk már a jó teljesítmények évtizedes múltra tekintenek vissza, de vannak hasonló adottságú vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek, ahol viszont évek, sőt évtizedek óta rosszak a gazdasági eredmények. Mit tett a párt azért, hogy e gazdaságokban az eredménytelenséget a jövedelmezőség váltsa fel ? — Valóban, miért nem tudnak az illetékes vezetők a gyenge, a veszteséges vállalatoknál, szövetkezeteknél egészséges fejlődést kialakítani? — Nemcsak a gyenge, hanem a jól gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek vezetői is elmondják, hogy a szabályozók túl gyors változása sűrűn állítja őket is kritikus helyzetek, döntések elé, sőt a korábbi gazdasági határozatok felülbírálására, megváltoztatására kényszeríti őket. (Például a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarhatenyésztés, a beruházások.) Al- páron és a Vörös Csillag Tsz-ben azt feszegették, hogy a pártái ap- szervezeteknek abban az esetben, ha egy vállalat, tsz rosszul gazdálkodik, nincs olyan eszközük, lehetőségük, amelyekkel a gazdasági vezetést határozott intézkedések megtételére késztessék. — Milyen tapasztalatai vannak a párt vezető szerepének érvényesüléséről az ideológiai és a kulturális tevékenységben? — A vélemények szerint a megváltozott gazdaságot, annak szabályozását a kialakult gyakorlatot nem követi annak meggyőző és elfogadható ideológiai magyarázata. A felnőtt társadalom, a párttagság korábban szerzett marxista ismereteivel a jelenlegi gazdasági, társadalmi jelenségeket nem tudja egyeztetni. A korábban kialakult szocializmusképbe nem fér bele a jelenlegi gyakorlat. Ez abból származik, hogy az új társadalmi képnek, gazdasági gyakorlatnak nem alakult ki a párttagok széles tömegeiben elfogadható elmélete. Amikor a párt a szocializmus alapjainak lerakását, később teljes felépítését, a fejlett szocializmus megvalósítását tűzte ki célul, ezek nem okoztak sem a párttagságnak, sem a pártonkívülieknek elvi problémát. A később hozott gazdasági intézkedések jelentették a jelenleg is meglévő ideológiai zavart, hiszen a szocializmus építésében eddig a kollektívák, közösségek képezték azt az átütő erőt, amely gyorsította a fejlődést, míg ma az irányítás arra ösztönöz, hogy kis közösségek, egyéni érdekek államilag támo.- gatott szférája alakuljon ki. Eluralkodott az anyagias szemlélet, s ezzel párhuzamosan a közösségi szemlélet, a közéleti tevékenység értékének devalválódása. Az igazi értékmérő szerepet a pénz vagy annak megszerzése vette át, a rendes munkaidőben végzett munka értéke csökkent, a munkaidőn kívüli tevékenység felértékelődött. így alakult ki az a felemás helyzet, hogy az emberek szabadideje növekedett, ugyanakkor a falusi, a városi művelődési, kulturális intézmények kongónak az ürességtől. Elmaradt a szakmai tudás kihasználása, sőt a továbbképzés is. Az ifjúság jelentős hányadának nincs reális szocializmusképe, de ezt a társadalomban és a gazdaságban kialakult tarka helyzet nem is teszi lehetővé. A családalapítás anyagi szükségletei többletmunka-vállalást tesznek szükségessé. Kevés idő és lehetőség adó- dik a tudás gyarapítására és az aktív társadalmi közéleti tevékenységre. A gondot abban látom, hogy a párt politikájának továbbvitelében, magyarázatában, az amelletti kiállásban lelkes és hatékony munkáról a tör megszervezetekben nem beszélhetünk. Egyetlen példa önmagáért beszél: a szakszervezet csak akkor van, ha valamit kérni vagy elosztani kell. — Hogyan érvényesül a vezető szerep a pártszervezetek munkájában? — A központi bizottsági határozatokat általában elvszerűnek, jónak tartják, de ugyanakkor a pártszervezeteknél sok gondot jelent azok helyi, gyakorlati tevékenységükre való lebontása, mivel azok általánosak. A párt- szervezetek a határozatokat taggyűléseken megtárgyalják, sőt a gazdasági vezetőknél elérik, hogy a feladat végrehajtásához konkrétan meghatározzanak tennivalókat. Az ellenőrzésre a párt- szervezetek többségénél, sajnos, nem marad idő, mert jön a következő feladat. Az ellenőrzéssel ezért a titkárt vagy a vezetőség egy tagját bízzák meg, ebbe a tagság egészét nem vonják be. A kommunisták jelentős hányada továbbra is aktív közéleti tevékenységet folytat, de közülük is vállalnak másodállást, mellékfoglalkozást, s ezért leterhel- tebbek még a második műszakot vállaló pártonkívülieknél is. A kommunista közösségi életre a taggyűléseken kívül a párttagság nagyobbik hányadának nincs ideje. Egymás jobb megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására lenne szükség. — Miben határozná meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat? — Bőven van feladatunk. Hatékonyabb, egységesebb gazdaságirányítási rendszert és pártellenőrzést kell megvalósítani. A gyakorlatban is érvényt kell szerezni a párthatározatok végrehajtásának. A teljesítmények növelése, a megélhetés és az élet- színvonal javítása a főmunkaidőhöz kötődjön, csak szakmai szükségesség esetében kapjon helyet a munkaidőn túli foglalkoztatás. A pártszervezeteknek olyan intézkedési lehetőség feltételeit kellene megteremteni, hogy az eredménytelenül gazdálkodó szerveknél az eddiginél hatékonyabb beleszólási joggal rendelkezzenek. A gazdasági feladatok kijelölésére és végrehajtására kiadott intézkedésekkel egyidőben készüljenek el az agitációs érvek, hogy azok meggyőzőek és mozgósító hatásúak legyenek. A pártnak nagyobb gondot kell fordítania arra, hogy a tudás, a fel- készültség és a végzett munka anyagi és erkölcsi elsőbbséget élvezzen, ennek alapján kellene kialakítani az anyagi és erkölcsi értékrendet. Sok mindent mondhatnék még a párttagság véleményének kikéréséről, a hivatalos és nem hivatalos véleményekről, a megszűnőben lévő emberi és elvtársi közvetlenségről, a mozgalmi munka hivatali jellegéről. Ezek a tennivalók egyre sürgetőbbek, éppen azért, hogy az élet minden területén jobban érvényesüljön a párt vezető, irányító szerepe — mondta befejezésül Sztanojev András. Gémes Gábor SIKERES KALOCSAI KÍSÉRLET Lakásépítő KISZ-fiatalok Rövid idő — alig két hónap — alatt 12 garzonlakás falai nőttek ki a földből Kalocsán, a Jókai-lakótelepen. A város központjában a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiuma pedig kicsinosítva, átfestve várja az új tanévet. A munkákat négy kéthetes turnusban a lakásépítő építőtábor résztvevői végezték el. — Június 22-én indult az első turnus — idézi fel a történteket Tóth Csaba, a tábor műszaki vezetője —, az azóta eltelt időben Kecskemétről, Fehérgyarmatról, Kalocsáról, Kunszentmiíklósról, Halasról és Félegyházáról fogadtunk kőműves szakmunkás-tanulókat. A festők a fővárosból érkeztek. Önköltséges tábor — Űj típusú építőtábor a miénk — egészíti ki a hallottakat Tóth János táborveaető. — Korábban a KISZ csak a mozgósításból vette ki a részét,, a fiatalokat a vállalatok fogadták. Most az elszállásolásukról is az ifjúsági szervezet gondolkodik. Ugyancsak új vonás, hogy a tábor önköltséges, azaz a gyerekek megtermelik étkezésük, szállásuk, szórakozásuk költségeit is. Ami ezen felül megmarad, jutalom formájában szétosztjuk. így közvetlenül érezhetik munkájuk eredményét. A végzett munka arányában, differenciáltan osztottuk el a jutalmakat. Volt, aki csak száz, volt aki ezerötszáz forintot kapott. A többség igen becsületes, jó munkát végzett. Különösen az utolsó turnus, a kiskunfélegyházi 608-as Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai tettek ki magukért.. ra maradok néhány pillanatra. Van időm nézelődni. A' tábor utolsó munkanapja ez. Mégsem látni egyetlen ácsorgót sem. Va- lammrtyion tudják a dolgukat. Ha mégis megakadnának valamiben, segít Greksa Ferenc, a lakásszövetkezet örökmozgó művezetője, vagy Kálmán József és Darvalovics Miklós, a félegyházi iskola szakoktatója. — Ragyogóan megy a munka * — mondja Huszár Mihály, a lakásszövetkezet ügyvezetője. — Azzal, hogy az építőtábor itt dolgozott. fél évvel hamarabb át tudjuk adni ezt a tizenkét lakást. ■ Ez egyáltalán nem közömbös a beköltöző fiatal szövetkezeti tagjainknak. Láthatja; már állnak a falak. Év végére pedig félkész formában elkészítjük az épületeket. A belső, befejező munkákat a lakók vállalják magukra. Kommunista műszak Nicaraguáért A Dózsa György Mezőgazdasági S z a kk özépis kóla kollégium ában már csak a friss festékszag emlékeztet arra, hogy itt dolgoztak . a budapesti Maxim Gorkij Ipari Szakközépiskola szobai estő-má- zoló-tapétázó tanulói. A második emeleti nevelői szobában, azért még találunk két fiút mun© Már állnak st garzonlakások falai. v \ BÜNTETÉS EZERTŐL TÍZEZER FORINTIG Megkárosították a vásárlókat, semmibe vették az italárusítási tilalmat A közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelői 110 olyan vendéglátóüzletben végeztek ellenőrzést, amelyek szerepe nyáron növekszik a hazai és az idegenforgalmi ellátásban. MÍnt arról dr. Jobbágy Lajos osztályvezető-helyettes tájékoztatta lapunkat, e fogyasztóhelyek közül 66-ban tapasztaltak vásárlói megkárosítást és a törvényes rendelkezésektől eltérő tevékenységet. Több személyt ezertől 10 ezer forintig bírságoltak, míg másokat a még tartó élelmlszer-vegyvizsgálatok eredményétől függően vonnak felelősségre. Az alábbiakban a jogerős döntéseket ismertetjük. A hajósi Orbán-napi ünnepség alkalmával, május 25-én Czibolya Károly cukrász túlhabosított, súlyhiányos fagylalttal poharanként 3 forinttal becsapta vásárlóit. Tettenérésével a 622. pohárnál akadályozták meg a súlycson- kítás folytatásában. Ezenkívül az árakról semmilyen módon nem tájékoztatta a vevőket. Tízezer forint bírsággal sújtották. A kecskeméti KSC vendéglőben június 16-án a forgalomba hozott boroknak hiányzott az árvetése (kalkulációja). Egyes borfajták és azok árai nem szerepeltek az itallapon. Ezért a mulasztásért Bari István szerződéses üzletvezetőt 3000 forintra bírságolták. Július 9-én Kropok Iván, a Dunatáji Vendéglátó Vállalat szelidi-tói vendéglőjében 26 forinttal akarta becsapni a próbavásárlót. Száztizenőt helyett 141 forintot számolt. Végül ő fizetett drágán, 4000 forint pénzbüntetéssel. Ugyanennek a vendéglátó vállalatnak a bajai Klub presszójában kétszer is szükség volt büntetés kiszabására. Az első alkalommal, július 3-án Tátrai István felszolgáló 12,70 forintot számolt hozzá egy próbafogyasztás ellenértékéhez. Ezért, s a fizetési jegyzek hiányos kitöltéséért 6000 forintot fizetett. A szerződéses presszó vezetője, Tárnoki Mária sem úszta meg olcsón, hogy az üdítőitalok árát nem az érvényes előírások szerint állapította meg. Árdrágítás miatt büntetése tízezer forint. Emellett az így szerzett jogtalan haszonnal, 1035 forint 90 fillérrel is elszámoltatták. Be kellett fizetni az állam javára. Figyelték a felügyelők a 9 óra előtti szeszesital-kimérést tiltó rendelet kijátszását is. Emiatt Nagy Józsefre, a kecskeméti Ku- rucz téri italbolt eladójára, Doni Andrásra, a Hullám vendéglő felszolgálójára, Lakatos István- néra, a kisikeeskeméti Fagyöngy eszpresszó kiszolgálójára. Fodor Józsefre, a lakiteleki italbolt eladójára, Baranyai Istvánnéra, az Utasellátó Vállalat bácsalmási büféiének eladójára és Székács Lászlóra, a Dunatáji Vendéglátó Vállalat halasi szerződéses üzletének vezetőjére 2—3 ezer forint közötti helyszíni bírságot szabtak ki. K—l A Kőolajvezeték Építő Vállalat felvételre keres csőtávvezetékek hegesztési munkáihoz változó munkahelyre, (esetenként külföldi kiküldetéssel) dekádos (2x8 nap) munkan-enddel: — Minősített hegesztőket: EC—III b. (EC—2b) minősítéssel. Kiemelt bérezés -f minőségi, mennyiségi prémium. Kereseti lehetőség: 6500 Ft-tól 10 500 Ft-ig. — Minősítés (EC—III b.) megszerzését vállaló hegesztő szakmunkásokat és hegesztésre jogosító szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozókat. (Központifűtés-szerelő, gázvezeték, és -készülékszereld.) — Nehézgépkezelőket: Hidraulikus kotrókra, megfelelő szakmai gyakorlattal. Oldaldarus traktorokra SZ—100-as alapvizsgával. Bérezés a kollektív szerződés szerint. A munkavégzés időtartamaira munkásszállást biztosítunk. — Jelentkezni lehet: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7., munkaügyi osztály. — Érdeklődni telefonon: a (84) 12-311/337 és 213-as melléken. 1713 A Jókai-lakótelep csinos társasházai között a tizenkét gar- zon lakás on már a tetőszerkezet et építik a kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet szakmunkásai. Néhány ajtót és ablakot állít be még pár félegyházi kőművestanuló. A többiek egy újabb hétlakásos házat alapoznak, A hőmérő higanyszála árnyékban is harminc foknál többet mutat napok óta, nem csoda, ha valamennyi szabadban dolgozó fiú barnára sült a két hót alatt. A 608-as a kánikulában is bizonyított — Bizony, kifogtuk a nyár legmelegebb napjait — törli meg gyöngyöző homlokát a csen géléi Pigiczki Tibor, aki szeptemberben kezdi meg második évét a félegyházi szakmunkásképzőben. — Így aztán sokat kivett belőlünk a munka. Délután jólesett a hideg zuhany, az ebéd és a pihenés. Később, mire hűvösebb lett a levegő, már focizni, kézilabdázni is volt erőnk. Estére elpárolgott a fáradtságunk. A szőke fiatalember elnézést kér: elszólítja munkája. Magamka közben. Botlik Zoltán és Szentes Zoltán lakkoz egy ablakot. — Ez a legutolsó darab — •mondja Szentes Zoltán —, a többit már mind lefestettük. Nagy* hajtás volt! Tavaly, az iskola szervezésében már részt vettünk egy hasonló építőtáborban Kis- terenyén, de az valahogy nem sikerült ennyire. Talán itt jobb volt a társaság, és a munka utáni programok is. Együtt voltunk a szombati kommunista műszakban, amelyet Nicaraguáért szerveztek, de együtt mentünk vasárnap a Szelidi-tóra is fürdeni. Számtalan élménnyel gazdagodtunk. Szinte felsorolni is hosszú a közös programokat, az ifjúsági találkozót, a foci- és a kézilabda- bajnokságot. Tehát a kísérlet Kalocsán fényesen sikerült. Újjávarázsolt kollégium, hamarabb elkészüld lakások jelzik a konkrét, megfogható hasznát. Az ide érkező fiatalok jelesre vizsgáztak munkából, tenniakarásból. A tábor szervezője, a KISZ KB pedig, úgy" tűnik, megtalálta az építőtáborok új, hatékonyabb, életképes formáját. . Gaál Béla • A pesti fiúk az utolsó ablakokat festik.
