Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
2 Ö PETŐFI NÉPE • 1986. július 38. A BIZTONSÁG FELT ÉTELEI AZ ÁZSIAI—CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉGBEN Mihail Gorbacsov ötpontos javaslata (A vlagyivosztoki beszédből) Az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságáról alkotott elképzeléseink nem nélkülözik az alapot. Figyelembe veszik a múlt és a jelen tapasztalatát. Nem tűntek el a Pancsa Szila és Bandung elvei. A diplomáciai tapasztalatban pozitív példaként maradt meg a koreai békekötés, az 1954-es genfi indokínai tanácskozás, a taskenti indiai—pakisztáni megállapodás. Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy több állam fokozott erőfeszítéseket tesz a közös gazdasági problémák gyakorlati megoldására, a konfliktushelyzetek valamilyen módon való rendezésére. Az ASEAN tevékenységében, a kétoldalú kapcsolatokban nem kevés a pozitívum. Azt követően, hogy elvetették a ,,csendes-óceáni közösség” gondolatát, a „csendes-óceáni gazdasági együttműködés” eszméjét vitatják meg. Mi előítéletek nélkül viszonyulunk ehhez, készek vagyunk csatlakozni az ilyenfajta együttműködés lehetséges alapjairól folyó közös gondolkodáshoz — természetesen csak akkor, ha nem kötődik valamilyen tömb-jellegű, szocialistaellenes sémához, hanem megkülönböztetés nélküli, szabad vita eredménye. Az ilyenfajta viták jó alapjává válhat a tudományos és politikai tervek már meglevő, meglehetősen széles tárháza az űj gazdasági világrend, a nyugati és keleti integráció kérdéseiről. Ha nem is közeli célként, de javasolnánk a helsinki értekezlethez hasonló csendes-óceáni konferencia összehívását, az ösz- szes óceáni ország részvételével. Amikor sikerül megállapodni ennek összehívásáról, (ha egyáltalán sikerül), akkor majd meg lehet állapodni a tanácskozás helyszínéről is. Az egyik változat — Hirosima. Miért ne válhatna ez a város — a nukleáris borzalom első áldozata — egyfajta ázsiai és csendes-óceáni „Helsinkivé?” Szeretném ismét aláhúzni, hogy támogatjuk az ázsiai—csendes-óceáni térség bevonását a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének folyamatába, amiről már a XXVII. kongresszuson is szó volt. Hogyan képzeljük el ezt konkrétan ? ELSŐSORBAN a regionális rendezés kérdései vetődnek fel. Afganisztánról külön szólok majd. Most Délkelet-Ázsiáról és Kambodzsáról beszélek. A khmer nép borzalmas veszteségeket szenvedett. Ezt az országot, városait és falvait az amerikaiak többször lebombázták. Megszenvedett azért a jogáért, hogy maga válassza meg barátait és szövetségeseit. Nem szabad megengedni, hogy tragikus helyzetbe sodorják ezt az országot. hogy ennek az államnak a további sorsát távoli fővárosokban, vagy akár az ENSZ-ben döntsék el. Csakúgy, mint Délkelet-Azsia egyéb problémáinál, itt is sok függ a kínai—vietnami viszony normalizálásától. Ez a két ország kormányának, vezetőségének szuverén ügye. Csak kifejezésre juttathatjuk érdekeltségünket abban, hogy e két szocialista állam közötti határ ismét a béke és a jószomszédság határává váljék, és hogy ismét elvtársi párbeszéd alakuljon ki, eltűnjön a felesleges gyanakvás és bizalmatlanság. Ügy tűnik, most itt a kedvező pillanat, és erre egész Ázsiának szüksége van. Nézetünk szerint Indokína és az ASEAN országai közötti kölcsönösen elfogadható kapcsolatok létesítésének nincsenek leküzdhetetlen akadályai. Ha megvan a jóakarat és ha a felek nem avatkoznak egymás belügyeibe, rendezni tudják problémáikat, s ez egyúttal az összázsiai biztonságot is szolgálni fogja. Lehetőség van arra, hogy ne csak megszűnjék a feszültség a Koreai-félszigeten, de megkezdődjék az egész koreai nép nemzeti problémája megoldásának folyamata. A tényleges koreai érdekekből kiindulva, nincsenek ésszerű okai annak, hogy kitérjenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által javasolt érdemi párbeszéd elől. MÁSODSZOR. Mi amellett foglalunk állást, hogy akadályozzuk meg az atomfegyver elterjedését Ázsiában és a Csendes-óceán térségében. Ismeretes módon a Szovjetunió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem növeli országának ázsiai részén a közepes hatótávolságú rakéták számát. A Szovjetunió támogatja a Csendes-óceán déli részének atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását, és felhívja az ösz- szes atomhatalmat, hogy egyoldalúan vagy többoldalúan garantálja a térség ilyen státusát. Komoly előrelépést jelentene a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatának megvalósítása: atomfegyvermentes övezet létrehozása a Koreai-félszigeten. Figyelemreméltó egy atomfegyvermentes délkeletázsiai övezet létrehozásának gondolata is. HARMADSZOR. Javasoljuk, kezdődjenek tárgyalások a hadiflották csendes-óceáni tevékenységének, elsősorban az atomfegyverrel felszerelt hajók tevékenységének a csökkentéséről. A stabilitás megszilárdításához hozzájárulna a tengeralattjáró-el- hárító fegyverek térért folyó versengés korlátozása, egy arról szóló megállapodás, hogy a felek tartózkodnak a tengeralattjáróelhárítási tevékenységektől a Csendes-óceán meghatározott részein. Ez jelentős bizalmi intézkedéssé válhatna. És egyáltalán: ha az Egyesült Államok lemondana a katonai jelenlétről, mondjuk, a Fülöp-szigeteken, mi sem maradnánk adósók. Az előzőekkel összhangban határozottan állást foglalunk a tárgyalások felújítása mellett annak érdekében, hogy az Indiaióceán a béke övezetévé váljék. NEGYEDSZER. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Ázsiában levő fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentésének az ésszerűség határáig. Tisztában vagyunk vele, hogy ezt a problémát részenként kell megoldani, kiindulva az egyik térségből, oél- dául a Távol-Kelet térségéből. A Szovjetunió ilyen összefüggésben kész megvitatni a Kínai Nép- köztársasággal olyan konkrét lépéseket, amelyek a szárazföldi erők részarányos csökkentésére irányulnak. ÖTÖDSZÖR. A Szovjetunió úgy véli, már régen megérett az idő arra, hogy a térségben gyakorlati síkra tereljék a bizalmi intézkedések megtételével és az erőről történő lemondással kapcsolatos vitát. Az egészet el lehet kezdeni az egyszerűbb dolgokkal. például a csendes-óceáni tengeri közlekedés biztonságával kapcsolatos intézkedésekkel, valamint a nemzetközi terrorizmus megakadályozásával. Az ilyen intézkedések megvitatására és kidolgozására konferenciát lehetne összehívni a Szovjetunió valamelyik tengerparti városában. Egyébként idővel megoldható lenne Vlagyivosztok megnyitása a külföldi látogatók előtt. Ha valóban sikerül kedvező irányban megváltoztatni a csendes-óceáni helyzetet, Vlagyivosztok az egyik legnagyobb nemzetközi központtá, a kultúra és kereskedelem csomópontjává válhatna, fesztiválok, sportesemények, kongresszusok, tudományos szimpozionok színhelyévé. Azt szeretnénk, ha Vlagyivosztok szélesre tárt, Keletre néző ablakunk lenne. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN BEJRCT A libanoni rendőrség közölte, hogy — nem végleges adatok szerint — 30 halálos és 120 sebesült áldozata van a hétfőn délelőtt Bejrút keresztények lakta negyedében végrehajtott robbantásos merényletnek. Tegnap délelőtt egy 75 kilo- grammnyi robbanóanyaggal megpakolt Renault—12-es repült a levegőbe Nyugat-Bejrútban. nem messze a főváros két részét ösz- szekötő egyik átjárótól. A merénylet kitervelői biztosra mentek: a robbanóanyag mellé 120 mm-es lövedékeket is hozzákapcsoltak. A robbanás a forgalmas városnegyedben legalább 30 ember halálát okozta, 170-en pedig megsebesültek. A bejrúti rádióadók szünet nélkül véradásra szólítják fel a lakosságot, a kórházak megteltek, a robbanás okozta anyagi kár pedig milliókra tehető. MOSZKVA A Szovjetunióban tegnap földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—1766 jelzésű mesterséges holdat, amely egyebek közt az óceánokról szolgáltat majd nép- gazdasági célú adatokat. A pálya adatai: a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 679. legkisebb távolsága 648 kilométer; síkja 82,5 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjával. A műhold kezdeti keringési ideje 97,8 perc. PEKING Pekingbe érkezett tegnap Kenneth Adelman, az amerikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési hivatal igazgatója. A Reagan-kor- mányzat űrhadviselési terveiről tájékoztatja a kínai vezetőket. Kína ellenez minden ilyen tervet, s nemzetközi szerződést javasolt az űrfegyverek betiltására. SAN SALVADOR Costa Rica, Guatemala, Honduras és Salvador külügyminiszterei találkozót tartottak a hét végén San Salvadorban. A találkozó célja a közép-amerikai térség jövőjéről szóló közös politikai dokumentum megfogalmazása volt. Nicaraguát a tanácskozásra nem hívták meg. LIMA Tizenhárom terrorcselekményt követtek el hétfőn Limában a Fényes ösvény szélsőséges gerillaszervezet fegyveresei. A gerillák luxusszállodákban gyújtogattak pokolgépes merényleteket hajtottak végre hat bank, két bevásárlóközpont, valamint a kormányzó APRA párt egyik körzeti irodája és a párt alapítójának emlékmúzeuma ellen. Felrobbantották a főváros egyik felét villamosárammal ellátó nagyfeszültségű távvezetéket is. Áldozatokról nem érkezett jelentés. WASHINGTON Alekszandr Besszmertnih a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese Washingtonban megbeszélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszerrel — jelentette tegnap a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozón a szovjet—amerikai viszony kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok különböző területeinek fejlesztéséről volt szó. A megbeszélésen jelen volt Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete is. MOSZKVA—WASHINGTON Levélváltás után A hírügynökségi anyagok —, ha igazat is mondanak — gyakran meg- tévesztőek. Különösen így van ez, ha azokat Washingtonból küldik. És ez nem véletlen. Néhány napja még úgy tűnt, zsákutcába kerültek a szovjet—amerikai kapcsolatok, az Egyesült Államok fővárosából érkező jelentések azt érzékeltették, hogy e téren a legszélsőségesebb héják kerekednek felül. Aztán kiderült, hogy a helyzet nem egészen így áll, sőt több ,jel arra utal, hogy van lehetőség a megegyezésre, és nem teljesen lehetetlen az 1986-os Gorbacsov—Reagan találkozó sem. Szemipalatyinszk értelme A szovjet vezetés kézhez kapta Reagan elnök levelét, s Mihail Gorbacsov már ennek ismeretében mondta el július 28-án beszédét Vlagyivosztokban. A beszéd elmondásának helye és tárgya arra utal: a Szovjetunió ázsiai nagyhatalom is, jelentős területei egy térséghez tartoznak Japánnal és Kínával, s partvidéke az Egyesült Államok csendes- óceáni területeivel „néz farkasszemet”. A béke óhajtása, a leszerelés Moszkva számára tehát nemcsak európai; ázsiai szükségszerűség is. A Szovjetunió nem csupán a tárgyalóasztal mellett, és nyilvános fórumokon tett meggyőző gesztusokat az elmúlt időszakban. Ilyen lépése volt az is, hogy lehetőséget teremtett amerikai tudósok számára: Szemipalatyinszk körzetében helyezzék el földrengésvizsgáló műszereiket. Ott tehát, ahol az elmúlt évig a szovjet föld alatti atomrobbantásokat végrehajtották. Az amerikai tudósok szerint a műszerek igenis megbízható ellenőrzést jelentenek. A washingtoni kormányzat egyik szélsőségese, Perle hadügyi államtitkár mégis így nyilatkozott: „Hiszünk abban, hogy az atomfegyvert a lehető legbiztonságosabbá és leghatékonyabbá tudjuk tenni; elsődleges célunk, hagy a lehető legkisebb meny- nyiséggel rendelkezzünk belőle, ehhez pedig szükség van a (nukleáris) kísérletekre”. Nem kell különösebb logikai felkészültség az állítás megcáfolásához, hiszen Perle egyszerűen azt mondta: ahhoz, hogy kevesebb atomfegyver legyen, újabbakat kell kifejleszteni és felhalmozni. Az amerikai megnyilatkozások nemcsak a különböző nyilatkozók személye miatt tűnnek kétarcúnak. A szovjet vezetőknek küldött válaszlevél — ezt tekintélyes amerikai lapok írták — nem tartalmaz egyenes választ arra a szovjet indítványra^ miszerint a rakétavédelmi rendszerekről kötött SALT—I. szerződés 15—20 éves meghosszabbítása fejében hajtsanak végre nagyszabású csökkentést a hadászati fegyverzetekben. Ugyanakkor az is tudottá lett, hogy Reagan hajlik arra, hogy a SALT—I. érvényességét rövi- debb időre (5—6 évre) meghoszszabbítsák. Ez pedig már az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést (SDI), azaz a csillagháborús programot érinti. Az elnök ebben sem foglalt el egyértelmű álláspontot. Egyrészt hajlandónak mutatkozik arra, hogy például öt évig csak a kiterjedt kísérletéket folytassák, ugyanakkor pedig több ízben is olyan kijelentést tett, miszerint az „SDI nem alku tárgya”. Tény, hogy az űrbe telepítendő rakétapusztító eszközök kidolgozása hosszadalmas és igen drága vállalkozás, aminek nagyon sok ellenfele van a washingtoni törvényhozásiban is, jó pár évig nem is lehet szó másról, mint kísérletezésről1. Szakértői eszmecserék Egyértelműen a pozitív oldalhoz kell sorolni a szovjet—amerikai mérlegben, hogy Genfben szakértői tárgyalások kezdődték a két fél között. A téma Reagannak az a bejelentése, miszerint az Egyesült Államok az idén novembertől nem tartja magára kötelezőnek az 1979-foen aláírt (nem ratifikált). SALT—II. szerződést. Ebben a két nagyhatalom a nukleáris hordozóeszközök mennyiségét korlátozta. Ugyancsak szakértők tárgyalnak Genfben a föld alatti atomkísérletek kérdéseiről is. A biztató jelek közé tartozik, hogy a stockholmi értekezlet a kölcsönös kompromisszum reményében zárta utolsó előtti fordulóját. Milyen érdekek fűződnek a rendezéshez, a párbeszéd folyamatossá tételéhez? Nem kétséges: a Szovjetunió vezetése — személy szerint Mihail Gorbacsov — rendkívüli fontosságot tulajdonít annak, hogy csökkenjen a feszültség, ne legyen szükség újabb fegyverkezési fordulóra, az energiákat a gazdaság~'"'fel lendítésére, a dolgozók életszínvonalának javítására fordíthassák. Ez nemcsak a Szovjetunió, de valameny- nyi józanul gondolkodó tisztességes ember érdeke is. Ilyen érdek az is, hogy megakadályozzák a különböző helyi konfliktusok keletkezését és kiterjedését. Csúcs-esélyek Az Egyesült Államokban — Reagan elnök közvetlen környezetében — továbbra is erősen hallatja hangját az a csoport, amelyik a kemény fellépést, s a nagyszabású fegyverkezési programokat szorgalmazza. Ugyanakkor igen sok politikus, s maga az elnök is hajlik a párbeszéd fenntartására. (Reagan idős ember, aki azt szeretné, ha úgy távozna a Fehér Házból, hogy valamilyen valódi eredményt hagy maga után.) Szeretnék tehát tető alá hozni Gorbacsov idei amerikai útját. E ténynek magának is nagy politikai jelentősége lenne. Az viszont nyilvánvaló, hogy az SZKP KB főtitkára csak akkor utazik Washingtonba, ha a vizit eredménye valódi megállapodás lehet. Ennek előkészítése a következő hónapok feladata. Minden bizonnyal gyorsul majd a diplomáciai gépezet működése, s szeptemberben, amikor Sevard- nadze külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés ülésszakára New Yorkba érkezik, alkalom lesz összegezni az elért eredményeket, és a várható esélyeket is. M. G. Pekingtől a Fehér Házig (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök ugyanakkor érdeklődéssel fogadták az SZKP KB főtitkárának beszédét. A New York Times keddi kiadása bőséges, szó szerinti részleteket közöl az Afganisztánra, az Egyesült Államokra, a Kínára, az ázsiai és csendes-óceáni térségre vonatkozó kijelentésekből. A lap külön jelentésében aláhúzza, hogy a szovjet vezető a csúcstalálkozó lehetőségéről szólva isimét kijelentette: egy ilyen találkozónak elő kell mozdítania a leszerelés kérdéseinek megoldását, és hozzá kell járulnia a feszültség csökkentéséhez. Mihail Gorbacsov vlagyivosz- toki beszédét teljes terjedelemben közli ma a szovjet sajtó. Amit kiemelteik. elsősorban az újabb nemzetközi javaslatok, valamint a gyorsítás programjával kapcsolatos megállapítások, a szovjet Távol-Kelet fejlesztésével kapcsolatos mozzanatok. Ez utóbbit érintve, a XXVII. kongresszus óta megtett utat értékelve az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy már ismertek az első félév népgazdasági eredményei, s már eljött a számonkérés ideje, mit és hogyan sikerült elérni a kitűzött célokból. A kedvező változások azonban nem minden ágazatra terjedtek ki — állapította meg. — Az örömteli és reményt keltő előrelépést elsősorban a munkafegyelem, az állami és tervfegyelem megszilárdítására hozott intézkedések révén sikerült elérni. Magasabb követelményeket állítottunk a tervek kidolgozása és teljesítése terén, a rendteremtés tekintetében. Visszaszorítottuk az alkoholizmust, és már mutatkoztak is a kedvező eredmények — mondta Gorbacsov. Ugyanakkor utalt arra, hogy változatlanul zavarólag hat a termelés ütemének kiegyensúlyozatlansága, nem elég hatékonyan használják ki a rendelkezésre álló eszközöket, nem történt jelentős változás a termékek minőségében. Mindebből azt a következtetést vonta le: egyelőre még nem történtek minőségi változások, amelyek valójában megszilárdították volna a gyorsított növekedés irányzatát. * » • NEW YORK A közvetett afgán—pakisztáni külügyminiszteri tárgyalásokon közvetítő Diego Cordovez ENSZ- főtitkárhelyettes „pozitív fejleményként” értékelte Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki bejelentését hat Afganisztániban állomásozó szovjet ezred kivonásáról. Cordovez tegnap indult New Yorkból Genfbe. ahol csütörtökön megkezdődik az afgán—pakisztáni közvetett tárgyalások 8. fordulója az afgán és a pakisztáni külügyminiszter között. Cordovez ezzel kapcsolatban rámutatott. hogy a szovjet kezdeményezés természeténél fogva „jó légkört” teremt a tárgyalások folytatásához. A szovjet bejelentés első pakisztáni visszhangja kedvező. Iszlámábádban a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője üdvözölte Mihail Gorbacsov bejelentését. • • • BONN A nyugatnémet hírközlés az ázsiai—csendes-óceáni térségre vonatkozó új szovjet elképzelések első átfogó megfogalmazásának tartja Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédét, amely a mértékadó nagy újságok véleménye szerint elsősorban a Kínával való kapcsolatok további javítását szolgálta. Az Afganisztánból való szovjet csapatkivonások bejelentését, ennek hatását az első kommentárok eltérően, illetve fenntartásokkal fogadj áik. A konzervatív Die Welt szerint az SZKP KB főtitkára nagystílű közeledési gesztust tett Kína irányában, amikor előzetesen jelezte hat afganisztáni szovjet ezred ez év végéig történő kivonását. A lap ugyancsak nagystílűinek tartja azt a közlést iis, hogy a Szovjetunió jelenleg tárgyai Mongóliával a kínai—mongol határon állomásozó szovjet katonai erők jelentékeny részének kivonásáról. A Die Welt szintén első oldalas hírmagyarázata szerint Mihail Gorbacsov beszédével ablakot nyitott a Kelet irányába, még ha Afganisztán esetében ajánlata jelképes értékű is. A Frankfurter Rundschau szerkesztőségi jegyzetének szerzője lekicsinyli az Afganisztánnal kapcsolatos szovjet ajánlat fontosságát. tagadva a kezdeményezés politikai békegesztus jellegét, csakúgy, mint a bonni külügyminisztériumhoz közelállónak tekintett General'Anzeiger vezércikke. amely csupán propagandaértéket tulajdonít a csapat- kivonás- bejelentésének. A lap azt firtatja, hogy a külső intervenció Mihail Gorbacsov által szorgalmazott beszüntetésének teljesítése ..nem olyan egyszerű” A Frankfurter Allgemeine Zeitung figyelemre méltónak ítéli meg a Japánnal kapcsolatos új keletű szovjet készség megnyilvánulását, amely hasznára válhat a szovjet—japán gazdasági kooperációnak is. Az Akadémia a szellemi erők jobb összefogásáért (Folytatás az 1. oldalról.) nyezésére az eddigieknél szélesebb körben véleményt nyilvánítanak a közép- és hosszú távra szóló tervek koncepciójáról. Láng István a kutatásfejlesztési tervek kapcsán kiemelte, hogy az eddigi, jobbára gyakorlati célú társadalomtudományi kutatások mellett természettudományi témájú programok is indulnak. Ez utóbbiak közé tartoznak például a biológiai alapkutatások, molekuláris, neurológiai és ökológiai témákkal. Az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Tervben a társadalomtudományi kutatások négy kiemelkedő programmal szerepelnék. Témáik: gazdaságpolitikánk elméleti megalapozása és gazdaságunk fejlesztése; az államszervezet és társadalom környezete, a terület- és településfejlesztés; a társadalom szerkezeti és tudati folyamatainak elemzése; művelődési folyamatok és a történelmi, kulturális hagyományaink kutatása. E négy programra öt év alatt 1,4 milliárd forintot fordíthatnak. Az Országos Tudományos Kutatási Alap — a VII. ötéves terv idején 3,8—4 milliárd forint — felhasználásáról szólva a főtitkár elmondta, hogy ennek fele működési költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, műszerbeszerzésre fordítható. Munkavédelem, fegyelem, megelőzés (Folytatás az 1. oldalról.) A főfelügyelőség képviselői egyetértettek a szakszervezeteknek azzal a több alkalommal is jelzett észrevételével, hogy az egyéni védőeszközök ellátásának rendszere nem megfelelő. Ezért indokoltnak tartják a helyzet átfogó elemzését, amelynek tapasztalatait majd felhasználják a valós gazdasági körülményekhez és korszerű irányítási módszerekhez igazodó intézkedésekhez. A főfelügyelőség vezetői elmondották, hogy már dolgoznak a védőeszköz-ellátás korábbiaknál jobb szervezeti feltételeinek kialakításán. A SZOT képviselői pedig azt jelentették be, hogy e régóta húzódó gond megoldására a szak- szervezetek is tesznek kezdeményező lépéseket — az OMVF-fel egyeztetve, de ha szükséges, önállóan is — az arra illetékes állami szervnél. A tanácskozás résztvevőd megállapodtak abban, hogy a jövőben a gazdálkodó szervezetek által kifizetett munkavédelmi bírságok felét a SZOT-tal történt előzetes megbeszélés alapján kizárólag munkavédelmi agitációs és propagandaeszközök készítésére fordítják. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A DÉL-AFRIKAI KÉRDÉS VITÁJA AZ ENSZ CSÜCSÉRTEKEZLETÉN Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) csúcsértekezletén Addisz Abe- bában kedden megkezdődött a dél-afrikai kérdés vitája. A jelenlévő 20 állam- illetve kormányfő főként arról tanácskozik, miként lehetne a Pretoriával kereskedő nyugati hatalmakat politikájuk megváltoztatására késztetni. A csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri találkozó résztvevői olyan határozati javaslatot terjesztettek az állarn- és kormányfők elé, amely az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett első ízben bélyegzi meg név szerint az NSZK-t és Franciaországot, mert „tartósan együttműködnek Pretóriával gazdasági és nukleáris ügyekben”. A független Afrika soha nem mond le egyik fő céljának megvalósításáról, arról, hogy felszámolja az apartheidet a kontinensen — mondta beszámolójában a higeri Ide Oumarou, a szervezet főtitkára. A földrész államainak kötelességük, hogy támogassák a dél-afrikai nép és a Namíbia felszabadításáért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) -harcát — mutatott rá a főtitkár.
