Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
— 1986. július 8. 9 PETŐFI NfiPF. © 3 Ml MENNYIBE KERÜL? ■ Zöldség- és gyümölcsértékesítés az utcán Kisvállalatból korszerű nagyüzem Negyedszázada a nyomda élén Javában tart a nyári zöldség;- és gyümölcsvásár. Utcára, boltok elé, forgalmas gyalogos-átkelőhelyek közelébe települt árusokkal találkozunk. Élénkül a kereskedelem a kispiacokon is. A megyében 181 üzlete közül nyolcvanban értékesít kertészeti termékeket a Konzum Kereskedelmi Vállalat. Éves bevételéből tízmillió forint szezonidőszaki zöldség- és gyümölcsárusításból származik. Jó néhány boltja az idén is megnyitotta utcai zöldségstandját, köztük a kecskeméti Kossuth és Széchenyi téri, a kiskunfélegyházi Mártírok úti és Kossuth utcai, továbbá Baján az Eötvös és Kalocsán az István utcai élelmiszerüzlet. Amennyire a vállalat munkaerő-helyzete engedi, bővítik a kitelepüléseket, főként a belvárosokban. Az idei szezon korábban kezdődött. A zöldség- és gyümölcs- félék a szokásosnál hamarább értek. Huszik Gyulánétól, a Konzum kiskereskedelmi osztályvezetőjétől megtudjuk, hogy a meggy kivételével — amely tavaly ilyenkor olcsóbb volt — a többi termék fogyasztói irányára ebben az évben az országosnál mintegy 30 százalékkal alacsonyabb. Míg 1985. június végén 50—55 } forintért adtak egy kilogramm tollen ivaló paprikát, egy esztendő múltán csak feleannyiért. Hasonlóképpen olcsóbb a zöldbab és az uborka is. Az egyik forgalmas nyári zöld- eég—gyümölcs-eladóhely a kecskeméti Kossuth téri élelmiszer-cse- megeüzleté a Kéttemplom közben. Gazdag áruválasztékától és az itt kínált termékek frisseségétől vonzó. Az 1101-es számú üzletet vezető Bállá Csaba sokoldalú kereskedő. A nagybani piacon ugyanúgy vásárol, mint tizenöt kistermelő szállítójától. Így a turistaszezonban sűrűn látogatott sétálóutcái kitelepülésről nem ok nélkül mondja: — Nem járok úgy, hogy nincs árum! Az idény elején — egyebek közt — 5000 kilogramm lajosmi- zsei, hetényegyházi és helvéciaí földieper, jelentős mennyiségű kunszállási retek és 7000 kilogramm cseresznye talált itt vevőre. A paradicsom pálmonostori, a zöldpaprika gyulai. A sárga húsú őszibarack Jakabszálláson • Kitelepüléssel évente 7 és fél—8 millió forint a szalagházi zöldségbolt bevétele. (Tóth Sándor felvétele) termett. Van málna és sárgadinnye is. E gazdag kínálattal magyarázható, hogy az éjjel-na- pal készenlétet követelő zöldség- és gyümölcsértékesítéssel — átlag 25 százalék árréssel — évente 3 millió forint az üzlet bevétele. Akárcsak tavaly, az idén újra látjuk a kecskeméti tanácsház mögötti zebra mellett a Magyar- Szovjet Barátság Tsz árudáját. A vöröshagyma 30, a burgonya 10, 'a paradicsom 15, az uborka és a fehér káposzta egyaránt 6—6, az alma 15, a sárgadinnye 30, s a sárga húsú őszibarack szintén 30 forint. De mennyi a zöld húsú? Ezt is szeretnénk tudni... — Rögtön írom! — tölt ki gyorsan egy árcédulát az eladó, hogy hadd lássa mindenki: az a fajta csak 25 forint. Azt tapasztaljuk, az ártájékoztatás nem erős oldala a 13-as számú szalagházi Zöldért-bolt kitelepült eladójának sem. A nagyobb szemű újburgonya tetején ott a 9 Ft-os felirat, de a mellette levő apróbbnak az 5 forintos árcédulája után kutatni kell. Az ugyanis a rekesz al-' ján, az áru alatt húzódik. Viszont egyáltalán nincs árjelzése a meggynek, a sárgarépának és a gyökérnek. Nem árt erre idejében figyelmeztetni: annál is inkább, mivel az üzlet külső és belső eladóhelyén egymást érik a vevők. A forgalom 7,5—8 millió forintot tesz ki egy évben. A nyári utcai kereskedelemnek immár nem csupán színfoltjai, de ellátásjavító tényezői is a kis- piacok. Tizennégy található a városi tanács által kijelölt helyeken. Az olyan kistermelők, mint a 92 esztendős kiskecskemé- ti Csontos József és mások, helypénz nélkül, a nap bármelyik szakában eladhatják termékeiket nyugdíj-, vagy fizetéskiegészítésként. Vödörben hozott nagyszemű meggy, érett piszke, lekvárnak való kajszi, paradicsom, padlizsán, tök, salátauborka: mindezek az értékesítésnek ebben a formájában — az utcai kereskedelem hajszálerein — kerülnek az idén is a fogyasztókhoz. Kohl Antal Tekintélyes állást cserélt el 1961-ben Ablaka István a Bács- Kiskun Megyei Nyomda Vállalat igazgatói tisztségéért. Barátai, országos hírű iparági vezetők ismervén igényességét, céltudatosságát, aggódva óvták Kecskeméttől. Ügy vélték, hogy másutt sikeresebben kamatoztathatja rátermettségét, ügybuzgalmát, tapasztalatait, vérbeli, sejtjeiben őrzött nyoimdászmivoltát. Féltették a kisvárosi intrikáktól, szándékainak, terveinek és a hírős városi nyomda akkori sanyarú nyomorúságának ellentmondásaitól. Lestrapált gépek, túlzsúfolt, nagyüzemi termelésre alkalmatlan műhelyek várták. Kevés volt a jó szakember. Talán még az is megfordult fejében: ő is leül a szedőgép mellé, betördel egy könyvet, kinyomtat néhány ívet, beköt valamilyen sürgős kiadványt, ha szorít a cipő, mivelhogy Szegeden minden szakmában jártasságot szerzett. Igaz, százával várakoztak felvételre, de az üzem gyors bővítését sürgető megyei ipari vezetők is tudták, hogy legalább egy évtized szükséges, amíg a korábbi háztartásbeid nőkből, volt mezőgazdasági dolgozókból jól képzett törzsgárda kialakítható. Ezért kezdetben külterjes gyarapításra törekedett az új irányítású vállalatvezetőség. Könyvjóváírással szereztek gépeket fővárosi nagyüzemektől, bérelt „kócerájokban” újabb és újabb üzemeket alapítottak. Kifogyhatatlan kezdeményezőkedvvel teremtették meg Ablaka 1st- - ván igazgató vezetésével a kecskeméti kapszulaüzemet, a kis- kunmajsai, a kerekegyházi telep működési feltételeit. Üj meg új területeket, piacokat hódítottak meg. Az 1936-os nyomdászati lexikonban hiába kerestem a faltkarton meghatározást. Már bíztak az új vezetőséggel működő kecskeméti nyomdában: minisztériumi és megyei támogatással, hitelekkel létrehozhatták a színes csomagolóanyagokat gyártó üzemet. Megint egy lépéssel a kibontakozó igények előtt jártak. A kecskeméti nyomda fölismerte: a kormányzat segíti a vidéki iparfejlesztést, ráérzett a közelgő gazdasági változásokra. Idejekorán hozzákezdtek a diadalmas új technológia, az ofszet- nyomás bevezetéséhez. A nyomdának is köszönhető, hogy hazánkban a Petőfi Népe készült először ezzel a szép, termelékeny eljárással napilapjaink közül. Milliónyi gondot, álmatlan éjszakákat, nem kis kockázatot vállaltak, amikor nagyobbrészt saját erőből új gyártelepet építettek. Az 1972 tavaszán felavatott új, Petőfiről elnevezett üzemet azóta többször bővítették, mert a fejlődés minden korábbi elképzelést felülmúlt. A minden újra fogékony vezetőség meghonosította a fényszedést, hazánkban szinte egyedülálló teljesítményű japán színbontó gépet vásárolt. A körülmények kedvező alakulása lehetővé tette, hogy nemcsak gyártmányainak mennyiségével, de minőségével is felhívja magára a nagyközönség és a szakma figyelmét a Bács-Kiskun megyei Petőfi Nyomda immár ezer főt meghaladó közössége. A most 25 esztendeje igazgatóként a megye ipari, kulturális és sportéletében mozdító szerepet vállaló Ablaka István személyében szinte megtestesíti az egykori nyomdász-író Fodor János A budavári nyomdász című művében megrajzolt igazi nyomdászt, „aki felüdül a betű látá- ' sától, aki az emberiség javát szolgálja, amikor tehetségét a könyv- nyomtatásra fordította”. H. N. C SÖKKENTI A TALAJ TERMŐKÉPESSÉGÉT Tanulmány a környezet savasodásáról A környezet savasodása mind okait, mind hatásait tekintve bonyolult, nagy kiterjedésű és sokrétű folyamat. Megelőzése, illetve korlátozása általános társadalmi érdek és nemzetközi ös&efogást igénylő, népgazdasági fontosságú feladat. Ezt állapítja meg az az előterjesztés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott alkalmi bizottság készített, arra a kérdésre keresve a választ, hogyan csökkenthetők elfogadható szintre a környezet savasodásából eredő károk és veszélyek, illetve milyen intézkedések szükségesek ennek megvalósításához. A környezet savasodásának egyik oka a savas vagy savképző vegyületek nedves és száraz ülepedése. Ily módon — a mérések szerint — hazánk területére évenként 214 ezer tonna kénnel és 245 ezer tonna nitrogénnel egyenértékű vegyület rakódik le. A VII. ötéves terv során a kéndioxid okozta légszennyezés viszonylagos csökkenésével számolhatunk, mert az új beruházásokat és az átfogó rekonstrukciókat a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével vagyis kéntelenítő berendezések alkalmazásával kell megvalósítani. Felszíni vizeink többségében savasodás gyakorlatilag még nem észlelhető. Ezzel szemben a talajok jelentős részében nagy mértékű a savasodás. A jelenség a légköri savas ülepedésre és műtrágyázásra vezethető vissza. A savasodás csökkenti a talaj termőképességét, növeli a termelési költségeket, rontja a termékek minőségét. Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló savanyú talajok területe mintegy 2 millió 675 ezer hektár, vagyis az ország területének 29 százaléka — figyelmeztet az MTA alkalmi bizottságának összefoglalója. Az elsavasodás ellen azonnal és gazdaságosan megvalósítható beavatkozás: a kémiai talajjavítás, azaz a meszezés. Műtrágyák savanyító hatását például úgy közömbösíthetik, ha megfelelő mennyiségű kalcium-karbonátot adnak hozzájuk. A talajok savasodása elleni küzdelmet társadalmi ügyként célszerű felfogni, vagyis a beavatkozás költségei nem terhelhetők teljesen a mezőgazdaságra. Az erre fordítandó költség népgazdasági szinten feltétlenül gyorsan megtérülő beruházásnak számít és a nemzeti vagyon csökkenésének, részleges pusztulásának megakadályozását szolgálja. Különös figyelmet kell fordítani a savasodással összefüggő környezetszennyeződés humán vonatkozásaira. Savas vagy savképző anyagok növelik a megbetegedések gyakoriságát, illetve lefolyásukat súlyosbíthatják. Önmagukban, illetve egy vagy több más szennyezővel együtt közvetlenül előidézhetnek idült megbetegedést, különösen szennyezett levegőjű településeken jelenthetnek fokozott veszélyt a légzési bántalmaktól szenvedőknél. A helytelen műtrágyázási gyakorlat, a talajnak szennyvízzel, szennyvíziszappal, illetve hígtrágyával való terhelése következtében emelkedik a növények nitráttartalma, s ez megnöveli a szívinfarktus valószínűségét. A környezet savasodása felerősíti a korróziót, mely kárának és többletköltségének együttes értéke a társadalmi termelés 1,5—2 százaléka. A veszteség csökkentésében különös jelentőségű a puhamészkő homlokzattal épült nagy középületeink gyors pusztulásának megállítása — hangsúlyozzák a szakemberek. A környezetszennyezés hátrányos következményei nem vagy csak kis mértékben sújtják a mulasztót, a rövid távú gazdasági érdekeltség és gyakran a gazdasági rövidlátás gátolja a közvetlen pénzügyi és piaci haszonnal nem kecsegtető törekvések és tevékenységek kibontakozását. Kulcskérdés e tekintetben is az, hogy a gazdasági szemlélet megváltozzék, s a kedvezőtlen környezeti hatások elleni küzdelmet komplex társadalmi-gazdasági feladatként kezeljék — mutatnak rá az előterjesztés készítői. Javasolják: a környezet savasodásának mérséklésével összefüggő feladatok kitűzésére indítsanak országos szintű programot, amelyet tárcaközi bizottság vagy koordináló tanács irányít. E testület dolgozzon ki átfogó, tudományosan megalapozott intézkedési tervet a probléma megoldására. Jövőre elkészül Harmincötmillió tos költséggel épül Kiskunhalason a ’ Sóstónál a tűzoltóság új épülete. A tervek szerint 1987 közepén ide költöznek — a földszinten a járművek, az emeleti részen a tűzoltóság kap elhelyezést. Az új épület birtokba vétele után a régi székházat visszaadják a városnak. (Pásztor Zoltán felvétele) Gazdaságosabb növényvédő gépek A nagyüzemi próbák szerint a Debreceni Mezőgép Vállalat által gyártott növényvédő gépek új generációival biztonságosabb a növény- védelem, pontosabban adagolható a műtrágya, növényvédő szer, ezért kisebb a környezetszennyezés, alkalmazásúikhoz kevesebb energiára van szükség, mint a korábbi típusokéhoz. A Kerititox Viktória gépcsalád gyártásához az idén kezditek hozzá. A vontatott szántóföldi permetezőgép folyékony műtrágya kijuttatására is alkalmas. A lengéskiegyenlítővel ellátott gép előnye, hogy egy szemlóly kezelheti, 3500 literes tartálya csaknem kétszerese a 'korábbi hasonló típusú gépekének, s egyenletesebben lehet permetezni vele. Egyelőre kísérleti üzemben dolgoznak a Kerititox Favorit típussal, amelyet terveik szerint jövőre kezdenek gyártató. A gépet magassága és keskeny abroncsmérete alkalmassá teszi a zöldségkultúráfcban és sűrűsoros szántóföldi növényekben való használatira; miikroszámító- gépes automatilkája a kiszórt növényvédő szert és folyékomyműtrá- gya-mennyiséget az előre beállított értékben tartja — kiegyenlítve az olyan zavaró tényezőiket, mint a sebességingadozás vagy fúvókakopás —, huszonnégy méter széles szórókerete elektromos távvezérléssel irányítható. »9 Megnőtt” a kiskundorozsmai olajmező Várakozáson felüli eredménnyel járt i Kőolajkutató Vállalat szegedi geológusainak, olajbányászainak munkája Szeged—Kls- kundorozsmán. Az újabb szeizmikus mérések és kutatófúrások beigazolták azt a feltevést, hogy érdemes az egy évtizeddel ezelőttinél jóval nagyobb mélységbe lehatolni a föld mélyébe, mert ott még jelentősebb olaj- és gázkészletek rejtőznek. Nemrég 3100 méternyire elérték a kristályos alapegységeket is, s Így * kút hozama számottevően meghaladta a korábbit. A kiskundorozsmai olajmező kiterjedése csaknem kétszer akkora, mint korábban vélték — állapították meg az újabb kutatások tapasztalatait fisszegezve. Olajat hoztak már a felszínre Domaszék határában, ezekben a napokban pedig eredményesen vallatják a Szeged-Mihálytelek városrész alatti mélyrétegeket; ezek mind fisz- szefUggnek a dorozsmai rétegekkel. A mlhálytelki lakóterület alá Irányított ferdefúrással hatoltak te. A fúrótorony a település határában áll, a fúrófej pedig ettől 300 méter távolságban, a lakóházak alatt érte el az alapbegyié- get, ahonnan ugyancsak olajra számítanak a mérések alapján. A minden Irányban — mélységben és kiterjedésben Is — „megnőtt" kiskundorozsmai olaj- és gázmezőn a korábbi Ideiglenes gyliJtőáUomás helyett most üzembe helyeztek egy állandó Jellegű olaj. és gáztankáBomást, mintegy 1200 millió forintos költséggel. A szennyeződésektől megtisztított olajat és gázt távvezetéken Innen szállítják a szeged—algyői kfiz- pontt gyűjtfiállomásra. Az eddig lemélyitett negyven kútból sokat átadtak a termelő vállalatnak, amely már az Idén nyolcvanezer tonnányi olaját és nagy mennyiségű földgázt hoz a felszínre Kia- kundorozsmán. , Idilli kép a magyar tenger partján. A csodálatosan szép nyári napsütésben nyugtalan óvatossággal apró tajtékokat vet a fürdözők óriási tömege, ahogy az ezer és ezer ember az idő más-más pillanatában mozdul. Be a vízbe, ki a vízből, araszolás lányosért, sörért, halért. A betonszegéllyel körülvett homokozóban komoly képű kisgyerekek a már felépített várat szépítgetik, néhányon pedig az eljövendő csatára készülődve hadrendbe sorakoztatják katonáikat, fegyvereiket. Három-négyéves fiúcska, a szegélyen kívülről, műértő gondosságával szemléli az erődítmény t, enyhe terpeszben, összehúzott szemekkel ingatja fejét, az orrát piszkálja. Megfordul, fiatal, csinos, jó alakú nőhöz szalad. — Anya! Éhes vagyok. — Most nem érek rá. kisfiam. Menj szépen játszani! Vagy fü- röljél! De nagyon vigyázz magadra! A kisfiú a víz felé veszi útját, néha lehajol, belemarkol a forró homokba, szétszórja a szélben. A nő harminc körüli barna férfival társalog, aki eddig az egyik büfé előtt állt sorban, most ért vissza, kezében virsli és üdítő. Az anya talán már el is felejtette a hirtelen elkomorult gvermekarcot, kacéran rázza hátra hosszú, fekete haját, nevet. A kisfiú bánatosan vonszolja kicsi testét a hullámokban, néhány könnycseppet dörzsöl maszattá akaratoson arcán, nem akar sírni. Az asszony nagyon jól szórakozik új ismerősével. Már megbeszélték. este együtt vacsoráznak, utána táncolni mennek. — Mi lehet ott? — mutat a férfi a part egy pontjára, ahol ötven-hatvan ember ijedt hullámzása töri meg a Balaton nyugodt játékát. A nő megdermed egy pillanatra, aztán felugrik, rohanni kezd, furakszik, taszigálja az előtte állókat. Az .összetorlódott emberek a szülői felelősségről mondják a magukét. — Engedjenek! Engedjenek! Fiatal fiú gyalogol kifelé a vízből, a karján tehetetlenül csüngő, puffadt hasú gyermek, nem több négyévesnél. A nő ájulton esett össze. Többen odaugrottak. felemelték, és egy pádra fektették. Hamarosan előkerült a strand orvosa. A gyereket nézte meg először. Nem szólt semmit, felemelt egyet a parton heverő fürdőlepedőkből, és betakarta vele a gyermek holttestét. A nő. akit sikerült gyorsan életre keltenie, még emlékezhetett rá. mi történt, mert rögtön körülnézett, és meglátva a fürdőlepedőn keresztül kidomboro- aó alakot, görcsös zokogásban tört ki. Felállt, a halotthoz lépett, leemelte róla a lepedőt. Néhány pillanatig kővé meredten áltt, majd bolond nevetésbe fúlva felsikoltott: — Ez nem az én gyerekem! I MA TŰZ GÁBOR: Nagy kŐ ...
