Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
4 ® PETŐFI NÉPE ® 1986. július 8. A zsonglőr ágazatvezető Miután megismertem Kovács Imrét, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság növény- védelmi ágazatvezetőjét nevéhez önkéntelenül hozzácsatoltam állandó jelzőként a zsonglőr szót. Mert valósággal bűvészkednie kell a nap huszonnégy órájával ahhoz, hogy mindenkire és mindenre jusson belőle, holott feladatai ismeretében úgy tűnik, szinte semmire sem érhet rá. Valamiféle tehetsége lehet tennivalói beosztásához, de ami ennél sokkal fontosabb: kellő energiája is van e tennivalók elvégzéséhez. Kovács Imre ugyanis nemcsak növényvédelmi ágazatvezető, hanem tavasz óta tagja a KISZ Központi Bizottságának, üzemi pártbizottsági tag, s miközben családapai szerepkört is ellát, dolgozik vállalati gmk-ban, háztájiban, szőlőtermesztési szakcsoportban. Mint mondta, gimnazista korában orvos szeretett volna lenni, de ma már örül annak, hogy az érettségi után végül is a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkezett. 1980-ban végzett az egyetem mezőgazdaságtudományi karán, a növényvédő szakon, a jelenlegi munkahelye egyben az első is. Kezdetben az állami gazdaság tajói kerületének agronómu- sa volt, majd a központban főelőadó,lett, s 1985- től tölti be jelenlegi munkakörét Eddigi életútja mindvégig összekapcsolódott az ifjúsági mozgalommal, hiszen a Szilády Áron Gimnáziumban és később az egyetemen is KlSZ-alap- szervezeti titkárként tevékenykedett, sőt, miután egyetemista korában felvették a pártba, megválasztották a hallgatói pártalapszervezet vezetőségi tagjának. Tajón egyébként három évig alapszervezeti KISZ-titkárként dolgozott, 1984 óta az üzemi KISZ- bizottság titkára, s az utóbbi öt évben tagja volt a kiskunhalasi városi KISZ-bizottságnak és a megyei KISZ-bizottság mellett működő mezőgazdasági rétegtanácsnak Energia, idő, tanulás, tudás, fáradságot nem ismerés, rátermettség, nagyfokú közösségi érzés és a közösségért végzett munka iránti belső igény elég lenne mindehhez? Kovács Imre szerint nem. Ügy véli, hogy az iménti felsorolást mindaddig folytatni kellene, amíg egy olyan hátérhez nem érünk, amilyen a halasi állami gazdaság KISZ-es kollektívája, mert enélkül az összes többi tényező kevés. Ez a kollektíva jelenleg 282 tagú, s KlSZ-bizott- sága az idén ötödször kapta meg az elmúlt tíz év során a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, a másik öt esztendőben pedig Kiváló KISZ-szervezet volt. S csoda-e az, ha a gazdasági vezetés a szó szoros értelmében partnernek tekinti az üzemi KISZ-t, ha odafigyel rá, ha meghallgatja véleményét, s ad is rá a döntéshozatalkor? Ezúttal már csak azért sem beszélhetünk csodáról, hanem inkább arról, hogy mindez természetes dolog, mert az állami gazdaság igazgatója korábban két cikluson át szintén a KISZ KB tagja volt.Kovács Imre most lett az. A kongresszus óta járja a várost és környékét, mindenhol élménybeszámolókat tartva. Amikor találkoztam vele, az új KB első ülésére készült, s arról beszélt, mennyire fontos az információcsere, az, hogy vigye magával a helyi, a városi és a megyei tapasztalatokat a Központi Bizottsághoz, s ugyanakkor hozza is az ott megszerezhető, itt hasznosítható ismereteket. Vitaszek Zoltán SZAKMAI ÉPÍTŐTÁBOR A BÁCSÉPSZERNÉL Megoldás munkaerőgondra? Az utóbbi években az építőipari vállalatok közül is egyre több igyekszik munkaerőgondjait vakációzó fiatalok bevonásával megoldani, vagy legalább is enyhíteni. Ennek egyik módja az építőtábor. Ezt a lehetőséget választotta a Bácsépszer Vállalat Is, s a jelek szerint nem is eredménytelenül. — Az első évek tapasztalatait hasznosítva, hetedik nyáron szerveztünk szakmai építőtábort — mondja Lóvrity Sándor, a Bácsépszer építőtábori felelőse. — Az első turnusban hatvanöt Szolnok megyei szakmunkástanulót fogadtunk, a következő két hétben pedig Borsod megyéből várjuk a fiúkat. — Az előző években megyén belül folyt a mozgósítás. Miért történt ez az idén másként? — A Bács-Kiskun megyei munkáltatók nem engedélyezték tanulóik építőtáborozását. Ennek oka az, hogy az építőtábor beleszámít a kötelező szakmai gyakorlat idejébe, másképpen fogalmazva: a tábor két hetével annak időtartama csökkenne, s ez bizonyára a korábbinál érzékenyebben érintené a fiatalokat év közben foglalkoztató vállalatokat. — Hogy fest a tábor „vjenet- rendje"? — öt brigádban dolgoznak a diákok. Vannak köztük kőmű vegek, fűtésszerelők, villanyszerelők és festőik. A hatórás munkaidő után a brigádvezetők beszámolnak Szekeres Ferenc táborvezetőnek a napi eredményekről 0 A Bácsépszer kecskeméti építőtáborának második turnusában másodikos ózdi kőművestanulók dolgoznak. (Méhesi Éva felvétele) és problémákról. A brigádvezetői gyűlésen mindenféle javaslat meghallgatásra talál. Megbeszélik, hogy ki hogyan dolgozott, mire lesz szükség a következő munkanapon. Ezután különféle sport- és kultúrprogramokon vehetnek részt a tábor lakói. — Mi ösztönzi leginkább a munkavégzést? — kérdezem a kisújszállási 625-ös számú szakmunkásképzőből érkezett Dikó Istvánt. — Elsősorban az, hogy eleget tegyünk a követelményeknek. Tehát munkánk mind mennyiségében, mind minőségében a várakozásnak megfelelő legyen. De nem mellékes az sem, hogy milyen eredményt tudunk felmutatni a brigádversenyben. Természetes, hogy mindannyiunk célja: megnyerni. — Mit tartotok a legjobbnak ebben a táborban? — Szakmunkát végzünk, jól összeszokott brigádban — mondja Nagy Zoltán, a jászberényi 606-os szakmunkásképző intézet diákja. — Ugyanis az egy szakmunkásképzőből érkezett tanulók egy brigádban dolgoznak. Ezen kívül teljes értékű szakmunkásként kezelnek bennünket. A munka után szórakozásra is bőségesen adódik lehetőség, s. amellett, hogy a kötelező szakmai gyakorlatunkból eltelt két hét, megismerhettük Kecskemétet is. Nagyon jól érezzük itt magunkat, jövőre is szívesen eljönnénk. Tóth Tímea foglalkozása: ügyész Dr. Édes Veronikára a KISZ megyei küldöttértekezletén figyeltem fel. felszólalásában meggyőzően érvelt a tervezett belépési korhatár meghatározása — ellen. Gondolatait a fórum továbbította a kong-' resszusnak, ahol a javaslat a többség akaratával találkozott. Május 25-én egy másik sikert, is elkönyvelhetett^ a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa az ifjúsági szervezet Központi Bizottságába delegálta. * — Milyen előzmények után? — kérdeztem a szőke lánytól, aki „civilben’’ a Bács-Kiskun megyei főügyészség ügyésze. — Végigjártam a „szamárlétrát” — mondta mosolyogva. — Sokáig voltam szervezőtitkár, majd alapszervezeti KISZ-titkár, egy évig a KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa mellett működő jogász munkabizottság tevékenységében működtem közre. Ez utóbbi megtisztelő új megbízatásom mellett is megmaradt. * — Milyen a KISZ-élet jogászberkekben? — Talán egy kicsit jobb az átlagosnál. Az igazságügyi, ügyészségi KISZ-esekkel szemben eleve' nagyobb az elvárás, hogy aktívan vegyenek részt a közéletben, mint más értelmiségi szervezetek esetében. Bizonyára az is közrejátszik ebben, hogy — szerencsére — azt várják tőlünk, ami egyébként is a napi munkánkhoz kapcsolódik, amit kedvvel csinálunk. Ilyen például a jogpropaganda-tevékenység — szívesen megyünk előadást tartani bárhova, ha hívnak bennünket. — Es hívnak? r— Mit mondjak, elbírnánk többet is. Valahogy úgy érzem, jogtudatunk szintje is sokkal több igényt indokolna ... — Lehet, hogy nem szívesen beszélsz róla: tudomásom szerint az érdektelenség fullasztotta kudarcba egyik korábbi, nagy reményekkel indult KISZ-es vállalkozástokat is. — Sajnos, így van. Kimondottan fiatalok számára tartottunk — természetesen ingyenes — fogadóórákat a városi KISZ-bizottságon, bármilyen gondjaikkal hozzánk fordulhattak volna. De szinte senki sem jött, pedig minden lehetséges helyen „reklámoztuk" magunkat. Azóta meg is szűnt ez a kihasználatlan jogi tanácsadás. — Június végén tartotta első ülését az új Központi Bizottság. Te hozzájárultál-e valamilyen konkrét javaslattal az elfogadott munka- tervhez? — Nem tudom, az én felvelésemre-e, de — a többi között — belekerült a távlati tervekbe az építőtábori mozgalom új formáinak kibontakoztatása, elsősorban a fiataloknak a lakásépítkezésekbe való bevonása. Elárulhatom azt is, nemcsak saját kútfőből született ez a javaslatom: a KB-ülés előtt ki-* kértem a kecskeméti városi KISZ-bizottság véleményét, és ők ezt tartották az egyik legfontosabbnak — Milyen teendők várnak rád a továbbiakban? — Elsősorban tájékozódnom kell. behatóbban megismerkednem a megyei ifjúság — elsősorban az értelmiségi fiatalok — gondjaival, törekvéseivel. Korábbi munkám ugyanis viszonylag szűk réteg, a jogi pálygn dolgozók életébe engedett bepillantást. Azután ki kell építenem az információ- áramoltatás csatornáit — megbízóim joggal várják tőlem, hogy ne csak a KB-ban történtekről szerezhessenek tudomást, hanem az ő hangjuk is eljusson a megfelelő fórumokig. Sz. K. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT HÁROM ÉVADA Minden korosztály színháza A megtekinthető művek számát tekintve csak Budapest előzte meg az utóbbi években Kecskemétet a színházi város'ok közül, hála asl Erdei Ferenc Művelődési Központ céltudatosságának. Az utóbbi hárem színházi évadban a zalaegerszegi és a budapesti Thália kivételével valamennyi együttes szerepelt a hírős városban. A dunántúli társulattal a nagy távolság miatt nem sikerült a ‘kapcsolatteremtés, a fővárosi színház gyenge produkcióit köny- nyedéri nélkülöztük. Köszönet illeti a kezdeményezőket olyan kiváló, a hazai színházi életben kimagasló előadások kecskeméti bemutatásáért, mint u kaposváriak Európa-hírű Marat-előadása, az idei színház,! fesztiválon díjazott Tom Jones bemutatása. A fergetegesen ihahotás Filmcsillag is bizonyította a Csíky Gergely Színház vitat hatatlan hazai elsőségét. Nagy élmény volt a Miskolci Nemzeti Színház Tóték produkciója. Vastaps köszöntötte a pécsiek Belláját. Jeney István kitűnő rendezése kiemelte a már-már feledett Szomory-mű értékeit. Szívesen láttuk a veszprémieiket. Legutóbb A ló hangolta jókedvre a közönséget. Háy Gyula komédiáját Sík Ferenc rendezte. Molnár Ferenc Olympiája is a hangos sikerek közé tartozott. A Szegedi Nemzeti Szír;ház Galopp a Vérmezen című produkciója igazolta jó hírét. A szolnokiak is v kedvelt vendégek voltak.. A Táncdalfesztivál "66-ról méltán írtak elismerően a kritikusok. Dicsérhető az elmúlt három évad műsorpolitikája műfaji változatosságáért is. A népszerű operettek, zenés játékok egész sora szerepelt a programban. Jó néhány klasszikus opera került műsorra. A választék gazdagságát csak néhány szerző nevével érzékeltetem: Verdi. Mascagni. Smetana, Mozart, Puccini, Bizet stb. ® Mozart: A színigazgató című vigoperá. ját a Néphadsereg Művészegyüttesének opera* tagozata mutatta be. Balról jobbra: Fekete Veronika, Gerderits Ferenc. Szaly Sarol-. ta. (Mezey Béla leivé, tele) Sokat tettek az új zenés műfajok népszerűsítéséért. Nem véletlenül itt mutatkozott be először vidéken a Rockszínház. Szinte valamennyi produkciójukkal (West Side Story, Sztárcsinálóik, Farkasok, Bábjátékos stb.) szerepeltek. Üj híveket szereztek a musical- nak. A szegediek lendületes, vitathatóan módosított, ám fiatalosságával -hatásos Hair-előadásának értő fogadtatása után joggal dicsérték a fogékony kecskeméti közönséget a szegedi színház vezetői. Felléptek a világhírű magyar balettművészet legjobb képviselő1. A pódiuimműsorokon és a vendégjátékokon szinte minden hazai kiválóság szerepelt az Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadán. Érthető, hogy a közönség a volt kecskeméti művészeket köszöntötte a legnagyobb szeretettel. Szilágyi Tibor és Reviczky Gábor a Deficitben, Pécsi Ildikó a Hazánk fiai című komédiában, Blaskó Péter a Tótók főszereplőjeként. Gátbor Miklós és Jeney István rendezőként, Szakács Eszter a fümgyári társulat tagjaként fájdítotla a sziveket. (Máig sajnáljuk távozásukat.) Vegyes érzelmeket keltett az új társulatok, színházak bemutatkozása. A Hököm Színpad, a Magyar Színkör produkciód között kimondottan gyenge is akadt. A Néphadsereg Művészegyüttesének színjátszói, énekesei, a dunaújvárosi Bemutató Színpad kísérletei — egyebek között — azonban igazolták e törekvés lét- jogosultságát. A gyerekek 60 előadásra válthattak jegyet. örvendetes, hogy a színház átköltözése ellenére az 1986!87-es évadra is 32 színházi, színházi jellegű előadást terveznek. Nyilván. a helyi konkurencia elkerüléséért mondtak le — remélhetően átmenetileg — hagyományos prózai előadások meghívásáról. Igaz, szabad időpontot is nehezen találtak volna: hetente négy estén a kecskeméti társulat" művészeié lesz a pódium, őszintén kívánjuk, hogy jó előadásokkal feledtessék azt. a kétségtelen veszteséget, amit az „Erdei Ferenc-szánpad” választékáinak szegényedése jelent. Heltai Nándor NEMCSAK GYEREKEKNEK Ragályos bitvadászat Ki tudja, mi az eszeszel? Járvány! Nem halálos, de gyógyíthatatlan. Tünetei: képernyőre szegezett enyhén eszelős tekintet, szapora ujjmozgások a számítógép billentyűzetén, értelmetlennek tűnő angolos hangzású szavak motyogása és a pénztárca krónikus kiürülése. A ragály a nyolc év fölöttiek körében terjed. 18 —20-ig, de felnőttek is elkaphatják. A fertőzés módja: a veszélyeztetett valahol meglát — barátainál, iskolában, klubban — egy személyi számítógépet, mellételepszik, aztán nem lehet onnan elrángatni. A járvány maradandó elváltozásokat okoz, de a kutatások szerint káros hatása nincs, sőt jótékonyan fejleszti a szürkeállományt. A név rövidítés, mint a tébécé: SzSzL. „Személyi- számítógép-láz”. Egy új folyóirat most egyenesen arra vállalkozott, hogy terjeszti. Bitvadásznak hívják, alcímében: szórakoztató magazin mikroszámi- tógépeseknek. Úttörő vállalkozás, bizonyos. Egy sereg remek ötlet teszi nélkülözhetetlenné nemcsak az amatőröknek, hanem profiknak is. Például segíteni akar a zsebet illető utolsó tüneten: hardver-ötletek, joystick illesztése C—16-hoz, sztereo C—64-en, kazettakalauz, építsünk botkormányt, UHF modulátor Sinclairhez — házilag... Az pedig a fiatalabbaknak igazi bomba meglepetés és egyben óriási segítség, hogy hatféle számítógépre tucatnyinál több játékprogramot közöl a Bitvadász e száma és nyolc repülésszimulátor-prog- ramot ismertet, értékel egy MALÉV-pilóta a Commodore 64-esre. Végül: ragyogó ötlet, hogy a szerkesztőség nemcsak az olvasók pénzéből akar megélni, hanem az ötleteikből is. Pályázatot írtak ki akár a legegyszerűbb játékprogramokra, minden használhatót közölnek és jutalmaznak. Csak egyvalami nem tetszik a Bitvadászban: a bugyuta fantasztikus (úgy is mondhatnánk: fantasztikusan bugyuta) képregény. Még helyesírási hiba ,is akad benne („megfogjuk találni”). Nélküle nem szegényebb, hanem hasznosabb volna a Bitvadász, ráadásul soványabb 15 oldallal, ami olcsóbbá tehetné. Negyedévenként jelenik meg, kapható az újságárusoknál 39 forintért. (—r—) MAGYAR TUDÓSOK, VILÁGHÍRŰ TALÁLMÁNYOK (2.) Vas és villamosság agyarorszáÉon a XVI—XVII. 1 1 században az ipari fejlődést nagyban visszavetette a török hódoltság, az állandó háború. De nem hozott kedvező fordulatot a Habsburg-uralom sem, az a gazdaságpolitika;, amely az akkori Magyarországot • elsősorban, éléskamrának, lilletve az osztrák ipar felvevőpiacának tekintette. A magyar iparosodás előmozdítása a reformkor egyik legfontosabb törekvésévé vált. A kor két legnagyobb hatású politikusa, Kossuth és Széchenyi is felismerte ennek fontosságát, szóban, írásban és mozgalmak szervezőjeként léptek föl a magyar tudományos- technikai haladás érdekében. (Ebben az alkotó légkörben te- vékenykedétt Jedlik Ányos István (1800—1895). A budapesti tudományegyetem későbbi professzora már fiatalon, bencés pap korában érdeklődni kezdett a „vil- lainydelejesség” iránt. Ampere felfedezése nyomán kezdett el foglalkozni az áramnak a vasmágnesre való hatásával, s eközben alkotta meg a villanymotor működési élvét. Az első állandó forgása készüléket 1928-ban készítette el, ezt tekinthetjük az elektromotor ősének. Felfedezéséről azonban csak 1841-iben számolt be egy imagyarországi természettudományi konferencián, azután, hogy mások már ismertté váltak Hasonló kísérletek nyomán. Az első működő dinamót is ő építette meg, a lexikonok által felfedezőként nyilvántartott Werner von Siemens előtt, 1861-ben, míg Siemens a maga gépét csak 1866-ban készítette el. Jedliknek a találmánya is csak a magyarországi természettudósok szűk körében lett ismert. Nemzetközi ismertséget az 1873- as bécsi világkiállítás hozott szá- ’ mára. Az itt kiállított „csöves vil- lámveszítő”-nek elnevezett készülékével eddig elképzelhetetlen magas, egymillió voltos feszültséget tudott előállítani. A világkiállítás egyik legnagyobb közönségszenzációja lett a mintegy kilencven centiméteres szikrákat szóró készüléke. Találmányának tudományos értéke miatt — a készülék az atomtechnikai kutatások kezdetén használt lö- késgenerátorok előfutára volt — a világkiállítás „A haladásért” kitüntetését kapta, nem kisebb személyiség ajánlatára, mint Werner Siemens. A fellendülést az 1848-as szabadságharc bukását követő Habs- burg-elnyomás visszavetette. Csak ti Bláthy-féle indukciós fogyasztásmérő 1891-ben. © Jedlik Ányos ősdiiwmója 1861-ből, A KÍSZ KB TAGJAI fiatalokról - fiataloknak
