Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

VltwlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ..........*...■-—"Mini ........... X LI. évi. 185. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 15. kedd Kínai küldöttség Bács-Kiskunban 0 A kínai ven­dégek a Város­földi Állami Gazdaság tej. házában. A Kínai Kommunista Párt egy hete Magyarországon tartózkodó küldöttsége tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Az MSZMP KB meghívására Jüan Mu, a KKP KB titkársága „Gazdasági Munkacso­portjának” főtitkárhelyettese által vezetett hattagú küldöttséget teg­nap délelőttit a megyei pártbizottság székhazába« fogadta Romany Pál. A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket sző­kébb hazánk politikai, gazdasági életéről. Ezt követően a baráti esz­mecserért Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője és Németh Ferenc, az MSZMP kecskeméti bizott­ságának titkára válaszolt a kérdésekre. A kínai pártmunkásokat a megye gazdaságának szerkezete, a tervek előkészítése és a gazdasági építőmunkában a párttagok szerepe érdekelte. Tegnap délután a Városföldi Állami Gazdaságba látogattak, mai programjuk pedig a kecskeméti piacon kezdődik majd a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz és a jakabszállási Népfront Tsz munkájával ismerkednek. Cz. P. Tájházlánc az országban Nemzetiségi múzeumvezetők tanácskozása Tegnap rendezték meg a nem­zetiségi múzeumok vezetőinek országos tanácskozását Tatán, a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatóságán. A délszláv, a né­met, a román és a szlovák nem­zetiségi bázismúzeumok (orszá­gos hatáskörű intézmények) ve­zetői, valamint a Művelődési Minisztérium és a nemzetiségi szövetségek képviselői összegez­ték a magyarországi nemzetisé­giek gazdag néphagy okmányának kutatásában, ápolásában elért eredményeket. A tanácskozáson elmondták, hogy különösen az elmúlt más­fél évtized alatt bontakozott ki hazánkban széles körű gyűjtő­munka, s ennek eredményeként a múlt év végéig 31 olyan nem­zetiségi tájház nyílt az ország különböző vidékein, ahol bemu­tatják a nemzetiségiek husza­dik század eleji életformáját, használati eszközeit; ezeken kí­vül több mint félszáz állandó jel­legű nemzetiségi kiállítás és gyűjtemény várja a látogatókat — például Bács-Kiskunban Du- na-egyházán szlovák tájház nyílt. Számottevő előrelépést hozott a nemzetiségi folklórhagyományok gyűjtésében az országos hatás­körrel feljogosított nemzetiségi bázismúzeumok létrehozása; 1974-,ben Tatán német, Mohá­cson délszláv, Békéscsabán szlo­vák és román bázismúzeumot alapítottak. Ezek a központi in­tézmények jelentős szerepet töl­tenek be a nemzetiségiek műve­lődésében, néprajzi értékeik és hagyományaik feltárásában, múltjuk megismertetésében. A négy .bázismúzeumban évente 130 000 látogató fordul meg. Az állandó helyi kiállításaikon kívül az ország más részein is rend­szeresen bemutatják gyűjtemé­nyüket, sőt külföldön is rendez­nek kiállításokat. A bázismúzeu­mok szakmai segítséget nyújta­nak a tájházaknak kiállítások rendezéséhez és a birtokukba ke­rülő tárgyak, eszközök, viseletek restaurál ásához. Az országos tanácskozás részt­vevői úgy ítélték meg, hogy a bá­Troung Chinh a vietnami párt új főtitkára HANOI A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának hétfőn Hanoiban tartott rendkívüli ülé­sén Troung Chánh-t, az Államta­nács elnökét választották a párt KB új főtitkárává. MERÉNYLET MADRIDBAN Az áldozat: négy rendőr és a nyugalom Hétfőn kora reggel ismét vé­res merénylet színhelye volt a spanyol főváros: egy rendőrségi buszt robbantottak fel a forgal­mas Principe de Vergara sugár­út egyik terén. Az első — nem hivatalos — jelentések szerint legalább négy halálos áldozata van a merény­letnek, s több ember megsebesült, tucatnyi gépkocsi megrongáló­dott. Az anyagi kárt szakértők több millió pesetára becsülik. Feltehetően parkírozó gépko­csiba rejtett pokolgéppel hajtot­ták végre az akciót — ezt az egyelőre ismeretlen terroristák távirányítással robbantották fel, amikor arra haladt a rendőrség egyik autóbusza. A merényletre egy nappal az újjáválasztott tör­vényhozás ülésének megnyitása előtt került sor. NÉGYMILLIÁRD FORINT KUTATÁSRA, FEJLESZTÉSRE Az Országos Tudományos Ku­tatási Alap felhasználásáról tar­tott sajtótájékoztatót tegnap Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az alap bi­zottságának elnöke az MTA szék- házában. A főtitkár elmondta: a kutatá­si alapból — amelyet a Minisz­tertanács Tudománypolitikai Bi­zottsága hozott létre 1986. janu­ár 1-jén — az eredeti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú tudomá­nyos kutatásokat támogatják, el­sősorban az akadémiai kutatóin­tézetekben és felsőoktatási intéz­ményekben. A VII. ötéves terv idején 3,8—4 milliárd forintot használhatnak fel, ennek fele mű­ködési költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejleszté­sére, műszerbeszerzésre fordít­ható. Építési beruházást és fel­újítást nem finanszírozhatnak ebből az összegből. Az alap felhasználására az el­múlt év decemberében nyilvános pályázatot hirdették, amelyre 1926 témát küldtek be kutató kol­lektívák és egyének. A pályáza­tokat az MTA tudományos testü­letéi, alkalmi zsűrik és felkért hazai szakértők bírálták el és rangsorolták. A bírálatban 1506 szakértő működött közre, össze­sen 83 szakterületi zsűri, bíráló­bizottság ellenőrizte az egyéni véleményezők döntéseit. Az aka­démia 10 tudományos osztálya rangsorolta a pályázatokat, s há­rom alelnöki bizottság tekintet­te át a javaslatokat. Láng István szólt arról, hogy az előírásoknak megfelelően jú­lius 15-ig döntöttek a pályázatok sorsáról: az Országos Tudomá­nyos Kutatási Alap Bizottsága egyhangú állásfoglalása alapján 761 pályázat — az összesnek 40 százaléka — kap támogatást. A kutatások időtartama 2—4 év kö­Korszerű körülmények között és nagyobb lehetőségekkel Űj OTP-fiók nyílt Kecskeméten Üj OTP-fiók nyílt tegnap Kecs­keméten, a Dobó körúton (ké­pünk). Protokoll nélkül, munká­val. Amikor reggel háromnegyed nyolckor felhúzták a rolót, már ott volt az első ügyfél, kisvártat­va pedig egy csehszlovák turista- csoport érkezett valutabeváltás céljából. Amint Kalmár Pál fiókvezető elmondta, az egységben lényegé­ben minden lakossági banki fel­adattal foglalkoznak. Megszűnt a korábbi szakosítás, ezentúl a me­gyeszékhely mindhárom egysé­gében — az új helyen, az Arany János utcai fióknál és a megyei igazgatóságnál — egyaránt elin­tézhető a többi ügy mellett egye­bek között az építési kölcsön és a személyi hitel is. Ezzel tehát megszűntek az egykori kiváltsá­gok, bővült az 1. számú fiók mű­ködési köre is, s — a pénzintéze­ti reformok bevezetésével is — megindult a verseny az ügyfele­kért. de most már a takarékpénz­tár saját egységei között is. Ez azt is jelenti, hogy nincs korlá­tozás, bármelyik lakos akárme­lyik fiókot választhatja. Ami dönthet: az udvarias kiszolgálás, az ügyintézés gyorsasága, rugal­massága. Az új, 2. körzeti fiókhoz került át az Izsáki útról a hosszúlejá­ratú hitelszámla-kezelő központ, s az ő dolgozóikkal együtt 37-en foglalkoznak a lakossági és egyéb ügyletekkel az ízlésesen berende­zett, korszerű, világos helyiség­ben. V. T. zi&múzeumok gyarapodása je­lentős, tevékenységük szerteága­zó, de még nem használják ki maradéktalanul országos hatás­körüket. Előfordul, hogy helyen­ként szakmai féltékenységből, vagy más okok miatt akadályoz­zák gyűjtőmunkájukat. Ezért a tanácskozás résztvevői szorgal­mazták a gyűjtőmunka jogi sza­bályozását. Hasznos lenne az is — hívták fel a figyelmet —, ha a bázismúzeumok nagyobb pub­likálási lehetőséget kapnának. Kik kapják a pénzt? Sajtótájékoztató az Országos Tudományos Kutatási Alap felhasználásáról zött változik. Működési költsé­gekre, műszerberuházásra és a s z ámí tástech nika i i n t ra s t ru kt ú ra fejlesztésére 2 milliárd 45 millió forintot fordítanak. Az elfogadott pályázatok beruházási igénye 776 millió forint. A kutatási alap bi­zottsága 400 millió forintot mű­szerbeszerzésre, 100 milliót pedig számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére hagyott jóvá. Egy pályázatra átlagosan 2,7 millió forint támogatás jut. Az össze­gek 16 százalékát a társadalom- tudományok, 34 százalékát az élettudományok és 50 százalékát a természettudományok kapják. A legtöbb működési támogatás a kemoterápiás, az immunológiai, és a kísérleti atomkutatásoknak jut. Arányaiban a legtöbbet a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési, az Egészségügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nyerte el. Az elfo­gadott pályázatok 3600 kutatót, oktatót érintenek, a hazai kuta­tási és fejlesztési tevékenységet folytatók 10 százalékát. A 761 témavezető közül 95-en 40 évnél fiatalabbak. Xz elfogadott pályá­zatoknak 53 százalékát több ku­tatóhely együttesen nyújtotta be. Az akadémia tagjai összesen 124 művel pályáztak, ebből 97-et fo­gadtak el. Láng István hangsúlyozta, hogy e pályázati rendszerrel hosszabb időre szóló, stabil támogatási rendszert sikerül kialakítani. Ez­zel növelhető — az ejmúlt évek­ben erősen lecsökkent — alap­kutatások száma. Elmondta, a most el nem fogadott pályázatok­nak nagy hányada ugyancsak fon­tos kutatási téma — s csak a fontossági rangsor miatt szorult ki —, ezek esetleg a későbbiek­ben támogatást, szerezhetnek. A főtitkár végül szólt arról, hogy az- elfogadott pályázatok teljes listáját a pénzügyi támo­gatás adataival együtt a Magyar Tudomány című folyóiratban köz­zéteszik, s legkésőbb szeptembe­rig megkötik a kutatási szerző­déseket. Ugyancsak ősszel a ku­tatási alap bizottsága meghirdeti a kutatási infrastruktúra fejlesz­tési pályázatot, amelyre további 1,4 milliárd forint állt rendelke­zésre. Újabb tematikai pályáza­tot várhatóan 1987 második felé­ben írnak ki. A bizottság figye­lemmel kíséri a kutatásokat, s az akadémia tudományos testületéi­nek segítségével értékelni fogja a végzett munkát. Olcsóbb, jobb — ha értenek hozzá Százmilliós beruházás Városföldön 0 Az új üzem. A tízezer tonna alapanyag befogadására alkal­mas tárház és a hatalmas tárolótartályok. Csütörtökön jött a hír: százmillió dollárt vettünk fel a Világbank­tól a növénytermesztés fejlesztésére, egyebek között folyékony mű­trágyagyártó telepek létesítésére. Két nappal ezelőtt hozták nyilvá­nosságra a Magyar Tudományos Akadémia különbizottságának azt az előterjesztését, amely a környezet sarv.asodásának elhárításával kapcso­latos teendőket foglalja össze. Jól határozott tehát a Kiskunság tíz mezőgazdasági nagyüzeme, amikor egy nagy kapacitású folyékonyműtrágya-üzem felépítéséről döntött. „I Szuszpenzió — a ‘lexikon sze­rint: folyékony anyagban szilárd anyag részecskéi lebegnek, ame­lyek hosszabb-rövidebb idő alatt leülepednek. Tegyük fel: ez a szilárd anyag műtrágya. Szórjuk ki a műfcrá- gyát száraz időben. Aztán várjuk az esőt. Ha -nem jeh, a hatóanyag ci'.lt hever a földön, romlik a mi­nősége, a növények pedig nem jutnak hozzá. A talajba viszont később mégis bekerül és mérgezi. Igen, mérgezi! Húsz éve még szentségtörés lett volna ilyet mon­HH Ötletek és népművelők A megyét járva — falun, városon — gyakran elcsodál­kozik az ember: a problémák, nehézségek is hasznosak, ter- mékenyitőek lehetnek. Meny­nyi remek ötletet csiholtak ki például a népművelő el­mékből. Nem mondom, hogy mindenütt, de nagyon sok he­lyen. A korábban szerepvál­sággal küszködő művelődési házi mozgalom megújulásá­nak lehetünk tanúi. Jó látni, hogy a szakemberek nem haj­landók megelégedni a pa­naszkodással. Hiányosságok, munkát aka­dályozó tényezők persze van­nak még ma is. De van aka­rat, jó szándék, és tehetség is. Egyre inkább egyfajta gazda­sági kihívás is ösztönzi a nép­művelőket: meg kell újítani a munkát. Fel kell kutatni az utat az adott település lakói felé. A próbálkozások nem sikertelenek. Ma már tucat­nál több községünk dicseked­het azzal, hogy a főbb lakos­sági szolgáltatók között a mű­velődési ház is szerepel. Vannak olyan intézmények, ^amelyek információ-közveti- jtésseí próbálnak hasznossá len­ti. A városok után ma már a nagyközségekben is egyre több információs füzetke je­lenik meg. Ezek előfizetői nemcsak a rendezvények ide­jéről, szereplőiről, program­járól tájékozódhatnak, hanem megtudhatják a településen dolgozó kisiparosok címét, a tanácstagi fogadóórák rend­jét, sőt — a Kécskei Hírek vagy a kunszentmiklósi Hír­mondó jó példa erre — a pia­ci árakat is. Másutt — öröm­mel Írjuk: egyre többen — o kereskedelem és a közműve­lődés sajátos integrálására tö­rekszenek. A bútortól a pa­mutig, az ékszertől a babake­lengyéig számos hiánypótló cikk vásárolható a művelődé­si házak alkalmi, legtöbbször árkedvezményt is ígérő, nyúj­tó vásárain, például Hajóson, Kecelen, Soltvadkerten, Du- napatajon, Dunavecsén. Ahol nem működik utazási iroda (kirendeltsége), a kül- és bel­földi túrák, csoportos szín­házlátogatások megszervezé­sét is népművelők vállalják. Vannak intézmények, ame­lyek amatőr művészeti cso­portjaikat úgy menedzselik, hogy hasznos elfoglaltságot szereznek nekik az idegenfor­galmi programokban való részvétellel. Az egyik festői környezetben épült Duna- menti falucska művelődési házának igazgatója mesélte: nyáron, amikor a rendezvé­nyeket egyébként is o szabad­ban rendezik, olcsó turista- szállóvá alakítják kultúrhá- zukat. Az egyszeri, s csekély költséggel járó átrendezés rö­vid időn belül megtérül az intézménynek. Újszerű kezdeményezés, egyre több helyen látni: a népművelő szabadidejének jelentős részét művészeti al­kotások és könyvek árusítá­sára fordítja a falu lakossága és természetesen saját hasz­nára. Másutt az intézmények számítógépeivel adatfeldolgo­zást vállalnak. A kölcsönzés is otthonra lelt a megújuló in­tézményhálózatban. Hogy mit lehet bérelni az intézmények­től? Adottságok, ötletek ha­tározzák meg ezt. Van, ahol videoberendezést ajánlanak. Mások tehergépkocsijukat, könnyen felállítható szabad­téri színpadjukat, vagy — a házépítőknek — zsaluzó-föl- szerelésüket hirdetik. Egyre több kisvállakozás is dolgo­zik a közművelődésben. A já­tékszervező, a műemlék-, em­lékmű-helyreállító, a grafikus, fényképész, reklám- és pro­paganda szolgáltató, a hang­szerjavító és zongorahangoló vállalkozás valódi igényeket elégít ki. Nemrégen az egyik közsé­gi művelődési ház kapujában egy gazdagon ellátott zöldség­gyümölcs stand fogadott. Az asztalokon gusztusos áru csá­bított vásárlásra. A friss, ol­csó paprikáért, paradicsomért sorba álltak a vevők. A fur­csa látványra az intézmény vezetője adott magyarázatot, „összefogtunk a helyi ma­szek zöldségessel... — mon­dotta. — Hozzájárultunk, hogy itt, a község főterén, közpon­ti helyen árusítson. Asztalt és napernyőt is mi adunk. Ügy látjuk, ha a vevők idejönnek, könnyebb elérni, becsalogat­ni őket a nemrég nyílt, a Képcsarnok Vállalattal kö­zösen szervezett festményki­állításra. A képeladásban, nem tagadom, magam is ér­dekelt vagyok." Mit lehet minderre monda­ni? A jót, a szépet és a hasz­nosat véleményem szerint nem szentségtörés egymáshoz közelíteni. Farkas P. József dani. Ma már tapasztaljuk. Sava­nyádnak a -talajok a túlságba vitt műtrágyázás miatt. De csináljunk szuszpenziót a műtrágyából! Keverjünk apróra daráit foszfort, káliumot, nitro­gént valamilyen alkalmas folya­dékba; és úgy csorgassuk — jut­tassuk ki — a talajra. Akkor a hatóanyagát mindjárt felveheti a növény. Szakszerűbben szólva: a folyé­kony műtrágyával nem tápanyag- utánpótlást végzünk, hanem nö­vénytáplálást. Járulékos haszna az előbbieken kívül, hogy így megállj Sható a italai savanyodása, termőképességének rohamos csök­kenése, mert a szuszpenzió beke­verésekor szalmiákszesszel közöm­bösítik a foszfor savas hatását. Amellett: a szilárd műtrágyának csak kilencven százaléka kell ha- I tóainyaigban, ha szuszpenzió for­májában használjuk fel. A szuszpenziókészítés persze nem ennyire egyszerű. Nem lehet | a felhasználás helyén összeállíta- mi, hanem csak üzemiben. Erre alakult Vérosföldön, ta­valy februárban egy föl vékony - ; műtrágya-gyártó gazdasági társa - ! ság. Tíz termelőüzem, továbbá a [kecskeméti Agroker és a gesztor IKR összefogásával. Az üzem a I Városföldi Állami Gazdaság köz- i ponjában épült fel, tavaly ápni- IMstól számítva 16 hónán alatt — 1 valóságos rekorditel jesítmény! — í százmillió forintos -beruházási íköltséggel' Egyiharmada saját ki­> viltselezés, az állami gazdaság és a I városföldi Dózsa Tsz építőrészle- - gének munkáját dicséri mind a | gyorsaság, mind a minőség. Az új > üzemet ma avatják. Kiss István, az IKR 5000-es ter­| melésszervezési egységének veze- ] tője: — Harmincnégy foiyékonyimü- | trágya- üzem van ma az ország­iban. Sokuk 1—5 ezer tonna kapa- loitású kisüzem. A mienk ötven- jjezer tonnát termelhet évente, két- :műszakos üzemmel számolva. Az |idén és jövőre nyolc folyékomy- I műtrágya-üzem épül az ország­iban, négy ebből a típusból, a vá- |rosföldi közöttük az első. (Folytatás az 5. oldalon)-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents