Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

1986. július 14. © PETŐFI NÉPE © 3 ÉRTÉKESÍTÉS NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN — MÚZEUM IS LESZ KÉT ÉVTIZED A KOMBÁJN NYERGÉBEN Nem mehetnek veszendőbe Felmérés a használaton kívüli tanyai iskolákról Bács-Kiskunban, az ország egyik legtanyá- sabb megyéjében az idők folyamán számos külterületi otthon üresen maradt az elköltö­zések miatt, s így — tanulók hiányában — munkanélkülivé váltak az egykori iskolák. Ám a többnyire ma is jó állagú épületek to­vábbra is jelentős értéket képviselnek, s ahol lehet, meg kell óvni őket a pusztulástól, el­kótyavetyéléstől, s gondoskodni szükséges a hasznosításukról. E feladat azonban csak elő­zetes, átfogó felmérés után valósítható meg. Ezt a munkát végezte el nemrégiben az a szakértői csoport, amelynek tagja volt a me­gyei tanács művelődési és tervosztályának, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a KISZ megyei Bizottságának egy-egy mun­katársa. Az eredményről Nyilas Gábor, a tervosztály vezetőhelyettese adott tájékozta­tást — összefoglalva a tapasztalatokat és a javaslatokat. A munkacsoport száznegyven használatán kívüli, külterületi ta­nyai iskoláit járit végig, mindenütt mlnősíltve az épület műszaki álla­potát, rögzítve a további sorsával kapcsolatos lehetőségeket. A volt iskoláikat három kategóriába so­rolják. Az ©lsőtoe került harmincegy olyan, amelyben már működik, s még hosszú ideig működni is fog közszolgálati célú intézmény. Íme néhány a legkülönbözőbb lehető­ségekből: tanyai klub, orvosi ren­delő. óvoda, képzőművészeti alko­tótábor, raktár, vegyesbolt, öregek napközije, KISZ-klub. Ezeket te­hát nem lehet eladni a javaslat szerint. A második csoportban 70 volt iskolával számolnak, amelyeket már korábban megvettek — dön­tő többségében téeszek, állami gazdaságok, magánszemélyek az állami tulajdont kezelő helyi ta­nácsoktól. Az épületekből néhá­nyat — elhanyagolt állapotuk és a nagy távolságok miatt — elbon­tottak, míg a többinek új funkció­ja van. Egyebek között téesz- meliléküzemág, pulykanevelő, munkásszállás, egyházi tulajdon, magánlakás, raktár, turistaszállás, vadászház. A harmadik kategóriába került — s ez a felmérés tényleges hasz­na — harminckilenc értékesíthető és értékesítendő egykori tanyai iskola. Ezekben tanítás már jó ideje nincs, s iiyen cél a jövőben sem valószínűsíthető. Egynéme- lyik épület teljesen használaton kívüli, másikakban pedig bérlők vannak: lakók, gazdálkodó egysé­gek, intézmények, s általában nem közcélra használják az épü­letet. Az elképzelés — s ez volt a me­gyei párt- és tanácsi szervek szándéka is a felmérés elindításá­val — az, hogy ezeket a volt ta­nyai Iskolákat egységes elvek és gyakorlat szerint, az értéküknek megfelelő áron adják el. Ez pedig nem csekély, hiszen az összérték a durva előzetes becslés alapján is mintegy 20-30 millió forint. Ügy tervezik, hogy a pontos, konkrét árak meghatározásával a kecske­méti IKTV ingatlanközvetítő rész­legét bízzák meg, amely maid föl­értékeli a 39 épületet. Azokat az­után nyilvános — a sajtóban elő­re meghirdetott — árverésen ad­nák el a helyi tanácsok, miután ők 'a felelősek az épületekért. Termesz:;.esen a jelenlegi la­kóknak nem kell aggódniuk, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek, ne­tán megkárosítják őket. Először is elővásárlási joguk van a ben t la­kóknak, használóknak, valamint azon gazdságoknak, amelyek terü­letén az ingatlan található. Amennyiben nem élnek ezzel a joggal), akkor jöhet csak más vá­sárló. Ebben áz esetben, azonban a települések tanácsainak gondos­kodniuk kell a lakók elhelyezésé­ről. miként azt a jogszabályok is előírj ált. Miután a felmérést kezdemé­nyező testületek előzetesen átte­kintették az anyagot, rövidesen megvitatja aztt a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, s kijelöl egy épületet tanyai iskolai múze­um céljára. Itt állítják ki s mu­tatják be a nagyközönségnek ere­deti környezetben azokat a vé­dendő régi tanyai oktatási eszkö­zöket, amelyeket már és még gyűjtenek. Váczi Tamás © Rövidesen nyilvános árverést hirdet a dunapataji tanács a bőd- © A hartai téesz melléküzemágat üzemeltet az egykori, s felújított pusztai iskolára. Törley-majori iskolában. AZ ÖRÖKMOZGÓNAK ADMINISZTRÁCIÓ A NEVE I. A földigiliszták és a kimutatás © Minden levél ugyanolyan fontos? Ez csak a délelőtti posta — egy egész szatyorral!. Amikor 1981 derekán végre ér­tesítést kaptunk, hogy a tanács OTP-lakás vásárlására jelöl ki bennünket, nekiláttunk a forma­ságok elintézéséhez. A millió pa­pír között nem mindig ismertük ki magunkat, de azért rendben aláírtuk az összesét. Tanúra csak egyszer volt szükségünk: a szo­ciálpolitikai támogatás akkor még 30 ezer forintos összegének elnyeréséhez második gyerme­künk megszületését kellett garan­tálnunk, s e szerződést kellett ta­núval is szignáltatni. Kissé rej­télyes, miért kellett kívülállót is bevonni a paktumba (arról a szemmel látható körülményről, hogy néhány hónap választott csak el a szerződés teljesítésétől, talán nem is érdemes szólnom), hiszen a későbbiekre nézve a tanúk jogaira, esetleges kötelessé­geire a megállapodás nem tért ki (szerencsére). Laboratóriumi példa Szerződéskötésünk mindamel- fett flottul lezajlott, és az ügy­intézéssel — mikor, ha nem mun­kaidőben? — alig töltöttünk el egy hetet. Persze, a papírt ik­tatták, bekerült az adminisztrá­ció malmába, s nem lennék meg­lepve. ha a lejáratkor bizottság vizsgálná ki a történteket — minthogy Edit lányom születését természetesen egy másik helyre kellett bejelentenem (az szinte koronája a bürokrácia packái- nak, hogy hiába vonultam ki a megadott néhány órás vagy na­pos határidőn belül a születési anyakönyvi kivonattal az OTP Izsáki úti fiókjába, mert akkor még a többi papírunk nem ér­kezett meg!). Ez a kis történet, ha úgy tet­szik, laboratóriumi példája an­nak, hogy életünket fölösleges szabályok kusza sokasága hálóz­za be. Bizonyítéka azonban an­nak is, hogy van ember az effé­le hiábavaló munkák végzésére: hiszen egészen természetesen ön­álló ügyintéző dolga a szerződé­sek kötése; ezeket az okmányo­kat nyilvánvalóan más ügyinté­zők irattározzák és feldolgozzák, majd az őket felügyelők ellenőr­zik őket. Más szavakkal ezt úgy is .mond­hatnánk: ha nem hozzák meg az eredeti rendeletet, nincs szük­ség a végrehajtó apparátusra sem. Az aforizma is tetszetős: a római jog arra szolgál, hogy meg­védje a polgárokat attól a jog­talanságtól, amibe a római jog taszította őket. Mire kell és kinek? Hagyjuk most már az eredeti példát, hisz csak hangulatfestő bevezetés. És miért is ragadnánk le mellette, amikor az OTP sem saját jószántából intézte így az ügyeket, s százszámra találko­zunk hasonlóval? Miért kell iskolalátogatási iga­zolvány a tanuló buszbérletónek kiváltásához? Hova az ördögbe járhat egy kilencéves forma kis­lány vagy kisfiú, mint iskolába? Miért és ki számára szükséges naprakész kimutatást vezetni a művelődési házakban arról, hogy — mondjuk — a hétfői ismeret- terjesztő előadáson hányán vol­tak, közülük mennyi a mezőgaz­dasági munkás (szövetkezeti vagy állami?), mennyi az ipari munkás (szövetkezeti vagy állami?), mennyi az értelmiségi és tanuló (egy kategória a kettő), mennyi Mindezeknek az előírásoknak vajon mennyi köze van ahhoz, hogy irgalmatlanul megduzzadt Magyarországon a nem közvet­lenül termelésben foglalkozta­tott, improduktív állomány? 1960. A népszámlálás adatai szerint az összes keresők száma 5 312 831. A vezetők, szakalkal­mazottak, irodai dolgozók száma 493 789. 1984. Az október elsejei mik- rocenzus szerint az aktív kere­sők száma 4 183 050. A vezetők, szakalkalmazottak, irodai dolgo­zók száma 1 465 300. Némi egyszerűsítéssel: negyed évszázad alatt több mint egymil­a háztartásbeli? Miután senkitől sem kérnek személyi igazolványt belépéskor, hihetők-e vajon az ugyanerről az előadásról készí­tendő életkori adatok, és egyál­talán, mi a csudát lehet kiolvas­ni abból, hogy „A földigiliszták szaporodása” c. előadást 13 db 0—14 éves, 11 db 14—20 éves és 8 db 20—30, továbbá 14 db 50 éves tekintette meg? Hóval csökkent az aktív keresők száma, ugyanakkor csaknem ugyanennyivel nőtt az adminiszt­ratív állomány létszáma. A növekedés egyik oka min­den bizonnyal az, hogy több a munka. Ám azt becsülni sem me­rik a szakemberek, hogy az ad­minisztrációs terhek növekedése önmagában mekkora szerepet ját­szott a létszámgyarapodásban. Ne hagyjuk figyelmen kívül Par­kinson professzor szatírába cso­magolt törvényének figyelmez­tetését sem: „a hivatalnokok szá­ma és a munka menjÄRtee sem­miféle kapcsolatbanAj^ffSMl egy­mással. A növek<yP|^B^yegé­ben egyforma, akár szaporodik a munka, akár csökken, sőt, az sem befolyásolja, ha a munka teljesen megszűnik". Tágabb összefüggések A kérdéskör nyugodt szívvel „bonyolultnak" minősíthető te­hát. Rá kell jönnünk, az admi­nisztratív állomány létszámának nagysága szoros összefüggésben áll rajta kívüli tényezőkkel: kell-e telefonkezelő, ha közvetlen tár­csázással bárki bárkit felhívhat? A tüzetesebb vizsgálat nem ke­rülheti meg a munka- és üzem- szervezés, az anyagi érdekeltség, a jogi szabályozás kérdéseit sem, mint ahogyan elemeznie kell a vezetés színvonalát is. Az a cikksorozat tehát, melyben a nem közvetlenül termeléssel foglal­kozók számának felduzzadását vesszük szemügyre, nem térhet — és nem is tér — ki az első pil­lantásra nem közvetlenül ide tartozó kérdések elől sem. Következik: Okos ember nem néz a hegesztőlángba. Ballai József Plusz és mínusz egymillió Haladjunk, mert nem élünk meg A sötét, tornyosuló felhők kö­zül csak ritkán bújik elő a nap, mégis fullasztó a délelőtti hő­ség. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz földjén, a nyolcas tömbben nagy porfelhő jelzi: aratják a bú­zát. Hat Claas Dominator dübö­rögve falja a kalászt. Az egyik gépmonstrum megáll mellettünk néhány pillanatra a tábla szélén. A „pilóta”, Palásti László néhány korty szódával próbálja szomját oltani. Felkapaszkodók hozzá a létrára. — Kutya meleg van — mon­dom a bemutatkozást követően. — Ugyan már! Ez semmi — int a kabin falán függő hőmérő fe­lé. — Láthatja: csak harmincnégy fokot mutat. Bezzeg, ha kisüt a nap, íelszalad a higany szála akár az ötvenesig is itt a nagy ablak mögött. Működik a légbefúvó, de az csak a kinti levegőt kavarja be. Az új 106-osokon már jobban megoldották: ott ha akarja a ve­zér, beállíthatja húsz fokra a lég­kondicionálót. — Sokat változott az aratás. — Nekem mondja? Már srác koromban arattam. Félegyháza határában tizennégy évesen apámmal kézi kaszával kezdtem. Emlékszem, éjjel egykor kimen­tünk a kévékhez kötelet csinálni. Mikor kivilágosodott, pihentünk egy cseppet, megreggeliztünk és hatkor már vágtuk a rendet. Tem­póznunk kellett, mert mögöt­tünk jöttek a marokszedők. Itt a tsz-ben már húsz éve aratok minden nyáron. Évekig SZK—4- essel dolgoztam. Annak fülkéje sem volt. Kedvezőtlen széljárás­ban szemünk-szánk tele lett por­ral. Izzadtunk a melegben, a por meg ránk ragadt. Na, de halad­junk. mert nem élünk meg! Felbőg a motor, s megindul a többi gép után. Palásti László be­állítja a vágóasztal magasságát. A Claas Dominátor morogva nye­li alattunk a búzát. — A termés nem a legjobb — jegyzi meg a kombájnos — Ké­sőn kapta az esőt, nem bokroso- dott kellően. Úgy mondjuk: ahány mázsa gabona, annyi szalmának is kell lennie. Nemcsak a szem­re, hanem a szalmára is szükség van. Időközben ismét megállunk. Megtelt a tartály. A gép tetején villogó sárga lámpa jelez a pót­kocsis IFA-nak. A sofőr el méláz­hatott, mert kicsit várat magára. — Mi van Imre? Megjött a dél- utános műszak? — ugratja Pa­lásti László a gépkocsivezetőt. — Á, dehogy. Csak azt akar­tam, hogy l'újd ki magad... — válaszolja a pilóta. Több szó nem esik köztük. A kombájnos kifordítja az üritőcsi- gát, majd felpörgeti a motort. Surrogva zúdul az aranyszínű mag az IFA platójára. Aztán elapa,d a folyam. A teherautó elhúz mel­lőlünk. Ismét a kalászok között araszolunk a Dcminátorral. A kombájnos percekig némán szem­léli az üvegen át az előttünk hul­lámzó, aranysárga tengert, majd hirtelen megszólal: — Ilyen ez a mezőgazdaság. A veteménynek már nagyon kéne egy kiadós égi áldás, de az ara­tás a szárazságban jobban megy. Ilyenkor szárítani sem kell. Egyébként mindig hallgatom a rádiót. Ezekre a napokra nem sok jót ígér. Remélem, jég azért nem lesz. Dél van. A tábla túlsó végén ebéddel várják a kombájnosókat, a korábban idéérkezettek már jó­ízűen falatoznak, s közben be­szélgetnek. Kiéheztek a szóra is ott egyedül a fülkékben. Ebéd után jólesik a hűtött jaffaszörp, majd mintegy vezényszóra fel­pattannak, s megindulnak a gé­pek felé. Most már senki nem szól egy szót sem. mindenki tud­ja a dolgát. Palásti László bú­csúzáskor az égre mutat. — Sötét fellegek gyülekeznek. Jó lenne még az eső előtt minél többet learatni, Gaál Béla Üj gabonaminőség-mérő műszer A hódmezővásárhelyi Metri- pond Mérleggyárban új gabona- minóség-meghatározó műszer- el­ső sorozata készült el, Szániel Imrének, a Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet főigazga­tójának találmánya alapján. Az elektronikus elven működő ké­szülék a tartályba helyezett öt grammnyi gabonaszem megvizs­gálása, keménységének megha­tározása alapján öt másodperc alatt megállapítja annak minő­ségét, beltartalmi értékét. A gyor­saság és pontosság különösen fontos a nagytömegű gabonaát­vételnél, a malom- és sütőipari minőségellenőrzésnél, s a gabo- nanemesítési vizsgálatoknál. Jel­zi a műszer a liszt vízfelvevő ké­pességét, ami a gazdaságosság szempontjából lényeges, hiszen jobb vízfelvevő képesség esetén egységnyi súlyú kenyérhez ke­vesebb liszt is elegendő. Alkal­mas a készülék a szénák, szálas­takarmányok minőségének, emészthetőségének kimutatásá­ra, ezáltal támpontot nyújt a be­takarítás idejének megválasztásá­hoz. A Maloquant nevű új típusú műszerből az első tételt még az, aratás idején elküldik a gabo­na- és sütőipari vállalatoknak, kutatóintézeteknek, nagyüzemi gazdaságoknak. /fii jjljr ORTOPÉD MÉRETES CIPŐKÉSZÍTŐ Ipari Szövetkezet változatlanul rendelkezésére áll ortopé€l cipők és betétek szakorvosi rendelvényre és privát megrendelésére az ÚJ CÍMEN: Kecskemét, Széchenyi István sétány 5. Nyitvatartási hétfő és szerda 8—16, kedd és csütörtök 8—17, péntek 8—14 óráig. Ortopéd cipők javítása ugyanitt kedvezményes áron! 1591

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents