Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

4 • PETŐFI NÉPE m 1986. Július 14. SAJTÖPOSTA Versenyeznek — de hogyan? A helybeliek közül ki ne emlékezne arra, hogy hat-hét évvel ezelőtt — csúcsforgalmi időben, eső­zéskor, jeles ünnepnapon — néha egy órán át is várakozni kellett taxira Kecskeméten, ahol csak a Volán működtette ezt a szolgáltatást. Azóta lénye­gesen változott a helyzet, ugyanis megjelentek az egyéni tulajdonban lévő személyautók, melyek rendszeresen fuvaroznak. Jelenleg már legalább 80—90 magántaxi van a megyeszékhelyen. Persze továbbra is dolgoznak a közlekedési vállalat taxisai, s mivel mindössze 25-en vannak, a korábbiaknál nyilvánvalóan job­ban kell „harcolniuk" az utasokért. Több jó példa, vagyis a személyszállítási igények zökkenőmentesebb kielégítése igazolja a taxis kon­kurencia előnyeit. De vannak ezekkel ellentétes ta­pasztalatok is, melyekből egy csokorra valót adunk közre, ezáltal is remélve, hogy a számuk egyre fogy: A hírős városban lakó egyik olvasónk a vonat­hoz sietett, a vasútállomástól távoli lakására ide­jében kórt magántaxit, amely jóval a szerelvény elindulása után érkezett meg, mert a sofőr egy ideig nem találta a címet. A Tompa Mihály u. 8. szám alatt lakó Fűlőp Ferenc a Volán telefonos szolgálatánál rendelt taxit mozgássérült felesége hazaszállítására a kórházból, de a kocsit hiába vár­ták, végül is alkalmi fuvarozó segített. A legké­sőbbi mozielőadásról jövet szeretett volna külte­rületi otthonába eljutni egy fiatalember, ám a ma­gántaxis megtagadta kérésének teljesítését, mond­ván, hogy esik az eső, s az úttalan utakon járó autóját megtisztítani fáradságos munka lenne, vál­lalkozzon ilyesfélére a Volán-gárda. És íme a legújabb eset: Június 26-án, csütörtökön a déli órákban sétált Kecskemét centrumában Kovács lmréné, 9 éves gyermekével. Egyszerre rosszul érezte magát a kis­fiú, s azonnal döntött az anyuka, hogy hazaindul­nak. Először a magántaxisokhoz mentek, de azok éppen indultak az előzőleg érkezett utasaikkal. Ott parkolt viszont pár méterrel arrébb a Volán egyik taxija (fehér Lada), sietett hát oda. Hiába! A JA 87—07 forgalmi rendszámú autó vezetője ugyanis hűvösen közölte: egy lépésnyire sem visz el olyan utast, aki előzőleg magántaxiba szándékozott be­szállni. Kedvcsinálás helyett... Sokszor megírtuk már lapunk­ban, hogy a korszerű, egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen a zsírszegény hús fogyasztása. Azt is megemlítettük: a hatá­rainkon túli piacokon el­sősorban az úgynevezett hússer­tések. vagy az abból készült ter­mékek iránt nőtt a kereslet. Mindezek ismeretében gondolt egyet a Dusnck, Vörös Hadsereg u. 30. szám alatt lakó kisterme­lő. Penoff Péter, és az állatállo­mányát csupa fehér hússertésre alapozta. E munkájához anyagi és erkölcsi támogatást kapott a helyi állatfelvásárló közreműkö­désével. Ami utána történt, ar­ról így kesereg oilivasónk: — Gondosan, szakszerűen hiz­laltam a röfiket, s amikor a sú­lyuk elérte a megszabott értéket, vittem őket leadni. Április 8-án 13 darabot vettek át tőlem, két héttel később pedig 11-et. Ez utóbbi alkalommal már sietősen dolgoztak az átvevők, akik kü- lön-külön nem is mérték meg az állatokat. Ezáltal mintegy je­lezték, ne fűzzek túl sok reményt vállalkozásom sikeréhez. Sejtettem én, hogy a hizlalás nem eredményez főnyereményt, mégis meglepő izámomra: az elmúlt csak­nem három hőnap kevés volt a pénz­ügyi elszámolás lebonyoUtásához. Hiszen a 24 sertésért — értékük meg­haladja a 100 ezer forintot — máig sem kaptam egyetlen fillért. Most már a kedvem végleg elment a ser­téshizlalástól, s csupán azért druk­kolok, hogy az Illetékesek ne feled­kezzenek meg véglegesen a fizetési kötelezettségükről ... HÍRADÁS A BRG-BŐL Szép és tartalmas nyugdíjasévek A közelmúltban volt negyed­százados eviorduioja annak, nogy megalakult a BnG kecskeméti gyara. Az ünnepi rendezvényen szop számban megjelentek olyan emberek, akik kezdettől fogva e Cégnél keresték a kenyerüket, s onnan vonultak nyugállomány­ba. Közéjük tartozik a széche- nyivárosi Puskás Lászlóné, aki figyelemre méltó beszámolót kül­dött lapunk részére egykori szak­társai, vagyis a mai nyugdíjas­társak életéről: A körülbelül kétszáz idős em­ber jelentős része a rádiótechni­kai üzem alapítóihoz tartozik, alkik hosszú esztendők nehéz, de eredményekben sem szűköCködő munkája során igazi közösséggé kovácsolódtak össze. Ma gyak- tfan és szívesen töltik idejüket egymás társaságában. Az ilyen találkozásokra nagyszerű lehető­séget ad a nyugdíjasok bizottsá­ga által szervezett program. Rendszeresek és emlékezete­sek a kirándulásaink, melyek so­rán megtekintettük már hazánk nevezetes tájait, jártunk múzeu­mokban, és gyönyörködünk a természet szépségeiben. Tóparti túráinknak mindig része a für­dőzés. a közös játék, meg a sza­lon nasütés. Persze nemcsak öncélúan, a saját szórakoztatásunkra érde­kel bennünket a gyári környe­zet, hiszen ott vagyunk akkor is, ha a termeléssel összefüggően van ránk szükség. Például vál­lalunk gyermekfelügyeletet sza­bad szombatokon, amikor az apu­kák és anyukák dolgoznak a sza­lagokon és másutt. örömmel szólok arról is, mennyire segítenek bennünket az aktív állományban levők, akik többször itartoittak olyan műszakot, melynek keresetét a kisjövedelmű nyugdíjasaink tá­mogatására fordították. S azt is örömmel tapasztaljuk, hogy az üdülőbe utalók elosztásakor so­hasem feledkeznek meg rólunk. A gyár lehetőségéhez képest anyagilag járul hozzá a városi Imre Gábor-nyugdíjasklub ki­adásainak fedezéséhez. E klub összejövetelein mi is sokszor részt veszünk, a BRG képvisele­tében. Mindezekről azért adtam hírt, hogy tanúsítsam: a nyugdíjaskor lehet szép és tartalmas, mely­nek döntő feltételle a munkahely és a vélt dolgozó közötti állandó, jó kapcsolat! FOGADÓSZOBA Mit tagadjam, szeretem a szop, korszerű ottnont. Ilyen igennyel, no meg a penzem engedte le­hetőségnek megtalelöen építet­tem csaladom részére kis házai 'három évvel ezelőtt. Fürdőszo­bámba villanybojler került, * melynek működését kvarcóra szabályozza. Hosszabb ideig örö­möt jelenített ez az új technika, ami a takarékos áramfelhasznu- láshoz nélkülözhetetlen. Néhány hónappal ezelőtt viszont csütör­tököt mondott, és azóta többször rossz, mint jó. E sajnálatos tény is épp elég bosszúságait okoz, s csak ráadás, hogy a szerelőkkel la meggyűlt a gondom. Községünkben két szakember pjásodállásban végzi a vízmele­gítők speciális javítását. Első alkalommal annak rendje-módja szerint teljesítették kötelezettsé­güket, csak hogy a helyrehozott óra tiszavirág-életűnek bizo­nyult. Hívásomra újna jatt az egyik mester, aki javítás közben kifejezte nemtetszését az ismét­lődő hiba miatt. Véleménye azonban nem igen hatott a szer­kezetre, mely megint elromlott. A lakásomba érkezett másik szerelő már szitkozódásra is ve­temedett. a legközelebbi esetben pedig szinte dührohamot kapott. A kvarcóra persze mit sem törődött a dolgokkal, hiszen a javítások után pá,r nappal mű­ködésképtelen volt: egyszer ál­landóan üzemeltette a víz fűtési Rendszeréit, másik alkalommal pedig nv*?akadályozta a víz. fel­írt* loss'áóséf. Panaszkodtam az ár mszo’ilá'lató területi kiren- dn’t'ép’én. ahol utasították a sze­relőket a javításra. Ez utóbbi- ftt.’c eleget tettek, ám a sértő megjegyzésüket nem mulasztot­ták el. Legutóbb a férjem kapta meg itőlük a magáét oly csú­nyán, hogy egyhamar nem fe­lejti el a jeleneteit. Mi sohasem nyúltunk a kvarc­készülékhez, a sértetlen plombá­ja is bizonyítja ezt. De hát akkor milyen jogon háborodnak fej a javítók? Erre inkább nekünk lenne okunk. (Elmondta: Popp Lászlóné harkakötönyi olvasónk.) □ □ □ A szerk. megjegyzése: Illetékesektől megtudtuk, hogy > szóban forgó készülék garanciális Időtartama a felszereléstől számított 15 esztendő, mely Idő alatt Ingyene­sen végzi a Javításokat, Illetve az óra cseréjét a Démász. Kivétel, ha a tu­lajdonos szakszerűtlen beavatkozá­sa egyértelmű, amikor Is a költsége­ket ő viseli. Minthogy esetünkben nincs efféléről szó. annál Inkább m szerkezet — feltételezhetően gyári — hibájáról, nem értjük, miért nem élt már a vállalat a csere jogával, lehe­tőségével? ÜZENJÜK Id. Farkas Imrének, Szabadszállás­ra: Soraiból arra következtetünk, nogy a szomszédságában nincs minden rendjén a növényi- kártevők • eUenl rendszeres védekezés, illetve az ott­honi állattartás higiéniai feltételeinek maradéktalan betartása körűi. A kör­nyezet Ilyetén szennyezésének meg­szüntetése végett a helyi tanácsnalk van elsősorban teendője, ám ha ez utőbbival adós, feltétlenül értesíteni kell a területi KÖJAL-t. E közegész­ségügyi hatóság a helyszíni szemlé­jén tapasztaltak alapján hoz határo­zatot, melyet a jogerőssé válás után kötelező végrehajtani. Antalné Krlskovics Irénnek, Bajá­ra: Tavaly szeptember óta féléves tartamú a szülési szabadság, melyből 4 hetet a szülés várható Időpontja előtt kell kiadni. Ezen időszakra ter­hességi-gyermekágyi segély folyó­sítandó, ami egyenlő a megelőző év­ben elért, s a táppénz szabályai sze­rint kiszámított napi átlagkereset tel­jes összegével, feltéve, ha az anyu­ka a szülés előtt két éven belül leg­alább 270 napon át volt biztosított. A szülési szabadságot követően a gyer­mek másfél éves koráig gyermekgon­dozási dij Igényelhető, mely a meg­állapított terhességi-gyermekágyi se­gély 65, vagy — a biztosítás két év óta folyamatos fennállása esetén — 75 százaléka. (Az ezzel kapcsolatos többi szabályra ezúttal nem térünk ki.) Ami az ön hasonló tárgyú pa­naszát illeti, miszerint Idén február közepén adott életet gyermekének, mégis az 1984-es keresete alapján ré­szesül ellátásban, Jogosnak tűnik, ezért kérjen az ügyben vlzsgáiatot- lntézkedést a megyei társadalombiz­tosítási Igazgatóságtól. Címe: Kecs­kemét, Komszomol tér 7 . 6000. Térjék Józsefnének, Kiskunfélegy­házára: 1985. március li-én tettük szóvá sajtóposta rovatunkban, hogy a félegyházi elhunytakról a Petőfi Népében megjelent anyakönyvi hí­rek csupán a nevet tartalmazzák, a lakcím pontos megjelölése nélkül, mely közlés félrevezető, hiszen a vá­rosban sok az azonos nevű lakos. Cikkünkben helyet adunk a tanácsi Indoklásnak, mely szerint az egyik központi hatósági állásfoglalás alap­ján kizárólag az elhunyt családi és utóneve, meg a volt lakóhelye hoz­ható nyilvánosságra, egyidejűleg azonban megjegyeztük: nem vagyunk róla meggyőződve, hogy az efféle tá­jékoztatás kiállta az idők próbáját. Véleményünk helyességét igazolja a szomszédos Csongrád megye napUap- Ja, mely egy Ideje rendszeresen Is­merteti a hiányolt adatokat is. Óha­tatlan a kérdés: ezt az Információs gyakorlatot vajon miért nem tekin­tik követendőnek a megyénkben ta­nácsok? Végezetül elmondjuk, hogy az e témakörben hozzánk eljuttatott 20 aláírásos levelet továbbítjuk a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalához, kivizsgálás és Intézkedés céljából. A fejleményekről beszámolunk. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Szőttescsodák Hercegszántóról Hercegszántón a sokác hagyományokat őrzi, szép szőtteseket készít Kubatov Antalné és Dugalin Klára. — öreganyám gyakran szőtt — kezdi az emlékezést a hat­vanöt esztendős Klára néni.---- Ott forgolódtunk körü­lötte, figyeltük szorgos kezét, a mintáik formálódását. Ké­sőbb aztán feledésbe merült ez a tudomány, a herceg­szán tódaknak nem volt ide­jük ezzel foglalatoskodni. Pe­dig többen művelték magas fokon a szövést. De hát a munka! Mi is a tsz-ben dol­goztunk. Ilyenkor, nyáridő- ben ugyancsak tengernyi ten­nivaló akad a földeken, a kertben. Hagyma, paprika, kukorica ad nekünk munkát. Hiába van odakinn hőség, ■mindig a dolog jár az eszem­ben, nem a térítők. Egy egy­szerű kis futót nem tudok befejezni. Inkább télen ülünk le a szövőszékhez, akkor, a meleg szobában készítjük a szőtteseiket. — Régebben minden ház­ban volt szövőszék — veszi át a szót Kubatov Antalné. — Agylepedőket, törülközőket, térítőkét, pendelynek valót készítettek a hajdani parasz­tok. Ilyesmiket nem lehetett boltban vásárolni. Az alap­anyag, a kender rendelkezé­sükre állt. Először gombo. Jyítani kell a szövőpamutot, majd a felvetés következik. Ezt már úgy mondom, ahogy mi is csináljuk, öt ven mé­tert lehet felvetni a szövő­székre. Százéves az a szerke­zet, amivel dolgozunk. Sokféle mintát ismerünk. A legrégeb­bi változat a tyelim. Házicér- nábó! vagy birkagyapjúból készüli. A tyelám szövésekor nem használunk orsot, hanem minden munkafolyamatot kézzel végzünk. Jó vastag, tartós. Mutatok egy szőttest, ami az édesanyámé volt, s olyan, mintha nemrég került volna le a szövőszékről. Egy­koron a sötétebb színeket kedvelték, most már változa­tosabbak a szőttesek. Készül­tek minták fehér fonallal, fe­hér alapanyagra. Ezeket fő­képp ünnepeken használták. — Keresik-e az anyagot? Gyakran vesznek tőlünk, nemcsak hercegszántóiak s környékbeliek. Németország­ból is járt már nálunk ér­deklődő. Négy-ötszáz forintba kerül egy méter szőttes. Az egyszerűbb mintázatúnk per­sze olcsóbbak. Ismét felka­pott lett a szőttes, örülünk annak, hogy a fiatalok pró­bálkoznak a szövéssel. Ott, • Kész a mintás szőttes! ahol megtalálhatók a szövő­székek, s van aki átadja a tudományt, könnyű helyzet­ben vannak. Így megmarad ez a hagyomány Hercegszán­tón — vélekedik Kubatov Antalné. Borzák Tibor Gombolyitás. (Fotók: StraszerAndrás) KÖNYVESPOLC Ébredő gondolkodás A közelmúltban igen érdekes kötet jelent meg az emberi intelligencia fejlődésének történetéről. A könyv szerzője Friedhart Klix, a nagy múltú ber­lini Humboldt Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője, aki e közérthetően megfogalmazott mű­vében az emberré válás folyamatára pszichológiai szempontból irányítja a figyelmet. A neves német kutató olvasmányos könyvének témája magával ragadó, mivel minden gondolkodót érdekel az em­beri intelligencia kialakulásának története. Az első fejezet, amelynek címe „Az emberi in­telligencia eredete és kezdeti társadalmi determi­nációja”, behatóan foglalkozik a gondolkodás ki­alakulásával és az emberi intelligencia fejlődésé­nek kezdeteivel. Ebben a részben választ kapha­tunk arra az igazán alapvető kérdésre, hogy az em­berré válás folyamán milyen kölcsönös kapcsolat jött létre a beszéd és a gondolkodás között. Külö­nösen a koordinációs mechanizmusok szerepének sokoldalú bizonyítása meggyőző itt, amely végered­ményben új minőséget hozott létre. Így alakult ki többek között a szelekciós folyamatok hatására a tanulási képesség, amely az emberi értelem döntő feltétele. Nagyon kedvezőnek tartjuk, hogy a szé­les körű olvasóközönség számára is érthető módon írja le a szerző a szaktudományos kutatások (el­sősorban az összehasonlító vizsgálatok) eredmé­nyeit. Klix professzor felhívja a figyelmet a továbbiak­ban a megismerőképesség és a közlés kölcsönhatá­saként keletkező magasabb értelmi működés alap- folyamataira. Rámutat az öröklött és a tanulással szerzett kommunikáció közötti különbségekre, ame­lyek növelik a csoport teljesítményét, ugyanakkor visszahatnak az egyed fejlődésére is. Külön fejezetben foglalkozik Friedhart Klix az emlékezet szerepével, amely meghatározó jelentő­ségű volt a kezdeti gondolkodás létrejöttében. Az emberiség történetében igen fontos lépés volt az írás kialakulása, mivel ez már maradandóan hozzájárult az emberi fejlődéshez. Az írás kelet­kezésének története egyébként nagyban hasonlít a beszéd kialakulásának folyamatához. Másképpen fogalmazva, az írás egyértelműen rögzíti a társa­dalmi együttélés szabályait, így az emberi gondol­kodás „eredménye és tárgya” is egyszerre. A továbbiakban olvashatunk a matematikai gon­dolkodás kialakulásáról. Az ókori nagy kultúrák gondolkodásmódjáról írja a szerző, hogy az élet minden területén sikeresen alkalmazták a mate­matikát. Külön megemlíti a kimagasló teljesítmé­nyeket elért nagy egyéniségeket és hangsúlyozza mindvégig, hogy az alkotóképesség mindig szám­talan próbálkozás és kísérlet eredménye. Az Ébredő gondolkodás című kötet logikus felépí­tésű, érthető nyelvezetű és magas színvonalú tu­dományos mű. Haszonnal forgathatják mindazok, akik érdeklődnek az emberi értelem kialakulásá­nak és fejlődésének alapkérdései iránt. Puskás Anna Colhord lolópukajo Petikul objektiv)« Gammo-Dvfovits „DuHei" fényképetö •*P* Aflío-f,‘,»:dort»i féle fénrfcépeiSgép MAGYAR TUDÓSOK, VILÁGHÍRŰ TALÁLMÁNYOK (5.) Felfedezések a fényképezésben Az első, kimondottan a fény­képészet céljaira készített lencse- rendszer megalkotása Petzval Jó­zsef érdeme. Petzval 1806-ban született, és bölcsészdoktori ok­levele megszerzése után 1832-tői matematikát, erőműtant, és geo­metriát tanított Pesten. 1837-ben meghívták a bécsi egyetemre, ahol 40 évig dolgozott. A matematika és a fizika különböző ágaiban sok újat alkotott. Foglalkozott a messzelátók és mikroszkópok fejlesztésével, és nagy feltűnést keltettek a hangrendszerek ma­tematikai elméletéről tartott előadásai. Világhírnevét azon­ban az optika területén kifejtett munkásságának köszönheti. Petz­val megállapította, hogy a Da­guerre által használt objektívak fényerejének növelése két úton érhető el: nagyobb!tani kell a nyílást, hogy több fény érhessen be a rendszerbe, és kisebbíteni kell a gyújtótávolságot, azaz a képet. Rájött arra, hogy ez úgy érhető el, ha egyetlen lencse he­lyett két vagy több lencsét alkal­maz. A kép minőségében a kép- mezőhajlás okozta problémákat bizonyos matematikai számítá­sok útján kiküszöbölte, és az így meghatározott P összeget a szak- irodalom „Petzval-összegnek ne­vezi”. 1840-ben szerkesztette meg a világon első fényerős objektí­vét. „A Petzval-objektív” oly tö­kéletesre sikerült, hogy hosszú ideig a legcsekélyebb javításra sem szorult. Tizenhatszorta na­gyobb fényereje volt, mint az ak­kor használatos objéktíveknek, és ezáltal a megvilágítási idő másodpercekre, sőt a másodper­cek törtrészére zsugorodott. Petz­A rajzkamerának is nevezett camera obskura festőműhelyek­ben való alkalmazása és az a tény, hogy a hallei Schultz pro­fesszor 1790-ben felfedezte az ezüstsók fényérzékenységét, már megteremtette a fényképezés fel­találásához szükséges feltéte­leket. Thomas Wedgewood már 1798 körül kísérletezett a camera obskura segítségével képvetí­tésekkel, csak a vegyi lenyoma­tok rögzítése nem sikerült neki. Kísérleteit 1801-ben publikálta, és ezek felhasználásával készültek 1826-ban az első természet utáni tartós fényképek. Niepce és Da­guerre ezt az eljárást tökéletesítet­te, és 1839-ben Arago, a híres fi­zikus és csillagász jelentette be a Francia Akadémia előtt. Daguer­re találmánya az első valóban használható fotográfiai eljárás. Felvételeit — a róla elnevezett dagerrotípiákat — egy Chevalier nevű optikustól beszerzett len­csék segítségével készítette, de ezeknek a lencséknek az alkal­mazásánál kitűnt, hogy a kép hal­vány, merev, mert a lemezék fényérzékenysége és az objektív fényereje gyenge. •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents