Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

1986. július 31. 0 PETŐFI NÉPE • 3 „VESZTESÉGET TERMELTETNI ERKÖLCSTELEN” Soltszentimrén nem adják föl 1 1 a soltszentimrei Ly I L-UCU gS a csengődi szak- szövetkezet a VOSZK-ikal és a MONIMPEX-szel közösen palac­kozót építtetett a környéken ter­melt borok helybeni feldolgozá­sára. Az üzem létrejöttével het­ven szakszövetkezeti tag kapott állandó munkát. Az óránként 1000—1200 palack megtöltésére alkalmas töltősor műszaki szín­vonala már a kezdésnél ala­csony volt. A legnagyobb tőke­résszel rendelkező MONIMPEX másutt már kiselejtezett gépeket újíttatott fel, s azokat hozta Solt- szentimrére. Az alapítást követő években többször is gazdát cserélt a lé­tesítmény. A társuló gazdasági egységek nem tudtak megegyez­ni a költségviselés arányaiban. A szövetkezetek sokallották a na­gyobb társak ügyviteli számláját. 1974-től már a helyi szakszövet­kezet volt a gesztor, s máig az is maradt. A könnyű, úgynevezett asztali fehérbort, miután a ke­reskedő társak „kiszálltak”, a BORKÖV értékesítette. Időközben amortizálódott a géppark. Gyakran betegeskedtek a masinák. Volt, amikor napo­kig, hetekig állt a munka. Amíg az anyagbeszerzők alkatrész után mentek, a dolgozókat sza­badságra küldték. Egyedül már nem tudtak megbirkózni a fel­adatokkal. Egyértelművé vált, hogy újabb, megbízható társat kell szerezni, vagy fel kell szá­molni a gazdasági szervezetet. Sikerült azonban partnert ta­lálni. A szakszövetkezet a me­gye egyik legnagyobb, több év­tizedes borász- és feldolgozó-ta­pasztalattal rendelkező nagyüze­mével, a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombináttal kötött mind­két félnek előnyös szerződést. Időben jött a mentőöv: nem esett vissza a termelés az évente há­rommillió palackot töltő objek­tumnál. A nagyüzem műszaki apparátusa jelentős rekonstruk­cióba js fogott Soltszentimrén. • Trájer Dezső üzemvezető a hosszú­hegyiek által kifejlesztett töltőkészü­léknél. Üj feladatokat kapott a létesít­mény: ma elsősorban gyümölcs­bort palackoznak és ötliteres „borkonzerveket” készítenek. — Hasznot hajt-e a sükösdi székhelyű kombinátnak ez a pa­lackozó? — kérdeztem Trájer Dezső üzemvezetőt, aki az alapí­tástól kezdve szervezi, irányítja itt a munkát. — A szerződés aláírásakor még egészen más helyzet volt a bor­kereskedelemben. Mindenki ter­jeszkedett, fejlesztett. Ma már nem ez a tendencia, de a kom­binát sem akkor, sem most nem fizet(ett) rá a soltszentimrei vál­lalkozására. — Pedig az itteni gépek öre­gek, nehezen javíthatók. Vagyis erre a cégre csak költeni kell. — Egy fejlett, borászati-mű­szaki felszereltségű rendszer a rekonstrukciót is olcsóbban és jobban meg tudja oldani. Gépe­ink ugyan nem fiatalok, de a munka mégsem áll meg. A pa­lackozósor üzemel. Vagyis ter­melünk, tehát a haszon sem ma­rad el. : — Alapanyaguk gyümölcsbor és hajósi burgundi. Ezeket ide kell szállítani nyolcvan kilomé­terről, Hild-pusztáról. Mi ebben a bolt? — Az alapításkor elfogadott lo­gika ma is érvényes. A szomszé­dos telken van az Ezerjó Szak- szövetkezet nemrégen bővített, korszerűsített pincészete, ahol felvásárolják a környékbeli ter­melők borait. A tartálykocsik Hajósra ezzel a kiváló pezsgő- alapanyaggal feltöltve indulnak. Vissza nekünk hozzák a vörös- és gyümölcsbort. A jó szervezés mil­liókat menthet meg. — A faluban többen is pa­naszkodnak: vészfelhők tornyo­sulnak a kisüzem fölött. Ha rá­fizet az üzletre, ha nem, bezár­ják. Igaz ez? — Én erről még nem hallot­tam. Biztos arra gondolnak az emberek, hogy a sükösdi és a soltszentimrei gazdaság öt évre Soltszentimre kétezer lakosú település Kis­kőrös környékén; az alföldi szőlőkultúra egyik jellegzetes élőhelye. Országszerte ismert Ezer­jó boráról. A falucska közös gazdasága — a homokhátsági társaihoz hasonlóan — a gyen­ge termőhelyi adottságú kategóriába tartozik. A határban a lápréttől a sivó homokig.sokfé­le talajféleség megtalálható. • David Vinden. AZ ELADÓK VERSENYEZTETÉSÉVEL | Előnyösebb importfeltételek menedzserirodák, külföldi gépbérlet Műszaki fejlesztés a kisiparban A Külkereskedelmi Minisz­térium ama ösztönzi a<z im­portáló magyar vállalatokat, hogy külföldi vásárlásaiknál a jövőben mándinkább töreked­jenek az eladók versenyezte­tésére — tájékoztatott Patkó András főosztályvezető. Elmondotta: a nemzetközi kereskedelemiben általánossá vált az a gyakorlat, hogy egy- egy nagyobb vásárlás esetén a vevő versenytárgyalást szervez. Az úgynevezett ten­deren az egymással versengő eladók a szállítási feltételek javítására, egyebek között a» ár csökkentésére törekednek, 8 a vásárló kiválaszthatja a számára legelőnyösebb aján­latot. A magyar vállalatok / eddig ritkán szervezlek ver- «enytárgyaíKást importvásár- úáfsa.íknál. elsősorban a ma- ovararszáei világbanki beru • húzásoknál vált általánossá ez a gyakorlat. Az itt szerzett tetXMztafijatok általában ked­vezőek. Érmen ezért « Kill- teereskedjehnl Mtortrtérium támogatta, hogy a vállalatok: beszerzéseiknél versenytár­gyaláson válasszák ki a szál­lítókat Kivételt elsősorban a népgazdaság számára straté­giai jelentőségű termékek, il­letve azok a cikkek jelente­nek, .amelyek beszerzését ál­lamközi kötelezettségek szabá­lyozzák. Ott sem alkalmazha­tó a tenderezés, ahol azt a vállalatok nemzetközi köte­lezettségei nem teszik lehető­vé. Minden más területen azonban adott a versenytár­gyalás lehetőségié.. I A iváialati fonásokból tör­ténő vásárlások* iái a hazai gazdálkodók önállóan dönte­nek! arról, hogy hagyományos módon, vagy tender szervezé­sével importálnak. A márasz- téniuim azonban a versenytár­gyalásos módszer minél ki- terjedtebb alkalmazását tart­ja célszerűnek. Az ehhez szükséges feltételek kialakítá­sáért több intézkedés szüle­tett. A Magyar Kereskedelmi Kamara szaktanácsadó szol­gálatot hoz létre, hogy segít­se a vállalatokat a verseny- tárgya’ásóik szervezésében. A 'külkereskedelmi. válMatok szakemberellátásának biztosí­tására. a Kamara a jövőben felkészítő tanfolyamokat in­dít. Tenderezési útmutató címmel pedig kéz1 könyvet je­lentet maid meg. Emellett segítséget nyújt a válitóatofc- nak a versenvtéreyaiÁwü kapcsolatos nemzetközi éa ha­zai kiadványok beszerzésében, is. A vállalatok tendemzésael kapcsolatos többletköltségei­nek — például a szervezeti feltételek megteremtése ~ egy részé*'a kezdeti időszak­ban a központi szervek meg­térítik. A korábbi fellendülés után az utóbbi időben megtorpant a kis­ipari műhelyek műszaki fejlesz­tése, mert viszonylag kevesebb kisiparos vállalja a modern gépek, korszerű berendezések beszerzé­sét# üzemeltetését A KlOSZ-iban — a kisiparosok országos érdek- védelmi szervezetéiben — elmond­ták: ennek egyik oka, hogy a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások egyre nagyobb hányadát végzik a munkaviszony, illetve a nyugdíj mellett dolgozó mesterek, s ők ritkán vállalkoznak a tőkeigényes, kockázatos befektetésre. Pedig műszaki fejlesztésre a korábbiaknál több lehetőség nyí­lik. Az utóbbi időben ugyanis to­vább bővült a kisbankok, mene­dzserirodák hálózata, és mind itölbb pénzintézet nyújt hiteit a kisvállalkozóknak; szélesedeitit a pénzintézetek termelőeszköz-for­galmazása.'Az Építőipari Bank Rt példáiul új kezdeményezésként több kisiparos részére közös üzemcsarnokot alakított ki. ame­lyet bérbe adóit a mestereknek. Átalakult a korábbi műszaki ' fejlesztési alap is# amelyet jog­szabály alapján a KIOSZ beruhá­zási célokra hozott létre. A mos­tani, új pénzügyi alap neve: tar­talékalap-számla, Ez ugyancsak a kisiparosok önkéntes befizetésed­ből képződik, azonban ebből a szorosan vett beruházásokon túl a kisiparosok az előre nem látha­tó működési zavarok elhárítására is tartalékolhatnak bizonyos ösz- seeget. Arra számítanak, hogy ígv jelentőben megnövekszik a befi­zetések összege és ezáltal a itava- lyinál aikár 50 százalékkal is több pénzt fordíthatnak' műszáki fej­lesztésre. KÓRUS TIZENHÉT ORSZÁGBÓL A béke és a zene öröme Megszólal a magyar zsoltár A Kodály iskola sarok­próbatermébe beköszön az ódon református templom tornya. Noha Kecskemét második legrégibb épülete látta az elvonuló török ha­dakat, kömpöci homoki­mészkő falait nem csodál­hatta meg az egyetlen kecs­keméti templom közös hasz­nálatát előmozdító Végh Mihály főbíró, lelkipásztor és énekszerző sem, mivel jóval építése előtt megtért őseihez. Mit tudtak eddig a XVI. századi magyar zsoltárról, magyar sorsról, tatárról, törökről, német vasasok­ról a prófétai-prédikátori versszakokról és Kodály-remeklésről a négy földrészről Kecskemétre sereglett éneklő, a magyar zsoltárt belülről megszólaltató fiatalok? Érzik a hely és az alkalom va- rázsos röptetését. — Kodály szülővárosában kon­certezhetünk csütörtökön este — osztják meg velem többen is örö­müket. — Talán éppen ennek az isko­lának a helyén állt valamikor a békességért, az igazságért, az igazakért szabad közösségben élő nép öntudatával megszólaló zsol­tárátültető háza — mondom vi­szonzásként. David Vinden Londonból a nemzetközi Kodáiy-szeminárium hallgatójaként másodszor énekli a Psalmus fenséges dallamait. — A zeneszerző halálának évé­ben adtuk elő a Királyi Zene- akadémia kórusában. Mivel kis­diák koromban egyházi fiúkóru- sobban is énekeltem, ismerősként hangzottak a zsoltáros dallamok. Hála a zene nemzetközi nyelvé­nek, sok mindent megéreztem és megértettem a remekműből. Most a magyar szöveg újabb ízekkel, sajátos atmoszférával gazdagí­totta számomra a Psalmust. Úgy vélem, a betanító Erdei Péter meggyőző hitelességgel, ritka ih- letettséggel tolmácsolja a Ko­dály-műveket. Az írországi Dympna O’Byrne a nemzetközi kórustábor meghí­vójának átvételekor szerzett tu­Dympna O’Byrne Segíti a modern gépek# beren­dezések beszerzését a kisiparosok impontűeheltősége is. 1982 óta ugyanis a kisiparosok a tevékeny­ségükhöz szorosan kapcsolódó be­rendezéseket, eszközöket ötéven- fcárnt 200 ezer forint értékhatáron belül kedvezményes vámfelltéte- lefckel hozhafijálk az országba. E lehel tőséggel élve tavaly 45 millió forint értékű kisgép érkezett Mai- gyarországna. Itthon is vásárolhat­nak nagy értékű eszközöket, be­rendezéseiket a kisiparosok; ehhez az Országos Takarékpénztár hi­telt nyújt részükre. Ily módara tavaly 3700 kisiparos 302 millió forintot vett fel. Ebből főként műszereket, speciális cél­szerszámokat vásároltak a hitelt kérők. Bár még csak kezdeti eredmé­nyek vannak, terjed egyes külföl­di gépek bérlete Ss. A külkeres­kedelmi vállalatokon keresztül egyre több kisvállalkozó 'bérel kiváló minőségű fomgácsoiógépet, speciális szerszámot, műszert, amit aztán később meg is vásárol. Várhatóan a jövőben e forma el­terjed, hiszen a kisipar műszaki színvonalának fejlesztése tovább­ra is fontos feladat, és a gépbér­let ezt jól segíti. A KIOSZ ehhez úgy járul hozzá, hogy igyekszik felkutatni azokat a külföldi ^part- nereket, illetőleg hazai állami vál­lalatokat, amelyek kel, berendezésekkel segíthetik a kisdipar műszaki fejlesztését. Emellett olyan bemutatókat ren­deznek, ahol mód nyílik a válla­latok és a kisiparosok együttmű­ködésének szorosabbá tételére. Így került sor legutóbb a felta­láló kisiparosok kiállítására. • Próbán. (Pásztor Zoltán felvételei) domást az 1923-ban írt oratóri­umról. (A rendezőik mell ékelték a Psalmus kottáját, a magyar szöveget és annak angol fordítá­sát.) — Szereztem egy magnófelvé­telt és többször meghallgattam a művet. Azonnal beleszerettem. Az ír nemzeti ifjúsági kar tagjaként tavaly énekeltem a Missa bre- vist. Azt is nagyon szerettem, gondoltam, hogy ez a Kodály- oratórium is nagyszerű • lesz. A próbákon és a pécsi hangverse­nyen is meggyőződtem arról, hogy egészen más meghallgatni egy művet, mint részese lenni meg­szólaltatásának. A karigazgató tisztséget válla­ló Erdei Péter már vezényelte Kecskeméten a Psalmus*. Mos­tani feladata mégimkább próbá­ra teszi képességeit. — A külföldiek érdekében min­den, a művel kapcsolatos gondo­latot, érzelmet, elképzelést sóik­kal világosabban kellett megfo­galmazni. Rájöttem arra is, hogy az idegenajkúak is megtaníthatok hibátlan szövegmondásra. A más­salhangzókat talán még 'szebben ejtik, mint közülünk néhányan. Számomra is nagy élmény ez a kórustábor. Az egymásnak idegen 120 ember a táborozás második hetének végére csodálatos érzel­mi, emberi közösséggé formáló­dott. Egy szívvel, egy lélekkel dolgoznák a nemzetközi békeév, a Liszt-évforduló alkalmából megszólaltatott magyar zsoltár és az Esztergomi mise minél töké­letesebb előadásáért. A béke gon­dolata és a zene öröme köti ösz- sze a 17 országból érkezett, fia­talokat. Ma este az egyiptomi Mono. Hafez, az amerikai Byron Soto- mayor, az olasz Lia Bt ont, a ma­gyar Paulik Ákos, Ittzés Tamás, Geri Emese, a Csehszlovákiából érkezett Blanka Vadkertiova, az NDK-ból ideutazott Reinhard Wiemeyer 17 országból érkezett társaikkal, a 100 tagú zenekar­ral, a kiváló karmesterrel és szó­listával együtt a béke és a zene örömét hirdetik Kodály és a zsol- tárköltő szülővárosában. Heltai Nándor FIGYELEM! Árengedmény es alkatrészvásár a Kecskeméti Alföld Szakszöyetkezetben Közületek és magánfogyasztók részére 1986. augusztus 1-től EGÉSZ HÓNAPBAN, V MINDEN KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN alkatrészárusítást tartunk! ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: ZIL 130 «lsei tgk-alkatrészek, IFA W 50 tgk-aüutréazek, ROBUR tgk-alkatrészek, ZÜK tgk-alkatrészek. A VIA tgk-alkatrészek, Csepel D 740 tgk-alkatrészek. Az értékesítés hely*: Kecskemét, AlsóezéktA 79. (Izsáki át) ügyintéző: Rapcsányi István, tel.: 23-035. Telex: 26-329. 1684 A jó szervezés milliókat menthet meg < kötött együttműködési szerző­dése az idén lejár. — És a jövőben merre, és ho­gyan tovább? — Én hiszek az ésszerű meg­egyezésben. Vagyis, hogy újra megkötik a szerződést. Az lenne a jó, ha öt helyett ötven évre álla­podnának meg. — Ezt elsősorban a saját nyu­galma érdekében szeretné, nem? — Azért is! De ha arra gon­dolunk, hogy lassan elkerülhetet­len lesz egy teljes körű műszaki felújítás, korszerűsítés, már in­dokolt a félszáz év. Tőkét ide csak az ad, aki biztos a megté­rülésében. A nyugodt tervezést új munkaszervezési módszerünk is indokolná. — Űj módszer... Arra utal talán, hogy nemrégen megszün­tették az egyik műszakot, és ezért harminc dolgozójuknak adták kézbe a vándorbotot? — Tovább szeretnénk ésszerű­síteni az üzemszervezést. Az el­bocsátásoknak egyelőre vége. Bár a munkaerő-struktúra folyama­tos változása szerintem a korsze­rű gazdaság nélkülözhetetlen ve­lejárója. Értelmetlenül dolgoz­tatni, veszteséget termeltetni er­kölcstelen dolog. Ha kell, fej­lesztünk, ha szükséges, leépítünk. Az utóbbi módszer véleményem szerint még csak nem is a gyen­geség jele. Egy a lényeg: ne vár­juk fásult tehetetlenséggel a jó­szerencsét. A létszámcsökkentést nem mi fedeztük föl a szocialista Magyarországon. — Akkor mit nevez ön új mód­szernek? — Kísérletesünk egy. új, a rpe- zőgazdasági, és az. ipari Aermglpst integráló munkaszervezet kiála- kításán. Ehhez is biztonságos gazdasági jhikrokörnyezetre len­ne szükségünk. A világon már több helyen is alkalmazott mód­szer szerint palackozás mellett bortermeléssel is foglalkoznánk. A szőlőtelepítésre már meg is ér­kezett az engedély. Rugalmasan, a heti munkának, illetve a sze­zonnak megfelelően osztanánk be a munkát, természetesen meg­teremtve dolgozóink érdekeltsé­gét is az újszerű feladatoknál. Átképezni nem kell senkit, hi­szen a szőlőhöz itt mindenki ért. Családias vállalkozás lenne ez, ami egy ilyen kisüzemnél si­keresen szervezhető, irányítha­tó. És ez a lényeg: a siker! Farkas P. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents